Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-13 / 156. (309.) szám

</ÓHAJAI II. évfolyam 156. (309.) szám. Prága, péntek, 1923 julius 13. Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 300 Ké, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1‘20 Kő, — Szerkesztőség: Prága II., Stö- pánská-nlice 40. L Telefon: 80349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova uliee 18. síl, Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hirlap, Praha — wm jum' Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rusziuszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Fiume (fi.) Prága, julius 12. Mialatt a Nyugaton minden szépitgetés ellenére is mindinkább elmélyül Anglia és Franciaország ellentéte, azalatt a kék Adria partján az olasz—jugoszláv antagonizmus- ban az európai politika másik legnagyobb súrlódási fölülete tárul elénk. Az eljövendő fejlődés körvonalai, amelyek nemrég még el­mosódtak a bizonytalanság ködében, lassan­ként kezdenek kibontakozni. Franciaország és szláv barátai itt, Anglia és Olaszország amott, ez a két hatalmi csoport, amelyre a győztes antant szétszakadt. Csupán Romá­niáról nem tudjuk egyelőre bizonyosan, hogy melyik csoport szolgálatába fog szegődni. A földrajzi adottságokból következik, hogy mig Franciaországgal Anglia vívja meg a maga diplomáciai csatáját, addig a kisantant szláv államaival, főként pádig Jugoszláviával Olaszország méri össze az erejét. Az utóbbi fronton azonban a tüzelés sokkal élesebb, sokkal hevesebb és sokkal állandóbb, mint a La Manche partjain. Olaszország és Jugoszlávia még nem játszották-le történelmi játszmájukat, amely­nek egyszer holtbizonyossággal be kell kö­vetkeznie. Erősek a faji súrlódások: Isztriá­ban, Friaulban, Fiúméban és Dalmáciában a délszláv elem fokozatosan háttérbe szorítja a városok olasz lakosságát és veszélyezteti azoknak latin kultúráját. Még nagyobb jeléit- tősége van a gazdasági érdekek összeütkö­zésének. A ..mare nostro“ jelszava magában foglalja ennek az összeütközésnek egész tar­talmát. Az Adria uralma a pályabér, amiért a versenyzők mérkőznek, az Adria birtok­lása pedig még ma is, amikor e tenger el­vesztette régi, kimagasló világkereskedelmi jelentőségét, még mindig óriási gazdasági elő­nyöket jelent. Az ellentétes irányú erők szüntelenül működnek és az a .pont, ahol összecsapnak, a Quarnero-öböl mellett fek­szik. A puffernek szánt - fiumei szabadállam választja el most egymástól az olasz, illető­leg a jugoszláv szuverénitás szféráját, ezért tehát ennek a városnak birtokáért küzdenek a telhetetlenü! terjeszkedni akaró erők. A rapallói szerződés, amelyet 1920 no­vember 12-én Írtak alá Sforza és Nincsdcs, a többi között Fiume helyzetét is rendezte ideig-óráig azzal, hogy a város szuverénitá- sát D'Annunzio ellenében meger ősi tette és a Baross-kikötőí Jugoszláviának biztosította. Ezek a megállapodások egy ideig békességet teremtettek, amely azonban csak addig tar­tott, amig Sforza herceg volt a Consulta ura. Sforza után azonban Della Toretta jött, aki több alkalommal egészen félreérthetetlenül tudomására hozta az SHS.-fcirály Ságnak, hogy a fákat az égbe nőni semmiesetre nem engedi. Schanzer alatt egy kis szélcsönd ál­lott be, amelyet az olasz kormány arra hasz­nált föl, hogy az Angliához vezető szálakat megerősítse. Azután eljött a Mussolini vesz- szőnyalábos nacionalizmusa, amely már ura- Iomrajutása előtt világosan kinyilvánította abbeli törekvését, hogy Olaszországnak bir- nia kell mindazokat a területeket, amelyeken olaszok élnek. A fascista kormány háromne­gyedesztendős uralma alatt kezdetben nem nyúlt erőszakosabb eszközhöz és megelége­dett azzal, hogy a diplomácia kárpitjai mö­gött minden adott alkalommal gáncsot ves­sen jugoszláv riválisának. Az elmúlt napok­kikötőt mindaddig ki nem adja, amig a bel­grádi kormány nem járul hozzá a rapallói egyezség fölülvizsgálásához és Fiume beke­belezéséhez. Ugyanakkor hírek érkeznek arról is, hogy Diaz tábornok az olasz sorka­tonaság igénybevételével akarja proklamálni Fiume annektálását. A helyzet feszültségét a legjobban jellemzi az, hogy Ribar, a paritá­sos bizottság olasz tagjainak vezetője, Bel- grádba utazott, ahol a kormány az ő jelen­tése alapján fogja eldönteni a védekezés módját. A fiumei viszály megítélésénél nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy ennél a problémánál a legközvetlenebbül a horvátok vannak érdekelve. Az 1918. évi forradalom­nak első komoly föllángolása is az volt a monarchiában, hogy a horvátok megszál­lották Fiúmét. Horvátországnak itt volna egyedül kijárata tengerhez és azért vágya­koznak a zágrábiak oly nagyon a horvát Susák tőszomszédságában fekvő Fiuméra. Ezzel a törekvéssel Belgrádnak még akikor London, julius 12. (Londoni tudósítónk távirata.) Illetékes helyen úgy informáltak, hogy Baldwin expozéját nem fogja vita kö­vetni. A kormány azt kívánja, hogy a külföldi kormányok azonnal az expozé szövegének a birtokába jussanak, miért is intézkedés tör­tént, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy Baldwin beszédét megkezdi, az angol távirati ügynökségek azonnal folytatólagosan közük a viliág összes távirati irodáivá] a beszédet. Tegnap délután a londoni belga és francia követ megjelentek a külügyi hivataliban, hol íölvilágositást kértek az expozét illetőleg. A két követ kívánsága a külügyi hivatalban nagy elkedvetlenedést idézett elő. Baldwin négy pontja Páris, junius 11. (Párisi tudósitónk jelen­tése.) Angol hivatalos köröktől nyert leg- ujabib információm szerint Baldwin holnapi nyilatkozatában kerülni fogja azt a beállítást, hogy Franciaország és Anglia között beállott a szakítás. Baldwin részletesen ismertetni fogja a politikai helyzetet és energikusan kö­vetelni fogja, hogy az utolsó német jegyzékre közös választ adjanak a szövetségesek. A nyilatkozat négy főipontot fog érinteni: 1. A Németország fizetőképességét megállapítani hivatott nemzetközi szakbizottság kérdését. 'Angol felfogás szerint ez nem sértené a bé­keszerződés szellemét, mivel a bizottság a múlt.évi határkonferencia mintájára csak in­formálná a jóvátételi bizottságot. 2. A ruhr- vidéki passzív ellenállás megszüntetésének is számolnia kellene, ha neki magának szá- [ mos ponton nem ütköznének össze az érde­kei az olaszok hatalmi terjeszkedésével. Fiume forró napoknak néz elébe, ame­lyek talán az olasz—jugoszláv konfliktusok egész sorozatát fogják előidézni. Fiume lesz a viszálynak magva, ez a város, amelynek érdekében oly hihetetlenül sok áldozatot ho­zott nem Olaszország, de nem is Jugoszlávia, hanem Magyarország. A magyar korona haj­dani „corpus separatum“-ának sorsába csak annak az államnak nincs beleszólása, amely azt a Quarnero gyöngyévé tette. De ne idéz­zük a múltakat, hanem tartsuk magunkat a jelen adottságaihoz. Ezekből pedig az tűnik ki, hogy a békeszerződés, mint számtalan más ponton, itt is megelégedett a félmegol­dással, amikor nem mert hozzányúlni a győz­tesek között fölmerült vitás kérdésekhez. A kényelmesség máris megbosszulja magát. Fiume környékén farkasszemet néz egymás­sal az olasz és a szerb. Csak idő kérdése, hogy mikor harapnak egymásba. Németország bevonásával konferenciának összehívása, melyen a nemzetközi fizetések és biztosítékok kérdését tárgyalnák meg. Nem lehetetlen, hogy az angol kormány a julius 7-iki német jegyzékre adandó válasz­nak a terveit ismertetni fogja, hangsúlyozva, hogy a német javaslatok több oly hasznos javaslatot tartalmaznak, melyek érdemesek arra, hogy őket megvizsgálják. Poincaré nyolc pontja London, julius 12. A Daily Mail francia közleményt hoz a Ruhrproblémáról, mely nyilvánvalóan a Baldwin-nyilatkozat élét van hivatva tompítani. A közlemény nyolc pont­ban foglalja össze a francia álláspontot: 1. A francia kormány föltétlenül szükségesnek tartja az Angliával való megegyezést. 2. Ang­liának Németország összeomlásáról megal­kotott véleményével szemben Páris azt tart­ja, hogy a német reális vagyon lényegében érintetlen. 3. Franciaország azért szállta meg a Ruhrvidéket, hogy a német nagyipart fize­tésre kényszerítse. 4. Franciaország a Ruhrt a fizetések tempójában üríti ki. 5. Franciaor­szág nem akar annektátni Német terül eteket. 6. Franciaország a Rajna balpartját nem akar­ja tovább megszállva tartani, mint a béke- szerződés előírja. 7. A francia kormány csak^ akkor vizsgálja meg a német javaslatokat,'’ h a német kormány visszavonja a passziv el­lenállásra vonatkozó rendeletéit. 8. Francia- ország elvben beleegyezik, hogy kölcsönös garanciaegyezménnyel pótolják a békeszerző­dés biztonsági intézkedéseit. Ismét kísért az antant- garanci aegy ezraény Páris, julius 11. (Párisi tudósítónk jelen­tése.) A londoni francia követ tegnap ismét hosszasan tan ács okozott Curzonnal, kit arra kért, hogy a holnapi kormánynyilatkozatról informálja. Úgy értesültem, hogy Curzon a követnek azt a választ adta, amelyet a belga kormánynak is adott. Ma ismét angol minisz­ban azonban hirtelen fordulat állott be. •D'Annunzio, kinek fiumei pünkösdi királysága még élénken az emlékezetünkben van. úgy j látszik, ismét föltűnt a színen. Legalább is az j ő befolyására vezetik vissza egyesek azt, j hogy a két állam által létesített paritásos bi- j zottságnak most folyamatban lévő római ta- j nácskozásain az olasz delegátusok odanyi- j latkoztak, hogy Itália az SHS.-állam hozzá- 5 járulása nélkül is annektálja Fiume városát és ennek kierőszakolása céljából a Baross­kérdését, melyet az angol kormány azzal a feltétellel követel, hogy Németország viszont megkapja a közigazgatási és gazdasági sza­badságának egy részét, mely lehetővé tenné neki, hogy a megszállott területeken ismét termeljen. 3. A Baldwin-kormány ismét sző­nyegre hozza Franciaország biztonságának kérdését, mely a békeszerződés óta nem nyert igazi megoldást. Ezzel kapcsol atban fölmerült a nyugateurópai nagyhatalmak köl­csönös garanciaegyezményének a terve. 4. Román liiiisilli az alDán Iránon c§ a Scngifcl írón Sdé — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tudósítása — Prága, julius 12. Félhivatalos közlés szerint a szinajai konferencia julius 28-án kez­dődik. A bukaresti Universul arról értesül, hogy Pandele Vangele albán külügyminiszter Bukarestbe érkezik, hogy előkészítse Albániának a kisantantba való fölvételét. A lap szerint az albán iníellektuellek az albán trónt Miklós román hercegnek, a trónörökös test­vérének akarják fölajánlani. Az albán külügyminiszter erről hivatalosan tárgyalni fog. Varsói tudósítónk azt a szenzációs bírt közli, hogy Mária román királyné lengyelországi látogatása idején puhatolózott mértékadó lengyel politikusoknál, nem lehetne-e a román dinasztia számára megnyerni Lengyelországot. Baldwin sorsdöntő expozéjának napja tertanács volt, amelyen a holnapi kormány­nyilatkozatról tanácskoztak. Francia hivata­los körök rámutatnak arra, hogy nincsen sem­mi praktikus jelentősége a nemzetközi bizott­ságnak, mely Németország fizetőképességét állapítaná meg. Nem látszik azért kizártnak, hogy a francia kormány elfogad mégis egy ilyen javaslatot, ha a bizottság fölállításának nem volna semmi kellemetlen következménye a francia politikára. Ami Franciaország biz­tonságát illeti, angol körökben ismét sokat beszélnek a nyugateurópai államok általános garanciaegyezményéről, melyet a népszövet­ség égisze alatt kötnének meg. Cecil lord ál­lítólag Géniből Londonba utazik, mert az angol kormány ki akarja kérni a véleményét a kérdésben. Párisi politikai körök meg van­nak győződve arról, hogy Baldwin holnapi nyilatkozatai uj eszmecseréknek a kiindulási pontját fogják képezni. Az angol sajtó a kormánynyilatkozatról London, julius 12. (Havas.) Az angol sajtó a pillanatnyi helyzetről a következő­képpen ir: — A Times szerint a politikai kö­rök tegnap kevésbé voltak pesszimisztiku- sak, mint az előző napokon. Valószínű, hogy az angol kormánynyilatkozat a nézetek kö­zötti ellentétek megvilágítása mellett rá fog mutatni azokra a módokra, amelyek a közös célt, vagyis a jóvátételek behajtását lehe­tővé teszik. A kormánynyilatkozat nem fog semmi olyat tartalmazni, ami a két ország, közötti szívélyes viszonyt csökkentené. A* Daily News szerint Baldwin nyilatkozata nem lesz oly határozott, mint eleinte hitték. A Daily Express szerint a kormánynyilatko­zat vagy egyáltalán semmi, vagy pedig csak igen kis változást fog jelenteni az angol po­litikában. Curzon nem engedett a francia követnek Páris, julius 12. A londoni francia követ és Curzon lord tegnapi tanácskozásai, bár barátságos hangnemben történtek, nem hoztak semmi újabb eredményt. Rekonstruálják a kormányt? Prága, julius 12. A Socialista, amely tudvalévőén a Vrbensky-Brodecky csoport szócsöve arról ir, hogy a parlament őszi ülésszaka alatt sor kerül a kormány rekonstrukciójára. Mivel a kormány többsége igen kicsi, a beterjeszten­dő javaslatok pedig nagy fontosságúak, kom­promisszumot kell kötni oly módon, hogy munkás-földmives kormányt alakítanak. A Duoh Oasu cimü mahrisch-osztraui lap kívá­natosnak tartaná, ha a német szociáldemo- ratákat és a kommunistákat fölvennék a kormányba, mivel szerinte a jelenleg ural­kodó reakciót a cseh néppárt és a nemzeti demokraták idézte elő. A szociáldemokrata lap szívesebben látná a német szociáldemo­kratákat a kormányban, mint a néppártiakat és inkább szeretne együttműködni a kom­munistákkal, mint a nemzeti demokrata „pletykahiaddar. A lap szerint a nemzeti de- dokraták ki fognak lépni a kormányból és hegükbe a szociáldemokraták és a kommu­nisták kerülnének a kabinetbe, akik ebben az esetben követeléseik egy részéről lemon­danának. 100 csch-sil. KoronOfirl fizettek ma, julius 12-én: Zürichben 17.10 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 212700.— osztrák koronát Berlinben 566550.— német márkái

Next

/
Thumbnails
Contents