Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-07 / 177. (330.) szám
2 ségének egy kirendeltség által való kiterjesztése a balkáni perifériára. Amint nem tartjuk reális és konstruktív oélzatu alakulásnak a kisantantot, úgy bizalmatlanul fogadjuk annak balkáni kreatúráját is. Nem hisszük azt, hogy ez a balkáni antant a Balkán békéjének zálogát jelentené, de meggyőződésünk, hogy a kisantant diktálta balkáni politika, a győzők hegemóniális törekvésének makacs keresztülhajszolása, a balkáni érdekcsoportok kontúrjainak kiélezése s egy a Balkánon kiviil álló célok szolgálatában álló hatalmi csoport diktátumaspirációja csak éleszteni fogja a parazsakat izzásban tartó szeleket. Az a kézfogás, amely Jugoszlávia, Görögország és Albánia között történik, a balkáni államok egész sorát kirekeszti a szövetségből. A legföltünőbb a.z, hogy hiányzik az uj antant sorából Románia, amely már a bolgár eseményekkel kapcsolatban hátat fordított a vicsorgó Jugoszláviának s hiányzik a két legyőzött balkáni faktor: Bulgária és Törökország. Ebből a tényből messzemenő következtetéseket lehetne levonni főleg akkor, ha vizsgálat tárgyává tennénk a balkánantantnak Olaszországhoz való viszonyát. Ebből a tényből mindenesetre megállapítható az, hogy a szinajai konferencia alkalmával az unalomig hangoztatott nagyszerű egyetértés üres és kongó frázis volt csak s hogy Szinaja után sem szűntek meg azok az ellentétek, amelyek legalább is kétfelé hajtják a döcögő szekér három táltosát. Az antantokra kezdenek rossz idők járni. A nagyantant egysége már régen fölbillent, a kisantant gyógyíthatatlan betegségben nyavalyog s Szinajából is sántán került vissza, a balkáni antant korcsán született, ósenevész csecsemője a beteg apának ... Mikor jön már egy egészséges antant a világra? Mikor lesz egy becsületes, erős kézfogás, amely a béke jegyében, a békéért Iffitja sorba az igazság nevében a népeket?! Üldözik a Zemplénben járó ellenzéki szervező titkárokat. Kassai tudósítónk jelenti: A rolnickárok igen félnek a közelgő községi választások eredményétől s azért minden lehetőt elkövetnek, hogy a falvak népét, ha kell: terrorral is, a maguk számára megszerezzék. A rolnickár erőlködés különösen a szlovák vidékeken erős, ahol a néppárt és a keresztényszociális párt térhódításai egyre szük-ebb területre szorítják az aratásokat A rolnickároknak nagy segítségébe vonnak a íiodzsa-párti járási tisztviselők és & Csendőr ség, akik az ellenzéki és autono- miS'ta pártok vidéken utazó tagjait állandóan molesztálják, igazoltatják, taggyűléseiket nem engedélyezik. Különösen Zemplénben íiyűváníul meg erősen a rolnickár támadás, ahol akad olyan szolgabiró is, aki csendőrökkel járkál az ellenzéki kiküldöttek nyomában $ ahol ellenzéki szervezkedést szimatol, azonnal „mentőakciót" indit az államalkotó lelkek megmentése céljából. A derék szolga- táró minden erőlködése dacára' a -rolnickárok pártja Zemplénben erősen meggyengült Tárcarovatunk: Szerda: Kocsis László: Anjou Mária. I. Csütörtök: Móra Ferenc: Amikor a földön... (Vers.) Kocsis László: Anjou Mária. IT. Péntek: Sipos Iván: Szobor. I. Szombat: F e j a Géza: Néhai magyarok. (Vers.) Sípos Iván: Szobor. II. Vasárnap: U)rr Ida: Szonett Aphroditéhoz. (Vers.) Mécs László: A hold kacagott. (Vers.) Zsoldos László: A majom. Tavasz •— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Szabó Imre — Le az abrakkal! A kocsis mosta a kocsikerekeket és nagyon bele volt mélyedve a pucolásba. Nem hallotta a parancsot. —■ Mi lesz hát, öreg? Ezt a türelmetlen hangot már meghallotta'. Fölnézett, megemelte a kalapját, szerencsés jó estét kívánt, a vödröt odaállította a csapos kút mellé, a lovát leabrakolta, megigazította a kantárt, kezébe vette az ostort. Hátranézett a vendégre. Szikár, pergamentképü, pettyhüdt férfi volt. Az egyik fáradt szemén monokli. Regi kuncsaft. Mellette fiatal leány ült, jó tartása, szép fejű serdülő őzike. Amikor a kocsis hátranézett, elfordította a fejét, nagyon röstelte az előkelő társaságot, de a kopott kabátja