Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-23 / 216. (369.) szám

Vasárnap, szeptember 23.

^ÁGAIjlU&TjlííftfRm*

Terepszemle Rasziiisskőban

(Ruszinszkói szerkesztöségiUikíől.) Az alkotmányos élet első megnyilvánulása után terepszemlét tartunk Ruszinszkóban. fontos ez nekünk, magyaroknak, akik az elmúlt öt esztendő minden vajúdását kerésztüiszeu- vedtük, hol némán, összeszoritott ajakkai; hol pedig hangunkat fölemelve, sebeinket a világ elé tárón. Most van az első alkalom megtudnunk, hogy abban a küzdelemben, amelyet eddig folytattunk a kisebbségi jogokért, kik voltak mellettünk és kik hagytak magunkra, megtagadva minden érzelmi közösséget velünk.

A választások ezt is megmutatták. Ma Ruszinszkó harctérhez hasonlít, amelyen a pártok küzdelme után eloszlott minden puskaporfelhő, elszállt minden mérges gáz és mi szabad szemmel nézhetünk végig a terepén.

A községi választások nekünk, magyaroknak, elsősorban azért voltak fontosak, mert ezek alapján tisztázódott helyzetünk e területen és meg lehet mérni azt az erőt, amivel rendelkezünk.

A választások után nyilvánvalóvá lett, hogy a magyarság a Ruszinszkó területén lakó zsidóságra többé nem számíthat abban az értelemben, mint ahogy eddig számított. Az az idea, hogy a zsidó nem nemzőt, hanem .a magyar nemzet testének zsidó felekezetű része, megdőlt. Megdöntötték maguk a zsidók, amikor zsidó alapon szervezkedtek Ruszinszkó minden városában és nagyobb községében, hogy a választásokon önállóan, mint külön nemzet, lépjenek föl és mérjék össze erejüket á többi itt lakó nemzetekével.

Ez az erőmérkőzés igen érdekes arány- számokat derített föl. Megmutatta, hogy az curópaszene fölíobbauő nacionalizmus eszméje nem h/gyta érintetlenül a zsidó nemzetét sem, amely az első alkalommal, gondolkodás nélkül otthagyta a kisebbségi jogaiért küzdő ellenzéki magyarságot és kormány-támogató, vagy legalább is oppörtunns politikát űző táborba tömörült.

A zsidóság ily hirtelen különválása azonban tisztázta a magyarság helyzetét Ruszinszkóban. A magyarság az első alkalommal, noha a zsidók egy* része a politikai párt alakításának orvé alatt a. maga politikájának jármába akarta fogni a magyarságot, hamar fölismerte magáraliagyatottságát Csekély kivétellel kitartott a magyar ellenzéki pártok zászlója mellett, .éppen úgy, ahogy csak csekély kivételt alkottak azok a zsidók, akik a magyar pártokkal szavazták, A magyarság Ruszinszkóban ezek után is számottevő erőt képvisel, amellyel okvetlenül szóba kel! állania a prágai kormánynak ha az alkotmányos eletet minden vonalon be akarja itt vezetni.

A' ruszinok körében az ötesztendős különválásból származó — többnyire mesterségesen szított — ellenszenv a magyarok iránt lényegesen enyhült. A ruszinszkói Őslakos szlávok fejéből teljesen kipárolgott az

államföutartó elemek sajátságos mámora. A ruszinok ma csakúgy küzdenek legelemibb jogaikért, akár a magyarok. A választások megmutatták, hogy e két nemzet mindenütt a legbékésebben megfért égy-más mellett és még az egyes puszin pártok magyarlakta vidéken való térhódítása sem okozott nagyobb emóciót, ők maguk tudatában vannak annak, hogy ezeknek a szórványos eseteknek a nép hiszékenysége és földéhségc az oka, A ruszin és a magyar nemzet között, mint ahogy a múltban sem, ma sem lesznek gazdasági érdekeli éti-tétek s csupán a kulturális cs politikai érdekellentétek maradnak meg.

Eddig, ha Ruszinszkóról volt szó, általában mindig két nemzetről beszéltünk: a ruszinról és á magyarról. A választások óta már háromról keli szótanunk. A harmadik a zsidó. Ruszinszkó jövő politikáját e három nemzet: a ruszin, a magyar és a zsidó egymáshoz való viszonya fogja befolyásolni. A terepen tehát három nemzeti és bizonyosan három főpolitikii egység jobbra, vagy bálra váló eltolódása fogja meghatározni RuszinKassá, szeptember 22.

