Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-23 / 216. (369.) szám

Ipolyság, szeptember 21. I. A takarékbetétek biztonságának kérdése nagyobb ár a olyan időkben foglalkoztatja a kormányköröket és a nagyközönséget, arai­kor egy-egy pénzintézet bajba kerti! és kö­telezettségeit nem tudja teljesíteni. Ez kétféle okra vezethető vissza. Az utolsó években a köztársaság terü­letén igen sok intézet volt kénytelen fizeté­seit beszüntetni és a kormánytól a 660-919, sz. rendelet szerint való moratóriumot 'igény­be venni. Az ilyen intézeteknél ezek voltak a fize­tési zavarok okai: 1. a valuta kettéválasztása folytán elő­áibctrt helyzet; 2. nagyobb Összegű hadik öles ön állo­mánnyal rendelkeztek; 3. a régi koronában fennálló tartozások és követelések kiegyenlítésére vo­natkozó megállapodások hiánya. (Ez utóbbi különösen a határmenti inté­zeteket érinti, hol a határ piacukat kettéosztotta.) A régi, szolid, tőkeerős vidéki pénzin­tézetek az 1917. és 1918. években a pénzbő­ség idején majdnem megkétszerezték betét­állományukat, mert a gazdaközönség ez idő­ben tartozásának tekintélyes részét vissza­fizette, újabb hiteligények csak elvétve je­lentkeztek, aminek folytán kénytelenek vol­tak pénzíöiöslegek mobil elhelyezéséről gon­doskodni, ami úgy történt, hogy fölöslegeik egy részét a mindenkor óvadékképes állam­papírokba fektették, másik részét pedig — miután centrumúk Budapest Volt — budapesti nagybarsKoMTáí helyezték el. A valuta kettéválasztása alkalmával ezeknek az intézeteknek budapesti nagyban­koknál. levő követelései csak 60—70 száza­lékos veszteséggel tettek Volna áthozhatok, később pedig, mikor követeléseik járadékkal egyenlítődtek ki, körülbelül 30 százalékos veszteségük mutatkozott, eltekintve attól, hogy az átvett és nósztriííkált járadékait be­cserélése és a kannátok kifizetése az állam részéről még ezideig is késik. Hadákölcsöneiket ezek az intézetek na­gyobbrészt átcserélték IV. államkölcsön köt­vényekre, de csak további áldozatok árán tehették meg, mert a régiekre még újat kel­lett jegyezniök s az üj befizetéshez szüksé­ges összeget lombardkölcsön igénybevételé­vel a Bankhivataltól kellett igénybe venniök. A régi koronatartozások és követelések elintézésének kérdése még függőben van. Az itt felsoroltakból világosan látható, hogy a régi intézetek önhibájukon kívül ke­rültek abba a helyzetbe, hogy betéteseikkel szemben vállalt kötelezettségeiknek nem fe­lélhettek meg. Mjegállapitható az is, hogy az állam tisztán soviniszta politikából nem sie­tett ez intézetek segítségére oly módon, hogy Szlovenszkó és Ruszmszkó közgazdasági élete a megrázkódtatást elkerülje. Egyes intézeteket, melyeket a fent vá­zolt körülmények nem befolyásoltak műkö­désűkben, más természetű gazdasági bajok érintettek, nevezetesen a valutánk hirtelen emelkedésével előállott zavarok. Néh'ány nagyobb intézetnél, mint a Bo- héinia bank, Pozemkova banka, Morva-szi­léziai bank azonban a bukás okát nem a háború okozta bajokban, hanem a vezetés­ben kell keresni, miután olyan spekulációs üzleteikbe bocsátkoztak, melyek balul ütöt­tek ki. És inkább az utóbbi intézetek bukásai in­dították a kormányt arra, hogy a betétek biztonságáról törvényhozás utján kivan gon­doskodni s ezzel kapcsolatban óhajtja a re­víziós intézmény felállítását is megoldani. Tehát már a tervezet megszületésének forrása is aggályosnak látszik, mert inkább csak ezeknek az utóbbi bajoknak a felmerü­lése adta meg a kezdeményező lökést. A kérdéssel előbb általánosságban kell foglalkoznom. Az első benyomás, amit a törvényterve­zet reám tesz, hogy a súlyos terhűknek több­szörös láncolatot fogja a törvény hozni, ame­lyek a kisebb pénzintézeteket agyonterhelik. A törvényes rendelkezéseknek olyanok­nak kei! lenniök. hogy az összes jogos érde­keket kielégítsék, a közgazdasági viszonyok konszolidálására, ne pedig inegboiygatására és veszéiycztetésérc vez.msenc!< Ebből az alapé! vb öl kiindulva, azt mond­hatnám, hegy a kérdéssel mindaddig várni kellene, míg a válság hullámai teljesen elsi­mulnak, mert bármily óvatosan és körülte­kintően kezeljük az ügyet, mégis alig. kerül­hető ki, hogy megrázkódtatásokkal' ne járjon. De ha már a kormány eltökéli szándéka a kérdést teljesen megoldani, feltétlenül aján­latos gondos tanulmány tárgyává tenni, hogy a törvény az élet normális szükségletét ki­elégítse és a biztos és nyugodt munkálkodást biztosítsa. Látjuk, hogy a kormány minden mun­kálkodása cemtralisztikus rendszer mellett a vidéki középbankok fokozatosam kiszorulnak a piacról s azok helyébe a nagybankok fiók­jai kerülnek. A közönséget ki fogják szolgál­tatni hátaira! faktoroknak, melyek hatalmukat nem ritkán politikai szempontok érvényesí­tésére használják. A vidéki önálló pénzinté­zetek a helyi élet ismerősei és szervei, ame­lyekre szükség van. Bár kereskedelmi törvényünk teljesen a szabad verseny alapján áll, mégis azt láttuk, hogy a tulíiberáí'is rendelkezés nem egyszer bosszulta meg magát. Ezek megszüntetésére törvényes intézkedésekre szükség van, az tény. De nincs szükség a kisbankok agyon- terhelésére. Véleményem szerint ezek a köz­hitei szempontjából fontos tényezők, feltét­lenül szükségesek. A kisebb pénzintézetek­nek az a törekvésük, hogy közvetettemül a fogyasztó és termelő, a hiteit kereső és ta­karékoskodó közelében telepedjenek le, he-- ívesebben azokból alakuljanak, megteremtik az összeköttetést a közönséggel s a szemé­lyes ismeretség alapján kifejlődik a bizalom. Nem lehet kétségbevonni, hogy ez inté­zetek ellenőrzésére, a pénzt rájuk bízó 'kö­zönség érdekelnék védelmére szükség van. A lényeg azonban a körül a fontos kérdés körül forog, meddig szabad elmenni. Ha azt a főcélt tűzzük ki, hogy a betevő minden körülmények között 100 százalékos biztositlást nyerjen, nem bizonyos, hogy he­lyesen cselekedtünk. Egyrészt a szolid pénzintézetet megter­heltük, másrészt a kevésbé szolid Intézet konlkurreiiciája szempontjából közönbösibet- tük a bizalom kérdését, mert a betevőnek mindegy lesz bármely pénzintézet, ott he­lyezi el pénzét, ahol nagyobb kamatozást Ígérnek. Pénze nem veszhet el. A második kérdés ped;ig az. lielyés-e az egész ellenőrzést az állam kezébe adni. amint a javaslat tényleg teszi, vagy megfelelőbb-e az autonóm szervezet. Az állaüm apparátus mindig politikára vezet, ami a célt végeredmény bén megmá­sítja. Legtöbbet várni egy jól beszervezett, megfelelő hatáskörrel felruházott auíoaoin testület működésétől, amely kidolgozná a re­víziós intézmény szabályait, melynek kere­tében nemcsak a hibák felkutatására irányul a tevékenység, hanem az anionom szervezet iránti bizalom feltételezése mellett az üzlet­vitel körüli irányításra is. Ideértem azt is, hogy egy központi Iritel- szervezet alakilássák állami támogatással és ennek feladata legyen a szanálási akciók végrehajtása is. Az ily központi szervezet állami felügyeletére, egyszersmind anyagi támogatására azért volna szükség, mert a krízisek idején gyorsabb és hathatósabb in­tézkedésekkel segíthetne a bajokon. Nem mondom ezzel azt, hogy egy ily szervezetűéi krízis idején teljesen elkerülhető volna a baj, de bizonyos, hogy kevesebb intézetnél for­dulna elö és sokkal kisebb mértékben érin­tené a közgazdasági piacot. Az elmúlt idő okozta bajok speciális jel­legűek, ezeken még egy központi szerv sem . tudott volna segíteni. Az írj államalakulatba ! való beilleszkedésnél maga az álam sem tel- í lesi tette polgáraival szemben kötclezettsé- ! geit s igy nemcsak a pénzintézetekkel, de az állaimmal szc-mben is csökkent a bizalom. Ily viszonyok bekövetkezése esetén egy köz­ponti szerv is képtelen változtatni a hely­zeten. 1 Különösen hangsúlyoznom kell. hogy a rendkívüli idők okozta bajok tanulságait so- i haséra szabad alkalmazni a békés állapotok­ra, melyekre egyszer mégis csak át kell tér­nünk. Ezeknek az általános megjegyzéseknek szemelőtt tartásával kívánok a tervezet rész­leteivel foglalkozni. — Uíónvéfeles forgatom Franciaországgal. ! Félhivatalos közlés szerint október elsejétől kezdve Franciaországba, Algírba és Tanger (Ma­rokkó) francia postahivatalaihoz 1200 koronáig utánvétele* csomagokat lehet föladni. Fordított irányiban a megengedett legnagyobb utánvétel! összeg 1000 frank. Az említett naptól kezdve a felsorolt, országokba váinbérmciitesiteit csoma­gokat is föl lehet adni. — A köztársaság elnöke a badiköksön- röl. Tegnap fogadta a köztársaság elnöke a kereskedelmi testületek képviselőit, akik elő­terjesztették a májusban Prágában tartott kereskedői gyűlésen elfogadott határozati javaslatot a kereskedői szakma kívánságai­ról és panaszairól. Krejesi, a küldöttség ve­zetője, rámutatott a már régen elavult há­borús és háború utáni rendeletekre, ame­lyek .a szabad kereskedelmet és az ársza­bályozást gátolják és követelte a közélelme­zési minisztérium mielőbb való megszünte­tését. Sindler Emil, a teplici országos keres­kedelmi szövetség elnöke, fölpanaszolta a kereskedők sérelmeit, amely őket a kereseti adók és pótadókból éri és hangsúlyozta, hogy a vállalkozási kedvet nem szabad tul- nagy adóterhekkel lelohasztani. A köztársa­sági elnök megígérte, hogy .az átvett hatá­rozati javaslatokat és előadványokat a leg­nagyobb figyelemmel fogja átolvasni és ki­jelentette, hogy az elavult és az üzleti for­galmat gátló rendeletek noveliirozásán már dolgoznak. A köztársasági elnök különben megígérte, hogy a takarékosság tekintetében egy nézeten van a küldöttséggel, mert csak igy lehetséges, hogy az elviselhetetlen adó- ; terheket összhangba hozzák a fizetőképes­séggel. örömmel kijelenti, hogy újból tár­gyalnak a hadikölcsöftröl és hogy ezt az égető kérdést uj bázison kedvezőbben fogják megoldani. — Gyümölcsexport Hollandiába, A kál­iig ymiin fcszfiériuin közgazdasági osztályának közlése szerint a holland gyümölcstermelés ezidén nem fedezi a belföldi szükségletét sem. miért is alkalom nyílik termelőinknek, íhógy oda gyümölcsöt exportáljanak- Az al­mák és körték szép. egészségesek és tol (nélkül valók legyenek. Amorette-, bor- és császárkörtét szívesebben vesznek, almák­ból ü pboiSakat és középnagyságiinkat ked­velik Hol and iában. Szilvát csak sziivaiznek vásárolnak, ládaszámra. A kivitelnél a né­metországi forgalmit nehézségeket szem elöld; kell tartani. (A láda- vagy kosárban va­ló csomagolás mindenesetre drágább.) A va­gonokba való szabad rakodásnál tanácsos a vagont deszkáikkal 10—12 szakaszra osz­taná miáltal a gyümölcsöt jobban megkimé- i*k a -szállítás viszontagságaitól. Legjobb szállítónak; átadni a szállítmányt, mely kísé­rőt ad melléje, hegy kiküszöböljék a késedel­mes transzportot. A friss gyümölcs vámja Hollandiába a számláérték 5 százaléka és hozzászámítandó az első holland haíárállo- 1 másig a szállítási költség. A szárított gyü­mölcs vámja 1 cs fél holland forint 100 kg.- ként. Hollandi importőrök címét a prágai kereskedelmi- és ipar kamaránál és a cseh­szlovákiai gyáriparosok szövetségénél lehet megtudni. — A cseh-szlovák lenkívlíeL Félhivatalos közlés szerint szeptember 27-én a kereskedelmi minisztériumban lenkivr-teH ankét lesz. A lenfel­dől gozó üzemek és a 1-éntcrmelök, valamint a lenfonódák között c termény kivitele körül már évek óta differenciák merültek fel. A lenfélék a len kivitele ellen foglaltak állást. Az aukétnak az a célja, hogy megállapítsa a lenárakat. Előrelát­hatóan mérsékeni fogiák azokat, mivel Cseh­szlovákja lent behozott. A szövődök, amelyek még csak nemrégen vették fel üzemeiket, azzal fenyegetőznek, hogy ismét beszüntetik azokat, ha a kormány a jobb lenfajták kivitelét engedélyezni fogja. Az idei lentermést az előző évihez hason­lóan „nem igen jó“ osztályzatra becsülik. A prá­gai terménytőzsdén szeptember 26-ár, fogják megvitatni a nemrég engedélyezett len-tőzsde szokványait. Nehézségek vannak az árjegyzés körül és minden valószínűség szerint az árakat csak egy bizonyos kereten belül fogják jegyezni. — Gabonamonopónmu Oroszországban, Moszkvából jelenük: Az orosz gabonaex­portban uralkodó visszás állapotok miatt a szovjetkormány — hogy a gabonaexport ré­vén eddig ért károsodástól magát meg­kímélje — elhatározta, hogy gabonamono- póliumot létcsit, amelyet ráruház az Export- chleb részvénytársaságra. Az írj exportvál­lalat tagjai a gabonaexportban érdekelt vala­mennyi állami és szövetkezeti szervezetek. — Romániai exportkönnyitések. Bukaresti távirat jelenti: A gabona neműek exportjának megkönnyítésére a kormány megszüntette az ex­portengedélyeket cs csupán az cportilletélieket tartja továbbra is érvényben. Hir szerint a kor­mány mozdonyokat vásárolt és vasúti kocsikat javíttatott ki, úgy hogy arra számítanak, hogy Románia a legközelebbi évnegyedben £000 va­gon gabonát fog tudni exportálni. — A jugoszláviai kereskedelmi törvények egységesítéséért. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A kereskedelmi és iparkamarák mozgal­mat indítottak, hogy az ofrszág kereskedelmi tör­vényeit egységesítsék. A kamarák kívánsága az, hogy egységes törvény készüljön a kereskedelmi és iparkamarákról, bővítsék ki a kamarák hatás­körét, kodifikálják a hajózási törvényeket, ren­dezzék a vámadóügyeket és a közlckedésügyet, uj vizáitok létesítésével. Ezekben a tárgyakban a kamarák nagygyűlését még ebben a hónapban fogják megtartani Zágrábban. — Megjavult a munkapíac. Mahriseh­Ostrauból jelentik: A helyzet a munkapiacon az elmúlt hónapban lényegesen megjavult. A bányamunkások sztrájkja előtt a Witíko- witzí müvek még egy kohót akartak üzem­be helyezni, de ezt a sztrájk miatt ei kellett halasztaniok. A vas-müvek hidépitő gyárai, valamint a morva-sziléziai müvek teljes üzemmel dolgozhattak. A Wittkowiízi mü­vek egy teljes évre vannak ellátva munká­val, Javultak a vegyészeti müvek és petró- leumfinomitók termelési viszonyai is. Az épitö szakmában kielégítő a foglalkoztatás. Meglehetős kedvező az okniitzi gyáripari terület helyzete is, ahol különösen élénk az építőtevékenység. Littau vidékén mintegy 700 embert foglalkoztatnak az utak építésé­nél. Az Olmütz—-Böhmisch-Trübaui második vágány építése ugyancsak enyhíti a munka- nélküliséget. Sternbergben öt ni uí építésé­nél ötszáz munkás talált foglalkoztatást. A prosnitzi ipari területen, kivéve a fémipart, kielégítő eredménnyel dolgoznak a vállala­tok. A ruhagyárak egyenruhaszáJlitásokon dolgoznak és Egyiptomból meg Jugoszláviá­ból is van ilyen rendelésük. A cipőipar is jól van foglalkoztatva. Egy ottani gépgyár hat­száz munkást foglalkoztat. A brünni ipari, kerületben a foglalkoztatás augusztusban nem változott lényegesen, A cementgyárak meglehetősen vannak foglalkoztatva, mivel úgy a köz-, mint a magán-építkezés meg­élénkült. A munkanélküliek száma a nagyobb ipari körzetek szerint a következő: Brünn 9000, Mührisch-Ostrau 6700, Schönberg 2600, Olmütz 1500, Ételiéin 1300, Berauu 800, Ro­mé rstadt 750 és Trebitsch 730. — Három napig szünetel a prágai kereske­delmi kamara. A prágai kereskedelmi és iparka­mara a helyiségek takarítása miatt szeptember 26-tól 29-fig szüntet tart. — A kereskedelmi minisztérium nem ad ki több beviteli tilalmai. A kereskedelmi ka­marák központja ismételten állást foglalt az újabb behozatali tilalmak rendszeresítése el­len. A legutóbbi ülésen Hrabár dr. a keres­kedelmi minisztérium képiviseletében kije­lentette, hogy a jövőben uj behozatali tilal­mak tendszeresiiésére irányuló kérelmeknek nem fognak helyt adni. Minthogy ez a nyi­latkozat megfelel a kamarai központ inten­cióinak, az ülés megelégedéssel v-ett róla tu­domást. — Bőrgyár alakul az Alföldén- Buda­pestről jelentik: Ha a külkereskedelmi mér­leg adatait nézzük, azt kell látnunk, hogy egyrészt rengeteg nyersbőr megy Magyar- országból külföldre és rengeteg készbör, vagy bőráru jön külföldről Magyarországba. Ez feltétlenül egészségtelen állapot, amelyen segíteni kell. Kecskemét és vidékei gazda- és kereskedőé rdekeiltségei a Duna-Ti'szakö- zí Mezőgazdasági Kamara támogatásával és részvételével Kecskemét, vagy Csen gr ád székhellyel egy milliárd alaptőkével bőrgyá­rat akar létesíteni, amely magába ölelné a Dunia-Tiszaíközét. továbbá Csanád, Csong- rád, Békés egyré'szét, ezenkívül Csonka Arad és Csonka. Torontál vármegyéket. A mozgalom iránt az egész vonaton nagy az érdeklődés, melyei indokol már az is, hegy az alapítók a fenti nagy terület közgazdasági életének legk-iválóbbjai. A nyersbőrkeresxe- dés éls bőrgyártás — dacára, hogy az anyag, a bőr a mezőgazdaságból kerül ki és nagyon jövedelmező üzlet — ma a gazdáktól távol álló érdekeltség kezében van. Ez a gyár a gazdaérdekeltségnek mint a bőrgyártás anyagát termelő rétegnek, döntő súlyt akar biztosítani. — Németország térni éli ki az orosz erdőket. Betrlini távirat jelenti: Wirth dr. volt birodalmi kancellár Oroszországból való visszatérésekor Stockholmban a következőket jelentette ki: Egy­millió hektárt félölelő erdők kitermeléséről kö­tött szerződést a szóvjetkormánnyal. A németek árira kötelezték magukat, hogy a Pétervár-moszk- vai uj vasútvonalat, amekyet a háború előtt kezd­tek építeni, ki fogják «épiteni, fűrésztelepeket és cellulózé, valamint terpentingyárakat fognak lé­tesíteni. A szovjetkormány e műveleteknél nagy százalékos (részesedést vállalt. A szerződés már érvényben van és 35 évire szól. A németek a tranzakció lebonyolításáért hétmillió arany rubelt kapnak. — Csödstatisztika. Augusztusban 54 csődnyi­tás történt Csel (-Szlovákiában: Csehországban 33, Morvaotrszág-Sziléziáíban 16, Szlovcnszkón 3, Rusziiiszkón 2- Az aktívák 40 felderített eset­ben 7.7S5.269 koronát, a passzívák 11,410.746 koronát tettek ki. Ugyanabban a hónapban 141 bíróságon kívüli kényszerogyezség indult; Cseh­országban 60, Morvaország-Szlléziában 50, Szlo- venszkón 30 és Ruszinszkón 1. Ezekből 13S íel- detettett esetben az aktívák 26,993.898 koronát és a passzívák 56,S52.13S koronát tettek ki, arn'böl kiderül, hogy a csődesetek mérlegaránya sokkal kedvezőbb, mint a kényszeregyezségeké. — Engedélyhez kötik a németországi komló- kivitelt. Berlini szerkesztőségünk jelenti távirat­ban: A komlót törölték a szabad kivitel listájáról. Hív szerint 25.000 métermázsát letevő “kiviteli kontingenst fognak megállapítani az illetékes mi­ni s z tér! mű hozz áj árui á s ával. ü> II Mim mi—III nm m>—IMII Ml t Ilin n—i ■ i i ■ i —— i n nnim-n-----------------itii 'imm ^tes árnap. szeptember 23. mmmmjmwAMAm A takarékbetétek védelme és a revízió Irta: Perbács Imre, az Ipolysági takarékpénztár r.-t. ügyvezető igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents