Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-11 / 181. (334.) szám

Szombat, augusztus 11. .Vtei(torMmíi7fiRZ& $ cigá.c^i€ A prágai viüamosvasutak vasyniap ün­nepelték a jubileumukat. Ha nem csalódom, a húszéveset. Prágának va(lami extra kell. Egy ily jubileumot nem lehet elintézni az ob­iigát közebéddel, melyen az ünnepi szónok visszapillant ugy-e bár a múltra és fenékig üríti söröskrigl'ijét. A visszapillantás nem űlég. elő kell cibáhii a múltat, ki kell vinni az utcára, hogy aztán fél téglával! verhessük a mellünket az elképesztően nagyszerű jele­nért. így volt e<z vasárnap. Lóvasutak jártak méla gebékkel, hogy mutassák, milyen fen­séges intézmény a felsővezetékes viilflamos- vasut. Jó! Jó, no! De azért a jubilálás ily retrográd módjának általánosítását veszé­lyesnek találnék. Ha például, a prágaiak nagykorúságukat úgy ünnepelnék, hogy négykézláb mászkálnának az utcán, cuclival a szájukban. Ha például egyes szlovenszkói cseh-szlovák államfentartók a „Talpra ma- gyatr“-t kezdenék szavalni, annak demonstrá­lására, hogy öt éve a legfajabb cseh-szlová- kok! Ha például Srobár rezesbandával te- mettetiié el megint azt a bizonjms medvét, annak ünneplésére, hogy ő a politikusok eleje, Ha például Murgas (a kassai) ismét Hege- dül-ni kezdene, csakhogy tudják, micsoda fém­jelzett fajvédő ő, mióta lyuk van az orrán! És így tovább és így tovább! Előre tessék kérem nézni, ne vissza! Vagy nem tetszik előre nézni? nek s örült eladó és vevő a talmi gyé­mántnak. Ruszinszkó nagyobb fürdői, az egy Szobránc kivételével, mind a Gyertyánliget sorsára jutottak. Ugyanilyen kondícióban van az aknaszlatinai sós és a bevegmegyei pom­pás kénesfürdő: Szittyák is. Gyertyánliget másik fontos kenyéradója, a vasgyár szintén erősen redukált üzemmel dolgozik. Háború előtt 300 embernek adott munkát e telep. Ásókat, kapákat, fejszéket, láncokat és kályhákat gyártottak itt. Sőt még ma is ott hever a bocskói állomáson vagy öt hatalmas horgony, melyet a hadügyi kincstár az Adriára rendelt a gyárban, miután a kvótarészesedés előirfa szigorúan a hazai gyáraikban való kincstári rendelést. Ma csak SO ember dolgozik itt, annak is egy jó része gyerek. Mint Ruszmszkó területén sok min­den, úgy ez a telep is a galíciai és magyar piac elvesztését sínyli. Románia területére se szállíthat, mert ott lényegesen olcsóbb a termelés. A munkások nagyon panaszkodnak amiatt, hogy a befegsegélyző orvos 12 kilo­méterre van. Nap-nap mellett láthatók a reggelenkint lefelé vándorló beteg munká­sok csapatai. Azok, akik le tudnak gyalogol­ni. nem a legsíkosabb betegek, ha pedig egy súlyos beteg megkísérli, hogy ezt a nagy utat megtegye, ugyancsak ráfizethet. De mit csináljon? Az orvos csak minden máso­dik hét péntekjén jön fel. Ha beteg lehivatja ás az orvos megállapítja, hogy a saját lábán is le tudott volna vánszorogni, akkor meg keil űzetnie a fuvardijat, kilóm éterpénzt és az orvosi költséget, mert a pénztár ily eset­ben nem fizet. De a munkásoktól eltekintve is, egy 1500 létekből álló községnek szüksége volna egy orvosra. Míg fürdő volt, volt or­vos is. Itt legjobb dolga van annak a havasi ju­hásznak, aki bekeni vastagon Ingét, gatyáját