Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-14 / 132. (285.) szám

y Csütörtök, junius 14. . 9>RÁ(?AiJU(?&í<7fiRm£ A sz!oyenszkói állattenyésztés számokban. Mennyi a kivitel? — Hizlaljuk a történelmi országokat. — Mennyi az állatállomány? A íöldmivelésügyi kormány célja. — Kiállítások, legelők följavitása. — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától. — Pozsony, junius 13. A szlovenszkói állattenyésztésről akar­tam adatokat szerezni, amikor fölkerestem a fölídmívelésügyi minisztérium kirendeltségén a kormányépiileiben KratocJiviU dr.' előadót, aki szives készséggel állott rendelkezé­semre. A szlovenszkói állattenyésztést az ösz- szeomlás utáni időkben meglehetősen elha­nyagolták. A kormányoknak nem volt ide­jük a lázasan mozgalmas években ezzel az életbevágóan fontos kérdéssel törődni, úgy hogy egyes vidékek állatállománya már- már a teljes kipusztulással fenyegetett. Pedig hát elsőrendűen fontos államérdek az állattenyésztés intenzívvé tétele, felkaro­lása. Most — az utolsó másfél év alatt -- a kormány részéről is történik végre va­lami, ami megmentheti Szlovemszkó pusz­tuló állatállományát. Ennek az országrész­nek vannak hegyei, dúsan termő völgyei, legelőkben sem szegény, úgy hogy egész­séges, okos gazdaságpolitikával legalább is az ötszörösére lehetne felemelni a tenyész­tést. De akkor aztán félre a — sovinizmus­sal és egyenlő elbánásban kell részesíteni a kisebbségi területek állattartó gazdáit is. A kép, amit az expozitúrán nyertünk, elég sivár. Kivitelünk a külföldre nincs, csupán Ausztriába és Svájcba szállítottunk ki elenyésző csekély szarvasmarhát, egyéb­ként teljesen megelégedtünk a történelmi országok: Gseh-Morvaország és Szilézia hizlal ás ával, mert vágómarhánk minden fö­löslege odavándorolt. De beszéljenek a statisztikai adatok, amelyeket Kratoohivill dr. állított össze a vidéki empóriumokból befutó jelentések alapján: Az 1921. éviben 69.000 darab szar vas- marhát szálfliitott Szlovenszkó a történelmi országokba. Az 1922. óv első felében (a második fe­léről nincs még statisztika) már 73.000 dara­bot. Sertést (hízót) 1921-ben 36.900 darabot, 1922 első felében 48.000 darabot. A 'külföldre való szállítás igen csekély. 1921-ben 600 darab szarvasmarhát szállítot­tunk Ausztriának és Svájcnak. 1922 első fe­lében 800 darabot. Svájc igen nagy nehéz­ségeket támaszt a szállítás körül, úgy hogy a tenyésztők állandóan panaszkodnak a jó- valuitáju, kényes svájci vásárlókra. Pedig az utóbbi időben kezdik keresni a szlovenszkói marhát. Mennyi már most Szlovenszkó álliat- állománya? Talán ez is érdekli a gazda­közönséget, mert hisz az állatok világában is tartottak — tudjuk — népszámlálást. 1922-ben Szlovénszkóban volt: 1,000.000 szarvasmarha, 504.000 sertés, 634.000 juh, 80.000 kecske, 167.000 ló. 1772 öszvér és szamár. A föliámiivelésügyi miniszteri um két­féleképpen óhajltja az álillattenyészitést fo­kozni: állatki állít ásókkal és tenyésztő tele­pek létesítésével. A múlt évben nyolcvan­kilenc kiállítást rendezett. Ezeken a leg­szebb állatok jutalmat kaptak. A íenyész- álllatvásárok rendezése az egyes vidékeken olyan sikerrel járt, hogy azokon a helyeken, amelyeken eddig hiány volt alkalmas te­nyészállatban, ma egyenesen fölösleg mu­tatkozik. Nagyon fontos célja az expoziturának a legelők fölijavitása. Erre a célra a föüd- mivelésügyi minisztérium évente egymillió koronát utal ki. Az a község, amely kötele­zi magát legelőjét följavitani. ingyen kapja az eihíhez szükséges gépeket, fűmagot stb. A múlt évben több mint ezer katasztrális hold legelőt javítottak föl Szlovensz'kón. Dacára az 1921-22. száraz