Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-14 / 183. (336.) szám

IMI III ..............ni I W'l ml Iflll Wim—WDBMMBMC Ke dd, augusztus 14. ■——n rm i nin—■—wn hb—i Németországot el akarja pusztítani és német területeket akar annektálni, megrágalmazzák a franciákat. Ezeknek csak ezt lehet vála­szolni: nem! Senkit sem akarunk elpusztítani, mi nem mondjuk: delenda Qérmania. Egyet­len rögöt sem akarunk, amely nem a mienk. Igazságtalan az az állítás is, hogy francia- ország gyűlöletet terjeszt a népek között. Streseinann csütörtökön azt állította, hogy Németország átkoz bennünket, mert a Ruhr- vidéken vagyunk. Azt merészelte hozzáten­ni, hogy a németek a háború alatt nem táp­láltak gyűlöletet Franciaországgal szemben. Mit tettek volna akkor a németek, ha gyűlö­letet is tápláltak volna? A győzelem napja után kihirdettük, hogy hajlandók vagyunk mindent elfelejteni. A bosszú nem székel a francia lélekben. De azt akarjuk, hogy a mi nemes szándékunkat ne magyarázzák félre; mi dolgozni fogunk az emberiség békéjéért. Franciaország- helyreállította költségvetési egyensúlyát Paris, augusztus 12. (Havas.) De Lastey- rie, a francia •külügyminiszter corezei beszé­dében többek közt a kővetkezőket mon­dotta: — Ha az első félév 1038 millió adó­fölöslege a második félévben szintén előáll, amire alapos remény van, akkor 1914 óta először fog sikerülni az állam rendes költ­ségvetése egyensúlyának a megteremtése, azzal a 3800 milliós annuitással együtt, me­lyet Németország számlájára fizettek ki. Franciaország pénzügyi kérdése tehát meg­oldottnak volna tekintendő, ha Németország megfizette volna azokat a milliárdosat, me­lyeket Franciaországnak föl kellett vennie és még föl fog venni, hogy visszafizetendő kiadásait kiegyenlítse. A márka zuhanása révén Németország közvetve közadósságá­nak csaknem teljes összegét amortizálta, mig a győzők pénzügyi terheik alatt roskadoznak és ipari nehézségekkel, valamint munkanél­küliséggel küzdenek. Az adósságmentessé vált német ipar győzelmesen fog konkurrálni •a világpiacon. Franciaország tehát akkor, mikor jóvátételt követel, nem csupán a saját érdekeit, hanem a békének és Európa újjá­építésének érdekeit védelmezi. Németország beszünteti a dologi jóvátételt Görögországnak Athén, augusztus 13. Az athéni német ügyvivő közölte Alexandris görög külügymi­niszterrel, hogy Németország egyelőre be­szüntet minden dologi jóvátételt. A rajnai szeparatisták propagandagyülése Diiseidorf, augusztus 13. (Havas.) A raj­nai szeparatista párt egy gyűlésén Matthes, a párt elnöke, az önálló rajnai köztársaság kikiáltását követelte, elitélte Berlin csalárd politikáját, valamint a passzív ellenállást és a Franciaországgal vaió megbékülést. vala­mint a jóvátételi tartozások megfizetésének szükségességét hangoztatta. A francia-német munkásszolidaritás Farjs, augusztus 12. Az általános függet­len munkásszövetség a Hurnánrtében felhívja a francia munkásság figyelmét a német mun­kások nyomorúságára, melynek következté­ben a német munlkások általános sztrájkra készülnek. Már most ki iköll jelenteni, mondja a fölhívás, hogy a megszálló csap a tóiknak esetleges fellépése a sztrájkoló német mun­kások ellen bűn lenne. A német és francia proletariátus ügye szorosan össze van kap­csolva. Ha az egyik elbukik, dl'buikrk a másik is. A francia proletariátus becstelen, ha kép­telen megakadályozni azt a merényletet, ame­lyet imperialista kormánya a harobanálió né­mtet proletariátus elten elkövethet. A roegszáüás hírei Köln a n., augusztus 12. (Havas.) Az angol haditörvényszék három németet, akinél robbantó­anyagot találták, egy-két évi börtönre ítélt. Párls, augusztus 12. Düsszeldorfi Havas- jelentés szerint a Concordia bánya LibUrd köze­lében lángokban áll. A tűz oka ismeretlen. Diisszcldorl, augusztus 12. (Havas.) A francia­belga vasutigazgatás harminckét éves hivatal­nokát, Normandot két német rendőr Asselnben, meg nem szállott területen letartóztatta. A kerék­páron haladó rendőrök arra kényszeritették Normandot, hogy fusson utánuk. Mikor nem tudta őket követni, revolverrel agyonlőtték. Düsszeldorf, augusztus 12. A bányamunkások általános sztrájkja tart. Egyes helyeken a leara­tott terményt fosztogató munksok és parasztok között összeütközésre került sor. Seyda bukik Varsó, augusztus 13. Az cUcn/cki lapok köz­lése szerint Seyda megbukott és Sklrmunt tesz a külügyminiszter. Állítólag l.Inde pénzügyminiszter is visszalép és Kucharsky kereskedelmi miniszter veszi át a pénzügyi tárcát. Szociáldemokraták akadályozzák a ruszinszkói rezsim változást A ruszinszkói agrárpárt prágai tárgyalásairól nyilatkozik Petrigalla dr., a párt alelnöke — fíodzsa miniszter Ruszinszkóba megy Kassa, augusztus 12. (Saját tudósítónktól-) Ungváron kétség- beesetten védekezik Ehrenfeld vicekor­mányzó az egyre hatalmasabban növekedő áramlat ellen, amely az ő távozását követeli. A politikai baklövések hosszu sorozata, a rendőri uralom meghonosítása, az őslakók­nak örökös és válogatott zaklatása tette csaknem egész Ruszinszkói ellenzékivé és az egyesült uj ruszin párt, amely a megértés útját keresi és amely konszolidációt kivan Ruszinszkóban teremteni, elsősorban az Ehrenfeld-rezsim távozását követeli. Hogy azonban ez nem megy olyan simán és köny- nyen, mint gondolták, kiderül abból a nyilat­kozatból, amelyet Petrigalla Péter dr. mun­kácsi orvos, az uj párt egyik legbefolyáso­sabb vezetője tett egy kassai újságíró előtt. Az uj párt vezetőinek a prágai körökkel folytatott tanácskozásairól Petrigalla dr. a következőképpen nyilatkozott: — Pártunknak a cseh agrárpárttal foly­tatott tárgyalásai a legteljesebben kielégitőek és megnyugtat bennünket, hogy a párt magáévá tette programunkat, melyet a munkácsi kongresszus állapított meg és mely az egyesülés alapja. Mi bízunk abban, hogy a parlamenti agrárpárt a maga nagy befo­lyását érvényesíteni fogja ennek a program­nak a keresztülviteléért, mert hiszen azt a prágai pártban is belátták, hogy Ruszinszkó konszolidációját ennek a programnak az alapján lehet megvalósítani. — Ez természetesen vonatkozik az ungvári rezsimváltozásra is, de hogy ez mennyiben fog sikerülnie a pártnak, azt a jövő fogja megmutatni. Az a tény, hogy koaiició van, maga után vonja, hogy annak egy pártja nem dönthet önállóan és a mai ungvári kormányzatnak a szociáldemokrata pártban is, de a koalíció klerikális pártjaiban is vannak támogatói. Majd a választások, amelyek ebben az évben kétséget kizáróan meglesznek, mutatják meg, hogy melyik áramlat az erősebb. — Meg kell Jegyeznem, hogy. a mostani prágai utunk célja, természetszerűen pártügy volt és nem kormányzóbuktatás. Nekünk első dolgunk az agrárpárttal való megálla­podás volt és a velük való organikus össze­olvadás meg is történt. Az uj párt egyébként hozzákezdett a pártszervezéshez és a napokban több agrár- párti képviselő érkezik Ruszinszkóba, köztük Hodzsa földmivelésiigyi miniszter is, akik részt vesznek az uj pártnak vasárnap, augusztus 19-én tartandó gyűlésén. . Egy kis visszaemlékezés ... A Prágai Magyar Hírlap levelesládájából. Prága, augusztus 13. Pénteki számunkban megírtuk, hogy egy Szmida nevű pap arra hívja fel a szlovák tisztviselőket, hogy