Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-18 / 186. (339.) szám

Szombat, augusztus 18. játékképességiifcről tettek bizonyságot A KAC nagy veresége ellenére erős csapatnak bizo­nyult. Legnagyobb baj az volt, hogy játékosai nem voltak összeszokva. A csapat legjobb embe- íréi Bognár, Hecman és Rauschnitz voltak. A bécsi játékosok nem váltak be. Meicher tatabá­nyai biró nagy hozzáértéssel és pártatlansággal vezette a mérkőzést. (f. ni.) Első nemzetközi lawn-tennlsz-torna Pös- tyénben. A pöstyéni nemzetközi tenniszverseny, mely augusztus 5-től 12-ig tartott, a következő eredménnyel végződött: Szlovenszkó bajnoksá­ga: Férfi egyes: 1. Kozeltib, Prága 6:2, 6:2, S:6. 2. Rohrer. 3. Holub—Gottlieb. — Női egyes: 1. Rohnemé 6:2, 0:2, ser. 2. Nebeskyné. 3. Klumpáig Riegerov. — Férfi páros: 1. Rohirer—Gottlieb (Britnn) 6:3, 4:6, 6:3, 6:4. 2. dúst—Kozeluh. 3. Bures, Holub—Bárczy, Skrivánek. — Vegyespá­ros: 1. Rohrer—Gottlieb 6:3, 6:4. 2 Kozeluh— Malá. 3. Bíjrczy—Bárczyné. 4. Hubacek—Ples- kot. — Fiirdőigazgatóság vándorserlege: Férfi egyes: 1. Kozeluh 5:7, 6:3, 6:1, 6:4. 2. Gottl'eb. 3. Rohrer és Skrivánek. — Pozsony bajnoksága: Féjrfi egyes: 1. Bárczy (Beszterceöánj'a) 8:6, 6:3, 3:6. 6:4. 2, Berounsky. 3. Klein. Hubacek. — Női* egyes: 1 Nebeskyné ((Bratishva) 6:2, 9:7. 2 Bárczyné. 3 Pleskot, Miífekov. — Férfi páros: 1. Bárczy—Hubacek 6:2, 6:1. 2. Bureshaupt— Stíl mmer. — Női páros: 1, Ricgerné. 2. Bálrczy- né. 3. Pleskot. Miffek. — Vegyes páros: 1. Bár­czy—Skrivánek 6:3, 6:1. 2. Krndl—Norgauer. 3. Bures—Holub és Kirseh Macina. — A pompá­san sikerült tornát, melynek állandóan nagy né­zőközönsége volt, a fürdövendégek és a lakos­ság körében, a „Thcrmia Pa!ace“ szállóban ren­dezett bankét fejezte be, melyen a díjkiosztás is megtörtént. Üdvözlő beszédeket Smalíbones an­gol konzul, a pozsonyi Lawn Tennis Club elnö­ke, .Tust dr„ Adamic alezredes és Rosenkranz iátékrendező tartottak. A füjrdőigazgatóság nevé­ben Winter igazgató ur köszönte meg a játéko­soknak részvételüket. A díszvacsorát Reuulon követte hajnalig tartó tánccal. Andersen megverte Lacostcí. Bostonból táv- iratozzák: A Davis serlegért tartott nemzetközi tenniszverseny fináléjában az ausztráliai Ander- son megverte a francia Lacostát, az ausztráliai Hawkes pedig a francia Brignont. Mi II7L OAlii A HA® A ruszinszkói állami erdők eladása Irta: Ing. Bodor Gábor főerdötanácsos. II. SZÍNHÁZ és MiE (*) Strindberg leánya drámát irt, K .r n Smirnoff, Strindberg leánya ruost fejezte be a „Hatalmak" cimii drámáját, melynek svéd bemu­tatója a stockholmi drámai színházban lesz. (*) Ibsen és Strindberg a budapesti Unió műsorán. Budapestről jelentik: Az Unió szinhá- za.in.ak drámai műsorán a következő évadban a modern irodalom két (remeke is színre kerül. Úgy tervezik, hogy szilire hozzák Ibsen Soincss mesterét és felújítják Strindberg Mámor oitnfi drámáját, melyet néhány év előtt a Belvárosi Színház mutatott be. Solness Somlay Avthur lesz. Hildát Titkos Ilonának szánták, aki a Má­morban megtartja régi szerepét (*) Annltta Berber nem tud botrány nélkül élni. Szabadkáról jelentik: Kínos incidens támadt a múlt vasárnap az egyik bledi bájtban, ahol a vendégek között váratlanul megtel ént Annltta Berber berlini filmszinésznő, félig ittasan és egészen Éva-kosztümben. A parketten a mezte­len művésznő érzéki táncokat kezdett lejtemi. amin a publikum szolidabb része annyira felhá­borodott, hogy a művésznő eltávolítását köve­telte. A nőnek azonban pártfogói akadtak, akik felszólították, hogy folytassa tovább a táncot. Emiatt már a két párt csaknem ökölre és botra ment és véres jelenetekre került volna a sor. ha a rendőrség idejekorán közbe nem lép. (*) Az amerikai rokkant színészek otthona. Percy G. Williams, aki egyike volt a legnagyobb és legjobban ismert színigazgatóknak Newyork- ban, — e hatalmas városban nyolc színház val­lotta őt gazdájának — julius 21-én halt meg Long Tslandon levő kastélyában. Williams végrende­letében a körülbelül ötmillió dollárt kitevő va­gyonának nagy részét egy olyan otthon alapi fá­sára hagyta, amelyben öreg és tehetetlenné vált színészekről és színésznőkről fognak gondos­kodni. ____ A prágai mozgóképszínházak miisora: Kor un a: A gyémántkirálynő. Amerikai kalan- dordrámia. Passage: Madelaine. Dráma. Sanssouci: Hindu síremlék, Repriz. SPORJ Kik kevernek Szlovenszkon politikát a sportba? Kassa, augusztus 17. (Saját tudósítónktól.) A nyári futbailszünet befejezése előtt állunk. Még néhány nap és meg­kezdődnek az őszi forduló mérkőzései. Amidőn az uj szezonba lépünk, nem lesz érdektelen visszapillantást vetnünk a nyári sport eredmé­nyeire. Kassa nyári futballprognamjáit a cseh futballcsapatok vendégszereplése töltötte meg. A Slavia, a cseh-szlovák válogatott és a többi prágai együttesek vitán felül értékes mérkőzé­seket jelentettek, de mégsem tudták pótolni a magyarországi vendégcsapatok játékát A Slavia néhány kevésbé sportember, de annál sovinisz­tább tagjának sikerült a rendőrségen keresztül­vinni, hogy magyarországi csapatok ide ne kap­janak beutazási engedélyt Kassára. A Slavia eme tagjait kettős cél vezette sportszerűtlen te­vékenységükben. Mint vérbeli „fascisták" job­ban esett szivüknek, hogy Kassára magyaror­szági futballista nem tehette be a lábát, mint számi tó üzletembe rek rekordbevételeke t remél­tek magyarországi konkurrenscsapatok nélkül Végül, hogy teljes legyen a Slavra diadala, csöndes bőiket alá helyezték Kéletszlovenszkó szimpatikus magyar bajnokcsapatát, a Kassai Sport Clubot, melynek az intrikák következté­ben egyetlenegy mérkőzés sem jutott. A leper­gett szezon azonban igen tanulságos eredménye­ket hozott A kassai közönség érdeklődése ma is változatlanul erős a magyarországi csapatok iránt, amelyeket a trendező klubok a cseh csapa­toknál legalább tízszer olcsóbban kaphattak vol­na meg. (en.) Komárom: KFC—KAC 7:1 (2:0k A két rivá­lis csapat már hetek óta készült a mérkőzésre, amely szerdán páratlanul nagy érdektődés mel­lett zajlott le. A KAC három bécsi játékost ho­zatott, hogy az erősebbnek ismert KFC-vel való mérkőzéséből győzelmesen kerüljön ki. Minden igyekezete azonban hiábavaló volt, mert a KFC valósággal lelépte ellenfelét. A játék elején a KAC támad, de a KFC védelme helyén van. Húsz percig változatos mezőnyjáték, ma d Netolicky gólt lő. Egy perccel később Szigethy 1. kettőre szaporítja a KFC góljainak számát. A KAC egyenlíteni akar. de eredménytelenül. Az erős iramú játékban már az első félidőben kifullad és a játékidő második felében már csak védelemre szorítkozik. A KFC emberfeletti Iramot diktál, valósággal a kapuhoz trösziti ellenfelét és újabb gólokkal terheli meg a KAC hálóját. A KAC vé­delme teljesen kimerülve egymásut n követi el h goromba gigszereket. Sz'gethy I ö'. percen be­lül három gólt lő. A hatodik gólt Dobis fejeli be, a hetediket pedig Luka küldi be menthetetlenül a hálóba. A KAC most szóhoz jut Varga tizen­egyest vét, amit a KAC egyik Becsből hozatott játékosa góllá értékesít. A játék erő. en eldur­vul — a bíró két-két játékost kiállít — cs ella­posodik. A KFC-ből különösen Szigethy I. ját­szott kitűnő formát. Netolicky és Luka kimagasló játékot produkáltak. Ihar Szőllősy. Dobis és Varga is kifogástalanul játszottak Az Adler— Beck hátvédpár és Szigethy 11. kapus Is nagy A ruszinszkói erdők fáját Lengyelor­szágba és Romániába szállítani nem lehet, mert ott mindenütt fafölösleg van. Magyar- ország felé nem akarják és nem engedik szál­lítani, tehát marad piacul Csehország és Csehországon át Németország, Belgium stb. A fa legolcsóbb szállítása a viziuti szál­lítás. A leghosszabb viziuti szállítás is ol­csóbb a rövid távolságú vasúti szállításnál. Ügyiátszik. hogy ezekkel a körülmé­nyekkel számoltak a szerződés tervezői is. Csakis ezzel magyarázható, hogy a rendes vágánya államvasutak állomásain a fának olyan eladási árait állapították meg, mely árak — normális visonyok mellett — még tő áraiknak is alacsonyak volnának. A választékok arányát és a szerződés szerinti árakat figyelembe véve az átlagos eladási ár a fenyőnél 35, a blikknél 33 és a tölgynél 76 korona. Ez átlagárak megáUapitásájnál a többter­melési prémiumokat köbméterenként 9.40 és 18.80 csk., teljesen figyelmen kívül hagy­tam, pedig ez a prémium a vállalkozóknak tetemes nyereséget, az államnak pedig ugyanannyi veszteséget jelent. Az évente eladott fa 1,500.000 köbméter. Ezért a fáért kap, a fanemek aránya és át­lagára szerint, az állam évente: Tölgyért (3%) 45.000 köbméter á 76 csk. = 3,420.000 csk. Bükkért (46%) 490.000 köbméter á 33 csk. == 22,770.000 csk.-t. Fenyőért (51%) 765.000 köbméter á 35 csk. == 26,775.000 csk.-t. Összesen 1,500.000 köbméter fáért 52.965.000 cseh koronát. Ezzel a bevétellel szemben az állam ki­adása: 1. Termelési költség köbméterenként 5 csk., 1,500.000 köbméterért 7,500.000 csk. 2. Közelítés és csusztatási költség köbméte­renként 6 csk., 1,500.000 köbméterért 9,000.000 csk. 3. Szállítási költség köbméterenként 10 csk., L500.000 köbméterért 15,000.000 csk, 4. Személyzeti kiadások köbméterenként 8 csk., 1,500.000 köbméterért 12,000.000 csk. 5. Beruházások, építkezések stb. köbméte­renként 8 csk., 1,500.000 köbméterért 12.000. 000 csk. 6. Adók, közterhek, szolgal­mak köbméterenként 2 csk., 1,500.000 köb­méterért 3,000.000 csk. 7. Újraerdősítés, ápo­lás köbméterenként 1 csk., 1,500.000 köbmé­terért 1.500.000 csk. összesen köbméteren­ként 40 csk., 1,500.000 köbméter után 60.000. 000 csk. összehasonlítva a bevételt a kiadással, az állam e szerződés mellett nemcsak hogy semmi tőárat nem kap, de sőt arra, hogy az állami erdők fáját letarolja és eladja, évente legkevesebb 7,035.000 csk.-t fizet rá. Ezt a vesztesége csak 5% -kai tőkésítve, 30 év alatt az állam vesztesége legkevesebb 67.000. 000 korona. Ez a veszteség azonban évről-évre esetleg növekedni fog. A szerződés 30 évre szól és a faárak csak 15 év múlva kerülnek revízió alá, te­hát 15 év alatt a termelési és szállítási költ­ségek valószínűen 30%-kaí fognak emelked­ni, vagyis egy köbméter fa átlagos terme­lési költsége előreláthatóan 40 koronáról 52 koronára fog emelkedni. 15 év múlva az ál­lam 1,500.000 köbméter fáért már 78,000.000 csk. termelési költséget fog fizetni. Ezzel szemben a társaság az államnak az 1,500.000 köbméter fáért még 15 év múl­va is összesen csak 52,965.000 koronát fog fizetni s Így 15 év múlva az állam évi ráfizetése már nem 7,035.000 csk., hanem 25,035.000 korona lenne. Ellenben a faárak normális emelkedésé­ből 15 év alatt mintegy 30%-ot, vagyis évi 18,000.000 korona nyereséget a társaság fog zsehrevágni. A mai viszonyok mellett, mikor a pénz, a munkabérek s terményárak állandó inga­dozásnak vannak kitéve: erdei termékekre tuThosszn lejáratú szerződés kötése nem célszerű és meg nem okolt. A múltakon okulva, ma mór az erdé­szet ellene van minden hosszúlejáratú szer­ződésnek s a házi értékesítés mellett foglal állást. Mindenki házi kezelésre törekszik s csak ahol ez nagyobb akadályokba ütközik, ott iparkodnak a faárak ingadozása ellen rövidlejáratu szerződésekkel védekezni. Hogy ez állói éppen a cseh-szlovák ál­lam tegyen kivételt teljesen érthetetlen. A szerződésben az évente eladott fa mennyisége 1,500.000 köbméterben van megállapítva. A ruszinszkói állami erdők jelenlegi évi növedéke 1,053.000 köbméter, tehát a szer­ződés értelmében évente kitermelendő fa az évi növedéknek másfélszerese, ami 30 év alatt 15 évi tűhasználatot, illetve 45 lív növedékének kihasználását jelenti. A minisztérium a felveendő beruházási kölcsönből 1,000.000 dollárt = 32,000.000 csk. kölcsönt ad a társaságnak, mely összeget a társaság a legjobb belátása szerint a fa megmunkálására szükséges üzemek létesíté­sére fordítja. Ha az eladó — jelen esetben az álltam — a vállalkozótól több évi vételárat előre fel­vesz, hogy azt beruházásokba fektesse, ez érthető és ez a hosszúlejáratú zerződésnek némi mentségéül is szolgálna. De az, hogy az állaim adjon a vállalkozóknak kölcsönt akkor, amikor az összes termelési, szállítá­si, üzemi és beruházási költségek az államot terhelik: érthetetlen, uj dolog. Ez annál inkább érthetetlen, mert a tár­saság a vasútállomáson átvett kész fa árát is csak 6 hónap múlva köteles kiegyenlíteni. Hat hónap alatt a kész faanyagon ismételten túl lehetne adni és a fa vételárát mindig az eladott fa árából lehet fedezni. A társaság a szerződéssel nemcsak hogy egy fillért sem kockáztat, de az állam gon­doskodik arról is, hogy az esetben, ha a fát 6 hónap alatt nem tudnák értékesíteni: a vételár fizetésénél zavarba ne jöjjenek és ne S legyenek kénytelenek a saját pénzükből 1 fillért is befektetni. A szerződés arról is biztosítja a társa­ságot, hogy a földimvelésügyi minisztérium a lehetőség legszélsőbb határáig megadja, illetve kleszkozli részére mindazokat az előnyöket, amelyeket az érvényes, vagy a jövőben hozandó törvények értelmében akár a működő, akár a jövőben alakuló vállala­toknak nyújtani lehet. Mit jelent ez?! . . . Azt, hogy az állam halandó még na­gyobb veszteségeket is viselni, csakhogy a társaságot biztosiáhassa arról, hogy ebben az üzletben nekik csak nyerni szabad s vesztes csak az állam lehet. A szerződés tárgya még azokat az erdő­ket is felöleli, melyeket az állam a határ- menti erdők kisajátítására hozott törvény alapján fog megszerezni. Ez erdők összes kiterjedése, Ruszinszkő területén, min egy 200.000 hektárra tehető. Ruszinszkó összes erdőségeinek kiter­jedése 645.000 hektár. Ebből körülbelül 506.200 hektár, azaz az összes erdők 78%-a, melynek faállománya ezzel a szerződéssel 30 évre a társaság, illetve a vállalkozók ke­zébe kerül. Ruszinszkó legfőbb jövedelmi forrása az erdő. Ezzel a szerződéssel a ruszinszkói fater­mésnek több mint háromnegyed része kerül a szerződő társaság kezébe, mely társaság ezzel a monopóliummal Ruszinszkó lakossá­gának sorsát kénye-kedve szerint intézheti. És bekövetkezhetiik az is, hogy a ru­szinszkói fa Ruszinszkóban drágább lesz, mint Prágában, vagy a köztársaság más na­gyobb városaiban. Az elmondottakat rövidesen összegezve a ruszinszkói állami erdők fájának kiterme­lésére kötött szerződés, mely erdészeti szempontból érthetetlen, helytelen és az államra nézve nagy anyagi veszteségekkel jár, 30 évig egy egész országrész felett egy társaságnak oly kizárólagos monopóliumot biztosit, mellyel az a társaság Ruszinszkó lakosságát koldusbotra juttathatja és az egész országrészt teljesen tönkre teheti. — A bankbetétek kötelező biztosítása. Félhivatalosan jelentik: Hosszú tárgyalások után végre pozitív javaslatot tettek arra nézve, hogy :a bukott Morva-Sziléziai Bank, a Pozemková Banka és a Bohémia-Bank be­tevőit megfelelően kártalanítsák. A kor­mánynak a kérdés megoldásánál roppant ne­héz álláspontja volt, mivel figyelemmel kel­lett lennie Becska pénzügyminiszternek a képviselőházban tett arra a nyilatkozatára, hogy a bukott pénzintézetek szanálása nem történhetik az állam költségén. A tervezett szanálási akciót tehát a bankbetéteket védő törvény alapján fogják végrehajtani, amely­nek révén bevezetik a betevők kötelező biz­tosítását is. A novella szerint valamennyi pénzbetét összegéből évi két százalékot be kel! szolgáltatni az államnak a betétbizto- sitó alap javára. Ebből egy ezrelék a pénz­intézeteket, egy ezrelék pedig a betéteket terheli. Statisztikai számítások alapján a be­tétek nettó összege körülbelül busz mil- liárdra tehető és igy a betétbiziositó alap negyven-ötven millió koronát fog kitenni évente. Az alapot egyelőre a Cseh Országos Bank fogja kezelni. Az említett három pénz­intézet szanálásához mintegy négyszáz mil­lió korona szükséges. A szanálás oly módon történik, hogy a betevők harminc százalékot készpénzben és hatvanhat százalékot liszt- kölcsön-, vagy negyedik államkölcsöncimlc- tekben kapnak. A betevők tehát a névérték szerint teljesen, az árfolyamérték szerint ki­lencven százalék erejéig kapnak kielégítést. A Lidové Noviny közlése szerint a betevők minél gyorsabb kielégítése céljából a posta- csekkhivatal rendelkezésre fogja bocsátani a szükséges összegeket, amelyeket azután a betevők biztosítási alapjából részletekben vissza fognak fizetni a csekkhivatalnak — A belgák francia kölcsöne. Párisi távirat jelenti: A „Petit Párisién" közlése szerint a belgák párisi kölcsönére vonatkozó tárgyaláso­kat még nem fejezték be. A tervbevett kölcsön összege 400 millió frank lenne, melyet 6 és fél- százalékos kamatozással 20 év múlva fizetnének vissza. — Mit ér a szovjetrubei ? Becsből jelen­tik: Szovjet-Oroszorszégb ól érkezett közlés szeriét egy dollárért 252 millió, egy angol fontért 1160 millió, egy svájci frankért 14 inilió, egy millió német márkáért 150 millió szovjetrubelt fizetnek. A jegyzés az 1923- ban kibocsátott pénzjegyekre vonatkozik és ebből egy millió felel meg a régi rubelnk. — Higanybáuyáí találtak Szlovéniában. Laibadtból jelentik: A szlovéniai knapuzsjei szénbányák mellett bőséges higany leletre bukkantak. A higany kiaknázását egy beJga pénzcsoport kezdte meg. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* 5 — \ Menyasszonyi kelengyék áruháza % 3 c&yvv \ í j D rx \ Saját készítménye finom férfi £ j\ és női fehérnemű, asztal- 1116 J; ^ \ térítők és mindennemű lenáru 1 \ , ► «| Árusítás nagyban és kicsinyben %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents