Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-23 / 190. (343.) szám

2 ftm&£ Csfltőrtök, augusztus 23. Franciaország 26, Anglia 14.2, Belgium pedig 11.8 milliárdot kapna. Baldwin visszatér Londonba London, augusztus 22. A Daily Tele- graph azt írja, hogy Baldwin miniszterelnök ma vagy holnap Londonba tér vissza, hogy a francia jegyzékről és más fontos ügyekről tanácskozzon. A rendkívüli minisztertanács­ról elterjedt hírek alaptalanok. — A Times szerint Derby Lord ma visszatér Bvíanból Londonba. A francia sárgakönyv követelései teljesíthetetlenek Berlin, augusztus 22. A német néppárt lapja, a Nationalliberale Korrespondenz éles cikkben utasítja vissza azt az állítást, mintha a Stresemann-kormány francia kurzusu volna. Stresemann sem francia, sem angol politikát nem fog inaugurálni, hanem csakis németet. A német kormánynak a jóvátételi kérdést a szövetségesek összességével kell elintéznie. A francia sárga könyv azt követeli, hogy Franciaország a Németországnak adan­dó esetleges moratórium ideje alatt biztosítsa magának a rajna—westfáliai vidék gazdasági termelését, vegye saját kezelésbe a rajnai német vasutakat és vegye zálogba a bányá­kat. A sárga könyv azonban egyáltalában nem emlékszik meg a Ruhrvidék visszaadá­sáról. Njnlvánvaló, hogy ily követeléseket egyetlen német kormány sem fogadhat el. A francia munkásság a Ruhrvidék megszállása ellen Páris, augusztus 22. Az általános mnn- káisszövetség tegnapi vezetőségi ülésén tilta­kozott azoknak a vak politikusoknak a ma- gajtartása ellen, kiik négy év óta megakadá­lyozzák a békét és Európa gazdasági és mo­rális uijjáépitését. Az ülés a Ruhr-vidék kato­nai megszállását súlyos hibának minősítette, mely nemcsak a jóvátételnek van kárára, hanem megbocsáthatatlan vétek a népeik jövő kereskedlelme ellen. Amerika kereskedőtársadalma intervenciót követel New York, augusztus 22. A New York Times washingtoni jelentése szerint vezető amerikai üzletemberek egy küldöttsége föl­kereste Coolidge elnököt. A küldöttség az ország gazdasági helyzetéről beszélve, kije­lentette, hogy az amerikai üzletemberek üd­vözölnék. ha Amerika hivatalosan, vagy nem- hivatalosan segítene az európai problémák megoldásán. Előnyös volna, ha Amerika e segítsége, amely nemcsak az amerikai gabo­natermelők súlyos helyzetén, hanem az ame­rikai iparnak is nagy hasznára volna, hala­déktalanul bekövetkezne. Amerika nem segíthet Európán Washington, augusztus 22. A Fehér Ház­ban kijelentik, hogy az amerikai lapok euró­pai tudósítóinak' jelentései Európa helyzeté­ről azt mutatják, hogy az amerikai kormány helyesen cselekedett akkor, amikor elhatá­rozta, hogy nem avatkozik be az európai politikába és tovább is így kell cselekednie. Európa óriási nehézségeikkel küzd és Ameri­kának jelenleg egyáltalán nincsen módjában Európáin segíteni. Továhh lövöldözik a németeket Essen, augusztus 21. Egy francia őr agyonlőtte a witteni vasúti műhely egyik né­met munkását. A francia válasz és az angol minisztertanács London, augusztus 21. Az angol lapok jelentése szerint a francia válasz jegyzéket Londonba érkezte után azonnal átadják a kormány tagjainak elolvasás céljából. A mi­niszterelnök fog azután dönteni, hogy a mi­nisztertanács összehívása esetleges akció fö­Berlln, augusztus 22. (Berlini szerkesz­tőségünk teleíonőelentése.) A Vorwárts kor­mánykörökből nyert információik alapján a kormány határozatáról Írva kijelenti, hogy a kormány abban a'Z esetben, ha az eskü alatt beadandó devizával]omásóknál hamis adato­kat vallanak be a devizatulajdonosok, az illetőknek egész vagyonát el fogja kobozni. A kormány számít azzal, hogy ez a rend­szabály sem lesz elegendő és valószínűen a devizakészleteik közvetlen elkobzását kell elrendelnie, ha valóban a kormány igazgatá­sa alá alkarja venni az ország devizakészle­teit. Stresemann kancellár a birodalmi gyű­lés főbizottságának holnapi ülésén ‘külpoliti­kai beszédet fog mondani. Beszédében előre­láthatóan reagálni fog az Angliának adott francia válaszjegyzékre, ha adldig a jegyzék tartalmáról megkapja a hivatalos közlést. Ha a francia lapoknak igazuk van és a jegyzék semmi újat nem tartalmaz és csu­pán Poincaré eddigi álláspontjának a vissz­hangja, akkor Síneseim annak arra kell szo­rítkoznia, hogy a birodalmi kormánynak a kormánynyilatkozatból ismeretes álláspont­ját ismét hangsúlyozza. A passzív ellenállás 'feladására nem lehet gondolni. Ebben egy­séges a parlament minden tagja és miniden 'párt. A német nép borzalmas nyomora sem 'tudta megváltoztatni Németország felelős tényezőinek e kérdésről való felfogását. — Berlin, augusztus 22. A Vorwárts, tekintettel a márka esésére, a szociáldemokraták nevé­ben erélyes ellenrendiszaibáíyofcat követel, nevezetesen a behozatali tilalom elrendelé­sét minden oly árura, mely a fogyasztásban nélkülözhető, vagy pediig la belföldön előállít­ható. A lap követeli a kartellek árpolitikájá­nak erős ellenőrzését és elengedhetetlenül lőtt való tanácskozás végett szükséges-e, vagy nem. Minden a megszállóké Düsseldorf, augusztus 21. Degoutte tá­bornok elrendelte az egész Ruhrvidék minden szén, koksz és ezek melléktermékeinek az elkobzását. A népszövetségi tanács programja Genf, augusztus 21. A népszövetségi ta­nács augusztus 30-án Ischii elnöklete alatt megkezdi 26-ik ülésszakát. A tanács tudo­másul fogja venni a népszövetség különböző szervezeteinek és bizottságainak a jelentéseit és meg fogja tenni a szükséges intézkedése­ket a népszövetségbe való fölvétel iránti kér­vények megvizsgálását illetően. Napirenden lesznek a kisázsiai görög menekültek köl­csöne, Danzig pénzügyi helyzete, a Saar- vidéket érintő kérdések és az albán, lett és észt kisebbségek védelme. szükségesnek tartja, hogy mindazokat a de­vizákat, amelyeket a kereskedelmi és ipar nem akar a kezéből kiadni, az állam a ilteg- erélyesebb ellenőrzési és büntetőintézkedé­sek igénybevételével kisajátítsa. Havenstein utódja Berlin, augusztus 22. Havensteinnek, a Birodalmi bánik elnökének visszalépte már befejezett tény. Utódjaként a jóvátételi tár­gyalásokról jól ismert Bergmann államtit­kár. Sámisch volt porosz pénzügyminiszter és Sohacht bankigazgató jönnek kombiná­cióba. Németországban nem lesz kényszergazdálkodás Berlin, augusztus 22. A német élelmezé­si mlniiisiafcerek konferenciája a következő kérdésekkel foglalkozott: 1. Aiz infláció meg­fékezése. 2. A gabona-, burgonya- és cukor- termelés ellenőrzése. Luther birodalmi élel­mezési miniszter vázolta a vigasztalan élel­mezési helyzetet. Csupán a nyersanyagokkal való ellátás kielégítő. A kényszergazdálko­dásra vonatkozó javaslatokat elvetették. Bajor kormányválság Berlin, augusztus 22. A német városok küldöttsége közbenjárt a birodalmi kormány­nál, hogy a kormány azonnal intézkedjen a német városok fizetőképességének fentartása érdekében. Berlin, augusztus 22. A ma reggeli lapok a bajor kormány kebelében előállott krízis­ről hoznak jelentéseket. A bajor miniszterta­nács állandóan permanenciában van. Az olasz kormány tanácsa Stresemannak — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Berlin, augusztus 22. Megbízható infor­máció alapján jeleníthetem, hogy az olasz kormány diplomáciai utón azt a tanácsot ad­ta a német birodalmi kormánynak, hogy ke­resse meg annak útját, hogy Franciaország­gal •közvetlen tárgyalásokba bocsátkozzék. Nem lehetetlen, hogy Mussolinit erre a lé­pésre Poincaré bírta rá. Az itteni diplomáciai kar azt tartja, hogy Stresemann alkalmas személyiség arra, hogy a jóvátételi kérdés egész komplexumát a megoldás stádiumába vigye. Emlékeztetnek arra, hogy Stresemann még képviselő korában kijelentette, hogy ha Franciaország csak jóvátételeket akar, akkor könnyen meg lehet vele egyezni. Ezt most úgy magyarázzák, hogy Stresemann nem akarja Németország sorsát egy pár milliárd különbségtől függővé tenni, de Németország integritását és szuverénitását nem engedi bántani. Dalmo Carnevali. Odescalchi volt herceg felhí­vásán mulatnak a cseh lapok Prága, augusztus 22. Odescalchi Livió felhívásával úgyszól­ván .az egész cseh sajtó foglalkozik. A leg­több lap három-négy sorban intézi el. Hivat­kozik a P. M. H.-na és mindjárt hozzáteszi, hogy a felhívást leközlő lapunk is csak azért hozta, hogy olvasóinak valami mulatságos cikket is adjon. Az öreg Viemkov hosszú cikket szentel a felhívásnak és a következőket írja: A szlovenszkói nemesség ellenséges ér­zelmekkel tekintett a szlovák nemzet nem­zeti törekvéseire. A forradalom után hallot­tunk ugyan egyes hangokat, amelyek sze­rint a volt nemesség egyik-másik tagja an­nak a kívánságának adott kifejezést, hogy átorientálódni szeretne. Zmeskal Zdenkó dr. szlovák nyilatkozatot helyezett el a Nár. No- vinádhbaTk Kiubinyi Miklós pedig rendkívül értékes archeológiái gyűjteményét a szlovák muzeális társulatnak ajándékozta. Most Odesioalehi Livió volt herceg és magyar mágnás akarja a szlovák nemességet meg­szervezni. Odescalchi ur felhívása — írja — nem fog visszhangra lelni. Nem lesz vissz­hangja, mert a felhívás tisztára anakroniz­mus. Ha a nemesség segíteni akart volna a „szlovák nemzetén14, akkor segíthetett volna rajta előbb. A szlovákoknak ma a volt ne­messég támogatására szükségük nincsen.; sőt nem is hisznek neki. A szlovák nemes­ségnek az „eredetéhez41 való visszatérése csak álarc lenne, amely mögé elrejtené az igazi érzelmeit. Odes'oaldii ur felhívását csak mosolyogva lehet elolvasni; komolyan venni nem lehet. mnertiijar xxsgif, a te fopod eszi A német kormány kezébe veszi az ország devizakészletét Tárca róva Intik: Péntek: Darvas János: Mikor a halálháTfát hallottam. (Vers.) Donászy Kálmán: Cytheris II. Szombat: Vass Béla dr.: Lerbier kisasszony legényélete (Viktor Margueritte regénye.) Vasárnap: Szer ed ay Gr u bér Károly: Nincs menekvés (Vers.) Zsoldos László: Ami megmaradt a „fa­luból/4 Cytheris (A szegedi Dugonics-Társaság novellapáíyá- zatán e'sö dijat nyert munka) — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Donászy Kálmán i. Fülledt, késő délutáni levegő bágyasz­totta az aréna lépcsőin, padjain szorongó tömeget, mely szünet nélkül zsibongott, mint egy szörnyű méhkas és langyosan hullám­zott, holmi elperzselt vetésként. A szünet­nélküli morajlás tengerébe, mely távolról egyenletes zuhogásával roppant vízeséshez is hasonlított, gyakran szakadt bele egy-egy élesebb gyermekhangnak üdén gyöngyöző patakja, mely citromos vizet s más hűsítő­ket harsány vidámsággal kínált a már kora délutántól itt szorongó nézőknek. Végre fel­hangzott a jól ismert hármas harangütés, mely az utolsó részét jelenti be az előadás­nak s a morajlás mind tompább lett, végül a türelmetlenebbek sziszegő pisszegésébe hal­kan bele veszett. De ekkor már kilebbent Cytheris, le­öntve hófehér pepliumának dús redőzctével, aminek leugesége alatt sejteni lehet csak nemesivclésíi vonalait, Héra-kebleit és ame­lyek végiggázoltak Rómának összes féifi­j szivein: a csodásmiwü lábakat, alkonyszin 1 hajának biborkápráizatában kigyuiva, mely­nél csak smaragd-szemei lobogtak lángolób­ban; az egész mint egiy lebegő, lobogó cso­dás élő fáklyája a vágynak, mely belőle gyújtogatott. A fuvoláisok lágyan bugyboré­koló méla dalba kezdtek, mely a pásztori hangulatokat, csöndes ligetek levegőjét hoz­ta a lelke.kibe és elfojtották a tömeg ajkain felpatakzó ah-kiáltásokat. Körüllhordozta tenger tűk rözétsü tekinte­tét az egész amfiteátrumon, mimitba át akar­ta volna velie ölelni ezt a hatalmas élő masz- szát itt, összepréselt párolgó húsokból, fe­jekből és morajlásokból, melyet szemöldöké­nek egyetlen villanásával, hangjának egyet­len akcentusával őelejezve kormányoz, já­téka szeszélyes gazdagsága szerint. Mikor a fuvolások elhallgattak, halkan előre siklott pár lépést, mint egy fehér árnyék s könnye­dén megbiccentette fejét és sötétszinü dalla­mos hangján belekezdett egy költemény re- citálásába. Egy pásztornak, bizonyos Cory- dón nevűnek állhatatos szerelméről beszélt benne, melyet az a csapodár, hűtlen Alexis iránt érzett mélységesen, Aztán mikor befe­jezte, úgy maradt még egy darabig a feje előrebukva, amint az utolsó szavakat mond­ta maga elé merev tekintettel s jóformán nem is hallotta a nyomában a reázuhogó tapszáport, melynek ropogása beleveszel I saját felzaklato'tt érzéseinek kavargásába. Mire lepergett róla ez az enyhe kábu­lat, szomorúságának drága harmata, csönde­sed étit az ovációk tengere és már újból olt muzsikált ajkain a bűvös szavak dús patak­zása, melyek ezúttal két pásztorról szóltak, kik dallal köszöntik a rózsás hajnalt: A szen­vedő szerelmet — egy boldogtalan ifjú bá­natos szerelmét — énekli az egyik, mire a másik egy démoni asszony varázslásait, mesterkedéseit sorolja fel, amelyekkel ifjú kedvesét akarja a távoli városból vissza­csábítani, hogy még egyszer keblére szorít­hassa. Aztán, mint fehér lenge gálya libegett el könnyedén a taps mérhetetlen zugó, vi­harzó óceánján, melynek hullámai már az egeket ostromolták őrjöngő fergetegessé- gükben. Még hallotta, amint valaki elkiáütja magát: Vergilius, Vergilius! s aztán a tömeg tüntetése más pályára siklik, felkapja a költő nevét s ide-oda dobálja, megcsillogtatja, minit a fényt a tajtékzó habok és ismételten visszhangozza százszoros harsogásban. A szenátorok padján ülő költő szerény piroingásokkal arcán, a dicsőség remegésé­ben zavarodva köszöni meg az ovációt, két kezével integetve mindenfelé a lázasan felé sugárzó arcok, kezek, kendők mámoros és kusza káoszában. Vele együtt örvend és süt­kérezik barátja boldogságának árnyékában az ifjú Horácius, még az ismeretlenség szür­ke palástjába burkolózottan, még csak viz­ese ppjét alkotva az óceánnak, mely most barátját — miint valami büszke és hatalmas sziklát, bömbölve köriilinyaldossa. * Az amfiteátrum osztiárrusa jelentette | Cytherisuek, hogy egy gyaloghintó várja j már régóta künn a színház bejárója előtt. Cytheris kilépett a forró falak közül az esti I lázban vonagló térre, ahol a lomha levegő mozdulatlanul mintegy megmer évii Írni lát­szott a maga tikkadtságálban s mint valami buja fonnyasztó ölelés borult rá a Városra. Az elébe siető rabszolgától megtudta, hogy Caius Cornelius Gallus, a lovagok kapitá­nya, a neves poéta küldött érte. A színésznő fanyar izekkel a szájában, felzaklatottságok szédületében fáradtan dűlt el a perzsa sző­nyegekkel bélelt lektikán, melyet a kiváncsi tekintetek kutatásai elöl dús indiai selyem­függönyök zártak el, s jelt adott az indulás­ra. A két rabszolga — egy szálas syria-i és egy nyúlánk, halvány görög vagy írig- — a lektikát vállukr-a erősítették fényezett szí­jaikkal, úgy hogy ettől karjaikat szabadon használhatták, és rugalmas, lassú léptekkel megindultak. Cytheris félrevonta a függönyöket, me­lyek még fojtóbbá tették a levegőt. Az ünne­pel tét és orkánja már kitombolta magát az amfiteátrumban, mely most mint holmi for­tyogó katlan okádta magából ki a részeg estbe a bugyborékoló mámor lázában főtt tömegeket, a vágyak fűszerétől puhává pá­roltam minden gyönyör és kéj befogadására alkalmasan előkészítve. Szórakozott, fáradt egykedvűséggel nézte, mint zuhog ki a tö­meg a kapuikon, mint nyitott zsilipjein vala­mi roppant medencének, hogy ismét egybe­folyjon és szétihullániozzon a tereken. Magá­ban mélyen megvetette ezt az ezerfejü os­toba, érzéketlen hidrát, mely csalfa és bi­zonytalan; mint a nádas, hol erre, hol arra hajlong. Sajnálta magát, hogy lelkének finom és mélymivü ékeit ennek a csalóka bálvány­nak kell szétpazarolnia, holott ha valaki, is­tenem, ha valaki kezébe venné e sejtelmes és varázsos hangszent, mennyi uj, soha sem hallott gyönyör-himnuszt, ezerszinii áihitatos káprázatot, ujjongó sziivdalt tudna rajta el­játszani, minit valami ezüst csodahárfán: mely szivárványois összh angol ód ást és a végtelenségek micsoda tündöklő feilobogta- tásával? Rajongó v ezek léssel tudna elébe járulni, hogy lemossa magáról kegyetlen és moll6 ölelések égető nyomát, perzselő csó­kok bűzös Hh égés ét, melyek kénkövesen odaégteík az ajkára s most nem tud tőlük

Next

/
Thumbnails
Contents