Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-08 / 152. (305.) szám

a Vasárnap, julius 8. (*) A YValkür uj szcenirozása. A prágai német szMiáz a berlini állami opera főrendezőjének, Hörth Ferenc dr. tanárnak vezetése alatt most tanítja be s szcentrozzia újra a Walkiirt. A színpadi díszleteket Pírchan Emil berlini művész tervezte. A darab kedden kerül színre Zemliusky dinfe'álá- sáivia-'l s Woli-Otnerrel, Mutter Mániával, Strak- k*al, Ludwikkkl és Sohwarzzal a főszerepben. A pozsonyi magyar színház műsora: Vasárnap: Levendula. Á prágai német színház műsora: Vasárnap: Aida. (Kubla vendégjátéka.) Hétfő: Frau Rat "'^Goethe. (714). Glöckner Pepi vendégjátéka. Kedd: Walkiir (6)'?). Srack-Ürtnejr vendég­játéka. Szerda: Ernani (7/4). Kubla. Csütörtök: Tosca. Chamlee-Ortuer vendég­játéka. Péntek: Liliom. (7/4). Szombat: Lámmeirmaóiri Lucia, Müllér— Chamlee vendégjátéka. Vasárnap: Carmen. Kubla vendégjátéka. A prágai német kis-szinpad műsora: Vasárnap: A szőke angyal. SPORT A Nagyszöllösi Sport Klub pályafelavató ün­nepsége. A Nagyszöllösi Sport Egyesület (NSE) vasárnap julius S-án újonnan elkészült pályája felavafási ünnepsége alkalmából nagyszabású sport- és népünnepélyt rendez a ruszinszkói ma­gyar szintáffsu'at közreműködésével. A műsor a következő: 1. Színészek és NSE ifjúsági futball­mérkőzése. 2. Gyermekkabaret: Előadják a szín- társulat tagjai. 3. Atlétika. 4. Iskoiab.irkózás. 5. Staféta- és tréfás versenyfutás. 6. KSC (Kassai Sport Club) NSE futballmérkőzése. 7. Lawn-Ten- nisz bemutató NAC—NSE. 8. Nagy kabaré-estély a pályán felépített színpadon. Cigányzene. Buffet. Hideg és meleg ételek. Italok. Cukrászda. Zsi- ványpecsenyesütés. — A kivM'gitótt pályán tánc reggelig. Lenglen kisasszony nyerte meg az angol női egyes bajnokságot. Londonból jelentik: Wimble­donban tizenkétezer néző jelenlétében játszódott le az angol tenniszbajnokság női egyes számának a döntője. Lenglen kisasszony (Franciaország), Mac Kané kisasszonyt (Anglia) 6:2 arányban le­győzve, ötödször nyelte meg az idén Anglia női egyes bajnokságát. £úw fiit van: amit mi fkisxtinfil KÖZGAZDASÁG A hadikölcsönök és a hadikölcsönlombardok kérdésének rendezése A szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek egyesületének jelentéséből. Prága, julius 7. A szlovenszkói és ruszinszkói pénzinté­zetek: egyesületének holnapi ótátrafüredi harmadik rendes közgyűlésén előterjeszten­dő jelentése a hadikölcsön lombardok kérdé­séről a következőket mondja: — A szlovenszkói és ruszinszkói pénz­intézetek a forradalom után háromszáz mil­lió korona értékű nostro hadikölcsön és két­száz millió korona értékű hadikölcsön lom- bard követelés birtokában voltak. Ez a tény ékesen bizonyítja, hogy a hadikölcsönök rendezésének kérdése milyen fontossággal bírt. Az egyesület minden igyekezetével azon volt, hogy a pénzintézetek ekzisztenci- áját a kérdés elfogadható megoldásával meg­mentse. Az egyesület számtalan emlékirattal, kérvénnyel és küldöttséggel igyekezte a kormányt meggyőzni, hogy a kérdés igaz­ságtalan megoldása a gazdasági romlással lenne egyértelmű. Ennek eredménye az lett, hogy az egyesület tagjai négy pénzintézet kivételével nostro hadikölcsöneit 75 százalé­kos IV. államkölcsönt kaptak, amennyiben ugyanennyi 6 százalékos IV. államkölcsön- kötvényt átvettek. A szlovenszkói és ru- szinszlftái pénzintézetek készpénzállománya bbban az időben 77 millió korona volt. Azon­ban Englis akkori pénzügyminiszter a kész­pénzhiányra való