Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-19 / 187. (340.) szám

I jjj Jr II. évfolyam 187. (340.) szám. ^ánu^ 1923 ^a^sztus Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkoi és Ruszínszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. ■H A magyar apostol (fi-) Prága, augusztus 18. Nagy és szent az apostolok küldetése; ragyogó célokat tűznek ki népüknek és uj ösvényeken vezetnek e cél felé; irányt mu­tatnak a vadonban tévelygőknek és száza­dokon át járható csapásokat nyitnak szá­mukra. Százszorszent az egyház, a nemzet, a tudomány és a művészet apostolainak munkássága! Emlékezetük glóriával ékes, nevüket tisztelettel említi a késő utókor és cselekedeteiket szájról-szájra szálló legendás énekek beszélik el az utánuk jövő nemzedé­kek hosszú láncolatának. Jutalmuk a legna­gyobb, amit ember elnyerhet, mert jutalmuk a halhatatlanság. Szent István napja, ez a gyönyörű augusztusi ünnepnap, újból és újból megre- zegteti lelkűnkben ezeket a gondolatokat, íme, kilencszáz esztendő pergett le Szent István apostoloskodása óta és mégis augusz­tus 20-án mindenütt, ahol magyarok élnek,* évről-évre zsúfolásig megtelnek a templomok és az ájtatos ajkakon fölcsendülő ének most is őt hívja, most is az ő eltávozását siratja gyászos és bús zsolozsmában. István király emlékének halhatatlanságot biztosított a ke­resztény egyház kegyelete és a magyar nemzet hálája. A második honalapító volt. Amit Árpád megszerzett, azt ő megtartani igyekezeté Mint minden igazán nagy államférfim úgy ő is tisztában volt azzal, hogy egy nép nem élhet meg egyedül és árván a maga különle­ges szokásainak szigetén, mert igy elnyeli a szomszédos népek áradata, hanem hidat kell vernie, amelyen át belekapcsolódik az álta­lános emberi mozgalmakba, azokból uj erő­ket merít és viszont azokat uj értékekkel gazdagítja. A kereszténység volt az a híd, amellyel összekötötte a természetimádó po­gány magyar szigetet a szomszédos népek­nek a keresztény egyház vezetése alatt fej­lődő kultúrájával és ez által biztosította szá­mára a további fejlődés lehetőségét, mig vi­szont az európai művelődést a magyarság­nak a keleti pusztákról magával hozott lelki­világának uj színeivel gazdagította. Szent István megtestesítője annak az örök magyar törekvésnek, amely a nemzeti érzésen ke­resztül belefolyik az általános emberi műve­lődés folyamába. A magyarságnak összefüg­gését az emberiességnek, a humanitásnak eszméjével nálánál jobban senki sem jelké­pezi, mert hiszen ő volt az, aki a nomád né­pet bevezette az európai nemzetek társa­dalmába. A magyar földön uj, eddig ismeretlen in­tézményeket honosított meg. Tiz püspöksé­get alapított az uj hit terjesztésére és várme­gyéket szervezett az adminisztrációhoz nem szokott nép igazgatására. Ezeken az intéz­ményeken indult meg jogrendszerünknek szakadatlan fejlődése és jóságukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idő ha­ladása által megkövetelt javítások és kiegé­szítések után a legújabb időkig megfeleltek rendeltetésüknek. Szent István rakta le a magyar történelem szigorúan organikus fej­lődésének alapjait és neki köszönhető, hogy az állami élet legfontosabb intézményei evolúciós módon, minden megrázkódta­tás nélkül alakultak és idomultak olyanokká, amint azt az illető kor szelleme és szükség­letei éppen megkövetelték. Anglia