Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-19 / 161. (314.) szám
Csütörtök, július 19. dL Az uj munkásbiztositási törvényről Irta: Gaar István munkásbiztositópénztári számtanácsos. III. Azt hisszük, hogy a betegsegélyzés ügyének az általunk ajánlott módon való szervezését nem szükséges tovább megokolnunk s áttérhetünk a balesetbiztosítás kérdésére, melyet az uj törvénytervezet 277. szakasza Szlovenszkóra és Ruszinszkóra vonatkozólag ( ugylátszik Csehországban maradna az eddigi gyakorlat, mert erről a tervezetben nem tesz említést) a következőképpen óhajt elintézni: „Ugyanezen a napon megszűnik az 1919. évi szeptember 23-án kelt 516. számú kormányrendelet szerint megalakult Zemsky Urad pre poistovanie ro- botnikov na Slovensku a Podkarpatské Russ. Ez a hivatal átalakul munkásbaleset- biztositó hivatallá Szlovenszkóra és Ruszinszkóra kiterjedő hatáskörrel. Felszámolását rendelet fogja szabályozni.41 Eddig van és nem tovább. Nincs megmondva, hogy a tervbe vett uj balesetbiztosító működésére mely törvények és rendeletek lesznek irányadók, sem azt nem látjuk, hogy uj törvényt készitenek-e részére, noha ha valamit, ami meg van, be akarnak szüntetni, úgy a helyébe lépő intézménynek már a beszüntetés idején fölépítve kell lennie. A' törvénytervezetnek ez az igazán nagy és feltűnő hiányossága is azt igazolja, hogy a tervezet nagyobb és alapos átdolgozása és a segítséget nyújtó és tervbe vett szervezeteknek egy központba való egyesítése nélkül nem fogja azt a nagy és nemes célt szolgálni, amit a tervező maga elé tűzött és aminek megvalósítását százezrek már évtizedek óta sürgetik. És ha az uj tervezet elkészítése, valamennyi biztosítási ágazatnak egy központi vezetés alá való rendelése és a szükséges rendelkezések kersztülvitele ez év végéig az idő rövidsége és az adatoknak, számításoknak, iioyvitel! szabályoknak hiánya miatt meg nem történhetnék, inkább maradjon meg a jelenlegi állapot még egy évig, mert ma már a biztosításra kötelezettek százezrei nem hiányos, félnek sem nevezhető alkotást várnak a nemzetgyűléstől, hanem kívánják és jogosan el is várják a mimkásbiztositó intézménynek oly módon való felépítését, mely felöleli valamennyi segélyezési ágakat, a lehető legminimálisabbra szorítva a kezelési költségeket és megmenti úgy az alkalmazottakat, mint a munkaadókat a három-négyszeres be- és a kijelentésektől, valamint az ebből előreláthatóan bekövetkező zaklatásoktól. Lényeges uiitás az uj törvénytervezetben a biztosítási bíróságok létesítése. Három ilyen bíróság szervezését tervezi a javaslat, még pedig egyet Prágában Csehország, egyet Brünnben Morvaország és Szilézia, egyet Pozsonyban Szlovenszkó és Ru- szinszkó részére. A javaslat kimondja ugyan, hogy ezeken kívül más bíróságokat is lehet létesíteni, de a biztosítási bíróságoknak ily korlátolt számban való szervezése mégis már eleve i arra enged következtetni, hogy azok nem fognak a hozzájuk fűzött várakozásoknak megfelelni, mivel nemcsak a segélyezési ügyekben hozott választott bírósági ítéletek ügyében stb. hivatottak egyrészt másod fokon, másrészt első fokon eljárni, hanem valamennyi eddig a közigazgatási hatóságok által intézett kihágási ügyekben is e bíróságok döntenek első fokon. Figyelembe véve már most, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói kerületi biztosítóknál évenkint a kihágási ügyek száma ma is felülhaladja az ötezret, az uj törvény életbeléptetésével pedig azok száma legalább is húszezerre fog emelkedni, határozottan arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a biztosítási bíróságoknak a tervezet szerint való szervezése egyáltalán nem fog tudni megfelelni feladatának, miért is továbbra is fönn kell tartani az eddigi gyakorlatot, azaz a közigazgatási hatóságok hatáskörébe kell utalni a törvénybe ütköző kihágásokban az ítélkezés jogát. Hogy a közigazgatósági hatóságok az ilyfajta ügyeket egyik-másik helyen lanyhán kezelték, nem lehet ok arra, hogy egy munkásbiztositási kihágással vádolt munkaadó, vagy pénztári tag saját