avas vajjal, hogy a férgek ne bántsák s így felkészülve felmegy tavasszal a havasokra s nem Jő le csak Ősszel. Elpusztítják a ruszin kultúrát Bechynó kultuszminiszter elutasította a kárpátorosz tanítói küldöttséget — Á ruszinszkói szociáldemokraták a ruszin nyelv ellen — A ruszin tanítók nem hajlandók az ukrán tan­könyveket bevezetni a ruszin Iskolákba A cseh-szlovák aranypénzek gyártását azért nem kezdhetik el, — mert a pénzügy­minisztérium illetékes referense szabadságon van. Komolyan! Mondják, kévém, ha Klíma történetesen szabadságon lesz, nem lesznek határinddensek? ha a prágai bábaképző fő- bábája szabadságra megy, nem lesznek szü­lések? ha a főmeteorollógtis hasfájást kap, nem lesz kánikula? Cseh lapban olvastuk. Egy hazafi Lon­donban járt, bement egy kalapüzletbe, vett egy kalapot. Jó drágán. Belenézett a kalap­ba s az arca földerült. „Made in Czecho- slovakia*4 volt beleírva a kalapba. A hazafi meghatottan bofrult a boltos keblére: — Én is cseh-szlovák vagyok, — rebegte — hát igazán tőlünk hozatják a kalapokat? — Jes, Sír, már ötven éve Ausztriából hozatjuk, — mondta barátságosan az angol. Elsőrangú látvány volt. Tegnap a Vo- flicskova ul'icán két pasas 30 fillér miatt úgy összeverekedett, hogy mindkettőjüket a men­tők Szállították el. Még mondta valaki, hogy nincs a prágaiaknak jó dolguk. A podolí strandon táblák hirdetik, hogy tilos németül beszélni.- Megveretés terhe me#eibfr! Láttam ott nem egy .intim párocs­kát, kik tisztában voltak a nyelvkérdéssel... Ezeket miért nem verik meg? Krlksz-Kraksz. Gyertyánliget a háború előtt és most A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja. Gyertyánliget, augusztus eleje. Gyertyánliget Nagyboc skótól 12 kilomé­ternyire fekszik. Gyönyörű erdős hegyek között visz utunk. Reggel öt órakor indul­tunk. A síkon már rég elöntötte biborsugarai- val a mezői a támadó nap. Itt még csak a hegyek peremét szelik sugarai. Itt vagyunk Gyertyánliget fürdőtelepén. Jobban mondva csak a romjainál. A háború s az utána következő idők viharai rommá tették e szép fürdőhelyet. Százados kőrisfák és hatalmas göndörjuharok impozáns osz­lopcsarnokát földre tepert, korhadó fák he­lyettesítik. Szép sétányok gondozott utjai begyepesedtek. A szökőkút eltűnt.. A parkot felverte az útilapu és a szerb tövis. Hét szép emeletes villa közül egy maradt meg szánal­mas állapotban. Pompás fenyvesallén ve­zetett az ut Jónás Ödön egyetemi tanár vil­lájához. Ma diiledező falak, leomlott ternasz, összetört zongora és egyéb bútorok jelzik a pusztulást. Harsogó, eleven élet hullámzott itt nem is olyan régen. Most néma csend ül a fürdőn, óriási lucfenyők és sudártestü gyertyánok törnek az ég felé. Némelyiknek a teste 25—30 méteren oly egyenletes,- mint a gyertya öntött viaszteste. Azt hittem, hogy itt nincs beteges felfelé törtetés, egész­ségtelen verseny, de látom, hogy a máshol terebélyes gesztenyefák itt szintén felfelé fut­nak a többi után, oly karcsúságot mímelve, mint a tölgy és gyertyán. Az 510 méter magasan fekvő helyet pompás hegyi levegője s dús vastartalmú vize tette kedvelt fürdőhellyé. Szám'atalan ideges, vérszegény, sápkóros, szívbajos, be­teg gyógyult itt meg. De a