Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-27 / 143. (296.) szám

Szerda, junius 27. ■«e&'iiiűaiasKsa Paikovich képviselő beszámoló beszéde Keresztényszociális népgyülések Párkánynánán és Muzslán angol—francia viszonyról Írva, annak a nézetének ad kifejezést, hogy a döntés je­lenleg Belgium kezében van. Ha Theunis uj kormányát oly célból alakítja meg, hogy az a ruhrvidéki kalandot Belgium kiválásá­val befejezze, akkor a ruhrvidéki kaland­nak, melyet Franciaország egyedül nem vállalhat, valóban vége van. Mellon amerikai államtitkár Eurápáfoan Páris, június 26. (Párisi tudósítónk táv­irata.) A Chicago Tribüné szerint Mellon amerikai államtitkár a „Majestic" hajón New Yorkból Európába utazott. Újságíróknak ki-1 jelentette, hogy utazása nem hivatalos jel­legű. Európai kőrútján arról akar informá­lódni, hogy milyen magatartást tanúsíthat Amerika európai adósaival szemben. A jelek szerint Mellon nemhivatalos tanácskozásokat fog tartani Baldwinnal és más európai állam­férfiakkal. Az angol munkáspárt és a Ruhrakció London, junius 26. (Londoni tudósítónk távirata.) Az angol munkáspárt holnap kon­ferenciát tart, amelyen a ruhrvidéki meg­szállás kérdésével és az angol csapatoknak I rajna vidéki szereplésével fog foglalkozni. Párkánynána, junius 26. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután az itteni keresztényszociális pártszervezet nagygyűlést tartott, amelyen közel kétezer­ötszáz ember vett részt, hogy meghallgassa Paikovich Viktor nemzetgyűlési képviselő be­számoló beszédét. A képviselőt az állomá­son Nemes Flórián vezetésével küldöttség várta, majd Nemes Erzsiké talpraesett be­széd kíséretében virágcsokrot nyújtott át neki. Felvirágzott kocsihad és lovasbandé­rium kísérte a képviselőt az iskola udvará­ra, iáiból Medler István esperes a párkányi szervezet elnöke nyitotta meg a gyűlést. Nagy éljenzés mellett* lépett Paikovich kép­viselő a szónoki emelvényre és mondotta el beszámoló beszédét: Kifejtette, hogy miért helyezkedett a magyarság ellenzéki álláspontra. A magyar­ság a választásokon csak kényszerből vett részt és képviselői a parlamentben tiltakoz­nak a magyarsággal elkövetett igazságtalan­ság miatt. Azt mondják, — folytatta — hogy mi demokratikus és szabad államban élünk, amelyben a szabadság és a testvériség az irányadó és amelyben alkotmányos kor­mányzás folyik. Ezután sorra boncolgatta, hogy mennyire nem igazak ezek az állítások. Sem a sajtó-, sem a gyülekezési-, sem a személyes szabadság nincs biztosítva. Az egyenlőség nincs meg. Akivételes törvények egyeseknek több szabadságot biztosítanak, mint másoknak. Fölhozza, hogy Csehország­ban nyolc-kilencezer, Szlovenszkóban pedig huszonnyolc-harmlncezer választóra esik egy mandátum. A ruszinoknak autonómiát Ígérték, de nemcsak ezt nem adták meg, ha­nem még a parlamentben sem biztosítottak nekik képviseletet. Fölolvassa a saint-ger- maini békeszerződés 7. szakaszát, mely a magyar kisebbségnek a nyelvhasználat te­kintetében egyenlőséget biztosit. Ezt sem tartják meg. A testvériségre vonatkozóan utal Kramár kijelentéseire, hogy gyűlöli a magyarokat és hogy itt mást, mint cseh nemzetiségű államot nem tart kívánatosnak. Kramár bízik Oroszország iöltámadásában s az Atyuska visszatérésében, aki majd