az egye­düli állam Európában, amely hasonló fejlő­dést mondhat a magáénak. Az egyházmegyék szervezete még ma is nagyjában a szent- istváni alapokon nyugszik. A közigazgatási vármegyék régi rendszerét azonban éppen ebben az esztendőben földelték el. Túlságo­san rövid idő telt el azóta, hogysem végle­ges Ítéletet mondhatnánk .a változás vala­mennyi következménye fölött. Annyi azon­ban bizonyosnak látszik előttünk, hogy az uj hatalom nem cselekedett helyesen, amikor egyszerre és minden átmenet nélkül megsza­kította a majdnem ezeréves fejlődés bevált hagyományait. Aki oly hosszú évszázadokra érvényes elveket adott utravalóul népének, valóban Berlin, augusztus 18. A Berliner Tage- blatt jelenti Londonból: Londonban azt hi­szik, hogy az angol jegyzékre adandó fran­cia válasz a következő tartalmú lesz: Poin­caré meg fogja kísérelni, hogy eloszlassa azt a benyomást,. mintha ő Anglia követeléseit az adósságokat illetően hibásaknak tartaná. Emellett azt fogja kívánni, hogy Anglia más álláspontot foglaljon el a Ruhr-megszállás törvényességének kérdésében. A jegyzék bizonyos engedményeket fog tenni. Bár visz- sza fogja utasítani, mint eddig is, azt, hogy konferenciát tartsanak Németország bevo­násával, azonban jelezni fogja, hogy informa­tív és szóbeli tárgyalásokra hajlandó, sőt a legújabb jegyzékre bizonyos választ is fog adni. A Ruhrvidék kiürítésébe vonatkozó föl­fogását annyiban veszi revízió alá, "hogy Franciaország végérvényes fizetési ígéret és szolid garanciák esetén a megszállás jel­legét és tartamát olyképpen fogja megvál­toztatni, mintha a fizetések már megtörtén­tek volna. A jegyzék végül kétséget kizáróan meg fogja cáfolni a franciák annexiós szándékai­ról való fölfogást. „OtvenmiHiárd arany márka volna a jóvátétel végösszege" Páris, augusztus 18. A Petit Párisién -a francia jegyzék tartalmáról a következőket jelenti: Mivel Franciaország és Belgium összesen harmincegy és fél milliárd arany­márkát követelnek jóvátételképpen, mig Anglia követelése tizenhét milliárd, a jóvátétel végösszegét tehát ma ötven milliárd aranymárkában lehetne megálla­pítani azon föltétel alatt, hogy Amerika európai kö­vetelése, nevezetesen a jóvátételt adóssá­gokban való részének kérdése később fog szabályoztatok Amily mértékben fogja Ame­rika Európával szemben való követeléseit érvényesíteni, oly mértékbeli fogják Német­országot a hatos szériáju kötelezvények be­váltására kötelezni. A garanciák kérdésében megegyezés jöhetne létre. A jegyzék kije­lenti, hogy alapjában véve Franciaország és Anglia között nincsen semmi nézeteltérés a probléma tartalmát, hanem csak formáját il­letően, amennyiben Anglia vonakodik a fran­ciák eljárását elismerni. Az uj francia jegyzék és a sárgakönyv Páris, augusztus 18. A Temips megerő­síti azt a bárt, hogy a francia koinmány uj jegyzéke összhangban van a franciá sárga- könyvben közölt elveikkel. Angliától függ a Ruhr-vídék kiürítése Páris, augusztus 18. (Párisi tudósítónk távirata.) Poincaré az utolsó órában elhatá­rozta, hogy megváltoztatja Angliához inté­zendő válaszának szövegét. A jegyzék nem kezdődik az angol kormány elleni támadá­sokkal, hanem a francia jóvátételi programot ismerteti, amely szerint Franciaország ötven milliárd aranymárkát követel Németország­tól, amelyből Franciaország és Belgium har­mincegy