betegeken kívül súlyosan érintette az itteni lakosságot a fürdő pusztulása. Mindenki jó áron adta bérbe egy-két kis szo- bácskáját. Tejet, vajat, tojást, csirkét jól ér­tékesített. Földi epret, málnát, szedtek a gyerekek s öreg anyókák, akik már mást nem is tudtak csinálni s jó áron adták el. Sőt gyakorta találtak a gyerekek mármarosi gyémántot s azt is eladták a íürdővendégek­Ungvár, augusztus 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Rö­viden már beszámolt a Prágai Magyar Hír­lap arról, hogy a ruszinszkói tanítók küldött­sége kereste föl a közoktatás ügyi minisztert, akitől az ungvári kormányzóság tanügyi re­ferálásának a ruszin nép nyelve és kultúrája ellen indított irtóhadjáratával szemben ként védelmet. Most módunkban van ismertetni a tanítóság követeléseit. Előre kell bocsátani, hogy Rusizkiszkó- ban csak az utóbbi két évben, Ehrenfeld vice- kormányzó uralkodása alatt indult meg >a harc a ruszin nyelv ellen. Ezt a harcot Ehren­feld az ide bevándorolt ukrán emigránsokkal vivatta meg, akiket beültette az összes hiva­talokba és iskolákba. Az ukrán emigránsok erőteljesen láttak hozzá Ruszinszkó elukrá- Hasításához. A kísérlet nem sikerült, mert a nép elszántan ragaszkodott anyanyelvéhez és több évszázados kultúrájához, amelyet az elnyomó magyar uralom alatt érintetlenül fentarthatott. Uj -fegyverhez nyúltak a nyelvhóhérok és kiadtak olyan ukrán tankönyveket, ame­lyek miatt szinte föllázadt Ruszinszkó egész tanítósága, amely attól félt. hogy ha az ukrán -könyvekből fogja a gyermekeket tanítani, akkor a nyelvéhez ragaszkodó ruszin nép a tanítókat veri meg a falvakban. Több tanítói kongresszus foglalkozott ezzel a kérdéssel és valamennyi élesen kikelt az uj tankönyvek ellen, de a ruszin nép több kongresszusa, va­lamint a legjelentősebb társadalmi, egyházi és tanügyi testületek is a ruszin nyelv meg­élőjének mondták az ukrán tankönyvek be­hozatalát az iskolákba. Hiába hivatkoztak a békeszerződésre, az alkotmánytörvényre, amely a tanügyi, nyelvi és egyházi kérdések­ben biztosítja Ruszhiszkónak az autonómiát, hiába fordultak az amerikai ruszinok a Népszövetséghez, amely Rabló D'Azcaráte spanyol professzor kiküldetésével élintézett­nek látta az ügyet. Erre határozták el a ruszin tanítók, hogy a kormánynál keresnek védelmet a- ruszin nép anyanyelvé részére. A derék, hiszékeny ruszin tanítóik föl is mentek Prágába, elmen­tek a miniszterelnökhöz, aki nem is fogadta őket, de Bechyné közoktatásügyi miniszter­hez sikerült bejutniok. Ott aztán kitálalták szivük minden panaszát és a következőket! kérték a minisztertől: — A kormányzóság iskolaügyi referátu- sát olyan ember vezesse, aki a ruszin kul­túra -híve, aki a ruszin nép és a tanítóság aka­ratát képviseli. Az eddigi nyelvkisérletek bű­nösei eltávolítandók és a Skoíny Odbor ve­zetését helyi pedagógusokra kell bízni. Is­■f8 sírjai + szenvedők hálásan elismerik Df. WiBlerhaitsr szabadalmazott taláimánjfát. Ez a sérvet alulról felfelé tartja, minden rugó nélkül, mint oltalmazó kéz. Lágy bőrből. (>9,000 használatban. I)r. WIN'TERHALTER & CO. Prága, BrandlovA 16. Prospektus ingyen. Rendelés: Kassán csak aug. 12- és 13-án reggel 8 tói d. u. 6-ig