Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-22 / 215. (368.) szám
IROlm w i ss mMMi I Négy iró egy regcnye — A Prágai Magyar Hírlap párisi tudós/tójától — Paris, szeptember vége Páris szenzációéhes, ele Páris elég finom és előkelő, hogy szenzációit — legalább néha — megválogassa. Különösen az irodalomban osztja finnyásan kegyeit: ha nem is a komoly akadémikus igazságok szerint, de mindig tekintettel az újra, érdekesre, rendkívülire. Jelenleg szintén egy uj irányú próbálgatást pártol, amennyiben százhúszezer példányban nyelte el rövid idő a.aíí egy négy Íróból álló részvény társaság ej.'ajía müvét, a Román des Quaire-t, a négyek Regényét. A feltűnést ezúttal nem a regény tartalma okozta, hanem megírásának módja. Valószínű, hegy Európaszerie utánzásra akad ez a mód nemsokára s azért érdemes csevegni róla. De nemcsak érdemes, hanem lehet is, mert a kísérlet mögött megfontolt teoretikus felkészültség. és négy komoly művész snlyos alakja áll. Ezek a négyen, kik e'éndulának: Paul Bou rget (világhírű), Gérard dríoavilié (Henri Regnier, a híres költő feleségének álneve), Henri Duvernois (Franciaország szereti) és Pierre Renoit (Páris bálványa, az Atlanti.de, moziból is ismert, szerzője). A megírási mód ötlete: Az eddigi regényirási módok mögött nagy hazugság lappangott. Az iró nem adhatta csak önmagát, saját jellemét és életét, hanem törvényszerűen számtalan alak és hős jellemét kellett pártatlan buzgalommal életre keltenie. Azaz el kellett mondania, mit csinálna ez, mit csinálna az, mit csinálna emez és amaz az adót/ helyzetben, ugy hogy a végén senki, talán maga az iró sem tudta, melyik tulajdonképpen önmaga, melyik saját igazsága és vére. Vagy ha ezt a saját igazságát egy alakban nagj/on kiecsetelte, akkor a többi alakok váltak bábokká s a regény lett rossz. Kérem, ezen a helyzeten segíteni kell és segíteni lehet. A szerepeket egyszerűen szétosztjuk néhány iró között s a regényt közösen építjük fel. így mindegyik iró csak egy igazságot, a saját igazságát képviseli, szerinte ir s a küzdelem, bonyodalom, kifejiés is fair lesz, amennyiben egyforma erejű ellenfelek nyílt küzdelméből kerül ki a. végkonkluzió. A technikai rész egyszerű. Egy adott és előre megbeszélt téma egy-egy alakját magára veszi egy-egy iró s levelekben — teljesen szubjektív formában —- szépen megkezdik, tovább viszik, befejezik az eseményt. Az egyik kezd, a másik levélben felel, a harmadik folytatja s mindig tekintettel az adott téma kifejlesztésére szépen le- peregtétik a problémát, mindegyik ugy, mintha egyedül csak a saját ügyét képviselné egy tényleg létező és őt érdeklő ügyben. Maximális költői igazságot kapunk így. A realisztikus regény nagy hibája: a tudoínányszerüség, az Írónak az eseményen felül állása, pártatlansága eltűnik, de megmarad az élmény belső, pszichológiai igazsága. A téma, mely éppen ezt a maximális pszichológiai igazságot célozza, Paul Booir- get-zsánerü. őt, a négy közül a legnagyobbat, tippelik az uj mű genezise mögött. A következőkről van szó: Antoine Barge, a híres festő, rájön, hogy felesége megcsalja s az asszonyt szeretőstül megöli. Joga van hozzá. Igen ám, de lelkiismerete előtt joga van-e gyermekének, egy kis leánykának, elrabolni az anyját, az otthon melegét, a legelső s