Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-26 / 167. (320.) szám

üsBttfrtSE. fu!ft« 2ó. 3 „Blöff... vagy csakugyan uj Szófia" készül Zágrábban Belgrád, julius 24. (Jugoszláviai szerkesztőségünktől.) A bel­grádi „Politika", amely a kormánypárt legel­terjedtebb és súlyos hangú orgánuma, egy igen 'komoly és közismert politikus nyilatkoza­tát hozza a horvát helyzetre vonatkozólag. A nyilatkozat valóságos vészkiátás: — Mentsétek meg gyorsan az állam egy­ségét! Elkövetkeztek az utolsó pillanatok! Ha Szerbia, ha a kormány nem kezdi meg még ma a mentési munkát, holnapig már minden késő lesz. Minden kész már a fölkelésre, min­den megtörtént már az uj köztársasági kor­mány megalakítására s a külföld beleegyezése az uj állam elismeréséhez Is megvan már. Megalakult egy nagy horvát hadsereg és ezt Zágrábban minden veréb csiripeli már. A szer- bek elleni gyűlölet elérte már tetőfokát. A Délszláv Nemzeti Tanács legexponáltabb tag­jai átpártoltak már a horvát blokkhoz. Ha Szerbia akarta volna az amputációt, nem dol­gozhatott volna másképpen. Ha az Időt tovább vesztegetjük beszédek tartásával és újságcik­kek Írásával: minden elveszett és egy szép napon a világ egy uj „bolgár forradalom4* hí­rére fog ébredni — Nevemet ne közöljék, mert agyonütnének. Rázzanak föl mindenkit, mert itt az utolsó óra! A „Politika", amely politikai dolgokban nem reflektál az objektivitás elnevezésére, a nyilatkozathoz mindössze csak annyit fűz: „Blöff?... vagy csakugyan uj Szófia?!" Pasics Radlcs dien Belgrád, julius 25. (Jugoszláviai szerkesz­tőségünktől.) A radikális párt tegnap a röde- ralisztikus törekvésekkel foglalkozott zárt ülésen. Pasics nagy beszédében kijelentette, hogy a Jugoszláv államot vérrel teremtették meg s hogy a fennálló törvényeket minden polgárral szemben alkalmazni fogják. Radics sohasem akarja végső követelését előadni s ez azt a benyomást kelti, hogy céljai nem tisztes­ségesek. Radics a mai helyzetet akarja fönn­tartani, hogy tovább agitálhasson. Általában az a követelés hangzott el, hogy a kormány határozott magatartást tanúsítson. Mussolini Caesar diadaiszekeren Egy beszéd az olasz kamarából, melyet a cseh-szlovák sajtóiroda elhallgatott Prága, julius 24. Az olasz lapokban olvassuk, hogy Giunta olasz képviselő, a legelszántabb íascisták egyike, az olasz kamara julius 13-iki ülésén a következő fenyegető beszédet mondta: — Nem tetszik Franciaországnak és Angliának, mikor azt hallják Mussolinitól, hogy a íasciz- rnus, mely Róma és Velence tradícióit ismét egyesíti, arra törekszik, hogy megteremtse az imperialista Olaszországot, mely vissza fogja szerezni Tuniszt, Északafrikát, Máltát, Kor­zikát és Dalmáciát... Nem tetszik nekik, hogy Olaszország utjain viruló és izmos fiatalság menetel s már a harc dalait zengedezi... Di­csőséges Mussolini! Hagyd, a libák hadd ver­dessék szárnyaikat és haladj tovább győzel­mes utadon a diadalszekéren, mely elé Cae­sar paripái vannak fogva. — Mussolini, a dik­tátor, ott ült a miniszteri padban és nem vá­laszolt semmit. A kamara elnöke szintén nem szólott közbe, sőt csak nem is csöngetett. A dél izzó ege alatt nem izgulnak föl az emberek ilyen csekélységeken. Azonban Marseillesfoen, hol nagyon sok olasz újságot olvasnak, Giunta ékesszólása annál nagyobb visszhangot kel­tett. »♦♦♦♦»♦»♦»»»»»»»♦»♦♦»♦»♦♦»»♦♦»»»»♦♦♦»»♦♦»»♦»»»♦» Pesti dlvötreneszánsz Divatos zsebkendők A legszebb zsebkendő Stuart Mária bir­tokában volt Nehéz, a sűrűségtől szinte mélyfehér, csaknem krémszínű selyemből készült, szélei csülagcaíkkokba rajzolva, slingelve. A cakkok belseje egészen b©hímzett apró, lyukacsos virágmotiv uniókkal, irizáló ind ázatta!. Az anyag finom volt Díszruhájának drá­ga selyméből való. A hímzés tökéletes, ko­moly és előkelő, minden ajour nélkül, csupán a cakkokat foglalták be muzeális igaz csip­kekeretbe. Soha senki se kívánta utánozni azt a ki­rályi zsebkendőt! Nehézkesnek találták. A selyem zsebkendő uj anyagból, köny- nyü japán, vagy crépe georgette-ből készül. Legszebb az éjkék színű, melynek sötét alapját barnás-zöld, vérpiros-tompaszürke- lila lóitokkal batikolták úgy, hogy harmoni­záljanak. A sötétzöld., a lila, a fehér alap is nagyon szép. Minél nagyobb a kendő, annál elegán­sabb. A piros sziliektől a jó ízlés tartózkodik. A fehér honba tiszt, a nancouk ohiffon és a lenvászon kendőcske virágkorát éli. A horgolás művészetét fejlesztette ki ez a divat. Olyan csipkemintákat sohase láttak, mint a pici zsebkendők szélein. Pár hónap alatt fejlődött ki ez a művé­szét, az egyszerű, szabályosan egymásra kö­vetkező négyszögafaku lyukacska mintából és már tökéletes. Hajszálvékony finom cérnából készül, az ajourozott zsebkendőszélbe behorgolva. Négy sarkon alig észrevehető két palákás minta szabályozva, hogy bő, vagy szűk ne legyen a csipke. Mind a négy szélén, pontosan kiraj­zóivá a középrészen, négy-négy stilizált, pici rózsamotivum, levelek és indák nélkül élénkí­ti a hatást, melyre a modern nő. aki sokat jár színházba, azt mondaná: levegős! A zsebkendő belsejében finom tüajour motívumok rajzolódnak, körülfonva hajszálíi- nom hímzéssel, vagy élénkítve beapplikált, ezüstkorona nagyságú recemotivummal. Berendy Katalin. sok reménységgel. Ahol a Magyar Közmű­velődési Egyesültet és a Vármegyei Kaszi­nót kétszer oszlatják föl s ahol a közigazga­tási bíróságnak kétszer kell a maga meg­semmisítő juriszdikcióját alkalmazni s ahol újra várjuk, hogy a két egyesületet a mi­nisztérium újra föl fogja oszlatni — ott kul­turális szabadságról egyáltalán nem lehet beszélni. — Az iskolaügyek? Itt előreveti árnyé­kát a járási terület megkorrigált nemzetiségi statisztikája. — a gimnázium államosítása s az a be nem tartott miniszteri Ígéret, hogy az elvett földművelési iskolának párhuzamos magyarnyelvű osztályait fölállítják. Szerin­tem megszívlelendő igazság, hogy a nemzeti kultúra minden erőszak dacára is a nemzet kezében miarad, ha a -nemzet a nemzeti ér­zéshez és Öntudathoz hü marad. A közgazdasági és kulturális élet Rimaszombatban Törköly József dr., a gömöri magyarság nyelvi és kulturális sérelmeiről, a délszlovenszkái választások várható eredményeiről Rimaszombat, julius 25. (Kiküldött tudósítónktól.) A gömöri ré­szek tegnapi székvárosa is fel ebénul tan, tele aggodalommal tekint a szlovenszkói ma­gyarság borongós egére s keresi holnapjá­nak derűs sugarát. Az elhatárolás, a köz- gazdasági válság s különösen a kormányzati hatóságok jóakaratának hiánya miatt ipar. kereskedelem le gyöngült, a kulturális élet •halódik, de a rimaparti magyarság nemesik kétségbe, sőt okos gazdasági és- politikai szervezkedésével megépíti boldogabb jö- vőijét. A gömöri -magyarság -száz sérelméről, ezer bajáról, mégis építő munkájáról ad számot Törköly József dr.-nak, az Országos magyar kisgazda-, íöldmives- és kisiparos­párt körzeti elnökének alábbi nyilatkozata: A magyarság nyelvi sérelme — Rimaszombat az uj közigazgatási be­osztásban úgyszólván csak vegetál. Az uj közigazgatási járásba azzal a tervvel illesz­tették belé, hogy megfojtsák magyarságát A várost, mióta -a járáshoz tartozik s a járá­si főnök által vezetett, de -még meg nem szü­letett járási választmány igazgatja, a -nyelv- használat szempontjából a járási tisztviselők törvénytelenül kezelik. A nyelvtörvény ugyanis ahhoz köti a nyelvtörvény által biztosított kisebbségi nyelvhasználati jogot, hogy a járásbiróság területén van-e 20 szá­zalékos nemzeti kisebbség. A rima-szombati járásbiróság -területén 20 százaléknál jóval •nagyobb számú a magyar nemzetiségű la­kosság. A járási közigazgatás mégis figyel­men kívül hagyja a törvény parancsát s a közigazgatási járás nemzetiségi statisztiká­ját veszi irányadónak. Persze a járás terüle­téhez csatoltak három nagy nógrádi szlovák ■községet s vagy hat-hét szlovák községet a ratkói járásból, hogy így a magyar okát megfoszthassák törvényadta jogaiktól. így történik azután, hogy a járási hatóság minden kiadmánya, hir­detménye kizáróan szlovák nyelvű, amit a város lakosságának kilencven százaléka meg nem ért. — S ezen a törvénytelen eljáráson az egyébként konci-Má-ns járási főnökség nem akar változtatni. Úgy látszik, megvárja, míg a -közigazgatási bíróság oktatja ki a törvény tiszteletére. — A nagy megy ének beígért áldását nem élvezzük, de hátrányait keservesen érezzük. A nemzetiségi elvnek ez a rendszer élő cáfolata. Pedig a köztársaság elnöke a nemzetiségi elv diadalaként kívánta — Írá­sai és -nyilatkozatai szerint — a köztársasá­got felépíteni. Városi gazdálkodás — A városnak nagy vagyona van ugyan, de ez a vagyon immobil és alig jö­vedelmez. A sürgető feladatok egész sora vár megoldásra, de pénz híján semmis-e moz­dul előre. A besztercebányai cseh-sz-lovák takarékpénztár megszavazott Rimaszombat­nak jelentős, jelzáloggal biztosítandó köl­csönt s mikor a város a 'kölcsön reményében hozzáfogott a rendezés megkezdéséhez, ak­kor kijelentette a pénzintézet, hogy közbe­jött akadályok miatt a kölcsönösszeget nem folyósíthatja. A közbejött akadály valószínű­leg Rimaszombat magyarsága. A város gaz­dasági helyzete így nem valami rózsás. A város tisztviselői, választottak, kinevezettek egyaránt, megállják helyüket. Főtörekvésük, amit az állami igazgatásnak is magáévá kel­lene tennie, hogy a nép elégedett legyen munkájukkal. Örömmel jelenthetem ki, hogy a városnak annyira szükséges kölcsönössze­get egy tőkeerős pénzintézet legközelebb folyósítani fogja s így a pénzügyi nehézsé­gek a közel jövőben meg fognak szűnni. Vigasztalan közgazdasági helyzet — A közgazdasági helyzet bizony na­gyon rossz városunkban. A Gömörmegyei Nép- és Iparbank fölszámolása mindent meg­rázott. Még a legerősebb pénzintézetet, a Rimaszombati Takarékbankot is. Ezt a pénzintézetet is megrohanták a betevők s körülbelül öt millió koronát vettek ki a bank­ból. A hadikölcsön, a magyar papírok, a ma­gas valuta folytán bekövetkezett egy eddig tán soha át nem élt nehéz közgazdasági helyzet. A rendkívüli nehézségek leküzdhe- tésére volt kénytelen a Rimaszombati Taka­rékbank moratóriumot kérni, de máris ala­pos remény van arra, hogy a gömöri ma­gyarság közgazdasági életének ez a régi szi-klavára újjá és erőssé fog éledni. A bete­vők maguk akarják most az intézetet talp­raállítani. — Természetesen a pénzintézetek vál­sága, a sok kényszeregyezség, a rossz me­zőgazdasági viszonyok, a kétségbeejtő ipari pangás a közgazdasági életet majdnem tel­jesen megölték. Mindenki sokat vesztett, so­kan mindent s a vérvesztés még ma is tart. Kulturális életünkről se beszélhetünk A községi választások — 'A községi választások, ha a törvény és Igazság jegyében fognak lefolyni, úgy Rimaszombatban, mint Délszlovenszkón a magyarság föltétien győzelmével fognak végződnni. — A fontos az, hogy minden magyar egy magyar ellenzéki pártban tömörüljön, bármely párt legyen Is az egyébként. — A pártvezetőség kooperál a többi pártvezetőséggel s az egységes fronton győz. Nálunk, a régi Gömör-ben, a má pár­tunk győzni fog, mivel nálunk minden kis faluban még a legkisebb ember is tudja, hogy mivel tartozik nemzetének s hogy a legfon­tosabb minden községnek arra bizni köz- igazgatásának vezetését, akit a vérünkből való vér s a szeretet fűz a község földjéhez s annak lakosaihoz. Győzelmünk különben is az igazság győzelme lesz. Prónay provokáltatta Bethleni Saját segédeit is provokáltatta Prónay — Megindult Ulain ellen a bírói vizsgá­lat — Szombaton véget ér a miniszterelnök beszédével az indemnitás vitája Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A nemzetgyűlés izgalmas napjai elmúltak. AzUlain-ügy aktáit tegnap lezárták a nemzetgyűlés színe előtt és a Ház ma újból folytatta az indemnitási vitát. Politikai kö­rökben, mint tényt emlegetik, hogy a vita még ezen a héten a véget ér és legkésőbb szombaton sor kerül a miniszterelnöknek vitazáró beszédére. A mai ülés iránt annak ellenére, hogy interpellációs nap van, alig mutatkozott érdeklődés. Mindössze hat inter­pellációt jegyeztek be az interpellációs könyvbe, noha egy héttel ezelőtt tizenhét volt a bejegyzett interpellációk száma. A folyosókon is alig lézengett egy-két kép­viselő, úgy hogy az ülést is csak késéssel tudta megnyitni Huszár Károly alelnök. A ház erősen várja az augusztus 10-ikét, mikor is a nemzetgyűlés szabadságot kap és csak októberben ül újból össze. Az indemnitási javaslat elfogadása után már csak néhány sürgős javaslatot tárgyalnak le, igy a többi között a pénzügyminiszternek a tisztviselők létszámának redukálásáról, illetve végkielégí­téséről szóló javaslatát. A földreformnovellát lehet, hogy még a szünet előtt a Ház elé terjeszti a földmivelésügyi miniszter, de tár­gyalására csak az őszi ülésszakban kerül sor. A nemzetgyűlés ülése A mai ülést tizenegy órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Horváth Zoltán füg­getlenségi, a miskolci katolikus főgimnázium Habsburg-progandája ügyében intéz kérdést a miniszterelnökhöz. Az intézet értesítője fölemlíti, hogy Ottó nevenapján az intézet nem tartott előadást, hanem misét rendezett és hódoló táviratot küldött Ottónak. Követeli, hogy nemcsak a köztársasága propogandát üldözzék, hanem a Habsburg-propoganda elfotását is komolyan vegyék. Hegedűs György több interpellációt szándékszik el­mondani a parlamentben és sajtóban folyó izgatásról, a közjogi intézmények megtáma­dásáról, valamint a szabadkőművességről és a köztudatban lévő megvesztegetésekről. Ruppert Rezső „A vitás debreceni mandá­tum" címen interpellál. Prónay újból provokáltatta Bethlen miniszterelnököt A Bethlen-Prónay ügyben ma váratlan fordulat következett be. Prónay Pál az isme­retes jegyzőkönyvi elintézésbe nem hajlandó belegyezni azzal a megokolással, hogy a jegyzőkönyvet anélkül zárták le, hogy őt értesítették volna a jegyzőkönyv tartalmáról. Saját segédeit: Jankóvich-Bésan Ede grófot és Láng Mihály bárót ma délelőtt Abonyi András ezredes és Rácz Vilmos utján provo­káltaíta, délben pedig Bethlen István gróf miniszterelnököt szólította föl elégtételadásra. Miért maradt el Karafiáth interpellációja ? Jelentettük, hogy Karafiáth Jenő, a nemzetgyűlés háznagya, az Ulain-üggyét kapcsolatosan „Modem íélekvásárlás" cím­mel sürgős interpellációt jegyzett be, ame­lyet azonban nem mondott ei Az interpellá­cióról és annak elmaradásáról Karafiáth képviselő kijelentette, hogy interpellációját azért vonta vissza, mert az Igazságügymi­niszter felszólalása után tárgytalan a kérdés. A nemzetgyűlésből A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén Hé­bert Ede a zalaegerszegi internáló-táborról beszélt. Az internáltakkal többnyire brutáli­san bánnak. Kegyetlenség a tábort föntarta- ni, Elmondta, hogy két rendőr az együk in­ternáltat karddal annyira megvagdosta', hogy a szerencsétlennek a karját amputálni kellett, vérmérgezést is kapott és most halá­lán van. A kormányt törvénytelenséggel vá­dolta, amiért az elnök megintette. Ezután a 'bírói Ítéletekről beszélt. Néhány ítéletet igazságtalannak tart s azt kérdi, hogy lehet valakit izgatásért öt évre eÍtélni, ö nemzet- gyűlési képviselő létére nem mer künn be­szédet mondani, mert ha két hamis tanú akad, az osztálybiróság elitéli. (Az ©kök ezért rendreutasitotta.) A büntetőtörvény­könyvnek az izgatásra vonatkozó szavait meg kell változtatni, mert lehetetlenség, Az egész életre sióié óra

Next

/
Thumbnails
Contents