Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-05 / 124. (277.) szám

Kedd, jjunius 3.

sépeit és felkérte a képviselőt beszéde megtartására.

JaMoiiiicziky János képviselő beszéde eleién arra hivatkozott, hogy a lakosságnak szüksége van arra, hogy a politikával foglalkozzék, mert az állam, amelyben ékink, a jogegyenlőséget a gyakorlatban nem valósítja meg. Itt elnemzetlemités és a kisebbségek politikai elnyomatása történik. A védekezéshez szükséges', hogy kellő ismeretekkel rendelkezzék a lakosság. Aktiv részt kell venni a politikai életben, mert csak igy tudju/k jogainkat megvédeni.

— Az 1920. évi választásokon a kötelező szavazatok segítették a szociáldemokraták földosztást ígérő csapatát mandá- tamíhoz. A sok üres ígéretből azonban semmi sem lett. óva intek mindenkit, hogy az újonnan jelentkező politikai kalandoroktól félrevezetni ne, engedje magát.

— Szemünkre’ vetik, hogy semmit sem csináltunk? Kétszáznyocvanegy mandátum közül hat van magvar emberek kezében. De nézzük csak, mit értek el a többségben lévő szocialisták és kommunisták? Semmit! Tudatlanul támogatják a cseh nemzeti egység eszméjét, amely a gyakorlatban soha meg nem valósítható. Elszigeteltségünkben segítő társakat kerestünk. Kétségtelen, hogy a szlovák néphez ezeréves kötelék fűz bennünket, .azonban az első időkben megnehezítette a közeledést az, hogy a szlovák képviselők a cseheknél keresték az orientálódást. Ma a helyzet enyhült s a néppárttal barátságos jó viszonyt tartunk fenn. Hisszük, hogy Szlovenszkó őslakossága megtalálja egymást, mert érdekei nem ellentétesek. Második oka az eredménytelenségnek az a körülmény, hogy a parlamentibe való belépésünkkor a legfontosabb törvényeket már megalkották. így az alkotmány tör v ány, a választási törvény, a föMbirtokreform és a vagyondéizsmatör- vény már 'készen voltak.

— Az alkotmánytörvény szerint ugyan egyenlő joga van minden embernek, de tudjuk, hogy ez a gyakorlatban másképp fest. A földbirtok reform csődöt mondott. Magyarnak föld nem jut. Helyettük idegenek kapnák. Azt kívánják, hogy nemzeti mivoltunkat megtagadjuk. Ezt a jellem tel en- séget azonban nem fogjuk megtenni, akármilyen előnyökkel is járnia. A vagyon dézs- ma keresztülvihetetlen. Tönkretételét jelentené ez a gazdakezönségnek.

— Gazdasági helyzetünk a legkétség- be-ejtöbb. Az állam a régi monarchia lakosságának busz százalékát, de iparának nyolcvanöt százalékát vette át. Természetes tehát, hogy iparában tultengés van. A határok elzárásával a munkanélküliség is megjött.

— A magyarságnak nehéz helyzetében erős tömörülésre van szüksége. Nincs uj pártokra szükség, mert a meglévő kerész- íényszocialisíia párt mindenki politikai felfogásának megfelel. Együtt kívánunk működni a kisgazdapárttal, mert érdekeink nem ellentétesek. Létünkért és jogainkért való küzdelmünkben összetartásra és kitartásra van szükségünk. Jogainkat feladni nem szabad, azokat folyton követelni kell. Gyermekeinket is igy neveljük, mert csak igy tudunk megküzdeni ellenfeleinkkel. (Lelkes éljenzés és hosszantartó taps.)

Ezután Gállfy István földmunkásszakszervezeti titkár beszélt és rávilágított a munkások sivár helyzetére. Példákat hozott feb és komolyságra intette a munkásságot. Egyedüli kiutoak a ke reszt énysz o oi ális politikát ismeri. Itt kell a munkásságnak tömörülnie. Senki se üljön fel az uj földigérőkmek. Józan politikát kell csinálniok és ez csak a keresztényszocialistáknál tapasztalható. A

Az egész életre sül# éri

Qme QA

lkeresztényszoclalizmus zászlaján a jog, igaz- Iság és szeretet van és ez a munkások zászlója is.

Neumann Tibor dr. (Pozsony) beszélt, mint zárszánok. A világháború megszűnt, de ia gyűlölködés nem! A háború réme kisért még. Örömmel látja, hcxgy a magyar lakosság kijózanodott. Amikor itt a választások alkalmával beszélt, a szociáldemokraták megzavarták. Ma már ezek nincsenek. A szociáldemokrata párt a oseh-szlovák agrárpárt segítése mellett alakult meg. Ennek a pártnak köszönheti a munkásság kenyerének elvesztését. Ennek a pártnak köszönheti, hogy földalatti üregekben lakik most. Egyesüljünk a kereszt jeligéje alatt. Ez a jelvény a szenvedést jelenti, de egyuttal a feltámadást is.

