Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-23 / 190. (343.) szám
2 ftm&£ Csfltőrtök, augusztus 23. Franciaország 26, Anglia 14.2, Belgium pedig 11.8 milliárdot kapna. Baldwin visszatér Londonba London, augusztus 22. A Daily Tele- graph azt írja, hogy Baldwin miniszterelnök ma vagy holnap Londonba tér vissza, hogy a francia jegyzékről és más fontos ügyekről tanácskozzon. A rendkívüli minisztertanácsról elterjedt hírek alaptalanok. — A Times szerint Derby Lord ma visszatér Bvíanból Londonba. A francia sárgakönyv követelései teljesíthetetlenek Berlin, augusztus 22. A német néppárt lapja, a Nationalliberale Korrespondenz éles cikkben utasítja vissza azt az állítást, mintha a Stresemann-kormány francia kurzusu volna. Stresemann sem francia, sem angol politikát nem fog inaugurálni, hanem csakis németet. A német kormánynak a jóvátételi kérdést a szövetségesek összességével kell elintéznie. A francia sárga könyv azt követeli, hogy Franciaország a Németországnak adandó esetleges moratórium ideje alatt biztosítsa magának a rajna—westfáliai vidék gazdasági termelését, vegye saját kezelésbe a rajnai német vasutakat és vegye zálogba a bányákat. A sárga könyv azonban egyáltalában nem emlékszik meg a Ruhrvidék visszaadásáról. Njnlvánvaló, hogy ily követeléseket egyetlen német kormány sem fogadhat el. A francia munkásság a Ruhrvidék megszállása ellen Páris, augusztus 22. Az általános mnn- káisszövetség tegnapi vezetőségi ülésén tiltakozott azoknak a vak politikusoknak a ma- gajtartása ellen, kiik négy év óta megakadályozzák a békét és Európa gazdasági és morális uijjáépitését. Az ülés a Ruhr-vidék katonai megszállását súlyos hibának minősítette, mely nemcsak a jóvátételnek van kárára, hanem megbocsáthatatlan vétek a népeik jövő kereskedlelme ellen. Amerika kereskedőtársadalma intervenciót követel New York, augusztus 22. A New York Times washingtoni jelentése szerint vezető amerikai üzletemberek egy küldöttsége fölkereste Coolidge elnököt. A küldöttség az ország gazdasági helyzetéről beszélve, kijelentette, hogy az amerikai üzletemberek üdvözölnék. ha Amerika hivatalosan, vagy nem- hivatalosan segítene az európai problémák megoldásán. Előnyös volna, ha Amerika e segítsége, amely nemcsak az amerikai gabonatermelők súlyos helyzetén, hanem az amerikai iparnak is nagy hasznára volna, haladéktalanul bekövetkezne. Amerika nem segíthet Európán Washington, augusztus 22. A Fehér Házban kijelentik, hogy az amerikai lapok európai tudósítóinak' jelentései Európa helyzetéről azt mutatják, hogy az amerikai kormány helyesen cselekedett akkor, amikor elhatározta, hogy nem avatkozik be az európai politikába és tovább is így kell cselekednie. Európa óriási nehézségeikkel küzd és Amerikának jelenleg egyáltalán nincsen módjában Európáin segíteni. Továhh lövöldözik a németeket Essen, augusztus 21. Egy francia őr agyonlőtte a witteni vasúti műhely egyik német munkását. A francia válasz és az angol minisztertanács London, augusztus 21. Az angol lapok jelentése szerint a francia válasz jegyzéket Londonba érkezte után azonnal átadják a kormány tagjainak elolvasás céljából. A miniszterelnök fog azután dönteni, hogy a minisztertanács összehívása esetleges akció föBerlln, augusztus 22. (Berlini szerkesztőségünk teleíonőelentése.) A Vorwárts kormánykörökből nyert információik alapján a kormány határozatáról Írva kijelenti, hogy a kormány abban a'Z esetben, ha az eskü alatt beadandó devizával]omásóknál hamis adatokat vallanak be a devizatulajdonosok, az illetőknek egész vagyonát el fogja kobozni. A kormány számít azzal, hogy ez a rendszabály sem lesz elegendő és valószínűen a devizakészleteik közvetlen elkobzását kell elrendelnie, ha valóban a kormány igazgatása alá alkarja venni az ország devizakészleteit. Stresemann kancellár a birodalmi gyűlés főbizottságának holnapi ülésén ‘külpolitikai beszédet fog mondani. Beszédében előreláthatóan reagálni fog az Angliának adott francia