meg a kalapja lehulló karimája védőbeszédet tartottak. Muszájt megismerkednie ezzel a sivár emberfélével, muszájt, mert jön a tavasz és nincs kabát, a ruha is foszladozik 4$ egy, sétakoesizással az ember még nem Kedd, augusztus 7. Angiié nem eű Hifii Olaszt Nflnctországnah Lord Róbert Cecil közvetít — London; augusztus 6, (Havas.) A Daily Chronicle szerint Anglia végképpen lemondott arról a szándékáról, hogy Németországnak külön jegyzékben válaszol legutóbbi jóvátételi javaslataira. London, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) Lord Róbert Cecil, aki a népszövetség leszerelési konferenciáján résztvett, szombaton tárgyalt Millerand elnökkel. Politikai körök információja szerint a Ruhr-kérdés- röl, a passzív ellenállásról és a jóvátételekről volt szó. Úgy hiszik, hogy Cecil lord í arra törekszik, hogy az angol és francia álláspontot közel hozza egymáshoz. Politikai körökben úgy tudják, hogy lord Curzon és Poincaré e hét folyamán tanácskozni fognak. Poincaré — a békecsászár London, augusztus 6. Az Observerben Garwin kijelenti, hogy Baldwinnak most lesz első alkalma arra, hogy beigazolja képességét. A cikk hevesen támadja Poincaret a „békecsászárt". Kijelenti, hogy Poincaré hatalma a hétszázezer francia bajoneften nyugszik. Hevesen támadja a jobboldali angol konzervatív politikusokat, akik politikai pápájuk: Poincaré előtt térdre omlanak. Franciaország politikai hegemóniája ma tökéletesebb mint XIV. Lajos vagy első Napóleon korában volt. De ez a hegemónia rendkívül csúnya, mert Franciaország nem fizeti az adósságait Ha Baídwin nem képes az angol nép érdekeit megvédeni, akkor leghelyesebben cselekszik, ha lemond. Az angol nép nem akarja, hogy Poincaré uralkodjék fölötte. Japán a francia-angol megegyezést sürgeti Tokió, augusztus 6. A japán kormány megbízta Havasdhi báró londoni jap'áln követet, hogy az angol kormány jegyzékére szóbelileg azt válaszolja, hogy a japán kormány nyomatékosan föíllkéri az érdekelt nagyhatalmakat, hogy egyezzenek meg. Európa francia kolónia lesz Róma, augusztus 5. (Saját tudósítónktól.) Az olasz lapok nem kergetnek illúzió-kakit az angol kormánynyilatkozatról Írva. Az Epoca azt a kérdést veti föl, képes-e Anglia Francia- országgal szembeszállani. A viliágnak egyetlen hatalma siem elég erős ahhoz, hogy Francia- ország hegemóniájának terveit keresztezze, mert Franciaország nemcsak a szárazföldön, a tengeren és a levegőben van félelmetesen fölfegyverkezve, de a lengyel, aseh-szlovák és jugoszláv segitöcsapatok fölött is rendelkezik Rémülten látóik előre azt a napot, mikor Európa egy nap francia kolónia lesz. Az Idea Nazionale szerint Baldwin és Curzon beszéde haszon nélkül való. Az egész európai közvélemény látja a francia politika veszedelmét, de mert a közvélemény csak platónikiis, Franciaország fütyül rá. Ma Európa nem képes Curzon és Poincaré találkozása [másra, mint hogy Franciaországgal az angol ! miniszterek terméketlen beszédeit állítja ! szembe. Minden másként alakult volna, ha ! Anglia idejekorán megegyezett volna Rómá- | val a szövetségközi adósságok és a Földközi j tenger kérdésében. Chamberlain a kincstári kancellár jelölt London, augusztus 6. A lapok föntart- ják azt a hírüket, hogy Mac Kenna nem veszi át a kincstári kancellár tárcáját s azt Írják a Daily Expressel az élükön, hogy Baldwin Neville Chamberlaint szemelte ki ez állásra. Mac Kenna nem vállal miniszteri tárcát London, augusztus 6. Hivatalos részről még nem nyilatkoztak a Mac Kémiáról terjesztett azon hírekről, hogy nem lép be a kormányba. Itteni politikai körök azonban úgy tudják, hogy a hir igaz s Mac Kenna személyi és politikai okokból nem vállal miniszteri tárcát. Gránát a francia őrségre Düsseldorf, augusztus 6. (Havas.) A megszálló csapatok főparancsnokságának épülete előtt álló francia őrségre gránátot dobtak,amely két katonát, egy asszonyt és egy gvermeket megsebesített. Az őrség egy német diákot letartóztatott. A diák hozzátartozóit is őrizetbe vették. A megsebesült francia katonák veszélyen