Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-21 / 214. (367.) szám

Egybehívják a német birodalmi gyűlést A jobboldali radikálisok és a nemzeti egyesületek éles harcot kezdenek Stresemann ellen Berlin, szeptember 20. A birodalmi gyű­lést szeptember 26-ára összehívták. A Vor- wárfcs úgy tudja, hogy Stresemann kancellár az ülésszak első napjaiban, talán már 26-án, nyilatkozni fog a hül- és belpolitikai helyzet­ről Berlin, szeptember 20. (Berlini szerkesz­tőségünk telefon jelenté se.) A jobboldali kö­röknek a Strésemann-kormány külpolitikája elleni küzdelme lényegesen élesebb lett. A birodalmi gyűlés és a porosz tartomány- gyűlés nemzeti frakciói ma a bajor közép­párt képviselőivel megállapodtak egy nyilat­kozatban, mely többek között igy hangzik: — A Stresemann-kormány külpolitikája el­len, mely minden áron meg akar egyezni a francia kormánnyal, a legélesebb ellenállást keli kifejteni, mive ez a politika a teljes ka­pitulációhoz vezet. Ha a Rajna-vidéken és a Rutin-vidéken a passzív ellenállást feladják és az idevonatkozó kormányrendeleteket visszavonják, akkor Németországnak ellenál­lás nélkül meg kell adnia magát. A kapitulá­ció á nyomort nem enyhítené, csak szégyent hozna a nemzetre. Németország egyesült nemzeti szervei tegnap tüntetést rendeztek, s gyűlésükön határozatot fogadtak el, mely szemére veti a szociáldemokrata szakszer­vezeteknek és azok polgári szövetségesei­n-e, hogy, mint a háború alatt, úgy most is az ellenség kezére dolgoznak. így kataszttjó- fáfís politika ellen a nemzeti szervezeteknek a leghevesebben tiltakozniok kell. Drezda, szeptember 2. A szász kormány a tartománygyülésnek 6-ára való Összehívá­sát javasolja. A tartománygyülésen Zeigner dr. miniszterelnök elő fog állam régen beha­rangozott leleplezéseivel és ki fogja mutatni Gessler hadügyminiszternek a törvény elle­nes szervezeteikkel való összeköttetéseit. ♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦ De Rivera a spanyol királynál Madrid, szeptember 20. Primo de Rivera bemutatta a királynak a direktórium tagjait és kifejtette előtte programját. Madrid, szeptember 20. (Havas.) A király aláírta azokat a rendeleteket, melyek az összes tartományokban és az afrikai gyar­matokban elrendelik a polgárőrségek felállí­tását. A legfőbb polgári bíróság elnöke le­mondott. A direktórium a legszigorúbban betiltott minden szerencsejátékot. TV W'rTVW” WWW VWVWr ▼ ▼ V ^ -w -w -w VTf Tt VTTTf ttTttv tVTt ▼ A leszerelési bizottság viharos ülése Genf, szeptember 20. A népszövetség le­szerelési bizottságának tegnapi ülésén a köl­csönös segélynyújtásról szóló javaslat hato­dik szakaszát Cecil lord egy kis változtatá­sával elfogadták. A regionális szerződések elve ezzel véglegesen győzött. A hatodik szakasz kimondja, hogy a szerződő felek kö­zött és pedig kettő vagy pedig nagyobb szá­mú szerződő fél között, kölcsönös védelmi szerződések köthetők, melyék az általános szerződést kiegészítik. A magyar javaslat mellett, mely csupán a kontinentális szerző­dések megkötését tartja megengedhetőnek, a szavazásnál csupán három delegátus sza­vazott. A szerződés hetedik és nyolcadik szakaszát hosszú vita után szintén