Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-02 / 173. (326.) szám
I l|E M Í^ jlf évfolyam 173. (326.) szám. • ’ £■ ** | L .J Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Szinaja után (g.) Prága, augusztus 1. Benes ma este hazaérkezik. Szinafá'ból jön, ahol látszólagos diplomáciai sikereket ért el s megmentette a kisantant egységét. A sikerekhez akadnak majd, akik gratulálni fognak s lesznek elegen, akik tapsolnak ahhoz, hogy a kísanitantot sikerült átmenteni egy súlyos válságon. Mi, akik tegnapelőtt leszögeztük véleményünket a kis antantról s annak politikájáról. nem leszünk sem a gratulálók, sem a tapsolok sorában. Mi előre láttuk, hogy Benes ügyesen megrendezi a sztnajad konferenciát s hogy a kisantant testén mutatkozó repedéseket a diplomáciai taktikával át fogja hidalni. Mi nem vártunk meglepetéseket- Szénájától és nem is kaptunk. A kis antantot ma, Szinaja után sem értékeljük másként, mint tegnapelőtt s a Benes diplomáciai sikereit is le tudjuk szállítani annak valóságos és reális értékére. S ennél az értékleszállitáisnál nem vezet bennünket elfogultság, nem vagyunk konok tagadói és ápri- ari visszautasitói mindannak, ami Benessel kapcsolatosan pozitívum, a mi politikánk Benessel szemben egy élő eleven kérdésből fakad, a mi kérdésünkből, a létkérdésünkből, a nemzeti ekzisztenciák problémájából s éppen ezért van ennek a politikának magasabb és a pártszemponíok kicsinyes rroesgyéjft túl-1 s zá m ya 1 ó p er spekt iv á ja. Mindaddig, amíg a móri-túri te sálulanttal kell Benest üdvözölnünk, nincs psziihológiai lehetősége annak, hogy erőteljes -kritika nélkül akceptáljuk Benes politikáját s hogy elhigyjük azt, amit tesz és cselekszik, annak nincs más motívuma, mint a békének önzetlen szolgálata. De nemcsak ez az ösztönszerü és természetes bizalmatlanság állapíttatja meg velünk azt, hogy Benes látszólagos sikerekkel tért haza, de a lemeztelenített politikai tények is erről beszélnek nekünk. Erről beszél az a tény, hogy Benes már Szinaja előtt becsapta a. kisantant felé parancsolt Lengyelország előtt az ajtót s azt az elhatározását, hogy Lengyelországra semmi szükség sincs a kis- antantban, iitie, Szinajában is keresztül tudta vinni. Ez sikere Bc-nesnek, mert ezzel kipari' rozta két kellemetlen problémának: a szerinte is „delikát“ Jav őri ma-kérdésnek és az orosz kérdésnek momentán aktualitását. Sikere Be- nesnek azért is, mert ezzel megóvta a kisantant föltétien irányításának kézben tartásált s megakadályozta, hogy a kisantant eredeti szükkörü bázisáról tágabb politikai mezőnyökre tereitessék és hogy súlypontja Prágából Varsóba vagy Bukarestbe helyeztessék át, ahol háttérbe szorulhat az ő speciális nézőpontjára beállított politikai hivatás. Sikert ért el, mikor kikapcsolta a szimatai tanácskozásokból a szlávok végső orientációjával: Moszkvával szemben követendő álláspontot, mert ezzel hidat vert1 a ki sántán ínak egyik legmélyebb szakad ©ka fölé. Sikert ért el, mert a magyar kölcsön kérdésében kimondatta a kisantamttal a hozzájárulás szavát s ezzel a nyugati antant részéről megmentett önmaga számára egy bizonyos fokú bizalmat Ámde ezek a sikerek csak látszólagosak. Csak a kikapcsolás, elhalasztás és eltolás taktikázásával érhette el ezeket s a magyar kölcsön kérdésében hozott határozatról is merészség lenne azt állítani, hogy azt Ben esd ek a jószűndéku politikai belátás diktálta A magyar kölcsön alapját alkotó zálogjogok felfüggesztése a' kisantant hozzájárulása nélkül is megtörténik. F.zt láthatta és hallhata Benes Londonban, sőt Parisban is, ahol azonban bizonyára kényelmesebben é-s szívesebben mondják ki Bethlen kérésére az igent, ha Benes sem opponál ellene. Etekiintétben tehát nem volt más választás Bene.s számára, mint bizonyos „praktikus1' garanciák hangoztatása mellett jó arcot vágni ahhoz a dologhoz, amelyet eddig elkeseredetten támadott, melyet elgáncsolni igyekezett. A cseh-szlovák belpolitika nem engedte meg azt, hogy Benes önmaga mondja ki a magyar kölcsönhöz való hozzájárulását, a csehszlovák közvéleménnyel szemben a felelősséget át kellett hárítania egy a cseh-szlovák belpolitikán kívül álló, magasabb testületre, így került Szinaja élé a magyar kölcsön ügye. Hogy N-incsilcs akadékoskodott — annak is meg volt az o'ka. És ezt az okot abban találhatjuk föl, hogy Benesnek szüksége volt Párással, de különösen Londonnal szemben annak bizonyítására, hogy a nagyantant akaratának keresztülvitelére ő a legjobb, a legmegbízhatóbb 'középeurópai győző személyiség. Ezeket ia látszólagos sikereket Benes külügyminiszter kollegáival szemben érte el, Az egyik esetben Dúcát szerelte le, a másik esetben Nincsics fölé kerekedett. Az ily siker tehát problematikus értékű és dicsőségű. Ha igy boncoljuk szét azt, amit Benes Szinajában elért és ha a reális politika szernPrága, augusztus 1. — Please announce me to Mr. Wells, — mondottam a portásnak s míg a házi telefon felgyűlő kis. vörös fénygömbje jelezte, hogy Mr. Wells lakosztályában fölvette a kagylót s a portással beszél, elgondolkoztam e két szó csengésén. Mister Wells, Wells ur! H. G. Wells A portás íeÜdsér az első emelet halijába. felgyújtja a csillárokat. Egy hatalmas klubszékben ülve nézem a cigarettafüstön át a szemközti lépcső iáró-kelőit. Urak jönnek le s hölgyek, föltűnően sok az angol szó s a percek múlnak. Nem tévesztenek meg. Mozdulatlanul ülök soká. Egyszerre fölállok, Wells jön. Sohasem láttam s megismerem, így, szürke zakkóban, puha kalappal, zömökén és vállasán, egy michel-angelo-i koponya domináns szemöldeável és pazarfényü szemeivel. — Sohasem láttad s megismered! Ez Wells! Az ikaruszi vágyódások, tantaluszi kínok és krisztusi megváltani akarás rokona. testvére s a szeme tele van derűvel... A német probléma megoldása Aztán egymás mellett ülünk soká. Egészen közel hajlik hozzám, beszél, kérdez, előveszi a töltőtollát s furcsa figurákat rajzol a papírra. Kis és nagy karikából s négy gyufaszál-vonásból álló emberkéket: az egyik Cseh-Szlovákia, a másik Németország, ez itt Oroszország, amaz Magyarország, ott van Törökország is és minden. Míg töltőtolla ide-oda táncol, Wells magyaráz és prófétái nagyobb és átfogóbb politikai koncepciókat elevenít meg, miket sok írakkos politikus valaha megsejtett. Elsősorban ember ő, s mert a megváltás a politika bozótján át vezet, politikus is. — mindenekfölött azonban művész és költő. ,.A poet has no identity“ — mondja Keats, —- Wells szive valóban a napban dobog. Wells európai tanulmányúton van, Berlinből jött. Figyelmeztetem Róbert Delinek, a „The New Statesman" berlini szerkesztőjének, a lapja július 28-iki száméban megjeleni: „Germany ás a british dóm in ion1* ci-; mü