egyedüli életboldogságot? Ez lesz a regény problémája. A kislányt, Michelinét, az apa egy rokonánál nevelteti, míg ö bujdosok. A gyermek felnő s fogalma sincs a bűnről, mely családja mögött lebeg. Mesékkel áltatják. Véletlenül megismerkedik Ber- nard Souchetíel, megölt anyja bátyjának fiával, aki iránt csakhamar szerelemre gyullad. El akarják választani a fiatal embertől, akin a meggyilkolt asszony emléke lebeg s Lu- cient, a Michelinével együtt nevelkedett másik apai unokatestvért szeretnék férjül látni. A leány véletlenül felfedezi régi újságokban az eltitkolt bűntényt, nagy lelki krízisen esik át s csak Bemard segítségével találja meg ismét lelki nyugalmát. Most már az apa is szívesen adja a fiúhoz, mintegy megszabadulva a szörnyű lidércnyomás alól Bemard révén s csak Lucien, ki messze Afrikában van, marad kielégítetlenül. Micheliné, a könnyed és vidám, az anyjához hasonló könnyed és vidám Bernardhoz kerül, nem pedig az apához hasonló nehézkes, hirtelen- kezű Lumenhez, ugy hogy nem az a pár kerül együvé, mely — természeténél fogva az előző katasztrófát megismételhetné. Megindultak Párisban a találgatások, hogy melyik iró áll az egyes szereplők mögött. A legelterjedtebb nézet szerint^ Paul Bourget képviseli Antoine Barge-ot, Gérard d’Houville, mint nő, Michelinét, Pierre Be<7>Rím nőit, ki nem egy tropikus regényévei ért sikert, az Afrikában élő Lucient, Henri Duver- nois pedig Bernardot. Persze ez nem biztos, csak az va ószinii, hogy a probléma Paul Bourget-tői, a lelki problémák mesterétől ered. S itt kopogtat be éppen a regény gyöngéje is. A probléma: van-e az apának joga gyermeke anyját megölni, mély és érdekes, de kifejlődésében egyöntetű, következetes, logikus kezelést követel. Azáltal, hogy négyen írták a regényt s mindegyik munkatársiban más és más centrálék és rugók működtek, a probléma vonala kilengett, egysége eltűnt s a cselekmény kusza lett, inkább csak a puszta érdek'ődést kielégítő. Ped'g a regénynek egysége és igazsága éppen az, hogy céltudatosan, egyfélén oldja meg problémáját, azaz egyféle világnézetet képvisel. Az, hogy sok, ellentétes karaktert kell teremteni s igy az iró nem egyedül csak saját egyéniségét emanálhetja, csak másodrendű, árai kérdés, az epikai s igy a'apvető rcmaucier-kérdés az egész esemény (nem ped'g "z egyes jeliem) egy világnézetből fakadó felsőbb egységbe kristályosítása. S négy iró egyszerre erre az egységre sohasem emelkedhetik. Négy iró közös munkájában legfeljebb négy lírai hitvallás egymásba ütköző kornp'ikáciőját kapjuk (ma minden íira!), de sohasem nagy, középkori értelemben vett egységet, igazságot. Nem erőt, hitet, belátást, átgázolva minden ellentéten. Nem egységet a különféleségben. Pedig ez a fontos s nem négy lírai oszthatatlanság puszta és érthetetlen mellérende’ése. Megállapítás: kaptunk egy regényt érzelemegységgel, eszmeegység rovására. Bent vagyunk a nagy antinómiában. Itt érzelem, itt eszme. Tessék vitatkozni! Sz. P. (Optikai intései! • Mindennemű szemüvegek, csíptetek: : __ : • ** **~~*\ Mindennemű ; Í / szállítások, ja-1 J / ^tások bár- S i /j / mely r0Cepl ! J I alapján azon-* • (gKj* Vöt* m nal ée ponto- • : estk5*öi*: • tetnek. • • Magyar kiszolgálás Magyar levelezés! | Beinhacker Samu Praha II., Poric 29 j | az