Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-29 / 145. (298.) szám
Péntek, junius 29. \ -ft Ferencre mutatott. Ul;am felugrott helyéről és így kiáltott föl: „Nem igaz, szó sincs róla, nekem ez az ur nem imponál". Huszár Károly erre igy szólt: „1 udom, hogy nem imponálok a-képviselő urnák, amióta egy gyilkossági pörben nem nyújtottam neki politikai támogatást". Huszár itt Friedriclire és a Tisza-pörre célzott. Ulain személyes kérdésben szólalt föl és azt mondotta, hogy Huszár miniszterelnök korában Somogyi István újságíró utján adatokat kért tőle Friedrichről azzal, hogy „végezni akar a gazemberrel". Huszár ugyancsak személyes kérdésben szólalt föl és igy szólt: „Éppen elenkezőleg történt. Ulain fordult hozzám adatokért, beadványt is intézett hozzám, amellyel a minisztertanács is foglalkozott. A minisztertanácsi jegyzőkönyvben el lehet olvasni, hogy én miként vélekedtem és nyilatkoztam erről az ügyről. Nem szégyelem azt a levelet, amelyet a minisztertanács után irt Ulain nekem és amelyben azt mondta, hogy inkább maradtam volna meg a néptanítói pályán. Sajnálom, hogy nem maradtam meg, mert akkor nem kellett volna ilyenfajta emberekkel érintkeznem." Az ülés a késő esti órákban rendkívül izgalmas hangulatban ért véget'. Egy Srobár-párti népgyiilés epilógusa Pozsony, június 2S. (Saját tudósítónktól.) Megírta a Párgai Magyar Hírlap, hogy a szlovák nemzeti és föld- mivespárt (Srobár-párt) vasárnap Nagyszombatban népgyülést tartott. Ez a' népgyülés'a községi választások előtt való seregszemle lett volna. Meg kell azonban állapítani, hogy a sereg bizony elmaradt, a vezéreken kívül csupán húsz-harminc útiköltséggel és egyéb jóval' ellátott „át- lamíeníartó" jelent meg. A gyűlést a színházban tartották s valóiban színházi jellegű volt a lefolyása is. Agybaföbe dicsérték magukat és pártjukat a vezéreli, az ellenzéki pártokat pedig szidták-csepülték. Hodzsa, Srobár. Síefanek. meg a többiek Ígértek fűt-fát, adóelengedést, földet, vámvédelmet, közben persze nem feledkeztek meg, hogy a szokásos recipe szerint magyarónoknak, az állam ellenségének, felforgatóknak nevezzenek mindenkit, aki nincs az 6 csődöt mondott politikájuk táborában. Srobár figyelmeztette a hallgatóságot, hogy meg ne feledkezzék a községi választásokról, Hodzsa pedig arra intett, hogy a lo! dm ive löknek a Srobár-Hodzsa-féle politika mellé kell sziwei-Iélekkel állania, mivel az „nem úri huncutság" (?). A gyűlést, pazar áldomás fejezte be, melyen a párthivek erőt gyűjtöttek a további munkára. Hogy pedig e munkát hogyan képzelik el 1 az „államfentartók", annak ■érdekes példája játszódott le — mint a gyűlésnek stilszerü epilógusa — az éjjeli vonaton Nagyszombat és C-ifer állomások között. Néhány beszeszelt Srobár-párti atyafi szörnyű ordito- zások közepette azt követelte a. velük egy szakaszban ülő utasoktól,' hegy éljenezzék Srobárt és Hodzsát. Mikor pedig az utasok ezt megtagadták. inzultálták őket, sőt a rendef csinálni akaró kalauznak is kijutott. A kalauz erre segítségül hívta összes kollégáit s mikor .y vonat Ciíer állomásra ért, kiebrudalíák a rendzavarokat a vonatból. Srobár hős követői azonban nem hagyták annyiban a dolgot, hanem. ..magyarónok"- n ak, ..ha zaá rptók" -nak, ,, H ot t hy-iband i ták “-nak stb. nevezvén a kalauzokat, valóságos ostrom alá vették és ütlegelni kezdték őket. Csendőröknek birehamva sem volt, — éjjel szeretnek pihenni.