hivatali főnöküknél je­lentsék fel azokat a tisztviselőket, akik ma­gyarul mernek beszélni. Egy olvasónk erről a Szmida főtisztelendőről következő visz- szaemlékezést közli: — Felette meglepett Szmida főtiszte­lendő urnáik ez a kirohanása. Körülbelül húsz éve annak, hogy az Országos Pázmány Egyesület a katolikus magyar írók és hírlap­írók szövetsége zarándokutat rendezett Rómába, melyen én is rész tvettem. A zarán­dokutat Kiss János pápai prelátus. budapesti egyetemi tanár vezette és egészen jó! em­lékszem, hogy abban két Szmida nevű zó- lyommegyei pap vett részt. A zarándoklatot fogadta a szentiatya (XIII. Leó) is és Róma minden nevezetességét megtekintvén a Szent Péter bazilikáját is meglátogatta. Ott Zichy Gyula gróf, a mostani pécsi püspök, kalauzolt. A magyar irók és hírlapírók Szent Péter sírjánál a pápai himnuszt énekelték e! és utána felzokogott a magyar zarándokok ajkáról az: Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga . . . félezeréves bús melód’ájia. Hol vagy István király, Téged magyar kivan, Gyászos öltözetben Te előtted járván . . . Szmida tisztelendő ur is énekelte velünk magyarokkal, hiszen akkor ő is olyan ma­gyar volt, mint bármelyikünk, aki a Pázmány Egyesület zarándoklatában résztvett. Welche Wendung ditrch Gottes Fügung! ha meg, nem haragszik a német idézetért is Szmida — most bizonyára Smida, eldobva a z-t — főtisztelendő ur, aki ma aligha énekli Szent István király gyönyörűséges éhekét. De ta­lán a főtisztelendő ur igy akar politikai érde­meket szerezni és ezen a nem szokatlan utón valami kitüntetéshez jutni. Ám jó, vigye fel az Isten a dolgát, amelkedjék minél maga­sabbra: de ha kanonok lesz is belőle, ne feledkezzék el arról, hogy mit énekelt Szent Péter templomában — Szent István király himnuszán kívül is. Egy szlovenszkói magyar író. Egy nép, ^ amelynek nincs állama Irta: Epstein Leó dr., a cseh-szlovák köztársaság néniéit népszövetségi ligájának titkárja. Az elmúlt század közepe óta kétségtele­nül legerősebb hajtórugója az európai politi­kának az úgynevezett nemzetiségi elv. A vi­lágháborúnak is ez elv volt egyik legerőtel­jesebb gyökere, de a háború mégsem bizo­nyult képesnek arra, hogy az Európában uralkodó nemzeti visszásságokat általános megelégedésre megoldja. Ez talán akkor sem sikerült volna, ha az említett elv, amelyet legegyszerűbben ezekbe a szavakba lehet öltöztetni: „minden nép — egy állam, min­den állam — egy nép", maradék nélkül vagy a lehető legteljesebben érvényesült volna. Mert eltekintve azoktól a kisebbségektől, amelyek még ebben az esetben is fenmarad- tak volna, a földrajzi, történelmi, áliamjogi és gazdasági törekvéseknek többé-kevésbé jo­gosult egész sorát nem lehetett volna teljesi- teni, nem is szólva arról a számos imperia- lisztikus követelményről, amelyeknek céljai eléretlenek maradtak volna. Hiszen mindezekben a nehezen megold­ható momentumokban rejlik magának a pro­blémának nehézsége is. A nemzetiségi elv előbb említett követelményei közül az utóbbi: ..minden állam — egy nép", szánalmas hajó­törést szenvedett, mert áz újonnan alakult államok egész sorában a legkülönbözőbb né­pek laknak. Azt hiszem, hogy a háború előtti és háború utáni Európa nemzeti keveredésé­nek statisztikája csak azt bizonyíthatná, hogy az állami és nemzetiségi határok divergen­ciája ma nagyobb, mint a háború előtt volt, noha felbomlott Ausztria, Magyarország és Oroszország népkonglomerátuma. A nagy háború befejeztével sokkal job­ban érvényesült az említett alapél vek közül az. első, vagyis az. hogy „minden nép — egy állam", mivel a nemzetek egész