Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-18 / 186. (339.) szám
nak irányvonalait. Külpolitikailag liangsulyoz- íi Amerika segítésre való készségét Európával szemben, abban az esetben, ha segítségét az összes európai államok kérik és az nem jár semmiféle politikai bonyodalommal. Coolidge visszautasítja a szövetségesek adósságának eltörlését. A jóvátételi bizottság a német aranykulcson ellen Berlin, augusztus 17. A francia lapok jelentése szerint a jóvátételi bizottság egy kommünikéje szerint a bizottság augusztus !44ki ülésén foglalkozott az uj német arany- kölcsön ügyével és szótöbbséggel határozatot hozott, mely szerint átiratot intéz Németországhoz, melyben fen tartással fog élni a német aranykölesönnel szemben. Az átiratot kedd este átadták a hadiitemhek bizottságának. Az átirat szerint az a tény, hogy a német kormány szükségesnek tartotta azt, hogy a versaillesá békeszerződés 248. szakasza alapján külön felhatalmazást kérjen, szükségessé teszk hogy a jóvátételi bizottság femtartáss.al éljen nemcsak a kölcsön aláíróival, hanem az elsőbbségi papírokat illetően a többi résztulajdonossal szemben is. De femtiaritást jelent be a bizottság azokat a rendkívüli bevételeket illetően is, melyeket esetleg igénybevehetne a jóvátétel számlájára. Augusztus 31-ig szól a mhrvidéki határzár Páris, augusztus 16. A Havas-ügynökség düsszeldorfi jelentése szerint a megszállott és meg nem szállott területek közötti szigorú határzár meghosszabbítása augusztus 314g történt. Az intézkedést a düsszeWorfi, esseni és dortmnndi merényletekkel 1 okolják. tartott, hogy azon állást foglaljon a legutóbbi nyolc nap eseményeivel szemben. Az ülésen Müller-Fraoken elnök jelentése után nagy szótöbbséggel kimondották, hogy a párt beleegyezik abba. hogy a párt képviselői a korm ányba belépjenek. Megszűnnek a sztrájkok Berlin, augusztus 17. Esseni lapjelentések szerint a sztrájkhelyzet tegnap óta észrevehetően javult. Az esseni bányák legnagyobb részéiben ismét teljes erővel dolgoznak. A Vorwárts szerint Sziléziában szintén lényegesen javult a helyzet. Rottienburg és Waldenburg körletekben teljesen megszűnt a sztrájk nemcsak a bányákban, de textil és kerámiai iparban is. — A B. T. jelentése szerint Stefimben a hajóépítő munkások ismét munkába állottak, a kikötőmunkások sztrájkja azonban még tart. Minden kisebbségi kulturdokumentum a Népszövetség védelme alatt áll! A magyar kormány nem bocsátkozik tárgyalásokba az utódállamokkal a magyarvouatkozásu szobrok és műemlékek elszállíttatása ügyében Czakó Elemér dr. kultuszállamtitkár nyilatkozata — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — A megszállás hírei A liinburgi Birodalmi Bank fiókjaiban a franciák egynegyedniilliárd márkát elkoboztak. — Wifcten mellett egy francia őrjárat egy német csempészt agyonlőtt. — Dtűsiburgra a belga hatóságok 187.500 dollár (748 milliárd márka) pénzbírságot róttak ki. * Németországban nem lesz adómoratőrium Berlin, augusztus 17. A berlini tőzsdén tegnap az a hír terjedt el, hogy a kormány moratóriumot fog adni az augusztus 25-én befizetendő adókra. A Vorwárts ezt a hirt energikusan megcáfolja. A kommunisták vad harcot hirdetnek a kormány ellen Berlin, augusztus 17. A Rote Bahne a kommunista üzemi tanácsok betiltásával kapcsolatiban vad támadást intéz a kormány ellen. Cikkének végén igy ir: Csak az ájult és a kétségbeeséstől meighülyüit politikusok hihetik azt, hogy az üzemi tanácsimozgfalom hatalmas lendületét egy rongy papír rendel ette! leverhetik. A szociáldemokraták a koalíció mellett Berlin, augusztus 17. A berlini szociál- j demokrata párt vezetősége tegnap este ülést Budapest, augusztus 17. Sok .szó esett már a legkülönbözőbb fórumokon azokról a szobrokról és egyéb történelmi műkincs ékről, amelyek az utódállamoknak jutott területeken vannak. Periódu- sonkint jelennek meg hírek hol a román, hol a oseh-szlovák kormány ajánlatairól melyek szerűit azok felkínálják a magyar vonatkozású ilyen mii- és történelmi emlékeket Magyarországnak részint rekompenzáció ellenében, részint ehenszolgákt nélkül. Legutóbb is a nagyváradi Szénit László szobor körül Volt élénk sajtóvita, hogy a románok eltávolították helyéről és egyúttal meg is rongálták az értékes emlékművet. Voltak hírek, melyek szerint a ki $>a,nta nt- k ormány ok együttesen készülnek a terű le telken lévő emlékeket eltávolítani, mint irredenta-okokat és ezért diplomáciai jegyzékben hívnák fel a magyar kormányt eze/k leszerelt etésére, illetve elszállíttatására. Minden ilyen hír természetesen tömeges felvevőre talált és alkalmas az állandó nyugtalanság táplálására. Fontosnak tartottuk tehát a legilletékesebb helyen informálódni az utódállamok területén lévő műkincsek sorsáról, amely kérdésben Czakó Elemér dr. magyar kultuszá 1 lamtitkár a következők szerint nyilatkozott: — Csodálatos, hogy az utódállamok területén lévő szobroknak és műkincseknek sorsa kérdéses lehet, hiszen azokról a legrészletesebben történt intézkedés a béke- szerződés keretében. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan hangsúlyozza, hogy amint az átosatolt kisebbségek, úgy a velük vonatkozásban lévő összes szobrok és műemlékek a Népszövetség védelme alatt állanak. Hogy aztán ez a védelem nem tudta megakadályozni a lefolyt és az egész világ- kultúra kárát okozó rombolásokat, ez a kérdés még nem intéződött el, de kizárólag az illető kisebbségek legbelső peres ügyét képezi. — Nyílt titok, hogy valóban érkeztek a magyar kormányhoz felhívások a szomszédállamok részéről a szobrok és történelmi emlékművek le szer el tetőse és elszállíttatása ügyében. így elsőnek a cseh-szlovák kormány tette meg ajánlatát a pozsonyi Mária Terézia szobor lerombolása alkalmával arra, hogy szállíttassuk a magyar trianoni határok mögé a pozsonyi Petőfi-szobrot, mert az uralkodó izgalmak közepette esetleg nem akadályozhatná meg a Petőfi-szobor elleni merényletet sem. A magyar kormány azonban szigorúan ragaszkodott a békeszerződés pontjaihoz és kijelentette, hogy még időlegesen sem vállalhatja az elcsatolt magyarok ügyvédeimét, amit a nemzetek legfelsőbb fórumának kell minden körülmények közt ellátnia. — Nincs igaza annak a felfogásnak, mely szerint az elcsatolt területek szobrai és történelmi műkincsei ösisznemzeti kulturkincsek. Minden egyes szobor és miniden emlékmű az illető vidék talajából nőtt ki és így kizárólag az illető vidék kulüunkincsét képezi. Az utód- államokbeli magyarságinak tehát joga van bármily ellenkező felfogás dacára a saját kiül- turdokumentumaihoz, amit sem a mai Magyarország el nem kérhet tőlük, sem az uj ímpérium el nem vitathat tulajdonukból. Magától értetődik ilyenformán, hogy a magyar kormány nem bocsátikozhatik tárgyalásokba a könnyező államok kormányaival az utód- államokibeld területeik kultunkincseinek ide- szállllttatása ügyében. Raduay Oszkár. De Valerát Bubimba szállítják Limerick, augusztus 17. A fogoly De Valerát valószínűleg Dublinba szállítják, ahol internálni fogják. A bulgáriai orosz vöröskereszt kiutasításának epilógusa Szófia, augusztus 16. (A Bolgár Távirati Iroda jelentése.) A szovjetkormány jegyzéket intézett a bolgár kormányhoz, melyben tiltakozik a kiutasított orosz vöröskereszt tagjainak üldözése és bántalmazása ellen. A szovjetkormány kijelenti, hogy a jegyzékben közölt tényékért elégtételt követel és ha ezt meg nem kapja, akkor az Oroszországban élő bolgárok ellen ellenrendszabályokat fog alkalmazni. Tárcarovatunk: Vasárnap; ülvedi László: A testvéreknek. (Vers.) Molnár Jenő: Egy hölgy, egy ur. Párisi szinházi levél — A Prágai Magyar Hírlap párisi tudósítójától. — Páris, augusztus közepe. Más években ily rettenetes hőségben, minit amilyen jelenleg itt dühöng, miniden színház bezárta kapuját. Ez idén azonban, tekintettel arra a kétszázezer amerikai és százezer más idegenre, ki csak azért jött, hogy híres Páris élvezeteit kikóstolja, a legtöbb pénzéhes établissement no meg a parancsszóra működő állami színházak mind teljes gőzzel működnek. Az állami színházak régi klasszikus darabjaikat húzzák elő s azokat látsszák. Propagandacélokból történik ez s hihetetlen hatással, sikerrel járt. Az idegenek, kik az igazi nagy francia lélek finomságaira kiváncsiak, azt most bőven megkapták az egymást hajtó Moliere, Corneiille, Ra- cine, Marívaux előadásokon. Az Odeou és a Comédie Francaidé, a két nemzeti" színház játélkrendje alig ismert más, mint klasszikus darabot s azért sora: mégis, minden este —- sőt lietenkint kétszer délután is — megtelnek. Meleg dacára, szép idő dacára, egyéb élvezetek dacára Molicrc alakjai bámulatosan kifinomult és tanulmányozott alakításokban ezrével vonzzák a népeket. Az Opera és az Opéra Comique július ■ égével egy nagy ba'ettciklar.st fejeztek be $ most ismét a régi repertoárt (közte föltűnően; sóik uérnet operát) játsszák. Akii bécsi művészek és bécsi művésznők hangjához szokott, az nem találja meg Párisbam azt a többletet, amit esetleg a nagy Opera renoméjától vár. Egy jó középszerű német opera- színház, mondjuk a berlini opera, bármikor kiállja a versenyt Parissal és a felejthetetlen bécsi Hofoper klassziskülönbséggel fölötte áll. De a hemzsegő idegeinek s a véletlenül a forró falak közt maradt párisiak kíváncsisága nem a nagy és komoly művészetek felé hajtik mo-st. Úgy látszik, a szezonoknak megvan a maguk speciális műfajuk — jegyezte meg múltkor egy kritikus s a mostani hőségszezón a könnyű dolgok felé vonz, inért még olyan emberek is, kik máskor és normális időben szent borzadáillyal vetették el a Music-Hallok (kabarészierii színházak) erkölcstelenségeit, ma toleránsak és mosolygók s estéröl-estére ott ülnek a Eolies-Ber- gcrcs, az Olympia vaigy az Anibassadeurs zsokéin. Páris színházi élete ma tényleg a révnek jegyében áll. A jámbor amerikai honpolgár s a néger herceg (minden Parisban élő néger hercegi sarj, amihez állítólag Afrikában nem kell sok) hetenkint egyszer megnéz valami Cid-szerű patétiikus, magasabb művészetet s kétszer minden átmenet nélkül az „En pleine folie“ vagy „Toutes les fennmes“ revüket. Nálunk Középen répáiban alig tudnék elképzelni azt a hihetetlen luxust, amit egy ilyen revü megvalósít. Százával vonulnak föl a táncosok és a táncosnők, bámulatos Ízléssel és semmti költséget merni kim élő gondtalansággal megválogatott ruhák tömegei lépik cl a tündóri fényhatásokban uiszó színpadot (persze a ruhák olyképpen vannak megcsinálva, hogy miniden bőségük és Ízlésük dacára ma gyón sok befödősre szán t hely et hagynak csupaszom), a függöny minden ,,talbleau“ után legföljebb két-három másodpercig marad leeresztve, kitűnő zenekar a leglehetőbb és a légi ehetetlenebb hangszerekkel fölszerelve édes, lármás, fölikinálkoző, fülbemászó, változatos chansonok és táncok tucatjait tálalja, válogatott testíi alakok ritmikus mozdulatai kápráztatják a szemet — minden meg van adva, hogy a közönség megfeledkezzék hőségről, gondról s Eiiziium- ban, illetve Parisban érezze magát istenig a - z ában. Ezek a hiper- és super-Rövnek — mint most nevezgetni kezdik őket — egészen speciális műfajok. A szemnek és a fülnek vannak szánva és az érzelemhez akarnak szólni — de az agyvelő kikerülésével. Bóditó és kápráztató képek sorozatából állnak, melyek rendszerint valami halvány szimbólumokat akarnak jelenteni és főelemük a zene meg a tánc. A világítási hatások a maximumra vaunak fokozva. Elképzelhetetlen, kusza és ópiuimmámorszerü színpalettáik jelennek meg a színpadon, itt-ott egy-egy emberi test fehérsége, hirtelen előugró párok omlatiag ke- ringői. keleti elemeket hajhászó, fűszeres zene, szövetek és brokátok fénytöréseinek színes ódái — miniden erőltetett „cadre“, ösz- szefilggés, értelem nélkül csak úgy odavetve, gyorsan, pihenés nélkül, három órán keresztül rabjukká teszik a nézőt. Már címeik is elárulják zsánerűket. A Föl i es -Berger es-ben, talán a lognagyobbszerü Music-HalLbain, például az En pleine foilie-t, a Teljes örület- ben-t adják! Már a cím mutatja, hogy nem logikai elittiefuttatást kapunk. Megszólalt a Lidové Novíny Is Prága, augusztus 17. A brünmi Lidové Novíny, mely a szlo- venszkói politikában a jólértesült újság szerepét iátsza s amelynek vad politikai megállapításairól már volt alkalmunk egy párszor beszámolni, most Szent-Ivány újabb nyilatkozatával foglalkozik s úgy igyekszik azt föltüntetni, mint a szloveoszkói és ruszinszkói ellenzéki politika belsejében dúló harc egyik jelenségét. Hogy ez a beállítása téves, azt nem kell túlságosan hangoztatnunk. Hogy a Lidové Noviny úgy szeretné, hogy a kér. szociális párt és a magyar kisgazdapárt egymással marakodik, azt elhisszük. De a kívánsága hü álmodozás, mert a két szövetkezett párt között elvi ellentétet sem konstatálni, sem kiikombinálni nem lehet. Az ütközőpontnak feltüntetett autonómia-kérdés a valóságban a két párt között egy ál alán nem vitás, mert hiszen Szent-Ivány sem hangoztat autonómia ellenes politikát s mert az autonómia jegyében küzdő szlovák néppárttal szemben tanúsított bizonyos fokú tartózkodásának alapmotívumaival szemben a kér. szociális párt nem tar lándzsát. A Lid. Nov. egyébként így ír; — Kétségtelen, hogy a kérésztényszo- oialista párt befolyást gyakorolt az ellenzéki blokkon belül Szent-Ivány képviselőre a nyílt levele alkalmával, ameylet úgy lehetett volna felfogni, mint a magyarságnak a közös gazdasági munka iránt kifejezett hajlandóságát. Szent-Ivány képviselő most azt mondja, hogy azok a kommentárok, melyek szerint a magyar kisgazdapárt szakítani akar az eddigi passzív politikával és hogy uj irányt akar kezdeni, nem alapszanak aiz igazságon; továbbá azt mondja, hogy semmiféle nézeteltérés nincsen közötte és a többi szlovenszkói ellenzéki politikus között. A magyarok nem követhetnek más irányt, mini azt, amely a kormány ellen foglal állást és a szlovákokkal csak az autonómia alapján lehet megértést létesíteni. Igaz ugyan, hogy mint fegyvert a praktikus politikát akarja felhasználni, de nem magyarázza meg, hogy miképpen szándékszik ezt az elutasító állásponttal összeegyeztetni. Ez a zür-zavair egy bizonyos mértékig hasznára van a köztársasági magyar kisgazdapárt (Csánftói—Neumann) működésének, (?) amely inkább a íöldmives nép érdekeit tartalmazó követeléseikkel dolgozik és így elveszi a talajt a kisgazdapárttól, amelynek eddig semmi más sem volt az eszében, mint Szloveuszkón fentartami a reményt a magyar uralom megújulására. Az ilyen küzdelemmel csak a magyar keresztényszociális párt lőhet megelégedve, amely Szovenszkón elég befolyásos és Szem-ív,ány azért kísérletezik, hogy vele szemben elfoglalt álláspontját tisztázza és ugyanakkor praktikus jelszavakkal uj talajt szerezzen a kisgazdák körében is. 8asch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jmdnüska 6. szám 1038 Szombat, augusztus 18. És százával hemzsegnek eziek a Music- Hallok és Revuek. A szinházi élet jelenleg kimerül bennük, az említett komvenciós állami színházak klasszikus s tanitásszerü darabjain 'kívül. De nem is várhatunk mást augusztusban s különösen ez idén, ebben a rendkívüli hőségben, amikor a színházaik esti hőfoka minden mesterséges erőlködés dacára is csak nehezen szorítható a harminc Celzius alá. Csak a szóm és a fül mámora, az agyvelő nehézkes munkájának kikapcsolásával, képes a forró bársonyszékeken tartani az embereket. De nemi kell azt gondolni, hogy a Music- Hallok sikere végleges. A szezón vitte döntő győzelemre a revueket s a szezón halálával ők is háttérbe kerülnek. Az amerikaiak elpárolognak, a fiirdiöző előkelők hazajönnek s Páris is fölölti rendes színházi nívóját. A talaj alatt már nagy előkészületek folynak. A kémek kiszálltak külföldre, hogy a fölhasználható dolgokat beszedjék. Otthon folyik a selejtezés és minden neves szinházi iró élikc szitette már hagyományos uj darabját. Ezekből az előkészületekből pozitív még nem sok szivárgott ki, mégis valamit már megtudha tünk. A privát drámai színháziak, melyek nyáron zárva vannak (osak a könnyebb zsánerű operettszirházak és az egész nehéz államiak vannak nyitva, mint említettem) már erősen megkezdték a tréninget az uj versenyekre. A legkiadósabb program a szezói elején egy uj színházban Ígérkezik. A' rég' Mog adó r-sz lupád, mtely most uj vezetőséggé' a Cara-Laparcerie nevet vette föl, októbe elsején Maurice Rost and Le Masque de Fér jóvei kezd. A hires drámaíró fia eddig egyet len színdarabbal s legújabban egy hatalmas g