Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-25 / 166. (319.) szám

Szerda, jlulius 23. 3 SPftÁGuJAAGMÍtTftRMP a kisiparosságnak sorsközösségére és abbeli reményének adott kifejezést, hogy, a múlt tapasztalatain okulva, összetartanak s ezzel maguk veszik kezükbe sorsuknak intézését. Megalakult a Keresztéayszocialista Fárt Pereden és Zsigáidon Pozsony, julius 24. (Saját tudósítónktól.) A keresztényszo- oiaiista párt vasárnap a községek kérelmére újból két szinmagyar helyen bontott zászlót. Pereden a sürgős aratási munkák ellené­re is a község szine-iava vett részt az alakuló gyűlésen és tudomásul vette a párt program­ját, valamint a szónokok ama kijelentéseit, hogy javulást csak az önrendelkezési joggal, az autonómiával és a inai irány fölváltásával érhet el. Kaiser Gyula, Varga István és Vizy Károly beszédei után a község kijelentette, hogy szívvel-lclekkc! csatlakozik mint meg­alakult szervezet a Keresztényszocialista párthoz. Közfelkiáltással Mészáros József tör- vénybirót választották meg elnökké, Bende János és Baluska alelnökök lettek. Az uj el­nökség arra kérte a Központ kiküldötteit, hogy a tisztikar kiegészítésére adjanak egy kis időt, mert azt akarják, hogy ezekben a ko­moly időkben csak rátermett és a közbizalmat érdemlő emberek vezessék a 'községet. London, julius 24. Az angol alsóház teg­napi ülése, melyen Macdonald nemzetközi le­szerelési konferencia összehívását javasolta, rendkívül mozgalmas volt. Ausquit fontos­nak tartja, hogy az alsóház egységesen fog- lailjon állást a világ fegyverkezési versenye ellen, azonban a helyzet az, hogy a legtöbb esetben a legjobb védelem az, ha valaki meg­felelően fel van fegyverkezve. Ez különösen l légi fegyverkezésre vonatkozik. Hoare lég- hajózásügyi miniszter Asquit savaira reflek­tálva kijelentette, hogy a kormány legfőbb kötelessége az, hogy Anglia védelméről gon­doskodjon. A honvédelmi bizottság megvizs­gálta a fegyverkezési problémát és arra a határozatra jutott, hogy Anglia veszélyes módon ki van téve légi támadásóknak és megfelelő légi haderők nélkül teljesen védte­len volna. Anglia nem sziget többé és a vi­lágon mindenütt veszedelmes mértékben nö­vekedik a légi haderők ereje. A veszedelem olyan nagy, hogy egyetlen angol kormány sem tűrheti egy pillanatig sem a légi h?-d­Budapest, julius 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A nemzetgyűlés inai ülését igen nagy érdeklődés előzte meg. A képviselők úgy az ülésteremben, mint a folyosókon rendkívül nagy számban gyülekeztek. Az ülést telt padsorok előtt Szcitovszky Béla elnök pont tiz órakor nyitotta meg. Napi­rend eiöít N e m e s Bertalan egységespárti kép­viselő, az igazságügyi bizottság előadója, előterjesztette az igazságügyi bizottságnak ismeretes jelentését Ulain Ferenc kiadatásá­ról. Hangoztatta, hogy Ulain annak ellené­re, hogy a nemzetgyűlés elnöke felszólította vádijainak igazolására, megmaradt általános vádjánál és ezzel a nemzetgyűlés összessé­gét olyan színben tüntette föl, mintha illeték­telen nyereségben részesedett volna a Ma­gyar Általános Hitelbanktól az MFTR- és Interrexini-részvéuyeknek a tőzsdére való bevezetésekor. Javasolja, hogy a nemzet­gyűlés adja meg az igazságügy miniszternek a bűnvádi eljárás megindításához szükséges fölhatalmazást és az ügy tárgyalására mond­ja ki a sürgősséget. Az előadói jelentés után Mag y Emil igazságügyminiszter szólalt fői: Föntartja azt az álláspontját, hogy Ulain vádjai általánosak és mivel alkalmasak arra, hogy a nemzetgyűlés tekintélyét aláássák, a bűnvádi eljárást sürgősen meg kell indí­tani. A bíróság előtt módjában lesz Ulain- nak, hogy állításait igazolja. Ha Ulain meg­nevezi azokat a képviselőket, akik szerinte elfogadták az ingyenes részvényeket, akkor a kérdés jogilag más alakot ölt. Lelkiismere­tére és hivatali állására való tekintettel azonban kénytelen olyan közléseket fenn', amelyeket nem tud elkerülni, mivel nem akar erkölcsi felfogásával ellentétbe jutni. A vádak elhangzása óta módjában volt a legkülönbözőbb személyekkel beszélni. Ko­moly helyekről olyan nevek és tényállódé- bök jutottak tudomására, amelyekből meg­állapíthatja, hogy az egész ügy mögött — A párt három kiküldötte Peredről Zsigád­ra kocsizott, ahol Lörinczy Vendel látta őket vendégül. Három óraikor nyitotta meg Katona Ferenc a népgyülést és átadta a szót az ipa­rosság szónokának: Varga Istvánnak, aki talp. ráesett beszédben ecsetelte az iparosság gyöngyéietét az uj Svájcban. Kaiser Gyula összefoglalta a bel- és külpolitikai helyzetet. Orvosság és menekülés — mondotta — csak az autonómia lehet, mert aki gondnokság alatt van és akinek önrendelkezési joga nincsen, az vagy gyengeelméjű, vagy egyébként alkal­matlan arra, hogy dolgait maga intézze. Lel­kes beszédét éljenzéssel fogadta Zsigárd köz­ség lakossága. Vizy Károly titkár a lakos- ágo(. férfias színvallásra hivta fel. Erre formailagOs megalakult a keresz­tényszocialista párt helyi szervezete. Az elnök­séget Katona Ferenc és Erdély Gusztáv, az alelnökséget pedig Czuczor Adolf és Mitus István vállalták polgártársaik éljenzése között. erők mostani erőviszonyait Mieílőtt Anglia leszerelését kérjük, szükséges volna' az ál­talános leszerelés, melyet a morális leszere­lésnek kellene megelőznie. Baldwin a késő éjjeli órákban emelkedett szólásra. Az egybe­hívandó leszerelési konferencia csak bizony­talan időre kitolná az uj háború megkezdé­sét. Valódi leszerelésre csak akkor lehet gondolni, ha a jóvátétele probléma és a határok biztonságának problémája elin­tézést nyert. Kilátástalan Franciaország­tól beleegyező választ kívánni addig, inig a jóvátétel! kérdésben és határok biztonsága kérdése nincsen kielégítve. Lengyelország nem szerelhet le addig, míg Oroszország ellen nincs biztosítva. Ha végrehajtottuk az európai viszonyok rendezését, akor a leszerelés kérdése meg­érik az elintézésre, ekkor az angolok min­dent meg fognak tenni az ügy érdekében. Macdonald javaslatát ezután 186 szavazattal 169 ellenében elvetették. hacsak rágalmazás formájában is — mesz- szemenö célok rejlenek. Felkereste azokat az előkelőségeket, akikről azt állítják, hogy levelet kaptak a bankoktól, de azok megbot- ránkozva utasították vissza a vádat. Az a meggyőződése alakúit ki, hogy, ha vannak olyanok, akik ilyen leveleket kaptak, de azo­kat visszalökték, akkor lehetnek olyanok is, akik nem küldték azokat vissza. Személye­sen meggyőződött arról, hogy ilyen levelek léteznek és ilyen leveleket előkelő közíunk- cionáriusok kaptak a bankoktól. Hogy ma- gasrangu hivatalnokok és politikusok miféle jogi viszonyban vannak a bankokkal, ahhoz senkinek semmi köze. Ellenben, ha megelő­zően semmiféle számlájuk nem volt, meg­vételre nem adtak megbízást és mégis vett nekik a bank részvényeket, akkor igenis megvan a megvesztegetési szándék. (Taps és helyeslés.) Bejelenti, hogy ez az eset szükségessé teszi az egész magyar büntető­jog reformálását. A tervezet, már keresztül­ment a minisztertanácson és a Ház elé való terjesztése küszöbön áll. Nem tud olyan képviselőt vagy funkcionáriust megnevezni, ak; elfogadta volna a részvényeket, csak olyanokat tud, akik visszautasították azokat. Ezért utasította az ügyészséget, hogy for­duljon a vizsgálóbíróhoz és kérje meg. hogy itt meg nem nevezett bankokban nézze át a számlákat és ahol előkelő nevekkel találko­zik, nézze meg a levelezést annak megálla­pítása céljából, hogy fönforognak-e azok a tényálladékok, amelyek a megvesztegetést igazolják. Mindenkit felkér arra, hogy a vizsgálóbíróhoz juttassa el adatait. Biztosít­hat mindenkit arról, hogy a kormánynak el­tökélt szándéka, hogy eltussolás nélkül vi­lágosságot teremtsen ebben az ügyben. (Éljenzés és taps.) Farkas István szociáldemokrata: A bírói eljárást hosszadalmasnak tartja. Itt sürgősebben kell intézkedni. Friedr#ch István: Helyesli az igaz­ságügy miniszter kijelentéseit. Prfrppcr Sándor szociáldemokrata közbekiált: Megvan a pakli! Nagy Emil igazságügyminiszter (rend­kívül indulatosan fölkiált): Szemtelen, ko­misz pimaszság ilyet mondani. A miniszter kijelentésére a Házban óriási vihar tört ki. Az elnök csak percek múlva tudja helyreállítani a rendet, majd Proppert rendreutusitja és az igazságügymi­nisztert arra kéri, hogy tartózkodjék ilyen kijelentésektől. F r i e d r i c h István folytatja beszédét: Kijelenti, hogy konkrét adatokkal szolgálhat. Egy papirszeletre fölirva átadja az igazság­ügyminiszternek két aktív államtitkár nevét, akik elfogadtak részvényeket. A papirszele- ten ezenkívül egy kúriai bíró és egy minisz­teri tanácsos neve van. akik a bank ajánlatát visszautasították. (Elétik helyeslés.) Rassay Károly: Felszólalásában he­lyesli a kormány álláspontját. A nemzetgyűlés ezután nagy szótöbb­séggel elfogadta az igazságügyi bizottság javaslatát és Ulaint kiadta a bíróságnak. Ezután folytatták az indemmtási vitát. Friedrich István törökországi ta­pasztalatairól beszél. Átadja a nemzetgyű­lésnek Kemal pasa üdvözletét. Kijelenti, hogy Kemal, akit hajthatatlan akaraterő ve­zet ezeket izeni a magyar nemzetnek: A jövő azé, aki remél és aki akar. Kemal ki­jelentette azt is, hogy bízik a magyar nép jövőjében. Kemal pontosan ismeri az itteni viszonyokat. Maid átadja a nemzetgyűlés elnökének Kemal dedikált arcképét, amelyet a török államférfin a magyar nemzetgyűlés­nek küldött. Majd azt kifogásolta, hogy a magyar nép miért tekint nyugatra és miért nem keletre. Sorra veszi a nyugati és keleti államok demokráciáját. A francia demokrá­cia idézte elő a Ruhr-konflikfust. Egyetlen demokrácia van a világon — mondotta — és Munkács, jullius 24. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt, amint azt már röviden már jelentettük. Mun­kácson lefolyt a ruszin földmivespártok kon­gresszusa, amelyeknek vidéki szervezetei mintegy ötszáz küldöttel vettek részt a gyű­lésen. A kongresszusnak politikai jelentősége aban rejlik, hogy itt határozták dl az öt ru­szin párt fúzióját, amelynek a kormány tá­mogatásával Ruszinszkó konszolidációját kel­lene szolgálnia. A legjobb akarattá! sem le­hetne azonban mondani, hogy a kongresszus tágjai túlságosan nagy bizalommal viseltet­nének az uj alakulás iránt. Kifejezésre jutott ez .abban, hogy többen az előértekezleten igen élesen követelték a ruszin kormányzó kinevezését és az autonómia megvalósítását. Frankénberger miniszteri tanácsos, aki a tárgyalásokat vezette, erre nézve nem tudott biztos ígéretet tenni. Ezért különösen a Ga- gatkó-csoport igen nagy bizalmatlansággal ment el a kongresszusra. A nem éppen ked­vező hangulat kitűnt már abból is, hogy az elnökválasztás igen viharos volt. A kor­mány jelöltje megbukott és csak hosszabb vitatkozás után tudtak megállapodni az uj elnök személyében, amely ugyancsak kevés garanciát nyújt. A kongresszus lefolyása az alábbi volt: Beszkid Antal dr. nyitotta meg a kon­gresszust és rámutatott arra, hogy a válasz­tások közeledésével különösen fontos, hogy a ruszin nép összeálljon nemzeti és kulturá­lis érdekeinek megvédésére. A békeszerző­désben biztosított kulturális és gazdasági szabadságot a prágai kormánynak meg kell adnia, mert erre az alkotmánytörvény köte­lezi őt A rttezin himnuszt énekelték el azután, majd a kongreszus elnökévé Juricskó taní­tót választották meg, aki azt fejetette ki, hogy az egész ruszin nép megnyitja most szivét-lellkét a kormány előtt amelynek végre be kell látnia, hogy a ruszin nép hiába fordította eddig könnyező szemét Prága felé, mert nem hallgatták meg ott, ahol nincsenek is -képviselői. Nálunk — úgymond — a de­mokráciát nem valósították meg, miránk ke­vés gondot fordítottak, csak kormánylapokat csináltak nekünk és arra költöttek el egy­millió és kétszázezer koronát, amivel pedig sok könnyet le lehetett volna törölni. Ruszin- szfkó helyzete felette súlyos, a gyárak szüne­telnek. a munkás éhezik, a kisgazda nem tudja megkeresni, a legelemibb szükségletét. Emelett még a nyer lséből is ki akarják for­gatni a ruszn népet. Kaminszky József dr., a föídmivesszö- vetség elnöke ismertette azután a fúziós tár­gyalások előzményeit. Elmondotta, hogy az egyesült ruszin ellenzéki füídmivespártok ez a törököknél található meg. Felhívja a nett zetgyiilés figyelmét arra. hogy az an­tant legközelebb kiüríti Konstantinápolyi és oda bevonulnak a török csapatok. Ennél a világtörténelmi eseménynél a magyar nem­zetgyűlésnek képviseltetnie kell magát. Majd a Radics-esctet teszi szóvá. Az in- demnitási javaslatot elfogadja. Az elnök ezután az ülést bere-keszte'ie és folytatását délután négyre tűzte ki. Békésen intéződött el a Bethlen-Prőnay affér A Bethlen—Prótiay ügyet békésen elin­tézték. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy Bethlen eljárása teljesen korrekt volt. A tárgyalásnál olyan tények nyertek bizonyí­tást. amelyekről Próuay nem bírhatott tudo­mással, ha tudta volna, akkor a sértést nem követi el. Ezért a sértő kijelentést vissza­vonja és megtörténte fölött sajnálkozását fejezi ki. A korona esését íőzsdemanőver idézte elő A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ko­rona zürichi esésével kapcsolatban illetékes helyen kijelentik, hogy a magyar kormány­nak tudomására jutott, hogy a külföldön bizonyos körök azt hireszteiték, hogy a jó­vátétel! bizottság a magyar kölcsön ügyében kiküldendö albizottságát azzal az utasítás­sal látta el. hogy Magyarország termésiölös- legét foglalja le. Megállapítjuk, hogy ez a híresztelés teljesen légből kapott kohol­mány és most is, mint már többször, rava­szul kieszelt, de sajnos sikerült tőzsdemano- verről van szó. Remélhető, hogy a külföldi közvélemény e tény tudatában nem fog to­vábbra is felülni e tözsdemanővernek. több memorandumot intéztek a kormányhoz s amikor az a kívánság merült föl a kormány részéről, hogy a ruszin földmivespártok egyesüljenek, az ellenzékiek hajlandóknak nyilatkoztak a közös munkára, csak hogy végre a konszolidáció útjára vigyék Ruszin- szkot. Ilyen nyilatkozat az agrárpárt részé­ről is történt és ki is dolgoztaik egy közös programot, amely egyaránt számol a földmi- ves, a munkás és az intelligencia érdekeivel. Mindig a megértést szolgálta, de azt kellett tapasztalnia, hogy a kormány a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik a ruszinok iránt, ami igen nagy akadálya volt a konszolidáció­nak. Elvárja a csehek,tői is, hogy megértéssel kezeljék a ruszinokat. Nagy lelkesedéssel éljenezték Kamin- szkyt nagyszámú hívei, Majd Balog Jurkó, az agrárpárt elnöke azt hangoztatta, hogy a ruszin népnek együtt kell dolgoznia az intel­ligenciával. Rizsák Vaszil és Mocskos Iván szerint a demokratikus gondolatnak és nem sovinizmusnak kell érvényesülnie a ruszin- szkói politikában. Szimuíik Demeter előtárta azt a sok elégedetlenséget, ami a nép közt a kormány hibájából támadt. Beszkid Miklós dr. lelkes szavakkal fejtette ki, hogy a ruszi­nok azt szeretnék, ha a köztársaságnak édes és nem mostoha gyermekei volnának. Juricskó elnök előterjesztette azután a programot, amelynek főbb pontjai az autonómia becsületes megvalósítása, a ruszin kormányzó kinevezése, a választá­sok azonnal való kiírása, a földreform megvalósítása, az ukrán tisztviselőknek Az egész életre A valódi leszerelésre még nem lehet gondolni Az angol alsőház mozgalmas ülése — Baldwin a légi fegyverkezésről liliiil tőül® ® ii€mirMgiM§ Az ígazságügyinmiszter bejelentette a büntetőjog reformját — Friedricfe Kemal üdvözletét tolmácsolta a nemzetgyűlésnek — Elintéződött a Bethlen-Prónay affér A ruszin földmivespártok fúziója A munkácsi kongresszus — Bizalmatlanság — Viharos elnökválasztás Beszkid Antal az őslakosság testvéri szeretetéről

Next

/
Thumbnails
Contents