Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-19 / 136. (289.) szám

Kedd, junius 19. dinárral egy cseh koronánként fizessék ki. A kereskedelmi kamarák tekintélye valószí­nűen befolyásolni fogja a bíróságokat is. Ezekben a viszonyokban, különösen ami Jugoszláviát illeti, látszólag változás történt azáltal, hogy a cseh-szlovák köztársaság és a szerb, horvát, szlavón királyság között a kölcsönös jogi viszony rendezésére szerző­dés létesült. A szerződést ez év március 17-én kötötték meg Belgrádiban és az a rati­fikálás után egy hónappal életbe fog lépni. A ratifikálás eddig nem történt meg, de be­látható időn belül várják. Valószínű az is. hogy a többi szomszéd állammal, különösen Romániával, rövid időn belül Cseh-Szlovákla hasonló szerződéseket fog kötni. Érdekes még az a kérdés is, hogy az ilyen szerződés alapján a cseh-szlovák biróság Ítélete a szerződés ratifikálása után végrehajtható lesz-e. Erre a kérdésre igennel kellene felel­nünk, ha a Jugoszláviával kötött szerződés szövegébe csak' felületesen betekintenénk. De az ilyen szerződéseknek mindig bizonyos záradékaik vannak. A Jugoszláviával kötött Újabb basikbukás A Rimaszombati Takarékpénztár moratóriu egyezségi szerződésben is vannak klauzulák, füzek kö­zül a 41. számait kell felemlítenünk, amely kizárja az olyan természetű Ítéletek végre­hajtását, melyek a „jó erkölccsel1* ellenkez­nek. Kevés olyan jogi fogalom van, amelyik­nek olyan tág értelme lenne, mint a régi ró­mai „contra bones mores agore“. Ha a keres­kedelmi kamarák fogják meghatározni, hogy mik a ,.jó erkölcsök*1, akkor az idegen bíró­ságok ennek a nyújtható fogalomnak az alapján sok ítéletnek a végrehajtását fogják megtagadni, olyan ítéletekét is, amelyek szikkszdárdáknak látszanak. Ezért a cseh-szlovák hitelezőknek csak azt tanácsolhatjuk, hogy a szomszéd álla­mokban levő adósaikkal barátságosan meg­egyezzenek. A hitelező igy — ha veszteség­gel is — készpénzhez juthat, ami a kereske­dőre nézve rendkívül fontos. Maga a prágai kereskedelmi és iparkamara is elhatározta, hogy a romániai követeléseknek ilyenformán való rendezését fogja megkísérelni és kívá­natos volna, hogy a hitelezők ezeket a köz­vetítő akciókat támogassák. Rimaszombatban. m alatt. — Hatvanötszázalékos kényszer­ajánlat. Rimaszombat, junius 18. (Rimaszombati tudósítónk jelentése.) Bankkörökben már régóta nyílt titok volt, hogy a Rimaszombati Takarékbank, Rima­szombat városának és úgyszólván egész Gömörmegyének egyik legerősebb és legré­gibb pénzintézete, mely a forradalomig az Osztrák-Magyar Bank mellékhelye volt, a Görmörmegyei Nép- és Iparbank múlt évi bukása után bekövetkezett megrohanás kö­vetkeztében erősen passzív lett. Lapunk már közölte a Szlovák Általános Hitelbank gö- möri fúziós terveiről Írott cikkében, hogy a Rimaszombati Takarékpénztár beolvasz­tása küszöbön áll. A megindított tárgyalások azonban n-em vezettek az igazgatóság által óhajtott eredményre, miután a Szlovák Álta­lános Hitelbank a saját szakértő közegeivel összeállított iikvidációs mérleg alapján csak részvénylebélyegzés, moratórium igénybe­vétel és kényszeregyezség lefolytatásával volt hajlandó a mentési akcióra. A Rimaszombati Takarékpénztár igaz­gatósága megkísérelte ennélfogva a Pozso­nyi Első Takarékpénztárt a szanálásba be­kapcsolni, azonban kedvezőbb kibontakozási lehetőségeket e bank utján sem volt képes intézete részére teremteni. Miután a bank helyzete napról-napra tűrhetetlenebbé kez­dett válni s az elhúzódó tárgyalásokból nyilvánvaló lett, hogy a feltűnés nélküli, csendes szanálási lehetőség reménye a kútba esett s miután a Szlovák Általános Hitelbank segítségének igényibevétele 14 napos utitná-1 tűm teljesítésétől függött, amely ultimátum tegnap járt le, az igazgatóságnak nem lehe­tett más választása, mint tegnap délután há­rom órakor a moratórium elrendelését meg­kérvényezni. A tegnapi nappal tehát a Rimaszombati Takarékpénztár fizetéseit teljesen beszün­tette s ma már a 606. törvény alapján mo­ratórium alatt áll. Bankkörökböl nyert információink sze­rint az igazgatóság a moratórium elnyerésé­vel kapcsolatban kényszeregyezségi eljárás megindítását fogja kérni a rimaszombati tör­vényszéktől s mint halljuk, a hitelezőknek 65 százalékos kiegyezési kvótát fog felajánlani. Mindezek a lépések a Szlovák Általános Hi­telbank diszpozíciójára történnek s a kény­szeregyezség szerencsés befejezése után a Szlovák Általános Hitelbank, a Rozsnyói Ta­karékpénztár és Zálogház, a Tornaijai Hitel- intézet és a Rimaszombati Takarékpénztár fuzionáltatása révén Rozsnyó székhellyel e három intézetből egy konszolidált vidéki középbankot kíván létesíteni, mely esetben a Rimaszombati Takarékpénztár hitelezői csak 35 százalékot veszítenének. Az egész gömöri gazdasági életet alap­jaiban megrendítő bankbukás évekre kiható következményekkel fog járni s teljesen meg fogja ingatni a közönség bizalmát a bankok­kal szemben és nagy mértékben hozzá fog járulin a már szinte elviselhetetlen mérték­ben elharapózott pénzhiány fokozásához. Tönkreteszik a szlovenszkói malomipart. A cseh és morva nagybankok aknamunkája. Pozsony, junius 18. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi ter­ménytőzsdén már napok óta szállingóznak hirek arról, hogy a kormány hogyan igyek­szik újabb mesterséges eszközzel tönkre­tenni az amúgy is vergődő szlovenszkói malomipart. Beavatottak úgy tudják, hogy a cseh- és morvaországi nagymalmok szövetsége nemrég beadványt intézett a vasuíügyi mi­nisztériumhoz, amelyben nagy reíakciákat kér gabonaíuvardijakra Szlovenszkóból. Ha ezt a kérést a vasutiigyi kormány teljesiti, egyúttal halálos csapást mér a szlovenszkói malomiparra. A szlovenszkói malmoknak ugyanis a gabonafölvásárlást teljesen lehetetlenné ten­nék, minthogy a lisztre nem volna reíakcia és a szlovenszkói malmoknak fogyasztási piaca ott van, ahová a cseh és morva mal­mok a gabonát viszik. Vagyis a szlovenszkói malmok a liszttel drágább fuvarral menné­nek a fogyasztási piacra, inig a cseh és mor­va malmok innen Szlovenszkóból a nyers­árut elvinnék a szlovák malmok orra elől. — Belga—cseh-szlovák kereskedői- ii szerződés készül. Brüsszeliből jelentik: A belga külügyminiszter és a brüsszeli cseh­szlovák követség között megkezdődtek a tárgyalások egy kereskedelmi szerződés megkötését illetően. — Cégek változása áprilisban. Április folya­mán Csehországiban 1.12, Morvaországban 81, Szi öve n szik ón 13 és Ruszinszkóban IC uj cégei jegyeztek be. A cégek lajstromábó! április folya­mán Csehországban 119. Morvaországban 82, Sziléziában 13, Szlovenszikón 18 és Ruszimszkó- ban 11 céget töröltek. — A cseh-szlovák kivitel május hóban. A statisztikai hivatal május havi kiviteli ki­mutatása azt az érdekes helyzetet tünteti föl, hogy a május hóban exportált áruk mennyisége nagyobb, mint az április hóban exportált áruké, de az értékük sokai kis- sebb. Május hóban 298 millió kilogrammal több árut exportált Cseh-Szlovákia, mint áp­rilisban, vagyis összesen 1,155.073.894 kilo- gramot. A kivitt áruk értéke azonban május hónapban csak 995,982.968 Kcs-t tesz ki, vagyis 59.5 millióval kevesebbet, mint április hónapban. A vasexport 3.5 millió koronával emelkedett, ezzel szemben 17.000 métermá­zsával esett, az üvegexport 6.5 millió Kcs-vel kevesbedett, míg a faekport 2.5 millió Kcs- vel, a