Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-13 / 156. (309.) szám
Péntek, iulius 13. *2 Dóra és Réthy Manci egy-Lgy részletkcp sikerült megjátszásáva! értek el hatást. P. (*) A kék álarc. (Bemutató a budapest Budai Színkörben.) A kis tengeri fürdőhelyen, ahol elegáns angol lordok és nagyvilági dámák áldoznak a nyár szenvedélyeinek, napok óta rettenetes izgatottság uralkodik Egy szoknyás rablóbanda garázdálkodik a környéken, akik furcsa merényleteket követnek el, elrabolják és magukkal hurcolják ismeretlen búvóhelyükre a csinosabb gavallérokat. A fürdőhelyen nagy a felháborodás. A hölgyek lassanként széptevő lovagok nélkül maradnak, mert az elszánt női rablók éppen a „legpartiképesebb“ ifjakat hurcolják el. Fölfogadnak egy híres detektívet, aki kinyomozza, hogy az áldozatokat a szomszédos Ctrimaldi-varban rejtegetik, itt tanyázik az a kékálarcos női zsi- ványbanda, akik a férfirablásokat úrnőjük parancsára követik el. A kastély úrnője is állandóan kék álarcot visel és titokzatos középkotrias szokásoknak hódol. Végül megoldást nyer a rejtély: a titokzatos várurnő nem inás, mint a fürdő egyik nyaraló szépe, egy amerikai milliárdos kisasz- szony, aki bolondos szeszélyből követi el a hajmeresztő csínyt, s nem volt más célja, minthogy a rab férfiak közül magának férjet válasszon. A háromfelvonásos operett szövegét Szömaházy István, a népszerű és illusztris iró és Fodor László, a tehetséges fiatal novellista Vták. Zenéjét Somló Jenő szerzetté. Sok vidám és mulatságos helyzet, jókedvű ottlét fűszerezi a friss és eleven mesét. A verseik is nagyon kedvesek. A zeneszerző Somló Jenő teljesen uj ember a színpadon, de uj a zeneszerzés terén is, nyilvánosság ellőtt eddig még egyetlen chansonnal sem szerepelt, ez az első munkája. De van tehetsége és 'bátorsága s különösen a feilvonásvégek hatalmas lendületű fináléban árulja el, hogy nemsokára talán már operát is fog írni. Az újdonságot Sebestyén Géza igazgató díszes kiállításban hozta ki. A pozsonyi magyar színház műsora: Péntek: Félemberek. (Premiér.) Szombat: Ártatlan Zsuzsi. Vasárnap délután: Gül Baba. Vasárnap este: Marinka, a táncosnő. A prágai német színház műsora: Szombat: Lámmermoctrl Lucia, MüHer— Chamlee vendégjátéka. Vasárnap: Carmen. Kubla vendégjátéka. SPORT Somfay Elemér megfigyelései ar göteborgi kisolympiádon Hoff. Petterson, Carr, Trossbach, Kasten, Vilen. Engdahl, Paulen, Nittyma és Klumberg — A Göteborgban győzedelmeskedő külföldi nagyságok arcképe Prága, julius 12. Somfay Elemér, a sokoldalú magyar atléta, a Nemzeti Sportnak érdekes interjút adott a gö- toborgi versenyzőkről. Somfay a többek között elmondja, hogy a versenyen legjobban a svéd Wide-t ünnepelték, ami Svédországban tenmé- szetets is, de a legnagyobb feltűnést a norvég rúdugró világbajnok, Charles Hoff keltette. Hoff rendkívül szimpátiikus, mintegy 185 cm magas, vékony fiatalember, 22 éves egyetemista, aki rúd-, távol- és magasugráson kívül rendsze^ jresen sprintéi is (200 m 228 mp.) Stílusa külön leges, a rendestől teljesen elütő. A Wright-féle amerikai stílust nem Hoff, hanem a nagyszerű Petterson mutatta be. Petterson stílusa az amerikai iskolástilus. Maga az alak erős, majdnem hatalmas erejű ene)rgia-ugró. Hoff merő ellentéte. A norvég világbajnok rohama páratlanul erős. Szinte teljes sprinttel megy neki a lécnek s a lukba szúrása s dobbantása szinte észrevétlenül sima, alig erőlködve és már át is röppent a lécen. Nem húzódik össze felfelé, hanem éppen csak egy kicsit betöri a lábát, kezét f^!csúsztatja és ingaszerü lendülettel repül, szinte párhuzamosan a lécen át! A külföldiek közül nagyon tehetséges Carr. Úgy Somfay, mint Molnár szerint a 100 méteren is Carr volt az első, Houben legjobb esetben második, holtversenyben Gerővel. A zsűrit azonban a németek a szó szoros értelmében terrorizálták. A külföldi gátfutók, helyesebben a 'két német, két ifjú, Trossbach és Kasten érdemel még említést. Trossbach nagyszerűen rádől a gátra, fellendülése bravúros, éppen úgy, mint a lépései is tértöflelők, jól jön is ki neki a lépése. Kasten alacsonyabb, mint a közel 190 cm magas, vékony Trossbach, erősebb is annál, simábban megy s nem rossz a stílusa sem. A 400 méteresek közül Vilen és Engdahl mellett Paulen keltett kellemes feltűnést. A vékony, teljesen igénytelen evikkeres fiú szinte már teljesen verve volt Göteborgban, mikor egyszerre csak előretört é>s azon veszik észre magukat a többiek, hogy Paulen nagyszerű harmadik és — ő van legkevésbé kifutva. A dobók nem mutattak semmi olyant, ami ui lett volna a magyaroknak. Nittyma beváltás nélküli dob, erős ember, de nem „az a nagy“, forgás közben lóbálja a diszkoszát s nagyszerűen hátrafeszült helyzetből vágja ki. A gerelyvetők közül a tökéletes stílust Klumberg képviseli. Ez a Klumberg egyébként foglalkozására nézve atléta, állásban nincsen, egész évben csavarog, mikor Somfay meghívta, az volt a kérdése mit fizetnek neki. Szenvedélyes alkoholis ta s egy meglehetősen csibészképü fiatalember. De a stílusa - ló! vendetesebb, mivel a Slavia által rendezendő szlovenszkói országos versenyre biztató reményekkel nézhetnek a versenyzők. A versenyre ezideig számos külföldi versenyző jelentette be részvételét, élükön Kehrling Béla magyar bajnokkal. A házi versenyt nagyszámú és válogatott közönség nézte végig. Sajnos, hogy Bárczy Oszkárné már a verseny elején szerzett erős lábrándulása következtében kénytelen volt úgy a női egyes, mint vegyes páros számokat feladni s emiatt a legszebb mérkőzéstől esett el a közönség. A legerősebb küzdelmek egyike volt a Dohnányi dr. és Bittera dr. közötti mérkőzés, melyet a két egyenlően erős és jóklasszisu játékos közül Dohnányi dr. nyert meg, akit azután a döntőben Bárczy Oszkár 6:3, 6:1 arányban legyőzött. A verseny eredményei a következők: Férfi egyes (szenior): 1. Bárczy Oszkár. 2. Dohnányi Dezső dr. 3. Bittera György dr. — Női egyes (szenior): 1. Hoznék Etel. 2. Kroutilné. — Férfi páros: 1. Bárczy Oszkár. 2. Klimo Vilmos. — Vegyes páros (szenior): 1. Hoznék Etel—Bittera György dr. 2. Kroutilné—Horák Eduárd. — Férfi egyes (juniejr): 1. Löwy Zoltán. 2. Seidner Izidor. — Női egyes (junior): Furgyik Sári. 2. Klimo Jolán. — Vegyes páros (junior): 1. Buday Hajnal—Kutsi Vilmos. 2. Steiner Erzsébet—Löwy Zoltán, Tenniszverseny Léván. A Lévai Sport Egylet és a Lévai Sport Club julius 20—22-ig Léván tenniszversenyt rendeznek. Versenyszámok: Férfi egyes, női egyes, férfi pájros, vegyes páros, nyílt és férfi egyes hendikep. Nevezési díj személyenként és versenyszámonként 20 korona, páros számokban 15 korona. Külföldi versenyzők j nevezési dijat nem fizetnek. Nevezési zárlat ju- i Iius 17. A nevezések Belcsák Andor, Léva címre intézendők, aki bármely kérdésben (elszámolás stb.) felvilágosítással szolgál. A versenyre a budapesti, pozsonyi és érsekujvári ismertebb versenyjátékosok részvételüket máris kilátásba helyezték. Somfay még elmondta, hogy üerő egészen kigömböiyödve hagyta el a svéd földet, ahová pedig a krcfeld—berlini strapa után nagyon rossz színben érkezett meg. Most Gerő ismét javul s Somfay szerint hamarosan az is lesz, ami tavaly volt, Középeurópa legjobb sprintere! Labdarugfás A Budapesti Torna Club Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A KFC vasárnapra megint fővárosi elsőosztályu csapattal kedveskedik közönségének: BTC-ve1 olyan sportprogramot nyújt, hogy méltán megérdemli a közönség széleskörű támogatását. A KFC komplett legénységét sarkalja az a tudat, hogy éppen a legerősebb ellenfelekkel szemben szerepelt nem egyszer sikerrel. A BTC elleni tavalyi győzelme csak megduplázza a győzni akarást és igen valószínű, hogy az idei mérkőzés a legszebbek közé fog tartozni. Besztercebánya: Újpesti Törekvés Sport Egylet—Slavia (Besztercebánya) 2:t (2:1). Kedden mérkőzött ungvári szereplése után a UTSE a besztercebányai Slaviával. A két mérkőzéstől fáradt UTSE nehezen jött formába a pihent Sla- viával szemben s amellett balszerencse kisérte a gólok tekintetében. Mindezeken kívül a bíró elfogultsága is nagyban hozzájárult a Slavia győzelméhez. Uj sportegyesület Gután. A gutái sprirttáirsa- dalom áldozó készségéből a mu-’t héten „Gutái Sport Club" néven uj egyesület alakult, mely vasárnap már megkezdi működését főleg a futball- sport terén, Lawn-Teimis A Besztercebányai SK Slavia lawn-tennisz osztályának versenye. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Az SK Slavia lawn-tennisz osztálya julius 6—9-ig nagy érdeklődéstől kisért sikerült házi tenniszversenyt rendezett. A siker annál örA magyar ipar újjászületése Budapest, julius 12. A békebeli Magyaroszág ipara elhanya goit sorsban volt. Magyarország közös háztartásban élt akkor monarchiabeli szomszédaival, Ausztriával, Stájerországgal, Csehországgal, Morvaországgal és ezeknek körében a már akkor is tehetséges, egyébként azonban háttérbe szorított magyar ipar nem érvényesülhetett egyedül, annál is inkább, mert Magyarország is szép, fejlett, kedvenc gyermekét, a mezőgazdaságot dédelgette és úgy otthon, mint a külfölddel szemben inkább ennek érdekeit védte. A hivatalos iparfejlesztő program majdnem teljesen meddő maradt és a tulajdonképpeni akkori iparfejlesztő ténykedés, a hadseregszállitások kiírása, Magyarországot a monarchia másik felének javára ugyszólva teljesen kijátszotta. De jött a háború és mindenkit a fedélzetre szólított. A monarchia szövetségeseivel együtt körül volt zárva és nem kaphatott külföldről semmit. Ám szövetségesei, még a hatalmas iparú Németország sem segíthettek rajta, mindenki örült, ha elláthatta a saját szükségletét, meg azán fel kellett szerelni a törököket és bolgárokat is, akiknek igazán semmi iparuk sem volt. így a hadvezetőség és a magyar kormány kénytelenség- ből szerephez juttatta a mostoha fiút, a magyar ipart is és a fiú dolgozott fényesen, nagy eredménnyel! Akkori iparvállalataink magas műszaki nívója teljesen kielégítette a hadvezetőséget, szervező képességük e mellett a kis üzemeket is sorompóba állította és együttesen ontották a hadiszereket. A veszedelem óráiban a magyar ipar ki tudta forszírozni, hogy megszabadulva az osztrák és külföldi ipar pórázától, önállósítsa magát és hogy a hadi rendeléseknél a kvóta legalább megközelítően érvényesüljön, holott azelőtt csak morzsákat kapott belőlük. A nagy rendelések viszont a magyar gyárakat hatalmasan kifejlesztették, uj, pompás építkezésekkel és berendezésekkel, amelyek nem egy iparágban is nagyszerű vezető szerepet biztosítottak neki a monarchiában és melyek modern tökéletességük mellett a jövő Magyarország ipari fölényének zálogai gyanánt mutatkoztak! A cári birodalom közepétől le a Fekete- és Égéi tengerig a szövetségesek színei uralkodtak és mindenki számított a magyar ipar jövő dicsőségére! Ám jött a nagy vereség, mely az ábrándokat sírba vitte! A forradalom, kommiin és román megszállás alatt egészen a trianoni békéig a magyar ipar szomorú helyzetben tengődött. A szűk területre összezsugoritott ország el volt zárva a világtól és minden segítségtől megfosztva, gazdasági letargiában élt. A folyton változó kormányintézkedések megbénították az ipartelepeket, melyeket később a román megszállás megfosztott legértékesebb berendezéseitől, Az ipari vérkeringés nem működhetett rendesen, hiszen a gyárak el voltak zárva nyersanyagjaiktól és fogyasztóiktól és e mellett a politikai helyzet is teljesen bizonytalan volt. Mindenki vagy szünetelt, vagy csak tapogatózva mert dolgozni, mert tudta, hogy az ipar- és mezőgazdaságpolitikai elvek meg fognak változni. És még ebben a helyzetben is megtette a magyar ipar a kötelességét és ellátta az ország szükségletét. Nem volt behozatal, nem volt vas, fa, léz, ám itt voltak a régi gépek, a háborús szerelvények roncsai és a régebben kimustrált berendezések. Az ipar ezeket renoválta, átalakította, szétszedte alkatrészeikre és uj gépekké formálta. Kiszedte a földbe eltemetett csövedet, a szeméthelyekre dobotr szénás csontmaradványokat, áttekercselte az elégett, vagy idegen rendszerű villamos gépeket és ezekkel a pótlásokkal tengette életét. A vasúti műhelyek a román megszállás után előszedték az ócskavasból a régebbi géprokkantakat, rendbehozták őket és úgy a hogy — dolgoztak velük. Bármely kezdetleges volt is az ipari élet e fejlődési fázisa, nagyon fontos volt, mert a gyárakat és üzemeket önállóságra szoktatta. A gyárak kénytelenségbő! sok uj szerkezetbe tanultak bele és a javító műhelyekből később sok esetben rendszeres gyári üzemek fejlődtek! gyárt! Átalakulnak a régi békeüzernek is, a hatalmas malomipar leggazdgabb tárházainak, a Bácskának és Bánátnak elvesztése után napról-napra átenged egy-cgy üzemet a textilgyártásnak, vagy egyéb ipari szakmának. Az ipar e renaissanceában a magyar pénzügyi és ipari világ kiváló tudásának, vagyonának és szervezettségének egész erejét beviszi; a kormányzat vámvédelemmel, behozatali tilalmakkal és egyéb gazdasági kedvezményekkel támogatja és az országnak ipari talpraállása már eddig is eredményekben gazdagon, bizalomgerjesztőén halad előre! A magyar ipar ez újjászületését támogatta már kezdettől fogva a külföld is, eleinte bérmunkával, később gyárak áthelyezésével és tőkebefektetéssel. A békekötés után a magyar gyárak, nagyrészt nyersanyag nélkül voltak és fogyasztási piacok hijján foglalkoztatás nélkül állottak. Ellenben a munkabérek és a gyári régié lényegesen a világparitás alatt állván, idegen gyáraknak beküldött anyagokon bérmunkát végezhettek, amit a külföld nemcsak a vas-, fém és faipar, de a filmgyártás terén is igénybevett. Később azonban a munkabérek és a gyári régié lényegesen emelkedvén, a magyar ipar ily irányú versenyképessége megszűnt. A tényleges szükségletek és ipari berendezettség diszharmóniája nemcsak Magyar- országon, hanem az összes utódállamokban is megvolt. Mivel a jó valutájú országokban, igy Cseh-Szlovákiában a magas valuta miatt az export is megcsappant, az ipar pangott, a gyárak egy része szünetelt. Ezért főképp Cseh-Szlovákiából több gyár átvándorolt Magyarországba, ahol bő foglalkoztatást és jövedelmezőségeit talált. Ezenkívül a külföldi tőke is mind gyakrabban jelentkezik Magyar- országon és elhelyezést biztosit magának az ipar ujjáfejlődés'énél. Végül az üzleti szempontokon kívül működnek nemesebb gerje- delmek is, a honvágy és nem egy gyárat a szive is visszahúz az ó-hazába! Az egyes iparágak fejlődésével lesz még alkalmunk részletesen is foglalkozni! Fenyő Kornél oki. gépészmérnök, Megh osszabbitották a cseb-szlovák—francia kereskedelmi szerződést Paris, julius 12. Félhivatalos közlés szerint a cseh-szlovák—francia kereskedelmi szerződés érvényességét annak mai formájában ideiglenesen 1923 augusztus 31-ig meghosszabbították. Végre jött a trianoni béke! Eloszlott a köd és feltárult a rettenetes puszulás. Szegény koldusként állott itt az ország a háborús vállalkozás után; nem volt pénze vagy hitele arra, hogy szükségleteit, miként a bé kében, külföldről beszerezze, teljesen önma gára volt utalva. Ám egyéb gazdasági viszonyain kívül ipari berendezettsége sem volt összhangban az uj helyzettel, sok iparág teljesen hiányzott, bizonyos iparokban pedig túltengett. Ebben a szomorú helyzetben kezdődött el a magyar ipar nagyszabású újjá születése. Az ország koldussá vált, de önálló állammá lett. amely békeszerződésbeli kötelezettségeitől eltekintve, önsorsával szabadon rendelkezett. Régente nyersterményei olcsón kivándoroltak és jöttek vissza drága iparcikkek alakjában. Kiment a gyapjú, len és kender és visszajött mint szövet, vászon és konfekcióáru; kiment a nyersbőr és visz- szajött mint cipő; kiment a háj és zsir és visszajött mint giyoerin és szappan; kiment a szesz és visszakerült mint parfüm, likőr és gyógyszer. Az ország belátta, hogy a saját terményeit önmagának kell feldolgoznia, ha létét fenn akarja tartani! És alakultak egymásután a régi hiányok pótlására a textilgyárak, konzervgyárak, cipőgyárak, gyógyszer- és kozmetikai műhelyek, mezőgazda- sági melléküzemek. A hatalmas hadiüzemek nagystílű béketermelésre tértek át! Az ágyugyár gazdasági gépeket, a tölténygyár gombokat és csiptetőket, a fegyvergyártásra berendezett nagyszerű csarnok fonalat — Nem emelik föl a hivatalos bankkamatlábat Németországban. Megírtuk, hogy a német birodalmi bank direktóriuma a*hivatalos bankrátának felemelését javasolta a legutóbb tartott választmányi ülésén. Az egyre fokozódó hiteligények korlátozása céljából 18-ról 25 százalékra akarták felemelni a bankrátát, már csak azért is, mert a nyílt pénzügyi piacon a kamatláb április óta megduplázódott. A bankok, a nagykereskedelem és a mezőgazdaság képviselői a felemelés ellen foglaltak állást és a szavazáskor csak egy pro-szavazat adódott, úgy hogy a bankdirektórhim kénytelen volt javaslatát visszavonni, amint azt már tegnapi berlini tőzsdejelentésünkben jeleztük is. — Egy cseh lap az engedélyezéshez kötött behozatali rendszer ellen. A Ceské Slovo visszapillantást vet a cseh-szlovák külkereskedelmet legutóbb ért sorozatos balsikerekre és az engedélyezéshez kötött behozatali rendszer megváltoztatása céljából azt javasolja, hogy csak az inflációs államokból valló behozatalt kössék engedélyhez. A behozatalt ezenkívül csak retorzióként kell engedélyhez kötni azokkal az államokkal szemben, amelyek a cseh-szlovák áruk behozatalát engedélyhez kötik. A jó valutájú országokkal szemlben való engedélyhez kötöttség behozatali politikája érthetetlen — irja — mert iparunk túlnyomóan expojrtipar. A népfogyasztási és a nálunk nem gyártott cikkek, valamint az ipari nyerstermékeik szabad behozatalát meg kelt’ engedni. — A be- és kiviteli engedélyek dijai. A kereskedelemügyi minisztérium közli, hogy mivel az 1922 december 28-iki hirdetmény szerint a kiviteli és behozatali engedélyek diját az áruk ára alapján határozzák meg, ajánlatos, hogy a vonatkozó kérvényekben (bejelentésekben) az áruk meny- nyiségét, súlyát és árát külön-külön sorolják föl, mert különben a dijat a legnagyobb súly vagy a legnagyobb ár szerint vetik ki. — Holland konzorcium finanszírozza a magyarországi aratást? A „Berliner Tage- blatt“ tegnapi száma jelenti, hogy egy holland konzorcium ajánlatot tett a magyar kormánynak a magyarországi aratás finanszírozására. Ez a konzorcium előlegképpen 40 millió frankot bocsátana rendelkezésére a magyar kormánynak. A tárgyalások kedvezően fejlődnek. MÖZ®MM§Á«*