cikkére s Wells nagy örömömre kijelen-! ti, hogy Róbert Déllé! együtt beszélték meg | Berlinben a cikket, mely elveiben fedi az őj nézeteit. A cikk szerint a versaiílési béke! tulajdonképpen megfosztotta Németországot I nemzeti szuverénitásátói. mert rákényszeri- j tette a teljes lefegyverzésre. A nemzeti szuverenitás ugyanis mindenekelőtt cs főkép-' pen azt a jogot jelenti, hogy az- illető állam j hadsereget tarthasson és háborút viseflies-1 üvegén nézzük azt, mit végeztek tulajdonképpen Szinajában, akkor sovány és vérszegény eredménycsecsemőre találunk. Akkor felvetődik bennünk az a kérdés: miért kellett Szinajába menni? A pikáns kérdéseket nagy hűhó és szenzációkovácsolás nélkül Is ki lehetett volna kapcsolni, az amúgy is eldöntő ttnek látszó magyar kölcsön kérdésére a választ talán más diplomáciai retirálási formával is meg lehetett volna adni s a bolgár kérdés önmagától megoldódott problémája fölött itthon is ellehetett volna határozni, hogy nincs szükség cselekvésre. Ez igaz lehet a mi fölfogásunk szempontjából, de nem egyeztethető össze a benesi politikával, amely szereti a hűhót és felkendőzi magát a szenzáció piperéivel. Középeurópában kezdett szürke lenni a politikai légkör. Benes neve nem szerepelt minden nap, minden lap minden oldalán s igy gondolt egyet: gyerünk csak Színál ába! sen. A teljes önkormányzattal rendelkező a rigói domúiloüoknak tehát ugyanoly fokú nemzeti szuverénitásuk van, mint Németországnak. függetlenek, csaknem mindent tehetnek. csupán háborút nem viselhetnek. Nem csoda, ha Németország egyes köreiben felvetődött az a gondolat, hogy Németország lépjen be az angol dominionök közé. Nem csupán azért, mert az Angliával szembeni jóvátételt kötelezettsége igy egy csapásra megszűnne és számos előnyei mellett semmi rizikót nem jelentene, hiszen Németország — csak úgy mint minden más angol dominion — bármikor elszakadhatna az anyaországtól, anélkül, hogy ebben az anyaország megakadályozhatná. hanem azért, mert az egyesült Anglia és Németország, — különösen, ha tekintetbe vesszük azt. hogy Oroszországgal való viszonyát könnyen építhetné ki teljesen szorossá, — oly félelmetes kombináció volna, melynek megkísérlése megérdemelné a benne rejlő nem nagy kockázatot. Csak az angol-néniet-orosz # blokk teremtheti meg az Európai Egyesült Államokat — Az európai egyensúlyt addig nem lehet megteremteni, — igy szól tovább ez a koncepció. — mig az Európai Egyesült Államokat meg nem alkottuk. Azonban az Európai Egyesült Államokhoz nem lehet eljutni kölcsönös megegyezés révén (by mutual consent). Európa egységét és az általános lefegyverzést rá keli kényszeríteni Európára (have to be imposed). azonban nem fegyveres erővel, — vannak e célra más hatékony eszközök. Mindenekelőtt szükség van egy oly kombinációra, mely akarja és rá is bírja kényszeríteni ezt Európára. Anglia, Németország és Oroszország kézenfekvő kombinációját előbb-utóbb elkerülhetetlen szükségességnek fogják felismerni. — Nincs arra szükség, hogy Németország angol dominionná váljon. Elegendő volna a cél érdekében Anglia és Németország szoros politikai, méginkább azonban .szoros gazdasági kooperációja. Meg kell találni azt | az államférfint, aki lerakja a szabad kereske- I delmct űző nemzetek szövetségének az alap- i iáit, mint azt Keynes javasolta (fhe unión of I Free