elfogad­ták, anélkül, hogy a regionális szerződések ellenzői, élükön Marrini tábornok olasz dele­gátussal, a legcsekélyebb eredményt is tud­ták volna elérni. Genf, szeptember 20. A jogi bizottság ülésén a francia delegátus Kanadának az egyezmény 10. szakaszának pontosabb körül­írására vonatkozó javaslata ellen foglalt ál­lást. Kanada javaslatát azonban 26 szavazat­tal 24 ellenében elfogadták. A javaslat igy hangzik: — Oly esetekben, melyekben a ta­nács azt hiszi, hogy katonai rendszabályokat kell javasolnia egy támadás veszélye vagy támadással való fenyegetőzés következté­ben, a szakasz szelleme azt követeli, hogy minden egyes állam földrajzi helyzetével és különös feltételeivel .számoljon. Minden tag­állam alkotmányos fórumainak ügye meg­ítélni azt, hogy mily mértékben tartozik ka­tonai hatalmi eszközök alkalmazása révén biztosítani oly kötelességek végrehajtását, mely a tagállamok függetlenségének és ter­ritoriális sérthetetlenségének fenntartására vonatkozik. A tanács ajánlása mindamellett mindig igen fontosnak tekintendő és minden tagállam által tekintetbe veendő. A bizottság ezután héttagú albizottságot nevezett ki a népszövetségi tanács nem állandó tagjai meg­választására vonatkozó határozmányolk meg­vizsgálására. Genf, szeptember 20. (Havas.) ■ A fran­cia és belga delegátusok intervenciójára Déiafrika és Svédország delegátusai vissza­vonták a jóvátételi kérdésre vonatkozó ja­vaslatokat, melyeket a népszövetség elé akartak terjeszteni. A technikai bizottság mai ülésén a dán delegátus azt indítványoz­ta, hogy a népszövetség interveniáljon a jóvátételi kérdésben. Az olasz, angol, belga, svájci, román, lengyel és holland delegátu­sok azonban rámutattak egy ily vita célta­lanságára, mire a dán delegátus visszavonta indítványát. ^APiiiiKEÜ Levelek a nagyközönség soraiból — Humoros dolgok — „Kezdő drámairó/* — Tökéletesen igaz: a halevés nagyon ajánlható dolog, mert a foszfornak, ami a halban található, agyvelő- képző hatása van. Ezt meg is állapította va­lamilyen hires ember; hamarjában elfelejtet­tem, hogy kicsoda. Eddig fején találta a ka­lapácsnyelet. De annak a meghatározásában, hogy mennyit kell önnek ennie, sajnos, nem lehetek segítségére, — legalább is nem tudok pontos mértéket megadni. Ha az a dráma-vázlat, amit nekünk megbirálás céljá­ból beküldött, úgy körülbelül az ön átlagos teljesítőképességének felel meg, akkor talán nem tévedek, ha — véleményem szerint — esetleg egy pár cápa elfogyasztása az ön pillanatnyi szükségletét kielégítené. Nem a legnagyobbfaita cápákat gondolom, hanem egyszerűen jó, közepes cápákat. „Kis matematikus" — „Ha egymástól 39.4 kilométerre fekvő két pályaudvarból az egyik vonat 8 óra 14 perc 29 mp.-kor indul el és sebessége percenkint a 8-ik kilométerig 25%-kal növekszik, mignem eléri a 75 km.-es sebességet és ha a másik vonat 1 perc 48.5 mp.-el később indul ki a másik pályaudvar­ból (az első vonat indulása után), sebessége a 4-ik kilométerig 25%-kai növekszik, de akkor jön egy meredek pálya, amelynek a tetején ismét csak a kezdősebességgel halad, azután azonban megint 25%-kal növekszik a 8-ik kilométerig; kérdés: milyen sebesség­gel, hol és mikor találkozik a két vonat, ha — amint az elején elfelejtettem megemlítem — a két, vonat szembe robog egymással?" Nem tudom. „Csalódott szerelmes, Nagy-Köcsög- falva.“ — „Szerettem és még mindig halálo­san szeretem a szép, de csalfa özvegyet, akit keresztnevén Rozáliának hívnak és eltö­kélt, szilárd szándékom volt, nevezettel élet­társi közösségbe lépni. Állami tisztviselő lé­vén, a választások ügyében a múlt héten a megyeszékhelyre kellett utaznom. Ez idő alatt a szép, de csalfa Rozália — férjhezment Szekeres Palkóhoz, illetve véle lépett élet­társi közösségre. Miután igy joggal megala­pozott reményeimben csalatkoztam és az életföniartáshoz kívánatos boldogság be nem látható időre nem képezendi nálam élvezet tárgyát, az önnek kijáró tisztelettel kérdem: a törvényes keretek között számi thatok-e valami jogorvoslatra?" Hogyne, uram, csakis- Minden írott és Íratlan törvény az ön pártján van, kiindulván abból a megállapításból, amit egyébként a biblia is tanít, hogy nem a cselekedet, hanem a s z á n d é k, jelen esetben az előre megfontolt szándék teszi a cselek­vést bűntetté —, illetve meríti ki a tett tényálladékának körülményeit. Ha ön például, az ön kebelbarátjának azt mondja, hogy „na, te gazfickó?!" és s z á n d é k á b a n van őt megsérteni, akkor ez sértés; de ha ön csak úgy tréfából, nevetéssel kísért hátbavágá- sokkal kérdi, hogy „na. te gazfickó, hehehe?" — és nem akarja őt megsérteni —. úgy ez n e m sértés. Ha az ön kezében v é 1 e 11 e - n ü I elsül a puska és megöl valakit vele — ha szeerneséje van, föl is menthetik, mert ezt nem lehet gyilkosságnak minősíteni; de ha ön előre megfontolt szándék­kal rálő valakire és nem találja el, hát úgy lecsukják előre megfontolt szándékkal elkö­vetett gyilkosság kísérlete miatt, mint a pinty. Ergo, ha ön Rozáliát véletlenül, előre megfontolt szándék nélkül elvette volna, ugí'- ön tényleg, a fönti okadatolás szerint, nem is lenne házas ember, mert maga a tényálladék szándék nélkül jött volna létre, tehát meg nem történtnek lenne tekinthető. Épp igy következik, szigorúan a törvény szellemében, hogy. minekutána ön­nek szándékában volt Rozália neve­zetű női egyénnel házassági köteléket kötni, akkor vele, mármint Rozáliával tényleg há­zassági viszonylatban áll, dacára, hogy ma­gát az aktust nem is hajtotta végre, mivel, amint föntebb megjegyeztem, a szándék jelenléte meriti ki a bűntett tényálladékának körülményeit. Mindezek után a napnál is vi­lágosabb, hogy Rozália az ön felesége és egészen érthető, bár a törvényes fölfogással némiképp ellenkezik, ha ön Szekeres Palkót egy bikacsökkel úgy helybenhagyja, mint az ismeretes, két fenékkel bíró dörgedelmes hangszert. Mivelhogy elcsábította a felesé­gét. Viszont a feleségét, mármint Rozáliát, bepörölbeti kettős férjezettség (bigámia) miatt. Igen ám. de hogy áll a dolog Rozália részéről? Az már elintézett dolog, hogy ön elvette őt, de Rozália nem vette el önt és Séta a kassai szlovák iskolák táján Igaz gépek a demokratikus iskolapolitika mezejéről Kassa, szeptember 20. (Saját tudósítónktól.) Megírta a P. M. H. nemrégiben, hogy a kassai magyar elemi is­kolában megint becsuktak egy pár osztályt, öt tanítót megint „a skolsky referál" rendel­kezéséire bocsátottak, mert a tanulók száma háromszázzal esett a tavalyihoz viszonyítva. Megírta az esésnek és következményeinek okát is. Érdekelt a dolog, bántott az ügy, föl­tettem magamban, körülnézek a városban, hol van az a sok gyerek, elveszett-e csak­ugyan, vagy megvan, de — magyarságában halálra van-e szánva? Sétáira indultam a szlovák elemi iskolák táján úgy tizenegy óra tájban, hogy megfigyeljem az iskolás gyer­mekeket legőszintébb pillanatukban, mikor csikózó leikük kiszabadul a tanterem tegyel- mező, kvadráíiba szorító bilincséből. Várok, egy alkalmas helyről lesem, miit csinálnak. Jönnek. Nem párban, mint régebben, de „rudíiban", amint katonakoromban a rendek­ből felbomlott csapatot neveztük. Jönnek né­mán, lehorgasztott fejjel. Vonulnak csönde­sen, mintha nem iskolából szabadultak volna, de temetésen lennének. Egy-egy elevenebb íiupska elkezdi rakoncátlankodását. ide egy „dúcot" ad, azt elgáncsolja, de szó nélkül. A többi lepisszegi, nem szóval, csak „pszf-tel. Már eléri a zöme az utca sarkát. Még visszanéznek s mikor eltűnik szemük elől a félelmetes iskolaház, — akikor szabadul föl a leikük a bús varázs alól, megindul a hajrá! Gyermeki rivalgás, kergetőzés, már cseng az éles, fiatal hang száz torokból — ma­gyarul. — Pista, gyere a rétre, hendszballozni. — Nem mehetek, magolni kell a de­jepist! — Hisz4 úgy sem érted! — De be kell vágni mégis! Elcsípek egy kis imposztort. — Mit kiabálsz? — Miért ne kiabáljak? — Miért kiabálsz csak itt, niiéirt nem kezdited a kapuban? — Mert ide nem lát már a tanár ur! Fut tovább, ez a beszéd is sok volt neki, menekül el a közelből, hátha kijön a ,,tanár ur" és meghalja, hogy magyar szóra merte kinyitni a száját! * Villanyoson. Korán reggel. Egy magyar fiúcska telepszik mellépi. Nem hallottam soha a szavát, de látom rajta, hogy az. Ille­delmes, csöndes... Rajztábla, vasasabb könyvek, ez már följebb jár az eleminél, de hisz1 délelőtt nincs magyar iskola, tehát mégis szlovák gyerek lesz. Megszólítom szlovákul: — Melyik iskolába jársz? Értelmetlenül bámul rám, nem érti. Meg­ismétlem a kérdést magyarul. Erre már felel: — A reálgimnáziumba. — De hisz1 ott délután vannak az órák! — Én kérem, a szlovák osztályba járók, — feleli szégyenkezve. — Hát tudsz szlovákul? — Nem. — Hagy hívnak? — Magos Pista. (A valódi nevét nem iram ide-, hogy baja ne legyen szegénykének.) — Mi az apád? — Asztalos. (A valódi foglalkozását se iram ki, hogy rá ne ismerjenek, bár megér­demelné, hogy pellengérre állítsuk az ilyen szülőt!) — Miért adott a szlovák iskolába, ha se szlovákul nem tudsz, se senki nem kény sze­rbet te. Könny-csillog a kis fiú szemében: — Nem tudom. Oda adott óh, Magos Sándorok, Nagy Istvánok, Kis Péterek, nagy a ti leik etek bűne, követ érdemelnétek, mert megbotránkoztattátok saját gyermekeiteket magatokon!... Ái A legérdekesebb helyzet adódott az „emberi humanitásból" szlovák iskolákba be­osztott volt magyar tanítóik számára. — Ma­gyar tanító, magyar gyermekeket szlovákul kénytelen tanítani! — A tanító tudja, hogy az a száz rászegeződött kiváncsi gyermek- szem (minden gyermeknek a szemében ott ül a tudás kíváncsisága) magyar