sora, ame­lyek azelőtt nem alkottak államot, az állam­alkotó népek közé emelkedett. Gondoljunk csak a lengyelekre, a cse- hekre, a szlovákokra, a lettekre, az esztekre, a litvánokra és ha úgy tetszik, a jugoszlá- vokra, valamint az albánokra is. Ám az ukrán népnek nem sikerült nem­zeti államát megalkotni, illetve azt tartósan biztosítani. A magyaroknak és a németeknek sorsa bizonyára kemény, mert hiszen a nagy háború szerencsétlen kimenetelével nép test­véreiknek jelentékeny töredékét veszítették el az idegen nemzetiségű államokban. De emellett megőrizték nemzeti államaikat, me­lyek — bár gazdasági nyomorban vannak — mégis nemzeti kultúrájuk biztosítékai és a jobb időkbe vetett reményük zálogai. Sokkal keservesebb az ukránok sorsa, amellyel a Becsben letelepedni kényszerült ukrán népszövetségi liga most kiadott köny­vecskéje foglalkozik. (The present situation of the Ukrainian countries, League of Na- tions Union of Ukraina, Wien, IV., Argen- tinierstrasse 29.) Többszázéves küzdelem után, amelyet az ukrán nép népisége fentartásáért az orosz cárizmus ellen vívott, az elnyomó ország romjain kivívja állami önállóságát, amelyet azonban már alig néhány hónap múlva kény­telen áldozatul dobni számos ellenségének. Az ország főrészét kimondhatatlan véres harcokban Szovjetoroszország vörös hordái foglalják el, Volhiniát, Cholmot, Podléziát és Kelctgaliciát Haller generális lengyel had­serege hódítja meg, az ukrán Bukovina és Besszarábia Romániának jut, Kárpátruténor- szágot (ez volna helyes neve Rnszinszkónak) a cseh-szlovák államhoz csatolják, az ukrán lobogók porba hullnak és idegen urak kor­mányozzák az ukrán területeket. A legjobb hazafiak kimenekülnek az országból és kény­telenek a száműzetés sovány kenyerével be­érni. Ritkán hallunk a milliós ukrán népről, de hogy a nép állami önállóságra törekvő akarata tovább 61. bizonyság rá az ukrán népszövetségi liga temperamentumosán meg­irt könyvecskéje. A román és cseh-szlovák uralom alatt élő ukránokról nincsen benne szó. hiszen ott Ők az ősnépesség, csupán csekély töredékét alkotják. Annál többet mond el a könyvecske azokról a néptestvé­rekről, akik Szovjetoroszország vörös csil­laga és Lengyelország fehér sasa alatt élnek. És különös! A vörös bolsevizmus, mely büszkén világgá kürtöli hogy a proletáriátus diktatúrája nem ismer különbséget nemzet és nemzet között és hogy megoldotta a nem­zetiségi problémát, a kapitabzmusnak ezt az ördögi berendezését és a keresztény Len­gyelország, mely a világ előtt demokratikus köztársaságnak mutatkozik, ahol modern vé­delemben részesülnek a kisebbségek ''zek az országok az egyébként elkeseredett el­lenségeskedés mellett is megegyeznek nb- ban, hogy elnyomják és üldözik ukrán ki­sebbségeiket. Ennek bizonyítására vállalko­zott az ukrán liga emlékirata és a bizonyítás, kiilönöfen Lengyelországot illetően tökélete­sen sikerült is neki. A Lengyelországban élő hétmillió ukrán elnyomásának ismertetése borzalmas fényt vet azokra az állapotokra, amelyek ma a népszövetség idejében és a nemzetközi ki­sebbségi küzdelem ellenére Európában ral- kodnak. De különös fényt vet ez a leírás az oly gyakran dicsért szláv szolidaritásra is. Mert itt is ott is szlávok azok, akik rabigá­ba hajtották szláv testvéreiket, akiket tneg akarnak fosztani nemzeti rmvoltuktól. Hogy mennyit szenvednek az ukránok különösen a lengyel uralom alatt, hogy miképp sajátít­ják ki földjeiket és birtokaikat, hogy meny­nyire elnyomják iskolaügyüket, hogy mily renszeresen törik meg gazdasági erejüket és hogy milyen módon üldözik még a vallásu­kat is, ezt itt részletesen nem is lehet visz- szaadni. hanem e tekintetben rá kell mutatni az ukrán liga kitűnő ismertetésére. A népszövetségi ligák uniója legutóbbi bécsi ülésén elhatározta, hogy rendelkezésre fog állni a nemzeti kisebbségeknek és hogy ügyüknek szószólója lesz a népszövetség előtt. Akár megteszik, akár nem. akár bele­avatkozik a népszövetség az ukrán kérdés­be, avagy, amint eddig tette, kivonja magát ez alól a kötelessége alól, a kérdést meg kell oldani és meg is fogják oldani. Szeretnék re­mélni, hogy a megoldás békés utón fog meg­történni. Rövid táviratok A danzigi általános sztrájk ma véget ért. Lyonban az 1914. évi kiállításnak az az épü­lete, melyben az osztrák és német kiállítási tár­gyak'voltak, leégett. - •• Szombaton megnyalt -az-angorai .nemzetgyű­lés. Mustafa Kemai ma nagy ..beszédet mond. A békeszerződés ratifikálása fölötti vita e hó 20-áu. kezdődik. Le Lastey.rie francia pénzügyminiszter visz- szatért Belgiumból, hol a belga frank megszilár­dítása érdekeiben felveendő kölcsön ügyeben tár­gyalt. ______________________________ A G azette de Prague Szent-!vány nyílt leveléről.' Szent-lvány nyílt levelének a prá­gai sajtóban keltett visszhangja még mindig nem csillapodott le. A Gazette de Prague, a kormány francianyelvü lapja is ismerteti a nyílt levél tartalmát. Különösen azt a tényt emeli ki, hogy Szent-lvány elítéli az irreden­tizmust. I. zgatási por a pozsonyi törvényszéken. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Múlt év junius 15 én Galambos József rimaszombati szappanfőző Stubnyafürdőre ment nyaralni. Az egyik napon a fürdőn lévő Kollár Sámuel légionista trafikjába ment, hogy magyar újságokat vásároljon. Illedel­mesen köszöntve tért be a trafikba, ahol csak egy kis fin volt, akinek hívására _ nem sokára előkerült Kollár traíikos is, akitől Galambos szin­tén kért magyar újságokat. A boltos mérgesen ráförmedt a magyar lapokat kérő Galambosra, és nagyot köpve feléje azt kiáltotta Galambos felé. Szégyelje magát, nálam semmiféle magyar lapok nincsenek, ha olvasni akar vegyen szlovák lapot. Galambos erre méregbe gurult, de türtőztette magát és méltatlankodva indult kifelé a boltból a fürdő felé. A boltos az üzletajtóból is minden­félét kiabált a szlovák nyelven nem értő Galam­bos felé, akit azután később csendőrrel el is fogatott. A csendőr Galambost visszavitte az üzletbe, ahol a boltos újból neki támadt és kezével megütötte Galambost a csendőr előtt. Galambost erre elöntötte az epe ép alaposan helyben hagyta a boltost. Mindez a csendőr előtt történt, aki nem akadályozta meg a verekedést. Később mindebből izgatási per fejlődött ki és Galambos ellen lázitás és hazaárulás czimén vádat emeltek. A pozsonyi törvényszéken augusztus 9 én tárgyalták Galam­bos ügyét Hofímann táblabiró mind egyesbiró elnöklete alatt. A vádat Terebessy államügyész képviselte, a védelmet Szilárd Marcell dr. látta el. Galambos a bíróság előtt nyugodtan elmondotta az egész esetet, ahogyan történt, árnál idegesebb volt azonban a főtanu Kollár, akit a bíróság megeskettetett. Az ügy főleg azzal ért cl váratlan fordulatot, mert megállapították, hogy az eset alkalmával jelen volt tanuk a magyarnyelvet nem értik, tehát azt sem tudták, hogy Kollár és Ga­lambos mit beszéltek egymással. Szilárd Marcell dr mint védő azzal érvelt, hogy állam ellenes izgatásról nem lehetett szó, mert a tanuk.' illetve a jelenlevők Galambost nem is értették meg. A bíróság ezt az érvelést elfogadta és a vádlottat felmentette. Terebessy államügyész az ítélet ellen felebbezést jelentett be. 45

Next

/
Thumbnails
Contents