éveknek, a föl- javitó munkálatok nem jártak különös si­kerrel, de a mostani — 1923-ik — év javítá­si munkálatait a teljes siker koronázza, úgy hogy egyes községek azelőtti legelőiket most már mint kaszáíóréteket használják. A rétek, legelők följavitásától az állat­tenyésztés biztos fokozása várható és nem­csak mennyiségileg, hanem minőségileg is. — Az ipartörvény reformja az állatni Ipari tanács előtt. Az állami ipartanács ma kezdte meg tanácskozásait a prágai kereskedelmi kamara he­lyiségeiben. Ennek a tanácskozásnak egyik leg­fontosabb tárgya az a javaslat, amelyet a keres­kedelemügyi minisziteriiuirn készített a Szíloven- szkóban és Ruszmszlkó'ban ma is érvényes ma­gyar ipartörvény megváltoizfatáisáról. A tanács­kozás további tárgyát a mázoló, lakikozó és szo­bafestő iparban alkalmazott személyek életének és egészségének védelmére vonatkozó törvény- javaslat azután a korlátolt felelősségű rész­vény társaságoknak szövetkezetekké való átala­kítása, a palackozott borok különleges adójára vonatkozó törvény megszüntetése vagy megvál­toztatása, a luxus-mulatóik 20 százalékos meg­adóztatása, az ünnepeknek rendeleti utón való megváltoztatása, az alkalmazottaik felmondás nélkül való elbocsátása stb. alkotják. — Szterényi megokolatlannak tartja a magyar korona zuhanását. Budapesti szer­kesztőségünk táviratozza: A korona tegnap egy ponttal esett Zürichben, noha ezt az ország gazdasági helyzete egyáltalában nem okolja meg. Szterényi József báró volt kereskedelemügyi miniszter a Magyaror­szág munkatársának nyilatkozatot adott és kijelentette, hogy az újabb árfolyamesés teljesen megokolatlian. Külső körülmények játszanak közbe. Az esés már napokkal ez­előtt előrelátható volt, mert Berlin és Bécs már nyolc nap óta alacsonyabban értékelte a koronát, mint a zürichi paritás. Hasonlóan nyilatkoztak előkelő pénzemberek is. — Szlovenszkói csődök és kényszeregyezsé­gek. A prágai hitelezői védegylet a következő csődöket jelenti: Kriiha Antal kereskedő, Duna- szerdahely, Zelechovsky János kereskedő, Po­zsony. Kény szer egyezségek: „Uverny ustav V. Harnozemskych Mestov, uc. spcl.“, Szepesszom- bat, Fogyasztási szövetkezet, Bkalitcm, Róth Emil és felesége, kereskedőik, Besztercebánya, Kozák János vendéglős, Síubnyufürdő, Sauber Fiilöp földbirtokos, Tarcaszenpéter. Schick Zsig- mond és feleség®, kereskedő, Nugvtapolosány, Harntncrmüíller Ignác kereskedő, Losonc, Bin'elds Ármin és utóda Havas Oszkár div-.11árukereskedő, Turócszentmár teu, — Középeurőpai fatröszt. Becsből jelen-1 tik: Egy amerikai konzorciumnak az a ter­ve, hogy a középeurópai favállalatokat trösztbe tömörítse. Az amerikai pénzcsoport főleg a cseh-szlovákiai és romániai faipar iránt érdeklődik. A tröszt finanszírozásában angol és olasz tőke is közre fog működni. — A lengyel külügyminiszter Lengyelország kereskedelmi politikájáról. Varsóiból jelien tik: Ku- harszíky külügyminiszter a sajtó képviselői előtt á kormány kereskedelmi politikájáról a követ- tkező nyilatkozatot tette: A kormány igyekezni fog az állami yáMula+ok bevételeit fokozni. Az olyan nyersanyagoknak u kiviteliét, amelyeket a belföldön felha'szinálhatimaik, még fogják tiltani. A mezőgazdasági termékek kivitelét úgy szabályoz­zák, hogy a szabályozás következtében a ter­melést ne korlátozzák. Lengyelország igyekezni fog aktív kereskedelmi mérleghez jutni. Ennek L' célúak az elérésére sokat kiván exportálni. A miniszter továbbá a merev kiviteli vámok ellen foglalt állást és kijelentette, hogy módosítható átmeneti vámokat fog javasolni. Ezenkívül kije­lentette ,hogy a lengyel kormány nem fogja tűr­ni, hogy ellenséges külföldi tőke tért nyerjen Lengyeilorszagban. Erre a lengyel kormányzat­nak annál is inkább joga van, mert a nagykövet', 'tanács határozata érteimében a lengyel korín,árny­nak jogában áll a lengyel területeken levő ellen­séges állampolgár ók tulajdonát képező váha!1:-. to­kát í el számoltatni. — Amerika világgazdasági vezeíőszerepe. Newyorfcból jelentik: A National Bank of Com- merce newyorki bánik kimutatása szerint Ame­rika vas- és acéltermelése meghaladja Anglia, Németország, Franciaország és Belgium együttes termelését. A háború kezdetéig Anglia a gyapju- és szövőiparban az első helyet foglalta' el, most azonban az amerikai termelés utolérte. Az Egye­sült Államok m.a földolgozzák a világ gyapotter­mésének egyilna rimád út, a gyapjú terme1’ esnek egy­negyedét, a réz- és vasérceknek háromötödét, a nyersselyemnek két harmadát és a világ nyers- gum mi termetes ének négvötö'E i — Európa tengeritermése 1922. évben. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet kimutatása szerint a múlt év tengeritermése 95 millió métermázsa volt. Ez az eredmény iS'Z 1921. évinél 10 millió 416 ezer, az 1920. évinél 37 millió métermázsával kevesebb. Románia termése az 1920. évi 46 millió má­zsáról 28 millióra esett vissza, úgy 1921-beu. mint 1922-ben. Magyarországon 1920. évben 12 millió 740 ezer, 1921. évben nyolc millió, 1922. évben nyolc és egynegyed millió má­zsa tengeri termett. Kiárusítják egy selyem gyár készleteit. Ju­goszláviai szerkesztőségünk jelenti: A pancsovai állami selyemgyár egy idő re beszünteti üzemét. Emiatt az összes késieteket eladják nyilvános árverésen. Eladásra kerül 2500 kilógnám nyers- selyem és 2000 földoílgozatlan selyem. Az egész "mennyiségnek a kikiáltási ára öt millió korona. — Nem szállítják le a szeszárakat a belföldi forgalomban. A nyilvánosságban a legutóbbi idő­ben ismét olyan hírek keringtek, hogy a szesz- árakat a belföldi forgalomban a . legközelebbi időben leszállítják. A cseh-szlovák likőr gyárosok .szövetségének szakfolyóirata május 20-iki szá­mában hamis hirt közöl arról ^ tanácskozásról, amely a cseh-szlovák szeszbizottság likvidálását végző miniszterközí bizottság a Hkőirgy árosok képviselőivel folytatott a ^vite'i cikkek terme­lésére szükséges szesz arának megállapításáról, ami az érdekeltekben nyugtalanságot keltett. A miniszterközi bizottság mos* megállapítja, hogy mindazok a hírek, amelyek a belföldi forgalomban jelenleg érvényes szeszárak leszállítására vonat­koznak, hamisak, mivé la miniszterközi bizott­ságnak nem áll szándékában, hogy a pénzügy­minisztériumnak a belföldi szeszárak leszámítá­sára vonatkozóan javaslatokat tegyen. — Vámíelpénz nélkül nemi lehet Magyaror­szágba cukrot importálni. Budapestről jelentik: A kormány tegnap megjelent 4099—1923. M. E. szá­mú rendelete további intézkedésig, de legkésőbb ez év augusztus 31-ig felfüggesztette a répa- és nádcukor vámfeipénzét. Eddig az érvényben levő vámtételek szerint esedékes vám illeték minden 100 koronáján felül, ha ti vámfizetés papi rik oro­méban történt, 40,000 korona felpénzt kellett fizetni. A kormány e rendelkezéssel a cukorbe­hozatalt engedélyezte, amire okul az szolgált, hogy az utóbbi időben lebonyolított nagyarányú cukorexport és a gyöngébb répát érméik iitá tások miatt a közellátás zavaraitól kellett tartani. E rendelet lehetővé teszi pezsgőgyárainknak is, h óig y nádcukor-kaud iszükségle t ükét fede zhessék, ■Mmi tudvalévőieg a gyártás fontos segédanyaga. — A magyarországi lóexportvásárok. Buda­pestről jeleníti szerkesztőségünk: .