Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-02 / 199. (352.) szám

4 Vasárnap, szeptember 2. iára Egybe fölszólítja az ügyészségeket hogy a régi ügyeikben, amennyiben a korona esése miatt az akkor szerepelt összegek je­lentéktelenné válnának, lehetőleg tekintsen el a megtartásától. Az ügyészek nem fogadják el az igaz­ságügyminiszter által fölajánlott jutalmat. Küldöttséggel keresték föl a főügyészt, aki előtt 'kijelentették, hogy az ügyészi kar mél­tóságával nem tartják összeegyeztethetönek a jutalom elfogadását. Sztrahe Gusztáv fő- üg5"ész a küldöttségnek adott válaszában hasonló véleményen volt. Azonnal meg kell teremteni az értékálló fizetőeszközt Rauraer német gazdasági miniszter Német­ország gazdasági újjáépítéséről Berlin, szeptember 1. Berlini távirat jelenti: Raumer birodalmi gazdasági miniszter a birodalmi gazdasági tanács gazdaságpoltikai választmányi ülésén, amelyet a külkereskedelmi ellenőrző választ­mánnyal együtt tartottak, nagy beszédet mondott Németország terv bevett gazdasági szanálásáról. Tekintettel arra, hogy a német gazdaság a katasztrófái is pénzelé-rtékfelene- dés hatása alatt züllött le, a miniszter azon a nézeten van, hogy a német gazdaság sza­nálását meg keli, hogy előzze a jóvátételt kérdés megoldása. Meg kell állítani a bankó- prést, ami viszont csak a költségvetés ká- egyensulyozáisa után történhet meg. A német költségvetés egyensúlya nem teremthető meg mindaddig, amig a Ruhr- harc billiós összegeket nyel el. Tisztában kell lenni azzal, hogy pénzügyi tekintetben ma csupán előkészületeket lehet tenni a szanálásra. A kincstár kiadásait min­denekelőtt csökkenteni kell. Mától kezdve ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy a birodal­mi pénztárt még mindenféle külön terhekkel is sújtsák, amilyen például a legutóbbi hetek­ben lábrakapott törekvés, hogy a magángyár- ipar bérfizetéseire nézve részben igényt tá­maszt a birodalmi pénztárral szemben. A jö­vőben senkinek sem fognak közpénzeket rendelkezésére bocsátani tehermenfesités céljából. A miniszter fejtegetéseinek súlypont­ja az értékálló fizetési lehetőségekre nehe­zedett. Németország a következő stádiumo­kon ment át: az első időben a külföld márka­veszteségeiből élt, azután a járadék tulajdo­nosok tőkéiből és végül felemésztette a köz­gazdaság tartalékait. Több tartalék azonban nincsen már. Ha nem akarunk odáig jutni, mint Bécs jutott, ahol egy napon a kereske­dők megtagadták az osztrák korona elfoga­dását, ami a közrend és a német polgár biz­tonságának összeomlását jelentené, azonnal meg kell teremteni az értékálló fizetőeszközt. Ebből a célból aranyiegybaníkot kell ala­pi tani, amelyben a Birodalmi Bank is részt vehetne. Ennek a banknak függetlenül és el­különítve a birodalmi pénzügyektől aramy- íedezetü bankjegyeket kellene forgalomba hoznia és egy bizonyos fokig a német biro­dalmi tőke is részt vehetne az alapifásban. Azonkívül fokozni kell a kivitelt. A miniszter azt a szenzációs közlést tette, hogy a kiviteli engedély alá eső export, mely májusban 614 millió aranymárkára rúgott, júliusban már csak 105 milliót tett ki. A munkateljesítmény gyökeres fokozá­sára van szükség, mivel az a háború előtti teljesítménynek már csak 50 százalékát teszi. Az egyes üzemek prosperitását csak a helyesen