Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-10 / 153. (306.) szám

Kedd, július !ö: 31 A magyarországi kommunista összeesküvés Budapest, Július 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A kommunista összeesküvés ügyé­ben a nyomozás kiderítette, hogy a moszkvai „exekutivc koiniténak“ a magyar összees­küvés száztíz millió koronájába került. Az egyik fővárosi detektív már régebben Pé­csett tartózkodott és az exekutive kiküldött­jének adva ki magát, sikerült Finn Jánosnak, a pécsi kommunisták vezérének bizalmába férkőznie. Finn azután mindent elárult a de- tektivnek és azt mondotta neki, hogy boldog, hogy beszámolhat eredményes munkájáról. Jámbor Lajos, a másik pécsi kommunistave- zér, a íanoncokat kivezette Pécs kiránduló- helyeire, előadásokat tartott nekik, kikérdezte őket a kommunista kiskátéból, előbb azonban mindannyiokat megeskette, hogy nem árulják cl .az összejöveteleket. Győrött a kommunis­ták vezérei Petii Jakab és Horváth Sándor voltak, akik a legutóbbi választásoknál a szociáldemokrata párt alelnökeiként működ­tek és a pártügyeket intézték. Lali Miklóst szintén Győrött tartóztatták le. Lali egyike a leghíresebb Cserni-terroristáknaik, akinek lelkét négy gyilkosság terheli. A rendőrség oly ügyesen foganatosította a letartóztatáso­kat, hogy a cinkosok egyike sem menekülhe­tett el. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a Magyarországon működő kommunista szervezet a bécsi Vágó-frakció szervezkedési és agitációs körébe tartozott. Pécsett Ruzics Endre nevű városi dijnok irányította a mozgalmat, akinek legfőbb se­gítőtársa Port János, a győri szociáldemokrata vas- és fémmunkások csoportjának alelnöke volt. Pécs egyik kirándulóhelyén, Tetyén, kommunista egyetem működött, ahol a Ru­das László-féle kommunista káté tételeit ma­gyarázták meg az előadások résztvevőinek. Tarr Imre Bécsben azt az utasítást kapta, hogy keresse föl Győrött Singer Jenő fényképészt, aki meg fogja könnyíteni a szer­vezkedés ottani munkáját. A vallomások so­rán megállapították, hogy közvetlenül a le­leplezés előtt budapesti és vidéki szervezetek vezetői éppen Moszkvába szándékoztak utazni, mert Jámbor Károly nevű futáruk azt az értesítést hozta, hogy a moszkvai y,Exe- cutive Coniité“ nincsen megelégedve az ed­dig végzett munkával és az itteni vezetőség személyes megjelenését kéri. A ma Nagyszombatja — A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja. — Nagyszombat, július 9. Nagyszombat kis város és a jelen ott van a múltnak a partján. A háború előtt a jelen csak látszat volt, elmúlt mámorokat ál­modtak vissza az emberek. Tanulták a múl­tat, szívták ez erőt a régi Magyarország egyik legnagyobb gimnáziumában, hogy megerősödve, izmosán kihagyják a szülőhe­lyet tovább a/ bácsiknak és néniknek s ki- menjenek az eleibe, Nagyszombat kapui elé, hogy ott, messze idegenben váltsák élet­pénzre az iskolavárosban kapott lendülete­ket. A háború után egészen más lett a hely­zet. Nagyszombat Szlovenszkó egyik nagy­városa lett, nem kifelé gravitált, hanem be­felé fejlődött. A vidék beszivárgott. Jöttek a munkáscsoportok. Már a háború alatt ész­revették előnyös fekvését és gyárakat kezd­tek építeni. Vasútvonala Szlovenszkó fővo­nala lett. Mindig mezőgazdasági központ volt s most még inkább jöttek a kereskedők. Hul­lámzás kezdődött, politika kezdődött s ide­ges rohamok rángatták az életet. Pénz Ur vazallusává tette Nagyszombatot is. Jött a fejlődés átka, a sok nyugtalanító alak. Soha­sem ismert külvárosokból ömlőitek a kétes exisztenciák, 1918 novembe~ rettenete ke­sernyés tapasztalatokat hagyott a naiv lel­kekben. Most már minden javul, csak még a politika kisért. A város környéke tiszta szlo­vák s ezért a városban sem szabad nagyon magyarnak lenni. Lassan-lassan ismét kifej­lődnek a háború előtti viszonyok. Jönnek a helyiérdekű szenzációk és a pletykák. A tár­sadalom beteg, differenciálódás, egymásba- ütközés minden vonalon. Kis kotériák ural­kodnak, külön csoportocskák vallás és nem­zetiség szerint. Legerősebb a zsidó társa­dalmi élet, mert csak gazdasági, meg jóléti problémákkal foglalkoznak s mert ők képvi­selik a magyar kultúrát. A régi Pesten be- szivott háború előtti és háborús kultúra még él bennük. Az újdonsült szlovák társadalmat politikai hisztériák gyötrik. A cseh társada­lom ismeretlen, mert zárkózoítan él. A ma­gyar társadalom megnyirbált és néma, mert nem szabad léteznie. Intenzitása még a la­kásokban is bóbiskol. Nincs magyar könyv s csak ritkán szűnik a félelem és a rettegés. Csak néha olvad föl ,a zárkózottság, csak es­ténként, ha olykor be-betér a város a cigány­zenéhez. A cigányzene hatalom és békítő. A prímás titokzatos vonója egyesíti a régi em­bereket. Szlovák és magyar egyformán csár- dástepgulatu lesz, beszél a régi nevelés, si- kong a régi vér, omlanak a korlátok és a po­litikák, egyetlen békeölelkezéssé válik a régi dalok melódiája. így élnek az emberek Nagyszombatban, de igy élnek manapság minden szlovenszkói városban. Kicsinyességben, elhagyatottság- ban, bubán, félelemben, élniakarásban, tapo- gatódzában, régi-régi kedvű mulatozásokban. Kisvárosi utca A délelőttök a munka idői. Szintén visz- szatéregetuek már a rendes kerékvágásokba, az utcai élet is fölölti tipikus karakterét.' — Nagyszombat főutcája, a Masaryk-utca, szé­les öblíi és ilyenkor nyáron lankatag. A nap­sugarak hosszú sávokban feküsznek a forró kövezeten s a néha-néha föllibbenő szél lassú susogással kavarja maga előtt a külső utcá­kon fölszedett por- és piszoktölcséreker. A gránitkockákon időről-időre végigdörög egy, megrakott szekér, vagy egy vidéki gazda sárga kocsija, mig a járdán az emberek im- mel-ámmal robotolják napi mukájukat és szí­vesen szóbaelegyednek iá zsebretett kézzel Berlin, jui'Ius 8. A berlini diplomata körök meg vannak arról győződve, hogy a francia kormány a Páris és London között folyó tárgyalások idejét el akarja húzni. Valószínű azonban, hogy a tárgyalások folyamát az angol ipari körökben növekvő elégíiletlenség meg fogja gyorsítani. Tagadhatatlan az i^hogy Paris­ban is gondolkodóba esnek az:** emberek a francia frank félelmetes esése miatt, amit rö­viddel ezelőtt még kizártnak hittek. Párisban az a vélemény, hogy a francia frankot a bel­ga frank is követni fogja. Mindkettőnek a zu­hanásában pedig az angol pénzügyi körök kezét látják, akik bizalmukat vesztik a frank­valuta iránt. Tény, hogy a helyzet még min­dig feszült és Poincarétól még sok meglepe­tés várható. Berlinben az a vélemény, hogy az angol külügyminiszter szilárdan kitart az Írásbeli Budapest, julius 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bethlen István gvóf miniszterelnök tegnap Nyíregyházán beszédet tartott, ameb'ben vázolta Magyarország erőfeszítését, amely a gazdasági konszolidáció létrehozására irányul. A konszolidációt — mondotta — teljesen meg­akadályozta a külföldi segítségnek k majdnem teljes hiánya. Magyarország erősen törekszik arra, hogy Európával szemben fönnálló kötele­zettségeit teljesítse. Európa ellenben hitelt ad ama vádaskodásnak, amelyeknek tarthatatlan­ságát tények igazolják. Ami az irredentizmus­ról szóló gyanúsításokat illeti, úgy a magyar kormány az ellen teljes határozottsággal állást foglaj. A Magyarországtól elszakított területek­nek nincsen szükség injekcióra, hogy kultúrá­jukhoz hívek maradjanak. Némely jelentéktelen jelenséget gyakran túlbecsülnek. Mint a felelős kormány elnöke — folytatta beszédét — nem tűrnék semmiféle mozgalmat, amely Közép- európa békéjét veszélyeztetné, mivel ez Ma­gyarország jói felfogott érdekei ellen való cselekedet volna. E tekintetben a külföldnek és a magyar nemzetnek teljes garanciát nyúj­tott. — A miniszterelnök beszédét azzal a fel­szólítással fejezte be, hogy a gyanúsításoknak végre vessenek véget és Magyarországnak adják meg az újjáépítés lehetőségét. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelen­tette, hogy a Magyarország ellen hozott igazságtalan íté­let végrehajtását tovább folytatják, ahelyett, hogy észrevetmék azokat a rettenetes követ­kezményeket, amelyek a külföldi támogatás hiánya a magyar lakosságban és közgazdaság­ban előidéz. A belügyminiszter megemlítette azokat a híreszteléseket is, amelyek szerint Magyarország különböző, közöltük területi ter­üzletiik előtt nczdegélő boltosokkal. Nagy­szombat gazdag város és a nagy múltat hir­dető gót és bárok részek kivételével, élén­ken emlékeztet az alföldi helyek ismert ar­culatára. Nem oly alacsony és faluszerii, de nyáron a Kisalföld forró párája épp oly tik­kasztó réteget bocsát széles utcáira, mint odalent a Nagyalföld napja. Ha megérik a mezőkön a gabona,, megjelennek a nagy- szombati utcákon a gabonaszekcrck arany­sárga terhükkel és vájkálhat, örülhet, meg­nyugodhat a szem az elet e diadalszekerci- ben. Mert Nagyszombatnak ez a jelentősége. Kémény és proletár van másutt is, van több is. De kevés Cseh-Szlovákiában ez az izzadó mező, mely simán és egyenletesen, hegyek és dombok nélkül terpeszkedik, beláthatatlan sokaságban az elet asztagjaival ékítve: ga­bonakeresztekkel, az egyetlen keresztekkel, melyek nem fájdalmat jelentenek. A nyuga­lom és a végtelenség szimbólumain kószál itt az akadálytalan szél, egyenletesség és nyiltság mértani rendje vezet a láthatár szé­léig, mig életet vibrál a júliusi csönd minden munkás pórusba. Jó visszatérni ezekre az ál­lati mezőkre emberidegességek után és nézni a tarlókon át a sima . földről délibábként emelkedő város tornyait, melyeket a nap és a szülőföldi szeretet egyformán opáloz drá- gaköve'kké. (szp.) válasz iránti kérelme mellett, de ezzel Né­metországnak keveset használ, mert alig képzelhető el, hogy Franciaország csak a duisburgi vasúti merénylet ügyében átadott tiltakozó jegyzékre kielégítő választ adjon. Hz annál kevésbé sem várható, mert Fran­ciaország sohasem fogja dezauválni magát. Poincaré magatartása valószínűen szilárd marad és nem hihető, hogy Brüsszelnek ere­je lesz közvetitőterveinek érvényt szerezni. Mussolini az utóbbi időben az angol po­litika 'lellett foglalt állást, de ez a tény Poin- carét cseppet sem befolyásolja, Poincaré szilárdan meg van győződve arról, hogy Ró­mába vezető ut mindig Páris marad. A Vatikánhoz közel álló diplomáciai kö­rök véleménye szerint a pápa folytatni fog­ja ama tevékenységét, amellyel Európa nyugalmát elérni szándékozik. mészetü előnyöket is el tudna érni, ha a mai kormány visszalépne. A nemzet azonban 1918 őszén már léprement az ilyen ígérgetéseknek. Ám adjanak — igy fejezte be a beszédét —• garanciákat, hogy ez alkalommal nemcsak üres ígérgetésekről van szó és a magyar kormány kész lesz fontolóra venni minden föltételt, amelyet fölállítanak. Bethlen és nagyatádi Szabó megegyeztek a földreform- novellában Az iiidemnitási vitának elnyujtása két­ségessé teszi, hogy a földreformnoveilát még a nyári szünet «elött le tudja-e tárgyalni a nemzetgyűlés. A földmivelésügyi miniszté­riumban azonban tekintet nélkül erre, a íeg- intenzive'bben folynak azok a tárgyalások, amelyek a novella ügyében nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter és Bethlen minisz­terelnök között néhány héttel ezelőtt meg­indultak. Beavatott helyről nyert információ szerint ezek a tárgyalások már befejezéshez közelednek és teljes eredménnyel jártak. Bethlen miniszter elnök az összes lényeges elvi kérdésekben teljes egészében elfogadta nagyatádi Szabó álláspontját a földreform- novella kérdésében és csak a részletekben történtek kisebb-nagyobb változtatások. Ha­sonlóképpen hozzájárultak a földmivelésügyi miniszter