Trade nations), aki kezébe venné Né- | metország újjáépítését azzal a föltétellel. ; hogy Németország szüntesse meg a behoza- | fali vámokat az angol árukra és viszont. Hz | a .,/ÜoIlverein“ nem volna exkluzív fermé- ! szetü, bár vámokkal, sőt bojkottal igyekezdasági egység az első lépés a politikai egység felé — és pedig egy igen nagy lépés. — A szabad kereskedelmet iizö nemzetek unióján keresztül vezet az ut az Európai Egyesült Államokhoz, ezt az uniót azonban politikai rendszabályokkal ki kell egészíteni. Az első lépés ez unió felé Anglia és Németország gazdasági uniója, melyet politikai szövetséggel keli kiegészíteni, e szövetségbe be kell venni Oroszországot — akkor lehet majd csak rákényszeríteni Európára a békét és a lefegyverzést. A béke Anglia legfőbb érdeke s ez az érdek Európa közös érdeke is. Meg kell íe- há* valósítani. Wells politikai koncepciója Uj-Eti répáról — Hogyan foglalja össze egymondat- ba politikai koncepcióját Uj-Európúról? -- kérdeztem. — Az Európai Egyesült Államok képe lebeg előttem, föderációs alapon, közös pénzrendszerrel és szabad kereskedelemmel — válaszolta. — Mi a véleménye a népszövetségről? — A népszövetség eszméiében hiszek, mai formája azonban távolról sem testesíti meg ezt az eszmét. A mai népszövetség nem a népeknek, hanem a győző szövetségeseknek a zöve'ségm'fTtiveí senki sincs megelégedve. — Hisz >a világ igazi békéjének és a pacifizmus győzelmének az eljövetelében? — Nem hiszek benne, de remélem, hogy be fog következni. Wells Szovjetoroszország és Magyarország jövőjéről. Cseh-Szlovákia túlzó nacionalizmusa Wells nek „The outline of fhe liistory“ című müvéről beszélünk még, majd Anglia szerepéről a közeljövő várható eseményeiben. Aztán az orosz problémára terelődik a beszéd s megkérdem: — Mi a véleménye Szovjetoroszor- szágról s általában a szovjetrendszerről? —• Az orosz szovjetrendszer meg fo,r maradni, azonban átalakuláson s fejlődésen fog keresztülmenni. Oroszországra igen nagy jövő vár. Ezután természetesen a nacionalizmus létjogosultságáról beszéltünk s Wells végül kijelentette, hogy nagy hibának tartja a középeurópai kis államok túlzó nacionalizmusát. Ezt mondta: — Cseh-Szlovákiának a nacionalizmusa tulerös (too intense). Cseh-Szlovákia nagy ország lesz. ha internacionalizálódni fog. Földrajzi és kulturális helyzete erre kedvező, Jobbra tőle van Oroszország, balra Németország és Nyugaterópa. Ha bele tud kapcsolódni e két komplexum vérkeringésébe, akkor nagy jövő vár rá. Ha túlzó nacionalizmusában továbbra is begubózik. akkor csak — Cseh-Szlovákia marad. v— Minden országnak megvan a maga rendeltetésszerű orientációja. Amint például Cseh-Szlovákiának a fönti orientáció létérdeke. addig pl. Spanyolország Délamerikta felé rajzolja meg magának a jövő fejlődés vonalát. Magyarországnak, melyet a békeszerződés oly rettenetesen megcsonkított, egyrészt Törökország s rajta keresztül a Kelet, másrészt Nyugateurópa felé kell orientálód1015 cscüi-szl. Koronáért fizettek ma, augusztus 1-én: Zürichben 16.50 svájci frankot Budapesten 56200.— magyar koronát Bécsben 209500.— osztrák koronát Berlinben 3316650.— német márkát H. G. Wells Uj-Európáról, Cseh-Szlovákiáról és Magyarországról A' Prágai Magyar Hírlap eredeti interjúja. ne kényszeríteni minden rajta kívül álló államot arra-, hogy lépjen be az unióba. A gaz