alkalmazott tulórarendszerrel lehet elérni. A kivitel korlátozását fokozatosan meg kell szüntetni, mivel a német árak a világpiac paritását meghaladták. A szénárak tekintetében a miniszter an­nak a szükségességét hangsúlyozta, hogy nem szabad a viiágparitást túllépni. Sürgős szükség van a nyersanyagárak revíziójára is. A miniszter a kiviteli illetékekről szólva ki­emelte, hogy a közgazdaság általános kérdé­seinél, valamint gazdaságpolitikai kérdések­ben igénybe fogja venni a munkások közre­működését is. Végű! kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy a német nép első lesz, amely meg fogja oldani a népközösség problémá­ját és újból meg fogja hódítani a népek kö­zött azt a helyet, amelyet megérdemel. A lapok közlése szerint a német gyár­ipar birodalmi szövetsége a birodalmi gazda­sági miniszter beszédének hatása alatt uj pro­gramot készít elő a németországi gazdaság re­konstrukciójáról. Az uj program pozitív ja­vastatai között szerepel egy uj pénzérték be­vezetése, még pedig külföldi közreműködés­sel. A program, mely teljesen uj utakon ha­lad, -a miiímkanéllküliek ellátását is produktív alapokon akarja megoldani. A Zipsereket meg kei! törni, mert ezek nagyobb kurucok, mint a debreceni magyarok! Igló, szeptember 1. Liptószentmikíós elég közel van a Sze- pességhez, úgy hogy onnan bő alkalom nyí­lott a régi cseh-szlovák patriótáknak észre­venni azt, hogy ebben a megyében nehéz dió lesz a nemzetiségeket egymás ellen felizgat­ni, az ott élő nemzetiségeket fajuk megtaga­dására rávenni, az évszázados magyar és német kultúrát elpusztítani. A hatalom birtokában teljes erővel ráfe­küdtek erre a megyére. A magyaroktól egy­kettőre elvettek minden iskolát, kizárták vá­rosaiból a magyar színészetet, betiltották lapjaikat és bizonyos kedvezéssel el akarják hitetni, hogy a zipser németet elismerik, de zipser magyar nem létezik, ez vagy szlovák­ból, vagy németből lett magyarrá, tehát itt semmi keresni valója nincs. A politika ebben egész világos. A 'legve­szedelmesebbnek tartott magyarságot beol­vasztani a németségbe, ha ez megtörtént, gúzsba kötni és tönkresilányitani a német­séget is, hogy mindkettőnek romba döntött világhírű kultúráját és nagyszerű intézmé­nyeit a maga egészében a szlovákság részé­re kisajátíthassák. Megható az a küzdelem, ami a Szepes- ségen maradt kevés magyarság faiH élete fentartásáért folytat. Annak idején egy hó­nap alatt tekintélyes összeget adott össze, hogy ebből régi magyar lapja: a Szepesi Lapok, majd 'ennek betiltása után a Szepesi Hírlap fentartása biztosítva legyen, Lőcsén pedig Szepesi Hiradó-ját nagy áldozatkész­séggel támogatja létében, mert e két újságja nyílt harcosa maradt kulturális törekvései­nek és állandó hirdetője annak, hogy a ma­gyarság itt bár megfogyatkozott számban, de fajához való törhetetlen ragaszkodása a régi maradt. Ezzel az érzéssel tüntet a képviselőtes­tületi választások alkalmából az i g 1 ó i magyarság, mely mint a képviselővá­lasztások alkalmával teljes erejével támo­gatta a keresztényszocialista pártot, most is szivvel-lélekkel hozzája csatlakozik, mert ennek a pártnak progjamja fedi leginkább azokat az óhajokat, melyek teljesedésükben a magyarság részére is tűnhető helyzetet teremtenek a köztársaságban, ahol az állam­polgárok most nemzetiségük szerint első- másod- és harmadr endüeknek klasszifiikál- tatnak. Mi az utolsó helyen állunk. Velünk szemben eddig drákói módon lépett fel az államhatalom minden olyan esetben, hacsak megmozdulni mertünk jogainkért küzdve, méltányos elbánást sürgetve, a megélhetés ezer bilincseitől szabadulni akarván, amit készakarva rakták ránk azeik, akiknek fel­adatává tették, hogy bennünket kíméletlenül elpusztítanak. A magyarságnak csak ellenzéki párt­ban van helye. mert hiszen nem azonosíthatja magát azokkal, akik állásaitól megfosztották, állásban hagyott véreit nem­zetiségük megtagadására kényszeritették, minden alkalommal megrugdosták, megaláz­ták és ha a külföldi figyelő szeme nem rettenti őket vissza, az elszenvedett ezerféle keserűséget válogatott kínzásokkal tetézték volna. Az iglói 14 százalékos magyarság nem akar eltűnni sem a szlovák tengerben, sem a németség térhódításában. Magyarok akarunk maradni most is, bár ez nem jelent fényes ] állást, díszes megtiszteltetést, zavartalan boldogságot, sok örömet, de mindenesetre jelenti az egyedül becsületes állás­pontot. Az ember nem változtathatja nem­zetiségét, vallását, mint a ruhadarabot. Aki teszi, meggondolatlanul cselekszi, csúnya dolgot miivel, ami előbb-utóbb keservesen j meg fogja magát bosszulni. ; A becsületes, egyenes ut vezet legto- i vábbra. Ha átmenetileg tövisekkel van is ki- j rakva, majd csak letapossuk ezeket lassan- ] kint és céltudatos munkánkkal elérjük azt, , h -gy élni hagynak bennünket is. ] Tudjuk, hogy követeléseinkkel szeré- j< nyéknek kell lennünk. Amit mi kívánunk az j ] tisztán helyi vonatkozású, óhaja és követe-! \ lése annak a 14 százalékos magyarságnak j ? melyet a hivatalos népszámlálás is elismer' íj A képviselőtestületi választások küszö-i f bén a kevésre olvadt iglói magyarság is hal- í latja szavát. Bár még hivatalosan sem po ; J Útikat pártja, sem társadalmi szervezete I nincsen, de azért egy a szivek összedobba-! c Másában, ugyanazok a célok vezérlik, ugyan-j ? azo-k a remények fütik, azonosak a kivánsá-1 \ gai és egyformák a követelései. j c Tehát mit is akarnak az iglói gyár oh: , [ 1. iMagyar asztaltársaságot, intenzív :■ társadalmi élet teremtésére. t 2. Négy hetes magyar szinildényt. 3. Szabad kulturális életet, melyben magyar műkedvelői előadásait zavartalanul megtarthatja. 4. Az ok nélkül betiltott kaszinójának újbóli megnyitását. 5. A városi és hivatalos hirdetmények­nek három nyelven való kiadatását. 6. Háromnyelvű dobolást. 7. Párhuzamos magyar nyelvű osztá­lyokat az összes iskolákban. 8. A városházáról elbocsátott tisztvise­lők ügyének revízióját. A keresztényszocialista pártnak majdan megválasztott képviselőtestületi tagjaitól rá­juk szavazó magyarok elvárják, hogy a vá­rosházán szóba kerülhető pontokban még a sztarosztaválasztás előtt a megfelelő dekla­rációt megtegyék. Hadd tudja meg a közbi­zalmat élvezni akaró sztarosztajelölt, hogy az iglói magyarság is él, varrnak jogos kö­vetelései, melyek elől kitérni nem lehet. A magyarságnak 1500 szavata hull leg­közelebb az urnákba. Ne gondolja senki, hogy a nagy szám túlzott, mert ha nyíltan sok ember nem is verheti a mellét magyar­sága mellett, most a titkos szavazáskor szive szerint cselekedhetik mindenki. És meg is fogja ezt tenni keresztény