Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-11 / 154. (307.) szám
Szerda, julhis lt. £ mi ennek révén fenyegettük szomszédainkat. A harmadik vád pedig az irredentizmus jól ismeírt vádia. Nézzünk szembe ezekkel a vádakkal. Ezeket elsősorban az emigránsok szították ellenünk. — Nézzünk szemébe az első vádnak. Magyarországon egy kis csoport terrorisztikus eszközökkel kiáltotta ki az úgynevezett népköztársaságot és nemcsak, hogy alkotmányos elintézéshez nem nyúlt, hanem óvakodott attól is, hogy ezt a kérdést népszavazás által döntse el. Ha velünk szemben ilyen vádakat emlegetnek, kérdezem, hogv szomszédainknál például az északi szomszédainknál a népköztársaság népszavazás utján létesüilt-e? Ne hivatkozzék senki olyan érvekre, amelyek tekintetében nem tud jó példával előljárni a maga részéről. Azt mondották, nincs általános választójog Magyarországon. A választói jogosultság oly feltételekhez van kötve, amelyet minden lakos megszerezhet, sőt megszerezni köteles. Kérdezem azoktól az uraktól, akik ezt a vádat hangoztatják, hogy bár ők az általános választójogot törvénybeiktatták annak idején, egy úgynevezett néptörvénybe, hozzányultok-e ehhez és így kiirták-e az általános választásokat? Nem merték saját választójoguk alapján megkérdezni ezt a népet, mert tudták, hogy ez meg fogja adni a méltó választ. Én azt mondom, hogy Kelet- Európálban és a Balkánon egyáltalában irónia általános választójogról, mint a demokrácia bizto- sitékáró! beszélni. — Vagy nem irónia-e az, ha látjuk, hogy három és félmillió magyar embert azoknál, akiknél az általános választójog legalább papíron törvénybe van iktatva, kisemmÍznek az általános jogok gyakorlásából. Azt mondják, hogy szükséges a demokráciához a radikális földreform, hogy nálunk oligarkia uralkodik. Én nem tudom, hol van ez az ofigarkia? De van-e szükség arra, hogy egy ország demokratikus legyen radikális földireformra? Én azt hiszem, az a földreform, amelyet a szomszédországokban látunk, nem annyira a szegény népnek íöldhözjuttatását. mint inkább a magyar birtokosztály letörését célozza. Ha visszaemlékezem arra az időre, mikor Búza Barna csinálta a földreformot Magyarországon, emlékszem arra. hogy ezt nem azért csinálta, hogy az országban a földek egységes megosztását érje el, hanem, hogy a birtokososziályt letörje és a tömegek vezetését a felelősség nélküli demagógok kezére iátsza. Mi igenis józan földreform keresztülvitelének garanciáját szükségesnek tartjuk. — Azt mondják, hogy ebben az országban nincsenek szabadságjogok, hogy mi ezeket eltiporjuk. Emlékezzenek vissza az októberi időkre, amikor ebben az országban mindenkinek volt joga és szabadsága, csak a tisztességes embernek nem. — Kéirdem szomszédainkat, hogy nem szabad-e a magyar sajtó? Hiszen szomszédainknál a magyar újságok még cenzúrázva jelennek meg. Ne panaszkodjanak az országban az emberek a szabadságjogok ettiprása miatt. Nézzenek át a határon és látni fogják, mi történik ott a magyar emberrel? — Azt mondják, hogy itt titkos fegyverkezés folyik és ezzel fenyegetik szomszédainkat Valóban ez csak Európa együgyüségére való pályázás. Az utóbbi időben történt határincidensek alkalmával mi voltunk-e azok, akik mobilizáltunk? De vessük össze az erőviszonyokat. Nekünk 35.000 emberünk van fegyverben, szomszédaink béke állománya 6—700.000 ember, hábc?rus mozgósítás esetén pedig 7 és félmillióra emelhető