lclkecskék tükre, a gyermek tudja, hogy az a jó tanító bácsi magyarul szeretne velük beszélni. A tanító töri a grammatikából megtanult szlo­vák nyelvet, régi fogalmak uj nevét, régi, alapos tudását gyermekes dadogással mondja el. Óh, a tanitónépség olyan fura szerzet, hogy nem elég neki ledarálni az óráit, sze­retne, akarna tudást terjeszteni, amit meg­tanult, átönteni száz meg száz üres, fogé­kony fejecskébe. És nem megy, mert nem ér­tik meg szavát! És ott a szent, édes anya­nyelv, melyben kicserélődhetnek a gondola­tok, melyben eggyéoIVadhatma lelkűk s elébe áll a szabad szónak a hatalmi szó, a „Tilos!" — Micsoda tragikum! Hát van-e lélek abban, van egy kölesszemnyi emberi érzés abban, aki igy akarta ezt? Am van ennek a groteszk helyzetnek ko­mikus oldala is. Sírni való tragikomédiája! Egy rakoncátlan kis imposztor nem fér a bőrében. A tanító beszél hozzá. — persze szlovákul — a nebuló nem érti, folytatja a íészkelődésít. Most szabadult az iskola-ka­rámba a szabad gyerekszobából, még nincs betörve. A tanítónak elfogy a türelme, az in- ternacionális fegyelmező eszközhöz folya­modik, meghúzza a kis léhütö fülét. Az inzultusra a fiúcska szó nélkül veszi a táskáját, sapkáját, de az ajtóból vissza Mabál: —• A fenét fogok én nektek ebbe a ___ es di iskolába járni! — Jelzőt is mondott hozzá, nem merem leimi. És a tanító mit te­hetett? Jót kacagott a kis lázadón, nagyot, keserűt, amig kicsordult a könnye! Az igazságügyi minisztérium koáifikációs munkálatai Végrehajtási, ipari és ügyvédi rendtartás — Csőd- és kereskedelmi törvény Prága, szeptember 20. Az i'gazságügymmisztéiri’um a kormány németnyelvű lapjának értesülése szerint egy uj végrehajtási rendtartás tervezetét dol­gozta ki, amelyet az őszi ülésszakban ter­jesztenek a nemzetgyűlés két háza elé, úgy hogy a törvény a kihirdetését követő második év január elsején lépne életbe az állam egész területén. A tervezet az 1896 évi osztrák végrehajtási rendtartáson alapul amelyből kitörölték mindazokat a rendelke­zéseket, amelyek az uj politikai helyzet miatt tárgytalanakká váltak. A tervezet kiküszö­böli. illetőleg szabályozza mindazokat a jog­szabályokat, amelyek a gyakorlatban nem váltak be és kiegészíti a végrehajtási rendi tartás ama szabályait, amelyek vitásak vol­tak a gyakorlatban. Azonkívül némely ren­delkezést stilisztikai és nyelvi tekintetben szabatosabban fogalmaz meg a tervezet. Vé­gül pedig kiküszöböli a régi jogszabályokra, különösen az udvari rendeletekre való hivat­kozást. Az igazságügyminisztérium uj ügy­védi rendtartáson is dolgozik, továbbá a csődeljárás novelláján, amelyeknek terve­zete rövid időn belül elkészül. Az előkészí­tés stádiumában vain az uj ipari rendtartás is, amely az ipari bíróságok helyébe mun- kásbiróságokat akar létesíteni., valamint az uj kereskedelmi törvény. Az unifikációs mi­nisztérium égisze és vezetése alatt dolgoz­zák ki az uj polgári perrendtartást. A pol­gári törvénykönyv reformja már előrehala­dott stádiumban van. |D€h€U roiöpi Í igiiro. I ríni©! urlszahósdgj üőriikfBbáioIfi, > i r mm választókban, i <fTfTf'TVTTTVYVTYVTTTTTVTTTV?TVVr 43­Péntek, szeptember 21.

Next

/
Thumbnails
Contents