Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-14 / 157. (310.) szám

Szombat, julius 14. Ffw&iJkWmfímMS ________________ __________________» Be nas Brüsszelbe utazik Brüsszel, július 12. (Párisi tudósítónk távirata.) A belga távirati ügynökség való­színűnek tartja, hogy Benes külügyminisz­ter párisi és londoni útja után Brüsszelbe utazik, hol tanácskozni . fog Theunisszal és Jasparral. Európa politikai helyzete komollyá válhat London, julius 13. Benes külügyminisz­ter a villásreggeli alatt beszédet mondott, melyben rámutatott arra, hogy Európa po­litikai helyzete könnyen komollyá válhia.tik. A jelenlegi problémák megoldását csak egy- nézeten lévő Európa érheti el. Minél hama­rább jönnek tehát össze a jószándéku em­berek, annál hamarább fog Európa meg­j gyógyulni és gazdaságilag megerősödni. Benes találkozása Baldwinnal London, julius 12. (Londoni tudósítónk ! távirata..) Benes külügyminiszter ma Bald- ! winnal és Cecil lorddal találkozott. Az an- | goi miniszterelnök állítólag megkérdezte ' Benest, hogy mi a véleménye arról a terv­ről, mely az ausztriai mintára Németország­ban is pénzügyi intervenciót ajánl. Kikérték Benes véleményét arról is, hogy lehetséges­nek tartja-e a német pénzügyeknek ilymó- dón való szanálását. Benes Curzomsál London, julius 13. (Havas.) Curzon lord ma fogadta Benes külügyminisztert párttal és az extrémistákkal együtt. Baldwin hangosan beszélt, úgy, hogy minden egyes szavát tisztán lehetett hallani. London, julius 13. (Havas.) Angol félhi­vatalos jelentés szerint az angol kormány azonnal megkezdi a Németországnak adandó válaszjegyzék megszövegezését, melyet jövő hét közepén közöl szövetségeseivel. Az angol felsőház a francia militarizmus ellen London, julius 12. (Londoni tudósítónk távirata.) Mikor Curzon lord a felsőházban fölolvasta az angol kormánynyilatkozatot, Birkenhead lord megkérdezte Curzont, hogy a nyilatkozatot követheti-e vita. Curzon arra kérte a felsőházat, hogy a szövetségesek tanácskozásait ne zavarják parlamenti vi­tával. Ezután Grey beszélt és Franciaország biztonságának kérdésével foglalkozott. El­ítélte a Ruhrvidék megszállását, mely nem alkalmas arra, hogy Franciaország elérje a célját, hanem éppen az ellenkezőjét éri el vele. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy egyetlen nemzetnek, vagy pedig nemzetek csoportjának a militarizmusa sem jelent biz­tonságot. Az a kísérlet, hogy más nemzetek kárára teremtsük meg biztonságunkat, min­dig fiaskóval végződött. A német sajtó nem elégedetlen a Baldwin-expozéval Berlin, julius 13. Ha Baldwin várva-várt alsóházi beszéde nem is hozta meg a remélt döntést, a berlini lapok többsége nem elége­detlen a Baldwin-féle tervvel. — A Deutsche Tageszeitung örömmel üdvözli, hogy az an­gol akció révén a Ruhr-probléma kijutott a halálos stagnáció állapotából és közelebb hozták a megoldáshoz. Az, hogy Baldwin azt óhajtja, hogy tovább is együttműködjön Franciaországgal, senkit sem ejt Németor­szágban csodálkozásba, de mindenki tisztá­ban van azzal, hogy Baldwin tisztán angol érdekeket képvisel és csakis e szempontból törődik Németországgal. Az viszont, hogy vájjon a francia politika meg fogja-e engedni, hogy az angol kormány akcióját végre­hajtsa, más lapra tartozik. — A Berliner Tageblatt azt Írja, hogy a német nép őszinte köszönettel tartozik az angol kormánynak ama fáradozásaiért, hogy a jóvátételt kér­dést a kulturnépek érdekeinek megfelelően oldja meg. A lap a Baldwin által körvonala­zott angol tervben megfelelő alapot lát a jó- vátételi kérdés nemzetközi megoldására, azonban pesszimista abban a tekintetben, vájjon a Franciaországhoz intézett angol meghívás a megoldás gyorsítását fogja-e je­lenteni. — A Vorwárts így ir: Németország teljes egészében értékeli azoknak az okok­nak a súlyát, melyek Angliát óvatos eljá­rásra késztetik és meg tudja érteni az angol miniszterelnöknek azt a szándékát, bogi'' nem akarja Franciaország és Belgium köz­véleményét egységesen maga ellen ingerelni. Németország egyelőre nem tehet mást, mint hogy megvárja Anglia bejelentett uj politi­kájának eredményét, vagyis továbbra is megtagadja a kapitulációt Poincarénaik és törekedjen a belső összeomlás megakadá­lyozására. A francia sajté Baldwin nyilatkozata ellen Paris, julius 13. (Párisi tudósítónk táv­irata.) A francia reggeli lapok általában mieg- á!íapn}tják a Baldvvin-nyilatkozatnak Francia- országgal szembeni udvarias hangját, azon­ban nem csinálnak titkot abból, hogy a két or­szág közötti tényleges ellentétek nem szűntek meg, hanem csak el vannak leplezve. — A Petit Párisién szerint mielőtt Baldwin eszméi kifejlődnek, szükséges rámutatni arra a körül­ményre, hogy a francia közvélemény jóformán egyhan­gúlag Baldwinnal szemben ál! és azt vallja, hogy Németországnak elő­ször be kell szüntetni a passzív ellenállást és csak azután tárgyalnak vele. Az angoloknak nincs igazuk, mikor a francia álláspontot el­itélik, mert ezáltal csak a német kormány cél­jait és a német nagyiparosok jóvá tét el ellenes terveit segítik megvalósulni. — A Malin is elitéli Baldwin politikáját azonban ennek da­cára kijelenti, hogy ha az angol javaslatok uj eszközöket ajánlanak a cél elérésére, akkor Franciaország ezeket minden elfogultság nél­kül meg fogja vizsgálni. — A Journal megál­lapítja, hogy az angol kormánynyilatkozat kompromisszum alapját teremtette meg. Meg fogják kísérelni, hogy Franciaországot a kompromisszum elfogadására indítsák. Föl kell vetni a kérdést, hogy mi történik akkor, ha Franciaország ezt a kompromisszumot vissza utasítja. Franciaország erre a kérdésre nem tud válaszolni. Amit azonban már ma is tudunk, az az, hogy Franciaország addig nem megy bele semmiféle tárgyalásba, míg Német­ország el nem ismeri vereségét. Az egész angol nép Baldwin mögött áll London, julius 13. (Londoni tudósítónk távirata.) Baldwin tegnapi expozéját a Lloyd George-liberálisok kivételével az alsóház minden pártja, valamint az egész angol sajtó a legnagyobb elégtétellel fogad­ta. A Daily News, a Daily Telegraph és a Times egyhangúlag megállapítják, hogy Baldwin beszéde méltó illusztrálása a fegy­verszünet óta hirdetett angol politikának és kizártnak tartják, hogy a külföldön bármi támadás is érje a jegyzéket, mert a jegyzék fogadtatása azt mutatja, hogy az egész an­gol nép egységesen Baldwin háta mögött áll. Most már kétségtelen, hogy ha Francia- ország és Belgium megtagadják a német fizetőképességnek a jóvátételi bizottság ál­tal való megvizsgálását, akkor Anglia és Olaszország maguk veszik kezükbe az ügyet. Ha a Ruhrvidéket ki nem ürítik, elkerülhetetlen a háború London, julius 13. (Saját tudósítónk távirata.) Tilíet munkáspárti képviselő a szállítómunkások egy ülésén beszédet tartott, melyen a ruhrvidéki útjáról számolt be. Kijelentette, hogy nyugodt lelkiismerettel meri állítani, hogy ha a franciák pár hét alatt nem ürítik ki a Ruhrvidéket, akkor jobb lett volna, ha a háborút Németország nyerte volna meg. ö és képviselőtársai kivétel nélkül erre a meggyőződésre jutottak, noha franciaba­rátok. A gyűlés óriási izgalma közepette kijelen­tette, hogy ha a franciák a Ruhrvidéket ki nem ürítik, a háború elkerülhetetlen. Ruhrvidéki uta­zásuk alkalmával ő és képviselőtársai nem ta­lálkoztak egyetlen angol vagy francia tiszttel, vagy mértékadó személlyel sem, akik el nem Ítélték volna a Fuhr-megszállást és ne közölték volna velük azt az óhajukat, hogy szeretnék, ha már nem volna semmi dolguk a megszállási ak­cióval. Anglia magához ragadja az imciativát Páris, julius 12. (Párisi tudósítónk táv­irata.) Baldwin beszédét illetően párisi poli­tikai körökben az a benyomás alakult ki, hogy Anglia a jóvátételi kérdésben magához fogja ragadni ,a diplomáciai iniciativát és ez­után a tárgyalásokat tovább fogják folytatni az angol javaslatok alapján. „Osztrák mintára pénzügyi kényszerigazgatást Németországnak" Páris, julius 12. (Párisi tudósítónk táv­irata.) A „Temps“ londoni jelentése szerint az angol minisztertanács ma délben összeült, hogy egy tervet beszéljen meg. mely Német­országot ugyanolyan pénzügyi kényszerigaz­gatás alá helyezné, mint amely alatt Ausztria van. A terv megvalósításával azt hiszik, hogy sikerülni fog a német pénzügyeket szanálni, a márkát megszilárdítani, a német vagyont pedig, melyet mint jelzálogot az antantnak lekötnének, sikerülne a jóvátételekre fölhasz­nálni és általában más taktikára kényszerí­teni a német nagyiparosokat. A „Temps“ le­velezője megjegyzi, hogy a szövetségesek könnyen megegyeznének egy ily programban, mely kivezetn őket abból a zsákutcából, amelybe a német nagyiparosok politikája kö­vetkeztében a világ jutott. A fiumei konfliktus Prága, julius 13. A Lidové Noviny jelenti, hogy Negrotti belgrádi olasz követ szerdán hosszú meg­beszélést folytatott Nincsics jugoszláv kül­ügyminiszterrel azokról a nézeteltérésekről, amelyek a jugoszláv-romám paritásos bi­zottság római tanácskozásain fölmerültek, valamint azoknak okairól. Nincsics vala­mennyi párt vezéreinek íölvilágositást óhajt adni az ügy állásáról és ki akarja kérni a pártok véleményét az Olaszországhoz való viszonyról és mindazokról a kérdésekről, amelyek Olaszország irányában fönforog- nak. össze akarja hivatni a fiumei kérdés tárgyalására hivatott bizottságot is. Mivel az ügy állása igen komoly, a kormány föl­kérte a sajtót, hogy mérsékletet és tapinta­tot tanúsítson és illő hangot használjon az olasz-jugoszláv vitás ügyek tárgyalásánál. Rövid táviratok Ncusaiidcc mellett pár nap elett a cseh-szlo- vák—lengyel határkiigazitó bizottság megkezdte munkálatait a végleges határ megállapítására. Millerand köztársasági elnök útjáról Bugun- don keresztül ma hazatért. űzőimre rvesáW ffraés* o ifótíio- Knsméft'&azn. m^oc iút «a fkeáúwesi? NAPIHIREftS f1 óim vas A folyó év elején interpellációt nyújtot­tam be a miniszterelnök úrhoz amiatt, hogy a hatóságok és minisztériumok a hozzájuk be­adott panaszokat, beadványokat s felebbezé- seket el nem intézik. Interpellációmra a mi­niszterelnök ur május hó 26-án kelt válaszá­ban azt állítja, hogy ő ilyen esetekről nem tud. Iktató könyvemből .a hozzám beérkezett százakra menő panaszokból is össze tudnám állítani a miniszterelnök ur részére azt a ki­mutatást, amely ilyen konkrét esetekre vo­natkozik. azonban, hogy ezirányu előterjesz­tésem teljesen hiteles legyen, fölkérem mind­azokat, akik bármily panaszukra, kérvényük­re, beadványukra vagy felebbezéseikre hosz- szabb idő, mondjuk egy félév óta hatóságok­tól, minisztériumoktól, választ, elintézést nem kaptak, szíveskedjenek ezeket az eseteket két hét leforgása alatt a kassai keresztényszo­cialista párt titkársága utján (Kassa, Fő-utca 12.) tudomásomra hozni. A levélben szíves­kedjenek megjelölni panaszukat, kérvényü­ket, felebbezésüket hová és milyen ügyben mikor küldték föl. Kassa, julius 11. Körmén dy-Éfces Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Igen meleg és szép Időjárás várható. * — (Külföldi diplomaták a köztársaság elnökénél.) A köztársaság elnöke julius hó 12-én délelőtt tizenegy órakor Iliot román követet és meghatalmazott minisztert fo­gadta audiencián. Tizenkét órakor a litván köztársaság prágai követe tisztelgett Masa- ryk előtt. Tizenkét óra 45 perckor Ottiik dr.-t. a magyar pénzügyi bizottság elnökét fogadta kihallgatáson. Délután négy órakor meglátogatta az elnök Einstein amerikai kö­vetet és meghatalmazott minisztert. Este hat órakor Clark angol követet fogadta. — (Római dejeuner Marmaggi bíboros tiszte­letére.) Rómából jelentik: Pailier vatikáni cseh­szlovák követ az uj prágai nuncius, Marmaggi bí­boros tiszteletiére dejeuneí adott, melyen Gas- p.ari kardinális és magasállásu egyházi cs diplo­máciai méltóságok vettek részt. — (Bellarmiiít boldoggá avatták.) Bel- larmint, a híres XVI. századbeli jezsuita hitvitázót, a szentszék boldoggá avatta. — (Soupal bűntársainak ügyét a közeli hetekben fogják tárgyalni.) A Soupal bűntár­sai: Kabulé, Bakuin Netusil és társaik elleni bünpört — melyet a Soupal-pör miatt elna­poltak — a közeli hetekben tárgyalni fogják. A legfelsőbb bíróság, a semmiség! panasz el­intézése után a Soupal-ügy iratait a brünni állami törvényszéknek fogja átadni. Az állami bíróság értesíti Soupalt a legfelsőbb bíróság döntéséről s az ügyet a brünni országos tör­vényszéknek adja ált, mely gondoskodni fog Soupal büntetésének a miraui fegyintézetben való kitöltéséről. — (A mahrisch-ostraui sakkverseny állása.) Mabrisch-Ostrauból jelentik’ A mahrisch-ostraui sakkverseny kilencedik fordulójában Spielmann vesztett Tariakowek dr.-ral szemben. íi roma dk a Selesnievvef] szemben, Boguljovov Tarrasch dr.- ral szemben. Réti Lasker dr.-ral szemben. Evue győzött Rubinsteiu ellen. A Pokorny—Oviin féld és Wolff—WaOter játszmákat félbeszakították. A mesterverseny állása a kilencedik forduló után a következő: Lasker dr. 7 és fél. Réti 6 és fél. Selesniev, Tarfakower 6, Gfriinfeld 5 (1), Spiel- mann 5, Euwe. Bogoljuvov 4 és fél, Rubinsteiu 3 és fél. Wolf 3 (l), Tarrasch dr. 3. Pokorny 2 és fél 0), Hromadka 3 és fél. Waltcr 1 és fél 0>. — (Vajk Ida tárgyalását elhalasztották.) Po­zsonyból jelenti tudósítónk: A büntetőtanács el­nöke ma helyt adott a védő ama kérésének, hogy a julius IS-átra kitűzőit főtárgyalást Vajk- Ida bunkhivatailnoknő sikkasztási ügyében halassza cl. A főtárgyai ást augusztus végén fogják meg­, tartani, — (A szerelmes bosszúja.) Ruszitiszkói szerkesztőségünk jelenti: Borzalmas szerel­mi tragédia történt julius 8-án Técsőn. Ko­vács Ferenc volt csend'őrőrmester egy pros­tituált nőt vett el feleségül. A házasok kö­zött azonban nem uralkodott egyetértés. Az asszony sokszor elhagyta az urát. A sok ci- vakodásnak az lett a vége, hogy Kovács Ferenc belopózott anyósa házába, ahová fe­lesége költözködött. Ott az ól padlásán he­lyezkedett el, ahol egy napot és éjszakát töltött étlen-szomjan. Vasárnap este nyolc órakor, mikor az asszony valamiért az ud­varon lévő kamarába ment, az elkeseredett ember megtámadta és hasát fölmetszve, be­leit kiengedte. Az asszony segélykiáltására a szomszédok összefutottak, de a segítség már késő volt. Az asszony egyórai borzalmas kínlódás után kiszenvedett. A férfi a tett el­követése után elbujdosott. A csendőrség keresi. — (A berlini magyar iskola évzáró ünnep­sége.) Megírtuk, hogy a Berlinben élő magyarok áldozatkészségéből magyar iskolát létesítettek a német fővárosban. Az iskola, melynek megalapí­tása GTaggek Róbert dr.-nak, a berlini egyetem mag3rar tanárának érdeme, most talrtotta sikerült évzáró ünnepélyét, melyen Tóth Ferenc tanitó- képzőintézeti tanár vezetése alatt negyven ma­gyar szülőnek gyermeke telit tanúságot, hogy a német környezetiben sem felejtették el hazai nyelvüket. Az évzakó ünnepségen a berlini ma­gyarok hatalmas számmal vettek részt. — (A Nobel dinamitgyár elbocsátott tisztviselőinek programja.) Pozsonyból je­lenti tudósítónk: A pozsonyi Nobel dinamit­gyár, amely a volt osztrák-magyar monar­chiának egyik leghatalmasabb iparvállalata volt, a gazdasági pangás idején szintén redu­kálni volt kénytelen nemcsak munkásainak, hanem tisztviselőinek létszámát is. így tör­tént, hogy májusban több régi tisztviselőjé­nek, akik közül nem egy 24—34 év óta van a gyár szolgálatában, hat hétre felmondott. A tisztviselők a felmondást tudomásul vették ugyan, de a kollektív szerződés értelmében egyévi végkielégítést és a nyugdíj-alapból nyugdijat követelnek. A gyár mindezekről tudni sem akar, noha a tisztviselők a Ham­burgban kezelt nyugdíjalaphoz három évtize­den át hozzájárultak. Az Ipari Tisztviselők Országos szövetségének kezdeményezésére választott bíróság ült össze a napokban a GyOSz helyiségében, hogy a vitás kérdés ügyében döntsön. A bíróság két gyárosból, két tisztviselőből és egy hivatásos bitóból állt. A dinamitgyár azonban kijelentette, hogy nem imeri el a bíróság illetékességét. Á tisztviselők most per utján akarják behajtani követelésüket és ezért az igazgatósághoz fordultak, egyben pedig a teljhatalmú minisz­tériumot felkérték, hogy diplomáciai utón in­dítson sürgős viszgálatot, mi van a nyugdíj­alappá!, melyről a gyár vezetősége tudni nem akar. Az egész életre

Next

/
Thumbnails
Contents