(Saját tudósi tóráétól.) A kassai kérész- tényezőéiül ista párt feiíriteibén sürgős imiflká folyik. Készülődnek a szeptember 30-óíki megyei ós járása választásokra. A (községi választások fényes eredménye csak fokozta a párt Igtfélását és bizonyosra vehető, hogy kőzbéúa keresztényszoeiáiirs párt a járási és községi választásokból még erősebben fog kikerülni. A nagy munka közben, kerestük föl FleikChmami @yala dr.-t a ktetesztényszociá- lis párt kassai főtitkárát, hogy véleményét kikérjük a községi választások eredményéről, a párt jövőbeni ma-fiájáról és a járási és megyei választásokra való előkészületekről. Fieischmarai dr. néhány peré időt szakik;a a kővetkezőket volt szives mondani:

— Miben látja főtitkár ur az ellenzék óriási győzelmének okát? —. tettük föl a kérdést.

— Az ellenzéki pártok győzelmének első oka — válaszolta Fleis-chm-ami dk. --— a kormány politikájában rejlik, amely még ma sem ismeri a szilovenszkói őslakosság Sétkü- letét és életszükségletét. Nem tudjuk, -hogy szándékos-e a kormánynak az a politikája/ vagy pedig olyan keveset törődik Szloven- szkóvai, hogy négy óv után sem látja fnég a bajokat, amelyekét már régen orvosolni kellett volna. Az ellenzék győzelmének első oka tehát az általános életvisz-o-ny okból fakadt. A további ok pedig az, hogy az ellenzéki pártok az elmúlt idő alatt kitünően szervezkedtek és össze tudták gyűjteni az elégedetlenek százezreit. Keteísziővénszkóbán nehéz volt a helyzet és igy csak a jól megszervezett keresztényszoefcilista párt és a

szkő belpolitikájának irányátEz a helyzet nekünk, magyaroknak, különös föladatokat diktál. Elsősorban a nemzeti öntudat fokozását és kulturális javaink féltékenyebb megőrzését. Diktálja ezeken kívül az eggyel többre szaporodott nemzetekkel való békés együttélést. Vonatkozik ez a zsidóságra is, mint nemzetre, amely! most még a mi nyelvünket használja és a mi i kultúránkon táplálkozik. Ha végigtekintünk j a terepen, azt tapasztaljuk, hogy a változott! helyzet következtében előállott munkához j azonnal hozzá kell fognunk, Inkább ma, mint holnap.

«

Ruszinszkói szerkesztőnk cikke a rusiúi- ! szkói magyar pártok szövetségének körében uralkodó fölfogást tükrözted vissza. A magunk részéről még most sem tudunk végleg letenni arról a reményről-, hogy a cikkben vázolt különválás nem megváltoztatha tadun hanem csak múló jelenség. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy a Cikk a ruszinszkói, nem pedig a szlovenszkói viszonyok rajzát adja.

nagy pártpresztizzsel rendelkező néppárt tudták megtörni a kormány érőjét. Az itteni nemzetiségi és felekezeti Viszonyok megkönnyítették a kormány helyzetét, amely az utolsó pillanatig igyekezett a nemzetiségeket és a felékézétéket egymás -ellen kijátszani. Ebből a káoszból mégis meglepő győZelemmel és érövéi kerültek M az ellenzéki pártok.

— Milyen politikai változásokat Vak fótit- • kár itt a községi választások éfédfnénye alapján?

— Ha a kormány megmarad politikája mellett s a nép ítélete ellenére a mai kormányzati rendszeren nem akar változtatni, akkor továbbra sem marad má-s hátra, mint a harc és ebben az esetben az ellenzéki pártoknak népünk érdekében szorosabb együtt- működést kell teremteniök.

— Összegyűjtőiteké a párt á választások alatt történt atrocitásokat?

— Az általán-s titkos választójog mellett a választási -atrocitások elkövetése sokkal nehezebb, mint a nyílt választási reud-sz-cr- 1 nél, mért minden atrocitás és erőszak ellenére sem lehet a kormány biztos abban, hogy a választó a kormánypártra adja-e szavza&íát. A kormány a maga szempontjából helyesen fogta föl a dolgot, amikor az ellenzéki pártoknak kevés időt adott a választások előkészítésére és az egész közigazgatási apparátussal ráfeküdt a falvakra, hogy megakadályozza az ellenzék jelölését, A kormány fenyegetéseiről és e-rő-szakoskodiláiról szóló adatokat most gyűjtöm össze. A legveszedelmesebb fegyvere a kormánypártnak a félrevezetés volt, ami nem nagyon nehéz dolog t

az ilyen bonyolult választási rendszernél, mint a miénk. Az atrocitásokat közölni fogjuk a nyilvánossággal is és akkor meglátja a közönség, hogy a sok komoly fenyegetés és erőszakoskodás mellett tekintélyes helyet foglalnak el a komikus esetek is.

— Milyen kontaktusban állott a párt a \A-, (ásítások alatt -a Hl-inka-párttal és müven kapcsolatokat fog a szlovák néppárttal a jövőben fentartani?

— Pártunknak a Hltefca-párttal úgyszólván semmiféle kapcsolata nem volt a válasz-. (ások alatt. Ahol a keresztényszooi-ális párt- gyöngébb volt, ott a H link a-párt kén-yszeri- tötte ránk a maga listáját, amit mi, nehogy az ellenzéki erők szétiíorgácsolódja-nak. bár^ nem szívesen, de elfogadtunk. Ahol a több- . ség keresztényszociális volt, ott a Hitek a- nárt szintén nem szívesen, de kényszerűség-, bol hozzájárult az egységes listához. A m pártunknak a szlovák néppárthoz való v«i- * 1 szony-a csupán a tiszta szlovák vidéken vált időszerűvé a községi választások alatt, a - most következő járási és községi választások alatt pedig mát mint ellenfelek állunk ' egymással szem-ben a kassai nagymegyében. 1 Reméljük, hogy e harc közöttünk nem fog.., ellenségeskedéssé elfajulni. Mi rajtunk neme; .műik a jó viszony fen-tartása, a magunk szer-j vezetőiből és erejéből azonban nem adnnk ? fel semmit.

— Milyen politikát fog követni a megerő- ; södött kveSzténySZociálte párt a legközelebbi jövőben?

— Egészen uj helyzet előtt állunk. Eddig többnyire az ajtók előtt álltunk és düröm-* baltünk, hogy engedjenek be minket az ál-; lám életébe. Most bejutunk az önkormány- ' zati testű le telkibe és ott elsősorban az őslakosság s pár {híveinek érdekeit fogjuk védeni. A szó szoros érteimében

dolgozni akarunk a községi és megyei kép viselő testületek ben, 9zzel akarjuk megszolgálni azt a bizalmat, amelyet a választók előlegeztek nekünk.

További magatartásunkat természetesen á velünk szemben váló m agatartástól tesz - Szűk függővé és ahogy bennünket kezel a kormány, úgy fogunk lói fs vele szemben Viselkedni.

— Milyen kilátásokkal indul neki a keresztényszociális párt a járási és megyei választásoknak?

— Bár tudjuk azokat a nehézségeket, amelyek a választások technikai 'lefolytatásával járnak ós tudjuk, hogy milyen hagy munka -fog reánk háruLni hívei tik kioktatása és a kettős választásoknak előkészítése révén, mégis azt hiszem. hogy

a járás! és a megyei választások még több eredményt fognak hozni nekünk, mint a községi választások hoztak. A községi választások eredménye híveinkbe lelkesedést öntött. Nagyon jól tudjuk, hogy minden harcnál a legfontosabb az, hogy milyen szellem tölti el a hadsereget. A mi hadseregünk szelleme pedig kitűnő.

— Milyen viszonyban áll a párt a tente ellenzéki párttal?

1 — ,Anh a többi ellenzéki pártokkal való

Tovább folyik a küzdelem

A kassal keresxfésiyszocsális pari fölkészül szeptember 30-ara — Fleisch- maan Gyula nyilatkozik a P. M. H.-nak

Én ólommadár nélkül leszek boldog*. Nézd!... — kezéből kihullott a doboz és kinyújtott kézzel egy magas, vállas férfi elé sietett.

A kő ismerte a férfit. A leggazdagabb a városban.

És nyilalló szívvel nyúlt a porban levő doboz után.

Az nem volt olyan fájdalmas, hogy a lány nem szerette, csak az dübörgőit szivében fájd-itón: hogy eszköz volt.

És hogy a dobozt, az ólommadaras dobozt a porba Fullasztotta, ,az haragositó volt.

V.

Mikor hazaért, már várták.

Ik volt, a szomszédlány.

Egyszerű, csöndes lány volt Ik, különös szépségek nem büszkélkedtek arcán. Szegény lány volt.

De valami örökös szomorúság lágy nézéssel beszélt szemeiből.

A kő haragos kurtán kérdezte, -mintha Zébé hangjának rövid csengése az ö mindig kedves hangját durva porral lepte volna be:

— Elromlott a záratok? Mindjárt jövök.

Ik szeme elárnyékösodott.:

— Nem A kő. Dobozért jöttem.

— Dobozért? Te? — A kő kacagva fojtogatta keserűségét.

Ik szeme megvillant. Kiélezte a lekicsinylést A kő hangjából. De úgy érezte, hogy neki nincs joga ezért haragudni. Mert ő szegény lány, csúnya lány, aki nem kap

emlékeket, hogy mosolyogva temethessen.

— A kő, erős záru dobozért jöttem. Nem cifra emlékek részére, hanem égy kévés megtakarított, összedolgozott pénzt akarok tartani benne.

— Pénz részére? —- puháit A kő hangja. — Én ilyeneket nem készítek.

— Akkor hát ... — szólt Ik befejezetlenül és panaszkodtak a ki nem mondott szavak. — Megyek. Jő éjt. A kő.

— Jó éjt — válaszolt A kő és utána nézett.

A lány járása is lassú szomorú volt.

— Hiszen ő is bánatos, ö is szomorú — gondolta A kő, azután hirtelen gondolattal utána szólt:

— Ik!

A lány megfordult. Kérdés rebbent a szemében.

A kő hozzáment:

— Nézd Ik, ezt a dobozt neked adom. Nem neked készült és nem pénz részére — itt A kő hangja bánatokat vibrált. — De a zárja erős és a pénzed itt biztonságban lesz. Neked adom. Ajándékba. Nem, ne haragudj ezért. Nem akarlak bántani ezzel. De ezért a dobozért nem fogadok cl pénzt.

— Akkor én nem vehetem át.

— Vedd el. ík, vedd el! — könyörgőtt A kő. — Neked adom. A legszebb dobozom. Ilyet nem fogok többet késziteni. Vedd el és ha fizetni akarsz, hát adj kezet nekem.

ík hallgatott, azután átvette.

— Jól van. Köszönöm, A kő — és kezet nyújtóit neki.

A kő mohón kapott utána. Más kéz volt. mint a Zébéé. Erős, dolgos kéz és mégis érezte a szomorúság rezdüléseit benne,

— Én köszönöm. lu*gy elfogadtad, Ik. Hiszen ml mindketten szomorú emberek vagyunk és a szomorú emberek szeretik egymást. — Szeme a bánkódok megértésével kereste Ik szemét.

És Ik ehitte a dobozt.

VI.

Három hete elmúlt, hogy Zébé eldobta A kő dobozát.

A kő csak az első napokban búsult. Las- sankint a szomorú emberekkel kezdett foglalkozni.

És <arnig dolgozott — erős záru dobozokat pénz részére —, mindennap látta Iket ablaka előtt kétszer elmenni.

Munkáiba ment, mint máskor. De A kő csak most vette észre, most, hogy a szomorúság homályos leple alatt fázott.

Egy este A kő kint ült a kertjében. Az eget nézte, a parány szögeket, amelyekkel oly biztosra van kalapálva a kupola a föld felett.

Egyszerre egy madár ringott el a kert felett. A kő felé szárnyalt. Kitárt lebbené- sek-kel villogott.

— Az ólommadár — ugrott fel A kőben a gondolat — az ólommadár.

.Az ólommadár pedig ott keringett A kő léje fölött.

— Mit akarsz tőlem, ólom-madár? Én nem keresek vigaszt. Mit adsz nekem, 0!om- madár, nekem, aki nem kérek semmit?

Az ólommadár szárnya tmtaianu! teb- bent. És valami a szárnya alól lebukott, tengőn bukfencezett A kő lábai elé.

Azután gyors tűnéssel ringott el a niesz- szib-e, a sötétbe.

A kő lehajolt.

Egy toll volt.

Egy hosszú, erős, meleg toll.

Az ólom-madár szárnyából.

— Toll — beszélt magába A kő. — Mit csináljak én a tollal?

írni nem tudott, csak rajzolni.

A dobozokról előbb mindig rajzot készített.

Agyába egy gondolat nyilait:

— Egy dobozt fogok tervezni. Ezzel rajzolom meg.

Besietett a szobába. Meggyujíotta a kis mécsest és rajzolni kezdett.

De nem ment seh-ogysem. Csak irkafirkák zagyvasága került ki a toll alól. Nagysokára kezdett egy kép kialakulni. Nem doboz volt.

Lágy, szomorú vonásokkal diadalmaskodott a bomlott vonások fölött a szegény csúnya lány: Ik arca.

Ezt az arcot sokáig nézte Akö.

| «5w> A!.* se*. sírt*, usm A Áltál előtti korszakba vezethető vissza az igmándi Reserii VÍZ I

SÉ w * JT* TT2 fai ÉK ÉffP W' Í7sÉ SPá Éli É m Síit illl ÉH tHHJw képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld

lO tlT telin XiL\fi.; t 11 Hl üli ff ISII Ifi!® gyomrában, (felfedezve Schni i d thaue r A. atal az 1863 évben) s mint ilyen I . .. . ) --------- ---------- paratlan természetes gyógyszere a gyomor*. tél- s egyeb belső betegségeknek

1 K

apható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. iow Rendszeres adaS reggelizés előtt fel pohárral. Az jqMANDI“ nem tétveszendő össze másfajta keserüvizekkel