Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-26 / 167. (320.) szám
üsBttfrtSE. fu!ft« 2ó. 3 „Blöff... vagy csakugyan uj Szófia" készül Zágrábban Belgrád, julius 24. (Jugoszláviai szerkesztőségünktől.) A belgrádi „Politika", amely a kormánypárt legelterjedtebb és súlyos hangú orgánuma, egy igen 'komoly és közismert politikus nyilatkozatát hozza a horvát helyzetre vonatkozólag. A nyilatkozat valóságos vészkiátás: — Mentsétek meg gyorsan az állam egységét! Elkövetkeztek az utolsó pillanatok! Ha Szerbia, ha a kormány nem kezdi meg még ma a mentési munkát, holnapig már minden késő lesz. Minden kész már a fölkelésre, minden megtörtént már az uj köztársasági kormány megalakítására s a külföld beleegyezése az uj állam elismeréséhez Is megvan már. Megalakult egy nagy horvát hadsereg és ezt Zágrábban minden veréb csiripeli már. A szer- bek elleni gyűlölet elérte már tetőfokát. A Délszláv Nemzeti Tanács legexponáltabb tagjai átpártoltak már a horvát blokkhoz. Ha Szerbia akarta volna az amputációt, nem dolgozhatott volna másképpen. Ha az Időt tovább vesztegetjük beszédek tartásával és újságcikkek Írásával: minden elveszett és egy szép napon a világ egy uj „bolgár forradalom4* hírére fog ébredni — Nevemet ne közöljék, mert agyonütnének. Rázzanak föl mindenkit, mert itt az utolsó óra! A „Politika", amely politikai dolgokban nem reflektál az objektivitás elnevezésére, a nyilatkozathoz mindössze csak annyit fűz: „Blöff?... vagy csakugyan uj Szófia?!" Pasics Radlcs dien Belgrád, julius 25. (Jugoszláviai szerkesztőségünktől.) A radikális párt tegnap a röde- ralisztikus törekvésekkel foglalkozott zárt ülésen. Pasics nagy beszédében kijelentette, hogy a Jugoszláv államot vérrel teremtették meg s hogy a fennálló törvényeket minden polgárral szemben alkalmazni fogják. Radics sohasem akarja végső követelését előadni s ez azt a benyomást kelti, hogy céljai nem tisztességesek. Radics a mai helyzetet akarja fönntartani, hogy tovább agitálhasson. Általában az a követelés hangzott el, hogy a kormány határozott magatartást tanúsítson. Mussolini Caesar diadaiszekeren Egy beszéd az olasz kamarából, melyet a cseh-szlovák sajtóiroda elhallgatott Prága, julius 24. Az olasz lapokban olvassuk, hogy Giunta olasz képviselő, a legelszántabb íascisták egyike, az olasz kamara julius 13-iki ülésén a következő fenyegető beszédet mondta: — Nem tetszik Franciaországnak és Angliának, mikor azt hallják Mussolinitól, hogy a íasciz- rnus, mely Róma és Velence tradícióit ismét egyesíti, arra törekszik, hogy megteremtse az imperialista Olaszországot, mely vissza fogja szerezni Tuniszt, Északafrikát, Máltát, Korzikát és Dalmáciát... Nem tetszik nekik, hogy Olaszország utjain viruló és izmos fiatalság menetel s már a harc dalait zengedezi... Dicsőséges Mussolini! Hagyd, a libák hadd verdessék szárnyaikat és haladj tovább győzelmes utadon a diadalszekéren, mely elé Caesar paripái vannak fogva. — Mussolini, a diktátor, ott ült a miniszteri padban és nem válaszolt semmit. A kamara elnöke szintén nem szólott közbe, sőt csak nem is csöngetett. A dél izzó ege alatt nem izgulnak föl az emberek ilyen csekélységeken. Azonban Marseillesfoen, hol nagyon sok olasz újságot olvasnak, Giunta ékesszólása annál nagyobb visszhangot keltett. »♦♦♦♦»♦»♦»»»»»»»♦»♦♦»♦»♦♦»»♦♦»»»»♦♦♦»»♦♦»»♦»»»♦» Pesti dlvötreneszánsz Divatos zsebkendők A legszebb zsebkendő Stuart Mária birtokában volt Nehéz, a sűrűségtől szinte mélyfehér, csaknem krémszínű selyemből készült, szélei csülagcaíkkokba rajzolva, slingelve. A cakkok belseje egészen b©hímzett apró, lyukacsos virágmotiv uniókkal, irizáló ind ázatta!. Az anyag finom volt Díszruhájának drága selyméből való. A hímzés tökéletes, komoly és előkelő, minden ajour nélkül, csupán a cakkokat foglalták be muzeális igaz csipkekeretbe. Soha senki se kívánta utánozni azt a királyi zsebkendőt! Nehézkesnek találták. A selyem zsebkendő uj anyagból, köny- nyü japán, vagy crépe georgette-ből készül. Legszebb az éjkék színű, melynek sötét alapját barnás-zöld, vérpiros-tompaszürke- lila lóitokkal batikolták úgy, hogy harmonizáljanak. A sötétzöld., a lila, a fehér alap is nagyon szép. Minél nagyobb a kendő, annál elegánsabb. A piros sziliektől a jó ízlés tartózkodik. A fehér honba tiszt, a nancouk ohiffon és a lenvászon kendőcske virágkorát éli. A horgolás művészetét fejlesztette ki ez a divat. Olyan csipkemintákat sohase láttak, mint a pici zsebkendők szélein. Pár hónap alatt fejlődött ki ez a művészét, az egyszerű, szabályosan egymásra következő négyszögafaku lyukacska mintából és már tökéletes. Hajszálvékony finom cérnából készül, az ajourozott zsebkendőszélbe behorgolva. Négy sarkon alig észrevehető két palákás minta szabályozva, hogy bő, vagy szűk ne legyen a csipke. Mind a négy szélén, pontosan kirajzóivá a középrészen, négy-négy stilizált, pici rózsamotivum, levelek és indák nélkül élénkíti a hatást, melyre a modern nő. aki sokat jár színházba, azt mondaná: levegős! A zsebkendő belsejében finom tüajour motívumok rajzolódnak, körülfonva hajszálíi- nom hímzéssel, vagy élénkítve beapplikált, ezüstkorona nagyságú recemotivummal. Berendy Katalin. sok reménységgel. Ahol a Magyar Közművelődési Egyesültet és a Vármegyei Kaszinót kétszer oszlatják föl s ahol a közigazgatási bíróságnak kétszer kell a maga megsemmisítő juriszdikcióját alkalmazni s ahol újra várjuk, hogy a két egyesületet a minisztérium újra föl fogja oszlatni — ott kulturális szabadságról egyáltalán nem lehet beszélni. — Az iskolaügyek? Itt előreveti árnyékát a járási terület megkorrigált nemzetiségi statisztikája. — a gimnázium államosítása s az a be nem tartott miniszteri Ígéret, hogy az elvett földművelési iskolának párhuzamos magyarnyelvű osztályait fölállítják. Szerintem megszívlelendő igazság, hogy a nemzeti kultúra minden erőszak dacára is a nemzet kezében miarad, ha a -nemzet a nemzeti érzéshez és Öntudathoz hü marad. A közgazdasági és kulturális élet Rimaszombatban Törköly József dr., a gömöri magyarság nyelvi és kulturális sérelmeiről, a délszlovenszkái választások várható eredményeiről Rimaszombat, julius 25. (Kiküldött tudósítónktól.) A gömöri részek tegnapi székvárosa is fel ebénul tan, tele aggodalommal tekint a szlovenszkói magyarság borongós egére s keresi holnapjának derűs sugarát. Az elhatárolás, a köz- gazdasági válság s különösen a kormányzati hatóságok jóakaratának hiánya miatt ipar. kereskedelem le gyöngült, a kulturális élet •halódik, de a rimaparti magyarság nemesik kétségbe, sőt okos gazdasági és- politikai szervezkedésével megépíti boldogabb jö- vőijét. A gömöri -magyarság -száz sérelméről, ezer bajáról, mégis építő munkájáról ad számot Törköly József dr.-nak, az Országos magyar kisgazda-, íöldmives- és kisiparospárt körzeti elnökének alábbi nyilatkozata: A magyarság nyelvi sérelme — Rimaszombat az uj közigazgatási beosztásban úgyszólván csak vegetál. Az uj közigazgatási járásba azzal a tervvel illesztették belé, hogy megfojtsák magyarságát A várost, mióta -a járáshoz tartozik s a járási főnök által vezetett, de -még meg nem született járási választmány igazgatja, a -nyelv- használat szempontjából a járási tisztviselők törvénytelenül kezelik. A nyelvtörvény ugyanis ahhoz köti a nyelvtörvény által biztosított kisebbségi nyelvhasználati jogot, hogy a járásbiróság területén van-e 20 százalékos nemzeti kisebbség. A rima-szombati járásbiróság -területén 20 százaléknál jóval •nagyobb számú a magyar nemzetiségű lakosság. A járási közigazgatás mégis figyelmen kívül hagyja a törvény parancsát s a közigazgatási járás nemzetiségi statisztikáját veszi irányadónak. Persze a járás területéhez csatoltak három nagy nógrádi szlovák ■községet s vagy hat-hét szlovák községet a ratkói járásból, hogy így a magyar okát megfoszthassák törvényadta jogaiktól. így történik azután, hogy a járási hatóság minden kiadmánya, hirdetménye kizáróan szlovák nyelvű, amit a város lakosságának kilencven százaléka meg nem ért. — S ezen a törvénytelen eljáráson az egyébként konci-Má-ns járási főnökség nem akar változtatni. Úgy látszik, megvárja, míg a -közigazgatási bíróság oktatja ki a törvény tiszteletére. — A nagy megy ének beígért áldását nem élvezzük, de hátrányait keservesen érezzük. A nemzetiségi elvnek ez a rendszer élő cáfolata. Pedig a köztársaság elnöke a nemzetiségi elv diadalaként kívánta — Írásai és -nyilatkozatai szerint — a köztársaságot felépíteni. Városi gazdálkodás — A városnak nagy vagyona van ugyan, de ez a vagyon immobil és alig jövedelmez. A sürgető feladatok egész sora vár megoldásra, de pénz híján semmis-e mozdul előre. A besztercebányai cseh-sz-lovák takarékpénztár megszavazott Rimaszombatnak jelentős, jelzáloggal biztosítandó kölcsönt s mikor a város a 'kölcsön reményében hozzáfogott a rendezés megkezdéséhez, akkor kijelentette a pénzintézet, hogy közbejött akadályok miatt a kölcsönösszeget nem folyósíthatja. A közbejött akadály valószínűleg Rimaszombat magyarsága. A város gazdasági helyzete így nem valami rózsás. A város tisztviselői, választottak, kinevezettek egyaránt, megállják helyüket. Főtörekvésük, amit az állami igazgatásnak is magáévá kellene tennie, hogy a nép elégedett legyen munkájukkal. Örömmel jelenthetem ki, hogy a városnak annyira szükséges kölcsönösszeget egy tőkeerős pénzintézet legközelebb folyósítani fogja s így a pénzügyi nehézségek a közel jövőben meg fognak szűnni. Vigasztalan közgazdasági helyzet — A közgazdasági helyzet bizony nagyon rossz városunkban. A Gömörmegyei Nép- és Iparbank fölszámolása mindent megrázott. Még a legerősebb pénzintézetet, a Rimaszombati Takarékbankot is. Ezt a pénzintézetet is megrohanták a betevők s körülbelül öt millió koronát vettek ki a bankból. A hadikölcsön, a magyar papírok, a magas valuta folytán bekövetkezett egy eddig tán soha át nem élt nehéz közgazdasági helyzet. A rendkívüli nehézségek leküzdhe- tésére volt kénytelen a Rimaszombati Takarékbank moratóriumot kérni, de máris alapos remény van arra, hogy a gömöri magyarság közgazdasági életének ez a régi szi-klavára újjá és erőssé fog éledni. A betevők maguk akarják most az intézetet talpraállítani. — Természetesen a pénzintézetek válsága, a sok kényszeregyezség, a rossz mezőgazdasági viszonyok, a kétségbeejtő ipari pangás a közgazdasági életet majdnem teljesen megölték. Mindenki sokat vesztett, sokan mindent s a vérvesztés még ma is tart. Kulturális életünkről se beszélhetünk A községi választások — 'A községi választások, ha a törvény és Igazság jegyében fognak lefolyni, úgy Rimaszombatban, mint Délszlovenszkón a magyarság föltétien győzelmével fognak végződnni. — A fontos az, hogy minden magyar egy magyar ellenzéki pártban tömörüljön, bármely párt legyen Is az egyébként. — A pártvezetőség kooperál a többi pártvezetőséggel s az egységes fronton győz. Nálunk, a régi Gömör-ben, a má pártunk győzni fog, mivel nálunk minden kis faluban még a legkisebb ember is tudja, hogy mivel tartozik nemzetének s hogy a legfontosabb minden községnek arra bizni köz- igazgatásának vezetését, akit a vérünkből való vér s a szeretet fűz a község földjéhez s annak lakosaihoz. Győzelmünk különben is az igazság győzelme lesz. Prónay provokáltatta Bethleni Saját segédeit is provokáltatta Prónay — Megindult Ulain ellen a bírói vizsgálat — Szombaton véget ér a miniszterelnök beszédével az indemnitás vitája Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés izgalmas napjai elmúltak. AzUlain-ügy aktáit tegnap lezárták a nemzetgyűlés színe előtt és a Ház ma újból folytatta az indemnitási vitát. Politikai körökben, mint tényt emlegetik, hogy a vita még ezen a héten a véget ér és legkésőbb szombaton sor kerül a miniszterelnöknek vitazáró beszédére. A mai ülés iránt annak ellenére, hogy interpellációs nap van, alig mutatkozott érdeklődés. Mindössze hat interpellációt jegyeztek be az interpellációs könyvbe, noha egy héttel ezelőtt tizenhét volt a bejegyzett interpellációk száma. A folyosókon is alig lézengett egy-két képviselő, úgy hogy az ülést is csak késéssel tudta megnyitni Huszár Károly alelnök. A ház erősen várja az augusztus 10-ikét, mikor is a nemzetgyűlés szabadságot kap és csak októberben ül újból össze. Az indemnitási javaslat elfogadása után már csak néhány sürgős javaslatot tárgyalnak le, igy a többi között a pénzügyminiszternek a tisztviselők létszámának redukálásáról, illetve végkielégítéséről szóló javaslatát. A földreformnovellát lehet, hogy még a szünet előtt a Ház elé terjeszti a földmivelésügyi miniszter, de tárgyalására csak az őszi ülésszakban kerül sor. A nemzetgyűlés ülése A mai ülést tizenegy órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Horváth Zoltán függetlenségi, a miskolci katolikus főgimnázium Habsburg-progandája ügyében intéz kérdést a miniszterelnökhöz. Az intézet értesítője fölemlíti, hogy Ottó nevenapján az intézet nem tartott előadást, hanem misét rendezett és hódoló táviratot küldött Ottónak. Követeli, hogy nemcsak a köztársasága propogandát üldözzék, hanem a Habsburg-propoganda elfotását is komolyan vegyék. Hegedűs György több interpellációt szándékszik elmondani a parlamentben és sajtóban folyó izgatásról, a közjogi intézmények megtámadásáról, valamint a szabadkőművességről és a köztudatban lévő megvesztegetésekről. Ruppert Rezső „A vitás debreceni mandátum" címen interpellál. Prónay újból provokáltatta Bethlen miniszterelnököt A Bethlen-Prónay ügyben ma váratlan fordulat következett be. Prónay Pál az ismeretes jegyzőkönyvi elintézésbe nem hajlandó belegyezni azzal a megokolással, hogy a jegyzőkönyvet anélkül zárták le, hogy őt értesítették volna a jegyzőkönyv tartalmáról. Saját segédeit: Jankóvich-Bésan Ede grófot és Láng Mihály bárót ma délelőtt Abonyi András ezredes és Rácz Vilmos utján provokáltaíta, délben pedig Bethlen István gróf miniszterelnököt szólította föl elégtételadásra. Miért maradt el Karafiáth interpellációja ? Jelentettük, hogy Karafiáth Jenő, a nemzetgyűlés háznagya, az Ulain-üggyét kapcsolatosan „Modem íélekvásárlás" címmel sürgős interpellációt jegyzett be, amelyet azonban nem mondott ei Az interpellációról és annak elmaradásáról Karafiáth képviselő kijelentette, hogy interpellációját azért vonta vissza, mert az Igazságügyminiszter felszólalása után tárgytalan a kérdés. A nemzetgyűlésből A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén Hébert Ede a zalaegerszegi internáló-táborról beszélt. Az internáltakkal többnyire brutálisan bánnak. Kegyetlenség a tábort föntarta- ni, Elmondta, hogy két rendőr az együk internáltat karddal annyira megvagdosta', hogy a szerencsétlennek a karját amputálni kellett, vérmérgezést is kapott és most halálán van. A kormányt törvénytelenséggel vádolta, amiért az elnök megintette. Ezután a 'bírói Ítéletekről beszélt. Néhány ítéletet igazságtalannak tart s azt kérdi, hogy lehet valakit izgatásért öt évre eÍtélni, ö nemzet- gyűlési képviselő létére nem mer künn beszédet mondani, mert ha két hamis tanú akad, az osztálybiróság elitéli. (Az ©kök ezért rendreutasitotta.) A büntetőtörvénykönyvnek az izgatásra vonatkozó szavait meg kell változtatni, mert lehetetlenség, Az egész életre sióié óra
