Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-12 / 155. (308.) szám
2 Csütörtök, julius 12. ¥aíkó miniszter Magyarország kereskedelmi helyzetéről Mától kezdve nyolcórás üléseken tárgyalják az indenmitást Tizenhét interpelláció Benes Garzonná! Prága, julius 11. Az a* nagy dobverés, ami tegnap és tegnapelőtt a kormány sajtóban feldübörgött Benes párisi és londoni utazásával kapcsolatosan, ma hirtelen elcsendesedett. Ez a hirtelen változás mindenesetre gyanús s bizonyossággal konstatálható az, hogy a tegnapi csinnadrattát ma óvatos szűkszavúság és Visszaitán- coMs váltotta föl. Tegnap még akadtak kormánylapok, melyek diadalittasan hirdették, hogy Benes a béke olajágát viszi majd Páris- ból Londonba és retur, ma a Beneshez közelálló Ceské Slovo a Vossische Zeitung ama kombinációjára, amely szerint Benes saját ini- ciativá.iából kínálkozott volna Franciaország és Anglia közötti közvetítésre, a következő megjegyzést fűzi: — Világos, hogy köztársaságunk nem nagyhatalom és alig hihető, hogy olyasmire vállalkozzék, amit a nagyhatalmak presztízse nem tűrne el. A kapok erre vonatkozó hirei azzal a Céllal készültek, hogy Cseh-Szlovákiával szemben vetélykedést keltsenek és hogy másrészt tizennégy nap múlva Benes akciójának sikertelenségéről lehessen beszélni, noha semmiféle akcióról szó sincsen. Benes Parisba Foch prágai útja következtében ment, Londonba pedig azért utazott, mert londoni utjának elmulasztását a mai angol-francia viszony mellett tendenciózusan magyaráznák. A köz- társasági elnök ősszel meghívásra szintén Parisba utazik és el fog látogatni Londonba is. Ezt a ^kommünikét nyilván a külügyminisztérium készítette. Mert csak a külügyminisztériumban ismerik azt a diplomáciai metódust, hogy a sikertelenség várható tényét már előre kiküszöböljék ravasz beállításokkal. Ez a kommüniké nyílt cáfolata annak, amit tegnap a kormánylapok hirdettek s a nagyhangú közvetítéssel szemben összezsugoritja a Benes útját arra, hogy az nem más, mint viszonzása a Foch prágai vizitjének. Még szűkszavúbb a Prager Presse, mely megelégszik a Havas-ügynökség eme jelentésének regisztrálásával: — Benes cseh-szlovák külügyminiszter Londonba utazott. Elutazása előtt tanácskozott Poincaré miniszterelnökkel a cseh-szlovák—francia viszonyról. Benes nagy örömének adott kifejezést afölött, hogy ez a viszony kitűnő. A beszélgetés főképpen a francia— cseh-szlovák kereskedelmi szerződés körül mozgott. Benes külügyminiszter tegnap este Londonba érkezett. A pályaudvaron a külügyi hivatal képviselője és Mastny dr. cseh-szlovák követ fogadta. London, julius 11. (Londoni tudósítónk jelentése.) Benes külügyminisztert ma délután Curzon lord, angol külilgyrmniszter kihallgatáson fogadta. már fioxxánfit íaiioxof, íarisd ftőtfefességecfirieJfc írj? is »3e<er«2nnif Budapest, julius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A nemzetgyűlés indemnitási vita- í iát inától kezdve erősebb tempóban folytatják. Mától kezdve ugyanis nyolcórás üléseket tartanak. Az ülések délelőtt tiz órától délután kettőig, délután négy órától pedig este nyolc óráig fognak tartani. A mai ülés előreláthatóan a késő éjszakai órákba is bele fog nyúlni, mert ma interpellációs nap van és az interpellációkra csak a napirend Ietárgyalása után, este nyolc órakor fognak áttérni. Az ülést Huszár Károly alelnök délelőtt tiz órakor nyjtja meg. Felolvassák az interpellációs könyvet. Tizenhét interpelláció van bejegyezve, köztük Hegymcgliy-Kiss Pálnak lapunk tegnapi számában ismertetett interpellációja. Eckhardt Tibor az éráéba magyar optánsok földbirtokainak jogellenes felosztásáról interpellál. Daruváry Géza külügyminiszter beterjeszti az állandó nemzetközi bíróság szabályzatáról szóló törvényjavaslatot. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter válaszol az indemnitási vita során eddig elhangzott szakkérdésekre. Ismerteti a külkereskedelmi mérleget. Az import főképpen fában, szénben és nyers pamutanyagokban emelkedik. Ez a gazdasági élet fejlődését mutatja. Az exportban csökkenés volt. Úgy állatot, mint lisztet és bort kevesebbet portált az ország. Ennek oka az, nogy a szomszédos országok áttértek a szőlőtermelésre és nagy vámokkal védekeznek a behozatal ellen. A külkereskedelmi mérleg második félesztendejében az export növekedése és az import csökkenése várható. •Növekedés azért várható, mert a tavalyinál jobb terméssel rendelkezik az ország és amíg tavaly lisztben és gabonában nem volt tartalék, addig az idén már van. Az export megakadályozásáról csak annyiban lehet szó, amennyiben a kozélelmezés biztosítása tekintetében bizonyos intézkedések elkerülhetetlenek. A mezőgazdasági iparügy vázolásánál felemlítette, hogy az ország szén- termelése nagyobb, mint békében volt. A külföld bizalmatlanságáról beszélve kifejti, hogy Középeurópának minden áiiarna egymással szemben bizonyos fokig bizalmatlan. Ennek magyarázata az, hogy a háborút követő béke a meglévő virágzó gazdasági életet megzavarta. Magyarországgal szemben bizonyos speciális bizalmatlanság is fennáll, aminek magyarázatát a jóvátétel kérdésében kell találni. Amig a jóvátétel! kérdésnél a politikai tekintetek lesznek az irányadók, addig a bizalmatlanság sem nem enyhül sem nem szűnik meg. (Nagy taps.) Ezután a napirend értelmében folytatták az indemnitási vitát. Varga Gábor pártonkivülL Szóvá- teszi, hogy a határmegállapitások még nem történtek meg mindenütt. Felkéri a külügyminisztert, hogy a jugoszláv állam külügyminiszterével ebben az irányban vegye fel a megkezdett tárgyalásokat. Az ülés tart. A tisztviselők létszámcsökkentése a kormánypárt gazdasági bizottsága előtt Tegnap este hét órakor az egységes párt gazdasági és szociális bizottsága ülést tartott, amelyen Rakovszky Iván belügyi és Kállay Tibor pénzügyminiszter is részt vett. A bizottság a tisztviselőlétszám csökkentéséről szóló pénzügyminiszteri törvénytervezetről tanácskozott. Ujitások a magyar igazságszolgáltatásban A nemzetgyűlés tegnapi ülésén az igaz- ságügyrniniszter beterjesztette a termények ellenértékében meghatározott jelzálogos kölcsönről, továbbá a pénztartozások késedelmes fizetése esetén a a hitelezőt megillető kártérítésről szóló törvényjavaslatot, majd bejelentette, hogy a magyar igazságszolgáltatást megreformálni és a bürokratizmust megszüntetni kell. Kevesebb, de jól fizetett bíróra van szükség. A bíró ur legyen, akire föltekintünk és akit nem sajnálunk. Az igazságügyminiszter kijelentette újságírók előtt, hogy Magyarországon most az a helyzet, hogy egy adós sem fizet, minden adósnak álláspontja az, hogy a hitelező poroljon. A hitelező a jogerős ítélethez egy esztendő múlva jut hozzá, erre az időszakra pedig a bíróság ötszázalékos évi kamat fizetésére kötelezi az adóst, noha a kölcsönvett összeget legalább heti öt százalékkal értékesíti. Ezért Magyarországon megszűnt a hitel. A javaslat azt célozza, hogy a hiteléletbe vetett bizalmat visszaállítsa. A rosszhiszeműen késedelmesen fizető adóst hetenkénti kamat fizetésére fogják kötelezni. Ha az adós bebizonyítja, hogy a pénzzel nem üzérkedett, akkor nem állapítanak meg ily szigorú kötelezettséget, de a bíróság még ebben az esetben is a jegyintézet hivatalos kamatlábán fölül tízszázalékos késedelmi kamatot Ítélhet meg. Fontos újítása a javaslatnak, hogy e szankciók érvényesek az állam magánjogi tartozásaira is. A másik törvényjavaslat arTárcarovafunk: Péntek: Segesdy László: Mámor. (Vers.) Pókháló a ködben. (Vers.) Radnayné Soltész Irén: Ibolyacsokor. Szombat: Székül a Jenő: Az énekeslány. Vasárnap: Győry Dezső: Szeresd a verset. (Vers.) S o m 1 ay Károly: A doktor kincse. A legnagyobb önzés — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Csermely Gyula A tizcnnégyéves Szentpályi Annuska. egy előkelő táblabiró leánya, a szobájában ült és megfeszített szorgalommal tanult. Fgymásután a másnapi tantárgyakut: történelmet, német nyelvtant és mértani, francia nyelvet és fizikát meg számtant. Fiatal kora mellett is már sokat igérö, nagyon helyes kis leányka volt, szemefénye az atyjának, anyjának. Anyja, ki a mellette lévő szobában ült s kézimunkáit, jurnpert horgolt selyemből, égj /általán nem zavarta leányát, még akkor sei n, mikor bejött a szakácsnő és kérdezte, hot gy mi legyen a vacsora? Mit szeret jobba* n a kisasszony: kirántva a borjumájat, vaj gy paprikásán, galuskával és hagymával? — Mindegy neki — felelte az asszony 'éi ; ujjúval az ajtóra mutatva, halkabb szóra ;n tette a szakácsnőt. -- Csöndesebben bc- sDél-jen, Borbála; nem szereti a kisasszony, iHh zavarják. Alkonyattájt hazajött a biró ur és be | -ikart nyitni a lányához, de felesége jelezte I ■neki, hogy maradjon. — Most tanul a mi angyalunk, hát ne I zavard. — Nap-nap után ugyanez a melódia — dörmögte a táblabiró és leült. — Egész délután a drágám van az eszemben, hogy elém toppan, mikor hazajövök és megcsókol — más boldogságom ezidőszerint úgy sincs — s én hazajövök, de ö nem hogy elém nem jön, de még bezárkózik a szobájába és nem mozdul. Nem kívánja az apai csókot; nem kívánja megölelni az atyját? — Hagyjad csak — csitította az asz- szony. — Az én szájam csókját sem kívánja. De ne korholjuk a drágánkat, amiért szorgalmas. Inkább örüljünk neki, azt mondom. Felébredt benne az ambició, hogy első akar lenni az osztályban. — Most tél van és a vizsga csak nyár elején lesz. Szakíthatna egy percet az atyjának is. — Nekem se szakit, az anyjának. — Annál rosszabb — mérgelődött a családfő. — Tudod, hogy ez micsoda? Közöny ez, azaz még ennél is több: szeretetlenség! — Nincs igazságod, öregem, te nagyon szigorú vagy. Ez se szeretetlenség, se közöny, csak Önzés. Ambició dolgozik a lányunkban s az ambició a legnagyobb önzés. Nemcsak ilyen korban, de általában is, édesem. Az ambició a legnagyobb önzés. — Smonca — dörmögte az Öreg ur és a Jogtudományi Közlönybe mélyedt. * A tizennyolcéves Szentpályi Annuska — városszerte ösmert nagy szépség volt — uj ruhát próbált a tükör előtt. Már egy óra óta próbálta; előbb kalap nélkül azután kalappal, majd ismét kalap nélkül és mert úgy találta, hogy ez a frizura nem igen illik a ruhához, hát lebontotta a haját és másképpen rendezte, nagy gonddal. Koszorúba a fonatot? Nem! Ez túlságosan baggyá teszi a fejet. Oldalt elválasztva? Ah. dehogy! Ez komollyá tesz, mert némileg öregít. Közbiil elválasztva? Így jó lesz! Kalap nélkül a dekoltázshoz ilyen frizura illik a legjobban. Ö neki is leginkább tán igy tetszik. Közben hazajött az atyja, ki időközben kúriai bíró lett és várta, hogy üdvözölje a leánya, öleléssel és csókkal, ahogy szerette, egy mosolygással az ajkán és a szemében is... de Annuska nem vált el a tükörtől. Ott maradt és nézegette a képét: — Ha lehajtom kissé a fejem, ez az uj frizura még jobban érvényesül s „ő“ mindenesetre elszédük És még tizszer-tizenötször is próbálta azt a lehajtását a fejének, hogy jól hasson. — Hát már nem vagyok atyja a lányomnak? — mérgelődött az öreg ur, látván, hogy hátra sem fordul üdvözlésére a gyermeke. — Fontosabb neki az uj ruha, mint én vagyok? — Ne izgulj — kérlelte az asszony. — Számomra sem volt egy pillantása egész délután, mégsem fortyant fel ellene a haragom. Mert tudom, hogy csak egy kis hiúság az egész. — Hiúság... hiúság! Akkor nagyobb benne a hiúság, mint a kötelező gyermeki szeretet. — Nem úgy van az, öregem, ahogy te véled. Van oka a hiúságának, mondhatom. — Tetszeni akar és punktum. Azért ott hagyhatná a tükröt egy fél percre. Még nem állanak itt sorfalat a kérői; — Nem is többről, csak egyről van szó, drágám. De ennek aztán nagyon akar tetszeni. Egy dúsgazdag földbirtokos egyetlen fia az illető. S most a hiúsága sarkalja, hogy azt megnyerje. — Hiúsága? Nem a szerelme? No, szép dolog. A ma! erkölcs egy dokumentuma ez, fiam. — A hiúsága sarkalja, azért nem vet ügyet most egyikünkre se. De ne Ítéljed ezt közönynek, vagy másnak, amit nap-nap után velünk szentben tanúsít: csak a hiúság ról intézkedik, hogy ezentúl a telekkönyvbe buzaértékü tartozást is be lehet jegyezni. Eddig ugyanis csak pénztartozást lehetett bekebelezni. Kijelentette ezenkívül a miniszter, hogy a törvényszékeken a magánjogi ügyekben beszüntette a törvényszéki tanácsok működését. Az ügyeket ezentúl egyes bírák fogják tárgyaim. Magyarország kölcsönöss Igét követel a kisebbségi kérdésben A Magyarország jólinformált helyről a Prager Presse támadását illetően arról értesül, hogy a kölcsönösség tekintetében a magyar kormány álláspontja az, hogy a Szlo- venszkóban élő magyarságot, amely úgy történelmi szerepét, mint kultúráját és számbeli tömegét tekintve, jóval fölötte áll a Magyar- országon maradt szlovákoknak, a cseh-szlovák állam legalább annyi jogvédelemben részesítse, amennyit a szlovákság élvez Magyarországon. Ami a P. P.-nek azt az állítását illeti, hogy Bethlen birtokában volt annak a hivatalos iratnak, mely szerint a cseh-szlovák kormány további tárgyalásokra hajlandónak mutatkozott, az igaz, de a prágai félhivatalos elhallgatja, hogy a prágai kormány voltaképpen miről is volt hajlandó tárgyalni és miről nem. A cseh-szlovák kormány a kisebbségi kérdésben nem akart tárgyalni, mivel a kisebbségi jogok tekintetében nem látta, illetőleg nem ismerte el a kölcsönösséget. Ebben a vádban tehát benne van a beismerés, amely megerősíti Bethlen állításait, hogy a cseh-szlovák kormány a kisebbségi kérdésben elzárkózott a további tárgyalások elől. Megbüntették a kecskeméti tüntetőket A Magyar Távirati Iroda jelenti: Nemrégiben megírták a lapok, hogy a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságnak egyik csoportja Campagna olasz ezredes vezetésével március 25-én egy névtelen följelentés alapján fegyverek fölkutatása céljából Kecskemétre szállt ki. A kecskeméti lakosság erről értesülve, nagy tömegekben összegyűlt és a bizottsággal szemben fenyegető magatartást tanúsított, sőt egy fiatal munkás a bizottság autója után követ dobott, amely a gépkocsi ablakát betörte. A szövetségközi bizottság ezért a kormánytól elégtételt, a bűnösök kinyomozását és az ottani rendőrség mulasztásának megtorlását követelte. A belügyminiszter szigorú vizsgálatot indított, amely kinyomozta a csődületet okozó főbü- nösöket. A rendőrhatóságok ezeket a következőképpen Ítélték el: Hegedűs Béla makxmBasch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 ébredt fel a lány urukban s a hiúság a legnagyobb önzés. Sok más lány is szeretné azt a nábobfit. — Tavaly még az ambíció volt, most a hiúság a legnagyobb önzés? Asszonybeszéd — morfondált az öreg ur és a Döntvénytár egy füzetébe mélyedt. * Szentpályi Annuska elérte kitűzött célját, a dúsgazdag földesur egyetlen fiát... ma az övé lett. A vagyontalan biró ur leánya a sokszoros milliomos latifundiumosé. Ma volt az esküvő a belvárosi plébániatemplomban és templom után az ifjú pár csak átöltözött és kihajtatott az egyórai gyorshoz. Hogy röpítse őket délvidékre, messzire, a vágyva- vágyott boldogság honába. Az ifjú férj atyja nem kisérte ki az uj párt a vasúthoz, csak az újdonsült asszonyka szülei. Konflison kisérték ki őket és ott vártak a perronon a bucsucsókra, ölelésre, de hiába. Mert az ifjú pár valahol elmaradt, tán a vasúti pénztárnál, vagy hol s mikor percek múlva mégis csak kijöttek, csak elszaladtak az öregek mellett és beszálltak. Mert azt hitték, hogy lemaradnak a vonatról. Csak biccentettek egyet a fejükkel, csak markiroztak egy bucsuintést a kezükkel és eltűntek a vasúti kocsiban. — Csak négy perc múlva indul a vonat — tudta meg az öreg asszony egy hordártól. — Még meg fognak jelenni az ablaknál s ha vőnk urunk nem is. de a lányunk majd csak odahiv egy csókra. —* El is várom tőle — jegyezte meg az öreg ur. — Ennyit csak megérdemlünk, mi szülők, akik felneveltük és mindig csak szerettük. De perc múlt perc után, ám az ifjú pár nem jelent meg sem az ajtóban, sem az ablaknál, sehol. A „végre egyedül44 perceit ök egymásnak szentelhették a kupéban, mert