válaszjegyzékre, ha adldig a jegyzék tartalmáról megkapja a hivatalos közlést. Ha a francia lapoknak igazuk van és a jegyzék semmi újat nem tartalmaz és csupán Poincaré eddigi álláspontjának a visszhangja, akkor Síneseim annak arra kell szorítkoznia, hogy a birodalmi kormánynak a kormánynyilatkozatból ismeretes álláspontját ismét hangsúlyozza. A passzív ellenállás 'feladására nem lehet gondolni. Ebben egységes a parlament minden tagja és miniden 'párt. A német nép borzalmas nyomora sem 'tudta megváltoztatni Németország felelős tényezőinek e kérdésről való felfogását. — Berlin, augusztus 22. A Vorwárts, tekintettel a márka esésére, a szociáldemokraták nevében erélyes ellenrendiszaibáíyofcat követel, nevezetesen a behozatali tilalom elrendelését minden oly árura, mely a fogyasztásban nélkülözhető, vagy pediig la belföldön előállítható. A lap követeli a kartellek árpolitikájának erős ellenőrzését és elengedhetetlenül lőtt való tanácskozás végett szükséges-e, vagy nem. Minden a megszállóké Düsseldorf, augusztus 21. Degoutte tábornok elrendelte az egész Ruhrvidék minden szén, koksz és ezek melléktermékeinek az elkobzását. A népszövetségi tanács programja Genf, augusztus 21. A népszövetségi tanács augusztus 30-án Ischii elnöklete alatt megkezdi 26-ik ülésszakát. A tanács tudomásul fogja venni a népszövetség különböző szervezeteinek és bizottságainak a jelentéseit és meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket a népszövetségbe való fölvétel iránti kérvények megvizsgálását illetően. Napirenden lesznek a kisázsiai görög menekültek kölcsöne, Danzig pénzügyi helyzete, a Saar- vidéket érintő kérdések és az albán, lett és észt kisebbségek védelme. szükségesnek tartja, hogy mindazokat a devizákat, amelyeket a kereskedelmi és ipar nem akar a kezéből kiadni, az állam a ilteg- erélyesebb ellenőrzési és büntetőintézkedések igénybevételével kisajátítsa. Havenstein utódja Berlin, augusztus 22. Havensteinnek, a Birodalmi bánik elnökének visszalépte már befejezett tény. Utódjaként a jóvátételi tárgyalásokról jól ismert Bergmann államtitkár. Sámisch volt porosz pénzügyminiszter és Sohacht bankigazgató jönnek kombinációba. Németországban nem lesz kényszergazdálkodás Berlin, augusztus 22. A német élelmezési mlniiisiafcerek konferenciája a következő kérdésekkel foglalkozott: 1. Aiz infláció megfékezése. 2. A gabona-, burgonya- és cukor- termelés ellenőrzése. Luther birodalmi élelmezési miniszter vázolta a vigasztalan élelmezési helyzetet. Csupán a nyersanyagokkal való ellátás kielégítő. A kényszergazdálkodásra vonatkozó javaslatokat elvetették. Bajor kormányválság Berlin, augusztus 22. A német városok küldöttsége közbenjárt a birodalmi kormánynál, hogy a kormány azonnal intézkedjen a német városok fizetőképességének fentartása érdekében. Berlin, augusztus 22. A ma reggeli lapok a bajor kormány kebelében előállott krízisről hoznak jelentéseket. A bajor minisztertanács állandóan permanenciában van. Az olasz kormány tanácsa Stresemannak — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Berlin, augusztus 22. Megbízható információ alapján jeleníthetem, hogy az olasz kormány diplomáciai utón azt a tanácsot adta a német birodalmi kormánynak, hogy keresse meg annak útját, hogy Franciaországgal •közvetlen tárgyalásokba bocsátkozzék. Nem lehetetlen, hogy Mussolinit erre a lépésre Poincaré bírta rá. Az itteni diplomáciai kar azt tartja, hogy Stresemann alkalmas személyiség arra, hogy a jóvátételi kérdés egész komplexumát a megoldás stádiumába vigye. Emlékeztetnek arra, hogy Stresemann még képviselő korában kijelentette, hogy ha Franciaország csak jóvátételeket akar, akkor könnyen meg lehet vele egyezni. Ezt most úgy magyarázzák, hogy Stresemann nem akarja Németország sorsát egy pár milliárd különbségtől függővé tenni, de Németország integritását és szuverénitását nem engedi bántani. Dalmo Carnevali. Odescalchi volt herceg felhívásán mulatnak a cseh lapok Prága, augusztus 22. Odescalchi Livió felhívásával úgyszólván .az egész cseh sajtó foglalkozik. A legtöbb lap három-négy sorban intézi el. Hivatkozik a P. M. H.