Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-10 / 180. (333.) szám
II. évfolyam 180. (333.) szám. Prága, péntek, 1923 augusztus 10. ELőíUetésí árak bel* és külföldön. Egész évre 300 K8, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 KS. — Egyes szám ára 1*20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., St6- pánská-nlice 40. I. Telefon: 80349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova alice 18. sz„ Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. vsuKmmnmmmmmnmmmMKsmtm Kommentárok és konklúziók (g.) Prága, augusztus 9. Szokatlan érdeklődéssel fogadta a cseh sajtó Szerat-Ivány vasárnapi nyílt levelét. És noha a prágai politika szólamai után meg- fabrikált kommentárok sok tekintetben félremagyarázták a nyilt-levél politikai gondolatait, mégis konstatálnunk kell azt, hogy voltak cseh lapok, melyek megértő és helyes álláspontból mérlegelték a levelet. Ezeket a cseh-szlovák politikai élet a maga lehetetlenségével úgy látszik kezdi meggyőzni arról, hogy végre számolni kell azzal a ténynyel, hogy ebben az államban másnak is van joga politikai célkitűzésekre s nemcsak az államalkotónak elnevezett pártok privilégiuma ez. Ezek kezdik körülnézni a politikai horizontot, talán a községi választási harc előtt szemlélik meg messzelátójukkal a terepet s eközben felfedezik azt, hogy a csehszlovák államban á rend és konszolidáció kérdése szorosan egybe van nőve a nemzetiségek problémájával. Ezek kezdik kiszedni a fülükből a vattacsomókat és kezdik hallani azt, amit ép füllel minden ember hallhat a politikai zsivajban. Szóval legnagyobbrészt az általános politikai helyzetből folyó kényszerűség az, ami fogékonyabbá tette a cseh sajtót, de ezenfelül a vasárnapi nyilt-levélnek nagy és erővel teljes jelentősége is. Csak e két komponens együtt válthatta ki a felfigyelést, mert hiszen volt már az ellenzéki politikának hasonló erejű manifesztációja és mégis süket maradt minden prágai fül. A cseh lapok állásfoglalásának legjelentősebbikéről tegnap számoltunk be. Ez a Tribuna vezető cikke volt, amely a Szent- Ivány nyílt levelével kapcsolatba hoz egyes német pártok közötti taktikai egyesülésről szóló híreszteléseket s megállapítja, hogy az ellenzék a reálisabb politikai irtaik felé tér. Ebből a megállapításából következtetéseket is von Je. Kijelenti, hogy ha a magyar ellenzéki politika elveti az irredentizmust és elismeri az államot, akkor ez a kölcsönös jóakarat mellett elviselhető viszonyt teremthet az állam és a magyarok között. Kijelenti, hogy ha az ellenzék a reális politikát fogja követni, akkor meg van annak lehetősége, hogy a kormánnyal szemben az úgynevezett semleges lojalitással viseltessék s ez esetben a kormány kénytelen lesz a németek és magyarok, érdekeire tekintettel lenni. Ez a következtetés fölötte érdekes és figyelemreméltó. Eltekintve attól, hogy annak pozitív kijelentése, hogy a szlovenszkói és ruszinszkoi magyarság nem üz irredenta politikát, nem uj és nem vasárnap hangzott el először s hogy az ellenzéki politika reális utjának lehetősége inkább a kormány politikai módszer- és rendszerváltozástól, mint az itteni magyarság szándékától és akaratától függ, fontosnak tartjuk leszögezni, hogy íme itt van egy cseh lap. mely nyíltan konstatálja, hogy az államnak és a magyarságnak egymáshoz való viszonya eddig nem volt elviselhető. Kár, hogy az ezzel a megállapítással szorosan összefüggő és önként felkinál- kozó miértre nem kereste a Tribuna a teleletet. Ha kereste volna s ha az objektivitás terrénumán marad, akkor rá kellett volna jönnie, hogy noha az államnak nem vitális érdeke, hogy benne egy millió magyar éljen s hogy az itt élő egy-millió magyarnak vitális érdekei egyáltalában nem játszottak szerepet az állam létesüléséné!, mégis elviselhető viszony alakulhatna ki az állam és a magyarok között, az írott adottság, a békeszerződés és az alkotmány biztosította feltételek betartásával. És rá kellett volna jönnie, hogy a mai elviselhetőnek nem mondható helyzetnek nem oka sem a magyar, sem az állam, de oka az, aki felhoppolta magát a békeszerződés és az alkotmány fölé és a politika özönvizét árasztotta a jogokra és kötelességekre. Rá kellett volna jönnie, hogy az eddigi kormányzat az, amely hibás ebben és vétkes ezért. Ami a további következtetést illeti, annak tárgyalásánál megbicsaklik