- — igy csak nagynehezen sikerült a - dühöngőket megfékezni. Közben az utasokon. nagy félelem vett erőt. mert féltek, hogy a vonatba, újra beszállni akaró srobáristák erőszakoskodásainak lesznek kitéve. E hecc miatt, melynek folytatása a büntető fórum előtt lesz, a vonat tiz percnyi késéssel indulhatott el az állomásról. P. Tizenkét újabb letartóztatás az ekrazitos ügyben Budapest, junius 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Az ekrazitos ügyben a rendőrség teljes eréllyel folytatja a nyomozást. A belügyminisztertől kapott fölhatalmazás alapján a vizsgálat mindenre kiterjedő részletes pontossággal folyik. A rendőrség újból megállapította és leszögezte, hogy a tettesek között aktív politikus nincs. Tegnap tizenöt letartóztatottat átkisértek az államügyészség fogházába, ahol Schulz ügyész vezeti a vizsgálatot. A nyomozás részleteit még nem lehet nyilvánosságra hozni, csak két-három nap múlva kerülnek ezek az adatok a sajtóba. A rendőrségről kiszivárgott hírek szerint a Rcismann-gyilkosság ügye nagyobbrészt tisztázva van. A nyomozás most főként az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bomba- merénylet tetteseinek kézrekeritésére irányul. Ma éjszaka számtalan helyen házkutatás': tartottak és tizenhét egyént letartóztattak. Az elíogottak ellen hűtlen kezelés, valamint az állami és társadalmi rend ellen való bűncselekmény címén indul meg az eljárás. Saját ügyben Prága, junius 28. A Reggel cimü érseujvári kormánylap, lamely eddigelé sem riadt vissza semmiféle aljas eszköztől, hogy a Prágai Magyar Hírlap törhetetlen harci készségén valahogy rést üssön, szerdai számában olyan támadást en- egdett meg magának, amely aljasságával, rosszhiszeműségével, piszkolódásávai és hazugságával c szennylap minden eddigi rá- gaknazási rekordját fölülmúlja. A Reggel cikke nem ért váratlanul. Kiadóhivatalunk egy elbocsátott (nem pedig szabadságolt) gedett meg magának, amely aljasságával, célt érni nem tudott, kénytelen volt maga fölmondani, napok óta azzal igyekezett alaptalan igényeinek érvényt szerezni, hogy nekünk szegezte a kormánynál való feljelentés fenyegetésének revolverét. Fenyegetésével persze éppen az ellenkező hatást érte el, mert nem lévén semmi titkolmvalónk. minden vizsgálatnak nyugodtan nézünk elébe, A Reggel legutóbb Prágában járt munkatársának cikkét tehát az egyéni bosszú diktálta és mivel a bosszúra vágyók nem válogatósak az eszközökben, a „meglepő cikk" oly fantasztikus hazugságoktól hemzseg, hogy iaz ember összecsapja a kezét: miképpen lehetséges az, hogy az emberek ilyesmivel csak előhozakodni is merészelnek. A Reggel ellen egyidejűleg több sajtópert indítottunk meg. Nem kételkedünk benne. hogy a pártatlan biróság elégtételt fog nekünk szolgáltatni. Ha a pör lé-tárgyalása előtt mégis válaszolunk a minősíthetetlenül hazug, de egyúttal hihetetlenül primitív vádaskodásra, úgy ezt egyedül azért tesszük, hogy a mind la közvélemény, mind az illetékes tényezők az első perctől kezdve tisztán lássanak. Sohasem mondottuk, hogy a P. M. H.- nak rózsalevélből készült a párnája. Mi nem vagyunk kormánylap, nekünk nem ad a kormány szubvenciót az adózó polgárok filléreiből, nincs is ;a világnak az a pénze, amiért meggyőződésünket áruba bocsátanók. Ezért lapunk egy esztendős fennállása óta bizony nagyon sok gonddal kellett megküzdenünk, sok, nagyon sok idegünkbe, fáradozásunkba és lelkierőnkbe került, hogy nem könnyű feladatunkat becsületesen teljesíthessük. Nem titok az sem, hogy a magyarság körében egyes áldozatkész emberek (nem pedig a pártok) talán erejüket is felülmúló áldozatokat vállaltak a P. M. H. főn tartása érdekében addig, amíg a részvénytársaság a közeli napokban megalakul. Hogy ezek az urak miképpen fedezik kötelezettségeiket, milyen terheket vállaltak a kötelezettségek teljesítésére stb., ahhoz jóizlésü embernek semmi köze. A cikk sugalmazójának teljes jogi tájékozatlanságára vall, hogy — horribile dictu — arról merészel nagyképűen beszélni, hogy a vállalat csődbe került és hogy ebből a következményeket le kell vonni. Annyi kétségtelen, hogy nem indultunk meg mamiid tőkével, de — sajnos —- a magyarságnak nagy tőkék nem is állanak rendelkezésére. A Reggel azt a vakmerő állítást meri megkockáztatni, hogy lapunk Budapestről, a magyar kormánytól kap pénzt. Ez a legaljasabb hazugság, amit csak ki lehet találni. Losoncról január, február, március és áprilisban tényleg kaptunk bizonyos összegeket egyszerűen abból az okból, mert szindikátusunk igazgatósága, amely a nyomdaszámlákat közvetlenül szokta fizetni, Losoncon van és ott is vezeti a szindikátus könyveit. Semmi szükség sem volt tehát arra. hogy az összegek eredetét a szindikátus a kiadóhivatalnak közelebbről megjelölje már csak azért sem, mert hiszen a kiadóhivatal, ezeket az összegeket egyszerűen tovább juttatta a nyomdának. Itt különben ki kell emelnünk, hogy Erdélyi Árpád közgazdasági rovatvezetőnk azért utazott többször Budapestre, mert családja ott lakik. Erdélyi megbízásunkból sohasem járt a miniszterelnökség sajtóirodájában és egyetlen eset kivételével semmiféle pénzügyi megbízatást nem kapott. Az egyedüli kivétel most adódott elő, amikor Erdélyit megkértük, hogy egyes budapesti előfizetőinknél, főként bankoknál a< hónapok óta hátralékos előfizetési dijakat hajtsa he. Ami pedig az említett tudósítói honorárium ügyét illeti, a valóság az. hogy az illető tudósító honoráriumát az ö felkérésére egy barátjának szoktuk átadni továbbítás végett, ami — úgy hisszük —- jogunkban áll, bárki is llegyen tudósítónk barátja. A Reggel ismét feleleveníti a SLovenska Politikának egy télen terjesztett rémmeséjét, amely arról regéi, hogy mi a budapesti Szózat nyomdájában nyomattuk karácsonyi mellékletünket és ezt állítólag a prágai magyar követség futárja hozta át Tessék tudomásul venni, hogy a prágai r e n donga zg a tó s á go n alkalmunk volt ezt az ügyet megvilágítani és ott felhatalmazást kaptunk arra, hogy a Slo- venská Politika támadását a rendprigazga- tóságra hivatkozva megcáfoljuk. Ugyancsak ia rendőrigazgatóságon nyert elintézést a könyvek behozatala is, amiből a Reggel uiabb tökét akar kovácsolni ellenünk. A betegse- gélyző pénztári bejelentések pedig szabályszerűen történtek meg, amit a pénztár is igazolhat. A nyomtatványokról szóló mese miatt mind kiadóhivatalunk igazgatója, mind pedig a kassai Szent Erzsébet nyomda külön-külön fogják felelősségre vonni a Reggelt. A megszűnt kassai Esti Újság valamennyi szerkesztőségi és kiadóhivatali alkalmazottja tökéletesen ki van elégítve, Fodor Antal pedig, aki Szlovenszkóban mindig becsülettel szolgálta a magyarság ügyét, sohasem állott az Esti Újság kötelékében. A valóságnak az felel meg, hogy Ken- dernay volt tisztviselőnket azért, mert szabálytalanságokat követett el, elbocsátottuk. Erre a Ceske Slovonál keresett állást, amely vállalat a mi iníomációnk alap ián nem alkalmazta őt. Mivel Kendernay taz okozott kár megtérítésére kötelezte magát, a bűnvádi eljárástól emberiességi okokból is eltekintettünk. A legnagyobb lelkiismeretlenség azonban, hogy a Reggel egy föltétlenül korrekt és lelkiismeretes tisztviselőnket azzal merészelte megvádolni, hogy 140 (!) koronát sikkasztott. Nem tudunk kifejezést találni arra, hogy ezt az eljárást megfelelően megbélyegezzük. Egyébként megjegyezzük, hogy e tisztviselőnknek a budapesti devizaközpontban semmiféle rokona nincsen és hogy az illetőnek ma is ugyanaz a fizetése van, mint amikor a vállalathoz belépett. Legvégül a leghatározottabban vissza kell utasítanunk azt, hogy a Reggel szerkesztőségi és kiadóhivatali legbelsőbb ügyeinkbe (fizetések stb.) mer beavatkozni. Megnyugtatására anny it, hogy iá szerkesztőség és kiadóhivatalnál alkalmazásban lévő egyik szerkesztőnk vagy tisztviselőnk sem kap és sohasem kapott hét vagy kilencezer koronás fizetést (de még hatot sem) és hogy az érvényben lévő kollektív szerződés szerint a szerkesztőségi fizetések 2500 korona körül vannak. A napidijak kiutalása szintén a kollektív szerződések alapján történnek. A szerkesztőség egyébként tavaly ősszel jelentős összegekre rugó kedvezményekről önként lemondott. Azért a rágalomért, hogy kiadó- hivatali, igazgatónk több fizetést vesz fel, mint amennyi megilleti, külön fog majd felelni a Reggel. Á viszontlátásra a sajtóbiróság előtt. Növekednek a cseh-szlovák—lengyel sajtóhadjárat hullámai Prágai rekordra — varsói szubkontra Varsó, junius 27. A Ceske Slovo cikke nyomián föikavart sajtókampány hullámai mind magasabbra csapnak. A Kairyer Po- ranny, a Robotnik és a Rzeczpospolita után a kormánytöbbség lapjainak mérsékeltebb irányú orgánumai, a Kuryer Warsawski és a Gazetta Warsawska foglalkoznak vezető- helyen az esettel. A Kuryer Warsawski vezércikkét Koszkovszki szenátor irta. Kijelenti, hogy a Ceske Slovo cikkével eddig csak azért nem foglalkozott, mert meg volt róla győződve, hogy Benes megfelelően meg fogja cáfolni lapjának állításait. Ez azonban nem történt meg, sőt a kormány félhivatalos orgánuma, a P. P. szintén közölte a cikket, minek következtében a lengyel kormány utasította a prágai lengyel követet, hogy a kérdésben járjon el a cseh-szlovák kormánynál, Koszkpvszky rámutat arra. hogy nem is annyira az ügy diplomáciai oldala fontos itt, hanem az a veszély, hogy a lengyel közvéleményben rendkívül komoly fordulat áll be a cseh-szlovákokkal való barátságos és szomszédos együttélés lehetőségét illetőleg. Nem lesz egyetlen lengyel kormány sem, mely ellen tud majd állni az elkeseredett és végül is szkeptikus közvélemény nyomásának. A cikk ezután Seyda lengyel külügyminiszter nyilatkozatával foglalkozik s meg- állapitja, hogy a lengyel—cseh-szlovák közeledés híveinek optimizmusa gyors mértékben csökkent. A cikk a következő snlyos mondatokkal zárul: „Nagyon csalókának fog bizonyulni az a spekuláció, hogy a lengyel1 kormány helyzetének gyengítése által többet lehet nyerni, mint a lojális együttműködés révén. A lengyelek, bár sokat veszekednek egymás között, a külügyi érdekeik meg ve delin ezésében azonban mindig, a szolidaritás tudata és az egységes front szűk séges ség c i rá n y i tj-a cselek ed e te ik et. Ha tehát a prágai kormány többek között a lengyel széthúzásra számított, akkor be fogjuk bizonyítani neki, hogy gyenge képzelőtehetsége van. ' A Gazetta Warsa'wska, bár elismeri, hogy szinte nehéz föltételezni, hogy a Ceské Slovo csinyje oly tapasztalt politikus tudtával történt volna, mint amilyen Benes, mindazonáltal megállapítja, hogy tekintettel a lap ismeretes jellegére, a cseh-szlovák hivatalos körök nehezen háríthatják el a felelősséget magukról a megjelent cikkért. A lap megállapítja, hogy a Ceské Slovónál már tradícióvá vált a Lengyelországgal szembeni ellenséges magatartás. A lengyel lap abban látja a Ceské Slovo cikkének célját, hogy a csehek ezáltal meg akarták riasztani Lengyelországot a Javorina-kérdés döntésének előestéjén, vagy pedig a düh kitörésének egy neme ez náluk azért, hogy éppen Seyda volt, a lengyel-cseh közeledésnek ismert híve, aki hangsúlyozta Lengyelországnak bizonyos követeléseit, melyeket Lengyelország soha föl nem adhat. A Gazetta Warsawska cikke a következőképpen végződik: Oly cikkek, mint a Ceské Slovóé. azt bizonyítják, hogy helyes külügyminiszterüknek taktikája, mikor a középeurópai ügyek