Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-11 / 181. (334.) szám

2 Szombat, augusztus 11. országnak és Belgiumnak küldendő válasz­jegyzék jellegében. A válaszjegyzék már meg van szövegezve és haladéktalanul továbbítják a francia és a belga kormány­nak. Újabb minisztertanács nem lesz. Jól informált körök úgy tudják, hogy az angol kormány mindaddig nem fog a szövetségközi adósságok eltörlésére vonatkozó semmiféle tárgyalásba belebocsátkozni, mig a jóváté­telre nem dolgoznak ki pontos javaslatot, mivel a két kérdést csak együttesen lehet nélkülöznek. London, augsztus 10. A Reuter ügynök­ség illetékes helyről úgy értesül, hogy a kormány a Franciaországnak és Belgiumnak adandó válasz megszövegezésénél teljesen egységes volt. A kormány kebelében elő­állott szakadásról való hírek' minden alapot nélkülöznek. London, augusztus 10. (Havas.) Lap- jelentések szerint Anglia válasza hosszú dokumentumot alkot, melyben az angol kor­mány kifejti a jóvátételekre és Európa re­konstrukciójára vonatkozó álláspontját s az összes francia kérdésekre részletesen válaszol. Rosenberg német külügy­miniszter beszéde Berlin, augusztus 9. A birodalmi ülésen ma tartották a tegnapi kormány nyilatkozat fölötti vitát. Az ülés végén Rosenberg külügyminiszter emelkedett szólásra Kijelen­tette, hogy az európai történelem forduló­ponthoz közeledik s még nem lehet tudni, hogy a most lejátszódó dráma egy uj eszme diadala vak vagy pedig államok megsemmi­sülésével fog végződni A külpolitikai helyzet ismertetése után hangsúlyozta, hogy nem Németországon múlott, hogy még nem lép­hetett be a népszövetségbe. Rosenberg beszé­dét valamennyi párt élénk tetszéssel fogadta. Amerikai jóvátételi terv London, augusztus 10. (Havas.) Az ame­rikai nemzetközi kereskedelmi bizottság képviselői a jóvátételi és a szövetségközi adósságok amortizációjára vonatkozó javas­latot terjesztettek Baldwin elé. Kijelentették, hogy a szövetségesek kötelesek adósságaikat Amerikának megfizetni. Ha Németország haladékot kap, ha türelmet tanúsítanak vele szemben, akkor köteles méltányos jóváté­teleket fizetni. E célból azonban a versailiesi szerződést legalább oly értelemben módosí­tani kell, hogy Németországnak biztosítják a szabad kereskedelmi versenyt. Ezenkívül Franciaországnak és Németországnak min­den fegyveres támadás ellen garanciákat kell nyújtani. Javasolják az amerikaiak, hogy a kormány nevezzen ki pénzügyi szakér­tőket Németország fizetési képességének megállapitása céljából A bizottság Berlinből utazott Londonba s a német külügyminiszter biztosította őket arról, hogy Németország hozzájárul a javaslathoz. A Baldwinnal tör­Tárcarovatunk: Vasárnap: U)rr Ida: Szonett Aphroditéhoz. (Vers.) Mécs László: A hold kacagott. (Vers.) Zsoldos László: A majom. Néhai magyarok Eltűntekről, fehér szivükről, örökké dicsért kedvesükről, tájakat festő szép szivükről: élnek, bár fejük fája eldüL A szonijamat mohón eloltám, mégis mindig szomjazó voltál, a sziveiknek méla holtán: a fehér halálról daloltál. Halaványszlrmu magyar ének, virága isten vesszejének, ők soha-soha nem békéinek: bánatos szivükről beszélnek. A csendből tündöklő daloknak vállára szelíden hajolnak, tavaszban éltek, tavasz voltak és hulló csillaggal futottak. Örökké nem bírta a szivük, hervadtan porlad régi mivük, bánatnak ajka tisztes hírük: örökké nem bírja a szivünk. Féja Géza. Ady: Az utolsó hajók — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Semetkay József. Ebbe .a potS'thumus kötetbe gyűjtötte ösz- sze Eöldessy Gyula, Ady életének és költé­szetének leghűségesebb kutatója, azoknak a verseknek egy részét, amelyeket a költő 1914- R 918-ban irt s amelyeket akkoriban a lapok közhiteik is, de köuyvalakban még nem jelen­tént tárgyalás után a bizottság elnöke