fel. ' Véres harcok Palesztinában London, julius 10. A Times damaszkuszi jelentése szerint a Jordán mellett véres harcok dúlnak a bensziilött törzsek között. Eddig több mint száz halottról érkezett hír. Kedvezően haladnak az orosz-japán tárgyalások London, julius 10. A tokiói orosz—japán tárgy ailások kedvezően haladnak, mivel Jötte elvben elismerte Oroszország felelősségét a nJtkolaievski eseményekért. A francia-lengyel katonai szövetség Géni, juflrus 10. A francia és lengyel kormány ; a népszövetség titkársága elé terjesztette a Pár- j latón aláirt francia—lengyel katonai szerződés { okmányait. A koalíció és a szociáldemokraták. A szocialista egyesülés pártja Königgrátzben gyűlést tartott, amelyen Stivin szociáldemokrata képviselő is résztvett. Vrbensky dr. lapja, a Socialista szerint Stivin a koalícióról a gyűlésen a következőket mondotta: „Nekünk nem tetszik ez a koncentráció, mert tömörül a reakció. Ha a német szociáldemokrata párt belép a kormányba, akkor a klerikálisok hagyják ott. Ha a kommunisták lépnek be a kormányba, akkor a nemzeti demokraták lépnek ki belőle.“ Stivin a Pravo Liduban kijelenti, hogy Vrbensky beszédének értelmét elferdítette és meghamisította. A Narodni Listy ehhez a következő megjegyzést fűzi: „Stivin beszéde úgy történt, ahogy azt a Socialista közli és ha az megfelelne a szociáldemokrata párt nézeteinek, akkor több figyelmet kellene szentelnünk Stivin nyilatkozatának, de így kár minden szóért." Magyar dalosünnep Komáromban A Komáromi Dalegyesület 60 éves jubileuma Komárom, julius 9. (Saját tudósítónktól.) Nagyszabású és egész Szlovenszkó dalosainak élénk részvétele mellett lezajló kulturális ünnepet ült Komárom magyar közönsége vasárnap, mely alkalom egybeforrasztotta az itt élő egész magyarságot. Az 1863. évben, a nemzeti elnyomatás idejében alapitott Komáromi Dalárda Egylet érkezett el fennállásának hat évtizedes határkövéhez és ezt a szlovenszkói társ dalosegyletek is a magyar dal ünnepének minősítve messze földről sereglettek egybe a társegyesület üdvözlésiére. Képviselőket küldtek: Pozsonyi Dalegylet, a Losonci Magyar Dalosegyesület, a Lévai Dalárda, az Érsekujvári Katolikus Énekkar, a Komáromi Katolikus Egyházi Énekkar, a Komáromi Iparoskor Énekkara, az Egyetértés Munkásdalárda stb. stb. Az ünnep a Komáromi Dalosegyesülct gyönyörű kerti helyiségében folyt le. A díszközgyűlés Zsindely Ferenc nyug. törvényszéki elnök, kúriai -bíró, a Dalosegyesület tiszteleti elnöke nyitotta meg a közgyűlést gyönyörű szavakkal aposztrofálván a magyar dalt, mint a magyar nemzeti lélek megnyilvánulását. A zajos tapsokkal fogadott megnyitó után Alapi Gyula dr. h. polgármester Komárom közönsége és a város tanácsa nevében, mint szerető édesanya jogos büszkeséggel köszönti édes gyermekét, aki résztvett a város legnevezetesebb alkotó korszakának minden munkájában s a helyi társadalomnak mindenkor összekötő kapcsa volt. Kiemeli az egyesület régi és mai vezetőinek nagyszerű kulturmunkáját, azon reményének ad kifejezést, hogy a Dalosegyesület dicsőségének napsugaraival füröszti meg a várost és annak magyar lakóit a szomorú jelen ár- nyékbavont napjaiban. A Pozsonyi Dalegylet nevében Schniíler Sándor, a polgári ápolda lelkésze, a Losonci Magyar Daloegyesület részéröl Riszner Ede karnagy, az Érsekujvári Katolikus Énekkar nevében Hangos István dr. tiszteletbeli karnagy, a Lévai Dalárda képviseletében