Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-28 / 194. (347.) szám
a Kedd augusztus 28. akik — szerinte — Zsizskovhan, a. prágai Ferencvárosban, még a háború alatt tanúbizonyságot tettek politikai érettségükről, amikor a nyomor következtében 1917-ben minden agitáció nélkül tömegesen mentek a szociáldemokraták székházához, hogy kiköveteljék a párt erélyes közbelépését. A Geské SIovo a cseh nemzeti szocialista párt központi végrehajtó bizottságának a fölhívását közli. A fölhívás szerint a párt sok mindent igér a választóknak: az élelmiszerek leszállításától kezdve egészen addig, hogy a legszegényebb embernek is a tisztességes megélhetés alapját kívánja megteremteni. A Socialista köré tömörülő szocialista egyesülés pártja még a cseh nemzeti szocialistákat is túllicitálja Ígéretekkel. Neki könnyebb a helyzete, mert, amint azt már mondottuk, uj párt létére senki sem vetheti a szemére azt, amit a többi pártoknak, hogy „ha ezt akarjátok, akkor miért nem cselekedtétek meg eddig, hiszen bent voltatok a képviselőtestületben eddig is!4< A Sociaista a többi között azt írja, hogy a választások adják az első alkalmat a petka oligarchiája elleni tiltakozásra. A programját pedig a következő szavakba foglalja Össze: osztály öntudat, osz- tályharc és a proletáriátus nemzetközi szolidaritása. A kommunista Rude Pravo első oldalát teljesen kitölti a párt fölhívása, amelynek refrénje: „Egyetlen szavazatot sem szabad a koalíciós pártokra adni!“ A Venkov, a miniszterelnök és az agrárpárt lapja, szintén hasábokon keresztül méltatja az agrárpártot. A néppárti Lidové Listy választási jelszava a következő: „A köztársaság békés fejlődését, jogrendet és a rendet akarjuk/' Jellemző a koalíció berkeiben dúló óriási egyetértésre, hogy a szocialisták tüstént megállapították, hogy a néppárt lehetetlenségeket igér. A rend és a jogrend tényleg lehetetlen ígéret? I Poincaré-bcszfri üíMCü reméltül megsemmisít Ch3ssey, augusztus 26- Poincaré Chas- seyben tartott beszédében kijelentette, hogy ellene van a Stresemann által is javasolt ama tervnek, hogy Németország fizetőképességét nemzetközi szakbizottság állapítsa meg. Németország fizesse meg azt. amit a jóvátételi bizottság reá kiszabott, ha ezt nem teszi, akkor a franciák a Ruhrvidéken maradnak. Berlin, augusztus 27. (Berlini szerkesztőségünk telefomjefenitése.) Poincaré tegnapi beszéde súlyos csalódást jelent mindazok számára, kük azt remélték, hogy az uj birodalmi kormány komoly akarata a jóvátételi kérdés szanálására és a kancellár megegyezést hangoztató beszéde a kezdetét fogják jelenteni egy jobb időnek. Ha azonban Poin- carénak nincs más válasza a kancellár beszédére, hogy „fizessetek, vagy a Ruhrvidéken maradunk", akkor minden remény megsemmisül a jóvátételi probléma megoldására. Poincaré jói tudja, hogy Németország mai helyzetében nem fizethet és a jövőben sem teljesítheti kötelezettségeit, ha a franciák a Rinh'rvid'éken maradnak. Berlinben azt remélték, hogy Poincaré legalább Stresemann beszédének egyes részleteire ki fog térni, Poin- cané azonban egyáltalában nem reflektált a beszédre. Ha Poincaré a szövetségeseivel, nevezetesen Baldtv.innal való tanácskozása után sem változtat a hangján, akkor a jóvátételi kérdés teljesen zátonyra jut. A német ipar internacionalizálásának terve London, augusztus 27. A Daily Mail jelenti, hogy Stinnes fia tárgyalásokat folytatott a francia megszálló hatóságokkal a ruhr- vidéki vasútvonalak esetleges inernacionali- zálásáról, főképpen azér, hogy informálódjék, hogy miképpen lehetne a német iparnak internacionalizálását végrehajtani. Más nagyiparosok is, kik nem tartoznak a Stmnescsoporthoz, tárgyalnák hasonló értelemben a franciákkal. A ruhrvidéki megszálló körök kijelentik, hogy bár kívánatosak ily tárgyalások, azonban még korai volna e tekintetben m egáflapO1 dósokról beszéími. London, augusztus 27. A Daily Mail jelentése szerint Stinnes fia azt javasolta, hogy a ruhrvidéki francia—belga vasutigazgatás- ban a Stinnes-oég képviseletet kapjon. Páris nem ellenzi Németország fölvételét a népszövetségbe Budapest, augusztus 26. (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Párisi jelentések szerint a francia kormány bizalmas körlevélben utasította követeit, hogy adják tudomására székhelyük kormányának, hogy Franciaország nem kifogásolná, ha Németország a népszövetségbe való fölvétel iránti kérelmét szeptemberben beterjesztené a népszövetség tanácsához. Fraciaország csak azt köti ki, hogy Németország a népszövetségi szerződés első paragfrafusa értelmében köte- .tozze magát arra, hogy minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz. Szétvert szeparatista gyűlés Koblenz, augusztus 26. A belga megszállás alatt lévő Münohen-Gladbachban a rajnai szeparatisták gyűlést tartottak, amelyet több ezer nacionalista ellentüntető szétvert. A német rendőrség csak a verekedés után avatkozott be. A gyűlést ezután megtartották. Szünöben a ruhrvidéki bányászsztrájk Dortmund, augusztus 26. (Havas.) A sztrájkoló bányamunkások nagy része ismét munkába állott. A bányatulajdonosok annul- lálták a munkáskizárásokat. — Düsseldorfban a város vezetősége kilencszáz sztrájkoló városi hivatalnokot elbocsátott. A franciák éielmiszerinséget idéznek efő Berlin, augusztus 26. Elberfeldi jelentés szerint a franciák Vohwinkel állomáson az összes mellékvonalak sineit fölszakitották és csak két sínpárt hagytak az angol hídfő felé való közlekedés számára. A franciák intézkedése az egész teherforgalmat megbénítja, minek következtében élelmiszerinség fenyeget a Ruhrvidéken. — A Temps szerint a franciák Trierben 13.75 billiárd márkát koboztak el. Véres rendzavarások egy berlini pályaudvaron Bérűn, augusztus 27. A sziléziai pályaudvar mellett tegnap este véres összeütközésre került a sor a rendőrség és a csavargók között, akik a járó-kelőket molesztálták. Midőn két rendőr felelősségre vonta a rendzavarokat, azok rárohantak a rendőrökre, földrete- perték és agyba-főbe verték őket. Amikor a helyzet fenyegetővé vált, rendőrségi megerősítés érkezett és fegyverével heves harc után szétverte a csavargókat. A csavargók közül sokan súlyosan megsebesültek, a sebesülteket azonban társaik elhurcolták. A rendőrségnek mindössze tizennyolc csavargót sikerült letartóztatni. A Rote Fahnet elkobozták Berlin, augusztus 27. A kommunista Rote Eahne-t vasárnap éjszaka elkobozták. A Rote Fahne röpiratot adott ki, amelyben kijelenti, hogy az elkobzás okai ismeretlenek. A berlini rendőrség már vasárnap délelőtt házkutatásokat tartott a kommunista párt központjában és a berlin—brandenburgi titkárság helyiségeiben. A Rote Fahne hétfőn ismét megjelent. Tegnap nem dolgozott a német bankóprés Berlin, augusztus 27. A bankóprés nyomdászai beváltották azt a fenyegetésüket, hogy a vasárnapi munka szünetet betartják. Tegnap vonakodtak munkába állami s ennek következtében sem a birodalmi nyomdában, sem pedig a papírpénzeik nyomásával megbízott nyomdákban nem dolgoztak. A nyomdászok mia bár megkezdték a munkát, azonban Grossiman üzemi tanácstag esete még mindig nincs elintézve. Úgy látszik, a bankjegy- nyomidászok sztrájkja elkerülhetetlen, ha a Birodalmi Bank Grosomannt újból nem alkalmazz^. »♦♦♦♦♦»»»»♦»»»♦♦« ♦♦♦♦♦»♦♦♦»»♦»♦♦♦« Rövid táviratok Athénben kihirdették a lausannei békeszerződés ratifikációját. A rendikivüli háJbotrus törvények hatályát megszüntették. Az ostromállapot és a sa.itócenzura továbbra is érvényben marad. Az ir szabadállam hétfői képviselőválasztásain tizenkét párt 1,860.000 szavazóval vesztrészt s 153 képviselőt választanak. Cosgrave elnök szerdán Cienfbe utazik, hogy lépéseket tegyen az ir szabadállamnak a népszövetségi gyűlésen való részvétele érdekében. A japán kormány lemondott. Az angol csapatok megkezdték Konstantinápoly kiürítését. fév fi** van: amit mi fhisxi&nSkl s igy nyugodtan tekint a választások kimenetele elé. A prágai németek és magyarok választási mozgalma A prágai német pártok választási bizottsága most tette közzé a város német lakosaihoz intézett fölhívását, amely arra kéri a prágai németeket, hogy mutassák meg, hogy a prágai németség él és önálló akarattal rendelkezik. Amint megírtuk, a prágai magyarok a németek választási küzdelmét támogatják s úgy értesülünk, hogy a napokban meg fog alakulni a prágai magyarok választási bizottsága is, amely együttműködik majd a német bizottsággal. Értesülésünk szerint a németek jelölőlistáján több magyar jelölt is szerepel. A kommunista párt előkészületei A kassai kommunista párt szombaton délben beterjesztette a jelöltlajstromát. A rregyvennyolc névből álló lista eső helyén Tausstk Hermáim nemzetgyül. képviselő, valamint Minsik József és Gasparik Vince párt- titkáirok neve áll. A párt tegnap délelőtt gyűlést tartott a munka síházban, amelyen a választási előkészületekkel és a vidéki szervezetek jelentéseivel foglakozott. A párt bizal- imiférfiai szombaton egész délelőtt tanácskoztak. Az értekezleten Smeral képviselő is résztvett, aki este Ungvárra utazott, hogy a párt ruszinszkói szervezeteinek vezetőivel tárgyaljon. A kommunistáik ungvári jelölt- lajstromának élén Gáty József dr. ügyvéd lesz* * A (kommunista párt központi titkársága felhívással fordult a választókhoz, hogy külön munkás- és kisgazdafajstromot állítsanak azokban a községekben, ahol a kommunista- párt nem állít külön lajstromot, de ahol ennek ellenére rokonszenveznek a kommunistákkal. Korteskedik a cseh sajtó A választások kiírása általában nem keltett valami túlságosan nagy izgalmat a cseh sajtóban s talán igaza van a Tribunának, mikor azt állítja, hogy a közönséget a választásoknál a football is jobban érdekli. A Národni Demokracie még most is azon sopánkodik, hogy a választásokat tulkorán írták ki s igy tulkorán ejtik meg. A párttagok tekintélyes része szeptember közepén még fürdőkben nyaral és nem szívesen fogja félbeszakítani üdülését a választások miatt. A cseh nemzeti demokrata pártnak tényleg peche van. A legutóbbi községi választások 1919-ben szintén rossz időben: júniusban folytak le, amikor a párttagok legnagyobb része „már" fürdőkben nyaralt. A szociáldemokrata Právo Lidu rosszmájuan azt állítja, hogy eszerint a cseh nemzeti demokraták állandóan fiir- dőznek. A Pravo Lidii ellenben teljes gőzzel agitál a párt érdekében. Nagy-Prágában a 424-680 választó közül 227.761 a női választók száma. Vagyis Prágában 30.842-vel több a női, mint a férfiválasztó. A P. L. ezt a túlsúlyt belátva, a női választóknak udvarol. Tárcarovatunk: Szerda: Dutkó Zoltán: Szenzáció „minálnnk". I. Csütörtök: Rácz Ferenc: Vigyázz! (Vers.) Dutkó Zoltán: Szenzáció „minálunk". II. Péntek: Molnár Jenő tréfái: Egy kis modern nyelvészkedés. Idegen szavak tára. Szombat: Szederkényi Anna: Budapest mulat. Vasárnap: Bányai Kornél: Dacos tavaszi ének ősszel. (Vers.) Segesdy László: Asszonyördög. Mécs László — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Schöpflin Aladár Nincs semmi személyi adatom Mécs Lászlóról. Mindössze annyit tudtam eddig róla, hogy katolikus pap egy kis faluban, egy időben a budapesti Életben jelentek meg versei, most pedig a Prágai Magyar Hírlapba ir. Most pedig ismerem, jobban, mint akárhány személyes ismerősömet. Azt ismerem belőle, ami a legfontosabb, leginkább jellemző s ami az egyik embert legjobban megkülönbözteti a másiktól: a lelki életét. Tudom, hogy nemcsak foglalkozására pap, hanem szivére is, Jézus szellemében való keresztény abból a típusból, amelynek az Assisi szeut a legdicsőségesebb kialakítója: az érzékei nyitva vannak a teremtett világ minden szépségének befogadására, a szive nyitva van minden szeretedre és mindig kész hálás alázattal leborulni a szépség formájában jelentkező isteni lényeg előtt. Szeretető, amely minden pillanatban elárasztja forró hnUámaivaJ, dithirumbikus erővel tör ki, ha embert lát szenvedni vagy örülni vagy egyszerűen csak élni. Tudom azt is, hogy fiatal ember, romlatlan szivü, lelkes és friss, amilyennek minden fiatal embernek lenni kellene. A nagy emberi ideálok napfényében látja a világod s ezért az a világ, amelyet leikében felépített magának, ragyogó még 'árnyékos oldalain is, a színek és melódiák, a zengő érzések és szárnyaló gondolatok világa. Tudom azt is, hogy kongeniálís közösségben él a természettel, kilesi a hajlongó füvek és bókoió virágok titkait, pajtási viszonyba lép a madarakkal, kollégaként beszél a tücsökkel és eseménye életének a tavaszi szék az orgonádé őszi vihar, a nap mindennap megújuló fölkelése és lenyugvása. Tudom azt is, hogy „ember az embertelenségben": reszket a szive a fájdalomtól és Mháb orod ás tói mikor azt látja, hogy az emberek gyilkolják egymást és ezt háborúnak nevezik. Mindent tudok róla, még azt is, amit talán ő nem is akart, hogy tudjam. Elárulta magát előttem, azzal a közlékenység- gcl, amely a költők megkülönböztető jegye. Mécs László költő, nemcsak úgy, hogy verseket ir, hanem úgy is, hogy arra vau rendeltetve, hogy verseket Írjon. Ami az életében, a lényében lényeges és fontos, az magától poétikai formákba ömlik, akár az ő akaratával, akár akarata ellenére. Nem hiszem, hogy képes volna nem Írni verset. Nem adott témákra csinál, előre megfontolt szándékkal, variánsokat, hanem az életének érzelmi rezonanciái ömölnek önkéntelen formákba s ebből lesznek a versek. Erről meggy őzödbe tik az, aki találomra elolvassa három versét a könyvében. Ez (pedig egy költő íiicgitéjésébgn a fődgjog, mert akiben megvan, az igazi költő, akiben nincs meg. az dilettáns. A vers mögött egy arc körvonalának keld lenni, arcénak, amely eltorzul vagy fel- magasztosodik, amely egész életet tükröz egy bizonyos pillanatban összesüritve. Máskülönben nem vers, osak többé-kevésbé hangzatos szavak összehaiínozása. Ezt a lelki arcát mutatja meg a költő s osak akkor költő, ha meg is tudja mutatni. S ez a legnagyobb dolog is a világon, mert az ember el van az embertől különítve, nemcsak testének a tér különböző részeibe való elhelyezkedése által, hanem azáltal is, hogy minden ember lelki élete is külön térben mozog, egyik a másikkal osaik ritkán érintkezik, zárkózottság, elfogultság, gőg s szégyenkezés és még egy sereg más ösztön és indulat kerítései zárnak el embert embertől. És van még egy roppant korlát: a kifejezés nehézsége, amely iámnál! nagyobbra nő, mennél mélyebbre megyünk le, mennéd lelkibb az, amit ki akarunk fejezni, mennél rejtettebb titkait akarjuk feltárni lelkűnknek. Az emberek némán állanak szemben egymással, amint az érintkezés köztük túlmegy a konvenciók határain. Csak a köitőnek adatott meg a közlékemység ösztöne mellett a kifejezés képessége, ö tudja feltárni a mágia legbensőbb énjét, lelkének titokzatos mozdulatait, miért ö tudja megtalálni és kimondani azt a szót, amely nemcsak szótári tartalmával hait, hanem a ritmusúval, a muzsikájával, a hangsúlyával, a mondatba való belekapcsolód ásával, legfőképpen pedig organikus életbői fa ka dót ts ág óval. Ezáltal válik a költő nemcsak önmaga kifejezőjévé, hanem embercsoportok. társadalmi osztályok, kultur- fokok, legmagasabb fokion a nemzet és az emberiség megszól adta tójává. Az ember csak érzi magát egyedülállónak, voltaképpen nincs egyedül: érzésének, gondolatának társai vannak, ugyanazon érzések és gondolatok körében élő emberek. A többiek némaságának hangot adni, ez a költő hivatása. Méos László anrnák az életkörnek a megszólaltatója, amelyben él. A természettel szoros kapcsolatban élő embereké, akik ha érintkeztek is a kultúrának bármiféle eredményeivel, lelkűk tisztaságát, idealizmusukat, hitüket megőrizték. Képek és alakok tűnnek elő verseiben, mind közvetlen szemléletből származók és mind olyanok,- amelyekkel a költő szoros lelki közösséget teremtett magának. Egy kaszájával ballagó öreg paraszt, egy koporsóban fekvő kis gyerek, a mezőin átsiető fiatal panaszflámy — mind testvérei, akiket ért, szeret és megszólaltat. Egy népies vonás nincs a verseiben és mégis mindig érezni belőlük a nép között, a néppel élő embert, aki csak magasabb kultúrájával és költői adományával emelkedik ki népéből. S ez a nép nem valami elvont fogatom, politikai vagy szociális szimbólum* eleven, friss szemmel látott emberekből áll, van egyéni és vau helyi színezete. Felismer- ’hetőleg a felvidék népe ez épp úgy, mint ahogy a természet, amely a verssorokból beleárad lelkűnkbe, a felvidék speciális színeit és illatát hoTdjta magán. Ezzel a néppel és ezzel a természettel él együtt a költő, kougeniális vele, mint a rész az egésszel s reprezentánsává lesz éppen e kongeuialitás révén. Értem, ha Mécs László verseit szívesen olvassák felvidéki olvasók, önmagukat, a környezetüket, az életük formáit, a levegőjüket érzik bennük*