íiuiniusiban és 'júliusiban négy helyen lesz kiviteli lóvásár és pe­dig Szombathelyen junius 14—16-án, Nyíregyhá­zán junius 23—25-én, Soproniban julius 2—4-én, Budapesten julius 20—22-én. A kiviteli .illeték 'félvér ló után daraibonklnt 70,000 korona, hideg- 'vérü ló után 50,000 korona. — A jugoszláv jutapiacról. Jugoszláviai szer­kesztőségünk jelenti: Jugoszlávia juta- és zsák­piacát eddig Olaszország uralta, most azonban változott a helyzet, mert a cseh-szloválkiai áru, amely 12—14 százalékkal olcsóbb az olasznál, vette át a vezetőszierepet. A monopóliumok ve­zérigazgatósága' most több százezer zsákot ren­delt meg Gseh-Szlov,ákiában. a sóhivatal pedig 40,000 darab jutazsákot. A zágrábi mintávásár le­zajlása óta angol és cseh-szlovák éirdekeiltsiégek hagyolbfoszabásu juta- és zsálktgyárat szándékoz­nak létesíteni valamelyik jelentősebb jugoszláviai Városban, aminek tervét a belföldi hasonló tíze­inek nem nagy roíkonszenwel fogadják. A hazai pénakrizis azonban nem képes a jóvalutáju kül­földi érdekeltségek terveit keresztülhúzni s így a közeljövőiben nagy verseny fog kifejlődni a jugoszláviai jutapiacon. A zsálkárak egyébként a kővetkezők: gaibonazsákok súly szerint, darabon­ként 20—26 dinár. Szilvászsákok noitninálára’ 18— 49 dinár. Egyéb zsákok (lembaillázs) 8—10 dinár méterenként. A kenderpiac irányzata szilád. A nyers kender ára kilogramonként 24—26 dinár, franko bácskai állomáson. A kikészített kender ára kílogamonkéut — v aggomba rakva — 30—35 dinár. Jt. — A romlandó áruk elvámolása Jugoszlá­viában. Jugoszláviai szerkesztőségiünk jelenti: A pénzügyminisztérium a gyümölcsszezonra való tekintettel elrendelte, hogy a gyors romlásnak kitett áruk elvámolását a vámhivatalok minden­kor sürgősen ejtsék meg. A gyors elvámolás alá tartozó áruk a következőik: gyümölcs és főzelék­félék. tejtermékek, élő állatok és friss hús. H. — Romlik a jugoszláviai borpiac, Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A ju­goszláviai borpiaoou újabb árzuhanás áldott be, aminek kizárólagos oka a drága vasúti számítás, amely tehetetlenné teszi, hogy az árut külföldre lehessen szállítani. A horvát­országi nyolcfokos borok ára 2.20 és 3 di­nárig esett le, a parasztborok ára pedig 1.80 dinárra. A borárak a Vajdaságban is erősen esnek lefelé, úgy hogy több borvidéken a szőlősgazdák egyszerűen nem művelik meg a szövőiket, amelyek még megközelítőleg sem képeseik meghozni a munkáltatás költ­ségeit. A helyzetet még súlyosabbá és tel­jesen reménytelenné teszi az, hogy az idei szőlőtermés is bőségesnek ígérkezik. H. 17 és fél billió Németország deficitje. Ber­lini szerkesztőségünk jelenti: A birodalmi gyűlés elé terjesztett hivatalos kimutatás szerint a né­met b irodai cm háztartásának deficitje tizenhét és fél billió márkát fesz ki. — Az orosz gaöonakölesön, Moszkvából je­lentik: Tekintettel arra, hogy a gabonakölcsön a parasztok körében nagy sikerrel járt, újabb kibocsátást terveznek és pedig 60 millió púd ga­bona értékében. Az első kibocsátással együtt tehát a gabonakölcsön 90 millió pudot tenne ki. Az elmúlt évben n kölcsön 10 millió púd volt. — Drágul a jugoszláv faszén. Jugoszláviai szerkesztésé,günk jelenti: A faszén, amelynek kü­lönösen a malom ipámon van jelentős szerepe, lényegesen megdrágult. A faszén ára a legutóbbi időben vagononként ezer dinárra, emelkedett. II.- A nyolcadik osztálysorsjáíék utolsó húzá­sa. A cseh-szlovák nyolcadik osztálysors játék legközelebbi és utolsó húzása junius 18-án lesz. Az a sorsjegy, amelyre az utoljára kihúzott 2000 koronás nyeremény esik, 700,000 koronás juta­lomban részesül. * — Uj részvény a prágai tőzsdén. A pénzügy­miniszter fűm engedélyt adott arra, hogy június 14-től kezdve a Vereinigten Wollwarenfaibriken A.