Jozef- csek Géza elnök mondottak megkapó üdvözlő szavakat a testvér egyesületek jókívánságait tolmácsolva. Majd a komáromi Jókai Egyesület nevében Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester, elnök mondott üdvözlő szavakat, a Komáromi Kaszinó üdvözletét Csepy Dani elnök tolmácsolta, a Katolikus Énekkar szerencseki- vánatainak Witausek Károly dr. nyug. vármegyei főügyész adott magasröptű szavakban kifejezést, mig a Református Ifjúsági Egylet szónoka Gaal Gyula dr. nyug. polgármester a magyar dal történetébe vetett visszapillantással a Dalegyesület alapítási évének szomorú korszakát festette alá beszédében Tompa Mihály ismert allegóriájával végezvén hatásos beszédét. Majer Imre dr. apátplébános a Katolikus Legényegylet részéről emlékezett meg az évforduló nagy jelentőségéről a magyar kultúrára nézve, a Komáromi Iparoskor nevében Dosztál Jakab elnök mondott lelkes szavakat, az Egyetértés munkásdalárda üdvözletét pedig Balázs László ácsmunkás tolmácsolta nagy tetszés mellett. A szónokok mindegyikének beszédéből kicésndült az alaphang: a magyarság kulturális egységének feltétlen hite, valamint az, hogy e kulturát közös kincsnek tekintve minden áldozatot meghozni kíván érte a magyar társadalom. Ezután Kamrás József dr. ügyvéd, volt törvényszéki tanácselnök, a Komáromi Dalegyesület illusztris elnöke tartotta meg költői szárnyalása ünnepi beszédét, beleszőve a magyar dal és énekmondás történeti fejlődését. Fülöp Xsigmond bankigazgató, a Dalosegyesület hat évtizedes vázlatos történetét ismertette. Indítványára az ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg a mai ünnep emlékét és mindazokét, akik a lefolyt hat évtized alatt az egyesület íevirágoztatásán közretm. ukáíkodtak. A zászlók niegkoszornzása A Komáromi Dalosegyesület zászlóját özv. Kovách Arisztidné zászlóanya gyönyörű szalaggal díszítette fel és sorra járultak oda a testvér és társegyesületek képviselői, hogy koszorúkkal és szalagokkal feldíszítsek azt és minden egyes daloskor elénekelte ez ünnepi aktus alatt énekkarának jeligéjét. Majd viszonzásul a zászlóanya díszítette fel a társegyletek zászlait a Komáromi Daols- egyesiilet nevében szalagokkal az ünnep emlékezetére. Jubiláns dalosok kitüntetése Az ügyvezető elnök indítványára a Közgyűlés kimondta, hogy a 25 év óta működő dalosokat ezüst plakettel tünteti ki. Ezek közt voltak Molecz Tivadar karnagy is zeneszerző, Kurzmann Sámuel izr. kántor, Pathó Flóris ig. tanító, Fektor György, Kál- nay Jenő és Szily László, akiknek Kamrás elnök lelkes beszéd kíséretében adta át az emléktárgyakat. Ezeken kívül még tiz dalost tüntetett ki a közgyűlés emlékplakettel és oklevéllel, akik hosszabb ideig működtek az? énekkarban. Megható jelenet következett ezután. Weisz Miksa dr., a Dalosegyesület másodelnöke választékos előadásban és szavakban foglalta össze az egyesület népszerű és az egész város osztatlan megbecsülésének örvendő karnagynak, Molecz Tivadarnak érdemeit, aki három évtizede vezeti a kart diadalról diadalra. Beszéde alatt lehullt a lepel a karnagy babérral koszoruzott képéről, aki meghatódva mondott a nem remélt ünneplésért köszönetét. Majd az üdvözlő táviratokat olvasta fel az elnök, ezek közt a kassai Kazinczy Társaság, a Kassai Ének- és Zenekedvelők Dalegyesülete, Szilday Ferenc dr. kulturrefe- rens, a Lőcsei Férfi Dalosegyesíilet és ■' Rimaszombati Polgári Olvasókör dalárdájának meleghangú üdvözlései a magyar szivek összedobbanásának erejével hatottak. Zsindely Ferenc elnök lelkes zárószavai után az ezernyi közönség eloszlott. A monstrehangverseny Délután négy órakor a Komáromi Dalegyesület gyönyörű kerti helyiségében több- ezer főnyi közönség jelenlétében az egyesült komáromi énekkarok a jubiláris testvéregylet tiszteletérenagyszabású hangversenyt rendeztek. A komáromi társadalom szine- jaya megjelent ezen a hangversenyen, amely magas művészi szinten mozgott és abszolút értékeket produkált. Thern Károly: Dalünnepen című hatalmas férfikarát a Komáromi Dalegyesület, Katolikus Énekkar, Iparoskor Énekkara és az Egyetértés munkásdalárda kétszázfőnyi egyesült kara hatalmas dinamikai hatásokkal adta elő Molecz Tivadar karnagy mesteri vezénylete alatt. A Református Énekkar vegyeskara Nagy Lajos karnagy vezetésével sikerült Petőfi- dalokat, majd a férfikar Horváth Ákos: Őszi dal-át adta elő általános tetszés mellett. A Katolikus Egyházi Énekkar férfikara Mozart Vihar-át énekelte igen finom kidolgozásban, majd a vegyeskar Molecz Margit—Molecz Tivadar poétikus szerzeményét: Rám borult az őszi alkony... óriási tetszés mellett dalolta el nagy hatással. Az Iparoskor énekkara Tóth Géza karnagy vezetése alatt igen nehéz darabbal lépett föl. Hoppé Rezső: Daloljatok! cimü mű- dalát énekelte el az alig pár hónap óta működő énekkar, igen szép előrehaladást tanúsítva. Majd az egyesült vegyeskarok Molecz Tivadar karnagy vezetésével Molecz dalegyvelegét (Bánatos a falu népe ...), később pedig Szent-Gály Gjmla három magyar dalát adták elő zajos hatással. Roppant nagy hatással szerepelt az Egyetértés munkásdalárda Krausz Márton vezetése alatt Noseda Károly Katalinpiiszfcai nótáinak szabatos és fegyelmezett előadásával. A közönség szűnni nem akaró tapsaira az énekkar ráadásul gyújtó hatással énekelte el Petőfi: Mi volt nekem a szerelem? cimü dalát. A munkásdalárdának ez volt az első szereplése a nagyobb nyilvánosság előtt, melyet teljesen meghódított úgy énektudásával, mint főleg bámulatos fegyelmezettségével, amely jeles karnagyuk érdeme. Gyönyörű előadást produkált a Komáromi Dalegycsület Révffy Géza: Balatoni rege cimü drámai költeménye előadásával, melynek hatásos kórusa és zümmögő kara, szólamai egyaránt a legtökéletesebb kidolgozásról tanúskodtak és megérdemelten arattak viharos tapsokat. A nagyszabású hangversenyt az egyesült férfikarok együttese fejezte be Endrődy— Sloiber: Esti dal-ának előadásával, mely után lelkes tüntetésben volt részük a kiváló dalosoknak a közönség részéről. A Komáromi Dalegyesület a vendégekül szereplő énekkarok vezetőinek ezüst emléktárgyat adott át a nap emlékéül, melyhez Kamrás József dr., a Dalegyesület elnöke és a komáromi magyarság egyik vezére fűzött lelkes szavakat. A táncestély Este a Komáromi Dalegyesület kerti helyiségében nagyszerűen sikerült táncestély fejezte be a mozgalmas napot, melyen Komárom társadalmán kívül a vidék is nagy számmal vett részt, sőt a szomszédos magyar városok: Pozsony, Léva és Érsekújvár több szépsége is megjelent A táncestélyen magyaros jókedv ömlött el és a jelenvoltak egy felejthetetlenül szép est emlékét zárva szivükbe, távoztak. Az iparoson Országos Szövetsége elárulta Szlovenszkó és RaszSnszkó kisiparosságát Egy érdekes levél Pozsony, -juláus 16. (Saját tudósítónktól.) Mindnyájunk előtt közismert a kisipar szerencsétlen vergődése, amelyet az ni helyzjet okozott. A legnagyobb elkeseredés egyb&í orrasztotta a lelkeket s nüa, már a hazai ipar cs&ik az autonómiától várja újbóli felvirágzását. Ezzel szemben az Iparosok Országos Szövetsége, melynek élén egynéhány elég neves pozsonyi iparos áM, a háttérben ielkmália magét Kramár cseh nemzeti demokrata pártjának, amint a'zt az alábbi levél világosan 'bizonyltja. „A Pozsonyi Iparosok Országos Szövetsége hajlandó volna a cseh-szlovák köztársaság nemzeti demokrata’ pártját tagjai utján, uigy a községi, mint más 'választásoknál támogatni, úgyszintén gazdasági kérdésekben is kivárcatos- nak JátsizIFk, hogy ha egyfelől az Országos Szövetség, másfelől a nemzeti demokrata párt egy. gyűlésen összejönnie. Hogy erről ai lehetőségről közeleiblbrölí nyilatkozhassunk, továbbá hagy gazdasági kérdésekben a párt támogatna bennünket, hogy tagjainkat, kik a polgári osztály hlyei, továbbra is ilyeneknek tarthassuk ©eg. Alábbiakban bátorkodunk tag-álló mányiunkról kis áttekintést közölni: Pozsonyban a szövetség táigoaiiirta'k. száma körülbelül 4500, a családi hozzátartozók be számit ása nélkül. Kassán 4000, Nyitrán 1200 és így a többi városokban is. A falvakban ezideig még nem vagyunk megszervezve. de fennáll annak a lehetősége, hogv az ottlakő iparosokat helyi csoportokba egyesíthessük. A most megadott számokat meg is le- heüKv-növelm, ha abba a helyzetbe jutnánk, hogy--az--iparosaknak exlsztenaiájukat cn-elv ma valóban csakugyan vigasztalan, biztosítsuk. illetőleg elősegítsük. Emellett anyagi segítséget kívánnánk a szervezésihez és azokhoz a' kiadásokhoz. amelyek az utazásokkal kapcsolatosak. E célból ajánlatos volna, ha- az elnök, illetve al-. elnök, tí titkár és segédtitkár részére vasúti szabbdj&gye-ket kapnánk, továbbá, hagy a programot tartalmazó nyomtatványokat, amelyek eszménk terjesztésére szolgainak, szintén megkapnék. Továbbá nagyon előnyős volna, ha az általunk egybehívni szándékolt nagyobb gyűlésekre a párt résziéről is szónokokat külde- nének ki. Eddig a levél. Mi. kik kezdettől -fogva éles harcot vívtunk az ipari érdekekért, nem 'bocsátkozunk bírálatba e levél felett. Legyen a sokát szenvedett szlovenszkói iparosság az elbírálója annak, vájjon a Pozsonyt Iparosok Országos Szövetsége nem-e kompromittálta Szlovenszkó és Rusainszkó iparosságát? Ne tessék komolyan venni! Ruszinszkó, julius eleje. Hivatalokban lehetett látni feltűnő helyen kifüggesztett táblácskát ilyen felírással: — A szives marasztalást ne tessék komolyan venni. A román—cseh-szlovák ideiglenes határon is jó lenne póznákat felállítani ezzel a felírással: A határ végleges megállapítását ne tessék komolyan venni. Szemfényfesztésképpen időnkint kiszáll sgy-egy kijelölő vegyes bizottság a határra, néhány napig autóznak, helyenkint jól megebédelnek, azután vagy összevesznek, vagy barátságosan szétválnak ezzel a köszönéssel: „A viszontlátásra!" Ilyen alkalmakkor, egyik részről Is, másik részről is berendelnek, vagy felfogadnak küldöttségeket, akik a. nép óhajtását képviselik, maga a szegény nép pedig mindezekről semmit nem tud, nem is sejti mik az ő tolmácsolta óhajtásai, csak azt tudja, hogy keservesen él, saját kis gazdaságát nem művelheti, mert attól a határkérdés vagy elzárja, vagy azt elviselhetetlsnem ragu még a tófto- runftftan. ndftor itt a ftefved? Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot.
