Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-23 / 190. (343.) szám
rCsfltftrtök, augusztus 23. jmiőAiJucmyffRMF ________________________________________________» KÚ ItíMM S\Ci A cseia-szlovák textilipar helyzete Prága, augusztus 21. Schuster Vencel dr.. volt meghatalmazott miniszter, az Alig. Böhm. Bankvereiin elnökigazgatója, a prágai mintavásájr „Internationaler Handel und Industrie” ciimü hivatalos lapjában a következőket írja: Á textilgyártás az áruraktárak elértéktelenedése, valamint a bel- és külföldi követeléseknél elszenvedett veszteségek folytán rendkívül elgyengülve lép be 'az uj gazdasági időszakiba. A textilipar gyorsan és hathatósan alkalmazkodott a deflációs válság által előidézett árleszállításhoz. A cseh-szlovák textilipar alapeleme a gyapotipar, a régi Aarsztria-Magyarország mintegy 3,583.000 orsó és 136.000 szövőszékkel maradt meg a köztársaság területén. A gyapotipar forgalma a lakosság jólétének és vásárlóerejének mértékéül szolgálhat, mivel a széles néprétegek nagyjából gyapotszöve- teklkel rulházkodnak. a ruházkodás pedig a legfontosabb életszükségletek közé tartozik. Egész Európa gyapot termelése pang, holott az Egyesült Államokban ez az iparág virágzásnak indul. Ebben tükröződik visz- sza a világgazdaság mostani állapota. Angliában, a gyapotipar hazájában, a gyapotfonóüzemek a normális termelést felére redukálták, számos szövöüzem szünetel és sokan csak korlátolt üzemmel dolgoznak. Franciaországban a Ruhr-konfliktus óta rosz- szalbbodás állott be, mert az elszászá gyáripar, amelynek a békeszerződés vámmentes kivitelt biztosit Németországba, elvesztette németországi kivitelét és nyomja a francia piacot. Németországban is a Ruhr-konfliktus és az ezzel járó fokozódó drágaság folytán válságos ez ipar helyzete, Olaszországban és Lengyelországban, de különösen Lodzb’an szintén kedvezőtlenek a viszonyok. Ausztriában, ahol 1.700.000 orsó, de csupán 11.000 szövőszék van, a szövőgyárak jó üzleteket csinálnak a belföldön- Cseih-Szlovákiában pedig pangás van. Az Északamerikai Egyesült Államok, amelyek azelőtt gyapottermésük- nem csupán 30 százalékát használták fel most már 50%-n ál is többet fogyasztanak és a gyapotáruk forgalma is rendkívüli módon emelkedett. Milyen a helyzet a gyapotbevásárlás dolgában? Két év leforgása alatt a gyapot fontja 11 centről 22 centre emelkedett és már ma megjósolhatjuk, hogy a gyapot fontja 30 centre fog emelkedni. De ki ismeri ki magát a gyapotban? Háború előtt Amerika átlag 14—15 millió bála gyapotot termelt (á 500 angol font), az utóbbi években azonban 9—10 millió bálát termel és maga is 20%-kai többet dolgozik fel. Miért nem érezni ezek szerint nyersanyaghiány miatt Európában nagyobb gyapotáru keresletet? Ezt csak a háború után lecsökkent vásárlóerővel lehet megmagyarázm. (Európának 4 és fél millió bála gyapotra van szüksége ) A gyapjuipamaik legtöbb vállalata a régi monarchiából szintén Cseh-Sziovákiára maradt, még pedig 1,095.000 orsó és 37.000 szövőszék. A gyapjuárak tavaly és ezidén emelkedtek, holott a deflációs válság arra vezetett, hogy a készleteket mélyen áron alul eladták. A gyapjuipari vállalatok foglalkoztatása nagy ingadozásokat mutat. A leniparban Cseh-Szlovákián'ak 280.000 orsója és 12.000 mechanikai szövőszéke van Ezeket még a késziszövőszékek tekintélyes sora is bővíti. Ebben az iparban a vásárlóerő csökkenése még fenyegetőbb, mint a többi iparokban, mert a lenszöveteket kiszorítják a többnyire olcsó gyapotszövetek. A nyersanyagok beszerzése is nehezebb, a termelésben pedig állandó a pangás. A selyem-, juta- és kenderipar, de különösen a szőnyegszövőipar szintén sokat szenvedtek a deflációsválság miatt, de aránylag 'kielégítő forgalmat csinálnak, ami nemcsak a belföldi fogyasztással, hanem a nyugatra irányuló fokozott exporttal függ össze. A belföldi gyáriparok közül ,a textilipar az, amelynek legnagyobb a behozatala, de legnagyobb a kivitele is és ez az ipar foglalkoztatja a legnagyobb munkásszámot. A gazdasági összhelyzet tehát leginkább ezt a gyáripart érinti. (A textilipar az egykori monarchia iparának 80%-át öleli fel.) Erre az iparra vonatkozik elsősorban az exln- dusztrializálás könnyelmű jelszava. Aki könnyű szívvel hangoztatja az exindusztriiali- zálást, a vállalatok megszüntetését, annak meg kell barátkoznia a lakosság nagy hányadának kivándorlásával is. Mert Csehszlovákiában a lakosságnak majdnem fele yam foglalkoztatva ebben az iparban és a textilipartermelésnek majdnem háromnegyed részét exportálni kell. Logikusan azt kell következtetni az exindusztrializálás végrehajtásából, hogy az összlakosság életstandard- ja csökkenni fog, az adóforrások bedugulnak és az államra nézve lehetetlenné válik, hogy az eddigi fizetéseket teljesítse. A gyáripar csökkentését sem kereskedelemmel, sem szállítással, de még a mező- gazdasággal sem lehet pótolni. Textiliparunk fél a dunai államok indusztrializálásától is. Vájjon résztvegyen-e ez államok indusztri- laiizálásában? Erre a kérdésre bizonyos előfeltételek mellett igennel kell válaszolni. Textiliparunk rohamosan elveszti az utódállamokban volt eladási piacát. Az ez államokkal való kereskedelem politikái közeledésben meg van a lehetősége a szűkített vámmentes eladási piacok kiterjesztésének. De vájjon lehetséges-e az ez államokhoz való kereskedelempolitikai közeledés? És milyen formában? E kérdésre annál sürgősebb a kielégítő válasz, minél bizonyosabbá válik, hogy a textilipar mint egész, nem ori- en'tálódhatik oyan könyen a nyugatra, vagy a tengerentúlra. Az előző években még felette aktív kereskedelmi mérlegünk az 19234k év első hónapjaiban fokozatosan elvesztette ezt az aktivitását. Még nra is mintegy 300.000 a cseh-szlovákfiai munkanélküliek száma. A válla latoik nyílt és csendes tartalékai a deflációs válság során többnyire felemésztődtek. Vájjon nem kell-e ebben intést látnunk egy okos gazdasági politikára való áttérésre, amely ia túlzott etatizmus ellen irányul és ment minden kísérletezéstől? Meg kell változnia az adópolitikának, az autonóm testületek nyomasztó pótadópolitikájának, az ön- kormányzat pénzügyi ellenőrzésének, a minimumra korlátozni kellene a két vágányu közigazgatás kiadásait, lényegesen le kellene szállítani a szénárakat és a szénszállitási tarifáikat. Mindezek oly szükségszerűségek, amelyek sürgős megoldást igényelnek. Egy pari exportállamban eleven Összefüggések vannniak a mezőgazdasági érdekek és a gyáripari tevékenység az állam,, valamint annak lakossága létérdekeivel. Ez a nyugaton és északon tért hódított megismerés mi- n álunk is át kell hogy hassa a törvényihozást a közigazgatást, valamint a közvélemény ha nem akarunk elpusztulni. — Á pozsonyi Városi Takarékpénztárat nem pártolják eléggé. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Okaníik Lajos dr. polgármester tudósitónk előtt úgy nyilatkozott, hogy a közönség nem pártolja eléggé a nemrég megnyílt Városi Takarékpénztárat. Pedig a polgármester a Városi Takarékpénztár sikeres működése révén akarja megoldani a pozsonyi lakásínség problémáját. Már most elhatározta egy szükebb ankét negyven szükség- lakás építését, amire a szükséges pénzösz- szeget részint a V. T., részint a kormány garantálná. Eddig mindössze egymillió korona betétet kezel a Városi Takarék. Ez mind magános betevőké. A különféle alapokból (árva-alap, szegény-alap, alapítványok stb.) még egy fillért sem kaphatott a Városi Takarék, mert ezek a különféle pénzintézetekben vannak gyümölcsözőieg elhelyezve és a polgármester, mint mondja, nem barátja a felmondásoknak és egyes kisebb pénzintézetet érzékenyen érintene az alapítványi pénzek felmondása. Pedig előbb-utóbb, akarva-nemakarva ehhez a módhoz kell maid folyamodnia a Városi Takarékpénztárnak, ha iazt akarja, hogy versenyképes legyen. Szerintünk nagy baj az, 'hogy a Városi Takarék csak négy százalékot fizet a betétek után,, mig a többi pénzintézetek 5-6 százalékot is adnak. (X.) — Cseh-szlovák töke Romániában, Kolozsvári jelentés szerint ott cseh-szlováik tőke részvéteiével egy bőrgyár alakul, amely finomabb borfajták gyártásával fog foglalkozni. — A cseh-szlovák—osztrák kereskedelmi szerződés. Bécsi jelentés szerint szeptember közepén kezdődnek Bécsben az Ausztria és Cseh-Szlovákia között kötendő kereskedelmi tárgyalások. A most érvénj'-es szerződés szerint Ausztria Cseh-Szlovákiában a legtöbb kedvezményt élvezi, amelyet a behozatali tilalmak és bizonyos behozatali kontingensek korlátoznak és így a szerződés praktikusan iliuzórius. Az uj szerződés ezen lesz hivatva változtatni. A tárgyalásokat követőleg Jugoszláviával és Magyar- országgal is fognak az osztrákok tárgyalást folytatni. — Á mexikói kormány kereskedelmi ügynöksége a mintavásáron. A prágai ősz: vásár alkalmából a mexikói kormány prágai kereskedelmi ügynöksége kirendeltséget szervez, amelynek a C-pavillonban lesznek a helyiségei. A mexikói kereskedelmi ügynökséget Luis G- Garfias mérnök vezeti, aki a cseh-szlovák exportőrök ajánlatait és mintáit díjtalanul fogja továbbítani a mexikói importőröknek. Bővebb fölvilágositást készséggel ad a prágai mintavásár kereskedelmi osztálya, Prága, I., Jáchymová 5, vagy az SHS-királyság kereskedelmi egyesülése, Prága*, I., Régi Városháza (Staromestská radnice). — A gabona- és llsztkiiíkereskedelem júliusban. Statisztikai hivatal közlése szerint ez év júliusában behoztak 778 métermázsa búzát, (tavaly 32.506 mm), 420 mm rozsot (2375 mm), búzalisztet 152.064 mm (131.597 mm), rozslisztet 4.32 mm (2314 mm); összesen tehát 155.064 mm (135.951 mm) őrleményt. Ebből 63.862 mm-áít Németországból, 20.159 mm-át Franciaországból, 16.270 mm-át Amerikából, 13.596 mm-át Magyar- országból, 13.283 mm-át Hollandiából. Kivittek július hónapban 40 mm búzát, 10.284 mm rozsot, kenyérmagvakat összesen 10.324 mm-át, búzalisztet 16.869 mm-áti, rozslisztet 30.125 mm-át, őrleményt összesen 50.228 mm-át, (tavaly 48.597 métermázsát.) — Fizetésképtelenségek. Bírósági kiegyezési eljárás: UjLalki János malomtulajdonos, Vágszer- dahely, Kaíluzs Lajos kereskedő. Munkács, Weisz József kereskedő Pörbenyik, Pollák József keiesikedő Eperjes, Paizskovics Izsák Iketres- kedő UngváT. — Csődök: Vágó Emil kereskedő Un gvár, Vseobecny délnicky producentni a po- travinsky spoiek, Ungvár. — A wöllersdorfi részvénytársaság leány- vállalatai. Bécsi jelentés szerint a Wöllersdorfi részvénytársaság leányvállalatai legközelebb megalakulnak s ezek iránt erősen érdeklődnék a cseh-szlovák textilcégek is. — A mütrágyaárak alapja a gabonaárjegyzés. Berlini szerkesztőségünk jelenti: Augusztus 15-étől kezdve a birodallmi élelmezésügyi miniszter rendeletére a légeny-mütrágyaájrak árait a rozsárakhoz kell alkalmazni. Ettől a naptól kezdve a kénsavas ammoniak-légeny kilogratnszázia- lékáért (szárított és őrölt, körülbelül 2Q.8 százalék légenytartialommal) nem lehet többet követelni, mint 6 90 kilogram rozs áráért. Hasonló módon szabályozzák a többi légeny-mütrágyák árait is és ezidőszejrin.t 5.55—7.59 kilogram rozs ellenértéke közt váltakoznak. A rozsértéket birodalmi márkára Ikell átszámítani a berlini terménytőzsdén hivatalosan jegyzett középárfolyamok alapján. Az átszámításnál mértékadó a szállítás előtt való utolsó tőzsdenap rozsára. — Nem korlátozzák az értékpaplr-lombardot. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Takarék- pénztárak és Bankok Egyesülete közli: Az egyik napilapban megjelent az a hir, hogy a Tébében /tömörült pénzintézetek elhatározták a lombard- kölcsönök fölmondását és azt, hogy uj értékpapír előlegeket egyáltalában nem engedelmeznek, mint értesülünk, nem felel meg a valóságnak. A Tébe ezzel a kérdéssel egyáltalában nem foglalkozott, aminthogy az értékpapir-lombard kérdése az üzleti politikának olyan alkatrésze, amelynek irányítása minden egyes intézetnek saját hatáskörébe tartozik és közös szabályozás' nak nem vethető alá. — A sajtó és a prágai mlntavásár. A vásárvezetőség közlése szerint a VII. prágai őszi kiállításhoz (szeptember 2—9-lg) a sajtó igazolt képviselőinek nincs szüksége külön belépőjegyre, mert az újságírók szerkesztőségi vagy szervezeti igazolványaik alapján a kiállítás egész területén szabadon ki-, bejárhatnak. A vásárvezetőség súlyt helyez rá, hogy a szeptember má- sodiükán délután négy órakor tartandó sajtónapon, amelyet — mini jeleztük — a Reprezentációs-házban tartanak, a külképviseleti hatóságok és a szerkesztőségek delegáltjai minél nagyobb számban megjelenjenek. A vásárvezetőség reméli, hegy a sajtónapon fesztelen beszélgetések formájában nem egy életrevaló eszme fog felületűim, amellyel elő lehet mozdítani a gazdasági válság leküzdését. — Melyek az elsőrendű szükségleti cikkek Romániában? Bukaresti tudósítónk jelenti: Az uzsoratörvény végrehajtásáról az ipari- és kereskedelmi miniszter a Monitorul Oficiálban a következő rendeletet adta ki: Valamennyi városi hatóságnak tudtára adatik, hogy a Monitorul Ofi- ctai 1923 junius 17 én megjelent számában közzétett. a jogosulatlan üzérkedés megfékezéséről és elnyomásáról szóló törvény második szakaszában meg van állapítva, hogy melyek az általános, közvetlen elsőrendű szükségleti cikkek, amelyeknek maximális árait meg kell állapítani. Ezek a cikkek: a kenyér, a búza-, rozs- és ten- geriliszt, a hús, a hal, a sertészsír és a. tej. Ennek következtében törvénytelenek azok a rendeletek, amelyekben a községi hatóságok a megnevezetteken kiviil más cikkekre nézve is maximális árakat állapítanának meg. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 — Stagnál a román állatkivitel. Brassóból jelentik: Az utódállamok lázas sietséggel igyekznek vámpolitikájukat a tényleges gazdasági viszonyokhoz szabni. Budapestről. Prágából és Beígrádbó-1 majdnem egyidöben érkező jelentések szerint az ottani kormányok a vámtarifák módosítását tervezik, hogy országaik kivitelét elősegítsék. Romániában ezen a téren is elkésve intézkednek. A statisztikai szolgálatot elhanyagolták, ami készül, az is megbízhatatlan. Nem csoda, ha a közgazdasági élet minden ágát átfogó egységes statisztika hiányában a minisztériumok szobáiban olyan intézkedések születnek, melyek a kitűzött célt el nem érik, sőt legtöbbször ellenkező eredményt okoznak. Ilyen balkezes intézkedés volt az állat-kiviteli illetékeknek páT hónappal ezelőtt történt emelése. A kormány számvetés nélkül tízezer leire emelte a szarvasmarhák kiviteli illetékét. Az eredmény nem maradt el, ma már teljesen megakadt az állatkivitel, mert a külföldi piacok, főleg Bécs és Prága árai nem bírják a horribilis kivitel illetéket. Az export- illetékeik abnorm-is emelésétől a belföldi húsárak esését várta a kormány. A marha élősúlya a legutóbbi vásárok tapasztalatai szerint a felére visszaesett, sőt alig van Kereslet de azért a húsáraik tartják magukat. A kiviteli illetékek aránytalan emelése miatt Románia tehát leszorult az állatexportró; anélkül, hogy a belföldi fogyasztóknak valami haszna lenne a meggondolatlan intézkedésbői. A Bauxit nagy tranzakciója. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Alurmniumérc Bánya és Ipar Rt.-nál, amelynek papírjait a közönség „Bauxit” néven ismeri, legutóbb igen nagy tranzakció történik. Megalakult a svájci Bauxit-Trust A Q., amely a magyarországi, olaszországi, romániai és jugoszláviai bauxitvál- lalatok holdingja. Ezt az egyesülést az tettie szükségessé, hogy a vállalat minden országban a legnagyobb védelemben részesüljön. A Bauxit részvényeiből 25 helyett 10 darab lesz egy kötés és a legutóbbi tőzsdén már ezeket az összevont Bauxit-részvényeket jegyzik. Legközelebb bauxitfeldolgozó gyárak épülnek, amelyek mesterséges köszörűk övékét, tüzállótégíákat, a könv- nyü kálíák egész sorát, (aluminiumsókat, tüdőidet stb.). továbbá cementet fognak gyártaná. Alnminiumigyár létesítésére a túl nagy költségek miatt egyelőre nem gondol a vállalat. A dunántúli bauxitltelepek anyaigának vegyi megvizsgálása folyamatban van, de a rétegek nagyarányú feltárása egyelőre még nem kezdődött meg. A magyarországi bauxitvállalatnak ezenkívül jól- menő alvállalata a Béltelki Uradalom Erdőgazdasága, amely évenként 12.000 vagon fát termel ki. — Az argentínai marha behozatala. Félhivatalos éstesülés szerint rövidesen megengedik 1500 darab argentínai vágómarha behozatalát. Eddig csak mintegy száz marhát hoztak be, mivel hiányzik a megfelelő berendezés ahhoz, hogy ily nagyszámú marhát levághassanak. Most a határállomásokon vágóhidakat akarnak berendezni. Az amerikai marhák húsa rendkívül zsíros és ezért a fogyasztók körében nem olyan kedvelt, mint a belföldi hús. Az utóbbi időben amerikai szarvasmarhára is adtak kí behozatal engedélyt, — Á pozsonyi Keleti Vásár megnyitása. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Ma, szerdán délután 5 órakor a Keleti Vásár Z pavilonjában sajtóbe-mutató volt a holnapi ünnepélyes megnyitás előtt. Stodola Kornél dr. elnök kalauzolta az újságírókat a pavilonokon át. utána lunch volt. Holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz az ünnepi megnyitás. Beszólni fognak: Stodola Kornél dr., Okanik Lajos dr. polgármester, a zsupán és Kátlay miniszter (v-aigy a helyettese.) Értesülésünk szerint Nováik kereskedelemügyi miniszter is eljön a Ili. Keleti Vásár megnyitására. — A hangulat a varsáit illetően nagyon pcsszi- misztiku'S. — A balkánállamok Ausztriában veretik ércpénzeiket. Bécsi szerkesztőségünk jelenti: Ausztriában az állami pénzverde legközelebb ismét megkezdi az arnyétrmek verését, még pedig 20 és 100 koronás aranytallérok alakjában. Ezek az ui aranyérmeik, miként az egykori ievantinusok avagv Mária Terézia tallérok, nem lesznek megfelelő értékű, illetve mennyiségű nemesfém, hanem az előirt illetékek lefizetése mellett lesznek kaphatók Eszerint az ujonnan kikerülő aranyérmek kiválóan alkalmasak lennének a külföldi forgalom számáir/a, vagy még inkább tezaurálási célokra. Az ausztriai állami pénzverde tevékenysége azonban korántsem merül ki ezzel. A háború befejezése óta a pénzverde állandóan munkában van s főként külföldi megrendelések számára dolgozik, igy Jugoszlávia számára az 5, 10 és 25 párás pénzdarabokat Bulgária számára pedig két leva és egylevás pénzdarabokat készített. Jelenleg pedig tárgyalásokat folytat Romániával az ott forgalomba kejrülö ércpénz vereteséről. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAét A* \ Menyasszonyi kelengyék áruháza l 3 \ ► J ^ ^ % \ Saját készitményü finom férfi ► £C&SV és női fehérnemű, asztal- nn t i \ térítők és mindennemű lenáru £ 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ *rYYYYTTYYYyYYyT?YYfyfywyÍfYYYYYYYYYYYYYYYfYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY^