-Q. brünui társaság 200 Ke névértékű névre szóló részvényei 50 millió Kő ösiszértőkben a prá­gai börzén hivatalosan jegyeztessenek és a for­galom tárgyát képezhessék. Továbbá engedélyt adott, hogy junius 18-tó'l kezdve a Bölumfeche Handelsgesellschaít prágai társaság részvényei­nek jegyzése további 25,000 részvényre, amelyek 1921-ben lettek kiadva', névre szólnak és 400 KŐ névértékűck, 10 millió Kő összértékben kiterjesz­tessék. _ Üzletfélen a magyarországi fapiac. Buda­pestről jelentik: A fapiacon még minidig nagy az üzletfelein ség. A kereskedők a nagy készletek miatt tartózkodnak az újabb beszerzésektől. Az árak némileg csökkentek és a következőképpen alakultak ki: Belföldi száraz hasábfa 200,000— 210,000, hasáb- és dorogfa 190,000—200.000, friss tűzifa 170,000—1S5,000 ab feladóállomás (vagonba rakva), román tűzifa 5900—6400 le,, szlovák fa aib magyar határ (vagonba rakva) 1100 cseh kor. — 'Lakásadó lesz Prágában. Prágában a kö­zeljövőben lakásadót fognak bevezetni. Megadóz­tatják a lakás felesleges szobáit. Zsinórmértékül az az elv szolgál, hogy minden családnak eggyel több szobához van joga, mint ahány tagja a csa­ládnak van. Az egy fölösleges szobáért fizetendő évi adó 200 korona. Két fölösleges szoba évi adója 500 korona, báromé 800 korona, négyé 1200 korona. Ezenfelül minden egyes szobáért 1000 ko­rona adó fizetendő. — Kampány a csehországi komló ellen Fran­ciaországban. A Venkoiv mai számlában Francia- országnak a csehországi komló elleni agitációjá- val foglalkozik. A Pasteur-ünnepségek alatt tar­tott komlókiiál Hit ásón bebizonyították, hogy az elszászi komló minőségileg egyenrangú a cseh komlóval. A Venkov megjegyzi, hogy a csehor­szági komlót Franciaországban állandóan hami­sítják. — Drágult a magyar kosztpénz. Budapestről jelenítik: A hetipénz kamattétele ti nagyarányú üzlet hatása alatt a tegnapi 3 egynegyed száza­lékról 4.5 százalékra, ső utóbb 5.5 százalékra emelkedett. A koisztpénz drágulása' némileg szin­tén befolyással volt a realizálási hajlam növelé­sére., — Csütörtökön és a jövő kedden nem lesz budapesti tőzsde. Budapestről jelentik: A tőzsde igazgató-bizottsága elhatározta, hogy ti tanács­ülésen javasolni fogja, hogy e hét csütörtökjén és a jövő hét keddjén az értéküzleti forgalmat kivé­telesen szüneteltesse. Erre az intézkedésre ti bi­zottság felfogása szerint azért van szükég, mert az óriási üzleti forgalom mellett sem a glrótagok, sem pedig a Giró nem tudják lebonyolítani az üzleteket és csakis ezzel az intézkedéssel lehet ti kassziamap fentartását feltétlenül biztosítani. — A Nasicl nagy erdővásárlásai. Jugoszláviai szeirkeszöségünk jelenti: A Nusici tanningyár és gőztfiirész részv.-társ. részvényei a tcszdiéken állandóan emelkednek. Az emelkedés oka az, hogy a vállalat rengeteg erdőt vásárol össze ki­termelés céljaiból. A legutóbbi hetek folyamán Szlavóniában é-s Romániában vásárolt nagy ter­jedelmű erdőket, mintegy kétszázezer aranyko­rona értékben. H. — Magyar malomrészvények Jugoszlá­viában. Jugoszláviai szerkesztőségünk je­lenti: A magyar malomipar, amely a leg­utóbbi hónapokban jelentékenyen szaporí­totta alaptőkéjét, újabban az S. H. S. király­ság felé orientálódik. A malomv állata tok. amelyek az akkori súlyos pénzviszonyok mellett csak uj részvények kibocsátásával tudták megszerezni a szükségletük össze­geit, ezekből az uj részvényekből nagy mennyiséget helyeztek el Jugoszláviáiban, mennyiséget helyeztek el Jugoszláviáiban Bankkörökben elterjedt hírek szerint kőzet kétmilliárd magyar korona értékű malom- részvény került ilyen módom az S. H. S. királyságba. H.

Next

/
Thumbnails
Contents