Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-21 / 188. (341.) szám

Kedd, augusztus 21. 3 Az ungvári himnusz-por epilógusa Korláth Endre dr. nyílt levele Hodzsa Milánhoz. Ungvár, augusztus 19. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az 1921. évben szent István napkor az ungvári római katolikus templomban az egyjegyűit ma­gyar közönség elénekelte mise után a ma­gyar himnuszt. Az államügyészség erre a rendőrspiclik által találomra kiválasztott né­hány ungvári polgár, köztük Körláíh Endre dr., a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsé­gének elnöke ellen is államellenes izgatás bűncselekménye címén eljárást indított. Az eljárás eredménye az lett, hogy az ungvári törvényszék, mint elsőfokú bíróság, elítélte, a kassai tábla pedig fölmentette a vádlottakat. A per az ügyész felebbezése folytán igy a brünni Legfelsőbb Bírósághoz került, mely a napokban hozta meg Ítéletét. Az Ítélet Korláth Endre dr.-t és 11 társát 2—2 heti ál­lamfogházra és 200—200 korona pénzbünte­téssel sújtja, a perköltségekben pedig Kor­láth Endre dr.-t és az i dőközbe n# M ag y h ror­szágra kiköltözött Takács Miklós ny. főer- dőtanácsost marasztalja el. Az éppen István király napja előtt köz­zétett ítélet idején érkezett Ungvárra Hod­zsa Milán földmivelésügyi miniszter, aki e hó 17-én este a zsupauátuson a politikai pár­tok vezetői s általában a közélet számotte­vőbb tényezői részére tea-estét adott, amelyre Korláth Endre dr.-t is meghívta. Korláth Endre, — mint megírtuk — a meghívást nem fogadta el, hanem a Ruszin­szkói Országos Keresztényszocialista Párt hivatalos lapjában, a Határszéli Újságban nyílt levelet tett közzé, amelyben a többek között ezeket Írja: — Nem az Önök által bizonyára nekem importált sovén felfogás vezetett ez elhatá­rozásomra, mert hiszen már egy ízben meg­történt velem, hogy a tömlöc után rövidesen miniszterelnöki teára voltam hivatalos, mint a Magyar Pártok Szövetségének ügyveze­tője. Most sem tartanám magamtól elhári- tónak a meghívást, ha az zöld asztal melletti politikai tárgyalásra szólott volna, mert a magyarsággal szemben föltétlenül érzem a kötelességet abban az irányban, hogy akkor, amikor a helyzet parancsolja, tehát még éj­félkor is tárgyaljak a hivatalos körökkel hacsak egy szemernyi javulást látok elérhe­tőnek ezáltal. — Azt a módot azonban, melynek megte­remtéséhez a helyzet i'S hozzájárult némileg hogy tudnillik előbb megkapom a kétheti tömlöcöt kimondó ítéletet s röviddel rá a miniszteri teára, tehát egy társadalmi aktus­hoz és nem politikai tárgyalásra szóló meg­hívást, — rendkívül megalázónak tartom magamra nézve. Mintha Önök úgy képzel­nék a mi itteni helyzetünket, mint a pudli kutyáét, akin előbb korbáccsal végighajita- nak és azután szolgálatra kell neki két lábra állani. — E rendkívül kellemetlen érzésemet még inkább fokozza a Legfelsőbb Bíróság­nak az a fenti Ítéletét garnirozó indokolása, amelyben — a demokráciát és a jogegyenlő­séget zászlajukra író alaptörvényekkel ellen­tétben — teljesen leplezetlenül benfoglalta- tiik az az általunk már régóta keserűen ér­zett, de a kormányzat által folytonosan taga­dott valóság, hogy e köztársaságban a cseh-szlovák nemzet az uralkodó nemzet. Ennek pedig természetszerű következ­ménye az, hogyha van uralkodó nemzet, akkor van és kell lennie szolga nemzetnek is, amely­nek tagját lehet előbb megütni s azután kézcsókra és alázatos szolgálatra hívni. — Fokozta kellemetlen érzésemet az ítélet indokolásának egy másik őszinte kije­lentése is, amely a mi határozóit nyugodt magatartásunk után tényként állapítja meg, hogy a magyar nemzetnek nem lehet más ellensége, csak a cseh-szlovák és hogy a magyar ember a himnusz éneklése alkalmá­val nem gondolhat más ellenségre, mint a cseh-szlovákra. — Teljes őszinteséggel megállapítja a legfelsőbb Ítélet indokolása azt is, hogy e terület magyar lakossága a magyar nemzet akarata ellenére erőszakkal csatol fa tott a cseh-szlovák köztársasághoz. — Ilyen lelki állapotban, mint a szolga nemzet egyik tagja, amikor elbocsátott tiszt­viselőtársaim négy és fél év óta éheznek, amikor a magyar gyermekek ezrei és ezrei nem képesek iskolába járni és a kultúrához anyanyelvükön hozzájutni, amikor négy és fél év óta pénz és véradó ellenében Ígéretek­nél egyebet nem kaptunk és amikor a him­nusz éneklése miatt szegény magyar tisztviselőknek a szájából a kenyeret viszik el, ne vegye Miniszter Ur tőlem ildomtalan­nak azt a régi közmondást — amit ön bizo­nyára igen jól ismer, — hogy nem akarok a felettem uralkodni akarókkal egy tálból cse­resznyét enni mindaddig, míg a tárgyaló asztalnál nem tisztáztuk nemzeti, politikai, kulturális és gazdasági kérdéseinket és a teás csészéhez mint egyenlőjogu állampol­gárok nem ülhetünk le. NAPIHIREK Kézfogás Irt . és a Losonc és Rimaszombat városok kulturális összefogását célzó Program első találkozásán: a a Losonci Magyar Dálegyiet rimaszombati hangversenyén elmondta: Győry W. Dezső. Lassú, tompa gördüléssel jár a Sors- szekér felettünk. És alatta eífcipc (rva följajdul az álmodá s. Sikoly minden ébredésünk: Mivé lettünk? mivé lettünk? — Jai, testvérek, de ránk is fért ez a mai kézfogás. Mert az ember mégis, mégis csak szeretet, szánalom És valami Isten-szikra földrengéses ro bbanása. * Csókra teremtődött a szám. ölelésre a karom, Akkor is, ha tán kapával néha társát sírba ássa. Két hajó közeibe éri egymást bőszült óceánon: Egy viharban egy a szivük, egy a céljuk... s tán haláluk. — Két folyó megy... — tón az Ipoly és a Rima — s messzi tájon . Egybe-ölelkezik habjuk: Egymást mégis megtaláljuk! — Sivatagban, Számumoktól átvert puszt án, két zarándok Téved össze... Idegenek... S úgy csókolják egymást arcul. — — Hát csak épp ml, mi: magyarok. egy gallyról tcfdelt virágok, Ne találtunk volna itten egymásra, — annyi harciul, Annyi egy-sorstól gyötörve?!... mégse, mégse... Csitt! — szelíden, Szólj ma szivem, mint harang, feltámadásra. Mint az anya-sziv, meleg légy s szeresd társad hittel, híven: Testvéreid gyűltek össze megható, nagy kézfogásra. Férfikezek ... És magyar kéz .. Jóra selymes, ütni bátor ... Széles, áldott szorítással eigybesimul, összebú. És belőle a barátság csordul, mint bo rból a mámor. S özvegy lelkünkre kizöldül dalvirág: a koszorú. S míg vihatrzó vágtatással dong a Sors szekér felettünk, S kejrekei, mint az áitok, marcangolnak, rontanak, Vérbe, sárba, porba törten annál inkább testvér lettünk! S összefogó kétkezünkben erők, jövők alszanak — S mint a napnak perzselése, mint a villám robbanása, Mint hegyekből lerohanó vad zuhatag-zuhogás, Olyan természetes, áldott, szent erővel érzünk rája: Hogy erőt ad, hitet ad! .. s hogy szép, szép ez a kézfogás! Szent István a Te neved árnyában pihent meg egy rövid fohászinyira hatvannyolc hajszolt, fáradt ma­gyar. Prágában, sorsnak kiosztott hazánk fővárosában ennyien voltunk magyarok, ün­neplőik. A, máltai. lovagrend templomában, őriző, komor bástyatornyok mögött, szállott a tömjén édes vigasza, áradt az orgona jó­ságos balzsama és csillogtak a gyertyák könybeborult szemei. Úgy nézett a hatvan­nyolc i'tnás arc, mint csatatér bukottjai, kik íöltámaszkodnak borzalmas sebükből és ku­tatják az éjszaka megváltó tüzelt. Elnéztek a vörös bársonyba takart padsorok felett, hol idegen államok diplomatái ültek megille- tőd've, lehajtott fővel. És belenyilaltak a ti­tokzatos messzeségbe és látták, Szent Ist­ván, emlékedet. Fellegéjes mennybolt alatt, a múlt ezer ormán égnek rnáglyázó tüzel, riasztva a rémeket és biztató derengést vi­lágítva a jövő útjaira. Melegedtünk mellette s didergő szivünk tele lett fényességgel, mely a Te szemedből jött; imára kulcsoltuk ke­zünket és acélerő szállt belé, mit Szent Jobbod küldött, imádkoztunk és a Himnusz szállott ajkainkra. Szent István, köszönjük Neked ezt a csodát! — (A prágai meteorológiai intézet Idöjóslása augusztus 21-ére): Továbbra is az uralkodó hű­vösebb időjárás várható. « — (A Szent Istvánnapi kömenet Budapes­ten.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Magyarország fővárosában ma a szokott ünnepiességgel tartották meg a Szent Istvánnapi körmenetet. A Szent Jobb körmenetét Csernoch János hercegprímás vezette és ő mondta a koronázó főtemplom­ban az ünnepi szent misét is. A szószékről Brisitz József cisztercita tanár szólt az egy- begyült hívekhez. A Szent István szobornál Nemes Antal címzetes püspök mondotta a szent misét. Az ünnepségen résztvett Horthy Miklós kormányzó a családjával, József ki­rályi herceg és családja, Izabella királyi her­cegasszony, Daruváry Gáza külügyminiszter, helyettes miniszterelnök vezetésével az egész kormány. Szcitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál nemzetgyűlési elnök, illetve alelnökök vezetésével a nemzetgyű­lés számos tagja, a felsőbíróságok elnökei, a minisztériumok képviselői, a tábornoki kar, az egyetemek, a vármegyék és a törvény- hatósági joggal felruházott városok küldött­ségei zászlak alatt. A körménél reggel nyolc órakor indult el megszámlálhatatlan tiz- és százezernyi résztvevővel a Szent Jobbról el­nevezett királyi udvari és várplébánia tem­plomból. A megjelentek nagy tömege dísz­íti agyart, vagy pedig fekete ruhát viselt — (Svehía miniszterelnök betegsége.) A Lidove Noviny szerint Svehla miniszterelnök egy hét óta á.gybanfekvő beteg, állapota azonban annyira javult, hogy szerdán ismét megjelenik a miniszterelnökségen. — (A belga királyi pár Svájcban.) Brüsz- szelből íéT'entük: A belga királyi' pár tegnap Svájcba utazott. Svájcból Északolaszország- ba mennek. — (Tuka tanár üdvözlése.) A szlovák néppárt végrehajtó bizottsága a Slovák sze­rint Tukához a következő üdvözlő nyilatko­zatot küldte: A szlovák néppárt végrehajtó bizottsága a párt szenátoraival és képvise­lőivel tartott ülésén köszönetét fejezi ki ön­nek a külföldi tevékenységéért és kijelenti, hogy eljárásával teljesen azonosítja magát. — (A pénzügyminiszter nem fogad.) O-ecska pénzügyminiszter augusztus huszon­negyedikén nem fogad, — (A Slovák újra megjelenik.) A szlo­vák néppárt lapja tizennégy napi szünet után ismét megjelent. A lap szerkesztősége 'közli a lap olvasóival, hogy a gyakori el­kobzások miatt anyagi nehézségekkel küzd és hogy ezer ‘előfizetőt veszített el. A lap olvasóit a sajtóailapra vadó adakozásra szó­lítja föl. — (A prágai nuncius a pápánál.) A Ha­vas-ügynökség jelentése szerint a pápa 'számibatón kihallgatáson fogadta Marmaggi prágai pápai nunciust. — (Ismét fogad az igazságügyminiszter.) Dolansky igazságügyi miniszter minden pén­teken tíztől tizenkettőig fogad. — (Hindenburg Bajorországban.) Mün­chenből jelentik: Hindenburg Bajorországba érkezett és Kálit volt miniszterelnöknél szállt meg. Hindenburg találkozott Rupprecht ex- trónörökössel is. — (Elnöki tanácsülés Ungváron.) Ru­szioszikói szerkesztőségünk jelenti: A Ru­sziinszkói magyar pártok szövetségének el­nöki tanácsa augusztus 18-án, szombaton ta­nácsülést tartott Ungváron s a közelgő köz­ségi választásokkal kapcsolatos teendőiket beszélték meg. — (Elhunyt magyar követségi tanácsos.) Budapestről jelentik: Békési Békéssy Sán­dor., magyar királyi követségi tanácsos, aki legutóbb a prágai magyar királyi követség­nél intézte a kereskedelmi ügyeket, augusz­tus 17-én, pénteken Balatongyörkön hirte­len elhunyt. Temetése ma délelőtt volt a arkasréti temető halottasházából. — (Kommunista tüntetés Prágában.) Tegnap a prágai kommunista szervezetek hatalmas tüntető körmenetet rendeztek a város utcáin. A körme ne tbeu egy szoked- csapat is felvonult. Véres községi választás Jugoszláviában Belgrád, augusztus 20. A tegnapi köz­ségi választások alkalmával Kossovó-Mltro- vicán a törökök és szerbek között véres összeütközés történt, melynél huszonötén sebesültek meg. Prága, augusztus 20. A Národni Lísty belgrádi értesülése szerint a szerbiai köz­ségi választások a radikális párt teljes győ­zelmével fejeződtek be. A párt hihetetlen terrort fejtett ki. így például a leskoviei já­rásban agyonverték a demokrata párt há­rom vezérét: Azemoviosiot, Szijanovicsot és Akijevieset. Belgrádban a radikális párt hat­ezerötszáz szavazatot, azaz buszoraiyoííc mandátumot kapott. Az egyesült polgári pártok blokkja ezzel szemben csak négy- ezerhétszáz szavazathoz, illetve tizenegy- mandátumhoz jutott. — (Uj belgrádi magyar követ.) Egy prá­gai német estilap közlése szerint a belgrádi magyar követet visszahívták s helyét Rud- nay követtel töltik be. — (Stresemann ellen merényletet akar­tak elkövetni?) Berlini szerkesztőségünk je­lenti, hogy tegnap a birodalmi kancellár pa­lotájának kertjében két egyén gyanús mó­don igyekezett a birodalmi kancellár szobá­jába bejutni. Amikor észrevették őket, elme­nekültek s az üldöző rendőrség nem bírta őket utolérni. Vájjon merénylőkről van-e szó, vagy csak egyszerű tolvajokról, ezt a berlini rendőrség nem tudta megállapítani. — (Befejezték a cionistakongresszust.) Karlsbadi tudósítónk jelenti: A. cionistakong­resszust egy hétórás éjjeli üléssel befejezték- A választások eredménye a következő: A cionistaszervezet elnöke Weitzmann Ch., a végrehajtó bizottság elnöke Sokolofí; a vég­rehajtó bizottság tagjai pedig: Solovejcsik, Cowen, Lipsky, Ruppin, Kiss, von Friesland és Sprinzak. A kongresszus Sokoloff hatásos beszédével ért véget, aki meg van elégedve a kongresszus eredményeivel és kijelentette, hogy azzal a jelszóval lépnek a nyilvánosság elé, hogy a zsidóságnak egyesülnie kell. A kongresszus delegátusai a „Hatik\vah“ cimii dalt .állva elénekelték, mielőtt szétoszlottak volna. — (A huszonnyolcasok közgyűlése.) 'Augusztus 18-án, vasárnap délelőtt tartotta 'meg idei évi közgyűléséi: a prágai háziezred 'egyesülete, a Spoleik Prazské Déti 28. Pésibo Pluíkiu v Príaize, amelyre szerkesztés egünket is meghívták. A közgyűlésen megjelent és beszédet mondott Baxa Károly dr., Prága főváros polgármestere is és a számos ven­dég sorában ott láttuk az olasz attasét is. A közgyűlést Kejf József, az egyesület véd­nöke vezette, akinek megnyitó beszéde után a következők jelentkeztek szólásra: Kübicka József tanító és költő, Srbek József és Hruiby Károly ügyvezető, Práiga főváros ré­széről Baxa Károly dr. polgármester és Svejda tanácsos, Menger Eduárd, Burni Muurice és végül a nemzeti demokraták képviselője, Duisek Adolf dr.. aki a leg- 'temperam.entumoisiabb szónoka volt a köz­gyűlésnek. A beszédek mind a 28-iasok kato­nai érdemeinek méltatásán kívül a hadsereg nemzeti széliemének államiéntartó fontos­ságáról szóltak. Az volt az impressziónk, hogy túlsókat politizáltak a közgyűlésen, mely végtére is nem más, mint baitérsak összejövetele. A karibii Národni dum nagy-, terme zsúfolásig megtelt a közgyűlés részt­vevőivel, akik kedélyesebben fogták föl a dolgot: söröztek és dohányoztak. Egy da- íosfüzetet is kaptunk, mely bennünket ma­gyarokat is érdekel, mert több 28-as nóta Szegedről szól. Az egyiket Zierkowdtz Béla „Te szőke gyenek“ című ismert daliáiméra éneklik, de a daiosfüzeiteoske tele van ma- j gyár vonatkozásokkal és ami fontos: barát­ságos, rokonszenves hangon. Este ugyanott sikerült bált rendezett a 28-as egylet, de azon mér nem pofliitizáltak. — Kinevezések.) A köztársaság elnöke a hivatalos lap közlése szerint Balló Emil és Skotnicky Géza pozsonyi és Gazdavsky Géza turócszentmártoni állami reálgimná­ziumi tanárokat, valamint Smid István besz­tercebányai állami gimnáziumi tanárt a ha­todik fizetési osztályba léptette elő. — A kormány Cecil Vladimírt, a pozsonyi katonai építési igazgatósághoz beosztott századost, a VIII. fizetési osztályba tartozó ideiglenes főépitési biztossá nevezte ki. — A közokta­tásügyi miniszter Mendressar Miklós pozso­nyi állami reáliskolai tanárt az igló állami tanitóképzőintézet tanárává és Hramádka János iglói tanitóképzőintézeti ideiglenes ta­nítót a fönt említett intézet IX. fizetési osz­tályba tartozó íötaniójává neveze ki.

Next

/
Thumbnails
Contents