Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-10 / 153. (306.) szám

Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. A cápák jól fognak lakni ... (g.) Prága, julius 9. Volt egy társunk a mindennapi munká­ban, egy naivlelkü, csavaros fantáziájú öreg ujságcsináló fiú. Az alatt a húsz év alatt, ■amit a tinfcaíoltos redakciós asztalodénál eltöl­tött, kicseperedett benne egy téma... az írással foglalkozó embernek úgynevezett nagy, egyetlen, szenzációs témája. Megírta. Filmszcenáriumnak irta meg, a pergő mozi­nak ajánlotta föl. Egy amerikai filmesnek megtetszett az ötlet és lekötötte. Előleget adott rá és a kidolgozott szcenárium kézira­tával visszahajózott Amerikába. A megálla­podás szerint a munkatársunk címére súlyos dollárátutalásról kellett volna bankértesités- ■rek érkeznie, de teltek a hetek, a hónapok és se értesítés, se dollár, se hir Amerikából. Hónapok múltával gondterhes lett a dolláro­kat váró kollegánk arca. Egy bizalmas este­felé elárulta, hogy érti az Amerika felöli mélységes hallgatást. A film témájának hőse egy cápa. Egy cápa, amelynek agyvelőátiil- tetés utján furcsa szándékú orvosok emberi agyat adtak. A cápa gondolkodik, intelligens, ravasz... a cápának a koponyájába egy ja­pán tengerésztiszt agyvelejét plántálták át. !A film egy amerikai'—japán háborúban ját­szik s.a Cápa á japán tiszt agy vélő jé vf' föl­szerelve, kemked a nagy vizeken, a féh&mité tes csatahajók között Japán számára. Azután jön a tragikus bonyodalom, de ez nem tarto­zik ide. Ide az tartozik, hogy a mi öregedő kollegánk kisütötte, hogy a filmet azért nem adhatják elő Amerikában s azért nincs neki dollár a zsebében, mert a téma beállítása: az amerikai és japán háború gondolata a mai érzékeny külpolitikai viszonyok mellett könnyen okozhatna külpolitikai bonyodalma­kat a két nagyhatalom között. Azon gondolko­dik tehát, hogy áthelyezi a téma színhelyét más óceánokra és más államok közé. Ez hónapokkal ezelőtt történt egy barát­ságtalan, ki nem tavaszodott estén. Azóta kitavaszodtak az esték és a nyárba nőitek. Egy ilyen hosszú nyári estén eszembe jutott a most elmondott história, mert a kezembe került egy cikk, amely Amerika és Japán vi­szonyával foglalkozik. Az európai kétségbe­esés helyzetéből jólesett kizökkenni, jólesett ez egyszer nem Poincaréval foglalkozni, de a végén nem esett iól Poincaréhoz vissza­térni. A cikk szerint Amerika izolált viselke­dése az európai kérdésekkel szemben onnan fakad, hogy a keleten veszedelmesen kiélező­dik Amerika és Japán súrlódási fölülete s ve­szedelmes diplomáciai machinációk folynak a két nagyhatalom részéről egymás ellen. Ezek a diplomáciai sakkhuzások a kínai fallal kö­rülzárt sakktáblán folynak igen szembetű­nően. Kínából jóformán minden hónapban bel- háborus és forradalmas hirek érkeznek. A múlt évben két köztársasági elnök, két parla­ment és hat kormány volt Pekingijeit s eze­ket a kormányokat hol az amerikai befolyás segítette életre, hol a japán intrika buktatta meg. A kínai hadsereget hol az egyik, hol a másik nagyhatalom keríti befolyása alá, fegy- verzi, fejleszti és készül vele egy nagy, ha­talmas akcióra. Úgy látszik, a japán diplomácia végez eredményesebb munkát a kinai terepen s úgy látszik, hogy a kinai hadsereg, mely ma a legnagyobb szárazföldi haderő, szükség esetén a japánok oldalára áll. Japán, bár a washingtoni egyezményt, mely látszólag Amerika és Anglia tengeri fölényét biztosí­totta, betartja, mert nagy csatahajókat nem épit, azért mégis fegyverkezik. Epit tenger­alattjárókat, cirkálókat és hidroplánokat s a japánok Kruppja: a Kavasaki-miivek, tavaly kétezer repülőgépet készített a japán hadse­reg részére. A Chicago Tribüné értesülése szerint Joffe az orosz kormány nevében komoly megállapodásokat kötött Japánnal s ezt a tényt annak hangsúlyozása mellett közli a lap, hogy ezzel szemben Angiid és Oroszor­szág között a megegyezés nem sikerül és a két állam egyre távolabb kerül egymástól, mig Franciaország és Oroszország fontos ke­reskedelmi megállapodásokat kötöttek. Mindezekbe beleszövődik egy London­ban megjelenő s a keleti politikával foglal­kozó lap híre, mely szerint a francia diplomá­cia Tokióban igen jelentős tevékenységet fejt ki s hogy Franciaország és Japán között tit­kos megállapodások vannak az autantszövet- ség kötelékein -kívül. Ez a lap hirt ad arról is, hogy Nagao tábornok nemrég titokzatos kül­detésben Párisban időzött. Ezek az újsághírek tehát visszahozzák az embert az európai politika dzsungeljébe s a politikai összefüggéseket kereső agy kétség- beesetten látja a kialakuló perspektívát, mely két nagy hatalmi fölkésziiltség rajvonalát raj­zolja föl. Az egyik Japánnál indul ki és Kinát vonszolja magával, belekarol az orosz ko­losszusba s végződik a francia vazallus álla­mokon át a Poincaré boszorkánykonyhájá­nál. A másik Amerikát és Angliát köti össze s azokat az államokat, melyeknek semmi ér­dekük sem lehet, hogy keletről a sárga faj és a szláv kolosszus, nyugatról a francia impe­rializmus és kulturdestrukció szabaduljon az európai emberiségre. Ez a két front markánsan húzódik elénk és sok mindent, sok európai politikai kérdést s annak hátsó motívumait magyarázza éá vi­lágítja meg. Ez a két front félelmetes jövőt ígér és arról beszél, hogy mindaz, ami körülöttünk történik, csak játék és esetlegesség — a nagy, a döntő, az emberiség életének Cata- launi-csatáját még nem vívták meg. Es senki sem kérdezi tőlünk, apró porszemektől, aki­ket besöpörnek majd valamelyik frontba, akarunk-e csatát, vért, borzalmat, halált. Ez a két front szomorú képe a jövőnek. Csak az én filmtémás barátomnak virradhat még föl, mert, úgy látszik, közel van az idő, mikor az ő filmje lesz a legkeresettebb pro- pagaudafilm Amerikában. Ha a jelek nem csalnak és abból, amit lát az ember, követ­keztetni is lehet, ha így dübörög tovább a világpolitika, akkor lesz dollárja az én kol­legámnak és fölvirrad a kémkedő, ember- agyú cápáknak napja! Ha igy megy tovább —■ a cápák jól fognak lakni. •vezércikke többek között igy 'hangzik: Anglia Genfiben kísérletet tesz, hogy a népszövetségi ségi gondolatot a Saarkérdésben kitáitsza Fran­ciaország ellen. Ugyanekkor rábírni igyekeznek Németoszágot, hogy a népszövetségbe való be­lépése tekintetében eddigi elutasító álláspontját változtassa meg. A népszövetség azonban jelen­legi összetételében nem egyéb, mint a francia imperializmus eszköze. Már vannak ielek arra, hogy a népszövetséget ettől a karrikatura jelle­gétől megfosztani igyekeznek. Németország figye­lemmel fogja kísérni a népszövetség magatartá­sát és ettől teszi függővé elhatározásait. A 'többi népiét lap szintén foglalkozik a problémával s megállapítja.' hogy megfagyott a népszövetségbe való belépé-s elméleti ellenzőinek a száma. Belgium visszahívja berlini követéi: Brüsszel, jülius 9. Az Indc.pcdence Be Ige szerint kormánykörökben az a felfogás ural­kodik, hogy Theunis és Poincaré találkozá­sáról jelenleg nem lehet szó. A lap szerint, ha Németország a ruhrvidéki szaboíázscscie- kedeteket hivatalosan nem Ítéli el. akkor visszahívják a berlini' belga követet és az újabb büníetöreridszabályoknak egész sorát léptetik életbe, A duisburgi hombardbhauásért a németek fizetnek Berlin, julius 9. (Wolff.) A kobienzi Ha­vas-jelentés szerint a Raina-bizottság egyelő­re hatvanháromezer frankot szavazott meg a duisburgi hídon történt vasúti szerencsét­lenség áldozatainak, mely összeget a német birodalmi jövedelmekből fogják elvenni. A Wolfí-ügynökség utal arra, hogy a Ilid állan­dó francia és belga katonai őrizet alatt állt és a német biztonsági szervezetek feloszlatása, valamint a német hatóságok munkájának le- hetetknnététele által a német hatóságoknak nem volt módjukban mégcsak a tényállásról sem meggyőződést szerezni, annál kevésbé vonhatók felelősségre magáért a merény­letért. Épp úgy nem felelős a merényletért a német kormány. A Rajna-bizottság eljárása tehát minden jogi alapot nélkülöz. A franciák pénzrekvirálásai Düsseldorf, julius 9. A francia megszálló csapatok újabb tizenhétmillió márkát „ko­boz tak“ el a német vasutasoktól. Német kémszervezet Belgiumban Brüsszel, julius 9. (Havas.) Seebrucke­ban a belga rendőrség kiterjedt kémszerve­zetnek jött a nyomára, mely állítólag Német­ország javára működött. így szórakoznak a franciák Gladbeck, julius 9. A francia megszálló csa- pafoik paraJncsnöksájga negyvennyolc gladbeckí polgárt letartóztatott. A foglyokat az oberhausení vonalon állandóan utaztatni fogiák, hogy a vasút elleni merényletektől ezáltal riasszák el az elke­seredett lakosságot. — A Neustadt és Sperger közötti vonalon egy halom téglát találtak a sí­nekre hordva. A megszállók éle {beléptették a szo­kásos megtorló rendszabályokat. ítélet a müncheni hazaárulás! pörhen .München, julius 9. A Fuchs és társa: hazaáru­lás! pöriben ma hirdették ki az Ítéletet. Fuchs fő­vádlót tat 12 évi fegyházra és 2 millió márka pénzbüntetésre ítélték. Műnk. cseh-szlovák szén- kereskedőt lő havi íegyházra és a birodalom te­rületéről való kitiltásra Ítélték. A többi vádlottat felmentették. 100 cseli-szl. koronáért fizettek ma, julius 9-én: Zürichben 17.75 svájci frankot Budapesten 26 300.— magyar koronát Bécsben 213900.— osztrák koronát Berlinben 543650.— német márkát Anglia cselekszik London, julius 9. Londoni tudósítónk táv­iratozz a: Még nem bizonyos, hogy a/ angol kormány ma, vagy pedig holnap fog minisz­tertanácsot tartani. Mindenesetre azonban bizonyos, hogy e tanácskozáson végérvényes döntést fognak provokálni. A Daily Teie- graph diplomáciai szerkesztője azt írja, hogy a minisztertanácson a következő öt kérdés­ben fognak dönteni: 1. Mikor és mily formá­ban adandó a német memorandumra Aráíasz? 2. Mily eljárást kel! alkalmazni, hogy a német fizetésképességet nemzetközi szakbizottság pontosan megállapítsa? 3. Bradburyt föl kell hatalmazni, hogy a jóvátételi bizottságban a versaillesi szerződés második függeléke 18. szakaszának, amely szakasz a szövetsége­seknek Németország elleni külön akcióiról szól, hivatalos magyarázatát követelje. 4. A jóvátételi bizottság kebelében való egyenet­lenség esetén az ügyet a hágai döntőbiróság elé kell terjeszteni, a versaillesi békeszerző­dés 248, szakaszának értelmezése céljából, mely arról szól, hogy a szövetségesek közös jelzálogigénnyel bírnak a német állam egész aktivnmára. 5. A szövetségesek hadiadóssá­gainak konszolidálásáról döntést kell Anglia elé terjeszteni, — A Daily Teíegraph meg­jegyzi, hogy Franciaország minden valószí­nűség szerint vissza fogja utasítani a német fizetőképességnek nemzetközi szakbizottság által való megállapítását és a szakbizottság­nak a jóvátételi bizottság kebelén belül való megalakításába egyezne csak bele, mely bi­zottságban egy amerikai delegátus elnökölne. Az egész angol parlament gyors akciót követel London, junius 9. (Londoni tudósítónk távirata.) A Times ma reggeli száma Írja: Az angol közvélemény gyors nyilatkozatot vár a miniszterelnöktől a jövendőbeli angol jóvá­tétel! politika kérdésében. A közvélemény megállapítja, hogy a helyzet nem változott, különösen pedig nem állott be fordulat a francia miniszterelnök álláspontjában. Csak egy bizonyos és pedig az. hogy Franciaor­szág végérvényesen el van határozva arra. hogy addig Németországgal nem kezd tár­gyalásokat, mig a berlini kormány vissza nem vonja a ruhrvidéki passzív ellenállásra vo­natkozó rendeletéit. Mivel a német kormány idevonatkozó szándékairól még nem nyilat­kozott, kizártnak látszik, hogy a német jóvá­tételi jegyzékre közös választ adjanak a szö­vetségesek. Az angol kormányra nemcsak az egész ellenzék, hanem a 'konzervatív pártok is erős nyomást gyakorolnak. A pápa duisburgi intervencióját durván visszautasították Páris, juliuis 9. A párisi pápai nunciatura első titkára ma megjelent a Quai d'Orsayn, hol a pápa ama jegyzékére, melyben kéri, hogy a duisburgi bombarobbanást ne bosszulják meg, válaszként közölték vele, miszerint Belgium a duisburgi bombarobbanás megtorlására szigorú eUettrend- szabályokat léptetett életbe és Fanciaország szin­tén jogának tartja, hogy Belgium pédájára meg­telelő intézkedéseket tegyen ily események meg- gátlására. Az angol-olasz külön? egyzék terve London, julius 9. Lapjelentések szerint a kormány a jövő hét elején fog összeülni, hogy tanácskozzon arról, vajon Curzon lord folytassa-e a tanácskozásokat Saint Aulaire francia követtel. Ha a kormány negatív dön­tést hoz, akkor Anglia és Olaszország közös választ fognak adni a német jegyzékre és külön javaslatokat fognak tenni Németor­szágnak, melyek elküldéséről csupán értesí­teni fogják Franciaországot és Belgiumot. Millerand dicsőíti a francia militarizmust Páris, julius 8. Millerand a Puy de Dome-i Pascal ünnepen nagy beszédet tartott, amely­ben Franciaország Rattrakciójának jogossá­gát hangoztatta és kijelentette, hogy Fran­ciaország hosszú lejáratú politikát követ. „Az igazságh a tato m nélkül halott14, — mondotta Millerand — „Franciaország ötven év alatt eleget tapasztalt, hogy mit ér a jog hatalom nélkül". Chamberlain a Ruhrakció tarthatatlanságáról London, julius 8. Chamberlain egy be­szédében kijelentette, hog3^ a ruhrvidéki meg­szállás Franciaországnak nem hozott semmi hasznot, ellenben az angol kereskedelmet észrevehetően visszavetette. Ez a helyzet te­hát tarthatatlan. A népszövetség mint a francia imperializmus fegyvere Boriin, julius 8. A német sajtó azzal a kérdés­sel foglalkozik, váljon Németország belépjen-e a nép szövetségbe vagy nem. A D. A. Z. legújabb C/dRÁí/M — Jrn Prága* kedd, 1923 julius 10. /§Pr JríB JvB - ,, Mm — ______ Előfizetési árak bel- és külföldön; M. íním l/W.3^ . £&■ B Wm ü B W m *2? (bHaaV-'ér Ja? M M ám JLJS^- szerkesztőséé: Prásaii. sts. l^l/ m IL M HMM ' sasirrir. ’aOTW— "arai- <rn ^f!*B *IB MM „lice i8. ,8ii Telelőn 6797. síim ^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. —

Next

/
Thumbnails
Contents