Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-26 / 193. (346.) szám

Vasárnap, augusztus 26.

ezt

*3

galmi járulékok és különösen a munkabérek és tiszti fizetések tekintetében is mértéktelen károkat okozna. Különösen ez utóbbiakra lehetetlennek tartják a munkások- és hivatalnokoktól kért aranyparitás alkalmazását. Szerintük egy vagyonilag és keresetileg tönkrement egyén nem élhet úgy, mint a gazdag, vagy legalább is szolvens ember. Magyarország mai levert helyzetében, pasz- sziv mérlegével az előző kategóriába tartozik, holott a békebeli Magyarország aktív és gazdag volt — és igy nem ábrándozhat a munkás és hivatalnok sem a régi életstandardról, ami egyet jelentene a járandóságoknak aranyparitásban való fizetésével. Ezenkívül azonban az értékálló koronának rendszeres bevezetése egyet jelentene a magyar koronavalutának tényleges megszűnteté'sével. mert hiszen ekkor a tulajdonképpeni magyar valuta a valorizációs alap, szóval a dollár svájci frank, vagy búza lenne és ebbe a magyar állam egyéb komplikációkon kivtii már csak presztizsokokból sem mehetne bele Ezért ott is, ahol a valorizációt tényleg hivatalosan alkalmazzák, ezt nem a korona értékingadozásával, hanem az adós késedel- mezésével, illetve kártérítési kötelezettségével okolják meg.

Nem akarjuk most közgaszdászaink állásfoglalását fölülvizsgálni. csupán arra mutatunk rá, hogy nagyon sokan az ellenző apostolok közül saját követeléseiknél rendszeresen és erősen valorizálnak, ellenben tartozásaik tekintetében az értékállósi- tás hangos ellenségei. A gyáros és gazda az ő termelvényeinél a korona legkisebb lanyhulásánál emeli az árakat; a nagykereskedő vagy nem hitelez, vagy ha hitelt nyújt ezt értékálló koronában teszi, ellenben mindegyik tiltakozik az ellen, hogy a Jegyintézet nél élvezett hitelét vagy adóját valorizálják. De az állam sem jobb; ő is valorizálja az adókat, ellenben nem valorizálja a hadi- kölcsönöket. Sőt egyenesen az a látszat hogy nem minden ellenvalorizációs állás- foglalás őszinte. Tudvalévőén a korona ingadozásával szemben nem mindenki találja fel magát. A beavatottak, a nagytőke az ő gazdasági szervezettségével • és hatalmával tud védekezni ellene, ellenben a kisemberek nem igazodnak el rajta, sőt törvényes intézkedések híján szervezetlenségükben és tőkeerejük hiányában áldozatokká válnak, úgy hogy ebben „a gazdasági anarchiában, a valorizáció minden oldalra kiterjedő törvényes intézménye nélkül, sokan csak annál többet harácsolhatnak!

A valorizáció teoretikusaival tovább nem törődve néhány ide tartozó szokványt és törvényes' intézkedést óhajtunk ismertetni. —nyő.

(Folytatjuk.)

— A cseh-szlovák dukálok verésének előmunkálatait ipar befejezték. A dukálok végleges modelljét már elküldték Körmöcbányára. Egyelőre 1000 darab jubileumi dukáló t vernek, az érmék verését később a szükségletnek megfelelően folytatják. A csehszlovák dukátokat október 28-án hozzák forgalomba. Átmérőjük 19.75, vastagságuk 5 milliméter, súlyúk 3.5 gramm, értékük közel száz kotrona lesz. A duikátok külföldre való kiviteléhez a bankhivatal engedélye lesz szükséges.

— Budapesti kereskedők a pozsonyi Du- na-vásáron. Pozsonyból jelenti tudásitónk: Jelentettük, hogy 30 budapesti kereskedő érkezését jelezték a pozsonyi DumaváSárra. Pénteken délután a párkányi vonattal megérkezett — öt. A Stodoia Kornél dir. vezetésével kivonult rendezőbizottságmak nagy volt a meglepetése, mert 30 vendégre számítottak. A későbbi hajóval megérkezett még tíz kereskedő s ma is jönnek még, úgy hogy vasárnapig együtt lesz a harminc. A budapesti cseh-szlovák követség egy-két kereskedő vízumának kiadásánál nehézségeket okozott. Stodoia ezért a teljhatalmú miniszter utján tiltakozni fog a pesti cseih-sztovák követségnek emez eljárása miatt. A kereskedőkkel jött Sohreyer Jenő dr., a Kereskedelmi Csarnok igazgatója. A vendégek valamennyien tekintélyes budapesti kereskedők, főként a bútor- és fextilszakmából és három-négy napig maradnak Pozsonyban.

— Vetömagvakat kapnak az orosz földmlve- sek. A népbiztosok tanácsa elhatározta, hogy 9,509.000 púd gabonát oszt ki a földmivesek között az őszi vetés céljaira.

Gyenge férfiadnak

10 Ké. póstabélyegben való beküldése ellenében bérmentve küldöm szabadalmazott szenzációs találmányomat ismertető könyvemet. iose Cim:

„Patent 507“ Cluj (Kolozsvár) 1. sz. postafiók

— A kiegyezési eljárások visszaélései ellen. A cseh-szlovák bankok egyesülete memorandumot; intézett az igazságügymi- niszterhez, amelyben utal a kiegyezések nagy számára és a bírósági kiegyezési eljárás különböző nehézségeire. Az igazságügy- minisztérium a memorandum válaszaként megküldte a bankok egyesületének azt a rendeletet, amelyet a bíróságokhoz intézett s amelyben felhívja azokat, hogy minden esetben tegyék meg az ügyészségnél a feljelentésit, ha az a gyanú merült fel, hogy egyes adósok jogtalan kiegyezési eljárás utján mentesülni akarnak kötelezettségeiktől, Arra is felhívja a bíróságokat, hogy ügyeljenek arra, hogy az adósnak vagyoni állápota, továbbá méltányos kvóta betartása szigorúan megállapittassék, illetve ellenőriztessék.

— Genfben újból tárgyalják a déiivasuti egyezményt. Az osztrák kormány az olasz kormányhoz jegyzéket intézett, amelyben közli mindazokat a módosításokat, amelyeket Zimmenmann népszövetségi fomegbizott a déiivasuti egyezményen Ausztria érdekében követel. Minthogy Zimmermann és Seiipel kancellár is szeptember elején a Népszövetség üléseire Qenfbe utazik, ahol találkoznak az olasz államférfiakkal, az osztrák jegyzékben foglalt módositásokról a genfi olasz— osztrák tárgyalásokon fognak dönteni. Az osztrák kormány megkeresésével kapcsolatosan válit ismeretessé, hogy Mussolini miniszterelnöknek Castí'gítoniva'l való tárgyalásai a Déli vasút függőben levő kérdései megoldásáról szólnak.

— Sztrájkok és kizárások a cseh-szlovák köztársaságban. A szociálisügyi minisztérium közlése szerint ez év májusában a köztársaság területén összesen 40 kollektív munka- beszüntetés történt. Ebből 34 volt sztrájk 10.185 sztrájkoló munkással és hat kizárás, amely 795 munkást érintett. Májusban 26 uj sztrájk kezdődött 4190 sztrájkolóval. Munkanapokban a veszteség 47.600, a munkások bérvesztesége 1,090.000 korona.

— A kiállítók üzletvezetése. A prágai mintavásár vezetősége ezúton is felhívja a kiállító cégieket, hogy az őszi mintavásár egész ideje alkuit tartózkodjianak kiállítási fülkéjüknél vagy bizza- nak meg a helyettesítéssel olyan személyeket, akik üzletkötésre és dlszpozíóra jogosultak. A külföldi bfáíllLfcáaoikon rendszerint a cég főnökei vannak jelen vagy olyan igazgatók és cégvezetők, akik jogosultak főnöküket, illetve a kiállító vállalatot teljes hatáskörrel helyettesiiteni. A prágai mintavásárok során ismételten előfordult, hogy a kiállító cégek fülkéiben csak alárendelt felügyelő személyzet van jelen, amely sem üzletkötésre, de még felvilágosítások adására setm alkalmas. Legfőbb ideje volna, hogy a prágai mintavásár kiállítói is komoly üzletvezetésről gondoskodjanak és az eladáson kívül gyári és kereskedelmi érdekeik hathatós ssjtópropagálását is megszívleljék.

— Az erdélyi szeszipar. Kolozsvárról jelentik: A pénzügyminiszter megbízásából

Duculescu vezérfelügyelő a csatolt területek szesziparáról részletes jelentést dolgozott ki hosszú és beható tanulmányútja alkalmából- Kimutatta, hogy a csatolt területek ipari, mezőgazdasági szeszgyári, finomitói és szabadraktárai mindössze kétezer vagon szeszt termeltek, leginkább a belföldi fogyasztást céljaira. A romániai szeszexportot egyébként megnehezíti az is, hogy a külföld prohibitiv vámokkal védekezik a román import ellen. Megállapította a szeszkartell fontosságát a termelés egyöntetűsége szempontjából. A marhahizlaló szeszgyárakról is említést tesz a jelentésben. Ezek az üzemek a magas kiviteli illetékek miatt az utóbbi időkben visszafejlődtek.

— A Bohemia-bank szanálása. A Pr.

Tagbl- értesülése szerint egy angol—francia pénzcsoport a Legióbank utján ajánlatot tett a kormánynak a Bohemia-bank szanálására nézve. Az ajánlat szerint a szanálást akként vinnék keresztül, hogy a pénzcsoport a Légió- bankkal együtt 40 millió korona összegű uj részvénytőkét biztosítana és pedig 3:1 arányban. Az ajánlat azt kéri a kormánytól, hogy 100—150 millió korona betétet helyezzen el a banknál alacsony kamattétel mellett fiz esztendőre. A betét ellenőrzése céljából nevezzen ki a kormány egy bizottságot. Az ajánlat elfogadása esetén a csoport átvállalná a Bohemia-bank összes aktíváit és passzíváit.

— Mintavásár Temesváron. A temesvájri mmtavásárt szeptember huszonkettő és harrnin- cadlka között tartják meg. A mintavásáron csak belföldi cégek állíthatnak ki. A vásá/r látogatóinak a román áliamvasüt ötvenszázalékos kedvezményt ad.

— Emelkednek a lengyel gabonaárak. Krakó- bó! táviratozzák: A mai terménytőzsdén a rozst 450.000 márkával jegyezték. A gabonaáraik emelkedő tendenciát mutatnak.

— Uj lengyel exportilletékek a iára. Varsóból táviiratozzák: A kereskedelemügyi minisztérium uj exportilletékeket állapított meg a fára. Az épitőfa után 1 sh., bányafa és tűzifa után 4 sh., nyárfa után 10 sh. illeték fizetendő köbméterenként.

— A cseh-szlovák szénpiac. Április elejétől

junius végéig 333 bányában bányásztak szenet. 126 bányában kőszenet és 207 bányában barnaszenet termeltek. A kőszénbányákban 69.007, a barnaszénbányákban 41.559 munkás dolgozott A folyó év második negyedében 3,342.340 tonna kőszenet, 3,933.814 tonna barnaszenet és 439.733 tonna kokszot termeltek. A bányák saját szükséglete a bruttote^melés tiz százalékát tetite ki. A kitermelt mennyiségből 664.853 tonna kőszenet és 558.776 tonna barnaszenet exportáltak. Ebből 365.000 tonnát Németországba, 210.000 tonnát Ausztriába, a többit Lengyelországba, Jugoszláviáiba. Franciaországba, Olaszországba, Svájcba, Magyarországba, Hollandiába és Dániába szállították. Cseh-Szlovákiába ugyanekkor 108.982 tonna kőszenet importáltak.

— Amerikában leszállítják az adókat. Anglia volt: az első állam, amely az adókat leszáll! tottta. Most — mint egy newyoriri távirat jelenti, — Amerika is csatlakozik az adót leszállító Angliához. Ma Amerikában az ingatlan becsért ékének mindem száz dollárja után 1.76 dollájí kell fizetni, jövőre azonban az adó már csak 1.65 lesz.

— Egy prágai bankház fizetésképtelensége. A tőzsedkaimara közlése szerint M Róseníeld prágai bankház fizetésképtelenséget jelentett.

— Weisskirchner dr. az Austroch-Jugo- slávla Bank elnöke. Becsből jelentik: Welss- kirchner dr., a nemzetgyűlés eddigi elnöke és Bécs város volt polgármestere visszavonul a politikai élettől s a most alakult Austrodh-Jugoslávia Kereskedelmi Bank el* nőké lesz.

— Bevonják a tizdináros bankjegyeket.

Az S. H. S. királyság hivatalos lapja a pénzügyminiszter rendeletét közli, amely elrendeli a tizdináros bankjegyek azonnali bevonását A bankjegyeket 1924 junius 10-ig cseréli be a Nemzeti Bank.

— A budapesti pénzpiacon túlsúlyban volt

a kínálat. Budapesti tudósítónk táviratozna: A szombati bankközi forgalomban a legnagyobb üzletfelem ég mutatkozott. Délfelé a forgatom élénkült valamivel, azonban mindvégig szűk keretek között mozgott. A pénzpiacon a kínálat volt túlsúlyban,

— Uj részvények a budapesti tőzsdén. Budapestről jelentik: Szeptember hónap folyamán be fogják vezetni a tőzsdére a Marx Lakk- és Festőgyár részvényeit. — A Műnk és Daviidisöhm cég bevezeti a tőzsdére a Vilikéin Gépgyár részvényeit.

— Tízmillió dolláros kölcsön Romániának. Brassóból jelentik: Pár héttel ezelőtt két amerikai pénzember érkezett Bukarestbe. Útközben a pénzügyminisztert is felkeresték Dornavatrán, majd a fővárosban is eh öltöttek egy pájr napot. Útjuk célja Románia gazdasági és pénzügyi tanulmányozása volt. Nem sok ideje, hogy elhagyták Romániát és Bukarestben máris az a hir terjedt el, hogy az amerikaiak tízmillió dolláros kölcsönt ajánlottak fél Romániának. A kölcsön átvételi árfolyama a mai kurzus volna, ez tehát azt jelentené, hogy Románia két és negyedmüliáird leit kapna kölcsön, még pedig elég kedvező feltételek mellett, metrt a kamat négy és hétnyolcad százalék, a törlesztési idő pedig öt év lenne. A bukaresti beavatottak már a kölcsön rendeltetését is tudják. Eszerint elsősorban a külföldön levő leieket akarja a kormány visszavásárolni és az Amerikában levő kincstári bonokat visszaváltani. A kölcsönből fenmaradó részt vasúti beruházásokra és a háborúban elpusztított területek helyreállítására forditaná a kotrmány.

— A prágai húspiac. A mai húspiacon a következő árakat jegyezték: Üsző 11—12. borjú 15 —16, belföldi sertés 14—16, bakonyi sertés 15, dán sertés 12—14, belföldi marhahús: ökör eleje 12—14, hátulja 13—15, bika 12—14, tehén eleje 10—12. hátulja 11—14, egy éven aluli üsző és tinó 10—12 cseh kilogmamomként. A forgalom közepes volt.

— Hossz a prágai magánforgalomban.

A mai prágai magánforgalomban ismét igen szilárd volt az irányzat. Az érdettclődés előterében a bánya- és gépgyári értékek állottak, amelyek egészen szokatlan arányokat produkáltak. A devizapiacon nyugodt volt a forgalom: Budapest 18 és háromnegyed—19 és fél, Berlin 7.95, Bécs 4,95, dollár 34.70.

— Az olmützi terménytőzdén a következő árakat jegyezték: Búza 145—150, rozs 100—107, árpa 96—100, tengeri 140—142, préselt széna 55—60, 0-ás liszt 265—270, rozsliszt 180—190, amerikai zsir 11.60—11.70.

— Erősebb áremelkedések a budapesti terménytőzsdén, Budapestről jelentik: A tegnapi terménytőzsdén lényegesen megszilárdultak az árak. Búza 76 kg-os tiszavidéki 78—79.000. egyéb 77.500—78.000. 78 kg.-os tiszavidéki 79.500—80.500, egyéb 79—80000, rozs 51—51.500, zaj? 60—61.000, takarmány- árpa 54—57.000, tengeri 71—72.000, korpa 38—39.000, repce 135—142-500 korona.

— Nagy bessz a lengyel börzéken. Varsóból jelentik: A katasztrofális jellegű pénzhiány a részvények óriási áresését idézte elő a lengyel börzéken. Az ipari részvények közéd száz százalékkal estek.

Devizaárfoly<3!ii@§i

szombaton, augusztus 25-én: BUDAPEST:

1 holland forint 7510.—

1 román lei. . . 85.—

1 dán korona . . 3560.—

1 norvég korona 3110.—

1 font sterling 87200.—

1 német márka . 0.0035

1 olasz lira . . . 820.—

1 francia frank . 1075-—

1 osehszl. korona 565.—

1 svéd korona . 5070.—

1 svájci frank . 3440.—

1 osztrák korona 0.26S5 1 bolgár leva • • 170.—

1 jugoszl. dinár , 195.—

1 dollár .... 19100.—

1 lengyel márka 0.083 1 belga frank . . 860.—

ZÜRICH:

VIII/25 VIII/24

100 csehszl. korona . 16.2225 1 6.20 svájci frank

100 magyar korona. 0.03375 0.03125

100 német márka . . 0.00011 0,00012

100 hollandi forint . 217.50 217 90

100 dollár

........ 553.50 553.50 ” "

1 font sterling . . . 25.21 25,22

100 francia frank . . 31.3** 31.605

100 olasz lira .... 23.825 23.80

100 belga frank . . . 25.25 24.65

100 dán korona . . . 103 25 103,25

100 svéd korona . . 147.25 147.25 ’n „

100 norvég korona . 90.25 90.25 „

100 spanyol peseta . 74.50 74.— „ „

100 Buen. Air. peso • 180.— 180.— „ „

100 jugoszláv dinár. 5.775 5.775 „ „

100 bolgár leva . . . —.— —.— „ „

100 osztrák korona . 0.00782 0.00777 „ „

100 lengyel márka . 0.00235 0.00235 „

100 román lei .... 2.50 2 50

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP

Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL,

IGLÓ. UNGVAR.

Kiadja: Flachbarth Ernődr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktlen-Gesellschaft nyomdájában. Prágában. — A nyomásért felelős: O. Holik.

1AMIM

fü¥ RKNCl

harang öntödéje I

1298

Alaplitatott 17©3*öan

Dngmegye Msócföc Poákarp, M

KITÜNTETVE: Páris 3 drb érem. Marseille 2, Moszkva 2, Bécs 2, Budapest 4, Szeged 1, Fehérvár 4 Kecskemét 1, Pécs i, H,-M.-Vásárh. arany dklevél, Békésm. gazdasági egyesület, Örsz- gazd. egyesület, Gömörvidéki gazd. egyes., Órsz. Iparegyesület, Orsz. vas- és fémipari kiállításon disz érem. Ezenfelül 3 óremkereszt, 1 a szófiai érsektő1

Biztos eredményt csak akkor ér el, ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel

VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA>

ÍM.WMMW.M dJ

< ►

% g csokoládé és ^ t

$ 4? déligyiimölcs ►

| 4^ 1235 kereskedése ^ :

| US ló. Sicp€s ifiévé || ®@®@©©@@©®®®©©©©©©®*<?>®®®®®©®®©®<» SCHALKHÜZií

| naguszSEloda r.-i. u

f K»IIc« — Mcesso j j

• 70 modern kényelemmel be- J >

• 1325 rendezett szoba — Nagy étterem — Kis étterem — Emeleti társalgó — Ezer embert befogadó koncert-és bálterem

| Tisztaság-, komfort — Szolid árak J j 8 < > •®©©®©©©®©®©®©®®®®®®«e©®®®®«©®®®

Spárga. | í hOiei. I

S |

: mindennemű :

i hötftárúh |

| Anion rielssig s Nadif. j

: s £?*ága, Tíőrodní ti. 20.

• ^Alapítva 1884-bexi. (Ezelőtt K. Morstadt) •