kiviil vannak. A német sebesültek száma hat. Újabb bankiéi oglalás Berlin, augusztus 6. A franciák tegnap a birodalmi bank gelsenkircheni fiókjánál hat milliárd márkát lefoglaltak. Az igazgatót és két pénztárnokot letartóztattak. A magyar—cseh-szlovák légügyi egyezmény Budapest, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) A magyar kormány a trianoni békeszerződés aláírása óta állandóan azon fáradozik. hogy minél itenzivebb érintkezést létesítsen Magyarország és a szomszédos ^államok között, A légügyi tilalom feloldása‘után a magyar kormány felhívást intézett a szomszédos államokhoz légügyi egyezmény létesítésére. Az első felhívást nemrégiben Ausztriának küldötte meg, azóta Ausztriával már megállapodás is jattlétre, sőt két légiforgalmi társaság már koncessziókat is kapott az Ausztria és Magyarország közötti légiforga>- lom lebonyolítására a magyar kormánytól Mint éftesülünik, a magyar kormány legutóbb, körülbelül egy héttel ezelőtt a csehszlovák kormánynál hasonló kezdeményezéssel élt, A lefhivásra a cseh kormány részétől a mai napig még nem érkezett semmiféle válasz. Coolidge első intézkedése Washington, augusztus 5. Coolidge elnök megkezdte hivatalos működését. Az első hivatalos ténykedése az amerikai néphez intézett proklamáció, amely a következő péntekre Harding marioni temetésének napjára nemzeti gyászt rendel el. Coolidge megengedte Harding feleségének, hogy a legközelebbi választásokig a Fehér Házban lakjék. Felmerült az a kérdés, vájjon Coolidge jelölteti-e magát a következő választáson. Jól informál-politikai • körökben nem hiszik ennek lehetőségét. Gyászistentisztelet Prágában Prága, augusztus 5. Ma délután négy órakor istentisztelet és ünnepség volt a szent Márton templomban Harding elhalálozása alkalmából. Az istenitisteleten a orvpío- máciai karon kívül a kormány képviselői is részt vettek. A gyászünnepség során Masaryk követségi tanácsos felolvasta a köztársasági elnök, a kormány és a külügyminiszter részvétnyilatkozatát. Ezután Einstein amerikai követ mondott köszönetét és emlékbeszédet. Harding megsejtette halálát Washington, augusztus 5. Hardingnak egyik testvére úgy nyilatkozott,* hogy Harding elutazása előtt megcsinálta a végrendeletét. Harding sejtette, hogy halála közel van és eleinte vonakodott utrakelni s hivatkozott megrongált egészségi állapotára. A fascizmus romániai térhódítása Miniszterek a fascizmus szolgálatában Bratianu rendszabályokra készül Brassó, augusztus 5. Az Aurora című lap cikke nyomán politikai körökben nyílt titokként p er trak tál ják azt a már többé-kevésibbé bizonyossá vált tényt, hogy a liberális Bratianu-kormány tagjai között néhány olyan miniszter van, akik felfogásukban és érzéseikben a faszcizmus felé hajlanak. Az Adeverul a faszcista mozgalom terjedéséről Írva megálllapitja, hogy néhány hét múlva a faszcizmus Romániában készen kialakult szervezettel és tnesszeható célokkal iög a nyilvános szerep! és terére lépni. Illetékes helyen úgy tudják, hogy Bratianu Jonel miniszterelnök teljes tudatában van a helyzet komolyságának.' Azok a jelentések, amelyek a vidékről érkeznek be. s amelyekről kiderül,, hogy - az ókirályságban a legtöbb község vezetője a faszcizmus szolgálatában áll, minden irányban igazolják a miniszterelnök aggodalmait. Mert nemcsak a zsidók üldözése a jelszava a román faszcistáknaík, hanem jelentős befolyást akarnak gyakorolni az állam kormányzására is. S a miniszterelnök keresi most azokat az eszközöket, amelyekkel ha meg nem is szüntetheti, de meghatározott korlátok közé szoríthatja ezt a mozgalmat. esett bűnbe. A kocsis a gavallér fejbicoenéséböl tudta, merre kell hajtania. Lépésben ment a szűk, néptelen utcákon. Aki arra járt, megnézte oldalról, hátulról a lassú járású kocsit, elbámult rajta, mosolygott vagy szánakozott. A monoklis ember taktikázott a leány szerelméért, majd ostromolta, aztán ajándékot Ígért, azután nem is ígért, hanem lekapcsolta az óraláncát és a leány ölébe tette. — Jó lesz, Sárika, nyakláncnak. — Hagyja el, kérem — szólt a leány méltatlankodón —, de a hangjában már mérséklet bujkált és egy kis engedékenység. A monoklis érezte, hogy a jég megtört. Adta a meghatódotta-t. — Sárika, ezt boldogult nagyanyámtól örököltem. Akkoriban ilyen fonott hosszú szinarany láncokat viseltek az űrinek; a kri- nolinokhoz és a biedermay er-kalapokhoz ezek illettek legjobban. Nézze csak meg Sárika a gombját. Nemes tűzzománc a burkolata, a középen a legritkább kék gyémánt. Mint az erdei pataknak, olyan tiszta a fényverése. A kisértés fojtogatta a leányt. Megrezzent, amikor az ölébe tett ékszerre egy pillantást vetett. A kocsist is érdekelte az eset. Három esztendeje, hogy ennek a vendégnek a kalandjait fedezi, de első eset, hogy a monoklis ur a saját ékszerével puhított volna nőszemélyt. Köhögött egyet, azután a torkát riszálta. A leányt fölébresztette ez. A lelkiismerete riadt-e föl, vagy a harmadik jelenléte dagasztotta a félelmét? ösz- szeharapta az ajkát, félrenézett, az egyik kezével pedig ellökte a áucot. — Hagyjon! Ez az egy szó hasadt ki belőle, reme- gőn, valami eljövendő átok megsejtésével. Ahogy a szót kimondta, abban a természet őstisztasága forrt, a léha embert is megejtette; nem is mesterkedett többet, őszintén kezdett gondolkodni egy . kicsit a szivével. Azzal, ami még megmaradt. — Sárika — szólt olyan hangoif, ahogy azt a kocsis még nem hallotta tőle soha —, Sárika, esedezem, legyen kedves és jó hozzám. ígérem, nem fogok kalandoskodni magával. Őszintén akarok magával beszélni. A kocsi a üget felé fordult. Rügyező tölgyek kesze-kusza ágai hajoltak a kocsi fölé, a távoli gyalogú tón elvétve fiatalok sétáltak és kültelki emberek mentek hazafelé a napi munka után kényelmes lompossággal, Sárika hallgatott. Nem hitt ennek a lumpnak, a szégyen rezgett benne még mindig, az aranylánc mint nehéz kő súlyosodéit rá, de nem tudta lehengerelni, öreg anyja képe jelent meg előtte; a fa ágai közül nézett rá szánalommal és szeretettel. — Gyermekem, kincsem, egyetlenem, miért hogy erre adod a fejed! Hagyd el ezt az aszott bűnöst, gyere haza galambom, maradj velem, ne menj az utcára, ne menj az utcára... Nyári, hányszor mosott perkálruhájában látta magát, a tisztított kalapban, világos nyakkendővel a blúzában, minden ékszer nélkül, könnyű szívvel, amint anyjával megy a sétálók között, senkivel nem törődve. Azután Gáborka tűnt fel előtte, aki virágot hoz neki és türelmesen vár a varroda előtt és futballról beszélget vele, nagyszerű trénerekről és őt is benevezik a második csapatba nemsokára. Milyen aranyos szive van Gáborkának! Nem tudja, honnan jött, ki gyermeke, csak tudja, hogy. úgy tudná sze! retpt mint édesanyját és biztos volt felöle, hogy a fiú is úgy szereti éppen, mint anyuka. Milyen meghitt szép család lenne együtt, ha. Gáborka feleségül vehetné. De pénz kell ehhez, jaj.pénz, pénz! Érezte, hogy belevörösödik ebbe a gondolatába. A tánc még jobban ránehezedett, összeharapta az ajkát. — Sárika, esedezem, szeressen! A szőke leány jobban bebújt a kocsi sarkába, arcát a tenyerébe tette és zokogott. Már elhagyták a sötét fasort, a kocsi fekete földek között bandukolt, oldalt gyári kéményből fehér füst hömpölygőit az ég felé. Ember sehol. Kutya vakkantását lehetett hallani, vagy egy fehérnép esdő, fájdalmas énekét. Oldalt a kis domb előtt a folyó barna vize csillant meg olykor. A hegy kupakján jó messziről ide fehérlett a hó. Még csak derengett a tavasz. A kis fahid felől kemény járású fiú jött. A nedves gyalogjárón lekerült a kocsiutra, dalolt, a bőrlabdát magasba hajította, elkapta, a lábával újra fölrúgta. A kocsis lassított. Ernyőt csinált a tenyeréből, élesen odanézett a fiú felé, nem hitt a szemeinek. A gavallér fölfüggesztette egy percre szive szózatát, ő is nézte a gyereket. Sárika abbahagyta a zokogást, ö is odanézett. Lassan ment előre a kocsi, a .leány szívverése elakadt. Gáborka volt. Munkakabátja széjjeltárva, csizmája tele sárral, arca a pirosságtól szinte tüzelt, bar-, na szeméből életkedv ömlött. A kocsis megállította a lovat