tekintettel a bankhivatal­tól két évi lombard hitelt adott az érdekelt pénzintézeteknek. A két évi moratórium ke­vésnek bizonyult és Becska pénzügyminisz­ter a határidő meghosszabbítása kérdésében az egyesületet jóindulatú támogatásáról biz­tosította és így remélhető, hogy a nehézsé­gek áthidalhatók lesznek. — A hat százalékos IV. államkölcsön ár­folyamcsökkenése >a kötvényjegyzőknek újabb 75 millió korona veszteséget jelent, de erre a veszteségre a legtöbben el voltak ké­szülve és megfelelő óvintézkedéseket tettek. A szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek egyesületének legtöbb tagja a veszteséget elszenvedte és csak 52 pénzintézet lesz kénytelen magát a szanálási eljárásnak alá­vetni. — A hadi'kölcsönöknél sokkal nagyobb gondot okoztak nekünk — mondja a jelentés —• a lombard követelések. A hadikölcsönkér- dés kevéssé előnyös megoldása és a pénz­hiány következtében az adósok veszteségei­ket a bankra igyekzefek áthárítani és tarto­zásaik kifizetését megtagadták. Az adósok emez igazságtalan felfogását egyes bírósági ítéletek is megerősítették, noha ezek a kor­mány álláspontjával ellentétben álltak. Ter­mészetes, hogy ez az állapot tarthatatlan és ugy a hitelező, mint az adós érdekeit sérti, mert a késedelem következtében a kamat és ia pártok rizikója csak növekszik. Kívána­tos, hogy a mértékadó tényezők a jogbizton­ság érdekében az érdekeltek igényeinek megfelelő megoldást találjanak. A hadiköl- csönlombard következtében pénzintézetein­ket azáltal is nagy veszteség érte, hogy az adósok nagy része vagyontalanná vált; egyeseket kiutasították és mások valamely utódállamba költöztek, amelynek valutája a kérdés elfogadható rendezését nem engedi meg. Ügyünket tavasszal a pénzügyminiszter ur elé terjesztettük, de a kérdéssel kapcso­latos veszély arra késztet bennünket, hogy a hadikölcsönök és a hadikölcsönlombardok ügyét a harmadik közgyűlésünkön vita tár­gyává tegyük. — A francia—cseh-szlovák kereskedel­mi szerződés. A'cseh-szlovák delegátusok el­utaztak Párisba, hogy folytassák a megsza­kadt tárgyalásokat. Franciaország a többi között néhány élelmiszer behozatali vámjának leszállítását kéri. (Sajt, csokoládé, gyümölcs, húskonzerv, konyak, likőr, pálinka és bor" Ellenszolgáltatásul pedig néhány cseh-szlo­vák élelmiszer behozatali vámjának leszállí­tását kínálja. (Füstölt hús, sonka, húskon­zerv, sör, gyümölcs stb.) Az élelmiszeripari érdekeltségek egy legutóbb tartott ankétja keveselte a Franciaország által nyújtott elő­nyöket és jegyzékbe foglalta azokat a cikke­ket, amelyekre a minimális vámtételek meg­állapítását kérik. Az ankét ellenben javasolja a francia kívánságok teljesítését. — Szlovenszkói kényszeregyezségek. Po­zsonyból jelentik: Kényszeregyezségi eljáfrást indítottak: Eisler Dániel és fia cég kávékon­zervgyájr, Gatgóc. Passzíva 3.4 millió, aktíva 1.15 millió. Harminchat százalékos kiegyezést ajánlott föl. — Gresnaryk József és társa kereskedő cég Vágsiellye. Passzíva 462.000, aktíva 85.000. Har­mincöt százalékos egyezséget ajánlott föl. — Hollandia válsága a Ruhrmegszállás miatt. Amsterdamból jelentik: Hollandiára nézve rendkívül káros következményekkel jár ia Ruhrvidék megszállása. Mindenekelőtt a tengeri és a folyamhajózási kimutatások adatai igazolják ezt. így Rotterdam tengeri forgalma, amely 1922 januártól május végéig 3240 hajóval 4,660.170 tonnát tüntetett fel, az idei év hasonló periódusában 131.000 tonná­val csappant meg. Ugyaeakkor, amikor a két erős konkurrense, Antwerpen és Hamburg 949.000 és 1,288.000 tonna növekedést mutat. Ma már Rotterdam az utolsó helyet foglalja el a három kikötő között, mert Hamburg for­galma 1.7 millió és Antwerpené 1.4 millió tannával múlja felül az év első öt hónapjában Rotterdam kikötőjének forgalmát. Hamburg­ban ezen idő alatt 5410 hajó fordult meg 6.2 millió tonna űrtartalommal. Hollandiára néz­ve rendkívül jelentős a folyamhajózás is, amely ugyancsak a Ruhrvidék megszállása folytán feltűnő erős megcsappanást tüntet föl. A holland nemzetgazdaság különben is rendkívül erősen van érdekelve a Ruhrkér- dés megoldásánál. Ezenkívül nagy gondot okoz a holland középosztálynak a két Hansa Bank Utrec'ht és Hertogenbosch fizetési ne­hézségei is. A kormány támogatása is késik a két bank szanálására. Hollandia súlyosan van érdekelve német követelései révén a márka esésénl is. A Nederlandsche Bank ércpénzkészlete junius 18-án 582 millió hol­landi forint értékű arany és 10.2 millió ezüst volt. A bankjegyforgalom ugyanezen időben 916.891.000 hollandi forint volt, ugy hogy mintegy 60 százalék erejéig arannyal és ezüsttel fedezve van. A holland bankjegy- forgalom egyébként fokozatosan csökken, így 1918 december végén még 1,068.947.000 hollandi forint volt a kibocsátott bankjegyek összege, mely fokozatosan lecsökkent a mai nívóra. A hollandusok vesztesége a márka­leromlás révén általában véve sokkal maga­sabbra taksáltatik ia valóságnál. Hozzáértők szerint a veszteség sokkal kisebb, mint an­nakidején az orosz értékek rombolásával mi­kor az veszteség az 1 milliárd hollandi forintot meghaladta. Amellett a hollandiai tulajdon­ban volt márkamennyiség egyrészéért nyil­vánvalóan Németországban vásároltad, másrészt a pénzt németországi utazások al­kalmával kiadták, ugy hogy ma már nem túlságosan nagy a holland birtokban lévő márka-készlet. — Nagy fizetésképtelenség Galgócon. Pozso­nyi itudósitónk jelenti: Eisler Dániel és Fiai, gal- góci cég a nyitrai törvényszéken a kényszier- egyezségi eljárás megindítását kérte. Passzívája 3 millió 422.714 cseh korona, aktívája csak egy­millió 153.737 cseh korona. Mintegy hatvan hite­lező van érdekelve a bukásban, köztük több bank. — Ruszinszkói kereskedők egymás ellen. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszin­szkói kereskedők megalkották a Pod'karpat- skaruszi Kereskedők Országos Egyesületét. Mikor már az egyesület működésbe kezdett, előállottak némely rutén kereskedők és tilta­koztak az ellen, hogy a ruszinszkói kereskedők egyesülete az „Országos*4 jelzőt vette be cí­mébe, holott ők — & rutén kereskedők, szám­szerűit harminchétén — ennek az egyesület­nek nem tagjai. E tiltakozásuknak kifejezést is adtak egy ruszin lapban. A cikk föl'hábo- rodással ir a zsidó és magyar kereskedők szervezkedéséről, mely a harminchetek nem­zeti önérzetét sérti. Tekintettel arra, hogy egy kereskedelmi egyesület nem faji, illetve nemzeti alapon szokott szervezkedni, hanem foglalkozás szerint, nem is szabadna nagyobb fontosságot tulajdonítani e harminchét „több­ség//* okvetetlenkedésének, de — mint jel­lemző tünetet — mégis meg kell örökítenünk, hogy ez is adatul szolgálhasson Ruszinszkó politikai közszellemének megállapításához. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jiudriSska 6. szám 1038 — A vagyondézsma no véli ár is rendezé­sét követelik a ruszinszkói kereskedők. Munkácsról jelenti tudósítónk: A munkácsi kereskedelmi kör egész Ruszinszkóra kiter­jedő mozgalmat kezdett, melynek célja Ru­szinszkó valamennyi érdekelt rétegének be­vonásával odahatni, hogy a törvényhozás a különleges viszonyok figyelembevételével Rusziinszkóra nézve novellát készítsen el a vagyondézsmát illetőleg. Munkácson ugyanis most kezdték meg a vagyondézsma és a va- gyonnövekedési adó kivetését és noha ért­hetetlenül hét lakat alatt őrzik a kivetési lis­tát, mégis szivárogtak ki hírek, amelyek sze­rint elképesztően súlyos összegekkel terhelik a vagyondézsmánál a munkácsiakat. A ke­reskedelmi kör elnöke, Engel Lipót, össze­hívta a kört s bejelentette, hogy a választ­mány mozgalmat indított a ruszinszkói or­szágos kereskedelmi egyesülés utján .alvég­ből, hogy Ruszinszkó speciális viszonyait a vagyondézsma kivetésénél a törvényt kiegé­szítő novella utján vegyék figyelembe. Rá­mutatott arra, hogy Ruszinszkó túlnyomó része csak 1919 május 1-én került cseh-szlo­vák impérrum alá és akkor az osztrák-ma­gyar bankjegyeket csak 10:6 arányban fo­gadták el, vagyis a kereskedők, de a lakos­ság többi része is 40 százalékot veszített á pénzén. Az 1920 október végén bekövetke­zett ipénzbeváltás alkalmával pedig negyed értékben, sőt sok esetben csak tized érték­ben cserélték ki a ruszinszkóiak pénzét. Ilyen körülmények között az itteni lakosság már bőven leadta a vagyondézsmát, amit a tör­vényhozás is tartozik figyelembe venni, leg­alább is annyiban, hogy ha már a pénzkicse­rélésnél visszatartott összegeket teljes érté­kükben nem is tudják be a vagyondézsma viketésénél, mindenesetre vegyék figyelem­be, hogy a köztársaságnak ez a legszegé­nyebb része százmilliókkal többet fizetett az államnak, mint a többi országrészek. Meg­nyugvással fogadták a kereskedők, hogy mozgalmuk nem lesz elszigetelt, mert Ru­szinszkó valamennyi politikai pártját hasonló akcióra hívják fel, ugy hogy a mozgalomban a lakosság minden rétege résztvesz. — „Dér slowakische Eisenhandler.“ Spányi Artúr szerkeszti a ‘„Szlovák Vaskereskedőt", melynek legutóbbi számából meg kell állapítani, hogy ez a második évfolyamában levő szaklap megerősödött és a szakmája komoly, megbízható orgánumává fejlődött. Az uj számokban Steril Zoltán mérnek tanulmányokat irt az anyagok tu­lajdonságairól és a gőzgépekről. Egy a ruszin­szkói gyáripar pangásának okairól irt cikk is a helyiviszonyok alapos ismereteiről tanúskodik. Reinhard Róbert prágai szakiró a nemzetközt kereskedelem gazdasági és történelmi fejlődésé­ről értekezik. Számos hír és szaktudósitás egé­szíti ki a nagy kcffiilitekintésael megválogatott anyagot. A vaskereskedők és a vasiparosok őszinte ragaszkodással és érdeklődéssel kisérik Szlovenszkónak ezt a tartalmas szaklapját, (e.) — Az uj magyar bortörvényjavaslat. A ma­gyar tfö!ldim,irveléiS!Ügyi mmfeztier a nemzetgyűlés elé terjesztette a 'bor előállításának, kezelésének és forgalmi árnak szabályozásáról és a borhamisítás tilalma zásáról szóló tövényjavysíatát. — A délivasut magyarországi vonalai fo­kozottabb állami ellenőrzés alá kerülnek. Budapestről jelentik: Az általános drágulás következtében megindult bérmozgalmak so­rába bekapcsolódtak most a délivasut alkal­mazottjai is. Követeléseik olyan horribilisek, hogy a magyarországi üzletigazagtóság azok teljesítését a vasút óriási megterhelése mel­lett volna képes csak teljesíteni. Ezért sürgős tárgyalásokba bocsátkozott az igazgatóság a kereskedelmi minisztériummal, amelynek közvetítését kérte arra, hogy a magyar kor­mány a vasút egyébként is alig bírt üzletme­netét nagyobb állami kölcsönszubvencióval támogassa. Ennek ellenében a magyar . kor­mány intenzivebb állami ellenőrzést és inge- renciát gyakorolhatna a délivasut magyaror­szági vonalai üzemében. — Erdélyben az idegenek biztosítási dijait lefoglalják a jóvátételek javára. Kolozsvárról je­lenük: Az eidélyi törvényszékek elnökei a követ­kező rendeletét küldték meg a biztosító társaságok igazgat óságainak: FelIhliivj'Ulk Lgfazgiaitó urat, hogy a volt elten sé.gfeis alait'trvalólkniak semmi körülmé­nyek között ne cffekitnálljanak biztosítási kifizeté- siekiet, hanem mihelyt ilyen prémium esedékessé válik, énről ralinkét azonnal értesítsen, hogy az illető összegnek a pátiziigymíniszteriumbu való átutalására a szükséges lépéseket megtehessék abból a déliből, hogy az illető összeg a háborús jóvátétel számlájára inaissék, a biztosított pedig a saját állaim ától nyerjem kártalanítást. Jelen rendelet figyelembe nem vétele az ön vállalata részére a törvényben és az igazságügy- nnlms'.zltcriu'ni 12914—1923. sz. rendeletében foglalt következményeket vonja maga után. A Balkán-valuták Prága, julius 7. A bolgár leva közvetlenül a bolgár ellen- forradalom kitörése előtt napról-napra felja­vult Zürichben, sőt amikor az ellenforrada­lom győzedelmeskedett, egy időre túlszár­nyalta a konkurrens valutát, a dinárt is. Ami­kor pedig nyilvánvaló lett, hogy Sztambulin- szky halott, az egy év előtt még három cen- timessel jegyzett bolgár valuta hirtelen nyolc centimesrc szökött fel a bolgár hely­zet tisztázódása után stabilizálta a túlságos magasságokba szökött lévát is és ma már ismét a dinár árfolyama alatt jegyzik Zürich­ben. A bolgár valuta hirtelen árfolyamemel­kedése mindenesetre annak a bizonysága, hogy a külföld már jóelőrc informálva volt, mi készül Bulgáriában, mert az ellenforrada­lom révén hatalomra került Cankov-kor- mánynak már az első távirati jelentéseikre előlegezte a leva-hausse bizalmát. A román kormány ismét nagy eröfeszi- téseket tesz a lei emelésére, hisz immár presztízskérdés számára, hogy a legyőzött országok valutája mellett el ne maradjon. Bratianu Vintika román pénzügyminiszter most Parisban, Rómában és I on Ionban ko­pogtatott külföldi kölcsönért, de lilába. Ro­mánia ugyanis még belföldi hitelezőit sem elégítette 'ki, a moratórium rendelettel pedig úgyszólván elkobozta a külföldi állampolgá­rok vagyonát. A román kormány .ezzel az intézkedéssel segítségére sietett ugyan a romániai kereskedő társadalomnak, de egy­általán nem helyesbítette a 'külföld vélemé­nyét a román vahlutáról. Ma már a görög pénzügyi körök is be­látják, hogy a valutajavulás sok hátránnyal is jár. Az athéni tőzsdét egy- hónapra be­zárták, az angol fontsterling 400 drachmáról 140-re esett, az értékpapírok árfolyama is ha­sonló mértékben csökkent, de amit a görög gazdasági élet megnyert a réven, azt elvesz­tette a vámon: a görög külkereskedelem pangásnak indirlt. Fizetésképtelenségek, bankkrachok és termelési válságok jelzik a valutáéin élik edés útját, éppúgy, mint annak idején a cseh koronáét. A bor-, olaj- és déli- gyümölcskivitel a drachma mai árfolyama mellett lehet elemié vált.--- Kereskedelmi titkárság lesz a prágai an­gol követségen. A Manchester Guardian értesü­lése szerint a prágai angol követségen kejreske- ctólmi titkárságot létesítenek. A M. G. rámutat arra, hogy a német márka esése következtében a cseh-szlovák kereskedelem mindinkább Anglia felé orientálódik. Anglia tehát nem nélkülözheti pjrágai kereskedelmi képviselőjét. >

Next

/
Thumbnails
Contents