a toliunk. A semleges lojalitás fogalma egy uj politikai tér mínusz technikusz. melynek nem ismerjük eddig cseh-szlovák interpretációját. De azt hisszük, jogos az a föltevésünk, hogy ahol a demokráciái, a parlamentarizmus, a szociális igazság és sok más fogalom ki van forgatva, ott hiába keresnénk a most felszínre dobott semleges lojalitásnak értelmét. Hisszük, hogy a Tribuna egyszer elárulja, mit kell tennünk, hogy semlegesen lojálisak legyünk. A végső konklúzió a legérdekesebb. Annak konstatálása, hogy az ellenzék reális politikája következményeként a kormány kénytelen lesz a magyarok érdekeire is tekintettel lenni, ugy-e bár minden természetes logika szerint azt jelenti, hogy eddig nem volt tekintettel. Ez pedig nem más, mint nyílt beismerése annak, hogy eddig a kormány előtt levegő volt az államban élő egymillió magyar, amelyen keresztülmézett és a cseh-szlovák érdekek göncölszekerében gyönyörködött. Ezeket a beismeréseket váltotta ki a Szent-Ivány nyílt levele s mi politikánk elégtételéül könyveljük el ezeket. Benes külföldi útja sikertelenségek láncolata volt Prága, augusztus 9. Beriesnek Parisból, Brüsszelből és Londonból váló visszaérkezése után az egész kormánysajtó tele volt hangos dicséretekkel, melyek arról szólották, hogy Benes milyen nagy eredményéket ért el és hogy mindenütt sikerült megkötnie, vagy kedvező mederbe terelnie a kereskedelmi szerződéseket. Egy előkelő politikus ezekkel a rekláin- hkiadásokkal kapcsolatban kijelentette előttünk, hogy Benes útja nem annyira a sikerek soroza* ta, mint inkább az újabb sikertelenségek láncolata volt. Ami a belga vámkérdést illeti, abban Benesnek nem sikerült semmi eredményt elérni. Minden ellenkező beállítás téves. Belgium a cseh-szlovák árukkal szemben éppoly védővámokat tart fenn, mint a német árukkal szemben. Pá- risban nem sikerült Benesnek a kereskedelmi szerződés terén sikereket elérnie. Ez a szerződés még nagyon problematikus. Egyedül Londonban végzett valamit, ahol tényleg aláírta a kereskedelmi szerződést, de ez már aláírásra készen várta öí ott. A szerződés már régen várt aláírásra, csakhogy az angol körök ellenezték a szék vesztrációt, míg a cseh kereskedelmi körök ragaszkodtak hozzá. A hosszú ideig húzódó tárgyalásoknak Benes azzal vetett véget, hogy egyszerűen lemondott a szék. vesztrációról és aláírta a szerződést. Benes nem akart üres kézzel hazajönni, hát inkább engedményeket tett, csakhogy valami látszólagos eredményt tudjon fölmutatni és ezzel fölírissitse már nagyon is megtépázott politikai népszerűségét. (b. í.) Olasz katonák jugoszláv területet szálltak meg Belgrád, augusztus 9. Laibachi jelen és szerint egy olasz alpinj szakasz megszállotta a Trigláv-hegy ormát. Hivatalosan megerősítik azt a tényt, hogy olasz katonák jugoszláv területet szállottak meg, az olasz zászlót kitűzték a jugoszláv területet alkotó hegy ormára és egy turistaházat olasz nemzeti színűre festettek be. A külügyminisztérium kijelentette, hogy a szükséges intézkedéseket megtette. Egy laibachi szervezetnek, amely fegyverrel akarta megtorolni az olasz katonáknak ezt a cselekedetét, szándékát letiltották. Pia zárva vollaK Berlin, augusztus 9. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az élelmiszerhiány alig enyhült valamit. Vajat és burgonyát egyáltalában nem kapni. A papírpénz hiánya katasztrofális méreteket ölt. Ma az élelmiszerüzletek kivételével az összes üzletek zárva vannak, a kiskereskedelmet sajtó hatósági intézkedések elleni tüntetésként. Az élelmiszerkereskedők augusztus 15-én hasonló tiltakozó sztrájkot rendeznek, ha addig nem enyhül a helyzet. Ha ennek az akciónak nem lesz sikere, úgy az összes' üzletek augusztus 16-án zárva maradnak. Holnaptól kezdve az üzletek naponta csak hait óra hosszat lesznek nyitva. Nyomdászipari sztrájk készül Berlinben Berlin, augusztus 9. A berlini könyv- nyomdász- és újság-ipari alkalmazottak tegnap este elhatározták, hogy pénteken sztrájkba lépnek. Az üzemekben a szavazást ma délelőtt fogják megejteni a munkások között'a sztrájk megkezdéséről. Katasztrofális pénzhiány Berlm, augusztus 8. A fizetési eszközök hiánya ma a katasztrófa jellegét öltötte magára. A Birodalmi Bank az összes igénybe- vehetö nyomdák bevonásával ontja a papírpénzt s igy sem képes a szükségletet fedezni. A birodalom függőadóssága julius 