Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-13 / 156. (309.) szám

Péntek, iulius 13. *2 Dóra és Réthy Manci egy-Lgy részletkcp sikerült megjátszásáva! értek el hatást. P. (*) A kék álarc. (Bemutató a budapest Budai Színkörben.) A kis tengeri fürdőhelyen, ahol ele­gáns angol lordok és nagyvilági dámák áldoznak a nyár szenvedélyeinek, napok óta rettenetes iz­gatottság uralkodik Egy szoknyás rablóbanda garázdálkodik a környéken, akik furcsa merényle­teket követnek el, elrabolják és magukkal hur­colják ismeretlen búvóhelyükre a csinosabb ga­vallérokat. A fürdőhelyen nagy a felháborodás. A hölgyek lassanként széptevő lovagok nélkül maradnak, mert az elszánt női rablók éppen a „legpartiképesebb“ ifjakat hurcolják el. Fölfogad­nak egy híres detektívet, aki kinyomozza, hogy az áldozatokat a szomszédos Ctrimaldi-varban rejtegetik, itt tanyázik az a kékálarcos női zsi- ványbanda, akik a férfirablásokat úrnőjük paran­csára követik el. A kastély úrnője is állandóan kék álarcot visel és titokzatos középkotrias szo­kásoknak hódol. Végül megoldást nyer a rejtély: a titokzatos várurnő nem inás, mint a fürdő egyik nyaraló szépe, egy amerikai milliárdos kisasz- szony, aki bolondos szeszélyből követi el a haj­meresztő csínyt, s nem volt más célja, minthogy a rab férfiak közül magának férjet válasszon. A háromfelvonásos operett szövegét Szömaházy István, a népszerű és illusztris iró és Fodor László, a tehetséges fiatal novellista Vták. Zené­jét Somló Jenő szerzetté. Sok vidám és mulatsá­gos helyzet, jókedvű ottlét fűszerezi a friss és eleven mesét. A verseik is nagyon kedvesek. A zeneszerző Somló Jenő teljesen uj ember a szín­padon, de uj a zeneszerzés terén is, nyilvános­ság ellőtt eddig még egyetlen chansonnal sem szerepelt, ez az első munkája. De van tehetsége és 'bátorsága s különösen a feilvonásvégek hatal­mas lendületű fináléban árulja el, hogy nemsokára talán már operát is fog írni. Az újdonságot Se­bestyén Géza igazgató díszes kiállításban hozta ki. A pozsonyi magyar színház műsora: Péntek: Félemberek. (Premiér.) Szombat: Ártatlan Zsuzsi. Vasárnap délután: Gül Baba. Vasárnap este: Marinka, a táncosnő. A prágai német színház műsora: Szombat: Lámmermoctrl Lucia, MüHer— Chamlee vendégjátéka. Vasárnap: Carmen. Kubla vendégjátéka. SPORT Somfay Elemér megfigyelései ar göteborgi kisolympiádon Hoff. Petterson, Carr, Trossbach, Kasten, Vilen. Engdahl, Paulen, Nittyma és Klumberg — A Gö­teborgban győzedelmeskedő külföldi nagyságok arcképe Prága, julius 12. Somfay Elemér, a sokoldalú magyar atléta, a Nemzeti Sportnak érdekes interjút adott a gö- toborgi versenyzőkről. Somfay a többek között elmondja, hogy a versenyen legjobban a svéd Wide-t ünnepelték, ami Svédországban tenmé- szetets is, de a legnagyobb feltűnést a norvég rúdugró világbajnok, Charles Hoff keltette. Hoff rendkívül szimpátiikus, mintegy 185 cm magas, vékony fiatalember, 22 éves egyetemista, aki rúd-, távol- és magasugráson kívül rendsze^ jresen sprintéi is (200 m 228 mp.) Stílusa külön leges, a rendestől teljesen elütő. A Wright-féle amerikai stílust nem Hoff, hanem a nagyszerű Petterson mutatta be. Petterson stílusa az ameri­kai iskolástilus. Maga az alak erős, majdnem ha­talmas erejű ene)rgia-ugró. Hoff merő ellentéte. A norvég világbajnok rohama páratlanul erős. Szinte teljes sprinttel megy neki a lécnek s a lukba szúrása s dobbantása szinte észrevétlenül sima, alig erőlködve és már át is röppent a lé­cen. Nem húzódik össze felfelé, hanem éppen csak egy kicsit betöri a lábát, kezét f^!csúsztat­ja és ingaszerü lendülettel repül, szinte párhuza­mosan a lécen át! A külföldiek közül nagyon tehetséges Carr. Úgy Somfay, mint Molnár szerint a 100 méteren is Carr volt az első, Houben legjobb esetben második, holtversenyben Gerővel. A zsűrit azon­ban a németek a szó szoros értelmében terrori­zálták. A külföldi gátfutók, helyesebben a 'két né­met, két ifjú, Trossbach és Kasten érdemel még említést. Trossbach nagyszerűen rádől a gátra, fellendülése bravúros, éppen úgy, mint a lépései is tértöflelők, jól jön is ki neki a lépése. Kasten alacsonyabb, mint a közel 190 cm magas, vé­kony Trossbach, erősebb is annál, simábban megy s nem rossz a stílusa sem. A 400 méteresek közül Vilen és Engdahl mel­lett Paulen keltett kellemes feltűnést. A vékony, teljesen igénytelen evikkeres fiú szinte már tel­jesen verve volt Göteborgban, mikor egyszerre csak előretört é>s azon veszik észre magukat a többiek, hogy Paulen nagyszerű harmadik és — ő van legkevésbé kifutva. A dobók nem mutattak semmi olyant, ami ui lett volna a magyaroknak. Nittyma beváltás nél­küli dob, erős ember, de nem „az a nagy“, for­gás közben lóbálja a diszkoszát s nagyszerűen hátrafeszült helyzetből vágja ki. A gerelyvetők közül a tökéletes stílust Klumberg képviseli. Ez a Klumberg egyébként foglalkozására nézve at­léta, állásban nincsen, egész évben csavarog, mi­kor Somfay meghívta, az volt a kérdése mit fi­zetnek neki. Szenvedélyes alkoholis ta s egy meg­lehetősen csibészképü fiatalember. De a stílusa - ló! vendetesebb, mivel a Slavia által rendezendő szlovenszkói országos versenyre biztató remé­nyekkel nézhetnek a versenyzők. A versenyre ezideig számos külföldi versenyző jelentette be részvételét, élükön Kehrling Béla magyar baj­nokkal. A házi versenyt nagyszámú és váloga­tott közönség nézte végig. Sajnos, hogy Bárczy Oszkárné már a verseny elején szerzett erős lábrándulása következtében kénytelen volt úgy a női egyes, mint vegyes páros számokat feladni s emiatt a legszebb mérkőzéstől esett el a kö­zönség. A legerősebb küzdelmek egyike volt a Dohnányi dr. és Bittera dr. közötti mérkőzés, melyet a két egyenlően erős és jóklasszisu játé­kos közül Dohnányi dr. nyert meg, akit azután a döntőben Bárczy Oszkár 6:3, 6:1 arányban le­győzött. A verseny eredményei a következők: Férfi egyes (szenior): 1. Bárczy Oszkár. 2. Doh­nányi Dezső dr. 3. Bittera György dr. — Női egyes (szenior): 1. Hoznék Etel. 2. Kroutilné. — Férfi páros: 1. Bárczy Oszkár. 2. Klimo Vilmos. — Vegyes páros (szenior): 1. Hoznék Etel—Bit­tera György dr. 2. Kroutilné—Horák Eduárd. — Férfi egyes (juniejr): 1. Löwy Zoltán. 2. Seidner Izidor. — Női egyes (junior): Furgyik Sári. 2. Klimo Jolán. — Vegyes páros (junior): 1. Buday Hajnal—Kutsi Vilmos. 2. Steiner Erzsébet—Löwy Zoltán, Tenniszverseny Léván. A Lévai Sport Egy­let és a Lévai Sport Club julius 20—22-ig Léván tenniszversenyt rendeznek. Versenyszámok: Férfi egyes, női egyes, férfi pájros, vegyes páros, nyílt és férfi egyes hendikep. Nevezési díj sze­mélyenként és versenyszámonként 20 korona, páros számokban 15 korona. Külföldi versenyzők j nevezési dijat nem fizetnek. Nevezési zárlat ju- i Iius 17. A nevezések Belcsák Andor, Léva címre intézendők, aki bármely kérdésben (elszámolás stb.) felvilágosítással szolgál. A versenyre a bu­dapesti, pozsonyi és érsekujvári ismertebb ver­senyjátékosok részvételüket máris kilátásba he­lyezték. Somfay még elmondta, hogy üerő egészen kigömböiyödve hagyta el a svéd földet, ahová pedig a krcfeld—berlini strapa után nagyon rossz színben érkezett meg. Most Gerő ismét javul s Somfay szerint hamarosan az is lesz, ami tavaly volt, Középeurópa legjobb sprintere! Labdarugfás A Budapesti Torna Club Komáromban. Ko­máromi tudósítónk jelenti: A KFC vasárnapra megint fővárosi elsőosztályu csapattal kedveske­dik közönségének: BTC-ve1 olyan sportprogra­mot nyújt, hogy méltán megérdemli a közönség széleskörű támogatását. A KFC komplett legény­ségét sarkalja az a tudat, hogy éppen a legerő­sebb ellenfelekkel szemben szerepelt nem egy­szer sikerrel. A BTC elleni tavalyi győzelme csak megduplázza a győzni akarást és igen va­lószínű, hogy az idei mérkőzés a legszebbek kö­zé fog tartozni. Besztercebánya: Újpesti Törekvés Sport Egylet—Slavia (Besztercebánya) 2:t (2:1). Ked­den mérkőzött ungvári szereplése után a UTSE a besztercebányai Slaviával. A két mérkőzéstől fáradt UTSE nehezen jött formába a pihent Sla- viával szemben s amellett balszerencse kisérte a gólok tekintetében. Mindezeken kívül a bíró elfogultsága is nagyban hozzájárult a Slavia győzelméhez. Uj sportegyesület Gután. A gutái sprirttáirsa- dalom áldozó készségéből a mu-’t héten „Gutái Sport Club" néven uj egyesület alakult, mely va­sárnap már megkezdi működését főleg a futball- sport terén, Lawn-Teimis A Besztercebányai SK Slavia lawn-tennisz osztályának versenye. Besztercebányai tudósí­tónk jelenti: Az SK Slavia lawn-tennisz osztálya julius 6—9-ig nagy érdeklődéstől kisért sikerült házi tenniszversenyt rendezett. A siker annál ör­A magyar ipar újjászületése Budapest, julius 12. A békebeli Magyaroszág ipara elhanya goit sorsban volt. Magyarország közös ház­tartásban élt akkor monarchiabeli szomszé­daival, Ausztriával, Stájerországgal, Cseh­országgal, Morvaországgal és ezeknek kö­rében a már akkor is tehetséges, egyébként azonban háttérbe szorított magyar ipar nem érvényesülhetett egyedül, annál is inkább, mert Magyarország is szép, fejlett, kedvenc gyermekét, a mezőgazdaságot dédelgette és úgy otthon, mint a külfölddel szemben inkább ennek érdekeit védte. A hivatalos iparfejlesz­tő program majdnem teljesen meddő maradt és a tulajdonképpeni akkori iparfejlesztő ténykedés, a hadseregszállitások kiírása, Ma­gyarországot a monarchia másik felének ja­vára ugyszólva teljesen kijátszotta. De jött a háború és mindenkit a fedél­zetre szólított. A monarchia szövetségesei­vel együtt körül volt zárva és nem kapha­tott külföldről semmit. Ám szövetségesei, még a hatalmas iparú Németország sem se­gíthettek rajta, mindenki örült, ha elláthatta a saját szükségletét, meg azán fel kellett sze­relni a törököket és bolgárokat is, akiknek igazán semmi iparuk sem volt. így a hadve­zetőség és a magyar kormány kénytelenség- ből szerephez juttatta a mostoha fiút, a ma­gyar ipart is és a fiú dolgozott fényesen, nagy eredménnyel! Akkori iparvállalataink magas műszaki nívója teljesen kielégítette a hadvezetőséget, szervező képességük e mel­lett a kis üzemeket is sorompóba állította és együttesen ontották a hadiszereket. A ve­szedelem óráiban a magyar ipar ki tudta for­szírozni, hogy megszabadulva az osztrák és külföldi ipar pórázától, önállósítsa magát és hogy a hadi rendeléseknél a kvóta legalább megközelítően érvényesüljön, holott azelőtt csak morzsákat kapott belőlük. A nagy ren­delések viszont a magyar gyárakat hatalma­san kifejlesztették, uj, pompás építkezések­kel és berendezésekkel, amelyek nem egy iparágban is nagyszerű vezető szerepet biz­tosítottak neki a monarchiában és melyek modern tökéletességük mellett a jövő Ma­gyarország ipari fölényének zálogai gyanánt mutatkoztak! A cári birodalom közepétől le a Fekete- és Égéi tengerig a szövetségesek színei uralkodtak és mindenki számított a magyar ipar jövő dicsőségére! Ám jött a nagy vereség, mely az ábrándokat sírba vitte! A forradalom, kommiin és román meg­szállás alatt egészen a trianoni békéig a ma­gyar ipar szomorú helyzetben tengődött. A szűk területre összezsugoritott ország el volt zárva a világtól és minden segítségtől meg­fosztva, gazdasági letargiában élt. A folyton változó kormányintézkedések megbénították az ipartelepeket, melyeket később a román megszállás megfosztott legértékesebb beren­dezéseitől, Az ipari vérkeringés nem működ­hetett rendesen, hiszen a gyárak el voltak zárva nyersanyagjaiktól és fogyasztóiktól és e mellett a politikai helyzet is teljesen bi­zonytalan volt. Mindenki vagy szünetelt, vagy csak tapogatózva mert dolgozni, mert tudta, hogy az ipar- és mezőgazdaságpoli­tikai elvek meg fognak változni. És még eb­ben a helyzetben is megtette a magyar ipar a kötelességét és ellátta az ország szükség­letét. Nem volt behozatal, nem volt vas, fa, léz, ám itt voltak a régi gépek, a háborús szerelvények roncsai és a régebben kimus­trált berendezések. Az ipar ezeket renoválta, átalakította, szétszedte alkatrészeikre és uj gépekké formálta. Kiszedte a földbe elteme­tett csövedet, a szeméthelyekre dobotr szén­ás csontmaradványokat, áttekercselte az el­égett, vagy idegen rendszerű villamos gépe­ket és ezekkel a pótlásokkal tengette éle­tét. A vasúti műhelyek a román megszállás után előszedték az ócskavasból a régebbi géprokkantakat, rendbehozták őket és úgy a hogy — dolgoztak velük. Bármely kezdetle­ges volt is az ipari élet e fejlődési fázisa, nagyon fontos volt, mert a gyárakat és üzemeket önállóságra szoktatta. A gyárak kénytelenségbő! sok uj szerkezetbe tanultak bele és a javító műhelyekből később sok esetben rendszeres gyári üzemek fejlődtek! gyárt! Átalakulnak a régi békeüzernek is, a hatalmas malomipar leggazdgabb tárházai­nak, a Bácskának és Bánátnak elvesztése után napról-napra átenged egy-cgy üzemet a textilgyártásnak, vagy egyéb ipari szak­mának. Az ipar e renaissanceában a magyar pénzügyi és ipari világ kiváló tudásának, va­gyonának és szervezettségének egész ere­jét beviszi; a kormányzat vámvédelemmel, behozatali tilalmakkal és egyéb gazdasági kedvezményekkel támogatja és az ország­nak ipari talpraállása már eddig is eredmé­nyekben gazdagon, bizalomgerjesztőén halad előre! A magyar ipar ez újjászületését támo­gatta már kezdettől fogva a külföld is, eleinte bérmunkával, később gyárak áthelyezésével és tőkebefektetéssel. A békekötés után a magyar gyárak, nagyrészt nyersanyag nél­kül voltak és fogyasztási piacok hijján foglal­koztatás nélkül állottak. Ellenben a munka­bérek és a gyári régié lényegesen a világpa­ritás alatt állván, idegen gyáraknak bekül­dött anyagokon bérmunkát végezhettek, amit a külföld nemcsak a vas-, fém és fa­ipar, de a filmgyártás terén is igénybevett. Később azonban a munkabérek és a gyári régié lényegesen emelkedvén, a magyar ipar ily irányú versenyképessége megszűnt. A tényleges szükségletek és ipari beren­dezettség diszharmóniája nemcsak Magyar- országon, hanem az összes utódállamokban is megvolt. Mivel a jó valutájú országokban, igy Cseh-Szlovákiában a magas valuta miatt az export is megcsappant, az ipar pangott, a gyárak egy része szünetelt. Ezért főképp Cseh-Szlovákiából több gyár átvándorolt Magyarországba, ahol bő foglalkoztatást és jövedelmezőségeit talált. Ezenkívül a külföldi tőke is mind gyakrabban jelentkezik Magyar- országon és elhelyezést biztosit magának az ipar ujjáfejlődés'énél. Végül az üzleti szem­pontokon kívül működnek nemesebb gerje- delmek is, a honvágy és nem egy gyárat a szive is visszahúz az ó-hazába! Az egyes iparágak fejlődésével lesz még alkalmunk részletesen is foglalkozni! Fenyő Kornél oki. gépészmérnök, Megh osszabbitották a cseb-szlovák—francia kereskedelmi szerződést Paris, julius 12. Félhivatalos közlés sze­rint a cseh-szlovák—francia kereskedelmi szerződés érvényességét annak mai formá­jában ideiglenesen 1923 augusztus 31-ig meghosszabbították. Végre jött a trianoni béke! Eloszlott a köd és feltárult a rettenetes puszulás. Sze­gény koldusként állott itt az ország a hábo­rús vállalkozás után; nem volt pénze vagy hitele arra, hogy szükségleteit, miként a bé kében, külföldről beszerezze, teljesen önma gára volt utalva. Ám egyéb gazdasági viszo­nyain kívül ipari berendezettsége sem volt összhangban az uj helyzettel, sok iparág tel­jesen hiányzott, bizonyos iparokban pedig túltengett. Ebben a szomorú helyzetben kez­dődött el a magyar ipar nagyszabású újjá születése. Az ország koldussá vált, de önálló állammá lett. amely békeszerződésbeli köte­lezettségeitől eltekintve, önsorsával szaba­don rendelkezett. Régente nyersterményei ol­csón kivándoroltak és jöttek vissza drága iparcikkek alakjában. Kiment a gyapjú, len és kender és visszajött mint szövet, vászon és konfekcióáru; kiment a nyersbőr és visz- szajött mint cipő; kiment a háj és zsir és visszajött mint giyoerin és szappan; kiment a szesz és visszakerült mint parfüm, likőr és gyógyszer. Az ország belátta, hogy a saját terményeit önmagának kell feldolgoznia, ha létét fenn akarja tartani! És alakultak egy­másután a régi hiányok pótlására a textil­gyárak, konzervgyárak, cipőgyárak, gyógy­szer- és kozmetikai műhelyek, mezőgazda- sági melléküzemek. A hatalmas hadiüzemek nagystílű béketermelésre tértek át! Az ágyugyár gazdasági gépeket, a tölténygyár gombokat és csiptetőket, a fegyvergyártásra berendezett nagyszerű csarnok fonalat — Nem emelik föl a hivatalos bank­kamatlábat Németországban. Megírtuk, hogy a német birodalmi bank direktóriuma a*hi­vatalos bankrátának felemelését javasolta a legutóbb tartott választmányi ülésén. Az egyre fokozódó hiteligények korlátozása céljából 18-ról 25 százalékra akarták fel­emelni a bankrátát, már csak azért is, mert a nyílt pénzügyi piacon a kamatláb április óta megduplázódott. A bankok, a nagy­kereskedelem és a mezőgazdaság képvise­lői a felemelés ellen foglaltak állást és a szavazáskor csak egy pro-szavazat adódott, úgy hogy a bankdirektórhim kénytelen volt javaslatát visszavonni, amint azt már teg­napi berlini tőzsdejelentésünkben jeleztük is. — Egy cseh lap az engedélyezéshez kötött behozatali rendszer ellen. A Ceské Slovo vissza­pillantást vet a cseh-szlovák külkereskedelmet legutóbb ért sorozatos balsikerekre és az enge­délyezéshez kötött behozatali rendszer megvál­toztatása céljából azt javasolja, hogy csak az in­flációs államokból valló behozatalt kössék enge­délyhez. A behozatalt ezenkívül csak retorzió­ként kell engedélyhez kötni azokkal az államok­kal szemben, amelyek a cseh-szlovák áruk beho­zatalát engedélyhez kötik. A jó valutájú orszá­gokkal szemlben való engedélyhez kötöttség be­hozatali politikája érthetetlen — irja — mert ipa­runk túlnyomóan expojrtipar. A népfogyasztási és a nálunk nem gyártott cikkek, valamint az ipari nyerstermékeik szabad behozatalát meg kelt’ engedni. — A be- és kiviteli engedélyek dijai. A kereskedelemügyi minisztérium közli, hogy mivel az 1922 december 28-iki hirdet­mény szerint a kiviteli és behozatali enge­délyek diját az áruk ára alapján határozzák meg, ajánlatos, hogy a vonatkozó kérvé­nyekben (bejelentésekben) az áruk meny- nyiségét, súlyát és árát külön-külön sorol­ják föl, mert különben a dijat a legnagyobb súly vagy a legnagyobb ár szerint vetik ki. — Holland konzorcium finanszírozza a magyarországi aratást? A „Berliner Tage- blatt“ tegnapi száma jelenti, hogy egy holland konzorcium ajánlatot tett a magyar kormány­nak a magyarországi aratás finanszírozására. Ez a konzorcium előlegképpen 40 millió fran­kot bocsátana rendelkezésére a magyar kor­mánynak. A tárgyalások kedvezően fejlődnek. MÖZ®MM§Á«*

Next

/
Thumbnails
Contents