kérdésében tartózkodik a túlságos sietségtől. Kormányunk programja e tekintetben világos. Oly tények viszont, mint amilyen a nevezett cikk, legjobb bizonyítékai annak, hogy Középeurópában a viszonyok konszolidálása csak a la lengne számított feladatként oldható meg. ♦»♦»♦»»<><>♦<*»♦♦<»♦❖«>♦»»♦♦♦»»❖♦♦<>■»♦»»»»»»»»♦❖»«»»« Amikor a gazdasági kérdéseket politikai vagy pártszempontokból intézik Prága, junius 2S. A Lidové Novinyben Hotovetz volt miniszter feltűnést keltő cikket közöl Cseh-Szlovákia gazdasági politikájáról. A cikkből a követező részleteket közöljük: • Cérny-korniány tervezete szerint 1922 január 1-től uj vámtarifát kellett életbe léptetni és ugyanakkor meg kellett volna szüntetni a külker eskedelmi hivatalt és a behozatali engedélyekhez kötött behozatali rendszert. A külföldi államoknak a vámtarifából nem adunk engedményt, noiha mi engedmnéyeket kérünk tőlük. A legtöbb előnyt 'biztosító klauzula nálunk a külföld részére nem jelent semmit... Nem csoda; ha' a külföldnek nem érdeke a velünk való szerződéses viszony, A Szerződések alapja a bizalom. A szerződéseink megkötésekor belénk he-' lyezett bizalmat kimerítettük. Nekünk ma már senki sem hisz. Hol az égjük, hol a másik állam hibáztatja, hogy nem • vagyunk vele szemben lojálisak és az ellentétek mindig jobban kiéleződnek. Igaz ugyan, hogy nekünk is vannak jogos panaszaink az egyes államok ellen, de főképpen zok retorziós intézkedései miatt. Tagadhatatlan, hogy, az engedélyhez kötött behozatali rendszerünk valamennyi állam előtt diszkreditál minket és a behozatali engedélyek illetékeinek esztelen fölemelése a hitelünk utolsó csepjét is kimerítette." „Elvesztettük tekintélyünket Magyarország és Románia előtt. Az Északamerikai Egyesült Államok az automobil-törvényben stigmatizáltak minket. Hollandiában a közvélemény tiltakozik a velünk kötött kereskedelmi szerződés ratifikálása ellen. Franciaországgal való tárgyalásunk akadályai ismeretesek. És ismeretes az a tény, hogy vámháborut üzent nekünk... Olyan a helyzet nálunk, mintha semmi érzékük sem lenne a hivatalos köröknek a gazdasági kérdések iránt; noha a gazdasági kérdésektől az állam érdeke függ. Sajnálatos, hogy közvéleményünk kevés érdeklődést tanúsít a gazdasági kérdések iránt. Sőt az ipari körök maguk fáradoztak azon, hogy az engedélyhez kötött behoztali rendszer megmaradjon. A külföld és a cseh-szlovák köztársaság közötti viszonyt még jobban kiélesitették a deflációs politika következményei, a termelés csökkenése, a munkanélküliség és a kormánynak a legutóbbi bankafféroknál tanúsított magatartása." A L. N. rendkiviül érdekes Ollókét a: következő szavakkal idézi be: „Jaj annak az államnak, :,hol a gazdasági kérdéseket politikai kérdésekként vagy 'a párt érdekeinek megfelelően kezelik." A francia kereskedelmi bizottság moszkvai útja Moszkva, junius 28. Az orosz távirati ügynökség jelentése szerint Dtrverger, a francia kereskedelmi delegáció elnöke, ki Oroszországból most tért vissza Franciaországba, újságírók előtt kijelentette, hogy számos gabona és íaoxporira vonatkozó szerződéstervezetet hozott magával- Franciaországba és reméli, hogy az általa képviselt köröknek sikerülni fog a francia kormányt ■az Oroszországgal való gazdasági érintkezés uj- rafelvételére indítani. Meg van győződve arról, hogy a francia kormány Oroszoszágot de facto cl fogja ismerni és állandó hivatalos képviselőt fog küldeni Oroszországba. Nibeau, a delegáció egyik tagja Bakuiba utazik, hogy az ottani naftaipar helyzetét tanulmányozza. Duverger az állami bank igazgatójához levelet intézett, melyben elragadtatásának ad kifejezést az orosz szovjet- köztársaság pénzügyi szervezete fölött.