kije­lentette, hogy Baldwin helyeselte a javas­latot. London, augusztus 10. (Saját tudósítónk­tól.) A nemzetközi kereskedelmi bizottság amerikai képviselői javaslatukban statiszti­kai adatokkal kimutatják, miként lehetne egy millió dolláros kölcsönt három és fél­Beriin, augusztus 10. (Berlini szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A birodalmi gyű­lés épületében megjelent egy munkáskül­döttség, amely kétségbeejtő képét festette a munkásság szükségének és nyomorának. Előadásuk szerint a munkások egy része úgy jelenik meg a reggeli munkánál, hogy egy harapás élelmiszert sem vett magához. A munkások követelték az életlehetőség biztosítását. Ma kezdődik a berlini nyomdászsztrájk Berlin, augusztus 10. A berlini nyomdá­szok a tegnapi szavazás alkalmával túl­nyomó többséggel a sztrájk mellett döntöt­tek, melyet ma este hét órakor kezdenek meg. Csak a munkássaitó munkásai fognak dolgozni. A bankóprés munkásai még nem döntöttek, hogy abbahagyják-e a munkát, vagy sem. A „Rothe Fahne“ szerint szom­baton lesz Berlin üzemi tanácsainak teljes ülése. — A berlini városi villanymüvekben a munkásság újból munkába lépett, mert- az igazgatóság megígérte, hogy ,a béren kivid nagyobb gazdasági segélyt fizet ki. — A kommunista képviselők azt ajánlották a kor­mánynak, hogy veressen egy millió márkás alumínium pénzeket, mert a forgalomban lévő 200 és 500 márkás pénzeket a márka elértéktelenedése miatt nem lehet használni. A berlini sztrájkmozgalmak Berlin, augusztus 10. A berlini nyom­dászok sztrájkja a kormányt beavatkozásra kényszeritette. A birodalmi munkaügyi miniszter még tegnap este tanácskozott a pártokkal. A V. Z. szerint remény van arra, hogy ma megtörténik a megegyezés. — A berlini fémiparban tegnap óta ismét bér­mozgalom indult meg. mely időnként tüntető jelleget ölt. A munkásság a helyzetet nagyon komolynak tekinti. A Siemenstadt összes müveinek munkássága tegnap tüntetést rendezett az igazgatósági épület előtt, s öt millió márkás gazdasági segélyt követel. A hamburgi hajóépítő munkások sztrájkja Hamburg, augusztus 9. Bloom és Voss hajóépítő müheE'' bezárta üzemét s 8000 munkását elbocsátotta. A munkásság ma délelőtti ülésén aranymárkában követelte a béreit. — A Vulkán hojóépitö telep munkásai tek meg. Ennek az öt évnek java termése meg Ady életében kiadásra került „A halottak élén" ckmü kötetben. De ez a gyűjtemény csalk a legreiprezentálób'b verseket vette fel, nagyon sok értékes vers maradt kiadatlanul úgy, hogy ez a mosit megjelent kötet valósá­gos irodalmi szenzáció számba megy. „Az utolsó hajókban** összegyűjtött köl­temények két csoportba oszlanak: a háború előtt és a háború alattt irt versekre. A téma­kör nagyjában ugyanaz, Ady örök tómái: az Isten, magyarság, szerelem, élet, halál pro­blémái, de a szív és a lélek, amelyből a ver­sek fakadnak és főképp a * hangulat nagyon különböző, egyre jobban megtisztul, elmé­lyül. A dacas, gőgös Ady helyett a kötet végén emberi és magyar voltában mélyen megszomorodott, minden izében szenvedő ember elborult tekintetű arca tekint ránk. A háború előtti versek között sok a poli­tikai a forradalmi tárgyú. Ezek, mint általá­ban, itt is gyengébb müvei közié sorozhatok. Maga is így jellemzi őket: „Március Idusára Váltak mindig szavaim, Olcsók és rimesek —• Midőn az ifjú bárd őszintén s jól hazudott.** (69, 1.) Sok bennük az Adynál oly szokatlan nehézkes, formailag kiforratlan kifejezés, sor: „Kik ez ország pestisétől ra.gasztvák.“ (29. 1.) „Csak jól titkolt reménytelenségünk szállt.** (2. 1.) Mintegy záróverse egész, háború előtti költészetének „Én jó Hiszekegyeim.“ A szer­telen, gőgös Én triumpháló dala, amelyben a régi önteltsége, minden más hasonlatot gyengének érezve, önmagát fokozza: „Nagyobb vagyok magamnál is." százalékos kamatozás mellett hatvanhat év alatt amortizáltatni. A bizottság nemzetközi bankárkonferenciát hoz javaslatba. Újabb lefoglalás Paris, augusztus 10, A Matin duisiburgi jelentése szerint tegnap ruhrorti kikötőben a franciák harminc vontató hajót lefoglaltak. bérdifferenciák miatt ma sztrájkba léptek. A német köztársaság nem ünnepel Berlin, augusztus 10. Az augusztus 11.-i nemzeti ünnepet a súlyos gazdasági helyzet miatt nem fogjak nagyszabásúnak rendezni. A fáklyás menetek elmaradnak, a birodalmi •elnök lemondotta az oparaházi díszelőadást is. Csupán a köztársasági egyesületek fogják megtartani nyilvános gyűléseiket. Felhívás a német gazdákhoz Berlin, augusztus 10. A német mező­gazdák birodalmi szövetsége azt a sürgős felszólítást intézte tagjaihoz, hogy szállít­sanak sürgősen burgonyát vágómarhát és zsíranyagot az éhező városokba és szük­ség esetén korlátozzák saját üzemükben az élelmiszer fogyasztást. A kiáltvány rámutat arra, hogy Németország saját mezőgazdasá­gára van utalva. * A szász miniszterelnök éles támadása a Cuno-kormány ellen Drezda, augusztus 9. Zeigner dr. szász mihiszterelnök egy lipcsei szociáldemokrata egyesületben beszédet tartott, amelyben a birodalmi kormányt a leghevesebben tá­madta s azzal vádolta, hogy a márka zuha­nását ő idézte elő, mert visszautasította mindazokat a javaslatokat, amelyek a márka zuhanását megakadályozták volna. Zeigner ezután a jobboldali körökről és a reichs- wehrről s azok összejátszásáról nyilatkozott elítélően. Elmondta, hogy például Bajoror­szágban a technikai segéderők tankokat épí­tettek az utcai harc céljaira s erről a kor- leánynak is tudomása van s ezt aktaszerüleg Is bizonyítani tudja. Kijelentette, hogy a jobboldaliaknak az a szándékuk, hogy a tömegeket a kétségbeesésbe hajtsák s aztán alkalmuk legyen leverni a munkásmozgal­mat. A szociáldemokrata pártnak döntenie •kell: vagy fölveszi a harcot, vagy eltűnik. Igen magas bajor személyiségek kijelentet­ték Berlinben, hogy abban a pillanatban, mikor a berlini kormány plattformját balfelé kibővíti, Bajorország külön útra tér. A szociáldemokrata pártnak föladata, hogy vagy részt vegyen a kormányzásban, vagy Azonban ebből a diadalmas, ujjongó ön- iistömítésből a szenvedő emberiség és ma­gyarság rettenetes sorsának gyötrelmes át­élése után kimerülve, elfásulva, megtörve hanyatlik kedve, önbizalma 1918 végén. „Ne bántsanak: meghalt ez a hű tenger, S ásit sós, hideg, unott szemmel." (Az utolsó hajók, 191S. okt.) De amíg idejűtorí, a borzalmak négy esz­tendeje alatt, minden régi érzelme, problé­mája, gondolata végigzngott egyre jobban elnehezülő szivén, elkomoruló agyán. A téma­kör nagyjában ugyanaz, de a régi érzelmekre és eszmékre a háború romboló savával rá­maratta borzalmas bélyegét. . Nagy változáson megy át mindenekelőtt az az érzelmi viszony, amelyben fajtájával áll. Már nem a szitkozódó, fajtájúit szinte megvető és gyűlölő Ady áll előttünk. A hibák, gyarlóságok, a maradiiság, amik eddig elfordí­tották a magyarságtól, eljelemtéktelenedinek, Verseiben a szitok, a korholáis helyét mély­séges, féltő szeretet foglalja el. Amiinit men­tünk egyre beljebb a háború iszonyuságatha, amiint pusztult, fogyott a drága Vér: egyre jobban félti, szánja, sajnálja, egyre büszkébb leisz rá, mind mélyebb közösségben érzi ma­gát vele, sorsa mintegy belefolyik pusztuló faja sorsába és mintha az ő szive vére is együtt folynék el annak az életerejével. Már a hálboru elején érzi valami praedes- tiinatiós bizonytalansággal a magyarság vég­telen rokonitalansáigát, egyedül állását s a maga kálváriás elrendeltetését: „Leszek jő, bús saratója, Leszek fajtám takarója." (A fajtám takarója.) Előre érzi a vég minden gyalázatát, kese­rűségét: pedig ellenzéki párt legyen. Jelenleg a