és zsidó magyar egyaránt Teiléry Gyula. Szinovjev a küszöbön álló német forradalomról Berlin, szeptember 1. A berlini sajtó élénken tárgyalja Sziinovjevnek a szentpéter­vári szovjet utolsó ülésén tartott beszédét, melyben kijelentette, hogy a német forrada­lom közvetlen küszöbön áll és ez ia forrada­lom lesz az európai forradalom közvetlen bevezetése. A kispolgárok túlnyomó része és a parasztság egy része már 'kész a forrada­lomra Németországban. — A német sajtó megállapítja, hogy megint megismétlődött egy olyan eset, mikor vezető orosz államférfiak nem törődve a diplomádaf viszonnyal, oly külföldi kormányok megbuktatásán dolgoz­nak, melyekkel szabályos egyezményeik és szerződéseik vannak. Megerősítik a tangeri olasz konzulátust Róma, augusztus 31. A Stefáni-ügynök- ség jelentése szerint az Audace olasz torpe­dóromboló tizenkét karabinierit szállított Tangerba az ottani olasz konzulátusi őrség megerősítésére, hogy a fölkelők betörése esetén a konzulátusra menekülő olasz koló­nia védelmet találjon. Rövid táviratok Amerika ismét helyreállította a diplomáciai összeköttetést Mexikóval. Az olasz—jugoszláv patr-itásos bizottság befe­jezte munkáit. A jugoszláv delegáció kijelentette, hogy a jugoszláv kormány döntését tizennégy napon belül közölni fogják az olasz kormánnyal. A népbiztosok tanácsa jóváhagyta az angol— orosz export-importtársaság megalakítását. A társaság alaptőkéje 150.000 font, Franciaország megfizette Spanyoiorsaággal szemben fennálló haditartozásairaak utolsó rész­letét 455 millió pezetát Egy francia—görög konzorcium szerződést kötött a pi'yeusf kikötő nagyszabású kiépítésének munkálatairól. Miért nem volt Benes a pápánál? Benes római útja alkalmával több cseh lapban olyan közlemények jelentek meg, hogy Benes kül­ügyminiszter látogatásit tesz a pápánál is. Egyes lapok aznap, amikor Benest Gáspárri bíboros államtitkár távollétében Borgongini, a rendkívüli egyházi ügyek kongregációjának titkára fogadta, azt írták, hogy Benes a pá­pánál volt kihallgatáson. Ezek még nem kapták meg a cseh sajtóiroda jelentését- Azok az ellenzéki lapok, amelyek a hivata­los jelentést megkapták, úgy kommentálták ezt a feltűnést keltő ellentmondást, hogy Benes látogatást akart ugyan a pápánál tenni, de a pápa nem fogadta. Mindeme talál­gatásnak véget vet most a kormány érde­keit szolgáló Slovenska Politika, amelyet fölhatalmaztak annak a kijelentésnek a meg­tételére, ho£y Benes nem is tervezte a pápai látogatást. Ez stimmelne, mert a néppárti Prazsky Vecernik augusztus huszonkilence- diki számában megírta, hogy Benes nem akarta meglátogatnia pápát, hanem Oasparri bíboros államtitkárral akart tárgyalni. A tár­gyalás azonban — amint azt megírtuk -- a bíboros államtitkár távolléte miatt meghiú­sult s Bcnesnek Borgongini titkárral kellett megelégedni. iAjPjjjjlBgjgí Virágot vittem a börtönbe (Korfáth Endrének, Kende Csabánénak, Pletenyik Józsefnek.) ! A nyárnap vége. Szeptember mogorva. — De kertemben valami habona csodát csókolt pár haldokló bokorra: s másodszor is kinyílt az orgona. Vénasszonyok próféta-arcot vágnak s mondják, hogy hosszú, hosszú őszt kapunk .,, — Fájdalmak őszét küldte a világnak felhők közül titokzatos Napunk ... Fájdalmak őszén kortársnak születtem: vihar vonózik lelkem ágain, de állok vért-vert, könny-vert, tlprott kertben s kínos vajúdva nyílnak szirmaim. Víharzilálta orgonabokomak fákíyázó ága nő, míg égig ér s az égre égő titkot ír e kornak: Megmért az Ur és könnyűnek ítél! Fájdalmak őszén kortársnsk születtem; dühödt öklökbe orgonát teszek s midőn a kín átgordonkáz felettem: iájó ■ sziveknek szerenád leszek ... Ma összeszedtem kertem orgonáit s börtönbe vittem, hol három magyar jóságot: csöndes Isten-csókot áhit, mert rájuk tört a gyűlölet-agyar. Két férfi és egy nö! rab kezében (míg mellettünk lesett a porkoláb) virágnyelven, illat-zenéje-képen igy énekelt az orgonavirág: „Jó földanyánkon borzong az utálat: az Isten mindent szépnek alkotott s fertőzött aggyal jött az emberállat: bilincset gyártott, börtönt és botot. Az ember-tenger fö-rtehnet viharzik... — De dalt és bort és bimbót hajt a föld: s a jó szivek szlgetjein kialszik a förtelem s Krisztust terem a csönd... Az ungi földből jöttem üzenetnek: apáitok porábul nőttem én, a szirmomban testvér-szivek nevetnek s a lombom édes, harmatos remény. Jósoljanak hát hosszú őszt a nénik: csak bírjuk rüggyel, míg viharja bánt! Erős rügyekben erős tavasz érik! Ezt súgja szirmok- nyelvén íöldanvánk...“ Ungvár. Mécs László. — (A prágai meteorológia? Intézet időjósára' szeptember 2-ára: Változó, vihar után javuló, hűvösebb idő várható, m — (Bechyne közoktatásügyi miniszter csütörtökön érkezik Ungvárra.) Bechyne közőkitiatásügyi miniszter szeptember hatodl- kán érkezik Ungvarra. A miniszter öt napot tölt Ruszimszíkő'bam. Utjának hivatalos jellege van. — (A holland királynő születésnapja.) Amkterdamból táviratozzak: Vilhehnine hol­land királynő születésnapja alkalmából pén­teken Hágában hodoló ünnepségek voltak, melyek a bevezetését képezik a 'királynő trónralépte huszonötéves jubileumának emlé­kére rendezendő közeli ünnepségeknek. — (Miért nem menesztik Klímát?) A 28. Rijenben olvassuk a következőket: — A cseh nemzeti szocialista Ceské Siovo kíméletlen hadjáratot Indított Klíma kassai rendőrigaz- gató ellen, sőt maga Klofács is sokat fárado­zott Klíma menesztése érdekében. Egyszerre nagy csönd és mély hallgatás váltotta föl a hadizajt. Kiimának pedig a haja szála sem görbült meg. Állítólag felajánlották neki, hogy a negyedik rangosztályba léptetik elő és áthelyezik Reichenber-gbe vagy MShr.- Ostrauba. Klíma azonban kijelentette, hogy sehova sem megy, hanem Kassán marad és ha áthelyezik, akkor majd beszélni kezd a levéltára. A cseh nemzeti szocialisták, úgy • látszik, nem számítottak erre a levéltárra, mert ha ez a levéltár elkezd beszélni most a választások előtt, ebből nagy baj lerme. Ezért nem bántják Klímát. — (Aki jól választotta meg a testvérét.) Benes dr. külügyminiszter testvérét, Benes Viotát, aki három évvel ezelőtt még falusi tanító volt, kinevezték a cseh iskolaügy te­rén kifejtett kiváló érdemei elismeréséül az ötödik fizetési osztályba felügyelőnek. — (Hétfőn tárgyalja a tábla Szási Zoltán ügyét.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon:' A budapesti Ítélőtábla előtt hét­főn délelőtt kezdődik tneg Szász Zoltán és Gergely Győző ügyének a főtáirgyalása. Szász Zoltánt, mint ismeretes, a bécsi ma­gyar sajtó informálásáért 'harmadfélévi, Gergelyt pedig egy évi fogházra ítélte. -

Next

/
Thumbnails
Contents