Psierer pártelnök megköszönte a vendégeknek a részvételt és berekesztette a gyü- Üést.

Újabb részletek

a rákosszentmihályi tömeggyilkosság előzményeiről.

Tóik beismerte, hogy mini! a négy gyilkosságot o követte el. —

A tömeggyilkos terrorista volt,

Budapest, junins 3.

(Bl xfpesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A rákosszentmihályi tömeggyilkosság részletei a sorozatos kihallgatások során teljesen kibontakoztak. Szinte moziregénybe illő a cinkotai bádogos utódjának, Tóth-Mol- nár Józsefnek és szeretőjének története.

Tóth-Molnár József már kora ifjúságában, mint kereskedősegéd kisebb lopásokat követett el, melyekért három hónapig ült. A tömeggyilkos huszonnégy éves, feketebaju- szu, tiizesszemü, jósvádáju fiatalember, aki megtetszett Lakmanné harminchat éves kikapós leányának, Köves Lőrincnének. Kö- vesné szülei sok pénzzel jöttek haza Amerikából és a nyugtalan vérü asszony sokat költött a szeretőire. Nagy előszeretettel kötött futólagos ismeretségeket s hogy pásztoróráit zavartalanul élvezhesse, százezreket ígért egy szobáért a tőzsdeépület tájékán, ahol — mint szenvedélyes tőzsdejátékos — naponta megfordult. Legtartósabb viszonya Tóthtal volt, ez a haláláig tartott. Az asz- szony a kedvese kedvéért meglopta és minduntalan megcsalta az apját, hogy Tóth elegánsan öltözködhessek és hogy a szeretője felesége divatos ruhákban járhasson. Tóthné- Terényi Ida, aki föltűnő szőke szépség, nem féltékenykedett az urára, mert a viszony dúsan kamatozott: a kopott asszonyból úri dámává lett, selyembe öltözött, télen prémes kabátot viselt. Miután Kövesnét és anyját megölték, Lakmanné hermelinnel bélelt bundáját, brilliánsos karperecéit és brilliánskövü butonjait hordta. Tóthnénak sejtenie kellett, hogy a sok pénz, az ékszerek, prémek nem tisztességes utón ke Iliitek a férjéhez.

A nyomozás véglegesen megállapította^ hogy Lakmannt csakugyan a felesége és a' leánya ölték meg. Az Amerikából hazajött dúsgazdag nagyiparost Rákosszentmihályon szerették és becsülték jótékonyságáért, bőkezűségéért és nyílt jelleméért. Feleségével és leányával állandó civakodásban élt, mert elítélte a pazarlásokat és leányának kikapós- ságát. Az anya a leánya pártjára állott. Elhatározták, hogy a házsártos öreget megölik. A boncolás megállapította, hogy Lak- mannét Kanozsay nyakkendőjével ölték meg, mert nyakán nem találták a zsinegelés nyomait,

Kanozsay tagadja a gyilkosságban való részvételét, de beismeri, hogy nyolcszázezer koronát és ingyen lakást kapott. A villa eladásánál elkövetett okrrathamisitásban való részessége bizonyosnak látszik. Valószínűen részes Lakman meggyilkolásában is.

Amikor Tóth korlátlan ura lett Lakman vagyonának, a villát eladta és sok milliót kölcsön adott kosztba. Kihallgatása alkalmával bevallotta, hogy a mérget Bocz István vasgyári mühelyfőnöktől szerezte. Három- százezer koronát ígért a méregért. Bocz azzal védekezik, hogy a mérget abban a hi- szemben adta, hogy kutyák elpusztítására kellett. Védekezését nem lehetett elfogadni, mivel százezreket nem adnak kutyák elpusztítására szánt méregért. Bocz különben azt mondotta Tóthnak, hogy ettől a méregadagtól egy egész falu is elpusztulhat.

Tóth József nem bánt gyöngéden szeretőjével. Hogy Kiss Béla, a cinkotai kékszakái! milyen hatással volt rá, arra rávilágít a vele összeköttetésben lévő bankigazgató vallomása, akinek arra a kérdésére, hogy miért bánik oly brutálisan Kövesnével — ezt válaszolta:

— Bárcsak Kiss Béla lehetnék, hogy bádoghordóba zárnám az asszonyokat.

Kövesnét kétszer eltemette. Először, amikor meggyilkolta, éjjel, kötéllel a lábain hurcolta a villa bejáratától a virágágyig s csupaszon a gödörbe dobta. Azután később, napok múlva, amikor attól félt, hogy a hullaszag áttör a földrétegen, fölásta, bádoglappal letakarta s újra el'hantolta.

