Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-05 / 149. (302.) szám

Csütörtök, julius 5. karékossági elv alapján állítják össze. Ezen­kívül a kormánynak vállalkoznia kell to­vábbra is bizonytalan ideig arra, hogy a vá­rosok adminisztrációs alkalmazottait ugyan­azokban a segélyekben részesítse, amiket az államiak kapnak. Ezeket kérjük a nemzet­gyűlési képviselők álltai felterjesztett memo­randumban. Poincaré már szö^egezi az Írásbeli választ Londonnak — Nem búcsúzom. Ezt csak akkor fogom megtenni, ha fizikai és anyagi erőim elfogy­nak. A magyar fajvédelem eszméje szerin­tem olyan, amelyért lelkesedni kell. Évszá­zadokon keresztül küzdöttünk a Habsburg- uralom ellen, most szükséges, hogy fajunkat megvédelmezzük olyanoktól, akikkel nem méltó együtt élni. Biztosítom a pártot, hogy a fennálló differenciák ellenére lesznek pilla­natok, amikor egymás mellé kerülünk. Nagy Emil igazsáigügyminiszter, Ra­kó vszky Iván belügyminiszter és Mayer Já­nos felszólalása irtán a pártértekezlet véget ért. Uj képyiseSőjelfölt A Jánossy Zoltán mandátumának meg­fosztása miatt megüresedett Debrecen Hí. ke­rületi választókerületben a polgári párt Haendel Vilmos egyetemi tanárt jelölte. Magyar képviselők a kopenkágai interparlamentáris konferencián Az interparlamentáris uniónak augusztus közepén Kopenhágában tartandó huszon­negyedik konferenciájára Apponyi Albert gróf és Berzeviczy Albert vezetésével eddig ötven nemzetgyűlési képviselő jelentkezett. Parlamenti mozgalom a városok hitele érdekében A magyar városok országos kongresz- szusa értekezletre hívta össze azokat a nem­zetgyűlési képviselőket, akik mandátumaikat a városokban kapták. Ezen az értekezleten Szentpály István nemzetgyűlési képviselő előterjesztést tett, hogy szerkesszenek me- memorandumot a városok legszüksésebb igényléseiről, terjesszék egyértelmű határozat alapján a pénzügyminiszterhez. A városok helyzetéről Várhidy Lajos dr. a városok országos kongresszusának igaz­gatóis a következőket mondotta: — A magyar városok válsága olyan stá­diumba került, hogy ha sürgős segítség nem érkezik, ez a válság könnyen a végső össze­omlással járhat. A befolyt jövedelmek el­enyészően minimálisak ahhoz képest, amennyit a legszűkebbre mért kiadások ki­tesznek. Ilyenformán nem maradhatott más hátra, minhogy a kormányhoz forduljunk se­gítségért. A segítségnek elsősorban egy na­gyobb hitelben keli megnyilvánulni, amit a pénzügyminiszter engedélyez az állami jegy­intézet utján,,-Kölcsönt minden város kap­jon, még pedig szükséglete teljes értékében A kölesönkiutalás körül nem szabad érvénye­Páris, julius 4. (Havas.) Azok a közlések, melyeket Saint Aulaíre londoni francia követ tegnap Curzonnak tett, főként az általános alapelvekre vonatkoznak, azonban semmi­esetre sem képezték az angol memorandum válaszát. A franciák eljárásának célja az, hogy a francia álláspontot fokonként konkre­tizálják, hogy megszövegezhessék az angol memorandumra adandó teljes választ. A belga követ Curzonnak nem a szó szoros ér­telmében vett jegyzéket nyújtott át, hanem csak néhány személyes jellegű írott meg­jegyzést. A Petit Párisién szerint a francia kormány már dolgozik az angol memoran­dumra adandó válasz írásbeli megszövege­zésén. A Matin szerint a választ maga Poin- cáiré szövegezi. A belga választ átadták Londonban Brüsszel, julius 4. A londoni belga követ Curzon lorddal közölte a belga kormánynak az angol memorandum első két kérdésére adott válaszát. A belga válasz megegyezik a francia válasszal. Breitscheid Londonban Páris, julius 4. A Matin londoni jelentése szerint Breitscheid német szociáldemokrata képviselő Londonba érkezett, ahol a munkás­párt vezéreivel fog tanácskozni. A vatikáni német követ a pápánál Berlin, julius 4. Több római lap jelentése szerint Von Bergen, vatikáni német követ a PacelH nunciushoz intézett távirattal össze­függésben tisztelgett Gasparri bíboros államát kárnál. Vatikáni körök véleménye szerint a táviratnak nem volt az a célja, hogy a ruhr- vidéki passzív ellenállást elítélje, mint ahogy a pápának Gasparrihoz intézett levele sem tartalmazta a Ruhrmegszállás^ elítélésének a tendenciáját és a franciákat nem szólította fel arra, hogy csapataikat vonják ki a Ruhr- vidékröl. Mindkét okmánnyal csupán e két nép megértésének az útját akarta munkálni a pápa. A Berliner Tageblatt értesülése szerint a pápának Pacelli nunciushoz intézett táv­Berlin, julius 4. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Berliner Tageblatt római tudósítója illetékes vatikáni köröktől azt az értesítést kapta, hogy Jonart vatikáni francia követ a pápával közölte, miszerint a francia kormány a Vatikánnal nem köthet egyezményt, ha a Vatikán a pápa levelének Franciaország számára kedvezőtlen hatását nem ellensulyozza. A pápa csak e nyomás hatása alatt volt hajlandó a ruhrvidéki sza­botázscselekedeteket elítélni. Pacelli mmcius Cunonál Berlin, Julius 4. Pacelli nunclus ma dél­előtt Münchenből Berlinbe érkezett és Cuno kancellárral hosszasan tanácskozott. A pártvezérek a kancellárnál Berlin, julius 4. A birodalmi kancellár és a külügyminiszter ma tanácskozásokra hívta meg a pártvezéreket, hogy ve«ük a politikai helyzetet megbeszélje. A Vossische Zeitung szerint a tárgyalások redményétől függ, hogy a birodalmi gyűlés még nyári szünet előtt megtartja-e a külpolitikai vitát vagy pedig nem. Német helyett franciát lőtt agyon Páris, julius 4. A Havas-ügynökség je­lenti Aachenből: Két francia katonából álló járőr a grewenbreichi vasúti vonalat járta le. A járőrnek a töltés jobboldalán haladó tagja a sötétségben az „előirt felszólítás” után egy alakra rálött. Mikor a vérében fetrengŐ em­berhez sietett, akkor vette észre, hogy baj­társát lőtte agyon. „Németország természeti kincsei­nek a fele a franciáké" Az újjáépítési vita a francia parlamentben Páris, julius 4. A képviselőház mai ülésének programján az újjáépítési költségvetés vitája sze­repelt. Eymond előadó közölte, a házzal, hogy. a költségvetés ebben az évben 13.316,824.493 frank­ra rúg. Franciaország eddig 100, Belgium pedig 50 milliárdot előlegezett Németország számára és mindkét nemzet még csak az újjáépítésnek a felét végezte el. Az előadó ezután az uj német javas­latokból beszélt és kijelentette, hogy Németor­szág gazdasági helyzete ragyogó, produktivitása nőttön-nő, kereskedelmi flottája erősödik, a nő­sülnie annak az ismert „takarékossági kor- mánye'ívnek”, mert különben nem érnénk el célt, de a városok hiteligényeiket már a ta­irata a francia kormánynak a Vatikánnál ki­fejtett nyomása eredményeként történt. — Bergen követet tegnap a pápa kihalgatáson fogadta. Tárcarovatunk: Szombat: Bolgár Mózes dr.: A zsákmány. Vasárnap:M é c s László: Két nagybátyám. (Vers.% Szederkényi Anna: Az apasági törvény. Levél Phrynéhez Irta: Merényi Gyula Itt köd tanyáz, a sarkon rém a poszt, Kopár szemekből gond ugat idétlen, Ereszről vér csorog, prófétaszó igétlen, Nem sújt, nem áld... s az orkán eltapos. Lépted tiindérneszét ki hallja itt, Csodának édes életed ki érzi? Szemed tavát a búnak holdja vérzi, És enszlvedbe törnek jajfald. Kék messze mágiáznak éden estek. Hol Vénusz tükre táncos, büszke tested, S Apolló játszott bűvös hegedűn. Csak ülsz íakó szobán s a csend iszapja lep be, A napjaid halottan hullanak öledbe, S Hellász ege örökre messze tűn. Prága, 1923. Márija bűne — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Ferenczi Sári Duino Bartolomeo levelet ir Spalatóbói barátjának, Luca Paladinuak Ragujába, anno domini 1574. Amico mio, hasztalan vártok rnég haza engem. Kedves anyám hiába sírja vörösre drága szemét. Az én szép jegyesem Ivanizza nem jön még velem Ragu Sába. Elbervadt menyegzői vörö s r ó zsakoszor úja, fekete sza­lagot font szép szőke hajába és hiába szá- ritgatom omló könnyeit, mert újak fakadnak végnélkül szomorú szeméből. Ivanizza, a da­los pacsirta, hallgatag lett és csendes, mint a fehér hó. amely a Mosor csúcsát boritja. Most junius van, virágzik a miirtns, narancs- virágillattal van tele a levegő, a legszebb spaNtói lány a jegyesem, kezembe teszi fe­hér kezét, ha leszáll az alkony és mégis fe­kete bánat szállta meg a lelkem, mert nem jön velem oltár elé jövő tavasz előtt az én szép kedvesem, Ivanizza. És én nem ha­gyom el őt, együtt sírok vele, amíg ő sir és mosolyogni fogok, hja megint mosoly fakad piros ajka körül. Azért hiába vártok engem haza Ragusába jövő tavaszig. Májusban, egy héttel az esküvőnk előtt köszöntött be hozzánk a bánat. Együtt ül­tünk a nagy teremben, tiszteletreméló apó­som, Grogon Vornlch házában*, Ivanizza, a húga Márija, apja, az anyja, a két bátyja, meg én. Ivanizza minduntalan az ablakhoz szaladt, a szolgáló lány át, Stanit várta haza. akit a bazárba küldött rózsaolajért. Stani soká maradt oda, Ivamizza türel­metlenül toppiíitott lábával amiért jóságos anyja meg is fedte őt. Én Sirasz rózsáskert­jeinek minden illatát Ígértem neki, ha Stani nem jön vissza. Bár ne jött volna, de Stani visszajött. Csupa ragyogás volt az arca, mikor a terembe lépett. Átadta Ivanizzának a rózsaolajat és az én kedvesem orrához emelte az eziistdugós kék üveget. — Jóságos ég, ilyet még nem szagol­tam! — kiáltotta. — ’A szűz Mária palástja sem lehet ennél illatosabb. Jóságos anyja keresztet vetett és újra megfeddé leányát. — Hogy hasonlíthatsz te ilyen pogány holmit a Madonna szent köntöséhez? — Bizony, igazi töröknél is vettem — dicsekedett Stani. — Erigy, te hóbortos — szólalt meg most tiszteletreméltó apósom. — Amióta ha­talmas és kegyes urunk, Velence, békét kö­tött ellenségünkkel, a törökkel, az Igazságos isten haragja verje meg őket, van elég po­gány kufár a spalatói bazárban. — Ilyet, amilyen ez, még sohasem lát­tam — nyelvelt Stani. — A spalatói asszo­nyok mind nála vásárolják a mézet, a viaszt, a sok drága esszenciát. Adelnck nevezik őt a törökök, de a mieink csak a szép Adelino- nak. Két szolgával jár be a bazárba minden­nap, dióbarna lován arannyal hímzett a vö­rösbársony nyereg, ékesebb a ruhája, mint egy hercegé és fényesebb a szeme a kar- bunkülusnál. A törökök irigylik őt, a spala- tóiak megbecsülik és körülállják a sátorát a lányok meg az asszonyok. — A Madonna vegye el a szeme világát minden keresztény némbemek, aki hitetlen­re veti tekintetét — mondta tiszteletreméltó apósom. — Ök is emberek, apám — szólalt meg szelíden Márija. Haragosan nézett szép lányára az igaz­ságos atya: — A török nem ember, .a török kutya! — Nézzük meg őt — könyörgött az én kedvesem. — Nézzük meg a török kutyát, a szép Adelinót Ugy-e, Márija, vegyünk ne­ked is rózsaolajat nála? Marija bólintott, Márija mindent akart, amit Ivanizza csak óhajtott Mártija csendes volt és hallgatag szelíd, mint egy galamb, nem olyan vidám, dalos madár, mint az én pacsirtám. Ivanizza addig könyörgött, míg derekunkra nem öveztük kardunkat, én meg a bátyja Gregor, fehér fátylat nem kötött fejére Márija és el nem indultunk vele a bazárba. Hogy a jóságos isten haragja sújtott volna le a pogány Adeliiuóra, mielőtt odaér­tünk a sátrához. A spalatói asszonyok utal nyitottak a bársonyba, selyembe öltözött, szép Vornich-lányok előtt és Ivanizzám egy üveg rózsaolajat kért nevető szájjal a szép töröktől. Mert az isten, akinek utjai kifiir- készhetetlenek, csakugyan szép arccal áldot­ta meg hitetlen szolgáját. Bár a ragya verte volna ki inkább és dögkeselyűk vájták volna ki szemét, amelyet Marijára szegezett. Ivanizzának nyújtotta az üveget és Má- riját nézte. Bűbájos, gonosz ereje lehetett annak a fekete szemnek, mert Márija le­hunyta az Övét, mint egy halott és fehérebb lett az arca. mint habfehér fátyla a fején. Gregor karonfogta a bugát és elvezette a sátor elöl. Én odadobtam a tallért a török lába elé, aki szótlanul állt fel és hosszan né­zett Márija után. És a szemérmes Márija is met nagykapitalisták pedig olyan mértékben gaz­dagodnak, amily mértékben a márka elértéktele­nedik. Németország semmit sem tesz, hogy a költségvetési egyensúlyát helyreállítsa, a fran­cia állampolgárok több adóval vannak megter­helve, mint a németek. Franciaország mást nem akar, csak a versaillesi békeszerződés végrehaj­tását. A vita első szónoka Habért képviselő. Ter­mészetesnek tartja, hogy Franciaország nem egyezhet bele annak a jóvátételt összegnek a le­szállításába, melyet a londoni fizetési tervezet megjelöl. A szónok kifejtette, hogy számit arra, hogy a jóvátételt Németország nemzetközi köl­csön igénybevételével fogja fedezni. A dologi szállítmányokra vonatkozólag ajánlja, hogy a francia gyarmatok vasúti építkezéseinek anyagát német cégekkel szállíttassák. A szónok a Ruhr- megszállást helyesnek tartja s kijelenti, hogy Németországnak nem marad más választása, minthogy megegyezzen Franciaországgal a né­met természeti kincsek közös kizsákmányolása tekintetében. Rövid szünet után Inghees szocialista képvi­selő emelkedett szólásra s megemlékezett azok­ról a botrányos spekulációkról, amelyeket az ille­tékesek a hadikárosultak kártalanítási akciója alatt elkövettek. Re-ibel, ujjáépitésügyi miniszter válasza után az ülést elnapolták. Páris, julius 4. (Saját tudósítónk távirata.) A parlament ülésszaka julius 13-5g fog tartani. Ki lösz Nagy képviselő utóda? A pozso­nyi németnyelvű kormánylap arról vél tud­ni, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság legközelebb fog foglalkozni Nagy Gyula kommunista képviselőnek ügyével és mivel kétségtelenül megállapítást nyert, hogy Nagy nem cseh-szlovák állampolgár, mandá­tumát meg fogják semmisíteni. Utóda Mikié Vince nagyhindi gazda lesz, aki a szociál­demokrata párt listáján szerepelt a választá­sok alkalmával. Ez a Mikié állítólag a Csán- kí-Neuman-párt felé tájékozódik és a legkö zelebbi napokban ebbe a pártba fog belépni. Ha ez a hír igaznak bizonyul, akkor Mikié bizonyosan nem lesz soká képviselő. A vá­lasztási bíróság Vrbenskyék ügyében ugyan­is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mandátum tulajdonosa a párt és Vrbenskyé- kiat megfosztotta a mandátumuktól azért mert időközben megszűntek a cseh nemzeti szocialista párt tagjai lenni, amelynek listá­ján bekerültek a parlamentbe. Ha Mikié Vira ce, akit a magyar-német szociáldemokraták Listáján jelöltek, csakugyan kilép a pártjából és C s ánkteNeumanékhoz csatlakozik, úgy a választási, bíróság gyakorlata szerint nem lehet képviselő, mert hiszen mandátumának tulajdonosa a magyar-német szociáldemo­krata párt. Mégsem tudjuk elhinni, hogy a bíróság egy kormánypárti képviselő eseté­ben másként Ítélkeznék, mint akkor, ha el­lenzéki képviselők mandátumát kell meg­semmisíteni. visszanézett. Most pirosabb volt az arca a piros rózsánál és remegett a szája, mint egy vergődő madár szárnya. Estig nem szólt egy szót sem Marija. A menyasszonyi zsebkendőt hímezte Ivaniz- zának és csak én, boldogtalan, láttam, amint titokban egy-egy könnyet töröl bele a drága keszkenőbe, amelyen minden öltést mosoly­nak kellett volna kisérni. Tiszteletreméltó szülei nem vettek észre semmit és nem tuda­ta senkii más, csak Ivanizzám, hogy egész éjjel sírva imádkozott a húga kis szobájuk­ban a Madonna rózsakoromás képe előtt. Stand hozta a hirt reggel, hogy a szép Adielino eltűnt a bazárból és hasztalan vár­ták őt vissza a spalatói asszonyok három napig. Hova lett? A Vornieh-ház körül les- kelődött lopva. Mert most már tudom, hogy csak ő lehetett az a feketeköpenyes sötét alak, akit este eltűnni láttam a ktis utcában, mikor hazamentem Ivanizzámtól. Miért nem világosította meg a hatalmas isten akkor a telkemet? Miért nem mentem utána, miért nem űztem ki kardommal hitetlen lelkét po­gány testéből? Miért? Másfelé járt az én gondolatom. Négy nap múlva a spalatói dóm oltára előtt fogunk térdelni, én meg Iva- mizza! Folyt is a készülődés a Vorach-házban, már minden kész volt a lakodalomra. Az én szép kedvesem sorra próbálta fel a ruhákat, a fátylakat, úgy vesztette el valahogyan egyik gyöngyös fülbevalóját is. Keserves sírásra fakadt A keresztanyjától kapta volt, a szentéletü Ivanizza nővértök aki egy éve halt meg a iráni kolostorban és rossz jelnek vette, hogy most veszett el éppen a párja annak, ami páros volt. Meg aztán olyan jól is illett neki, mint semmiféle más fülönfüggő a világon. Soká tartott amíg rá tudtam beszélni, hogy menjünk le a bazárba, vegyünk egy másik éppen olyan függőt, szenteltessük meg a domonkosremii barátok templomában, ahol gyóntató atyja, a feddhetetlen életű fráter Damiano, majd le imádkozz a rólunk a go­nosz jóslatot

Next

/
Thumbnails
Contents