Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-23 / 216. (369.) szám

Vasárnap, szeptember 23. ^ÁGAIjlU&TjlííftfRm* Terepszemle Rasziiisskőban (Ruszinszkói szerkesztöségiUikíől.) Az alkotmányos élet első megnyilvánulása után terepszemlét tartunk Ruszinszkóban. fontos ez nekünk, magyaroknak, akik az elmúlt öt esztendő minden vajúdását kerésztüiszeu- vedtük, hol némán, összeszoritott ajakkai; hol pedig hangunkat fölemelve, sebeinket a világ elé tárón. Most van az első alkalom megtudnunk, hogy abban a küzdelemben, amelyet eddig folytattunk a kisebbségi jogo­kért, kik voltak mellettünk és kik hagytak magunkra, megtagadva minden érzelmi kö­zösséget velünk. A választások ezt is megmutatták. Ma Ruszinszkó harctérhez hasonlít, amelyen a pártok küzdelme után eloszlott minden pus­kaporfelhő, elszállt minden mérges gáz és mi szabad szemmel nézhetünk végig a te­repén. A községi választások nekünk, magya­roknak, elsősorban azért voltak fontosak, mert ezek alapján tisztázódott helyzetünk e területen és meg lehet mérni azt az erőt, amivel rendelkezünk. A választások után nyilvánvalóvá lett, hogy a magyarság a Ruszinszkó területén lakó zsidóságra többé nem számíthat abban az értelemben, mint ahogy eddig számított. Az az idea, hogy a zsidó nem nemzőt, ha­nem .a magyar nemzet testének zsidó feleke­zetű része, megdőlt. Megdöntötték maguk a zsidók, amikor zsidó alapon szervezkedtek Ruszinszkó minden városában és nagyobb községében, hogy a választásokon önállóan, mint külön nemzet, lépjenek föl és mérjék össze erejüket á többi itt lakó nemzetekével. Ez az erőmérkőzés igen érdekes arány- számokat derített föl. Megmutatta, hogy az curópaszene fölíobbauő nacionalizmus esz­méje nem h/gyta érintetlenül a zsidó nem­zetét sem, amely az első alkalommal, gon­dolkodás nélkül otthagyta a kisebbségi jogai­ért küzdő ellenzéki magyarságot és kor­mány-támogató, vagy legalább is oppörtunns politikát űző táborba tömörült. A zsidóság ily hirtelen különválása azonban tisztázta a magyarság helyzetét Ruszinszkóban. A magyarság az első alka­lommal, noha a zsidók egy* része a politikai párt alakításának orvé alatt a. maga politiká­jának jármába akarta fogni a magyarságot, hamar fölismerte magáraliagyatottságát Csekély kivétellel kitartott a magyar ellen­zéki pártok zászlója mellett, .éppen úgy, ahogy csak csekély kivételt alkottak azok a zsidók, akik a magyar pártokkal szavazták, A magyarság Ruszinszkóban ezek után is számottevő erőt képvisel, amellyel okvetle­nül szóba kel! állania a prágai kormánynak ha az alkotmányos eletet minden vonalon be akarja itt vezetni. A' ruszinok körében az ötesztendős kü­lönválásból származó — többnyire mester­ségesen szított — ellenszenv a magyarok iránt lényegesen enyhült. A ruszinszkói Ős­lakos szlávok fejéből teljesen kipárolgott az államföutartó elemek sajátságos mámora. A ruszinok ma csakúgy küzdenek legelemibb jogaikért, akár a magyarok. A választások megmutatták, hogy e két nemzet mindenütt a legbékésebben megfért égy-más mellett és még az egyes puszin pártok magyarlakta vidéken való térhódítása sem okozott na­gyobb emóciót, ők maguk tudatában vannak annak, hogy ezeknek a szórványos esetek­nek a nép hiszékenysége és földéhségc az oka, A ruszin és a magyar nemzet között, mint ahogy a múltban sem, ma sem lesznek gazdasági érdekeli éti-tétek s csupán a kultu­rális cs politikai érdekellentétek maradnak meg. Eddig, ha Ruszinszkóról volt szó, álta­lában mindig két nemzetről beszéltünk: a ruszinról és á magyarról. A választások óta már háromról keli szótanunk. A harmadik a zsidó. Ruszinszkó jövő politikáját e három nemzet: a ruszin, a magyar és a zsidó egy­máshoz való viszonya fogja befolyásolni. A terepen tehát három nemzeti és bizonyosan három főpolitikii egység jobbra, vagy bálra váló eltolódása fogja meghatározni Ruszin­Kassá, szeptember 22. (Saját tudósi tóráétól.) A kassai kérész- tényezőéiül ista párt feiíriteibén sürgős imiflká folyik. Készülődnek a szeptember 30-óíki megyei ós járása választásokra. A (községi vá­lasztások fényes eredménye csak fokozta a párt Igtfélását és bizonyosra vehető, hogy kőzbéúa keresztényszoeiáiirs párt a járási és községi választásokból még erősebben fog kikerülni. A nagy munka közben, kerestük föl FleikChmami @yala dr.