A gyanúsítottak előtt a főkapitányságon kihirdették az előzetes letartóztatást elrendelő végzést. Tóth Józsefet háromrendbeli gyilkossággal, köz- és niagánokirathamisitás- sal és rablással, feleségét pedig orgazdaság

bűntettével vádolják. Kanozsay Dezső ara- nyosmaróti születésű, harminckét éves, foglalkozásnélküli kereskedősegédet gyilkosságban való bünrészességgel és okirathamisitás- sal, feleségét, Polc Irént pedig okiratbamisl- tással vádolják. Szegi Mária varrónőt, akinek a lakásán Tóth Lakmanné holttestét elásta — bűnpártolással és Bocz Istvánt gyilkosságra való szövetkezéssel gyanúsítják. A borzalmak tanyájának beillő villát Szántó doboz- gyárostól e napokban egy nő tizennyolc millió koronáért megvette.

Jelentkezik Lakman öccse.

Vasárnap délben megjelent a rendőrfő- kiapitányság titkáránál a meggyilkolt Lakman öccse. Elmondotta, hogy Lakman Józsefnek hívják és egyetlen Magyarországon lakó testvére a meggyilkoltnak. Az újságokból értesült bátyja sorsáról és kötelességének tartotta jelentkezni. Elmondotta, hogy az egész család Amerikában él. Négyen voltak testvérek: a meggyilkolt András, Júlia, Tihamér, aki az amerikai haditengerészetnél szolgál és ő, aki a jászberényi földmivesiskola igazgatója. Lakman András !912-ben vándorolt ki Amerikába.

Tegnap délután a letartóztatottak előtt kihirdették a letartóztatást elrendelő vizsga - lóbirói végzést. Öten föllebbeztek a letartóztatás ellen, Tóth-Molnár pedig megnyugodott.

A tömeggyilkos ma délben megváltoztatta vallomását. Beismerte a nyomozást vezető Czövek főkapitányhelyettes előtt, hogy mind a négy embert ő gyilkolta meg. Nem igaz, hogy a Kanozsay házaspár segédkezett neki az öreg Lakmanné meggyilkolásában. Az öregasszonyt ő csalta moziba, majd onnan hazament vele a villába és megfojtotta. A hullát a villa fürdőszobájában rejtette el és ott tartotta február 7-től május 8-ig. A Ka- nozsay-házaspárt csak később avatta be a gyilkosságba és akkor pénzt adott nekik, hogy hallgassanak. A* 1 rendőrség tovább folytatja a nyomozást.

Kanozsay Dezső és felesége is vallomást tettek ma délelőtt. Beismerték, hogy okirat- hamisitást követtek el, azt azonban tagadták, hogy a gyilkosságban részük lett volna. Az okiratliamisitást a villa eladásánál követték el, amikor Tóth a meggyilkolt Lakman nevét a szerződésre irta. Kanozsay ék ekkor igazolták, hogy Lakman betegen fekszik és Tóthot bízta meg azzal, hogy teljhatalmuan járjon el az ő nevében.

A rendőrség megállapította, hogy Tóthnénak tudnia kellett férje bűncselekményéről. A Tóihnál ma délben megejtett házkutatás alkalmával tömérdek kommunista röpiratot és agitációs füzetet találtak. A levelekből és írásokból megállapították, hogy Tóth-Molnár, a tömeggyilkos a kommün idején terrorista volt és abban a Bandl-féle különítményben szolgált, amely számos gyilkosságot követett el.

aaSSBaSSKE!*

M. éle© Émwmmíéimsm

€i M^éssmilítlfimlBtiszfer ellem.

lS^é«Í€S

Prága, junins 4.

Beoska Bo-gdán pénzügyminiszter vereségéire a képviiselőfhá’Z bankügyi vitájában többször rámutattunk. Ugyanezt teszi most a cseh Tribuna is, amikor vasárnapi vezércikkében- a legélesebben támadja a minisztert.

— Becska pénzügyminiszteri kinevezése — Írja a Tribuna — nagy hiba volt, mert — őszintén szólva — nem felel meg. A koalíció -ezt talán érzi, talán látja ezt a saját pártja, a nemzeti demokrata párt is, de nem beszélnek róla és a koalíciós sajtó -nem ir erről. De a koalíciónak véigtére ás be kell látnia, hogy oly időben, amikor az álam pénzügyeit kell rendezni:, igy nem megy tovább. A legélénkebb pénzügyi mozgalom közepette a pénzügyminisztérium hallott. A legaktuálisabb problémák elintézésében sem képes kezdeményező szándékot felmutatni. A költségvetés előtt állunk és azt hisszük, hogy nem személyeskedünk, ha azt mondjuk, hogy Becska ezt nem fogja befejezni.

— A költségvetés —• folytatja később — a mai időkben erős egyéniséget kivám, olyan embert, aki ötletet ad, nem baj, ha csak egyet is, de jelentősét és felszabadítót. Ha a költségvetést sugalmazásra csinálja az államférfi, akkor az csak félmunka lesz. A miniszternek a káoszba egyetlen számot és fénysugarat kell dobni, hogy az világosítsa meg a többi számot. Várhatjuk ezt Be-cska mérnök intól-? Kramár annak idején szép cikkben üdvözölte a pénzügyminisztert és talán még

i ma is metg van győződve az abban foglaltak igazságáról. Az elfogulatlan bírálónak azonban be kei látnia, hogy a választás rossz volt. A vagyondézsima n-ovel-lálása elhúzódik, noha -a halasztás veszéllyel jár. Súlyos bankválságot éltünk át, amely a pénzügyminiszter tehetetlenségét tökéletesen megmutatta.

— Nem csodáljuk — igy foglalja össze véleményét a lap —, hogy ilyen pénzügyi politika mellett nem tudunk külföldi kölcsönhöz jutni, pedig erre szükség van. Végzetes is lenne, ha Becska miniszter urnák kellene a kölcsönről tárgyalnia. A koalíció, ha meg is erősíti a parlamenti helyzetét, nem oldhatja meg a pénzügyminiszteri kérdést annak rendezése nélkül. A parlament bankvitája még nincs befejezve és valószínű, hogy a koalíciós pártok kegyet gyakorolnak a pénzügyminiszterrel szemben, mert má-skülöu-ben az következnék az általános felfogásból, hogy a költségvetési bizottság sokkal barátságtala- mabbul bánna a miniszterrel. A bankvita megszakítása arra enged következtetni, hogy a koalíció a pénzügyminiszteri változást sürgősnek tartja.

rA] pénzügyminiszter távozását a Tribu- nán kívül a Ho-spodárské Noviny is kívánja.

A Rude Prá-vo már is tudni vé\j, hogy Becska utóda Nngiís /Károly, dr. lesz, akiről

köztudomású, hogy Rasin deflációs politikájának ellenkezője. Englis kinevezése pénzügyeink eddigi vezetésében beállott csődnek a beismerését jlentené.

Kramárék a koalíciós támadások pergőtüzében

Ugyanakkor, amikor a kormánybarát Tribuna ily élesen támadja a nemzeti demokratapárti Becska minisztert és a Právo Lidu szükségesnek találja, hogy kikeljen a cseh néppárti szövetséges ellen, mert ez a párt Bechyne iskolajvaslatát helyteleníti, a szociáldemokrata és nemzeti szocialista sajtó hevesen támadja Kramárt az orosz papok kivégzése ellen tiltakozó gyűlésen elmondott beszéde és az ott előterjesztett határozati javaslat miatt.

A szocialista Právo Lidu a következőket írja: „Kramár nem nyitja ki a száját anélkül, hogy külpolitikai vezetőségünket a legnagyobb períidiával ne hibáztassa. És a perfi- diája, saját klakőrjeinek tetszésétől elámitva, napról-napra nő. Ismételjük azt, amit már egyszer megállapítottunk, hogy mondhat már KrarnáT, amit akar. Nem adnak már a beszédére sem itthon, sem pedig a külföldön, de semmiesetre sem tisztességes dolog azt a kormányt sértegetni és támadni, amelyben a pártja résztvesz"

Kramárt beszéde miatt a külügyminisztériumhoz közelálló Ceske Slovo (cseh nemzeti szocialista) is támadja és úgy véli, hogy a nemzeti demokraták határozati javaslata a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminisztérium ellen irányul, akik felelősek azért, hogy gazdasági tárgyalásokat folytatnak a szovjettel. A lap arra emlékezteti Kramárt, hogy az ő pártja is tudomásul vette Benes 1921 január 27-én mondott expozéját, amelyben a tárgyalásokat bejelentette. A genovai konferencia előtt a petka és vele együtt Rasin is arra kérte Benest, hogy tárgyaljon a szovjet megbizottával. Majd azt veti a szemére a nemzeti demokrata pártnak, hogy állandóan megsérti a többi koalíciós pártnak tartozó lojalitást. A lap végül kijelenti, hogy pártja a játékot megelégelte és nem tűri a nemzeti demokratáknak az illemmel és erkölccsel ellenkező polit- tíkáját.

A Právo Lidu hétfői esti lapjában folytatja Kramár elleni támadását és ezeket írja:

— Kramár dr. az osztrák uralom idején a Habsburgok leglojálisabb szolgája volt. Cseh képviselőket igyekezett rábírni arra, hogy az osztrák militiarizmus fejlesztését szolgáló törvényjavaslatokat megszavazzák. A császári-királyi cserkész-tankönyvben kifejezésre jutatta a császári udvar és a Habsburg-monarchia iránt érzett szeleteiét. Ezt olyan formában tette, ahogy azt

JL.