a Schalkház szállóban. Uártfán csak augusztus 14-én reggel 8-tól d. u, 5-ig az Astoria szállóban. Eperjesen csak augusztus 15-én reggel 8-tól cl. u. f>-ig a Berber szállóban. Ilii menték el az egész tanítóság által alakított nyefvbiráló bizottságot, melynek hozzájáru­lása nélkül uj tankönyveket ne lehessen kiadni. — Küldjön ki a kormány a -prágai egye­temre orosz vizsgálóbizottságot az ott vizs­gázó tanárjelölitek részére és Ungváron a polgári és elemi iskolai tanerők kiképzésére ugyanilyen vizsgálóbizottság alakittassék ruszinszkói pedagógusokból. Addig Is, mig az ungvári ruszin egyetem megnyilhatik, helyi tanférfiakból pedagógiai tanfolyam szervezitessék Ungváron a ruszin kultúra ok­tatására. Bechyne elvtárs igen megértő volt. Megértette, hogy a ruszin tanitók anyanyel­vűk védelmében ellent mondanak Pesek tan­ügyi referensnek és az emberi jogokért küz­dő szociáldemokrata miniszter ur igen ke­ményen megleckéztette a tanítókat, akiknek kijelentette, hogy állásával játszik, aki nem követi vakon Pesek ur parancsait. Ezzel jöttek haza szegény ruszin taní­tók. Az egész ulkran'izálásii politika hátterét élesen világítja meg az amerikai ruszinoknak Den című lapja, amely az alábbi okmányt teszi közzé: — Ránk, csehekre nézve a nyel /kér­désben nem kisebb jelentőségű annak poli­tikai jelentősége. A helyi orosz nyelv (ez alatt az ukránt érti az okmány) összeha­sonlíthatatlanul közelebb áll a cseh nyelv­hez, rnhit a nagyorosz. Á cseh ezt fárad­ság nélkül megtanulja és fordítva, minden helyi orosz megérti őt, sőt mondhatjuk, jobban megérti a cseheí, mint a nagy­oroszt. Miért távoliitanók és hajítanák el magunktól a podkarpatska rusi orosz né­pet? Miért ne hoznók őket közelebb a cseh és szlovák nyelvhez, melyhez anyanyel­vűik olyan közel áll? Ránk nézve 5tt csak egy lehetséges döntés van: a kisorosz helyi nyelv etimo- lógikusan irva. Ezzel kielégíthetjük a helyi elemeket, közelebb hozzuk Podkarpatska Rust a köztársaság többi részéhez és falat állítunk Ukrajna és Oroszország ellen. Uzhorod, 1923. május 1. Ehrenfeld s. k. Podkarpatska Rus alkormányzója. Pesek min. tanácsos, iskolai referens. Még eddig ..minden helyi orosz szervezet'1 gyűlés cs kongresszus, sőt különösen az egyesült uj ruszin párt is egyértelműen ki­jelentette, hogy a helyi orosz nyelv az anya­nyelve és ehhez a nyelvhez, valamint a nagyorosz kultúrához ragaszkodik. Az ungvári magyar gimnázium. A Lido- vé Noviiny megerősíti múltkori hírünket és közli, hogy a ruszinszkói szociáldemokrata párt közbenjárására a közoktatásügyi mi­niszter hajlandó a munkácsi ruszin gimnázi­umnál megszüntetett magyar osztályok he­lyett Ungváron magyar gimnáziumot létesí­teni. A gimánzium működésének megkezdése az előkészületi munkálatok befejeztétől függ Így tehát még nem bizonyos, hogy a tanítás a nyári szünet után megkezdődhetik-e. A szociáldemokrata párt intervencióját a jog- egj'-enlőséggel okolja meg és rámutat arra a tényre, hogy a több mint százezer, ruszin­szkói magyarnak a berzehói orosz gimná­zium párhuzamos magyar osztályain kívül egyetlen magyar iskolájuk sincsen. — így a Lidové Noviny. Mi örömmel látjuk, hogy a jogegyenlőség elve már a Lid. Nov. előtt