Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-18 / 160. (313.) szám
Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Raszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A türkifikálás (g.) Prága, julius 17. Az Eclio de Paris Londonba küldte munkatársát, Pertinaxot, a politikai zsurnaliz- mus legtipikusabb emberét, hogy tanulmányozza az angol politikai élet fölfogását a jóvátételi kérdésről. Pertinax a lapjának küldött jelentésében kijelenti, hogy angol államférfiak kijelentették előtte, hogy Németország a Ruhrvidéken súlyos vereséget szenvedett s immár megérett a türkifikáiásra. Nem irja meg Pertinax, hogy ki tette ezt a jelentős politikai kijelentést, de azért a névtelen nyilatkozat csökkent súlyát nem szabad konstatálnunk e nyilatkozattal kapcsolatosan már csak azért sem. mert a türki- fikálásnak törekvése a legyőzött államokkal szemben úgy látszik komoly politikai irányzat, mely beletartozik abba a politikai kom- plekszumba. melyet az európai rekonstrukció jelszava alatt fogtak össze az antant államférfiak. A türkifikálás nem más. mint a gazdasági gyámság és gondnokság alá helyezés. Mint egy állammal szemben követett és alkalmazott gazdaságpolitika annyit jelent, hogy az állam gazdasági és pénzügyi szuverenitása megszűnik, vagy legalább is erősen korlátoztatik. Ezt a gazdaságpolitikai metódust alkalmazták az európai nyugati államok a volt Törökországgal szemben s az Ausztria gazdasági és pénzügyi életének szanálása címén behelyezett rendszert, a nép- szövetség felügyelete alá helyezett osztrák államgazdasági életet szintén úgy foghatjuk föl, mint a türkifikálás jelenségét. Hogy ez az irányzat kezd általánossá válni s hogy ebben a gazdaságpolitikai metódusban szerencséltetni akarják a többi legyőzött államokat is, erre mutat Benesnek a Times és a Daily Telegraphban megjelent nyilatkozata. mely a Magyarországnak nyújtandó külföldi, vagy nemzetközi kölcsön előfeltételéül az Ausztriára szabott ellenőrzési rendszer bevezetését állítja. Ha ehhez hozzávesszük a Pertinax jelentésében foglalt nyilatkozatot, akkor tisztán áll előttünk, hogy ezt a gazdaságpolitikát minden legyőzött állammal szemben követni akarja az antant, sőt előtolakszik az a gyanú, hogy a legyőzött államokkal szemben követett eddigi politikának egyik célja az volt, hogy az illető államok gazdasági és pénzügyi élete odáig zilálódjék. hogy a helyzet a türkiíi- kálásra érett legyen. Ezt a törekvést és ezt a politikát nem szabad kritikátlanul konstatálnunk. Amint erős kritikát érdemel az európai konszolidáció szempontjából az antantnak eddigi egész politikája, úgy hibáztatnunk kell a most konstatált törekvést is. Az államok gazdasági szuverenitásába belenyúlni, az államok pénzügyi és gazdasági cselekvőképességének szabadságát elvenni csak akkor lehet megokolt cselekedet, ha az illető államok önjogu gazdaságpolitikai ténykedése veszélyezteti az egész európai gazdasági életet s ha ez a ténykedés a szándékos rosszindulat. vagy a gazdaságpolitikai képtelenség következménye. De akkor, amikor egy hatalmi csoport a győzelem helyzetét kihasználva akként szabta meg egyes államok határait és akként szabta meg az egyes államoknak a legyőzöttségből fakadó kötelezettségeit, hogy azok az államok képtelenek reálisan organizálni pénzügyeiket és nyugodalmasan ' berendezni gazdasági életük fölépítését, akkor a tiirkifikálási törekvés nem más. mint a vakbélgyulladásnak aszpirinnal való gyógyítása és ezenfelül a kihasználás egoista politikájának végső keresztülvitele. Ami megokolt volt Törökországgal szemben, az nem lehet indokolt a nyugati gazdaságkultura akreditált államaival szemben. Ezek az államok nem képtelenek az önjogu gazdasági éleire, csak adják meg nekik a geopolitikai életlehetőséget és a gazdasági viszonyok s különösen a pénzügyi viszonyok egészséges kialakulásához szükséges életnyugalmat és politikai biztonágot. Ezek az államok nem voltak beteg testek, Róma, julius 17. Mussolini miniszterelnök elrendelte azoknak a tüntetőknek a letartóztatását, akik julius 15-én a florenzi katolikus egyesületek helyiségeibe betörtek és azokat kirabolták, ezzel akarva protestálni a néppártnak a választói reformmal szemben elfoglalt álláspontja ellen. Dolgoznak