álláspontjához a kormány többi tagjai is. Ugyanilyen előrehaladott stádiumba jutottak a novella kérdésében az érdekképvi­seletekkel folytatott tárgyalások is, melyek­nek során ezekkel is sikerült a földművelés- ügyi miniszternek megegyezésre jutnia. Való­színűen már a jövő hét folyamán elkészül a novella végleges szövegezése, amely lénye­ges kérdésekben nem fog különbözni az ere­deti tervezet szövegétől, csak egyes részle­teknél lesznek benne olyan változtatások. amelyek alkalmasak az esetleges ellentétek kiküszöbölésére. Feloszlatják az intenaáSótáboít A Magyarország értesülése szerint Nagy Emil igazságügyminiszter az indemnitási vi­ta folyamán a nemzetgyűlés elé terjeszti a büntetőjog reformjáról szóló törvényjavasla­tot. Ennek legfontosabb pontja az internáló­tábor megszüntetéséről szóló intézkedés. Az állami rendre veszélyes egyének fölött ezen­túl kizáróan a bíróság fog Ítélkezni. A létszámcsökkentés A nemzetgyűlés együttes bizottsága csak szerdán délután tárgyalja a tisztviselők lét­számcsökkentéséről szóló törvényjavaslatot. A debreceni mandátum Az ellenzéki pártok közös jelöltet akar­tak állítani a megüresedett debreceni III. ke­rületben. A jelölt személyében azonban nem tudtak megállapodni. A szocialisták ugyanis Nagy Vince jelöltsége mellett foglaltak ál­lást, akit viszont Vázsonyi és Rassay kifogá­soltak az 1918-iki forradalmi cselekmények­ben való szerepe miatt. Apponyi és Tiíuüescu vitája angol megvilágításban A Times a genfi határozatról és a romániai kisebbségek kérdéséről írván, azt mondja, hogy Hadrian császár azért vonult vissza Dá­ciából, mert nem tudta megoldani a dáciai kérdést. A népszövetség hasonló helyzetben volt. amikor a magyar-román ellentéteket el­simítani igyekezett. Apponyi és Titulescu vi­tája rendkívül magas színvonalú volt. A két államférfiu közötti ellentét igen érdekes. Apponyi régi parlamenti ember s az ariszto­kraták régi iskolájából való egyéniség, aki nemzetéért és osztályáért szállt sikrn, mig Titulescu mint egy ügyvéd rosszindulatú mo­sollyal ragaszkodott jogaihoz. Az angol újsá­gok kifejezik azt a reményüket, hogy a két felfogás közötti ellentétnek nem lesznek ked­vezőtlen következményei, kiváltképpen, ha a románok az egyenesetekben ésszerűen vi­selkednek, ami a történtek után valószínű is. Oroszország és a tengerszorosok Lausanne, julius 9. A Szovjetkormányt fölszólították, hogy a tengerszorosokra vo­natkozó szerződést Írja alá. Törökország visszakapja hadiflottáját Lausanne, julius 9. A konferencia éjjeli ülé­sén megállapította, hogy a líákom függő főkérdés aiapelveiben1 megegyezés történt. A kupónkérdést a békeszerződésből kikapcsolják. Konstantiná- polyt a békeszerződés török részről való rati­fikálása után hat héten belül kiürítik. Törökor­szágnak a Gőben hadihajót és a Konstantiná­polyból elvitt hadianyagot visszaadják. A kon- cessziókéírdésben a tárgyalások folytatódnak. A megegyezés alapelveinek megszövegezését már megkezdték, azután pedig az illetékes bizottsá­gok elé terjesztik. A törökök kivégzik a görög vezetőket Konstantinápoly julius 9. A török katonai törvényszék tizenhét embert halálra Ítélt, kik a görögöknek a törökök üldözésében kezére jártak, A kivégzést holnapután hajtják végre. Toldozzák-foldozzák a kisantantot Belgrád, julius 8. Dúca román külügyminisz­ter és Níncsics jugoszláv külügyminiszter tegnap írták alá az újabb román—jugoszláv szövetség okmányait, mely három évre meghosszabbítja az 1921 julius 7-én kötött Magyarország és Bulgária ellen irányuló szövetséget. Az egész életre % Az európai helyzet bonyodalma — A Prágai Magyar Hhiap eredeti tudósítása. — Dalmo Carnevali, „AMagyarországtól elszakított területeknek nincsen szükségük injekciókra, hogy kultúrájuk­hoz hívek maradjanak" Bethlen nyíregyházai beszéde — Rakovszky Sván beszámolója

Next

/
Thumbnails
Contents