Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-19 / 161. (314.) szám

Csütörtök, július 19. dL Az uj munkásbiztositási törvényről Irta: Gaar István munkásbiztositópénztári számtanácsos. III. Azt hisszük, hogy a betegsegélyzés ügyének az általunk ajánlott módon való szervezését nem szükséges tovább megokol­nunk s áttérhetünk a balesetbiztosítás kér­désére, melyet az uj törvénytervezet 277. szakasza Szlovenszkóra és Ruszinszkóra vo­natkozólag ( ugylátszik Csehországban ma­radna az eddigi gyakorlat, mert erről a ter­vezetben nem tesz említést) a következő­képpen óhajt elintézni: „Ugyanezen a napon megszűnik az 1919. évi szeptember 23-án kelt 516. számú kormányrendelet szerint megalakult Zemsky Urad pre poistovanie ro- botnikov na Slovensku a Podkarpatské Russ. Ez a hivatal átalakul munkásbaleset- biztositó hivatallá Szlovenszkóra és Ruszin­szkóra kiterjedő hatáskörrel. Felszámolását rendelet fogja szabályozni.41 Eddig van és nem tovább. Nincs meg­mondva, hogy a tervbe vett uj balesetbizto­sító működésére mely törvények és rendele­tek lesznek irányadók, sem azt nem látjuk, hogy uj törvényt készitenek-e részére, noha ha valamit, ami meg van, be akarnak szün­tetni, úgy a helyébe lépő intézménynek már a beszüntetés idején fölépítve kell lennie. A' törvénytervezetnek ez az igazán nagy és feltűnő hiányossága is azt igazolja, hogy a tervezet nagyobb és alapos átdolgozása és a segítséget nyújtó és tervbe vett szerveze­teknek egy központba való egyesítése nél­kül nem fogja azt a nagy és nemes célt szol­gálni, amit a tervező maga elé tűzött és ami­nek megvalósítását százezrek már évtizedek óta sürgetik. És ha az uj tervezet elkészítése, vala­mennyi biztosítási ágazatnak egy központi vezetés alá való rendelése és a szükséges rendelkezések kersztülvitele ez év végéig az idő rövidsége és az adatoknak, számítások­nak, iioyvitel! szabályoknak hiánya miatt meg nem történhetnék, inkább maradjon meg a jelenlegi állapot még egy évig, mert ma már a biztosításra kötelezettek százezrei nem hiányos, félnek sem nevezhető alkotást várnak a nemzetgyűléstől, hanem kívánják és jogosan el is várják a mimkásbiztositó in­tézménynek oly módon való felépítését, mely felöleli valamennyi segélyezési ágakat, a le­hető legminimálisabbra szorítva a kezelési költségeket és megmenti úgy az alkalmazot­takat, mint a munkaadókat a három-négy­szeres be- és a kijelentésektől, valamint az ebből előreláthatóan bekövetkező zaklatá­soktól. Lényeges uiitás az uj törvénytervezet­ben a biztosítási bíróságok létesítése. Há­rom ilyen bíróság szervezését tervezi a ja­vaslat, még pedig egyet Prágában Cseh­ország, egyet Brünnben Morvaország és Szi­lézia, egyet Pozsonyban Szlovenszkó és Ru- szinszkó részére. A javaslat kimondja ugyan, hogy ezeken kívül más bíróságokat is lehet létesíteni, de a biztosítási bíróságoknak ily korlátolt számban való szervezése mégis már eleve i arra enged következtetni, hogy azok nem fognak a hozzájuk fűzött várako­zásoknak megfelelni, mivel nemcsak a se­gélyezési ügyekben hozott választott bíró­sági ítéletek ügyében stb. hivatottak egy­részt másod fokon, másrészt első fokon el­járni, hanem valamennyi eddig a közigaz­gatási hatóságok által intézett kihágási ügyekben is e bíróságok döntenek első fo­kon. Figyelembe véve már most, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói kerületi biztosí­tóknál évenkint a kihágási ügyek száma ma is felülhaladja az ötezret, az uj törvény életbeléptetésével pedig azok száma leg­alább is húszezerre fog emelkedni, határo­zottan arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a biztosítási bíróságoknak a tervezet szerint való szervezése egyáltalán nem fog tudni megfelelni feladatának, miért is to­vábbra is fönn kell tartani az eddigi gyakor­latot, azaz a közigazgatási hatóságok hatás­körébe kell utalni a törvénybe ütköző ki­hágásokban az ítélkezés jogát. Hogy a köz­igazgatósági hatóságok az ilyfajta ügyeket egyik-másik helyen lanyhán kezelték, nem lehet ok arra, hogy egy munkásbiztositási kihágással vádolt munkaadó, vagy pénztári tag saját költségén Pozsonyba legyen kény­telen utazni, hogy az ellene indított ügy tár­gyaláson személyesen résztvehessen. A biztosítási bíróságok hatáskörébe csakis a speciális biztosítási ügyeket kellene utalni, nevezetesen azokat, melyekben első fokon a kerületi szociális biztosi tőle hoznak határozatot s melyekben eddig Szlovenszkó- ban és Ruszinszkóhan a választott bírósá­gok jártak el, mint felebbezö hatóságok. Ide kellene sorozni a baleseti kártalanítási ügyekben hozott határozatok ellen benyúj­tott felebbezéseket is, továbbá azokat a vi­tás ügyeket, melyeket eddig a pénztár szék­helyén illetékes első fokú iparhatóságok dön­töttek el. Ezeknek az ügyeknek a biztosító bíróságok hatáskörébe való utalása és min­den kerületi szociális biztosító székhelyén ilyen biztosítási bíróságoknak felállítása ese­tén nem lenne szükség a kü.on kerületi bizto­sítóintézeti választott (döntő) bíróságokra. Emellett a biztosítási bíróságoknak ily mó­don való szervezése az ügyek gyors elin­tézését is biztosítaná. A biztosítási bíróságoknak ily szerve­zése mellett felsőbb biztosítási bíróságot kellene létesíteni nemcsak a legfelsőbb köz- igazgatási bíróságnál, de Pozsonyban is, ha a pozsonyi központi biztositó intézet szerve­zésére vonatkozó javaslatunk meghal.gatásra találna. A pozsonyi felsőbb biztosítási bíró­ság elnökét a pozsonyi Ítélőtábla elnöke ne­vezné ki és a szlovenszkói és ruszinszkói biztosítási bíróságok felett a felügyeletet ugyancsak ő gyakorolná. * Az előadottakat ajánljuk úgy a törvény tervezőinek, mint a nemzetgyűlés tagjainak, nemkülönben az alkalmazottaknak és munka­adóknak, illetve azok szervezetei szives fi­gyelmébe. (Vége.) A urasaiméi Konferencia zdrOQiese Lausanne, julius 17. A konferencia mai záróülése három részre oszlott: a politikai, a pénzügyi és a gazdasági bizottság záróülésére. A politikai bizottság a Dardanellák és Konstantinápoly •kiürítéséről tegnap kötött megállapodást, majd az amnesztiakérdéssel és az örmények sorsával foglalkozott. Izmed pasa megígérte az amnesztia-egyezmény végrehajtását és mindazon örmények hazatérésének ldhetővé- tételét, akik a hazaárulásban nem bűnösek. A pénzügyi bizottság kizáróan a kuponok kérdésével foglalkozott. Az eredeti 106. szá­mú szakaszból a szerződésbe csak azt veszik be, hogy a németek, osztrákok és magyarok az ottomán adóságok igazgatótanácsában nem vehetnek részt. A többi kérdésekben a török kormány a címletek tulajdonosaival közvetlenül fog tárgyalni. A gazdasági bi­zottság a parti hajózásra vonatkozó jegyző­könyvet hagyta jóvá, majd a kereskedelmi egyezmény tartamára vonatkozó nyilatkozat után a koncessziókérdést tárgyalta. Rumbold hosszabb nyilatkozatában kikötéseket tett az angol állampolgárok és a török petroleumtársaság érdekében, me­lyeknek el nem ismeréséért a törökök vol­nának felelősek. Grew amerikai delegátus helyeselte a koncessziók kérdésének ren­dezését, majd Izmed pasa megállapította, hogy az angol nyilatkozat a törököket nem köti. Izmed pasa visszautasította Pellé tá­bornoknak azt a kívánságát, hogy az otto­mán bank koncesszióját két évre meg­hosszabbítsák, mivel erre csak a kormány illetékes. A bizottsági ülések végén Ruipbold, Pellé és Montagna hosszabb beszédeket mondottak, melyekre Izmed pasa a teljes ülés végén válaszolt és különösen hangoztatta ‘Törökország angolbarátságát. — Bulgária képviselője megismételte Bulgáriának a ten­gerhez való kiutra vonatkozó kívánságait. — A békeszerződés ünnepélyes aláírása kedden történik a svájci szövetségi elnök elnöklésével. Olaszországot fölszólították arra, hogy ha a lausannei békeszerződés aláírás álla nem küld meghatalmazottat, akkor a tengerszorosokra vonatkozó egyezményt három hét alatt írja alá Konstantinápolyban. Eltávolítják az angol flottát a torok vizekről London, julius 18. A R-euter-ügynökség jelenti: Az angol admiralitás azt a négy tor- pedóflottillát, melyet a keleti krízis miatt a földközi tengeri flottába beosztottak, vissza­rendelte Angliába. Lengyelország és Görögország nem megy el Szinajába Bukarest, julius 17. Bukaresti lapjelen­tések szerint a szinajai konferencián csak Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia és Románia fognak részt venni. A lengyel és a görög kormányt csak értesíteni fogják a konferen­cia tanácskozásának menetéről. A konferen­cia előreláthatóan három napig fog tartani. Spanyolország a fascizmus visszfényében Madrid, julus 17. (Saját tudósítónktól.) Spanyolország azoknak az időszaki politikai kríziseknek egyikét éli, melyek bekövetkeznek és elmúl­nak anélkül, hogy forradalom következnék be, vagy pedig a közállapotokat megjavíta­nák. A spanyolok teljes politikai közönyének jóvoltából minden megy tovább a maga ut­ján. E közönyre nézve jellemző, hogy az áp­rilisi választásokon 388 képviselő közül 146-ot ellenjelölt nélkül választottak meg. A főváros 132.000 beirt választója közül csiak 65.000 adta le a szavazatát. Az ország mind­jobban eltávolodik a politikától, mely a vá­lasztásokon hihetetlen korrupcióval dolgozott s egy-egy szavazatért ötszáz pezetát is fizetett. A katonai kormány uralomrajutása felé tét <a spanyol politika rákfenéje, a marokkói és a barcelóniai kérdés teszi csaknem elvi­selhetetlenné. A marokkói kérdés a katonai kudarcok megtorlása és a jövő politika cél­kitűzése körül forog. A baloldali koalíciót ép­pen a felelősség kérdésében indított kam­pány juttatta uralomra, azonban ígéreteit nem válthatta be, mert a hadsereg és a tisz­tikar nem tűr más nyomozást, csak amelyet katonai hatóságok végeznek. A junták nem haltak meg és ma is & leghatalmasabb és legjobban megszervezett testületéi Spanyol- országnak. Ez az oka annak, hogy egyetlen polgári kormány sem mer ebben erélyesen föllépni, mert fél, hogy magatartása katonai fölkelést provokál. A marokkói fölkelők folyton újabb katonai meglepetésekről gon­doskodnak és Tizzi-Asanak a fölkelők által a napokban történt elfoglalása Madridban óriási nyugtalanságot okozott és teljessé tette a marokkói kaland népszerűtlenségét. A marokkói helyzet komoly és állandó újabb csapatszállitásokra vian szükség. Alhucemas kormánya 218 főnyi többség­gel rendelkezik a kamarában. A demokrata­liberális koalíció alkotja ezt a többséget, mely azonban a szenátusban kevésbé erős a konzervativek nagy száma miatt. Ez az oka annak, hogy Alhucemas programjába vette a szenátus reformját. A kormánykoalició ösz- szetétele miatt gyönge. A demokratákat, a Romanones-, Álba-, Gasset-, Zamora-pártia- kiat és a reformistákat nem fogja össze az el­vek megfelelő centripetáfe ereje. A koalíció hathónapos uralma alatt már két miniszter lemondott és mind többet beszélnek a küszö­bön álló kormányváltozásról. Szó van arról, hogy Alhucemast Álba, vagy R onnan o ne s követné koncentrációs kabinet élén, sokan azonban katonai kormány uralomrajutását várják. A spanyol politikai élet nélkülöz minden stabilitást. Ennek oka az, hogy Ca- novas és Sagasta halála után a kormányha­talmat fölváltva gyakorló konzervatív, il­letve a liberális párt annyira, szétfőrgácsoló- dott, hogy szinte eltűnt és a nagy politikai koncepció helyet a rivalizálás és a személyi ambíció kaotikus küzdelme váltotta föl. Az aguijgy, is gyönge, kpxMtiy hélyze­A barcelóniai vörös rém Ami Spanyolország közgazdaságát illeti, Spanyolország még mindig a háborúban szer­zett jövedelmekből él, melyek azonban kl- rnerülőben vannak. rA kereskedelem, ipar és földmivelés terén teljes a stagnáció, az ál­lamháztartás deficitje állandóan növekszik. Ezekkel az állapotokkal szervesen összefügg a spanyol belpolitika másik nagy betegsége: a barcelonai kérdés. Barcelonában a sztráj­kok. a szociális merényletek jóformán napi­renden vannak. Az erkölcsök romlására élénken jellemző Regueral volt bilbaói kor­mányzónak és Soldevilla saragossai érsek­nek nemrég elkövetett meggyilkolása. Azért nem kell félni attól, hogy Spanyolországot hatalmába keríti a vörös epidémia. A kon­zervatív szellem mindennek dacára túlsúly­ban marad. A forradalmi szindikalizmus nem tud erőt venni a tömegeken. Spanyolország helyzete ma nagyon hasonlít ahhoz, amely­ben Olaszország volt a fascizmus győzelme előtt. A fascizmus sikerei kápráztatják a spanyol szemeket. De hol van a spanyol Mussolini'ó (—lo.) A jugoszláv—magyar szövetség föltételeiről — A „Vreme“ szenzációs cikke. — Belgrád, julius 19. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenté­se.) A jugoszláv főváros egyik legtekintélye­sebb publicistája a „Vreme“-ben — amelynek szoros kapcsolata az udvarral és az előkelő radikális körökkel közismert — meglepetés­szerűen az SHS-királyság és Magyarország közötti; szövetség lehetőségéről elmélkedik. A lajp az alábbi figyelemreméltó fejtegetése­ket közli: A kibékülés, valamint a szövetség létre­jötte csak az alábbi három föltétel teljesítése esetén képzelhető el: 1. Megnyerhető-e Ma­gyarország a szövetségnek? 2. Eleget tesz-e Magyarország a követeléseknek? 3. Ilyen szövetség létrejötte mellett megtalálnák-e Jugoszlávia és Magyarország az érdekeiket?, A cikk Írója úgy tudja, hogy szerb politi­kusok szerint az első kérdésre igennel kell felelni. A tapasztalat azt mutatja, hogy vegyes nyelvterületeken a magyarok és a szerbek ngyon szépen megértik egymást. Ha ez lehet­séges, miért ne volna lehetséges ugyanez po­litikailag két nemzet között? Szerb—magyar front már 1389-ben létesült, amikor a két nemzet a törökökkel kellett, hogy megküzd­jön. Jugoszlávia éppen olyan egyedül áll a Balkánon, mint Magyarország Középeurópá- ban és éppen úgy körülveszik az ellenségek, mint a legyőzött szomszéd államot. Ugyan­csak szerb politikusok hangoztatják, hogy a politikai ellentétek a két nemzet között ma már nem oly nagyok, hogy ne lehessen ba­rátságos közeledésről beszélni. E népek kö­zötti ellentéteket a magyar szabadságharc ideién a bécsi kamarilla mesterségesen bo­nyolította össze és azóta sem tudott ez a két nép úgy összebarátkozni, mint a regi idők­ben. A második kérdésre a szerb politikusok hasonlóképpen igennel felelnek. Jugoszlávia a maga részéről barátot akar Magyarország­ban., nem pedig ellenséget és szüksége van ársa akadjon. E meggondolásnak kell vezet­nie Magyarországot is, amelynek hasonló­képpen létérdeke, hogy végre egyik szom­szédos állammal megegyezhessen. A harmadik kérdésre a jugoszláv poli­tikusok kifejtik, hogy Jugoszlávia sohasem számíthat Olaszországra "és annak . ismert j,sacro .egoismo“-ja -leiretetleamé tenné a szá- zadokra kontemplált összeköttetést. Cseh-- Szlovákia messzire van Jugoszláviától és Románia karaktere annyira nem egyezik meg Jugoszlávia népeinek fölfogásával, hogy szinte kizártnak tetszik az érzelmi alapokra is fektethető barátság. Jugoszlávia és Ma­gyarország földrajzi helyzetüknél is, valamint lakosságuknak lelki karakere és foglalkozási ágai szerint egymásra vannak utalva és ha közösen erősnek mutatkoznak, meg fogják tudni fékezni a mindig nyugtalan Balkánt Egy ilyen államszövetség vámterülete Ma­gyarország északi határától az Adria-, Egei- és Fekete-tengerig nyúlna el. Viziutaik egy­mást segítenék az ipari és gazdasági élet íöl- virágozásában és ennek egész Európa élvez­hetné áldását. A magyar—jugoszláv állam­szövetség eszméjének meg vannak a híves mind Budapesten, mind Belgrádban. Az érdekes, békülékeny szellemű fejte­getések nagy föltünést keltettek mind a. bel­grádi, mind a diplomáciai körökben, annál is inkább, mert a „Vreané44 már nagyon sok- esetben tett vizsgát a magyarfalásból. ég mindenütt ftérd a Prágai JlZa&njar Jttrfiu»oí? A genti egyetem ügye a belga szenátusban Brüsszel, julius 18. A szenátus ismét megkezdte a vitát a genti egyetem elflaman- dositását illetően. A legközelebbi balti konferencia Varsóban lesz Varsó, julius 18. A balti államok rigai konferenciáján elhatározták, hogy a legköze­lebbi konferenciát Varsóban tartják meg. Lengyelország és a balti konferencia Varsó, julius 16. A Varsóba érkező balti lapok a balti államok rigai konferenciájával igen szkeptikus hangon foglalkoznak. A lapok utalnak arra, hogy Seyda miniszter 'nem ment el a konferenciára. Különösen a balol­dali észt és litván sajtó hangsúlyozza, hogy Seyda miniszternek helyettesítése Strasbur- gor miniszter által világos kifejezése a len­gyel külpoliiltikának,

Next

/
Thumbnails
Contents