Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-15 / 158. (311.) szám
41 Vasárnap, julius 15. C|K.(«K Prága, julius 13. A prágai utcákon lobogó üstökkel tántorog a kánikula. Az utcasarkon őrült tüzeket rak, hogy elolvadnak bele a hordárok. A járdák hipe-hupás kövezete úgy lihegi a hőt, mint valami rossz sparherd. Világos, hogy a prágai nők tiltakoznak e meleg ellen, leplezetlenül tiltakoznak. Minél lepezetenebbül! Én belátó ember vagyok, de a belátás ily foka kilátástalanná teszi számomra a küzdelmet — a meleg ellen. Itt jön megint egy ily tiltakozó nő, nézzék! Csupa tiltakozás! — Átlátok a szitán: a romlásomra tör. •}* A Narodni Trida Prágának az, ami a Kossuth Lajos utca Pestnek. Képzeljék el, hogy a Duna mindjárt az „Astoria*4 mellett folyna és ebben a Dunában úgy fürdenének az emberek, ahogy tetszik nekik: hol fürdőruhában, hol anélkül, hol férfiasán, hol nőiesen. Nos, Prágában ez a helyzet. A Narodni Tridán nyüzsög a korzó, a „Sláviában44 az emberek isszák a limonádét s a Moldvában fürdik a nép. A korzózó nők meg-megállnak egy percre s elmerengve nézik a domború férfiizmokat, melyek munkájától függ a jövő generáció. Ne, ne tessék megijedni! Nem vagyok prűd! Különösen nem ilyen kánikulában. Csak szörnyen stílustalannak tartom, hogy a korzón-fü- rödjenek. Legalább is oly stílustalan ez, mintha lakkcipőben és zakkóban, vagy tutenkamen toalettben mennénk a vizbe. Ezekivül pedig az ilyesmi csak falun szokás, pedig azt halottam, hogy Prágában vagyok. * Bécsben és Budapesten a cseh-szlo- szlovák király uralkodik, kinek Prága nevű tartománya a Balkánon van. Arra balra, kérem! Körülbelül ez lehet a politikai tájékozottsága Gaston Derys francia Írónak, a „La fémmé chic“ kitűnő tárcaírójának, aki a világhirü francia lapban megjelent „Le bel Archibald44 cimü írásában egy „princesse tchécoslova- que“-ről beszél. — A hercegnők nem fürdenek kérem az utcán. # A „Reggel44 cégérü érsekujvári kor- mánypórázos, melyet az emigráció jóvoltából magyar nyelven jelentetnek meg, kéthasábos cikkben kell ki a magyarság ama „vádja44 ellen, hogy a csehszlovák népszámlálás adatai a magyarság kárára meg vannak hamisítva. Meg hogy a magyar nyelvet sérelem a nase republikában nem éri. Ha a cikkíró any- nyi pofont kapott volna, amennyi sérelem a magyar nyelvet érte, akor man- denesetre Martin acélból volna a képe. Mondanunk sem kell. hogy a kiváló ifjú cikkének tulajdonképpeni tartalmát a „Magyar párt- és népvezérek otthonukban, hálóiingben és anélkül44 cim alá rejti. Nem követjük a kormánypórázos példáját és nem írunk az ő hálóingükről. Nem szoktuk másnak a szennyesét kiteregetni. * Most veszem észre, hogy tizenhar- madika és péntek van. őrület a „g“ húron. És még hozzá Prágában vagyok. Kriksz-Kraksz. Korompa hiába várja a föltámadást . . . Kassa, julius 14. (Kassai tudósítónk teleionjelentése.) A ko- rompai vasgyár munkássága a minap — amint a P. M. H. megírta — tiltakozó gyűlést tartott, amelyet azonban a rendőrség széjjelvert. A ko- rompai munkásság egy küldöttsége ma Taussik kommunista képviselő vezetésével elment a kassai zsupánátusra, ahol Ruman zsupán távollétében Berlotky zsupáni tanácsos fogadta őket. Taussik képviselő ismertette a zsupán tanácsossal a múlt heti ncpgyiilésen elfogadott határozati javaslatot és a leghatározottabban tiltakozott az ellen, hogy a gyárat leszereljék. Kétezer munkás válik kenyértelenné — mondotta — ba a gyár özemét beszüntetnék, amire — ugylátszik — mégis sor fog kerülni, mert a gyár nyersanyagkészletét Csehországiba, a gyár gépeit pedig, amelyek a Rimamurányi r.-t. tulajdona. Magyar- országba szállítják, inig az ottmaradt anyagokat ócskavasnak adatiáik el, A zsupáni tanácsos a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy nincs arra remény, hogy a korompni vasgyár üzemét fentart- sák. A zsupáni tanácsos nyilatkozata a küldöttség körében rendkívüli elkeseredést keltett. Tudósítónk értesülése szerint komoly következményektől kell tartani, Wittich képviselő a magyar-német és cseh-szlovák szociáldemokraták állítólagos n • r • r v p tuzio járói — Nem lesz fúzió — Pozsony, julius 13. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben a szlovenszkói magyar és német lapokban is mindgyakrabbaii szóba kerül a magyar-német szociáldemokraták fúziójának állítólagos terve a cseh-szlovák szociáldemokrata párttal. Tudósitónknak alkalma volt erről beszélgetni Wittich Pál német-magyar szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselővel, aki igy nyilatkozott: — Ugyan kérem, hagyjanak föl ezekkel a fúziós tervekkel. Szó sincs róla, hogy mi fuzionáljunk! Csak nem gondolják komolyan, hogy egy haldokló párttal lépjünk fúzióra. Kérdezzék meg Dórerék odakünn azt a csallóközi magyart, vagy azt a sze- pességi németet, hogy akar-e tudni valamit is a cseh-szlovák szociáldemokrata pártról? A szlovák szociáldemokratákra terelődött ezután a beszéd. — A szlovák szociáldemokratáknak inkább van jövőjük, — mondotta Wittich. — Nagy baj csak az, hogy nincsenek alkalmas vezéreik, fia talán a cseh-szlovák szociáldemokrata pártból egy-két szlovákiai vezér kilépne és átcsapna a szlovák szociáldemokrata pártba, ahol inkább volna helyük, úgy ez a párt is levegőhöz jutna... * Más oldalról szerzett információm szerint Dérer maga nagyon a fúzió mellett van, de hogy ezek után lesz-e belőle valami, az legalább is kétséges. (X.) Lehet-e valakit törölni a névjegyzékből amaz állítás alapján, hogy az illető' nem cseh-szlovák állampolgár? — A választási bíróság gyakorlata. — Prága, julius 13. A választási névjegyzékbe fölvett egyének ellen beadott kifogásokat tömegesen gyártó koalíciós választási irodák egyszerűen azon alapon adták be kifogásaikat, hogy az illető egyén nem cseh-szlovák állampolgár és ennek az állításuknak megokolására semmiféle konkrét bizonyítékot nem hoztak föl. A felszólam1!ási bizottság a törvény világos rendelkezései ellenére több helyütt eleget is tettek a kifogásttevő kérelmének és elrendelték a választójogukban megtámadott egyéneknek törlését a névjegyzékből. Ez az eljárás azonban törvényellenes, amint azt a választási bíróságnak 304/1923. számú ítélete is bizonyítja. Ennek az elvi jelentőségű ítéletnek konkrét háttere az, hogy a felszó Iám 1 ási bizottság M. J.-né ungvári lakost törölte az állandó választási jegyzékből, egyszerűen azért, m<ert kifogást adtak be ellene azon az alapon, hogy nem cseh-szlovák állampolgár, anélkül, hogy ezt az állítást részletesebben bizonyították volna. A tényállás téliességéhez hozzátartozik az is, hogy M. J.-né három napon belül nem adott be semmiféle nyilatkozatot. A nagyjelentőségű ítélet megokotása az 1919. évi 663. számú törvény 10. szakasz, 6. és 7. bekezdéseinek egybevetése után megállapítja, hogy a törvény a kifogást tévőre hárította azt a kötelességet, hogy ténykörülményekét hozzon föl és azokat igazolja. így tehát oeim elegendő, lia egyszerű, de semmivel nem igazolt állításokat hoznak föl a kifogásban. Abban az esetben tehát, ha a névjegyzékbe már fölvett egyének törlése forog szóban, a kifogást tévőknek kell a beírás helyeís- ségét megcáfolnia. Ez már abból is kitűnik, hogy a törvény a kifogást tévőre nézve megállapító tt kötelezettséggel ellentétben a kifo- gásoltnak akaratára bízza, hogy a kifogás tárgyában nyilatkozik-e anélkül, hogy az ő hallgatását úgy lehetne venni, mintha egyetértene a kifogással és hogy nyomban beállanának a makacsság következményei. A konkrét esetben is a kifogást tévő megelégedett azzal a semmivel sem igazolt állítással, hogy a kifogásolt nem cseh-szlovák állampolgár. Nem teljesítette tehát a kötelességét és igy a hivatalra hlárult a feladat, hogy ennek következményeit levonja. Ha a hivatal nem volt tekintettel erre a perjogi fogyatékosságra és a bizonyítási kötelezettséget a kifogásttévőről áthárította a kifogásokra és a kifogást megokoltunk vette már azért is, mert a kifogásolt azt nem tagadta, ez a gyakorlat semmiféle törvényes alappal nem bír. Kitűnik tehát, hogy nem elégséges állítani azt, hogy. egy. választási névjegyzékbe bevezetett egyén nem cseh-szlovák állampolgár, hanem azt bizonyítani is kell. A felszó- lamlási bizottság még abban az esetben is, ha az illető polgár bárom napon belül nem nyilatkozik, a kifogást elutasítani tartozik. Ha pedig ezt nem tenné meg, abban az esetben mindenkinek a választási bírósághoz kell fordulnia, amely érvényt fog szerezni a törvény világos parancsának. Milyen kompenzációkat ajánl föl Olaszország Fiume annektálásáért Róma, julius 13. (Saját tudósitónktól.) A Stesani-ügynök- ség közli, hogy a külföldi lapoknak az olasz kormánynak a fiumei kérdésben elfoglalt álláspontjáról szóló hírei nem felel meg a valóságnak. A félhivatalos kommüniké szerint az olasz kormány mindent el fog követni a fiumei kérdés gyors és tartós megoldása érdekében. Azok a hírek, amelyek az annektálás katonai előkészítéséről szólnak, fantasztikusak. Rómában — mint tudósítónk jelenti — általános az a vélemény, hogy a kormány a paritásos bizottságban Fiume annektálását követelte és ellene fordult a fiumei szabad- államnak. Olaszország Fiume bekebelezésének kárpótlása gyanánt hajlandó volna Jugoszláviának átengedni a Baross-kikötőt és a Deltát, valamint a Zágráb—fiumei vonalat kilencvenkilenc esztendőre bérbeadni Jugoszláviának. Hasonlóképpen kikötői kerületet is bizositana Olaszország az S. H. S. királyságnak. Jugoszláv részről elfogadhatatlannak tartják ezeket az engedményeket. Arra hivatkoznak, hogy a Baross-kikötőt Jugoszlávia megszerezte és igy az nem lehet kompenzáció tárgya. A belgrádi sajtó ugy véli, hogy ha Fiume az olasz közigazgatás kezére jutna, ez éppen olyan szomorú végzetet jelentene, mint amilyen Trieszt sorsa. A belgrádi sajtó izonkivül azt véli, hogy Olaszország főképpen Magyarországot akarja támogatni, amelynek sok fontos érdeke fűződik a Fiúméba vezető vasút nemzetközivé tételéhez. Továbbá szándéka Olaszországnak Fiume annektálásával az, hogy a kisantant egész tengeri forgalma olasz kikötőkön keresztül bonyolittassék le. Párbajért négyévi államfogház • Budapest, -julius 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Landauer Ede dr., aki egy párbajban nemrégiben Kirchner Sándor főhadnagyot agyonszurta, tgnap állott a bíróság előtt. Az elnöknek arra a kérdésiére, hogy volt-e már párbaja ,azt válaszolta, hogy ez volt a tizenkilencedik. Arra a kérdésre, hogy milyen fokú sértés érte, azt válaszolta, hogy megígérte ellenfelének, hogy a sértés titokban marad és eziért nem nyilalkozhatik. Burger Károly ügyvédjelölt, Landauer egyik segédje elmondta a párbaj előzményeit. Ugy Kirchner, mint Landauer egy Jeney Erzsébet nevű leánynak udvaroltak. Landauer Kirchnert azért provokáltatta, mert állítólag sértően nyilatkozott a leányról. Landauer ragaszkodott ahhoz, hogy a párbajnál a szúrás is meg legyen engedve. Kirchner is hozzájárult ehhez. A leány egy harmadik embernek: Platthy Mihálynak lett a menyasszonya. Landauer, mikor ezt megtudta, megraérgezte magát, de az orvosok megmentették az életét. Elmondotta még a tanú azt is. hogy Kirchnert sebesülése után a klinikán az egész Jeney család meglátogatta és szidalmazták Lan- dauert. Heer Vilmos vivómester azt vallotta, hogy Landauer támadott és határozottan szúrást szándékkal közeledett Kirchner felé. SanteHi Pál, Kirchner segédje viszont azt állította, hogy Landauer nem akart szúrni. Kirchner beleszaladt a kardiáiba. Zbory Miklós dr. védő kérte a Jeney leány kihallgatását, továbbá kihallgatni kérte ifjú Horthy Miklóst és Józsa Andort, akiknek Landauer állítólag kijelentette, hogy ellenfelét sem megszűrni, sem halálosan megsebesíteni nem fogja. A bíróság a védő kérését nem teljesítette. Azután a vád- és védbeszédek következtek. A biróság a késő délutáni órákban hirdette ki ítéletét, amely szerint Landauer Ede dr.-t négy évi áilamfogházra Ítélte. A lausannei békeszerződés a ravatalon Lausanne, julius 13. A konferenciának csütörtökön történt megszakítása óta • a helyzet teljesen változatlan. A szövetséges delegátusok ma délben tanácskozást tartottak, melyen a kormányaiknak küldendő jelentést szövegezték meg. Eddig semmi kilátás sincs arra, hogy a konferencia kijusson a zsákutcából, melybe csütörtökön jutott. A kassai közigazgatás a pártpolitika szolgálatában A titokzatos büntetéspénzek. Kassa, julius 14. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) A kassai városi tanács tegna pés tegnapelőtt ülést tartott, amelynek részletei azonban csak ma kerültek nyilvánosságra. A napirend letárgyalása után a tanács áttért az interpellációk meghallgatására. Mizsik kommunista párttitkár szóvátette a városi főjegyzőnek egy bizalmas ' rendeletét, amelyet a városi közmüvek igazgatóságához küldött és amely a városi közmüvek igazgatóságának kötelességévé tette, hogy tudja meg, hogy az ott alkalmazott tisztviselők és munkások milyen politikai párthoz tartoznak. Mizsik kijelentette, hogy ehhez a városi közjegyzőnek nincsen joga. Kricbel íöjegyzőhelyettes kijelentette, hogy a bizalmas rendelet kiadása a kormány egy titkos rendelete alapján történi. Gasiparilk tanácstag közbeszólt: Még mindig titkos rendelietekkel dolgoznak, miért nem játszanak nyílt kártyával?! Nejed! cseh nemzeti szocialista tanácstag a rendőrség működését kritizálta és hevesen kikelt Klíma rendörigazgató ellen. Kérdezte a tanácsot, hogy van-e tudomása arról, hogy a rendőrség a büntetésekből befolyt összeg öt- ven százalékát rendőrspiclik és besúgók fizetésére fordítja? A városi főjegyző kijelentette, hogy a rendőrség ezzel a pénzzel a zsupanátusnak számol el .és ott meg lehet győződni arról, hogy nem történnek szabálytalanságok. A Slovák nyílt levele Dolánskyhoz. Jur Koza Matejov, az ismert szlovák publicista a Slovákban nyílt levelet intéz Doiánsky Jó- 'zsef dr. igazságügyi miniszterhez. A nyílt levélből a cenzúra néhány sort törölt. Koza Matejov mindenekelőtt a Vojtassák-esetre emlékezteti a minisztert és azt írja, hogy Maly- 'petr belügyminiszter olyan eljárást engedett meg magának a szepesi püspökkel szemben, 'mint amilyet nem követett volna egy magyar- országi vagy galíciai zsidó rabbinus ügyében 'sem. Azután szóvá teszi, hogy Hágel állam- 'ügyész elkobozta a Slováknak azokat a számait, amelyek a püspököt védelmükbe vették. Majd fölveti azt a kérdést, hogy a sajtó- törvényt. az agrárius miniszterek vagy pedig ráz állam védelmére hozták-e. Ezek után figyelmezteti Doíánskyt, hogy olyan pártot képvisel a kormányban, amely magát katolikusnak mondja és ezért szükségesnek véli, hogy ezt a szép jelzőt tényekkel is igazolja. Srámekre célozva azt monda, hogy a cseh néppárt állandóan beleavatkozik a szlovák katolikus politikába. Most alkalma kínálkozik arra, hogy valamit tegyen a katolicizmus és Szlovenszkó érdekében. A lapban még egy másik nyílt levelet is olvashatunk Doiánsky 'igzságügyminiszter elmére, amely tiltakozik az ellen, hogy a Slovák csütörtöki számát elkobozták azért, mert egyik mondata a katolikus püspökökre, egy másik mondat pedig Malypetr belügyminiszterre, vonatkozott. Az 'utóbbi nyílt levél sérelmesnek tartja azt is, hogjr a Slovák cimü hetilapot pár nappal ezelőtt a cenzor hét szó miatt elkobozta. Haldan beváltotta Ígéretét. Haldan itallá r, a cseh-szlovák vegyesbizottság lengyel csoportjának elnöke, aki a népszövetségi ligák uniójának bécsi közgyűlésén Lengyelországot képviselte, memorandumot nyújtott be a varsói külügyminisztériumhoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy a tescheni lengyelek ellen erőszakosan lépnek föl. A Dziennik Cieszynski egy a pártok által aláirt nyilatkozatban elítéli a memorandumot ugy nemzeti, mint állami szempontból. Haldan tanár a népszövetségi ligák uniójának bécsi közgyűlésén több alkalommal ugy nyilatkozott, hogy ő nem helyesli kormányának a németekkel szemben követett politikáját és most benyújtott memoranduma bizonyság amellett, hogy akkori kijelentéseit őszintén gondolta. Az ipartörvény reformja! A keres* kedelemügyi minisztérium iparügyi ügyosztályában most dolgoznak a szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvény reformjának végleges megszövegezésén. A javaslat, amint azt már többször megírtuk, a szlovenszkói és ruszinszkói jogszabályokat közelebb akarja hozni a történelmi országokban érvényes rendelkezésekhez és ezért több iparág gyakorlását minősítéshez köti. Az igy készülő törvénynek csak átmeneti jellege lesz, mivel egy későbbi időpontban, amikor a gazdasági viszonyok meg fogják engedni, sor kerül az egész köztársaság ipari jogának egységes szabályozására. íiemi iraii**# nnég « téxfoo- nuiftftoii. ifiiftor itt a ftefved?