-t a ktetesztényszociá- lis párt kassai főtitkárát, hogy véleményét kikérjük a községi választások eredményé­ről, a párt jövőbeni ma-fiájáról és a járási és megyei választásokra való előkészületekről. Fieischmarai dr. néhány peré időt szakik;a a kővetkezőket volt szives mondani: — Miben látja főtitkár ur az ellenzék óriási győzelmének okát? —. tettük föl a kérdést. — Az ellenzéki pártok győzelmének első oka — válaszolta Fleis-chm-ami dk. --— a kor­mány politikájában rejlik, amely még ma sem ismeri a szilovenszkói őslakosság Sétkü- letét és életszükségletét. Nem tudjuk, -hogy szándékos-e a kormánynak az a politikája/ vagy pedig olyan keveset törődik Szloven- szkóvai, hogy négy óv után sem látja fnég a bajokat, amelyekét már régen orvosolni kellett volna. Az ellenzék győzelmének első oka tehát az általános életvisz-o-ny okból fa­kadt. A további ok pedig az, hogy az ellen­zéki pártok az elmúlt idő alatt kitünően szer­vezkedtek és össze tudták gyűjteni az elé­gedetlenek százezreit. Keteísziővénszkóbán nehéz volt a helyzet és igy csak a jól meg­szervezett keresztényszoefcilista párt és a szkő belpolitikájának irányát­Ez a helyzet nekünk, magyaroknak, kü­lönös föladatokat diktál. Elsősorban a nem­zeti öntudat fokozását és kulturális javaink féltékenyebb megőrzését. Diktálja ezeken kívül az eggyel többre szaporodott nemze­tekkel való békés együttélést. Vonatkozik ez a zsidóságra is, mint nemzetre, amely! most még a mi nyelvünket használja és a mi i kultúránkon táplálkozik. Ha végigtekintünk j a terepen, azt tapasztaljuk, hogy a változott! helyzet következtében előállott munkához j azonnal hozzá kell fognunk, Inkább ma, mint holnap. « Ruszinszkói szerkesztőnk cikke a rusiúi- ! szkói magyar pártok szövetségének körében uralkodó fölfogást tükrözted vissza. A ma­gunk részéről még most sem tudunk végleg letenni arról a reményről-, hogy a cikkben vázolt különválás nem megváltoztatha tadun hanem csak múló jelenség. Félreértések elke­rülése végett hangsúlyozzuk, hogy a Cikk a ruszinszkói, nem pedig a szlovenszkói viszo­nyok rajzát adja. nagy pártpresztizzsel rendelkező néppárt tudták megtörni a kormány érőjét. Az itteni nemzetiségi és felekezeti Viszonyok meg­könnyítették a kormány helyzetét, amely az utolsó pillanatig igyekezett a nemzetiségeket és a felékézétéket egymás -ellen kijátszani. Ebből a káoszból mégis meglepő győZelem­mel és érövéi kerültek M az ellenzéki pártok. — Milyen politikai változásokat Vak fótit- • kár itt a községi választások éfédfnénye alap­ján? — Ha a kormány megmarad politikája mellett s a nép ítélete ellenére a mai kor­mányzati rendszeren nem akar változtatni, akkor továbbra sem marad má-s hátra, mint a harc és ebben az esetben az ellenzéki pár­toknak népünk érdekében szorosabb együtt- működést kell teremteniök. — Összegyűjtőiteké a párt á választások alatt történt atrocitásokat? — Az általán-s titkos választójog mellett a választási -atrocitások elkövetése sokkal nehezebb, mint a nyílt választási reud-sz-cr- 1 nél, mért minden atrocitás és erőszak elle­nére sem lehet a kormány biztos abban, hogy a választó a kormánypártra adja-e szavza&íát. A kormány a maga szempontjából helyesen fogta föl a dolgot, amikor az ellen­zéki pártoknak kevés időt adott a választá­sok előkészítésére és az egész közigazgatási apparátussal ráfeküdt a falvakra, hogy meg­akadályozza az ellenzék jelölését, A kormány fenyegetéseiről és e-rő-szakoskodiláiról szóló adatokat most gyűjtöm össze. A legveszedel­mesebb fegyvere a kormánypártnak a félre­vezetés volt, ami nem nagyon nehéz dolog t az ilyen bonyolult választási rendszernél, mint a miénk. Az atrocitásokat közölni fog­juk a nyilvánossággal is és akkor meglátja a közönség, hogy a sok komoly fenyegetés és erőszakoskodás mellett tekintélyes helyet foglalnak el a komikus esetek is. — Milyen kontaktusban állott a párt a \A-, (ásítások alatt -a Hl-inka-párttal és müven kap­csolatokat fog a szlovák néppárttal a jövőben fentartani? — Pártunknak a Hltefca-párttal úgyszól­ván semmiféle kapcsolata nem volt a válasz-. (ások alatt. Ahol a keresztényszooi-ális párt- gyöngébb volt, ott a H link a-párt kén-yszeri- tötte ránk a maga listáját, amit mi, nehogy az ellenzéki erők szétiíorgácsolódja-nak. bár^ nem szívesen, de elfogadtunk. Ahol a több- . ség keresztényszociális volt, ott a Hitek a- nárt szintén nem szívesen, de kényszerűség-, bol hozzájárult az egységes listához. A m pártunknak a szlovák néppárthoz való v«i- * 1 szony-a csupán a tiszta szlovák vidéken vált időszerűvé a községi választások alatt, a - most következő járási és községi választá­sok alatt pedig mát mint ellenfelek állunk ' egymással szem-ben a kassai nagymegyében. 1 Reméljük, hogy e harc közöttünk nem fog.., ellenségeskedéssé elfajulni. Mi rajtunk neme; .műik a jó viszony fen-tartása, a magunk szer-j vezetőiből és erejéből azonban nem adnnk ? fel semmit. — Milyen politikát fog követni a megerő- ; södött kveSzténySZociálte párt a legközelebbi jövőben? — Egészen uj helyzet előtt állunk. Eddig többnyire az ajtók előtt álltunk és düröm-* baltünk, hogy engedjenek be minket az ál-; lám életébe. Most bejutunk az önkormány- ' zati testű le telkibe és ott elsősorban az ősla­kosság s pár {híveinek érdekeit fogjuk védeni. A szó szoros érteimében dolgozni akarunk a községi és megyei kép viselő testületek ben, 9zzel akarjuk meg­szolgálni azt a bizalmat, amelyet a válasz­tók előlegeztek nekünk. További magatartásunkat természetesen á velünk szemben váló m agatartástól tesz - Szűk függővé és ahogy bennünket kezel a kormány, úgy fogunk lói fs vele szemben Viselkedni. — Milyen kilátásokkal indul neki a keresz­tényszociális párt a járási és megyei válasz­tásoknak? — Bár tudjuk azokat a nehézségeket, amelyek a választások technikai 'lefolytatá­sával járnak ós tudjuk, hogy milyen hagy munka -fog reánk háruLni hívei tik kioktatása és a kettős választásoknak előkészítése ré­vén, mégis azt hiszem. hogy a járás! és a megyei választások még több eredményt fognak hozni nekünk, mint a községi választások hoztak. A községi választások eredménye híveinkbe lelkese­dést öntött. Nagyon jól tudjuk, hogy min­den harcnál a legfontosabb az, hogy mi­lyen szellem tölti el a hadsereget. A mi hadseregünk szelleme pedig kitűnő. — Milyen viszonyban áll a párt a tente ellenzéki párttal? 1 — ,Anh a többi ellenzéki pártokkal való Tovább folyik a küzdelem A kassal keresxfésiyszocsális pari fölkészül szeptember 30-ara — Fleisch- maan Gyula nyilatkozik a P. M. H.-nak Én ólommadár nélkül leszek boldog*. Nézd!... — kezéből kihullott a doboz és kinyújtott kézzel egy magas, vállas férfi elé sietett. A kő ismerte a férfit. A leggazdagabb a városban. És nyilalló szívvel nyúlt a porban levő doboz után. Az nem volt olyan fájdalmas, hogy a lány nem szerette, csak az dübörgőit szivé­ben fájd-itón: hogy eszköz volt. És hogy a dobozt, az ólommadaras do­bozt a porba Fullasztotta, ,az haragositó volt. V. Mikor hazaért, már várták. Ik volt, a szomszédlány. Egyszerű, csöndes lány volt Ik, különös szépségek nem büszkélkedtek arcán. Sze­gény lány volt. De valami örökös szomorúság lágy né­zéssel beszélt szemeiből. A kő haragos kurtán kérdezte, -mintha Zébé hangjának rövid csengése az ö mindig kedves hangját durva porral lepte volna be: — Elromlott a záratok? Mindjárt jövök. Ik szeme elárnyékösodott.: — Nem A kő. Dobozért jöttem. — Dobozért? Te? — A kő kacagva foj­togatta keserűségét. Ik szeme megvillant. Kiélezte a le­kicsinylést