Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-13 / 156. (309.) szám
Péntek, julius 13. &5jJGtiJUGytx7frR£ir s tóságok az ottani vasúti műhelyekben messze- ágazó merénylőszervezetet fedeztek fel, mely a gazométert is fel akarta robbantani. Amerika álláspontja változatlan a Ruhrkérdésben lljabb tömeges Kiufasifósok mmn Adminisztrációs ürügyekre hivatkoznak — Hatvan embernek utilapot kötöttek a talpára Washangíon, julius 12. Amerika álláspontja a Ruhr-problémát illetőleg a Hughes- beszéd óta nem változott. Amerika szükségesnek tartja egy gazdasági konferencia cgybe- hivását és az amerikaiak közreműködését Németország jövedelmeinek megállapítását illetően. A franciák nem szállják meg Frankfurtot Berlin, julius 11. Hivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy francia csapatok Frankfurt irányában előnyomulnak. A francia csapatok előnyomulása alig pár száz méter és abból a célból történt, hogy a repülőtér határait kitolják. A pesti divQtreneszánsz — Bevezető szó nyolc cikkhez. — Budapest, julius 11. 'Abból a nagyszerű ívj életből, mely Magyar- ország iparából fakadt s mely a külföld érdeklődését egyre főik ózza', valóságos divat reneszánsz 'fejlődött. Történd mi stílusok, modem kreációk. stilizált 'művészet remekei készülnek ruháiban, dísztárgyak, bán, használati cikkekben. A gazdagok és előkelők számára. Egy uj rnunlkásosatályt is fejlesztett ez az 'ipar: az úri munkás oszt ál yt, aki raiiztudása, sti- Husérzéke mellé történidimii alapon szerzett ismeretekből. képek és muzeális értékek lemásolásával sokszorosítja, teremti, tökéletes ifi a huszadik század szenzációs divatját. A hermelin-kend( Lady Sdhreiibérnék, az évtizedekké! ezelőtt Világszerte ünnepelt kurtizánnak ez volt a kedvenc viselete. Nagyon. szeretett kártyázni; talán annyira,miint ‘napjaink dlivatliölgyei. órákig üldögélt oigarebta- füstös szalonjában, hogy partnereit a politikai élet híres lordjait legyőzze. Ilyenkor mindig vállára dobta selyemfényű 'és bársonypuiha hermelin-kendőjét, melyet némi hozzáadással palástnak is nevezhettek volna. A kendő háromiszögletes alakú volt. sarká'i tér” ’diig értek. A széleit szegélyező drága rojtoziat, melyet a három szögletén dús bojtozat váltott fel, tételéteméi hosszabb szálakban omlottak alá TÓla. Eíi a mintát sokszorosítja most egy pesti szűcs, párisi technika szerinti raífolt széllel keretezett, saját színéiben, rózsás, tiszta selyembélésse-1. Nagyon divatos ez a ktendö patkányprémiből is, mert ez is puhán amió minőségű. Széleit hosszú, előzőleg sttpphiikáit bortnis bojtozat és rojtosat keretezi. Hatásosabb, ha seálskinbő! készül, mert a finom, fekete, bársonyos prém nagyon előkelő a váltak körül, a ruha fölött és selyemkai a o alatt, mely eredeti japánkócsaggal van diszitve. Egész cape-t is csináltak belőle, minden disz nélkül, keskeny gallérral, bebújó ujjnyilásókkal. Ez nem is utcai, inkább estélyi ruha’ fölé illő tőiül ette — a kocsiban járók számára. Berendy Katalin. Szakadtcsuhás, bűnbánó zarándoka meghajtott fejjel esedez. Istenem, a százesztendős férfiirás! Megrázhatta volna vele az egész világot. Csak egy fehérarcu asszony állhatott mégis mereven! Egy csak és épp ez kellett és ez előtt zuhant bele a semmibe, amikor eltemette az ibolyacsokrot. Uram, a két személyünk nem fonható közös sorsba össze. Megmondom, én mást szeretek. Tavaszi virágjait vissza kell adnom tehát. Bocsánatát kérem és Isten Hozzádot küldök érte. Aztán, hogy elfáradtan lehunytam szemem, visszakisértett a meséje ennek a százesztendős eseménynek... Nemzetes Öszy Gábor kúriája hires volt egész Csongrád vármegyében. Egyidő- ben azért, mert minden télen novembertől farsangvégig benne tartottak a megyei urak világraszóló tivornyákat, amiken maga a nemzetes agglegény vitte a primet. Soha asszonynép nem léphette túl ilyenkor a küszöböt, pedig a már közel negyvenesztendös ur utolsó sarja volt a nagyhírű famíliának. Számtalan kísérlet történt arra, hogy boldog pillanatában házasságra beszéljék rá. Sose sikerült. Bár egyszer — úgy hirlett — királyi parancsot kapott a megliázasodásra és emiatt a parancs miatt adta vissza a megyénél viselt tisztségét is. Mindamellett országszerte ismerték hires nagy műveltségét, muzeumszerü rég.iséggyüjteményét és könyvtárát. Nem is oldódtak meg megyei bonyodalmak Ószy Gábor kézránditása nélkül. Történt egyszer, épp két nappal a novemberre eső nevezetes tivornyakezdet előtt, hogy becsengeti ezüst csilingelőjével legbizalmasabb öreg szolgáját a könyvtár- szobába és igy szól hozzá: Kassa, julius 12. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) Alig pár hete annak, hogy Szlovenszkóból politikai okokból a magyar állampolgároknak egész sorát utasították ki és a kassai rendőrigazgatóság máris megkezdte a kiutasítások újból való elrendelését. Ezúttal, hogy a gyereknek más neve legyen, azt mondják, hogy a kiutasítások adminisztrációs okokból történnek. A kassai rendőrigazgatóság politikai osztályán nagy munka folyik. Itt intézik az „adminisztrációs" kiutasításokat. Előveszik mindazokat a magyar állampolgárokat, akik évek vagy évtizedek óta tartózkodnak Kassán, de a cseh-szlovák állampolgárságot még nem szerezték meg, vagy pedig állam- polgárságuktól megfosztották őket. A kiutasítottak között van több olyan ás, aki az állampolgárságot megfosztó végzés, ellen fe- lebbezést jelentett be és ez a felebbezés még mindig nincsen elintézve. A kiutasító végzéseket a minap kezdték kikézbesitem. Az elmúlt két nap alatt mintegy ötven-hatvan embernek adták át a kiutasító végzést. Ezek egy héten belül tartoznak elhagyni a cseh-szlovák köztársaság területét. Vannak a kiutasítottak között kassai gyárosok is. így a többi között kiutasították Leidl Jenő dr. kassai kocsigyárost is. A régi recipe szerint a kiutasítottak között most is igen sok biztosítási tisztviselő van. A rendőrigazgatóság politikai osztályán minden felvilágosítást megtagadnak a kiutasításokkal kapcsolatban. Csak annyit hajlandók elárulni, hogy adminisztrációs kiutasításokról van szó és az egész akciónak nincsen semmi politikai éle. Kijelentették, hogy a kiutasítások állandóan folynak és az utóbbi napokban azért öltöttek nagyobb arányokat, mert Kassán igen sok a magyar állampolgár. A tömeges kiutasítások a város magyar lakossága körében igen nagy izgalmat keltettek. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a múltkor kiutasitottak közül Szepessi Miksa dr., a Kassai Napló főszerkesztője, visszatért a köztársaság területére. Az erdélyi optánsok ügye a magyar nemzetgyűlés előtt Daruváry a népszövetségről — Eckhardí követeli a népszövetségből való kilépést — Csáky szerepe — Izgalom a Népszava betiltása miatt Budapest, julius 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés ma is, miként tegnap, nyolc órás ülésben tárgyalta az indemnitást. A rekkenő hőség ellenére az ülést tiz óra után néhány perccel meglehetős érdeklődés mellett nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Apróbb ügyek elintézése után folytatták az indemnitás vitáját. Az első szónok Meskó Zoltán volt belügyi államtitkár: Kifogásolta, hogy a nyíregyházi minisziterjá- rás alkalmával egyik szónok ajkáról sem hangzott el a keresztény szó, pedig a kormány ennek a szónak köszönheti létét. Ennek a szónak köszönhető ma a jogrend és a konszolidáció az országban. Kifogásolja, hogy a keresztény intranzigens politikát íélretölták. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés az igazságügyminisztert, hogy a becsület védelméről és a párbaj ellen a nemzetgyűlés elé javaslatot terjesszen. Ez a javaslat a párbajt közönséges bűncselekménynek minősítse és zárja ki a párbajozókat a politikai jogokból. Majd a numerus clausus- ról beszélt. Kijelentette, hogy ma is hive annak. Kifogásolta, hogy a törvényt nem tartják be. A pécsi egyetem nyolcszáznegyven hallgatójából kétszáz tizenhét nem keresz— Most fölveszed a parádés ruhát, befogatsz és végigjárod a meghívott huszonkét uraságot. Azt üzenem nekik, ne nehezteljenek nagyon, de nem lesz ezen a kúrián, amíg én vagyok az ura, soha többé istentelen hosszú farsang. Ha végeztél az úttal, befordulsz Szentesre nemzetes Bazsó ura- mék portájára, akit keresztelő szent János napján tiszteletben köszöntenék. Aztán a kisasszonyt is... és itt hirtelen elakadt. Az öreg cseléd azokban észbekapta a megesett nyelvbotlást és felhorkant szinte erre a nagy örömtől. — Tekintetes uram... — motyogta kifent harcsabajusza alatt — a tekintetes ur kisasszonynak üzen...! Viszem, viszem az istenes szót! Áldassék a Jézuskrisztus érte. Tavaszba fordult aztán az idő. Az Öszv-kuria is megujhodott vele. Dusán nyílott a virág a kertben, fehéren villogott elő az uirameszelt udvarház a kifakadt lombok közül. Az urasági négylovast pedig a leg- ficámkolóbb, legfényesebb szőrű hároméves feketék röpítették majd mindennap az öszy- dominiiumtól a szentesi Bazsó-portáig és este a csillagos ég alatt vissza. A fogatot maga őszy Gábor hajtotta mindig. Hogy megváltozott! Jólszabott ruhái lettek, arca gondosan berétválva és virággal, örökké virággal a gomblyukában... Aztán... egyszercsak nem látták már a négyesfogatot. Se a megifjult nemzetes urat. És ősszel a szépséges Bazsó Ilona is férj- hezment egy ternesi birtokoshoz. A következő tavaszon meg az a hir szállt, hogy öszy Gábor agyonlőtte magát. Igaz volt. Lepihent az utolsó sarj is az ősök közé. ItthagyO'tt vagyonát pedig felosztották az oldalági rokonok között... ! ; tény ,hanem zsidó. Kéri a kultuszminisztert, hogy nyilatkozzék ebben az ügyben. Az in- demnitási javaslatot nem fogadja el. Várnay Dániel volt a következő szónok. Alig kezdett beszélni, Esztergályos János lihegve rohant be a terembe és a szociáldemokrata szónok felé kiáltott: — Itt nem lehet tovább tárgyalni! Hagyd abba a beszédet! Betiltották a Népszavát! Az ellenzéki oldalon óriási izgalom keletkezett. A miniszteri padok üresek voltak. A kormánypárt részéről is kevesen voltak jelen. A nagy izgalomban Vanczák János, a Népszava szerkesztője, fölmutatta a belügyminiszternek a Népszava betiltásáról szóló végzését. A szociáldemokrata képviselők igen élesen fakadtak ki a belügyminiszter ellen. Az óriási izgalomban az elnök az ülést felfüggesztette. Időközben kiderült, hogy a betiltás nem végleges és hogy a belügyminiszter az állami és társadalmi rend ellen irt cikkek miatt a lapot csak nyolc napra szüntette be. A szünetben a szocialista képviselők értekezletre ültek össze és elhatározták, hogy a betiltás föl- oldása céljából az illetékes tényezőkkel érintkezésbe lépnek. A folyosókon is nagy izgalom uralkodott. Szcitovszky Béla házelnök a vitatkozóknak azt mondotta, hogy a polgári és társadalmi rend megvédése mindenekfölött fontos. 1918-ban is igy kezdődött. Nem lehet megengedni, hogy azok az idők visszatérjenek. A szocialisták a betiltás miatt általános nyomdászsztrájkkal fenyegetőznek. j Másfélórai szünet után délután két órakor az elnök az ülést újból megnyitotta és bejelentette, hogy az ülést berekeszti és folytatását délután négyre tűzi ki. Hír szerint a szocialista képviselők a délutáni ülésen nem jelennek meg. A tegnap esti ülés A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén a napirend letárgyalása után áttértek az inter-; pellációkra. A két legfontosabb interpellá- ció az erdélyi magyar optánsok földbirtok- ügyében hozott legutóbbi genfi határozat j tárgyában hangzott el. A szélsőbal részéről Hegymeghy-KiS'S Pál, a kormánypárt részéről pedig Eokhardt Tibor intézett ez ügyben interpellációt a külügyminiszterhez. H e g y m e g h y - K i s s Pál: Elmondta a brüsszeli jegyzőkönyv ügyében már az interpellációjából ismert részleteket és azokat megtoldotta azzal, hogy Csáky gróf, amikor Brüsszelben a megállapodást megkötötte, már fölvette kabátját és indulni készült, távozása előtt azonban meggondolta magát és Titulescu nagy ámulatára, aláírta a jegyzőkönyvet, amelyben lemondott az optánsok jogairól. Kérdezi a külügyminisztert, hajlandó-e teljes nyíltsággal fölvilágositást nyújtani a brüsszeli konferencia lefolyásáról és j az egyezmény tartalmáról? E c k h a r d t Tibor: Röviden ismerteti a magyar kormánynak évek óta folyó kísérleteit, amelyek az optánsok ügyének rendezésére irányulnak. Rátér a népszövetség halasztó döntésére is, amelynek eredménye a brüsszeli konferencia lett. Hegymeghy téved, mert Brüsszelben nem jött létre egyezmény. A mindkét fél által aláirt jegyzőkönyv kimondja, hogy a tárgyalásokat eredménytelenül fejezték be. Csáky gróf ezután jónak látta, hogy Titulescuval magánbeszélgetést folytasson, erre azonban fölhatalmazása nem volt. Ez a magánbeszélgetés adott alkalmat az egész ügynek hamis beállítására. Majd a népszövetségről beszélt és kijelentette, hogy a népszövetség nem felel meg a céljának és nem védi meg a gyöngéket, pedig ez lenne a hivatása és a döntések elöl kitér. Kérdi a külügyminisztert, hajlandó-e a kormány sürgős lépéseket tenni az erdélyi optánsok birtokainak békeszerződésellenes kisajátítása ügyében? Hajlandó-e megfontolás tárgyává fenni a népszövetséggel fönnálló meddő és káros összeköttetés megszakítását és a népszövetség mellett fölállított genfi magyar titkárság íölosz!atását? Daruváry Géza külügyminiszter: Kijelenti. hogy a végleges választ csak a genfi kiküldöttek visszaérkezése után adhatja meg. A népszövetség döntéséről a legnagyobb sajnálattal értesült. A trianoni békeszerződés 63. szakasza kétséget kizáró világossággal kimondja, hogy a magyar optánsok ingatlanaikat megtarthatják. E rendelkezésen súlyos sérelem esett akkor, amikor a románok ezeket az ingatlanokat mégis kisajátították. A magyarságnak súlyos anyagi és erkölcsi kára, hogy a népszövetség a jogsérelmet nem orvosolja. A népszövetség hivatása az volna, hogy a jog és igazság uralmát a népek között ismét helyreállítsa. A lefegy- verzett nemzetek csakis a népszövetségnél kereshetik és találhatják meg jogaik védelmét. A népszövetség azonban ezúttal mégis megtagadta a magyar kormánynak azt a kérését, hogy a kérdés nemzetközi biróság döntése, vagy véleményezése alá kerüljön. A nyugati államok azért kötöttek kisebbség- védelmi szerződéseket, hogy a népszövetség oltalma alatt a kisebbségek jogai és érdekei biztosíttassanak .A’ népszövetségnek az erdélyi magyar optánsok ügyében tanúsított magatartása nem egyéb, mint a háborús gondolatmenet és a háborús viszonyok föntar- tásának jele. Az egyenlőtlen elbánás még mindig nem szűnt meg a győző és legyőzött nemzetek között. A háború alatt keletkezett érdekszolidaritás erősebb, mint a nemzetek érdekeinek és jogainak méltányos mérlegelése. A magyar kormány minden ponton küzdelmet folytat a háború után fönmaradt elfogultság és bizalmatlanság leküzdésére. Azt akarja, hogy a visszamaradt háborús mentalitás helyett a népek gazdasági és kulturális szolidaritása és az egyenlő elbánás elve jusson uralomra. Végül elismeréssel adózott Apponyi Albert gróf genfi kimagasló szerepéről és ezért a magyar nemzet nevében háláját fejezte ki Apponyi grófnak. Csáky miniszter nyilatkozata Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter a lapoknak programjáról nyilakozatot adott, melyben kijelentette, hogy főfel adatának azt tekinti, hogy a honvédséget a megszabott szűk keretek között kiváló intézménnyé fejlessze. A honvédség — mondotta — még nemzeti érzéstől áthatott fegyelmezett fegyveres erő, amely erkölcsi értéke szempontjából minden európai hadsereggel fölveszi a ! versenyt. Külön bajor államelnöki állás kreálása München, julius 12. A bajor kormány a parlament elé törvényjavaslatot terjesztett külön bajor államelnöki állásnak népszavazás utján való kreálásáról. Az egész életre