cserzett bőr 1.2 millióval és a papirki- vitel 1.9 millió Kcs-vel emelkedett. A kon- fekciós áruk exportja 3.3 millióval kevesbe­dett, a gyapjú- és fonál kivitele pedig 32.9 millióval esett. Igen jelentős emelkedést, mu­tat a faexport, amely az elmúlt hónaphoz ké­pest 111.7 millió Kcs-vel és 252.420 tonnával emelkedett. A cukorexport május hónapban 82.4 millió Kcs-vel, iletve 19.230 tonnával esett. A gabonaexport körülbelül 8 millió Kcs-vel és 5680 tonnával esett. Januártól májusig az egész export 4,643.900 tonnát és 4603 millió Kcs-t tett ki. Az export vissza­esése május hónapban különösen a követke­ző országoknál mutatkozot: Románia (— 15.2 millió Kcs), Anglia (— 13.2 millió Kcs), Olaszország (— 12.1 miliő Kcs), Svájc (-- 6.6 millió Kcs), Franciaország (— 6.6 mil­lió Kcs), S. H. S. (— 6 millió Kcs), Auszria (— 2.4 millió Kcs), Hollandia (— 2 millió Kcs), Lengyelország (—• 0.4 millió Kcs). Emelkedett az export a következő országok felé: Németország (44 millió Kcs), Magyar- ország (11.3 millió Kcs), Belgium (0.7 millió Kcs), Egyesült Álamok (0.4 millió Kc^. A kivitel legnagyobb része Németországra esik (242.1 millió Kcs). Azután Ausztria kö­vetkezik (214.5 millió Kcs), majd Anglia (85.3 millió Kcs), Magyarország (55.4 millió Kcs). Svájc (41.3 millió Kcs), Egyesült Ála­mok (38.5 millió Kcs), S. H. S. (35.5 millió Kcs), Lengyelország (31.6 miihó Kcs), Olaszország (31 millió Kcs), Románia (26.3 millió Kcs), Franciaország (21 millió Kcs), Hollandia (17.8 millió Kcs), Belgium (7.2 millió Kcs). — A villamosítás Ruszinszkóban. F. cimen va­sárnap közölt jelentésünkhöz ruszinszkói szer­kesztőségünk az alábbi megjegyzéseket fűzi- Kü­lönböző pénzcsoportok évek óta igyekeznek Ru- szinszkó vizlerőit kihasználni. Egy érdekcsoport erre a célra amerikai tőkét akart bekapcsolni, de ezt a tervet titokzatos módon elgáncsolták. A ruszinszkói közmunkaügyi referálásban már ré­gebben foglalkoznak azzal a tervvel, hogy Ru- szinszkót villamosítsák. A régi érából megmaradt tervezet alapián ez ma már nem műszaki, hanem csak pénzkérdés. Az előmunkálatok már abban 3 stádiumban vannak, hogy Prágából szakemberek érkeztek Ungvárra és tanácskozásokba kezdtek Millautz közmunkaügyi referenssel. A készen ka­pott tervezet alapján az a nézet alakult ki, hogy az Ung-folyó vizierejét lehet a leggazdaságosab­ban kihasználni. Ökemencénél hatalmas gát és zsilip irányítja az Ung vizét a Kisungba. Ez a csatorna több ipari üzemet tart most is üzemben. A létesítendő villamostelep körülbelül napi hét­millió kilowatt-óra energiát termelne. Ennek el­érésére ki kellene építeni modernül a Nagyung nyevickei gátját. Szó volt a ruszinszkói elektro­mos központok összpontosításáról is, de ezt csak •akkor hajtják végre, ha nem kerül túlsókba. Egy­előre tehát csak az Ung-folyónak már eddig is kihasznált szakaszáról lehet szó. amelyet arány­lag csekélyebb befektetéssel is ki lehetne építeni és az első elektromos vállalat 1925-ben. megkezd­hetné működéséit. A további tanácskozásokba •Baán Mihály vezérigazgatót is bevonták. Sajnos, hogy sem a beregi, sem a máratnarosi területről nem volt szó, ezeket a területeket sem szabadna figyelmen kívül hagyni. Nem lehet nyomós oka a terv feladásának, hogy a Tereblye-folyó ki­használásának alapmunkálataira 150 millió koro­na kellene. — Szlovenszkói egyezségek és csődök. A bé­csi hitelező védegylet a következő szlovenszkói cégek ellen indított bírósági egyezségi eljárást jelenti: Reií Henrik kereskedő Komárom, Spitz és Stern. Első losonci cukorárugyár, Losonc, Ham- mermívller Ignác kereskedő, Losonc, Bindíe! Ár< min utóda kereskedő, Turócszentmárton, Schick Zsigmond és