és fél, Anglia pedig tizenegy mil- iiárdot kapna, mig a maradékot a C-osztályu német kötvényekből kellene előteremteni. A jegyzék második részében Poincaré főkép­pen az angol'kormánynak a Ruhr-rnegszál­nagy apostol volt. Az egyház méltán avatta szentjévé, a magyar népiélek megérdemelten fogadta szeretetébe. A Vajkból Istvánná lett magyar apostol ünnepén gondoljunk hálával az ő nagy nevére •.. lásra vonatkozó részével polemizál és angol tanukra hivatkozik, akik elismerik Francia- országnak azt a jogát, hogy területi kény­szerintézkedéseket alkalmazzon Németor­szággal szemben. Behatóan foglalkozik a Ruhrvidék esetleges kiürítésének kérdésével és föntartja a párisi és brüsszeli konferenciá­kon leszögezett amaz álláspontját, hogy a kiürítés csak akkor történhetik meg, ha Né­metország a jóvátételt megfizette. Ha Né­metország a passzív ellenállást megszünteti, akkor bekövetkezhetik a megszállás enyhi- tése, mivel ebben az esetben fölösleges a bányák és vasutak ellenőrzése. A mérnöki bizottságnak Essenben kell maradnia^ azon- | bán csak ellenőrzés céljából, anélkül, hogy a kezükben maradna a gyárak és bányák vezetése. A kiutasított vasutasok visszatér­hetnek és a megszállott és meg nem szállott területek határzára megszűnne. A Ruhrvidéket akkor ürítik ki teljesen, ha Anglia garantálja, hogy Németország az ötven milliárd aranymárkát megfizeti. Amerika kör jegyzéke az antant-hatalmakhoz New York, augusztus 18. (Rádió.) A New York Times washingtoni jelentése szerint Hughes azonos szövegű jegyzékben közölte a német, francia, angol, belga és olasz kor­mánnyal, hogy Amerika magatartása a jóvá­tételi kérdésben Coolidge hivatalbalépte ré­vén nem változott. Ha a jegyzék ismétli, hogy Amerika azok mellett a kezdeményezé­sek mellett marad, amelyeket az államtitkár beszéde tartalmaz, ez annak a javaslatnak az újból való előterjesztését jelenti, hogy megalakittassék a pénzügyi szakértők bi­zottsága. A brüsszeli angol követ Jasparná! Páris, augusztus 18. Jaspar belga kül­ügyminiszter ma hosszam tárná csíkoz ott a brüsszeli angol követtd. A megszállás hírei Datíelm, augusztus 18. .Wemgeridh kqtfn- , miumista vezér egy baimisátott iramaim hatósá­gi engedéllyel félrevezetve a munkásságot, azokat gyűlésre hívta össze. A rendőrség fel akarta oszlatni a gyűlést, mire a tömeg kő- záport zúdított reá. A rendőrség kénytelen volt fegyverét használni. Három embert agyonlőttek, nyolc megsebesült. — A fran­ciák Speyérben 12 milliárd márkát elkoboz­tak. — Düsseldorfban a birodalmi bank fiók­jában franciák jártak és 14 milliárd frankot elkoboztak. — A határzár meghosszabbítása szeptember 15-iiig érvényes. — A beidbe ni Heimitz-ibányálban egy tárna beomlott. Há­rom ember életét vesztette. A szász kormány tárgyalásai a kancellárral Drezda, augusztus 18. A szász kormány nyilatkozatot adott ki, mely szerint a thü- r ingta i és brammsohweigi kormány okkal együtt a tegnapi berlini tanácskozásokon a következő rendszabályokat hozta javaslatba a birodalmi kormánynál: 1. A gabona és bur­gonya komtimgentálásának bevezetése; 2. a tejellátás biztosítása; 3. a tej és vaj árának maximálása; 4. a oukorelosztás állami keze­lése; 5. devizák kiutalása a zstrbeszerzés céljaira. A tárgyalások teljes megegyezésre vezettek. . Megegyezés előtt a ruszin pártpolitika A cseh agrárpárt