párt élesen eltávolodik Cuno kormányától Munkás- és parasztkormányt követelnek a kommunisták Berlin, augusztus 10. A kommunista pártnak a passzív rezisztencia érdekében kifejtett lázas propagandája mind nagyobb mérveket ölt. A Rothe Fahne a küszöbön álló üzemi-tanácsgyülés jelszavául a munkás és paraszt kormány követelését állította oda. A kommunisták tehát már nemcsak a munkás de a paraszt tömegeket is igyekez­nek akciójuk érdekében megmozdítani. A Vorwárts leleplezései a kommunisták üaditervéről Berlin, augusztus 9. A Vorwárts vissza­utasítja a Rothe Fahnenak azt az állítását, hogy a általa közölt, a nacionalista tisztek behálózására vonatkozó kommunista körirat hamisítvány és közli az okmánynak az eredetijét. Pár nap előtt letartóztattak Ber­linben egy Rosowsky nevű orosz kommu­nistát, kinek társaságban egy fiatal német kommunista is volt, ki a Rothe Fahnenek munkatársa. A komromittáló okmányt ennél a kommunistánál találták meg. Rosowsky beismerte, hogy ő másolta le az okmányt, mely a moszkvai intern acionale vezető személyiségeinek megbeszéléseit tartalmazza. A két letartóztatott ellen hazaárulás miatt megindították az eljárást. Radics szökései kacsa Bécs, augusztus 9. A Grazer Tagespost jelenti Belgrádból, hogy Radics két párthive kíséretében autón eltávozott Zágrábból és elhagyta az SHS-királyság területét. A hatóság nyomozása megállapította, hogy Radics tényleg elhagyta Horvátországot és állítólag Magyarországba ment, ahol a szer- bek által kiüldözött horvát emigránsokkal és a magyar nacionálistákkal fog érintke­zésbe lépni. Beígrád, augusztus 9. A beérkezett hivatalos jelentések szerint, úgy látszik, igaznak bizonyulnak azok a hírek, amelyek Radicsnak Magyarországba való szökéséről számolnak be. A vizsgálat folyamatban van­Belgrád, augusztus 9. Belgrádi lapjelen­tések szerint a jugoszláv belügyminiszter n3nlatlkozott a sajtó képviselőinek Radics szökéséről s kijelentette, hogy a kormány Radics távozását nem tekinti szökésnek. Radicsnak, mint szabad állampolgárnak, joga van oda utazni, ahová akar. — A lapok az esetet kommentálva, azt Írják, hogy nem lehetetlen, hogy Radics otthon, vagy pedig a vidéken valamelyik párthivénél van el­rejtőzve. Radics ismét Zágrábban van Belgrád, augusztus 10. Zágrábi jelenté­sek szerint Radics több napig birtokán tar­tózkodott és tegnap este visszatért Zágrábba. „Egész magyar és ember-voltom Lángja, égése lesz a szégyen.“ (Koldus hí vésnek átka.) A nagy, egyetemes temetésbe belejajgatja a maga hitvalló, sirató énekét, legszebb, leg­fájdalmasabb hitvallását magyarságának: „Mikor most szinte minden nemzet temet, Sirathassam meg mégis csudálatos, Dacos, kicsi, átrva cn nemzetemet. Mit tagadjam? — siratom és szeretem. Mit tagadjam? — talán ez az igazi S ez is oktalan, de legszebb szerelem.** Midőn beáll a katasztrófa, miikor a félig elvérzett magyarság kiszolgáltatva fekszik az ellenség lába alatt, szánalomért, kegye­lemért sikolt fel a beteg költő utolsó éneke: „Ne tapossatok rajta nagyon. Ne tiporjatok rajta nagyon, Vér-vesztes, szegény szép szivünkön." A faji probléma mellett másik állandó problémája költészetének az Isten. Ebben a kötetben ez is módosulva jelentkezik, isten léte már nem kérdéses a költő előtt: úgy él lelkében, minit valóság, akiben jó hinni és rendeléseiben megnyugodni: „Állandóságnak gyönyörű titkait Hadd nyelje lelkem némán és hitese:' Hogy igy kell lenni, hadd higyjem Véres, meleg szivével hitvallóknak." (A csillag-lovas szekérből.) Vallásos érzésébe a sóik borzalom hatása alatt az oroszokra emlékeztető szenvedés- kultusz vegyül. (Beteg ember fohásza cirnü verse.) Utolsó költeményeiben egészen egy­szerűnek, közvetlennek érzi Istenhez való viszonyát: A német munkások éheznek

Next

/
Thumbnails
Contents