Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-12 / 182. (335.) szám

Vasárnap, augusztus 12­Vagy főváros Prága vagy nem ... A Ceské Slovo a prágai nyomoroságos száüodai viszonyokról. Prága, augusztus 11. A Ceske Slovo mai számában azzal a problémával foglalkozik, hogy lehet-e kü!föl­dieket Prágába hívni anélkül, hogy azok rossz benyomásokkal távoznának innen s a követ­kezőket írja: — Az egész nemzet belátja, hogy a külföldiek látogatása már csak azért is fontos, hogy azok saját szeműikkel lássák tevékenységünket és erős igyekezetünket. De lehet-e őket Prágáiba hívni, amikor még isztességes szállodáink sincsenek? A prágai szállók nem elégítik ki a nyugati igényeket, mert faágyaik, melyekben nyirkos tollú nehéz dunnával takarózbatik az ember, rossz sző­nyegeik, lyukas asztalterítőik és sötét, sok­szor szögben futó folyosóik, melyek közép­kori városok sikátoraira emlékeztetnek, ahol ellenséges támadástól kell tartani, nem felelnek meg az idegenek ízlésének. Szállodáink külö­nösen fürdőszobák és folyó melegviz tekinte­tében hiányosak. Egyetlen tisztességes szál­lodánk a Passage. Ez annak ellenére, hogy túlságosan drága, tömve van. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a külföldieket a többi szálló nem elégíti ki, de azok nyugalmat a Passagéban sem lelnek, mert éjfélig hallgat­hatják a kávéházból felhangzó zenét. A kül­földi hallgathatja a zenét, vagy elmehet ha­zulról. amiig a muzsikus urak elhallgatnak. A prágai szállóban eltöltött egyetlen álmatlan éjszaka pedig elegendő ahhoz, hogy lerontsa a város festöiességéröl és a nép szorgalmáról keltett jó benyomásokat. Több amerikai, akik Gsefh-Szlovákiával szemben rokonszenvet éreznek, azt mondta, hogy Pozsony már csak azért is sokkal jobban tetszik nekik Prágánál, mert az ottani csöndes szállodákban jól kipi­henhetik magukat. De vegyük figyelembe azt a körülményt is, hogy Franciaországban, Bel­giumban, Olaszországban, sőt Svájcban is teljes panziót kap az ember azért a pénzért, amennyibe Prágában egy-egy piszkos és esetleg poloskás szoba kerül. A Vencel-téren levő elsőrendű szállókban egy véres küzde­lem nyomait találja az idegen, amelyet az elődje a poloskákkal folytatott s amelyben biztosan alulmaradt. Az egész államnak ér­deke, hogy a külföldieket Prágában úgy lás­sák el, ahogy ők azt megszokták. Mert vagy főváros Prága, akkor eleget keli a kötelessé­geinek tenni, vagy pedig vidéki város, akkor mondjon le az igényeiről és a kiváltságairól. Beszámoló riport Masaryk körraöcbányai látogatásáról '— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Körmöcbánya, augusztus 9. Már napok óta lázasan készülődött a vén városka az Elnök fogadására. Hirdet­mények figyelmeztették, illetve kötelez­ték az átvonulási ut háztulajdonosait a lo­bogók kitűzésére . . ., házakat vakoltak, festettek, csinosítottak . . ., járdát javítottak, utakat öntöztek . . ., a Főtér nyaktörő göd­reit sárga homokkal hintették be s a nagy nap délelőttjén honnan, honnan nem, egy út­hengereid kolosszus méltógságteljesen vé­gigcsikorogta és európai formájúvá nyom­kodta az utat. Bizony, bizony mondom nek­tek: lm gyakrabban tisztelné meg látogatá­sával városkánkat az Államfő: lassanként egész jó karba jutnának itt utak és házak! Délután kettőkor hallottuk az első dör- dülést. Pontban negyed háromkor jelent meg az Elnök zárt autója, melyet kíséretének két nyitjott gépkocsija előzött meg. Az Elnök kocsijában Kállay és Markoviié miniszterek foglaltak még helyet. Nemzetiszinü zászlócs­kákat lobogtató ünnepi ruhás iskolás gyerme­kek, friss szállitmányu pozsonyi államrend­őrök és jócskán kiegészített állományú csendőrség jól adjusztált sorfalai között gör­dült be a három autó a régi várkapu sötét öblén át a Főtérre, a pénzverő épülete elé. A helyebeli tűzoltóság vont itt sorfalat, oly el­szánt lelkesedéssel tartva az érdeklődő, ki­rakodó közönség elé a kordon kötelet, mint­ha tüzifecskemdőt tartanának. A program — hogy is lehetne másképp — programszerűen folyt le. Ulehla kerületi főnök üdvözlő szavai után az itteni csendőr- kerület parancsnoka teszi jelentését, majd a város sztarosztája, Horvát, biztosítja az El­nököt az ősrégi város lojalitásáról és, régi szokásra való hivatkozással, átnyújt;, az Államfőnek a város — -kulcsait. Kazettába zárt, testes, két darab aranykulcs. Gyönyörű ajándék . . . hódítóknak dukál Ám az Államfő sziveket hódítani jött hozzánk — hi­szen a város úgyis az övé! — derűs köszö­nettel nyugtázta tehát e hodoló gesztust s a legtisztább szlovák nyelven adott kifejezést amaz örömének, hogy láthatja Könnöcöt, me-1 lyet még sohsem látott s szivéből kivánta a! mi régi kívánságunkat: hogy Körmöc gazda­ságilag s a kultúra terén egyaránt nagyra fejlődjék. A hivatalos programot azonban áttörte valami. S ebben volt derű és őszinteség, őszinteség, kincs, érték: ami az egész fo­gadtatásból hiányzott. Három kis leányka üdvözli az Elnököt. Piros, kék, fehér ruhá­ba öltözött három leányka. Program sze­rint az egyik elmond egy versikét és pro­gramon kivül a másik, piros szinü, benn­szülött s nem indigéna, oseh-szlovák iskolá­ba járó magyar csemete: nyakába ugrik az Elnöknek s átöleli őt, iskolás versből citál­ván: Taticek, nás drahy! — Drága, jó Apánk! Masaryk elnök ezután megtekintette a pénzverdét, Petrovicsnak, a volt monarchia bécsi pénzverője volt igazgatójának szak­szerű vezetése mellett, ki jelenleg a körmöd pénzverő egyik igazgatója. Kiváló szakem­ber. És mégis csak az ..egyik11 igazgató! SHS állampolgár, szerződéses viszonyban a esi köztársasággal. Cejka, a pénzverő graveurje, kiváló kisplasztikus, ki már többször mintáz­ta az Elnököt a múltban, a vésnök-teremben i bemutatta az Elnöknek Klofac, Stanek. ! Habrmann relifjeit, melyeket még 1918 tava­szán mintázott Becsben. Az Elnököt azonban nemcsak a medaillon munkálatok hanem a pénzverő munkásainak személyi viszonyai, családjuk, megélhetésük is érdekelték és az ezen a témán nyugvó diskurzusuk közben hagyták el a pénzverő épületét, ahol is az Elnök rendkívül szívélyes módon vett bú­csút Petrovics igazgatótól. Az a hosszú kéz- szorítás, mellyel az Elnök kitüntette e derék igazgatót, legyen memento azoknak, akik a komoly szaktudást eddig nem tudták méltá­nyolni. Gondoljanak csak arra, hogy az El­nök európai hirii tudós is és szívesebben ráz­za meg a tudomány igaz bajnokának kezét, nrnt azé’t, akiméi csak a fizetési fokozata miatt kell föltételeznünk a tudást! Diszlövés. Zenekar. Az autók Turóc- szentmártonba indulnak. I—k. A ifiöggar parlament ugaron is cggiiíí marad Óriási botrány az „ingyenrészvények* körül — Hirek az igazságügyminiszter lemondásáról — A belügyminiszter tisztázta magát a vádak alól Budapest, augusztus 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésének hullámai mára sem csittidtak el, sőt a par­lament folyosóin még ma is ez képezte a beszélgetésu tárgyát. Általános a megyöző- dés, hogy Friedrichet nem annyira a közér­dek, mint politikai célok vezették tegnapi felszólalásában. A kormánypárton különösen azt veszik rossz néven Friedrichtől, hogy Rakovszky Iván belügyminisztert is megrá­galmazta. Rakovszky állítólagos szerepe egyébbként inára teljesen tisztázódott azzal a nyilatkozattal, amelyet bátyja a lapokban tett. A Magyar Hirlap értesülése szerint a partement folyosóin hire járt annak is, hogy Nagy Emil igazságüminiszter be fogja nyúj­tani lemondását Nagy Emil azért a jelenté­séért, amelyet Friejdrich a nemzetgyűlés ülésén fölolvasoít, aligha kerülheti el a követ­kezmények levonását. Friedrich kijelentette újságíróknak, hogy neki az volt a benyomása, amikor az igazságügyminiszter a kommüni­két átadta, neki hogy Nag- Emil már nem tagja többé a kormánynak. Ezt a feltevését abban is igazolva látta, hogy az igazságügy- miniszter jelentésében erősen támadja a kormány pénzügyi politikáját. A tegnapi és mai eseményekről az, alábbi bő tudósításban számolunk be: A részvésiyilgy a Ház ©lőtt A nemzetgyűlés tegnapi ülésén á napi­rend megállapításakor Friedrich István szólalt föl: A napi­rendi javaslatot nem fogadja el, mert a leg­sürgősebb kérdésnek a részvények ügyét tartja. Félórával ezelőtt kérte az igazság­ügyminisztert, hogy nyilatkozzon az ügyről, de az igazságügyminiszter erre nem volt hajlandó és álláspontját Írásban adta át. Ezt föl akarja olvasni. Az elnök a házszabályok értelmében a fölolvasást nem engedi meg. Friedrich a Ház engedelmét kéri ahhoz, hogy az igazságügyminiszter iratát fölolvashassa. Az elnök nagy zajban fölteszi a kérdést. Friedrich átkiabál a jobboldalra: Csak azok nem szavazzák meg. akik szintén kaptak ingyenrészvényt. Erre a jobboldalon is többen fölálianak. Az igazságügyminiszter Friedrichhez megy és lebeszélni igyekszik. A zajos kavarodás­ban az elnök nehezen teremt rendet és kihir­deti, hogy a Ház megengedi a fölolvasást. Erre Friedrich föloivassa a terjedelmes gépírásos nyilatkozatot. Az igazságügyminiszter nyilatkozata „A vizsgálóbiró az érdekelt bankokban az egész anyagot a legalaposabban áttanul­mányozta, de miután a nyomozást jogi okból elutasította, a tényállást csak igen szűk keretek között állapíthatta meg. Előállott most már az a kérdés, hogy belenyugod­jam-e a vizsgálóbíró döntésébe, vagy pedig elrendeljem a vádtanácshoz a fölfolyamo­dást. A vádtanács jogi nézetének kikérése nem elégített volna ki engem, akit a tiszta igazság keresésének vágya vezérel, tudni akartam az igazságot és ezért megkértem az érdekelt bankok vezetőségét, hogy nekem is bocsássák rendelkezésemre azokat az adatokat, amelyek az ügyre vonatkoznak. A bankok vezetői tegnap délután megjelen­tek nálam és Írásaikat behatóan áttanulmá­nyozva, az a meggyőződés alakult ki ben­nem, hogy a vizsgálóbíró megszüntető határozatában megnyugszom. Állásfoglalá­somnak a széles nyilvánosság előtt is okát adom. Legalaposabban áttanulmányoztam a Hitelbank Interexim és M. F. T. R., a Keres­kedelmi Bank Dorogi Gummi és a Lloyd Bank Kistarcsai kibocsátásainak pontos névsorát. Nem igaz, hogy a bankok bármi­lyen levelet, vagy följegyzést előlem eldug­tak. Az anyagból a tiszta tényállás tárult elém- Nem a bankok keresték, hogy köz- tisztviselőknek, képviselőknek részvényeket juttassanak, hanem túlnyomó részben eme­zek protekciójuk igénybevételével kérték, hogy az uj kibocsájtásu részvényekből kapjanak. A süíyedő koronától a biztos értékpapírhoz való menekülés hisztérikus törletése tárult elém a levelekből. A bankok valóságos ostromnak voltak kitéve. A ban­kok részéről megvesztegetési szándék nem foroghatott fönn, ilyennek nyomát sem lát­tam. De bevallom, hogy ilyen részvények megvételének protekciós módja a közhiva­talnoki és képviselői állás erkölcsi és anyagi függetlenségéről táplált fölfogással nem fér össze. Ha tehát jogilag oda kellett konklu- dálni, hogy a vizsgálóbiró megszüntető vég­zésében megnyugszom, mégis meg kell állapítanom, hogy az egész nagyon beteg dolog és föltétlenül szabályozni kell azt a kérdést, hogy képviselők és felelős állásban lévő közhivatalnokok Hyenféle kedvezést elfogadhatnak-e, vagy sem. Az írásokból megállapítható, hogy nem bűnügyről, hanem társadalmi és gazdaságpénzügyi nyavalyáról van szó. Sajnálom, hogy Ulain ezzel a kér­déssel kortesbeszédben a piactérén foglalko­zott, de férfias kötelességem kijelenteni, hogy ha a tényállást akkor úgy ismertem volna, mint ma, Ulain fejtegetését nem utasítottam volna vissza olyan erős módon, mint tettem. A kérdés eme őszinte föltárásá­val a magyar közérdeknek teszek szolgála­tot és kérek mindenkit, hogy a kérdést ne pártpolitikái szemszögből Ítélje meg. Fogjunk össze és szüntessük meg a jelenlegi rettene­tes állapotot, mert egész társadalmunk ma egy nagy börzetársaság, amelyben vallás-, párt- és rangkülönbség nélkül a legtöbb ember benne van. A megvesztegetési ügy aktáit ezzel lezárom." A fölolvasás irtán Friedrich így folytatta beszédét: Az igazságügyminiszterrel a legtöbb kérdés­ben egyetértek, de néhány tévedésre rá kell mutatnom. (Óriási zaj.) Az igazságügy- miniszter azt állította, hogy a bankokat megrohanták részvényeikért. Kezemben vannak levelek, amelyek az ellenkezőjét bizonyítják. (Olvassa:) ,.Van szerencsénk értesíteni, hogy a folyó hó 25-én bevezetésre kerülő Dorogi Gummigyár részvényeiből tisztelt Cint iránti előzékenységünk jeléül száz darabot hatezer koronás árban rezer­váltunk s a részvényeket dinére letétbe helyeztük-" Egyes képviselők és köztisztvi­selők, akik ilyen leveleket kaptak, vissza­utasították azokat. Rakovszky Iván belügy­miniszter azonban elfogadta azokat, (óriási lárma. A szocialisták a padokat verik. Gúnyos fölkiáltások hangzanak cl a belügy­miniszter felé, aki az elnöknek int. hogy beszélni akar. Elnök állandóan csönget, a lárma csak nehezen csillapodik, míg végre Friedrich folytathatja beszédét.) Tessék elképzelni, hogyan néz ki az az apparátus, ahol a belügyminiszter utasítja Andréka főkapitányhelyettest a vizsgálat megindítá­sára. A belügyminiszter száz, Andréka nyolcvan, Sárközi detektivíőnökhelyettes huszonöt részvényt kapott, ha azután az ügyet az ügyészségre teszik át, ott is baj van, mert Pollányi főügyész szintén kapott huszonöt részvényt. (Az egész Házban óriási zaj.) Bethlen István gróf miniszterelnök közbekiált: A belügyminisztert politikai szempontból akarja bepiszkítani. A zajtól Friedrich csak percek múlva tud szóhoz jutni. Friedrich: Kállay miniszteri taná­csos, a pénzügyminiszteri valutaosztálynak vezetője száz darabot, Iklódi-Szabó minisz­teri tanácsos pedig ötven részvényt kapott. Hoyos Miksa gróf Friedrich felé kiált: Úriember hogyan csinálhat ilyent. Friedrich: Újból hangsúlyozom, hogy nem személyeskedni akarok, hanem az a célom, hogy a kérdést közmegelége­désre rendezzék. Azt indítványozom, hogy a Ház tűzze a kérdést napirendre. Ha kíván­ják, további adatokat bocsátók a Ház ren­delkezésére. (Élénk helyeslés a baloldalon.) N a g y Emi! igazságügyminiszter vála­szol Friedrichnek: írásba foglalt véleménye­met bizalmasan adtam át Friedrichnek és nem jogosítottam föl őt annak fölolvasására. Friedrich fölszólalását téves kommentárok­kal kísérte. (Óriási zaj a fajvédőknél és a szocialistáknál.) Tiltakozom az ellen, hogy objektív véleményemből bárki is politikai tőkét kovácsoljon. Bethlen István gróf miniszterelnök nagy figyelem mellett emelkedik szólásra: Ha Friedrich azért hozta ide vádjait, hogy valakinek szemébe mondhassa és azért fér­fiasán helyt is álljon, akkor megértein őt. Félek azonban, hogy azért szólalt föl, hogy gyanúsítson és robbantson. Kérdem a kép­viselő úrtól férfiasán és nyíltan, hogy íönn- tartja-e vádjait, vagy nem? (A miniszterelnök szünetet tartva beszédében, mereven néz Friedrichre.) Hí égési életre szóié óra 1 ^ #r 1 111 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg $CHM3DTIfA(JEiMél€ a | pTTYj) ll flil ílO IP Wndl keserüviz, mert szükség esetén reggdlZéb ClÖfí féfpoPárral IWSZ­jteagJ *** l lilUMe Rftlfa, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben iiiiiiiiiii!i!iiniiiíi!i)ii!'!!!!nili!i!ilin!iiiiiiiiililllliililliiiliiiiii!iiiitinii!iii!!!iiillil rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben. 1019 Az nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel Ilin--------------T----I --------------1------------ II-------. " —————" 11 ■'■■■ I M ■—o——— I I ———■1 ................................................................... . 3

Next

/
Thumbnails
Contents