Smperial-szálló mellel! £•••*«eeeeeeeeeeeeeaeeaeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeejl SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) Október 3-án kezdődik az ungvári idény. Horváth Kálmán, a ruszinszkói magyar színészek igazgatója október 3-án kezdi meg Ungválron előadásait. A tavalyi tagok közül Zöldi Vilma, Egri Be-rta, Várady Lajos, Kőműves Rezső és Havasi Mimi van a társulat tagjai között: Uj tagok a társulatnál Bodán Margit operett kolctratur-énekes- nő, Barna Sári szubrett, Donáth Ilonka opera- operetténekesnő. Szabó Juci szende, Bártfai Lenke naiva. Férfiak: Várnay László komikus, Ku- bányi Gyöfrgy bonvivant, Szabó Gyula jellemkó- mJikus, Rákosy Pál jellemszinész. (*) A don-kozák kórus Prágában. A prágai német szinház az cfrosz don-kozák kórust két esti vendégszereplésre kötötte le. Az első hangverseny csütörtökön, szeptember 27-én, a második szombaton, szeptember 29-én lesz. (*) Bécsi operettek Moszkvában. A moszkvai operettszinház jelenleg Bécsben tartózkodó igazgatója a „Tag“ értesülése szerint „A kék Ma- zur‘“, „Líbellentanz44 és a „Sárga kabát4' című Lehár - operettek, továbbá Graníchstadtch m „Bacchusnacht44 és Stolz „Tanz ins Glück44 című operettjeinek előadási jogát megvásárolta. A tan- tiémeket a szerzők dollárban fogiák megkapni. (*) Jövő évre halasztották a lipcsei zenei kongresszust. A Lipcsébe összehívott kongresz- szust, amelynek megnyitását október 15-ére tűzték ki, gazdasági teirmészetü okok miatt a jövő év pünkösdjére halasztották. Az elhalasztás egyik legfőbb oka az, hogy a rendezőbizottság nem tud gondoskodni a kongresszusra előadóul jelentkezett tanárok elszállásolásáról és ellátásáról, noha mindössze hat napra tervezték a kongresszust. A tanárok pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy saját költségükön tartózkodhattak volna egy hétig Lipcsében. A prágai német szinház műsora: Szombat: Varázsfuvola. /asárnap délután: Flachsamnn mint nevelő, /asárnap este: A győző nő (premier.) A prágai mozgóképszínházak műsora: Coruna: Nehéz az élet. (Dráma-) Prolongálva. . ucerna: Jogi tévedés, III. rész. (Dráma ) ’assage: Halálig tartó hűség. (Napóleon korabeli dráma.) ■anssoucí: Hóparadicsom, (Sportii'um Brúnó KastnerreL) KÖZGAZDASÁG A németországi magánvagyon Cseh-Szlovákiában keres menedéket München, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Németország ma már nem olcsóbb, mint bármely más állama a világnak. Ennek nemcsak az egész német gazdasági szervezetre, hanem a környékező államokra is van hatása. Az ínség nemcsak imára, hanem számolásra is megtanította a német népet. Sehol a világon nem értik any- nyira az érték fogalmát átgondolni, mint Németországban. Rájöttek ugyanis arra, hogy kötelezvények, jelzáloglevelek, bankjegyek és államkölcsönök — csak* papirosok (ez természetesen csak leziillöt valutájú országokra vonatkozhetik, a szerk.) és hogy az igazi értékek egészen más formák alatt rejtőznek. A spekuláció sehol sem olyan mozgékony, mint Németországban. Két éven át az áru- és hitelspekuláció élte virágát. Ám változtak az idők és a spekuláció más működési teret talált magának. Ebben pedig olyan tényről v-rn szó, amely nem csupán magára a német birodalomra korlátozódik, hanem jelentőséggel bir a környékező államokra, nevezetesen Cseh-Szlovákiára is. A gazdaságnak az értékállóságra való koncentrációja okozta, hogy a sokfelé ágazó gazdasági élet minden zugában „föl nem értékelt értékek44 után kutatnak. A jelzálogokat aranyban fogják fölértékelni, aranyra szóló jelzálogleveleket akarnak kiadni, mert rájöttek arra, hogy az ingatlanok aranyértékeket képviselnek, amelyeket a valutaromlás káoszában ignoráltak. Még ,egy év előtt 10.000 cseh koronáért háromemeletes bérházakat lehetett vásárolni Münchenben, ma pedig a pasimgi egy-csal adós házakat 40—80.000 aranymárkáért kínálják. Külön értékelték föl azokat az ingatlanokat, amelyek termelési helyül szolgálnak (szállók, gyárak, mezőgazdasági üzemek stb.) Igen érdekes jelenség alakul ki éppen mostanában. A spekuláció elemi erővel veti rá magát az értékpapírpiacra abban a biztos föltevésben, hogy az értékpapírok aranyban való fölértékelésük felé haladnak. A tények igazolni látszanak ezt. Aki két hét előtt 100. 000 cseh koronát nemet részvényekbe fektetett, ma az eladásánál 100%-ot nyert, vagyis 200.000 cseh koronát. Az aranyban való fölértékelés még nem fejeződött be, ami a nagy áruhiányra vezethető vissza, mert hiszen mostanában a tőzsdén többnyire pénzárfolyamokat jegyeznek csupán. A Münchener Neueste Nachrichten egyik- legutóbbi számában erről a többi közt igy nyilatkozik: „Az értékpapirtulajdonosok most már csak azt az aranyértéket számítják ki, amelyet az értékpapírokból meríthetnek és mind az árfolyamokat az aranyértékre számítják át... mindenki a dollárt hajszolja, anélkül, hogy utói is érje, mert már-már csak vevője akad .. A cseh-szlovák szubsztenciális értékeket sem fogja elkerülni ez a jelenség. Ha a prágai értékpapírpiac árfolyamfej- lödését figjrelemmel kisérjük, föl lehet ismerni, hogy a legutóbbi napokban kialakult szilárd irányzat nem csupán a cseh korona zürichi javulására és a cseh-szlovák gyáriparnak ezidei jó termés után való kedvező fejlődésére vezethető vissza. A cseh értékek ugyancsak az aranyparitás felé törtetnek és az irántuk jelentkező érdeklődés bizonyára külföldi keresletre enged következtetni. Nagy valószínűséggel föl lehet tételezni, hogy a német tőke a német piac kimerülése után reáveti magát majd az olcsó cseh értékekre. Ezt bizonyára Budapesten és Bécsben is tapasztalhatták. A következő statisztikát állította össze tudósítónk a prágai értékpapírpiac árfolyam- fejlődéséről az aranybázis megközelítő föl- tüntetésével és az értékpapirokak ötletszerű egymásmelléállitásával: N o O co © , Az értékpapír neve Névérték 4 if i > 1921 okt. 1 c« < D SÍ Gt 1 Cl 4-ej eo co 1923 szept. CL © C O eo 8 © s eo d 2bf •- íO ifi f >» s x CS A cseh korona zürichi jegyzése 6.— 17.20 16.20 16.50 16.50 16.70 C ~ < Böhm. Unionbank 200 280 435 421 440 460 478 498 980 Zsivnostenska 200 283 410 414 429 443.5 453.5 486.5 940.5 Bustehradi vasút A) 500 írt. 2410 — 1180 574 — 575 582 8435 Bustehradi vasút B) 400 977 — 400 220 — 220 219 3419.5 Cseh cukoripar 200 366.5 1985 910 1585 1575 1775 1615 1318 Marsner cukorka 200 296 1530 _ 1360 — 1570 1565 1036 K olini műtrágya 200 381 1190 592 910 955 975 1010 1333.5 Budweisi sörgyár 400 1220 1645 1100 1550 — 1610 1620 4340 Nyugatcseh kaolin 400 759 1705 1000 1580 — 1685 1720 2656.5 Ceska-Moravska 400 1425 — 3600 6150 6230 6360 6510 4987.5 Poldi-kohó 400 618 476 305 504 555 576 572 1563 Skoda-müvek 320 757 538 401 589 650 668 679 2649.5 Ebből az összeállításból a következő következtetéseket vonta le tudósítónk: 1. Hogy a fölsorolt részvények közül nem mindegyik közeledik az aranyértéke felé. 2. Hogy a részvények 1921-ben voltak a legolcsóbbak, amikor a cseh koronát Zürichben 6-taI jegyezték. 