is kezd derengeni. Óriási pánik Bérünkén Berlin, augusztus 10. (Berlini szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A uyomdászszlrájk kitört. Az újságok nem jelennek meg. Bank­jegyeket sem nyomnak, ennek következtében óriási pánik uralkodik, amihez hozzájárul az is, hogy élelmiszereke nem lehet vásárolni. A magas- és földalatti vasút sztrájkol. A ban­kokban egyáltalán nincs készpénz. Délben el­terjedt hírek szerint egyes negyedekben za­vargások voltak. Ezt azonban hivatalos helyen megcáfolták. A munkásnegyedekben erős kommunista agitáció folyik. A nyomdai mun­kások és a birodalmi kancellár között ma dél­ben tanácskozások kezdődtek. A birodalmi bank pénztárai ma zárva voltak. Amerikai szenátorok Európában A szenátus tagjainak több, mint negyedrész# töltötte ezt a nyarat Európában, hogy ott a viszonyokat saját szemeivel tanulmányozza Washington, augusztus eleje. Az Egyesült-Államok szenátorainak több, mint negyedrésze Európát ment meg­nézni ezen a nyáron. Amióta a kongresszus március negyedikén elnapolta az üléseit, huszonöt szövetségi szenátor váltotta ki az útlevelét Európa felé. Egyesek már vissza­tértek, mások útban vannak hazafelé, mig ismét mások még mindig Európában tartóz­kodnak. Hogy a szövetségi szenátorok ilyen hal­latlanul nagy számban siettek át Európába ezidén, annak oka a nemzetközi viszonyla­tok bonyolultságában és abban az egyre nö­vekvő fontosságú szerepben keresendő, me­lyet az Egyesült-Államok a nemzetközi kér­désekben és viszonylatokban betölt. A kongresszus képviselőházának tagjai is nagy számban .keresték föl Európát ezen a nyáron, noha a képviselöháznak kevés a beleszólása az alkotmány értelmében a kül­ügyi viszonylatokba. A nemzetközi szerző­dések és a világbiróság kérdése nem ér el a képviselőházhoz, ellenben igenis elérnek oda a háborús adósságok dolgai és emellett nagyon sok olyan belső kérdés is van, ame­lyeknek eldöntéséhez szükséges az európai viszonyok alapos ismerete. Az Európában utazó államférfiak sorá­ban ott van Mellon pénzügyminiszter és Da­vis munkaügyi miniszter, valamint Beck szö­vetségi főügyész. Borah idahoi szenátor és Reed missourit szenátor, az elszigeteltség külpolitikájának legismertebb exponensei az amerikai szená­tusban, nincsenek az európai utazók között. Lodge szenátor, a szenátus külügyi bizott­ságának elnöke szintén távolmaradt Európá­tól. Lodge szenátor tervezte ugyan azt, hogy a nyáron Európába utazik, azonban a terv véghezvitelében a kedvezőtlen egész­ségi állapota megakadályozta. Hogy mennyiben fog a külügyi bonyo­dalmas kérdések megoldásához hozzájárulni az a tény, hogy a szenátorok ily nagy szám­ban keresték föl ezen a nyáron Európát és hogy az ottani viszonyokat saját szemeikkel tanulmányozták, azt ma még természetesen tudni nem lehet. Egyesek azt tartják, hogy az Európát járt szenátorok véleménye is nagyban kü­lönbözni fog, mert — mint valaki megje­gyezte — mindannyian nem láthatták Euró­pát ugyanabból a vasúti kocsi ablakból A legtöbb attól függ, hogy melyik sze­nátor melyik országot járta be és hol tanul­mányozta leghosszasabban a viszonyokat. : Az égési életre szóló őrs m ■ sói Omega

Next

/
Thumbnails
Contents