-na és mindjárt hozzáteszi, hogy a felhívást leközlő lapunk is csak azért hozta, hogy olvasóinak valami mulatságos cikket is adjon. Az öreg Viemkov hosszú cikket szentel a felhívásnak és a következőket írja: A szlovenszkói nemesség ellenséges érzelmekkel tekintett a szlovák nemzet nemzeti törekvéseire. A forradalom után hallottunk ugyan egyes hangokat, amelyek szerint a volt nemesség egyik-másik tagja annak a kívánságának adott kifejezést, hogy átorientálódni szeretne. Zmeskal Zdenkó dr. szlovák nyilatkozatot helyezett el a Nár. No- vinádhbaTk Kiubinyi Miklós pedig rendkívül értékes archeológiái gyűjteményét a szlovák muzeális társulatnak ajándékozta. Most Odesioalehi Livió volt herceg és magyar mágnás akarja a szlovák nemességet megszervezni. Odescalchi ur felhívása — írja — nem fog visszhangra lelni. Nem lesz visszhangja, mert a felhívás tisztára anakronizmus. Ha a nemesség segíteni akart volna a „szlovák nemzetén14, akkor segíthetett volna rajta előbb. A szlovákoknak ma a volt nemesség támogatására szükségük nincsen.; sőt nem is hisznek neki. A szlovák nemességnek az „eredetéhez41 való visszatérése csak álarc lenne, amely mögé elrejtené az igazi érzelmeit. Odes'oaldii ur felhívását csak mosolyogva lehet elolvasni; komolyan venni nem lehet. mnertiijar xxsgif, a te fopod eszi A német kormány kezébe veszi az ország devizakészletét Tárca róva Intik: Péntek: Darvas János: Mikor a halálháTfát hallottam. (Vers.) Donászy Kálmán: Cytheris II. Szombat: Vass Béla dr.: Lerbier kisasszony legényélete (Viktor Margueritte regénye.) Vasárnap: Szer ed ay Gr u bér Károly: Nincs menekvés (Vers.) Zsoldos László: Ami megmaradt a „faluból/4 Cytheris (A szegedi Dugonics-Társaság novellapáíyá- zatán e'sö dijat nyert munka) — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Donászy Kálmán i. Fülledt, késő délutáni levegő bágyasztotta az aréna lépcsőin, padjain szorongó tömeget, mely szünet nélkül zsibongott, mint egy szörnyű méhkas és langyosan hullámzott, holmi elperzselt vetésként. A szünetnélküli morajlás tengerébe, mely távolról egyenletes zuhogásával roppant vízeséshez is hasonlított, gyakran szakadt bele egy-egy élesebb gyermekhangnak üdén gyöngyöző patakja, mely citromos vizet s más hűsítőket harsány vidámsággal kínált a már kora délutántól itt szorongó nézőknek. Végre felhangzott a jól ismert hármas harangütés, mely az utolsó részét jelenti be az előadásnak s a morajlás mind tompább lett, végül a türelmetlenebbek sziszegő pisszegésébe halkan bele veszett. De ekkor már kilebbent Cytheris, leöntve hófehér pepliumának dús redőzctével, aminek leugesége alatt sejteni lehet csak nemesivclésíi vonalait, Héra-kebleit és amelyek végiggázoltak Rómának összes féifij szivein: a csodásmiwü lábakat, alkonyszin 1 hajának biborkápráizatában kigyuiva, melynél csak smaragd-szemei lobogtak lángolóbban; az egész mint egiy lebegő, lobogó csodás élő fáklyája a vágynak, mely belőle gyújtogatott. A fuvoláisok lágyan bugyborékoló méla dalba kezdtek, mely a pásztori hangulatokat, csöndes ligetek levegőjét hozta a lelke.kibe és elfojtották a tömeg ajkain felpatakzó ah-kiáltásokat. Körüllhordozta tenger tűk rözétsü tekintetét az egész amfiteátrumon, mimitba át akarta volna velie ölelni ezt a hatalmas élő masz- szát itt, összepréselt párolgó húsokból, fejekből és morajlásokból, melyet szemöldökének egyetlen villanásával, hangjának egyetlen akcentusával őelejezve kormányoz, játéka szeszélyes gazdagsága szerint. Mikor a fuvolások elhallgattak, halkan előre siklott pár lépést, mint egy fehér árnyék s könnyedén megbiccentette fejét és sötétszinü dallamos hangján belekezdett egy költemény re- citálásába. Egy pásztornak, bizonyos Cory- dón nevűnek állhatatos szerelméről beszélt benne, melyet az a csapodár, hűtlen Alexis iránt érzett mélységesen, Aztán mikor befejezte, úgy maradt még egy darabig a feje előrebukva, amint az utolsó szavakat mondta maga elé merev tekintettel s jóformán nem is hallotta a nyomában a reázuhogó tapszáport, melynek ropogása beleveszel I saját felzaklato'tt érzéseinek kavargásába. Mire lepergett róla ez az enyhe kábulat, szomorúságának drága harmata, csöndesed étit az ovációk tengere és már újból olt muzsikált ajkain a bűvös szavak dús patakzása, melyek ezúttal két pásztorról szóltak, kik dallal köszöntik a rózsás hajnalt: A szenvedő szerelmet — egy boldogtalan ifjú bánatos szerelmét — énekli az egyik, mire a másik egy démoni asszony varázslásait, mesterkedéseit sorolja fel, amelyekkel ifjú kedvesét akarja a távoli városból visszacsábítani, hogy még egyszer keblére szoríthassa. Aztán, mint fehér lenge gálya libegett el könnyedén a taps mérhetetlen zugó, viharzó óceánján, melynek hullámai már az egeket ostromolták őrjöngő fergetegessé- gükben. Még hallotta, amint valaki elkiáütja magát: Vergilius, Vergilius! s aztán a tömeg tüntetése más pályára siklik, felkapja a költő nevét s ide-oda dobálja, megcsillogtatja, minit a fényt a tajtékzó habok és ismételten visszhangozza százszoros harsogásban. A szenátorok padján ülő költő szerény piroingásokkal arcán, a dicsőség remegésében zavarodva köszöni meg az ovációt, két kezével integetve mindenfelé a lázasan felé sugárzó arcok, kezek, kendők mámoros és kusza káoszában. Vele együtt örvend és sütkérezik barátja boldogságának árnyékában az ifjú Horácius, még az ismeretlenség szürke palástjába burkolózottan, még csak vizese ppjét alkotva az óceánnak, mely most barátját — miint valami büszke és hatalmas sziklát, bömbölve köriilinyaldossa. * Az amfiteátrum osztiárrusa jelentette | Cytherisuek, hogy egy gyaloghintó várja j már régóta künn a színház bejárója előtt. Cytheris kilépett a forró falak közül az esti I lázban vonagló térre, ahol a lomha levegő mozdulatlanul mintegy megmer évii Írni látszott a maga tikkadtságálban s mint valami buja fonnyasztó ölelés borult rá a Városra. Az elébe siető rabszolgától megtudta, hogy Caius Cornelius Gallus, a lovagok kapitánya, a neves poéta küldött érte. A színésznő fanyar izekkel a szájában, felzaklatottságok szédületében fáradtan dűlt el a perzsa szőnyegekkel bélelt lektikán, melyet a kiváncsi tekintetek kutatásai elöl dús indiai selyemfüggönyök zártak el, s jelt adott az indulásra. A két rabszolga — egy szálas syria-i és egy nyúlánk, halvány görög vagy írig- — a lektikát vállukr-a erősítették fényezett szíjaikkal, úgy hogy ettől karjaikat szabadon használhatták, és rugalmas, lassú léptekkel megindultak. Cytheris félrevonta a függönyöket, melyek még fojtóbbá tették a levegőt. Az ünnepel tét és orkánja már kitombolta magát az amfiteátrumban, mely most mint holmi fortyogó katlan okádta magából ki a részeg estbe a bugyborékoló mámor lázában főtt tömegeket, a vágyak fűszerétől puhává pároltam minden gyönyör és kéj befogadására alkalmasan előkészítve. Szórakozott, fáradt egykedvűséggel nézte, mint zuhog ki a tömeg a kapuikon, mint nyitott zsilipjein valami roppant medencének, hogy ismét egybefolyjon és szétihullániozzon a tereken. Magában mélyen megvetette ezt az ezerfejü ostoba, érzéketlen hidrát, mely csalfa és bizonytalan; mint a nádas, hol erre, hol arra hajlong. Sajnálta magát, hogy lelkének finom és mélymivü ékeit ennek a csalóka bálványnak kell szétpazarolnia, holott ha valaki, istenem, ha valaki kezébe venné e sejtelmes és varázsos hangszent, mennyi uj, soha sem hallott gyönyör-himnuszt, ezerszinii áihitatos káprázatot, ujjongó sziivdalt tudna rajta eljátszani, minit valami ezüst csodahárfán: mely szivárványois összh angol ód ást és a végtelenségek micsoda tündöklő feilobogta- tásával? Rajongó v ezek léssel tudna elébe járulni, hogy lemossa magáról kegyetlen és moll6 ölelések égető nyomát, perzselő csókok bűzös Hh égés ét, melyek kénkövesen odaégteík az ajkára s most nem tud tőlük