A kő hangjából. De úgy érezte, hogy neki nincs joga ezért haragudni. Mert ő szegény lány, csúnya lány, aki nem kap emlékeket, hogy mosolyogva temethessen. — A kő, erős záru dobozért jöttem. Nem cifra emlékek részére, hanem égy ké­vés megtakarított, összedolgozott pénzt akarok tartani benne. — Pénz részére? —- puháit A kő hang­ja. — Én ilyeneket nem készítek. — Akkor hát ... — szólt Ik befejezet­lenül és panaszkodtak a ki nem mondott szavak. — Megyek. Jő éjt. A kő. — Jó éjt — válaszolt A kő és utána nézett. A lány járása is lassú szomorú volt. — Hiszen ő is bánatos, ö is szomorú — gondolta A kő, azután hirtelen gondolattal utána szólt: — Ik! A lány megfordult. Kérdés rebbent a szemében. A kő hozzáment: — Nézd Ik, ezt a dobozt neked adom. Nem neked készült és nem pénz részére — itt A kő hangja bánatokat vibrált. — De a zárja erős és a pénzed itt biztonságban lesz. Neked adom. Ajándékba. Nem, ne haragudj ezért. Nem akarlak bántani ezzel. De ezért a dobozért nem fogadok cl pénzt. — Akkor én nem vehetem át. — Vedd el. ík, vedd el! — könyörgőtt A kő. — Neked adom. A legszebb dobozom. Ilyet nem fogok többet késziteni. Vedd el és ha fizetni akarsz, hát adj kezet nekem. ík hallgatott, azután átvette. — Jól van. Köszönöm, A kő — és kezet nyújtóit neki. A kő mohón kapott utána. Más kéz volt. mint a Zébéé. Erős, dolgos kéz és mégis érezte a szomorúság rezdüléseit benne, — Én köszönöm. lu*gy elfogadtad, Ik. Hiszen ml mindketten szomorú emberek va­gyunk és a szomorú emberek szeretik egy­mást. — Szeme a bánkódok megértésével kereste Ik szemét. És Ik ehitte a dobozt. VI. Három hete elmúlt, hogy Zébé eldobta A kő dobozát. A kő csak az első napokban búsult. Las- sankint a szomorú emberekkel kezdett fog­lalkozni. És <arnig dolgozott — erős záru dobozo­kat pénz részére —, mindennap látta Iket ablaka előtt kétszer elmenni. Munkáiba ment, mint máskor. De A kő csak most vette észre, most, hogy a szomo­rúság homályos leple alatt fázott. Egy este A kő kint ült a kertjében. Az eget nézte, a parány szögeket, amelyekkel oly biztosra van kalapálva a kupola a föld felett. Egyszerre egy madár ringott el a kert felett. A kő felé szárnyalt. Kitárt lebbené- sek-kel villogott. — Az ólommadár — ugrott fel A kőben a gondolat — az ólommadár. .Az ólommadár pedig ott keringett A kő léje fölött. — Mit akarsz tőlem, ólom-madár? Én nem keresek vigaszt. Mit adsz nekem, 0!om- madár, nekem, aki nem kérek semmit? Az ólommadár szárnya tmtaianu! teb- bent. És valami a szárnya alól lebukott, ten­gőn bukfencezett A kő lábai elé. Azután gyors tűnéssel ringott el a niesz- szib-e, a sötétbe. A kő lehajolt. Egy toll volt. Egy hosszú, erős, meleg toll. Az ólom-madár szárnyából. — Toll — beszélt magába A kő. — Mit csináljak én a tollal? írni nem tudott, csak rajzolni. A dobozokról előbb mindig rajzot ké­szített. Agyába egy gondolat nyilait: — Egy dobozt fogok tervezni. Ezzel rajzolom meg. Besietett a szobába. Meggyujíotta a kis mécsest és rajzolni kezdett. De nem ment seh-ogysem. Csak irka­firkák zagyvasága került ki a toll alól. Nagy­sokára kezdett egy kép kialakulni. Nem do­boz volt. Lágy, szomorú vonásokkal diadalmas­kodott a bomlott vonások fölött a szegény csúnya lány: Ik arca. Ezt az arcot sokáig nézte Akö. | «5w> A!.* se*. sírt*, usm A Áltál előtti korszakba vezethető vissza az igmándi Reserii VÍZ I SÉ w * JT* TT2 fai ÉK ÉffP W' Í7sÉ SPá Éli É m Síit illl ÉH tHHJw képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld lO tlT telin XiL\fi.; t 11 Hl üli ff ISII Ifi!® gyomrában, (felfedezve Schni i d thaue r A. atal az 1863 évben) s mint ilyen I . .. . ) --------- ---------- paratlan természetes gyógyszere a gyomor*. tél- s egyeb belső betegségeknek 1 K apható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. iow Rendszeres adaS reggelizés előtt fel pohárral. Az jqMANDI“ nem tétveszendő össze másfajta keserüvizekkel

Next

/
Thumbnails
Contents