a helyzet ura — A szociál­demokrata párt leszerélésének esélyei — Miért nem tagja Gagatkó az uj pártnak? Ungvár, augusztus 18. (Ruszimszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hírlap irt először arról a po­litikai lehetőségről, Ihogy a szociáldemokra­ta párt a ruszin egyesült párttal előbb-utóbb kiegyezik. Azt is megírtuk, hogy csupán bi­zonyos személyi motívumokon múlik, hogy a cseh agrárpártnak ruszinszkói ellenzéke, a szocáldemokrata párt, a egyesült ruszin párt keblére boruljon. Most már e jelentésünket más oldalról is megerősítik. Egy prágai au­tentikus forrásból származó nyilakoaat sze­rint a kormány pártjai: a cseh agrárpárt, a Volosin-féle Chliborob-párt és a szociáde- mokrata párt Ruszinszkóban — sajátságosán —• ellenségesen állanak egymással szemben és igy például a cseh agrárpárt, mely Prágá­ban mdga a kormánypárt, Ruszinszkóban el­lenzéke lett ugyanazon kormány exponen­seinek. Most tehát e fonák helyzetet kell mindenáron megszüntetnie a prágai kor­mánynak s evégből illetékes tényezők meg­próbálják a bárom párt között a szükséges harmóniát létrehozni. Az illetékes tényezők állítása szerint — mind ahogy azt mi is jeleztük, már burkolt formában — csupán súlyosabb természetű személyi akadályok szerepelnek, ezt azon­ban, ha nehezen is, de eltüntetni igyekszenek. Eszerint jóslatunk beválott. Ha azonban már a politikai jóslások terére léptünk, meg­jósolhatjuk azt is, hogy pár napon belül a Volosin-féle csoport is egy táborban lesz az előbbiekkel és ezzel a kormány biztosítva fogja látni maga mögött azt a nagy többsé­get, melyre támaszkodván, úgy a községi-, mint a parlamenti, választásokat nyugodtan lefolytathatja. A politikai meglepetések korszakában élünk. Nem fog tehát csodálkozni senki azon, ha megállapítjuk, hogy Ruszinszkóban az el­lenzéki magyar pártokon kívül marad még egy ellenzéki ruszin párt is és ez a Gagatkó- féle „Trudojava Partija44, amely tagja volt a Kaim inszlky-féle ruszin ellenzéki blokknak, de a blokkból abban a pillanatban kilépett, mi­kor a cseh agrárokkal való megegyezés nyilvánosságra került. A Cesiké Slovo annak idején e kilépéssel érdemileg foglalkozott és megái lapította, hogy a Gagatkó-féle pártnak az uj párttal való egyesülése azért is lehetetlen volt, mi­vel a Gagatkó-féle párt inább munkás-, mint földmives párt. Gagatkó ezzel szemben egy hivatalos kijelentésében kifejtette azokat az okokat, amik a kiválásra bírták. Ezek sze­rint a párt addig nem likvidál és megtartja különállását, amíg a mai podkarpatska' rusi rezsim a helyén van, illetve amíg azt helyé­ről el nem távolitjálk. Aki ismeri Gagatkót, az tudja, hogy ez a bevándorolt galíciai uk­rán menekült a megszállást követő első idők­ben az ungvári gimnázium igazgatója volt. Önálló elveiért azonban később e tisztségé­ről letették, mellőzték és ellenzékbe kerget­ték, melyben máig is a leghűségesebben ki­tart. A politikai élet furcsaságai között ez is egy, de nem az utolsó. A községi választások előkészítése kü­lönben a Kárpátaljai Orosz Földmives Köz- társasági Párt első kívánságai közé tartozott 100 cseti-szl. Koronáén fizettek ma, augusztus 18-án: Zürichben 16.175 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinien —.— német márkát ü francia fegpék a Poincare-polltlka revízióját Jelenti

Next

/
Thumbnails
Contents