Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-07 / 177. (330.) szám

2 ségének egy kirendeltség által való kiter­jesztése a balkáni perifériára. Amint nem tartjuk reális és konstruktív oélzatu alakulásnak a kisantantot, úgy bizal­matlanul fogadjuk annak balkáni kreatúráját is. Nem hisszük azt, hogy ez a balkáni antant a Balkán békéjének zálogát jelentené, de meggyőződésünk, hogy a kisantant diktálta balkáni politika, a győzők hegemóniális tö­rekvésének makacs keresztülhajszolása, a balkáni érdekcsoportok kontúrjainak kiéle­zése s egy a Balkánon kiviil álló célok szol­gálatában álló hatalmi csoport diktátumaspi­rációja csak éleszteni fogja a parazsakat iz­zásban tartó szeleket. Az a kézfogás, amely Jugoszlávia, Gö­rögország és Albánia között történik, a bal­káni államok egész sorát kirekeszti a szövet­ségből. A legföltünőbb a.z, hogy hiányzik az uj antant sorából Románia, amely már a bol­gár eseményekkel kapcsolatban hátat fordí­tott a vicsorgó Jugoszláviának s hiányzik a két legyőzött balkáni faktor: Bulgária és Törökország. Ebből a tényből messzemenő következtetéseket lehetne levonni főleg ak­kor, ha vizsgálat tárgyává tennénk a balkán­antantnak Olaszországhoz való viszonyát. Ebből a tényből mindenesetre megállapítható az, hogy a szinajai konferencia alkalmával az unalomig hangoztatott nagyszerű egyet­értés üres és kongó frázis volt csak s hogy Szinaja után sem szűntek meg azok az el­lentétek, amelyek legalább is kétfelé hajtják a döcögő szekér három táltosát. Az antantokra kezdenek rossz idők járni. A nagyantant egysége már régen föl­billent, a kisantant gyógyíthatatlan betegség­ben nyavalyog s Szinajából is sántán került vissza, a balkáni antant korcsán született, ósenevész csecsemője a beteg apának ... Mikor jön már egy egészséges antant a világra? Mikor lesz egy becsületes, erős kézfogás, amely a béke jegyében, a békéért Iffitja sorba az igazság nevében a népeket?! Üldözik a Zemplénben járó ellenzéki szervező titkárokat. Kassai tudósítónk je­lenti: A rolnickárok igen félnek a közelgő községi választások eredményétől s azért minden lehetőt elkövetnek, hogy a falvak népét, ha kell: terrorral is, a maguk számára megszerezzék. A rolnickár erőlködés külö­nösen a szlovák vidékeken erős, ahol a nép­párt és a keresztényszociális párt térhódítá­sai egyre szük-ebb területre szorítják az ar­atásokat A rolnickároknak nagy segítségé­be vonnak a íiodzsa-párti járási tisztviselők és & Csendőr ség, akik az ellenzéki és autono- miS'ta pártok vidéken utazó tagjait állandóan molesztálják, igazoltatják, taggyűléseiket nem engedélyezik. Különösen Zemplénben íiyűváníul meg erősen a rolnickár támadás, ahol akad olyan szolgabiró is, aki csendőrök­kel járkál az ellenzéki kiküldöttek nyomá­ban $ ahol ellenzéki szervezkedést szimatol, azonnal „mentőakciót" indit az államalkotó lelkek megmentése céljából. A derék szolga- táró minden erőlködése dacára' a -rolnickárok pártja Zemplénben erősen meggyengült Tárcarovatunk: Szerda: Kocsis László: Anjou Mária. I. Csütörtök: Móra Ferenc: Amikor a földön... (Vers.) Kocsis László: Anjou Mária. IT. Péntek: Sipos Iván: Szobor. I. Szombat: F e j a Géza: Néhai magyarok. (Vers.) Sípos Iván: Szobor. II. Vasárnap: U)rr Ida: Szonett Aphroditéhoz. (Vers.) Mécs László: A hold kacagott. (Vers.) Zsoldos László: A majom. Tavasz •— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Szabó Imre — Le az abrakkal! A kocsis mosta a kocsikerekeket és na­gyon bele volt mélyedve a pucolásba. Nem hallotta a parancsot. —■ Mi lesz hát, öreg? Ezt a türelmetlen hangot már meghal­lotta'. Fölnézett, megemelte a kalapját, sze­rencsés jó estét kívánt, a vödröt odaállította a csapos kút mellé, a lovát leabrakolta, meg­igazította a kantárt, kezébe vette az ostort. Hátranézett a vendégre. Szikár, pergamentképü, pettyhüdt férfi volt. Az egyik fáradt szemén monokli. Regi kuncsaft. Mellette fiatal leány ült, jó tartása, szép fejű serdülő őzike. Amikor a kocsis hátra­nézett, elfordította a fejét, nagyon röstelte az előkelő társaságot, de a kopott kabátja meg a kalapja lehulló karimája védőbeszé­det tartottak. Muszájt megismerkednie ezzel a sivár emberfélével, muszájt, mert jön a tavasz és nincs kabát, a ruha is foszladozik 4$ egy, sétakoesizással az ember még nem Kedd, augusztus 7. Angiié nem eű Hifii Olaszt Nflnctországnah Lord Róbert Cecil közvetít — London; augusztus 6, (Havas.) A Daily Chronicle szerint Anglia végképpen lemon­dott arról a szándékáról, hogy Németor­szágnak külön jegyzékben válaszol leg­utóbbi jóvátételi javaslataira. London, augusztus 6. (Saját tudósítónk­tól.) Lord Róbert Cecil, aki a népszövetség leszerelési konferenciáján résztvett, szom­baton tárgyalt Millerand elnökkel. Politikai körök információja szerint a Ruhr-kérdés- röl, a passzív ellenállásról és a jóvátételek­ről volt szó. Úgy hiszik, hogy Cecil lord í arra törekszik, hogy az angol és francia ál­láspontot közel hozza egymáshoz. Politikai körökben úgy tudják, hogy lord Curzon és Poincaré e hét folyamán tanácskozni fognak. Poincaré — a békecsászár London, augusztus 6. Az Observerben Garwin kijelenti, hogy Baldwinnak most lesz első alkalma arra, hogy beigazolja képessé­gét. A cikk hevesen támadja Poincaret a „békecsászárt". Kijelenti, hogy Poincaré hatalma a hétszázezer francia bajoneften nyugszik. Hevesen támadja a jobboldali angol konzervatív politikusokat, akik poli­tikai pápájuk: Poincaré előtt térdre omlanak. Franciaország politikai hegemóniája ma tökéletesebb mint XIV. Lajos vagy első Napóleon korában volt. De ez a hegemónia rendkívül csúnya, mert Franciaország nem fizeti az adósságait Ha Baídwin nem képes az angol nép érdekeit megvédeni, akkor leghelyesebben cselekszik, ha lemond. Az angol nép nem akarja, hogy Poincaré uralkodjék fölötte. Japán a francia-angol megegyezést sürgeti Tokió, augusztus 6. A japán kormány megbízta Havasdhi báró londoni jap'áln köve­tet, hogy az angol kormány jegyzékére szó­belileg azt válaszolja, hogy a japán kormány nyomatékosan föíllkéri az érdekelt nagyhatal­makat, hogy egyezzenek meg. Európa francia kolónia lesz Róma, augusztus 5. (Saját tudósítónktól.) Az olasz lapok nem kergetnek illúzió-kakit az angol kormánynyilatkozatról Írva. Az Epoca azt a kérdést veti föl, képes-e Anglia Francia- országgal szembeszállani. A viliágnak egyetlen hatalma siem elég erős ahhoz, hogy Francia- ország hegemóniájának terveit keresztezze, mert Franciaország nemcsak a szárazföldön, a tengeren és a levegőben van félelmetesen fölfegyverkezve, de a lengyel, aseh-szlovák és jugoszláv segitöcsapatok fölött is rendelkezik Rémülten látóik előre azt a napot, mikor Európa egy nap francia kolónia lesz. Az Idea Nazionale szerint Baldwin és Curzon beszéde haszon nélkül való. Az egész európai közvé­lemény látja a francia politika veszedelmét, de mert a közvélemény csak platónikiis, Fran­ciaország fütyül rá. Ma Európa nem képes Curzon és Poincaré találkozása [másra, mint hogy Franciaországgal az angol ! miniszterek terméketlen beszédeit állítja ! szembe. Minden másként alakult volna, ha ! Anglia idejekorán megegyezett volna Rómá- | val a szövetségközi adósságok és a Földközi j tenger kérdésében. Chamberlain a kincstári kancellár jelölt London, augusztus 6. A lapok föntart- ják azt a hírüket, hogy Mac Kenna nem ve­szi át a kincstári kancellár tárcáját s azt Írják a Daily Expressel az élükön, hogy Baldwin Neville Chamberlaint szemelte ki ez állásra. Mac Kenna nem vállal miniszteri tárcát London, augusztus 6. Hivatalos részről még nem nyilatkoztak a Mac Kémiáról ter­jesztett azon hírekről, hogy nem lép be a kormányba. Itteni politikai körök azonban úgy tudják, hogy a hir igaz s Mac Kenna személyi és politikai okokból nem vállal mi­niszteri tárcát. Gránát a francia őrségre Düsseldorf, augusztus 6. (Havas.) A meg­szálló csapatok főparancsnokságának épülete előtt álló francia őrségre gránátot dobtak,amely két ka­tonát, egy asszonyt és egy gvermeket megsebe­sített. Az őrség egy német diákot letartóztatott. A diák hozzátartozóit is őrizetbe vették. A meg­sebesült francia katonák veszélyen kiviil vannak. A német sebesültek száma hat. Újabb bankiéi oglalás Berlin, augusztus 6. A franciák tegnap a birodalmi bank gelsenkircheni fiókjánál hat milliárd márkát lefoglaltak. Az igazgatót és két pénztárnokot letartóztattak. A magyar—cseh-szlovák légügyi egyezmény Budapest, augusztus 6. (Saját tudósí­tónktól.) A magyar kormány a trianoni béke­szerződés aláírása óta állandóan azon fára­dozik. hogy minél itenzivebb érintkezést lé­tesítsen Magyarország és a szomszédos ^álla­mok között, A légügyi tilalom feloldása‘után a magyar kormány felhívást intézett a szom­szédos államokhoz légügyi egyezmény létesí­tésére. Az első felhívást nemrégiben Ausz­triának küldötte meg, azóta Ausztriával már megállapodás is jattlétre, sőt két légiforgalmi társaság már koncessziókat is kapott az Ausztria és Magyarország közötti légiforga>- lom lebonyolítására a magyar kormánytól Mint éftesülünik, a magyar kormány leg­utóbb, körülbelül egy héttel ezelőtt a cseh­szlovák kormánynál hasonló kezdeménye­zéssel élt, A lefhivásra a cseh kormány ré­szétől a mai napig még nem érkezett sem­miféle válasz. Coolidge első intézkedése Washington, augusztus 5. Coolidge elnök megkezdte hivatalos működését. Az első hivatalos ténykedése az amerikai néphez intézett proklamáció, amely a következő péntekre Harding marioni teme­tésének napjára nemzeti gyászt rendel el. Coolidge megengedte Harding feleségének, hogy a legközelebbi választásokig a Fehér Házban lakjék. Felmerült az a kérdés, vájjon Coolidge jelölteti-e magát a következő választáson. Jól informál-politikai • körökben nem hiszik ennek lehetőségét. Gyászistentisztelet Prágában Prága, augusztus 5. Ma délután négy órakor istentisztelet és ünnepség volt a szent Márton templomban Harding elhalálo­zása alkalmából. Az istenitisteleten a orvpío- máciai karon kívül a kormány képviselői is részt vettek. A gyászünnepség során Masaryk követségi tanácsos felolvasta a köztársasági elnök, a kormány és a külügy­miniszter részvétnyilatkozatát. Ezután Ein­stein amerikai követ mondott köszönetét és emlékbeszédet. Harding megsejtette halálát Washington, augusztus 5. Hardingnak egyik testvére úgy nyilatkozott,* hogy Har­ding elutazása előtt megcsinálta a végrende­letét. Harding sejtette, hogy halála közel van és eleinte vonakodott utrakelni s hivatkozott megrongált egészségi állapotára. A fascizmus romániai térhódítása Miniszterek a fascizmus szolgálatában Bratianu rendszabályokra készül Brassó, augusztus 5. Az Aurora című lap cikke nyomán politi­kai körökben nyílt titokként p er trak tál ják azt a már többé-kevésibbé bizonyossá vált tényt, hogy a liberális Bratianu-kormány tagjai kö­zött néhány olyan miniszter van, akik felfo­gásukban és érzéseikben a faszcizmus felé hajlanak. Az Adeverul a faszcista mozgalom terje­déséről Írva megálllapitja, hogy néhány hét múlva a faszcizmus Romániában készen ki­alakult szervezettel és tnesszeható célokkal iög a nyilvános szerep! és terére lépni. Illeté­kes helyen úgy tudják, hogy Bratianu Jonel miniszterelnök teljes tudatában van a helyzet komolyságának.' Azok a jelentések, amelyek a vidékről érkeznek be. s amelyekről kiderül,, hogy - az ókirályságban a legtöbb község ve­zetője a faszcizmus szolgálatában áll, minden irányban igazolják a miniszterelnök aggodal­mait. Mert nemcsak a zsidók üldözése a jel­szava a román faszcistáknaík, hanem jelentős befolyást akarnak gyakorolni az állam kor­mányzására is. S a miniszterelnök keresi most azokat az eszközöket, amelyekkel ha meg nem is szüntetheti, de meghatározott korlátok közé szoríthatja ezt a mozgalmat. esett bűnbe. A kocsis a gavallér fejbicoenéséböl tud­ta, merre kell hajtania. Lépésben ment a szűk, néptelen utcá­kon. Aki arra járt, megnézte oldalról, hátul­ról a lassú járású kocsit, elbámult rajta, mo­solygott vagy szánakozott. A monoklis em­ber taktikázott a leány szerelméért, majd ostromolta, aztán ajándékot Ígért, azután nem is ígért, hanem lekapcsolta az óraláncát és a leány ölébe tette. — Jó lesz, Sárika, nyakláncnak. — Hagyja el, kérem — szólt a leány méltatlankodón —, de a hangjában már mér­séklet bujkált és egy kis engedékenység. A monoklis érezte, hogy a jég megtört. Adta a meghatódotta-t. — Sárika, ezt boldogult nagyanyámtól örököltem. Akkoriban ilyen fonott hosszú szinarany láncokat viseltek az űrinek; a kri- nolinokhoz és a biedermay er-kalapokhoz ezek illettek legjobban. Nézze csak meg Sá­rika a gombját. Nemes tűzzománc a burko­lata, a középen a legritkább kék gyémánt. Mint az erdei pataknak, olyan tiszta a fény­verése. A kisértés fojtogatta a leányt. Megrez­zent, amikor az ölébe tett ékszerre egy pil­lantást vetett. A kocsist is érdekelte az eset. Három esztendeje, hogy ennek a ven­dégnek a kalandjait fedezi, de első eset, hogy a monoklis ur a saját ékszerével puhí­tott volna nőszemélyt. Köhögött egyet, azután a torkát riszálta. A leányt fölébresztette ez. A lelkiismerete riadt-e föl, vagy a har­madik jelenléte dagasztotta a félelmét? ösz- szeharapta az ajkát, félrenézett, az egyik kezével pedig ellökte a áucot. — Hagyjon! Ez az egy szó hasadt ki belőle, reme- gőn, valami eljövendő átok megsejtésével. Ahogy a szót kimondta, abban a termé­szet őstisztasága forrt, a léha embert is megejtette; nem is mesterkedett többet, őszintén kezdett gondolkodni egy . kicsit a szivével. Azzal, ami még megmaradt. — Sárika — szólt olyan hangoif, ahogy azt a kocsis még nem hallotta tőle soha —, Sárika, esedezem, legyen kedves és jó hoz­zám. ígérem, nem fogok kalandoskodni ma­gával. Őszintén akarok magával beszélni. A kocsi a üget felé fordult. Rügyező tölgyek kesze-kusza ágai hajoltak a kocsi fölé, a távoli gyalogú tón elvétve fiatalok sé­táltak és kültelki emberek mentek hazafelé a napi munka után kényelmes lompossággal, Sárika hallgatott. Nem hitt ennek a lumpnak, a szégyen rezgett benne még min­dig, az aranylánc mint nehéz kő súlyosodéit rá, de nem tudta lehengerelni, öreg anyja képe jelent meg előtte; a fa ágai közül nézett rá szánalommal és szeretettel. — Gyermekem, kincsem, egyetlenem, miért hogy erre adod a fejed! Hagyd el ezt az aszott bűnöst, gyere haza galambom, ma­radj velem, ne menj az utcára, ne menj az utcára... Nyári, hányszor mosott perkálruhájában látta magát, a tisztított kalapban, világos nyakkendővel a blúzában, minden ékszer nélkül, könnyű szívvel, amint anyjával megy a sétálók között, senkivel nem törődve. Az­után Gáborka tűnt fel előtte, aki virágot hoz neki és türelmesen vár a varroda előtt és futballról beszélget vele, nagyszerű tréne­rekről és őt is benevezik a második csapat­ba nemsokára. Milyen aranyos szive van Gáborkának! Nem tudja, honnan jött, ki gyermeke, csak tudja, hogy. úgy tudná sze­! retpt mint édesanyját és biztos volt felöle, hogy a fiú is úgy szereti éppen, mint anyu­ka. Milyen meghitt szép család lenne együtt, ha. Gáborka feleségül vehetné. De pénz kell ehhez, jaj.pénz, pénz! Érezte, hogy belevörösödik ebbe a gon­dolatába. A tánc még jobban ránehezedett, össze­harapta az ajkát. — Sárika, esedezem, szeressen! A szőke leány jobban bebújt a kocsi sarkába, arcát a tenyerébe tette és zoko­gott. Már elhagyták a sötét fasort, a kocsi fekete földek között bandukolt, oldalt gyári kéményből fehér füst hömpölygőit az ég felé. Ember sehol. Kutya vakkantását lehe­tett hallani, vagy egy fehérnép esdő, fájdal­mas énekét. Oldalt a kis domb előtt a folyó barna vize csillant meg olykor. A hegy kupakján jó messziről ide fehérlett a hó. Még csak derengett a tavasz. A kis fahid felől kemény járású fiú jött. A nedves gyalogjárón lekerült a kocsiutra, dalolt, a bőrlabdát magasba hajította, elkap­ta, a lábával újra fölrúgta. A kocsis lassított. Ernyőt csinált a te­nyeréből, élesen odanézett a fiú felé, nem hitt a szemeinek. A gavallér fölfüggesztette egy percre szive szózatát, ő is nézte a gye­reket. Sárika abbahagyta a zokogást, ö is odanézett. Lassan ment előre a kocsi, a .leány szívverése elakadt. Gáborka volt. Munkakabátja széjjeltárva, csizmája tele sárral, arca a pirosságtól szinte tüzelt, bar-, na szeméből életkedv ömlött. A kocsis megállította a lovat

Next

/
Thumbnails
Contents