neje kereskedő, Nagytapolcsány. — Csődöt nyitottak; Eritz Károly kereskedő, Po­zsony, Bleier Lipót és Jenő kereskedő, Bereg­szász ellen, — Egy amerikai bank fizetési nehézségei. Newyorkból jelenti a Reuter-ügynökség: Ameri­ka egyik legjelentősebb bankháza: Knauth, Na- chod és Kühne, beszüntette fizetéseit. — A cseh-szlovák textilgyárak magyar- országi érdekképviselete. A magyar textil­kereskedők cseh-szlovák hitelezői a cseh­szlovák textilegyesület kezdeményezésére egy magyar és cseh-szlovák tagokból álló képviseletet állítottak föl Budapesten, amely­nek föladatát képezi a cseh-szlovák hitele-"' zők érdekeit védeni, továbbá a devizaköz- ponínál interveniálni és esedékes követelé­seket behajtani. — A fémhulladékok kiviteti illetékének le­szállítása. A kereskedelmi minisztérium rende­letét adott ki, amely szerint a nem nemes rémiek hulladékainak 'kiviteli illetékét a számlázott ösz- szeg egy százaléka alkothatja. A űinkhulladékra nézve a 3 százalékos kiviteli illeték marad ér­vényben. — Szabad kikötő Odesszában. A Nakaminje cimnü berlini szovjet lap közli, hogy a' szovjet kormány elhatározta, hogy próbaképpen Odesz- sBálban szabad kikötőt létesít. A külkereskedelmi népbiztosság föntartja magárnak jogot, hogy a behozott árukat ellenőrizhesse. — Ismét í 000 koronával drágult a magyar búza. Budapesti szerkesztőségünk táviratozza: A 'terménypiacon az -alapirányzat továbbra is szilárd. Üzletet úgyszólván csak búzában kötöt­tek. Árak budapesti paritásban: búza 340—350, roz-s 250—255, árpa 230—240, zab 260, tengeri 260 korona'. — A saázi komlópiacról. Saázból jelentik: A tartós hűvös időjárás • nem kedvez a komlóültet­vényeknek. Ennek következtében az elmúlt hét irányzata szilárd volt. Az árak 1050—1100 Ke között mozognak kilogramonlként. • — A németországi piacokról. Hamburgból je­lentik: A terménypiacon ezeket az árakat je­gyezték: búza 186—192.000, rozs 152—155.000, zab 127—130.000, árpa 150-158.000. — Berlinből jelentik: A mai állatvásáron ezeket az árakat je­gyezték: ökör 680—720.000, tehén 520—720.000, juh 370—700.000, sertés 760—800.000 márka. — A vetesek álíáS'a SzovjetorQSzországban. A hivatalos statisztika' szerint a vetések állási Szovjetoroszorszagban jelentősen rosszabbodott. A kedvezőtlen helyzet oka a rossz időjárásban keresendő. — Esett az exportcukor ára Prágában. A cu­kortőzsdére Londonból csak privát jelentések ér­keztek. (Páris 22.9 decemberre.) A helyi piac nyugodt. A prompt nyersanyagot nem jegyezték, a' belföldi finomitvámy változatlan, cxportiinomit- vány 40-el alacsonyabb. — Állami versenypályázati eredmények. Az ungváTi közmunkaügyi referátus a közmunkaügyi minisztérium határozata alapján a huszti állami házak építésével Erciv/ald J. és Böhm J. Prága-- karlini építészeket bizta meg. A kályhák elkészí­tését pedig Jakubovics és Hancz cégnek adta ki. — A kassai vasutigazgatóság a vasutiigyi minisz­térium határozata alapján a rózshegyi osztály­épület építési munkálatait, a csatornázási, szoba­festői és mázolói munkák kivételével Uhlir és fia & Kronernek, a csatornázási és vízvezetéki mun­kálatokat Havrácek és társa, a szobafestői és mázolói munkákat pedig Kubács cégnek adta ki. Ugyancsak az Uhlir cég kapta meg a rózsahegyi forgalmi épület építkezését is. a mázolói munkák kivételével, amelyekkel Freiman Adolf kassai cé­get bízták meg. A legerélyesebben kell állásit fog­lalnunk ez alkalommal is az ellen, hogy az állam a legfontosabb befektetési munkálatok elvégzé­sével a szlovenszkói és uszinszkói cégeket hát­térbe szorítja. — Drágább lesz a cukor Romániában. A ro­miáin álliamvasuibak igazgatósága a cukorgyár ak­idal kötött megegyezést, amely szerint a cukor­gyárak a cukorrépa és szón szállításárnál mérsé­kelt tarifát élveznek, felmondotta. Ennek követ­keztében a cukortermelés költségei emelkednek. A cukorgyárosok ezt az emelkedést a fogyasz­tókra akarják áthárítani. — A fapiac heti jelentése. A fatőzsdék leg­utóbbi jelentései niég mindig rendkívül kedvezőt­lenek. A piac irányzata nyomott. Az erősebb gömbfával való kereskedelem teljesen megakadt és a könyebb faminőségeket is csak igen nyo­mott áron tudják értékesíteni. A belföldi fűrész­telepek a tisztázatlan helyzet következtében csak keveset vásárolnak és alacsony árakon. A fü- részteleptulajdonosok arra törekszenek, hogy a feldolgozott fűrészáru és a gömbfa árát össz­hangba hozzák, mert ennek az összhangnak a hiánya az oka annak, hogy a telepek egy része egyáltalában nem dolgozik, a másik része pedig csak igen korlátozott mértékben. Azok a fűré­szek, melyek dolgoznak, csak megrendelésre ké­szítenek árut, úgy hogy a készletek tulajdonkép­pen nem növekednek s igy arra lehet számí­tani, hogy a helyzet javulni fog és a katasztrofá­lis árzuhanás, mely már hosszú idő óta tart. meg fog szűnni. A németországi kivitel a márka rom­lása folytán csak egyes vagonokra szorítkozik, amelyekre a német iparnak sürgős szüségük van. Franciaország részéről nagyobb a kereslet, de a francia importőrök oly alacsony árakat kinálnak. hogy kötésekre Titkán kerül a sor. Ezenkívül a Németországon keresztül történő szállítási nehéz­ségek is akadályozzák a francia importot. Ha­sonlóképpen áll a helyzet Hollandiával és Angliá­val. Belgium viszont a belga—cseh-szlovák vám- háborn miatt nehezíti meg a cseh-szlovák fabevi- ■ttelt. — Nagy kereslet zab után a pozsonyi ter­ménytőzsdén. Pozsonyból jelentik: A mai ter­ménytőzsdén magvakban gyenge volt a kinálat. Az árak szilárdultak. Erősen keresték a zabot. Jegyeztek: búza: 77—80 kg 150—160, rozs 71 — 74 kg 95—105, zab szlovenszkói 120—125, kö­mény 2200—24<30, búza nullás liszt 260—275,- rizs 230—240. A többi árfolyam változatlan. — A magyar kormány a kiviteti illetékek le­szállítását tervezi. A Pesti Tőzsde értesülése sze­rint a magyar kormány a kiviteli illetékek le­szállításának gondolatával foglalkozik. — A prágai állatvásár.* A mai állatvásáron 1020 darab vágómarhát hajtottak föl és pedig 227 belföldi, 200 szlovenszkói, 111 jugoszláviai, 207 román, 329 dán és 54 bivalyt. A következő ára­kat jegyezték: belföldi ökör 7.50—8.25, bika 9— 9.75, tehén 6—8.65, üsző 8—10; szlovenszkói ökör 7— 8.50, bika 8.50—9, tehén 7.75—S.50, üsző 8.50; jugoszláv ökör 8—10.50, bika 7—8, tehén 7, üsző 7.60—8.25; romániai ökör 6.75—10.50, bika 7, te­hén 7.50; dániai bika 8—11, tehén 6—9; bivaly 6.25—7.25 cseh korona kilogramonként élősúly­ban. A forgalom közepes volt. — A prágai húspiac. A mai húspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: Üsző 10—14.50, borjú 8— 13, belföldi sertés 16—18, bakonyi sertés 15.50 —16.50, dán sertés 13—18.50; bélföldi marhahús: öikör eleje 12—15, hátulja 14—17, hite 12—15, tehén eleje 10—12, hátulja 12—14, vágott hús 8_io cseh korona k ti ugrani ónként. A forgalom közepes volt. — A borárak Pozsonyban. Pozsonyból jelen­tik: A mai árutőzsdén a következő borárakat je­gyezték; 1921-es szovenszkói asztali bor (350 hl.) 5.50—6.50, 1921-es limbachi bor 8.50—9.50 1920-as szekszárdi vörös 7.—7.75, 1920-as hegyaljai 10.50 11.50, 1922-es fehér bor 5 cseh korona. < __A < --\ 3 \ j \ ^0^ < \-----­Me nyasszonyi kelengyék áruháza Saját készitményü tinóm férfi és női fehérnemű, asztal- mfl térítők és mindennemű lenáru Arusitás nagyban és kicsinyben _JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents