Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-18 / 186. (339.) szám

yORÁtfu II. évfolyam 186. (339.) szám. Prága, szombat, 1923 augusztus 18. Előfizetési árak bei- és külföldöd. Egész évre 300 Kö, félévre 150 Ke. negyedévre 76 Ke, egy hónapr?; 26 Kő. — Egyes szárú ára 1'20 Ke, — Szerkesztőség: Prága IL, Ste- pánská-nlice 40. L Telefon : 30349 — Kiadóhivatal: Prága I., Liliova alléé 18. st, Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hirlap, Praha —- ji Főszerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszínszkoí Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Egy kis leegyszerűsítés (g.) Prága, augusztus 17. A jóvátétel! kérdés, a Ruhr-megszállás, a németországi gazdasági katasztrófa, az angol kék és ia francia sárga könyv diplomá­ciai szócsatája s az egész európai helyzet labilitása folytán egy borzalmasan összebo­gozott problémává mérgesedett el. Súlyos és konfliktusokat kiváltó politikai problé­mává nőtte ki magát, amely magába szip­pantotta az összes európai érdekszálakat s annyira rajta fekszik az európai légkörön, hogy annak depressziv hatását minden állam politikai és gazdasági barométere megérzi. Ma mindenki érdekelt fél a jóvátételt kérdésben, aki Európában él, az egyik azért, mert az ő bőrére is megy a dolog, a másik, mert a jussát félti, a harmadik, mert az ál­tala okozott bizonytalanság helyzete szól bele a reális életszámitásaiba. Ma mindenki figyel arra, mit mond Páris, London és Berlin erről a kérdésről s ha figyelmesen hallgat és összegezni próbálja az eredményt, ha meg akarja rajzolni a jóvátételi helyzetnek mai, vagy tegnapi képét, akkor oly kaotikus vo- nalzürzavar mered elé, amelyhez képest vi­lágos és könnyen érthető minden kubista­kép, vagy futurista rajzolás. Az egyszerű logikával politizáló ember esze már régen megállóit a jóvátételi prob- lémávaT és annak mostani jelenségeivel kap­csolatosan s a kibontakozás útját reményte­lenül befúttnak látják az emberek. Ebben a vad zűrzavarban, politikai Bá­belben és őrületes diplomáciai csürés-csava- rásban jólesik egyszer a nagy probléma ki­indulási pontját, a nagy kérdés magvat le­egyszerűsítve látni. Egy német publicista a politikai geomet­ria módszeréhez nyúl, amikor a helyzetet triangulum vitiosusnak nevezi, amelynek há­romszögét Franciaország, Anglia és Német­ország alkotja. A megoldás: egy szintre, egy vonalba hozni ezt a háromszöget. Milyen egyszerű, milyen kevésszavu jellemzése a helyzetnek s mégis milyen abszurd geomet­riai föladat! Ezen az utón tehát nem boldogulunk. A háromszögből egyenes vonalat .a mértani szabályokkal nem tudunk fabrikálni s igy a leegyszerűsítés egy másik módjához kell nyúlnunk. Meg kell vizsgálnunk azt röviden és egész primitíven, hogy a három fél közül, ki, mit mond és mit akar­Kezdjük a legmakacsabb félen: Francia- országon. Franciaország ezt mondja: Én követelek Németországtól huszonhat milliárd aranymárkát az elpusztított területek fölépí­tésére és követelek huszonhét milliárd arany­márkát, hogy kifizethessem a háború céljaira fölvett adósságaimat. Ez összesen ötvenhá­rom milliárd aranymárka. Nekem ez kell, nekem ez jár s nekem semmi közöm nincs ahhoz, hogy ezt Németország honnan te­remti elő. Ha Anglia úgy gondolja, hogy Németország nem képes ezt kifizetni, akkor kezdeményezze a londoni fizetési tervnek, amely 132 milliárd aranymárka jóvátételről beszél és a spaai elosztási egyezménynek, amely nekem ennek ötvenkét százalékát ga­rantálja, a megváltoztatását. Ha ezt kezde­ményezi, akkor viselnie is kell a tehermente­sítés következményeit s el kell engednie az adósságaimból annyit, hogy Németország ki tudjon engem fizetni. Anglia erre ezt mondja: Ha Franciaor­szág ötvenhárom milliárdot követel, akkor háromszor, vagy négyszer annyit követel, mint amennyire tényleg szüksége van. Nem lehet többet követelni Németországtól, mint a máit fizethet. Ezt a maximális mértékben meg kell állapítani s az összeget a szövetsé­gesek között el kell osztani. Én el vagyok készülve arra, hogy veszíteni fogok. Haj­landó vagyok megelégedni azzal a 14.2 mil- liárddal, amivel Amerikának tartozom. De hogy jövök én ahhoz, hogy én fizessem a Franciaországra eső reális rész és a Francia- ország által beképzelt igény közötti külön­bözeiét? Németország pedig igy beszél: Én fize­tek, amit és amennyit tudok. Hogy többet fizethessek, adjatok alkalmat arra, hogy rendbeszedhessem a pénzemet, a termelése­met, a gazdasági életemet, a hitelemet. így fest egy pár egyszerű mondatba fog­lalva a jóvátételi helyzet. És ha igy vesszük elő ezt a horribilis és elvadított problémát, akkor önkéntelenül fölkiáltunk, hiszen ez nem Koppenhága, augusztus 16. Az Interparlamentáris konferencia ma délutáni ülésén, mely a kisebbségi kérdéssel foglalkozott, Heiis német b írod a Imii képviselő az előterjesztett határozat elfogadását java­solta. Kijelentette, hogy az interparlamentá­ris unió bizottságát permanenciában levőnek kell kijelenteni s ez a bizottság tartozik őr-' ködni azon, hogy a preklamált al&pelvek miknél több materiális tartalmat nyerjenek. Németország szívesen el fogja ismerni és leg- lojálisabbam végre fogja hajtani a bizottság által javasolt kisebbségi jogot. Reméli, hogy a többi államok ugyanezt fogják cselekedni. Lukács: (Magyarország): Rámutat arra, hogy a népszövetség semmit sem ért el az általános megegyezést illetően. Ma­gyarország arra fog igyekezni, hogy a nép- szövetség a nemzetek szabad gyülekezete le­gyen. Vitás ügyeket, ha a bizottság azokban dönteni nem tod, nemzetközi fórum elé kell terjeszteni. Heiis: (Németország) : Hangsú­lyozza, hogy senkinek sincsen joga jogtalan­ságot cselekedni, bármily hatalom legyen is az. Ez különösen érvényes a kisebbségi te­rületeiken. Morloff (Bulgária): Kijelenti, hogy Bulgáriáiban a kisebbségek törvénnyel biztosí­tott teljes egyenjogúságnak örvendenek. Ring el (Lengyelország): Mint a zsidó kisebbség képviselője, azt a követelést hang­súlyozza, hogy a kisebbségeknek több sza­badság biztositassék az egyetemek látogatá­sánál. Dembinszky (Lengyelország): Az egyetlen ut a kérdés racionális megoldására az, ha annak megoldását az egyes országok­ra bízzák, azonban konfliktusok esetén a há­gai nemzetközi törvényszék döntene. Uhlbr csöh-szloválk delegátus kifogá­solta azt, hogy a konferencia tárgyalásain csák három nyelven beszéltek, miáltal a kis államok képviselői rrueg voltaik akadályozva abban, hogy kibeszélhessék magúikat. A cseh-szlovákiai szónokok Koppenhága, augusztus 16. A cseb-szlovák távirati iroda jelenti: Az interparlamentáris konferencia csütörtökön kezdett vitát Ustenri svájci delegátus referátumáról, mely a nem­zeti kisebbségek jogainak és kötelességeinek proklamálására vonatkozó javaslatba hozott határozatokkal foglalkozott. Több állam szó­nokai után oseh-szlovák részről Medinger és Uhiiir képviselők és Heller szenátor szó­laltak föl. — Medinger dr. elfogadásra aján­lotta a javasolt határozatokat, melyek szerint egyes kisebbségék kritikus állapota, igy ne­vezetesen a cseh-szlovákiai és az olaszor­szági német kisebbségek helyzete megja­vulna. Heller dr. a cseh-Szlovákiai németek el­más, mint egy sokmilliárdos por adósok és hitelezők között. Ide kell egy ügyes szak­ember, aki megpróbálja a kiegyezést, aki megcsinálja a mérleget, megállapítja a ki­egyezési kvótát s ha a dolog nem sikerül, akkor kell egy biró, aki Ítéletet mond. Hát hol van itt a politika? És'erre a fölkiáltásra jön a mi válaszunk: Az a baj, hogy benne van a politika. Az a baj — amint Baldwin is megmondotta egy­szer —, hogy a merően gazdasági kérdése­ket jogászpolitikusok babrálják el és kompli­kálják agyon. nyomására vonatkozó panaszok egész sorát hozta a konferencia tudomására. Uhlir d!r. tiltakozott a cseh-szlovákiai és németországi német delegátusok beszédei el­lem, kik szerinte elég merészek arra, hogy az interparlamentáris uniót a népszövetség, Franciaország, Olaszország és más államok ejteni támadásokra használjak föl és pedig az uniónak, mini: nemzetközi békére törekvő váHágszenvezeírnek céljával összeegyeztethe­tetlen módon. A németekben több a szenve­dély, mint a megfontolás és a tapintat, mely egy jó társaságba szükséges. Uhlir megkér­dezte a konferenciát, hogy vájjon az unióból a visszautasítottak szalonját, az elégedetle­nek társaságát és a népszövetség ellenségei­Berlin, augusztus 17. (Berlini szerkesz­tőségünk teléfonálija: A Vossische Zeitung jelenti Párisiből: Hivatalosan megerősítik, hogy Poincaré válaszában nemcsak az angol jegyzékre fog válaszolni, hanem jegyzékében pozitív programot fog adni. A Quai d’Orsay tévesnek jelenti ki azokat a londoni hireket, mdyek szerint Polncaré külön választ fog adni a német júniusi jegyzékre és hangsú­lyozza, hogy Franciaország azon lesz, hogy a szövetségesek közös jegyzékben válaszol­janak. — Poincaré szeptember 2-án Oregu- iieríben nagy politikai beszédet fog tartaná a jóvátételi problémáról. A francia jegyzéket a jövő hét vége előtt küldik el Londonba. Poincaré és Baldwin találkoznak Páris, augusztus 17. A Petit Párisién szerint Baldwin angol miniszter, aki augusz­tus 25-én Franciaországba utazik, ez alka­lommal tanácskozni fog Poincaréval, A londoni francia követ Poincarénál Páris, augusztus 16. Sarat Auxlaire lon­doni francia követ ma Párásba érkezett és kihallgatásra jelentkezett Poincaré miniszter­ein öfcn él. Amerika sorsára hagyja Európát Ccolidge elnök nyilatkozata. London, augusztus 16. Coolidge, az Ame­rikai Egyesült Állaim Ok elnöke tegnap Was­hingtonban angol újságírókat fogadott, kik­nek hosszabb nyilatkozatot tett. Az elnök fel­kérte az újságírókat, hogy nyilatkozatát ne szószerint közöljék, hanem fejtegetéseit csu­pán az Amerikai Egyesült Államok jövő poli­tikájának alapkőn túrjaiként fogják föl. Coo­lidge nyilatkozata, mely hivatalos angol kö­rölében nagy kiábrándulást okozott, főbb el­vedben a következő; mek gyülekezetét akarják-e csinálni. Uhlir ez­után hangsúlyozta, hogy a népszövetség egy demokratikus szövetség. (!) Ha az unió a népszövetségnek ellenzéki intézménye volna, akkor a cseh-szlovákok és politikai barátaik, a franciák, a lengyelek és a románok azt val­latnák, hogy az unió egy olyan társaság, ame­lyet inkább kerülni kell. Uhlir ezután megpró­bálta Heller és a többi szónokok fejtegetéseit megcáfolni majd ismertette a cseh-szlovákiai kisebbségek jogi helyzetét. Beszédét a román csoport és a cseh-szlovák csoport együttes nyilatkozatával végezte, mely szerint a nemzeti kisebbségek jogainak és köte­lességeinek proklamálása Cseh-Szlováklát nem illeti, mert Cseh-Szlovákia alkotmányá­ban és közigazgatásában lojálisán teljesiti a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezett­ségeit. (!) A nemzeti kisebbségi 'konfliktusok pari­tásos bizottságai további tanácskozások tár­gya lesznek. Az állandó nemzeti kisebbségi bizottság megteremtése a népszövetségi ta­nács kebelén belül a népszövetségnek az ügye. A tárgyalásokat péntekre napolták el. — A dán király délután négy órakor fogadta a kongresszus összes delegátusait. Elfogadták Berzeviczy javaslatát Kopenhága, augusztus 17. A lefegyver­zésről szóló vita folyamán Berzeviczy Albert nagy beszédet mondott, amelyben a népszö­vetségi alapegyezmény nyolcadik szakaszá­nak végrehajtását követelte. Hahgsulyozta, hogy a legyőzött államok le vannak fegyve­rezve s most a győző államok fegyverkezé­sének kell határt szabni. A rendkívül nagy­sikerű beszéd hatása alatt az előadó javasla­tát Berzeviczy Albert módositá sávall fogad­ták el. 1. Amerika elutasítja azt, hogy európai kérdésekben döntőbíróként lépjen fel, vagy hogy Anglia oldalán Franciaország ellen • ál­lást foglaljon. 2. Amerika elutasítja azt, hogy a jóváté- telii kérdés megoldása érdekében indított bár­mely akcióban résztvegyen, ha az erre való felhívást nem valamennyi európai nép intézi hozzá. Amerika közreműködése tehát Né­metország fizetőképességének a megbecsülé­sénél lehetetlen, ha a becslés ellen Francia- ország tiltakozna. 3. Amerika nem hajlandó Franciaország­nak vagy Olaszországnak amerikai adóssá­guk valamely részét elengedni, hanem ellen­kezőleg elvárja, hogy legközelebb megkezdik az adósságok visszafizetését. 4. Amerika visszautasítja az amerikai an­gol adósságok fizetésére vonatkozó Baldwin- félet egyezmény, revideálását arra az esetre, ha Anglia viszont a jóvátételi kérdés megol­dása érdekében hajlandó volna a fizetések tekintetében nemcsak Németországgal, ha­nem Franciaországgal és Olaszországgal szemben is messzemenő engedményeket ta­núsítani. Anglia minden körülmények között teljes egészében meg kell hogy fizesse Ame­rikával szemben fennálló adósságait. Washington, augusztus 16. Az amerikai kormány Coolidge elnöklete alatt ma tartotta első ülését. Az ülés után az elnök újságíró­kat fogadott, kik előtt ismertette politikájá­1©0 csch-szl. Koronáért fizettek ma, augusztus 17-én: Zürichben 16.1375 svájci frankot Budapesten 56 500.— magyar koronát Bécshen 207700.— osztrák koronát Berlinben 9376500.— német márkát A nemzeti kisebbségi vita az interparlamentáris konferencián Koncentrált támadás Cseh-Szlovákia ellen — A cseh-szlovákiai nemzeti kisebbségek elnyomása — A német képviselők leleplezései — A cseh delegátus toporzékol — Cseh-Szlovákia a konferencia határozatát el nem fogadja Poincaré megegyezésre törekszik

Next

/
Thumbnails
Contents