3. Hogy az értékpapirirfolyamokat a háború után sohasem állapították meg a belső aranyérték szerint, sőt inkább azt kell föltételezni, hogy az értékpapírpiac árfolyam- fejlődése egészen érthetetlen alapelvek szerint alakult. (Tudósítónk ezzel a véleményével nefn azonosíthatjuk magunkat. Az árío- lyamalakulásóknak mindig pénzügyi, vagy tőzsdeüzleti hatóolcai vannak. A szerk.) 4. Hogy a részvények legjobb fölértékelését a cseh korona emelkedése automatikusan magával hozta, ámbár a számok az eladási piac rosszabbodás! félelme miatt 1922 szeptemberében hanyatlottak. 5. Hogy megokolatlan volt az attól való félelem, hogy a cseh korona emelkedése és az ezzel kapcsolatos pangás az eladás terén érezhetővé válik a részvénypiacon. 6. Hogy a prágai értékpapírpiacon a barátságos irányzat ingadozásokkal mindaddig folytatódni fog, amig az értékpapírok meg nem közelitik az aranyértéket. 7. Az utolsó rovatban mesterségesen kiszámított számok bizonyára jelentékenyen alacsonyabbak a belső aranyértéknél, mivel csak kevés azoknak az üzemeknek a száma, amelyeknél a részvénytőkét ötven százalékkal fölhigitották. A cseh koronának az aranykoronához való értékviszonyát 1:7-teI vettük. — Kassa 25 milliós kölcsöne. Kassáról jelentik: A kormány, mint már jelentettük, 125 millió koronát szándékszik a szloven- szkói városok szanálására fordítani. Ebből az összegből Kassa, újabb jelentés szerint, csupán 25 millióra tart igényt. A szloven- szkói minisztérium bekérte a város vagyoni helyzetéről szóló kimutatást és ugy remélik, hogy a 25 milliós kölcsönt rövidesen kiutalják. — Cseh-Szlovákía és Svájc kereskedelmi szerződése. Berni távirat jelenti: Fiié dér dr. cseh-szlovákiai követ és Dvorácek mérnök, meghatalmazott miniszter, a cseh-szlovák külügyminisztérium közgazdasági osztályának vezetője, aki Géniből visszaérkezett, meglátogatták Schulthesst. a svájci szövetségtanács közgazdasági departement- jának főnőkét. A cseh-szlovák—svájci kereskedelmi kapcsolatok további kiépítéséről és egy uj kereskedelmi szerződésről tárgyaltak. Hir szerint rövidesen kicserélik a kölcsönös árulistákat, hogy a két állam szakköreinek meghallgatása után talán még a folyó évben megkezdhessék az érdemleges tárgyalásokat. Angol töke segítségéve! szanálják a Bohemia-bankot? A minap a londoni Lioyd Bank képviselői érkeztek Prágába. Az angoi pénzemberek a Národni Listy értesülése szerint a Bo- hemia bank igazgatóságának és a mértékadó kormányköröknek javaslatokat tettek a Boheniia bank szanálására nézve. — Felszámol a szénied szeszfinomitó részvénytársaság. A szénied szeszfinomitó részvény- társaság a Tribuna értesülése szerint elhatározta a vállalat felszámolását. — Bevezetik az osztrák kölcsön címleteit. Bécsböl jelentik: A népszövetségi osztrák kölcsön címleteit három héten belül bevezetik a bécsi tőzsdén. Szombat, szeptember Ti. 5