a bombák Olaszországban Róma, julius 16. Ma éjszaka két ismeretlen ember behatolt az Italia dlinü katolikus lap kiadóhivatalába, ott gyujtóbombát helyezett el, mely pár perc múlva explodált és a kiadóhivatalt lángba borította. A tűzvész két óra hosszat dühöngött, a tűzoltóságnak csak nagynehezen sikerült a nyomda rotációs gépeit és szedőgépeit megmenteni. A nyomda éjjeli őrét letartóztatták, tökéletesen részeg volt és nem tudott felvilágosítás adni arról, hogy hogyan kerültek a merénylők a nyom- áahelyiségbe. Az újság igazgatója kijelentette, hogy a merénylet dacára is tovább megjelenteti a lapot. Az olasz kamara tüntet a király mellett Róma, julius 17. (Stefani.) A kamarában a választási reformra vonatkozó törvényjavaslat előadója, Acerbo alállamtitkár volt. Acerbo kiemelte, hogy a kormány a javaslat előterjesztésével azt akarja elérni, hogy akcióit és célkitűzéseit a választók tömegeivel szervesen összekösse. A javaslat, melyet az ellenzék antidemokratikusnak és szabadság- fosztónaík jelöl meg, sok demokratikus alapelvet tartalmaz, melyeknek megvalósítására éve óta maguk a forradalmi pártok is töreLondon, julius 17. (Londoni tudósítónk' távirata.) Politikai körökben úgy hírlik, j hogy az angol válaszjegyzéktervezetnek' alapelvei már ki vannak dolgozva. A tervezetet szerdán terjesztik a minisztertanács : elé végleges megszövegezés végett és csü- j törtökön közük a szövetségesekkel és az I Amerikai Egyesült Államokkal s ugyanekkor ■közlőik a nyilvánossággal. A válasz jegyzéket! igyekeztek úgy megszövegezni, hogy azt Belgium és Franciaország minden kikötés nélkül magáévá tehesse. A kincstári hivatal szakértőit utasították, hogy tegyék vizsgálat tárgyává, hogy milyen mértékben lehet a belga megoldási javaslatokat az angol tervezetbe fölvenni. A diplomáciai tanácskozásokat tegnap folytatták. Curzon sorba fogadta a francia, belga és olasz követeket. Szenzációs részietek az angol minisztertanács üléséről Paris, julius 17. A Maiin londoni tudósi- jója szenzációs részleteket közöl az angol minisztertanácsrél, melyen az angol kor- ! mánynyilatkozatot szÖvegezték meg. Cecil lord a tanácskozás folyama alatt élesen bírálta a jegyzéket, melynek Curzon a szerzője. Cecilt a vita folyamán Baldwin is támogatta. Cecil felvetette azt a k érdést, hogy vájjon szükség esetén Anglia Kész volna-e fegyverrel kényszeríteni Franciaországot arra, hogy az angol álláspontot elfogadja. E kérdésre a kormány minden tagja nemmel válaszolt. Cecil ezután azt kérdezte rothadó és bomló organizmusok s ha ma azok s ha ma szenved miattuk az egész európai gazdasági élet, úgy vessen azokra, akik a békeszerződések és a reparációk atyamesterei. kednek. Az eddigi választási rendszert a közvélemény teljesen előítélte. Az előadó visszautasította azt az állítást, hogy a törvényjavaslat alkotmányellenes és utalt arra a drámai ülésre, melyen a proporcionális képviseletből származó kamarának 156 szocialista képviselője a királynak a terembe való lépésekor a termet elhagyta. Az alállamtitkár megjegyzése viharos tüntetésre adott alkalmat a király mellett. Az egyes pártok képviselői és a karzatok közönsége felügráltak helyeiről és úgy éltették a királyt. A kamara Acerbo beszédét nagy tetszéssel fogadta. Az olaszországi nemzeti kisebbségek elnyomása Róma, julius 16. A kamara tegnapi ülésén Walther dr. bozeni német képviselő is felszólalt, ki rámutatott arra, hogy a választói törvényjavaslat végrehajtása esetén a németeknek nincs kilátásuk arra, hogy mandátumhoz jussanak. A választói reform megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Waíter dr. sajnálattal konstatálja, hogy az olasz kormány •mindjobban korlátozza a '■kisebbségek kulturális és autonóm szabadságát, melynek biztosításáról az annexió-törvény és a király trónbeszéde kezeskedik. Ebben az értelemben nyilatkoztak a szlovén képviselők is. Az olasz király aláírta az uj sajtótörvényt Róma, julius 17. Az olasz király aláírta az uj olasz sajtótörvény dekrétumát. Mussolini a törvényt akikor foga életbeléptetni, ha szükségesnek tartja. Curzontól, vájjon kedvezőbb lenne a helyzet, ha Anglia elszakadna Franciaországtól. A vita folyamán megállapították, hogy a szakítás egyetlen praktikus eredménye csak az volna, hogy Franciaország teljesen szabadkezet nyerne Németország megsemmisítésére. Curzon az érvek hatása alatt megváltoztatta a válaszjegyzák szövegét és a minisztertanács megállapodott abban, hogy csak az angol-francia antant íentartása alkalmas arra, hogy a Németországra nehezedő francia nyomást csökkentse. A Matin megállapítja, hogy hasonló szempontok fognak döntő szerepet játszani az angol válaszjegyzék megszövegezésénél is A Petit Journal londoni tudósítója közli, hogy Németországnak adandó választerve- zetben már meg van az angol-amerikai megegyezés, bár Baldwin az alsóházban kijelentette, hogy London és Washignton között nem voltak ily értelmű tárgyalások. — A Petit Párisién Brüsszelből azt jelenti, hogy Tbeunis és Jaspar meg fogják kísérelni, hogy London és Paris között közvetítsenek. Baldwin hallgat London, julius 17. (Londoni tudósítónk távirata.) Az alsóházban Baldwin egy képviselőnek arra a kérdésére, hogy nyilatkozzon a Németországnak adandó válaszjegyzékről, kijelentette, hogy ha azt akarja, hogy a választervezet a szövetségeseknek beleegyezésével találkozzon, akkor a válasz tartalmából előzetesen még nagy vonásokban sem lehet semmit sem közzétenni. Baldwin kijelentette még, hogy az angol és amerikai kormány között nem történt véleménycsere a jóvátételi kérdés s Európa jelenlegi helyzetéről. Curzon csodálkozott Poincaré beszédén London, julius 17. (Londoni tudósítónk távirata.) Midőn a francia követ tegnap este Curzon lordnál megjelent, Curzon csodálkozásának adott kifejezést a követ előtt Poin- caré vasárnapi beszéde fölött Poincaré senlisi beszéde nem volt válasz Baldwin expozéjára Páris, julius 17. (Havas.) A Petit Párisién félhivatalos francia jelentést közöl, amely megállapítja, hogy Poincarénak vasárnap Senlisben tartott beszéde a csütörtöki Bald- win-expozé előtt már meg volt fogalmazva. A beszédet tehát nem lehet a Baldwin-ex- pozéra adott válasznak tekinteni. A franciák megfojtják a Ruhrvidék ipartelepeit Essen, julius 16. Mint ismeretes, a franciák julius 1-én a segerotlhi széntelepek megszállásával hatalmukba kerítették a Krupp- müvek legfontosabb szénraktárát, melynek készleteit már legnagyobbrészt el is szállították. Julius 14-én a franciák beváltották további fenyegetőzéseiket és a szomszédos nagy üzemekben is lefoglalták az üzemi szénkészleteket, aminek következtében a 2. és 3. számú hengerművek kénytelenek voltak üzemüket beszütetni. Úgy ezeknek az üzemeknek, mint a 7. számú Martin-müveknek a munkássága munkanélkülivé vált. Bombamerényi et egy francia autó-depó ellen Berlin, julius 17. Bohumból jelentik: Weiid- mar városkerületben egy francia automobil- depóban borzalmas robbanás történt. A franciák állítása szerint egy teljes sebességgel robogó közúti kocsiból öt bombát dobtak a depóba, melyek nagy anyagi kárt okoztak. A franciák nagyszámú kezest tartóztattak le és szankciókat léptettek'életbe Bohumban. A megszállás hírei Berlin, julius 17. A limburgi birodalmi bankot pénteken megszállották a franciák. A bank igazgatóját és hivatalnokait színes francia katonák őrzik hivatalaikban. A franciák ily módon akarnak a páncélszekrény harmadik kulcsához jutni, hogy a páncélszekrényben levő miiiliárdokat megkaparintsák. A bank nappali pénztárából a franciák 375 millió márkát vittek el. A franciák a pénteken megszállott és még ugyanaz nap éjjel kiürített Barmenben letartóztatott birodalmi bankigazgatót kivonulásukkor magukkal hurcolták, majd Dornap közelében a nyílt országúton visszahagyták. Angliában megmarad a kapitalista rendszer London, julius 17. Az angol alsóház 369 szavazattal 121 ellenében elutasította azt a javaslatot, hogy Angliában a kapitalista rendszert uj szociálindusztriális rendszerrel helyettesítsék, amelyben a termelési és elosztási lehetőség teljes egészében a kormánytól függne s a demokrácia azt ellenőrizné. 100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, julius 17-én: Zürichben 17.1875 svájci frankot Budapesten 25 500.— magyar koronát Bécsben 212300,— osztrák koronát Berlinben 650350.— német márkát Csiiíöráölsöa® teszik közzé! esz «»®®gt®S w«M«isz®©íilI*éket Mussolini a fascista terroristák ellen CfönÁCAT — jj|F Prága, szerda, 1923 julius 18. w3^1/^Xiy fMM XMSXM7