költségén Pozsonyba legyen kénytelen utazni, hogy az ellene indított ügy tárgyaláson személyesen résztvehessen. A biztosítási bíróságok hatáskörébe csakis a speciális biztosítási ügyeket kellene utalni, nevezetesen azokat, melyekben első fokon a kerületi szociális biztosi tőle hoznak határozatot s melyekben eddig Szlovenszkó- ban és Ruszinszkóhan a választott bíróságok jártak el, mint felebbezö hatóságok. Ide kellene sorozni a baleseti kártalanítási ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott felebbezéseket is, továbbá azokat a vitás ügyeket, melyeket eddig a pénztár székhelyén illetékes első fokú iparhatóságok döntöttek el. Ezeknek az ügyeknek a biztosító bíróságok hatáskörébe való utalása és minden kerületi szociális biztosító székhelyén ilyen biztosítási bíróságoknak felállítása esetén nem lenne szükség a kü.on kerületi biztosítóintézeti választott (döntő) bíróságokra. Emellett a biztosítási bíróságoknak ily módon való szervezése az ügyek gyors elintézését is biztosítaná. A biztosítási bíróságoknak ily szervezése mellett felsőbb biztosítási bíróságot kellene létesíteni nemcsak a legfelsőbb köz- igazgatási bíróságnál, de Pozsonyban is, ha a pozsonyi központi biztositó intézet szervezésére vonatkozó javaslatunk meghal.gatásra találna. A pozsonyi felsőbb biztosítási bíróság elnökét a pozsonyi Ítélőtábla elnöke nevezné ki és a szlovenszkói és ruszinszkói biztosítási bíróságok felett a felügyeletet ugyancsak ő gyakorolná. * Az előadottakat ajánljuk úgy a törvény tervezőinek, mint a nemzetgyűlés tagjainak, nemkülönben az alkalmazottaknak és munkaadóknak, illetve azok szervezetei szives figyelmébe. (Vége.) A urasaiméi Konferencia zdrOQiese Lausanne, julius 17. A konferencia mai záróülése három részre oszlott: a politikai, a pénzügyi és a gazdasági bizottság záróülésére. A politikai bizottság a Dardanellák és Konstantinápoly •kiürítéséről tegnap kötött megállapodást, majd az amnesztiakérdéssel és az örmények sorsával foglalkozott. Izmed pasa megígérte az amnesztia-egyezmény végrehajtását és mindazon örmények hazatérésének ldhetővé- tételét, akik a hazaárulásban nem bűnösek. A pénzügyi bizottság kizáróan a kuponok kérdésével foglalkozott. Az eredeti 106. számú szakaszból a szerződésbe csak azt veszik be, hogy a németek, osztrákok és magyarok az ottomán adóságok igazgatótanácsában nem vehetnek részt. A többi kérdésekben a török kormány a címletek tulajdonosaival közvetlenül fog tárgyalni. A gazdasági bizottság a parti hajózásra vonatkozó jegyzőkönyvet hagyta jóvá, majd a kereskedelmi egyezmény tartamára vonatkozó nyilatkozat után a koncessziókérdést tárgyalta. Rumbold hosszabb nyilatkozatában kikötéseket tett az angol állampolgárok és a török petroleumtársaság érdekében, melyeknek el nem ismeréséért a törökök volnának felelősek. Grew amerikai delegátus helyeselte a koncessziók kérdésének rendezését, majd Izmed pasa megállapította, hogy az angol nyilatkozat a törököket nem köti. Izmed pasa visszautasította Pellé tábornoknak azt a kívánságát, hogy az ottomán bank koncesszióját két évre meghosszabbítsák, mivel erre csak a kormány illetékes. A bizottsági ülések végén Ruipbold, Pellé és Montagna hosszabb beszédeket mondottak, melyekre Izmed pasa a teljes ülés végén válaszolt és különösen hangoztatta ‘Törökország angolbarátságát. — Bulgária képviselője megismételte Bulgáriának a tengerhez való kiutra vonatkozó kívánságait. — A békeszerződés ünnepélyes aláírása kedden történik a svájci szövetségi elnök elnöklésével. Olaszországot fölszólították arra, hogy ha a lausannei békeszerződés aláírás álla nem küld meghatalmazottat, akkor a tengerszorosokra vonatkozó egyezményt három hét alatt írja alá Konstantinápolyban. Eltávolítják az angol flottát a torok vizekről London, julius 18. A R-euter-ügynökség jelenti: Az angol admiralitás azt a négy tor- pedóflottillát, melyet a keleti krízis miatt a földközi tengeri flottába beosztottak, visszarendelte Angliába. Lengyelország és Görögország nem megy el Szinajába Bukarest, julius 17. Bukaresti lapjelentések szerint a szinajai konferencián csak Cseh-Szlovákia, Jugoszlávia és Románia fognak részt venni. A lengyel és a görög kormányt csak értesíteni fogják a konferencia tanácskozásának menetéről. A konferencia előreláthatóan három napig fog tartani. Spanyolország a fascizmus visszfényében Madrid, julus 17. (Saját tudósítónktól.) Spanyolország azoknak az időszaki politikai kríziseknek egyikét éli, melyek bekövetkeznek és elmúlnak anélkül, hogy forradalom következnék be, vagy pedig a közállapotokat megjavítanák. A spanyolok teljes politikai közönyének jóvoltából minden megy tovább a maga utján. E közönyre nézve jellemző, hogy az áprilisi választásokon 388 képviselő közül 146-ot ellenjelölt nélkül választottak meg. A főváros 132.000 beirt választója közül csiak 65.000 adta le a szavazatát. Az ország mindjobban eltávolodik a politikától, mely a választásokon hihetetlen korrupcióval dolgozott s egy-egy szavazatért ötszáz pezetát is fizetett. A katonai kormány uralomrajutása felé tét <a spanyol politika rákfenéje, a marokkói és a barcelóniai kérdés teszi csaknem elviselhetetlenné. A marokkói kérdés a katonai kudarcok megtorlása és a jövő politika célkitűzése körül forog. A baloldali koalíciót éppen a felelősség kérdésében indított kampány juttatta uralomra, azonban ígéreteit nem válthatta be, mert a hadsereg és a tisztikar nem tűr más nyomozást, csak amelyet katonai hatóságok végeznek. A junták nem haltak meg és ma is & leghatalmasabb és legjobban megszervezett testületéi Spanyol- országnak. Ez az oka annak, hogy egyetlen polgári kormány sem mer ebben erélyesen föllépni, mert fél, hogy magatartása katonai fölkelést provokál. A marokkói fölkelők folyton újabb katonai meglepetésekről gondoskodnak és Tizzi-Asanak a fölkelők által a napokban történt elfoglalása Madridban óriási nyugtalanságot okozott és teljessé tette a marokkói kaland népszerűtlenségét. A marokkói helyzet komoly és állandó újabb csapatszállitásokra vian szükség. Alhucemas kormánya 218 főnyi többséggel rendelkezik a kamarában. A demokrataliberális koalíció alkotja ezt a többséget, mely azonban a szenátusban kevésbé erős a konzervativek nagy száma miatt. Ez az oka annak, hogy Alhucemas programjába vette a szenátus reformját. A kormánykoalició ösz- szetétele miatt gyönge. A demokratákat, a Romanones-, Álba-, Gasset-, Zamora-pártia- kiat és a reformistákat nem fogja össze az elvek megfelelő centripetáfe ereje. A koalíció hathónapos uralma alatt már két miniszter lemondott és mind többet beszélnek a küszöbön álló kormányváltozásról. Szó van arról, hogy Alhucemast Álba, vagy R onnan o ne s követné koncentrációs kabinet élén, sokan azonban katonai kormány uralomrajutását várják. A spanyol politikai élet nélkülöz minden stabilitást. Ennek oka az, hogy Ca- novas és Sagasta halála után a kormányhatalmat fölváltva gyakorló konzervatív, illetve a liberális párt annyira, szétfőrgácsoló- dott, hogy szinte eltűnt és a nagy politikai koncepció helyet a rivalizálás és a személyi ambíció kaotikus küzdelme váltotta föl. Az aguijgy, is gyönge, kpxMtiy hélyzeA barcelóniai vörös rém Ami Spanyolország közgazdaságát illeti, Spanyolország még mindig a háborúban szerzett jövedelmekből él, melyek azonban kl- rnerülőben vannak. rA kereskedelem, ipar és földmivelés terén teljes a stagnáció, az államháztartás deficitje állandóan növekszik. Ezekkel az állapotokkal szervesen összefügg a spanyol belpolitika másik nagy betegsége: a barcelonai kérdés. Barcelonában a sztrájkok. a szociális merényletek jóformán napirenden vannak. Az erkölcsök romlására élénken jellemző Regueral volt bilbaói kormányzónak és Soldevilla saragossai érseknek nemrég elkövetett meggyilkolása. Azért nem kell félni attól, hogy Spanyolországot hatalmába keríti a vörös epidémia. A konzervatív szellem mindennek dacára túlsúlyban marad. A forradalmi szindikalizmus nem tud erőt venni a tömegeken. Spanyolország helyzete ma nagyon hasonlít ahhoz, amelyben Olaszország volt a fascizmus győzelme előtt. A fascizmus sikerei kápráztatják a spanyol szemeket. De hol van a spanyol Mussolini'ó (—lo.) A jugoszláv—magyar szövetség föltételeiről — A „Vreme“ szenzációs cikke. — Belgrád, julius 19. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) A jugoszláv főváros egyik legtekintélyesebb publicistája a „Vreme“-ben — amelynek szoros kapcsolata az udvarral és az előkelő radikális körökkel közismert — meglepetésszerűen az SHS-királyság és Magyarország közötti; szövetség lehetőségéről elmélkedik. A lajp az alábbi figyelemreméltó fejtegetéseket közli: A kibékülés, valamint a szövetség létrejötte csak az alábbi három föltétel teljesítése esetén képzelhető el: 1. Megnyerhető-e Magyarország a szövetségnek? 2. Eleget tesz-e Magyarország a követeléseknek? 3. Ilyen szövetség létrejötte mellett megtalálnák-e Jugoszlávia és Magyarország az érdekeiket?, A cikk Írója úgy tudja, hogy szerb politikusok szerint az első kérdésre igennel kell felelni. A tapasztalat azt mutatja, hogy vegyes nyelvterületeken a magyarok és a szerbek ngyon szépen megértik egymást. Ha ez lehetséges, miért ne volna lehetséges ugyanez politikailag két nemzet között? Szerb—magyar front már 1389-ben létesült, amikor a két nemzet a törökökkel kellett, hogy megküzdjön. Jugoszlávia éppen olyan egyedül áll a Balkánon, mint Magyarország Középeurópá- ban és éppen úgy körülveszik az ellenségek, mint a legyőzött szomszéd államot. Ugyancsak szerb politikusok hangoztatják, hogy a politikai ellentétek a két nemzet között ma már nem oly nagyok, hogy ne lehessen barátságos közeledésről beszélni. E népek közötti ellentéteket a magyar szabadságharc ideién a bécsi kamarilla mesterségesen bonyolította össze és azóta sem tudott ez a két nép úgy összebarátkozni, mint a regi időkben. A második kérdésre a szerb politikusok hasonlóképpen igennel felelnek. Jugoszlávia a maga részéről barátot akar Magyarországban., nem pedig ellenséget és szüksége van ársa akadjon. E meggondolásnak kell vezetnie Magyarországot is, amelynek hasonlóképpen létérdeke, hogy végre egyik szomszédos állammal megegyezhessen. A harmadik kérdésre a jugoszláv politikusok kifejtik, hogy Jugoszlávia sohasem számíthat Olaszországra "és annak . ismert j,sacro .egoismo“-ja -leiretetleamé tenné a szá- zadokra kontemplált összeköttetést. Cseh-- Szlovákia messzire van Jugoszláviától és Románia karaktere annyira nem egyezik meg Jugoszlávia népeinek fölfogásával, hogy szinte kizártnak tetszik az érzelmi alapokra is fektethető barátság. Jugoszlávia és Magyarország földrajzi helyzetüknél is, valamint lakosságuknak lelki karakere és foglalkozási ágai szerint egymásra vannak utalva és ha közösen erősnek mutatkoznak, meg fogják tudni fékezni a mindig nyugtalan Balkánt Egy ilyen államszövetség vámterülete Magyarország északi határától az Adria-, Egei- és Fekete-tengerig nyúlna el. Viziutaik egymást segítenék az ipari és gazdasági élet íöl- virágozásában és ennek egész Európa élvezhetné áldását. A magyar—jugoszláv államszövetség eszméjének meg vannak a híves mind Budapesten, mind Belgrádban. Az érdekes, békülékeny szellemű fejtegetések nagy föltünést keltettek mind a. belgrádi, mind a diplomáciai körökben, annál is inkább, mert a „Vreané44 már nagyon sok- esetben tett vizsgát a magyarfalásból. ég mindenütt ftérd a Prágai JlZa&njar Jttrfiu»oí? A genti egyetem ügye a belga szenátusban Brüsszel, julius 18. A szenátus ismét megkezdte a vitát a genti egyetem elflaman- dositását illetően. A legközelebbi balti konferencia Varsóban lesz Varsó, julius 18. A balti államok rigai konferenciáján elhatározták, hogy a legközelebbi konferenciát Varsóban tartják meg. Lengyelország és a balti konferencia Varsó, julius 16. A Varsóba érkező balti lapok a balti államok rigai konferenciájával igen szkeptikus hangon foglalkoznak. A lapok utalnak arra, hogy Seyda miniszter 'nem ment el a konferenciára. Különösen a baloldali észt és litván sajtó hangsúlyozza, hogy Seyda miniszternek helyettesítése Strasbur- gor miniszter által világos kifejezése a lengyel külpoliiltikának,