21a berlini üzletek tői 31-ig 40.03 billió márkáról 57.85 billió márkára növekedett. Loebe cikke a kormánybuktatók ellen Boroszló, augusztus 9. Loebe, a birodalmi gyűlés elnöke, a boroszlói Volks- waclit cimü szocialista újságban cikket irt, melyben azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a kormány átcsoportosítása szükséges-e, akár résztvesznek a szociáldemokraták egy uj koalíciós kormányban, akár pedig tisztán szocialista kormány alakul. Loebe arra a megállapodásra jut, hogy tiszta munkáskormány nem lehetséges. Ma nem kormány- buktatásra vagy uj kormányátcsoportositás- ra van szükség, mert ettől senki sem fog jóllakni, hanem oly sürgős intézkedésekre, melyek megmentik Németországot a gazdasági összeomlástól s megteremtik az alapját a jóvátételi probléma megoldásának. Szovjetcsillag és hakenkreuz Berlin, augusztus 9. A Vo.rwárts „Szovjetcsillag és Hakenkreuz" cim aliaitt egy kommunista tervet közöl, melyben a nacionalista tisztikarnak a kommunista akciókba v.ailó bevonása van kidolgozva. A terv szerint fel kell venni az érintkezést több oly magas rangú tiszttel, kik bár nacionalista ér- zelmíiek, azonban nem tartoznak fascista szervezetekbe, A tárgyalások közös politikai, esetleg praktikus plattform megteremtését céloznák. Pártteoretikai különbségeket a tárgyalásoknál el kell kerülni. A terv célja lehetőleg nagyszámai nacionalista katonai személyeknek és szervezeteknek egy polgárháborúban fascista részen való szereplését megakadályozni és őket a kommunista cél érdekében felhasználni. A népszövetség a kisebbségekért Népszövetségi delegátusok Romániában — Hivatalos információ a kisebbségek meg- meghallgatása nélkül — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Arad, aaigusztus 8. A napokban három nr érkezett Bukarestbe: egy francia, egy hollandus és egy spanyol. Kiderült, hogy a népszövetség kiküldöttei. Azt a megbízatást kapták, hogy, tanulmányozzák Erdélyben ;a nemzeti kisebbségek helyzetét és tapasztalataikról tegyenek jelentést a népszövetségnek. A három népszövetségi delegátus megérkezve Bukarestbe, tisztelgett Anghelescu közoktatásügyi miniszternél és Banu szépművészeti miniszternél. Mindkét helyen előadták jövetelük célját és mindkét helyen azt a fölvilá- gositást kapták, hogy Romániában nagyszerű dolguk van a nemzeti kisebbségeknek. Iskoláikban szabadon taníthatnak anyanyelvükön, vallásukat háborithataitlanul gyakorolhatják és kultúrájukat szabadon fejleszthetik. A delegátusok följegyezték jegyzőkönyvükbe a miniszteri nyilatkozatokat és meg voltak elégedve. Azonban a lelkiismeretűk azt súgta, hogy mégis el kell menniök Erdélybe, hiszen ide küldték őket. Tehát a hivatalos fórumok megállapították a programot. Elsősorban Nagyváradra-, azután Aradra. Temesvárra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre mennek az illusztris vendégek. Mindenütt a hatóságok fogadják őket, banketteket rendeznek tiszteletükre és készségesen megadják a szükséges fölvilágositáso- kat. Csak éppen a magyar, német és zsidó kisebbségek vezetőivel nem érintkeznek a népszövetségi urak, csak éppen a közvetlenül érdekelteket nem hallgatják meg. A turné után pedig szépen megszerkesztik jelentésüket, a népszövetség titkárságának benyújtják és minden rendben vian. Pedig ha megkérdeznék az erdélyi magyarság vezetőit, egész mást tudnának meg, mint amit hivatalos helyről kaptak. Megtudnák azt, hogy a közoktatásügyi minisztérium egymás után veszi el a magyar iskolákat és amelyeket nem vesz el, azokat magániskolákká degradálja. Megtudnák azt, hogy a magyar gyermekeket erőszakkal akarják el- románositani. Megtudnák azt, hogy templomokat vesznek el a római katolikusoktól és reformátusoktól, hogy a székelyek apró földjeit törvény ellenére kisajátítják, hogy az esküre jelentkezett magyar tisztviselők m-ég mindig nyomorognak, mert nem intézik el ügyüket, hogy a hivatalokból elűzték a magyarságot, hogy Dandea marosvásárhelyi polgármester mázolómesterrel akarja befestetni az ottani kultúrpalota freskóit, Kőrös- fői-Kriesch Aladár remekműveit, hogy a magyar műemlékeket bedeszkázzák. vagy lomtárba dobják, hogy magyar színigazgatókká a magyarság árulóit és a magyar színészet 100 cseh-szl. KoronAftl fizettek ma, augusztus 9-én: Zürichben 16.025 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben —•— német márkát