beol­vasztja a magyarokat a szláv tengerbe. Ez me­rész álom, mert ma, amikor az ittlakó nem­zetiségek öntudatra ébredtek, igen merész kí­vánság, hogy a csehek, akik a saját köztársa­ságukban is kisebbséget képeznek, igényt tartsanak arra, hogy ők legyenek az urak, a többiek meg a szolgák. Kormányozzanak úgy, hogy a nép meg legyen elégedve. Ak­kor nem kell a köztársaságot félteni. Tiltako­zik az ellen, hogy a magyarokat államellene­seknek nevezik. Különbséget kell tenni az ál­lamellenes és kormányeüenesség között. Ha kielégítik a nemzetiségeket, akkor itt béke lesz és nem kell a határokat fegyverrel őrizni és nagy katonaságot tartani, amelynek ter­hei összeroppanással fenyegetik a köztársa­Ságot. Minthogy a kormány teljesen ellen­kező irányban halad s tervszerű munka fo­lyik a magyarság elnemzetlenitésére, nem érdemli meg bizalmunkat. Tiltakozunk az el­nyomatás ellen, követeljük kisebbségi jogain­kat, iskoláinkat és tisztviselőinket. Önkor­mányzatot követelünk. Fölhívja a közönsé­get, hogy ezirányban támogassa képviselőit. Ha az ittlakó egy millió magyar fölemeli szavát, azt Európának is meg kell hallania és meg is fogja hallani. óriási éljenzés követte a képviselő be­szédét. Neumann Tibor dr. pártügyész volt a következő szónok, aki az őslakosság egysé­ges frontjának sürgős megalakítását követel­te. A szlovák testvérekkel egyforma célunk van: az autonómia. Méhes Gáspár a keresz­tény gazdák országos szövetségének igaz­gatója a gazdaközönség sérelmével foglalko­zott és rámutatott arra, ha mindannyian összetartunk, akkor nem lesz hatalom, amely erőt vehet rajtunk. Poór Ferenc keresztény- szocáiis párttitkár a munkásság helyzeté­vel foglalkozott és örömmel szögezte le, hogy a munkásság mind tömegesebben csatlakozik a keresztényszocializmus zászlaja alá. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt népgyülést Medler István rekesztette be lel­kes beszéddel. A nmzslai gyűlés Ugyanaznap délelőtt Muzslán tartott a keresztényszociális párt népgyülést. Az isko­la erkélyéről kétezerötszáz főnyi közönség előtt Neumann Tibor pártügyész beszélt. Fej­tegette, hogy egyedül a keresztényszociális eszme jogosult arra, hogy a világ népeit ki­vezesse abból a káoszból, amelybe az in- ternacionális szocialista eszmék taszították. Utána Méhes Gábor, a keresztény gazdák országos szövetségének igazgatója rámuta­tott arna, hogy azok a nehéz terhek, ame­lyek a gazdák vállait nyomják, az egész gaz­daközönséget a nyomorba hajtják. Hangoz­tatta, hogy a munkásnak és a gazdának, mint jó testvéreknek meg kell^ érteniük egymást. A gazda biztosítson a munkásnak tisztessé- de megélhetést, a munkás pedig teliesftse híven kötelességét. Poór Ferenc párttitkár a munkáskérdést'fejtegette és bebizonyította, hogy a szociáldemokrácia csődbe jutott. A népgyülés emelkedett hangulatban ért véget. Ha a politikai erkölcstelenség fájna... Stanko Terry a cseh fascisták lapjában, a 28. Rijenben, a következőket irta: „Egyesek több politikai párt tagjai sorában szerepel­nek, hogy ezáltal személyes előnyöket több oldalról biztosítsanak maguknak. A politikai élet ismerői is arról biztosítanak minket, hogy nálunk nagyon sok ilyen politikai Breitbart van. Ha a politikai erkölcstelenség fájna, akkor köztársaságunk reggeltől estig kínban vergődne.4' Az aisgol légi haderőt megkétszerezik London, junius 26. (Londoni tudósítónk távirata.) A kormány elhatározta húsz uj légiflotta építését. A hadirepülök építését azonnal megkezdik. Ezáltal az angol repülő­park a hat hét előtti állománynak a kétszere­sére fog emelkedni. Asigol demenii a Dórién ügyben London, junius 26. A Reut&r-ügynökség meg­cáfolja aat a hint, hogy Ryan angol ezredes, a kölni angol összekötő csapatok parancsnoka, Adenauer kölni polgármesterrel szoros együttmű­ködést fejtett volna ki és Dorfrennal, a német sze- paratisták egyik vezérével bármilyen összekötte­tés is lett volna. Egy ruhrvidéki küldöttség Berlin, junius 26. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Tegnap háromtagú munkásküldöttség érkezett a Ruhrvidékről Berlinbe és megpróbálta, hogy a ruhrvidéki szervezetek több követelését közölje a kor­mánnyal. A hivatalos fórumok megtagadták a követelések átvételét. A követelések kö­zött szerepel az is, hogy a birodalmi kor­mány lépjen vissza és helyét munkáskor­mány foglalja el. Németország Dorten kiadását kéri Berlin, junius 26. Az angol sajtónak Ti- rard raj na vidéki francia főbiztosnak a Rajna- vidék elszakltása érdekében kifejtett üzel- meiről szóló leleplezései óriási izgalomba hozták a német közvéleményt. A német kor­mány Dorten dr. német állampolgárnak, Ti­Folosíilatják a belga parlamentet Brüsszel, innins 26. A Petit Párisién je­lenti: Theunis miniszterelnök kijelentette, hogy e! van határozva, hogy amennyiben szerdáig nem sikerül megegyezést létrehoz­nia, föladja a kormányalakításra vonatkozó kísérleteit. Az a vélemény, hogy ebben az esetben a parlamentet iöloszlatják és az or­szágban népszavazást rendelnek el. KlEOZELilELLER PRAGA IS., BJekásarafes. Menü 4,5© Ki. rard főbizalmasának kiadását fogja kérni a francia kormánytól. A megszállás hírei Berlin, junius 26. A Mariban agyonlőtt két belga katona halálának megtollásá-il elrendelt szankciókat a belga hatóságokkal a legenergiku- stabban végrehajtják. A Lokalanzeiger jelentése szerint a merénylet elkövetőinek még egyetlen életben levő tagja, egy Jackstein nevű bueri né­met polgár Miinsterben jelentkezett a rendőrsé­gen, mely letartóztatta. — A Krupp-müvek esseni szén rak tárait a franciák megszállották. — Hördé- ben a Phönix-müveket a franoia csapatok meg­szállották. A német munkásság kénytelen volt a müvek területét elhagyni. Cseh-szlovák—lengyel tárgyalások Párisban. A Lidové Novinv értesülése szerint Zamojski Mó­ric párisi lengyel követ, aki Varsóban tárgyalt Sevda külügyminiszterrel, visszautazott Párisiba, ahol Benes külügyminiszterrel fog tárgyalni, aki­nek a francia fővárosba való érkezését e napokra várják. Húsz milliót fordít választási célokra a koalíció. A Reforma értesülése szerint a cseh koalíciós pártok választási célokra húsz millió koronát osztottak szét egymás között, amelyből a koalíciós pártok mind- hegyikére négymillió korona jut. A Rude Prá- vo, amely a Reforma hírét közli, megálla­pítja, hogy a hirt nem cáfolták meg. A vasárnapi munkaszünet kérdése. A szociálpolitikai bizottságnak a magánalkal­mazottak kérdésével foglalkozó nemzetgyű­lési albizottsága ma a vasárnapi műnk a szü­net kérdésével foglalkozott. Az albizottság, amelynek tanácskozásán a népjóléti minisz­térium képviselője is résztvett, határozati javaslatot fogadott el, amelyben felhívja a kormányt, hogy a nemzetgyűlés elé a leg­rövidebb időn belül törvényjavaslatot ter­jesszen az üzletek és magánhivataiok vasár­napi munka szünetének rendezéséről. Továb­bá felhívja a kormányt, hogy a törvény- javaslat törvénnyé válása idejéig közigaz­gatási utón rendezze a vasárnapi munka­szünet kérdését. A bizottság ezenkívül a ke­reskedelmi alkalmazottak helyzetének ren­dezéséről szóló törvényjavaslattal foglalko­zott, amelyet Srb dr., az igazságügyi minisz­térium képviselőjének kijelentése szerint a minisztérium a legrövidebb időn belül a nemzetgyűlés elé fog terjeszteni. luujmwTM—n r i un Tnirsa—gg.mCTau Tárcarovatunk: Csütörtök: Segesdy László: Bocsánat estéjén. (Vers.) Wintejr János: A karrikatura. Péntek: Falu Tamás: Hegedű. (Vers.) Szederkényi Anna: Utravaló. Vasárnap: Holly Jenő: A Semmiben. (Vers.) S z e k u 1 a Jenő: A termékenység isteni leánya. Képek Ó-Kassáról — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Szikíay Ferenc. A „lapara", a „harum pallizarum" s más „humánus" Ítéletek — A biróváiaszíás cerF móniája — A magyar tánc és a német bak­ugrálás — Lakodalmas szokások — Mészá­rosvirtus és mészároskeserv — Az örök­éle tü vers Siinpíex korában a tanács egészen fute- ránus volt, javarészt magyar, a többi német, volt egy rektor és konrektor benne. A vá­rosban szigorú rendet tartottak. Minden kis üggyel nem hozakodtak a tanács elé, nem sokat prolongáltak, spekuláltak, de a város- bíró rövid utón való ítéletére a darabontok a bíró háza előtt lekapták a vétkest a húsz körméről, a „pflasztcrre" fektették s egy suhogó „Lapará“-val jót vertek a „Po- dex“-ére. Nagyobb vétségre a „harum pakli - zarum" volt a büntetés. Ez nem három pál­caütést jelentett, de három, fütykössel addig verték földön fekve a bűnöst, amíg a botban tartott, vagy amiig a delinkvenst síitőtekenő- ben kellett a — borbélyhoz vinni! Egy isten- káromlót pláne egy év hosszat hetenként egyszer, pénteki napon kiosztandó három pallizartunra ítéltek; nem várta ki a szeren­csétlen az évet, belepusztult. Le vám írva a megkövezés eljárása is, nagyon borzadal- mas, hagyjuk a könyv titkának. Egy ledér személyt, aki megölte a gyermekét, élve te­mettek el s azután átszűrták a szivét forró nyárssal. Hogy azonban a papi vigaszt hall­hassa végig, az arcára egy tüskésbokrot tet­tek, hogy ott ne érje a föld. Egy részeg em­ber állapotos asszonyát megkardlapozta. Ezt is élve kellett volna eltemetni, de kegye­lemből csak lenyakazták. „Dieses war be- trübt zu sehen" jegyzi meg a jószivü Sim- plex, mert a házaspár szívből szerette egy­mást. Bizony ezek szigorú ítéletek, de leg­szebb az, amit egy polgárnak kellett elszen­vednie annak fejében, hogy a tanácsot sza- pulta. Arra Ítélték, hogy ki kell tépni a nyel­vét s a pellengérhez szögezni. Azonban jó „katariak" volt a török ellen, meg — kato­likus is lett, kegyelmet kapott: Három vásá­ri napon kiállították a városháza elé egy székre, a hóhér egy cserepem kutyamocskot tartott elébe. A poroszló a vásári tömeget körbegyiijtötte s a bűnösnek harsány szóval magának kellett kijelentenie, hogy igazság­talan volt, hogy az első Ítéletet megérde­melte, hogy mint egy kutya ugatott a tanács ellen és mocskot, okádott rájuk, amit kész most a plénurn előtt újra megenni, akár egy kutya. S hogy a dolog ne legyen olyan olcsó, amit mondott, meg is kellett tennie. Három­szor kellett ezt megismételnie s akkor — helyreáll a polgári becsülete, „docli hernádi wieder cinem andereu Burger gleich geach- tet worden". Egy kicsit más mértékkel mérték az íté­letet Simplex korában, mint manapság. A házasságtörésért bizony lenyakazták a fél­relépett asszonyt is, a csábitóját is. Még pe­dig a fiatalabb tanácstagok közül kettőnek a jelenlétében. Az exekuciónak is megvolt a cerimómája. A pallost az egyik tanácsnok hozta a köpönyege alatt. A vesztőhelyen a bakó kihúzta hüvelyéből a nagy kardot, a hüvely a tanács ur kezében maradt. A ki­végzés után a hóhér megtörülte a kardot a kivégzett ruhájában s visszadugta a feléje nyújtott hüvelybe, aztán a tekintélyes polgá­rok nagy kíséretével visszavitték a város­házára. Nagyon érdekes a biróválasztás cerirnó- niája is Simplex leírásában. Ez mindenkor három királyok napján esett meg. A város kapuit ez időre lezárták. A „Vormünder44 100 emberrel, összeválogatva az összes nemzeti­ségekből és felekezetekből, a városházára ment uj bírót választani, vagy a régit hiva­talában megerősíteni, ha ebbe mindnyájan egyhangúlag beleegyeztek. Ezután kör­menetben a templomudvarra vonultak, mely sűrűn tele volt szórva szalmával. (Biztosan, hogy a jó tanácsurak lábát meg ne vegye az Isten hidege.) A régi biró és a tanács is a körmenetben voltak. Az összes céhek és kézművesek a templomudvar előtt állottak, ki-ki a mesterségébe tartozó ajándékkal hódolattal és szerencsekivánattal kedveske­dett az uj bírónak. Az ajándékok közt volt egy uj. liatfogatu kocsi is megrakva hosszú szál tölgyfával. Ezt a fát nem volt szabad az év alatt föltüzelni, mert más célja volt. Ha a biró az „ős ellenség"-nek, a töröknek eladná a várost, abból a fából csinálnak máglyát, hogy elevenen megégessék rajta. Az uj biró nevének kihirdetése után székre ültetik, a. kürtösök és dobosok rázendítenek, a négy legfiatalabb tanács ur háromszor föl­emeli s a tömeg harsány hangon háromszor vivátot kiált. Azután körmenetben minden felekezet a saját templomába vonul „Te deum44-ra. A vége persze az, hogy az uj biró fényes lakomát ad, melyre hivatalosak az összes nemzetek — iskola- és templomszol­gái, (Hogy mért éppen ezek, azt legföljebb Simplex tudná megmondani.) A magyar tánc is nagyon megtetszhetett Simplex uramnak, mert a lakodalmas szoká­sok leirása közben sok szét szentel neki. Fiatalon házasodtak akkor az emberek. Tizenhárom éves asszony nem volt ritkaság s tizenötéves özvegy asszonyt is ismert a barátunk. A lakodalmas traktamentumok bő­ségesek voltak, a táncok ballettszerüek, me­lyeket „ékesen s rendesen44 kiraktak. „Nem úgy, mint a németek, vagy a franciák ~ jegyzi meg —, akik csodálatosan nagyra vannak az ö bakugrásaikkal (Kapriolen) —, de hadd maradjon mindenkinek a maga nó­tája." A menyasszonytánc a legérdekesebb. Ezt akkor kezdik el, mikor a menyasszonyt a nászágyba akarják kisérni. A vőfély kar­dot köt, két más legénnyel egyetemben. Fáklyával a kezükben meg táncolnak a menyasszony előtt. Mögötte a • nyoszolyó- lányok s más jóbarátnők táncolnak. A meny­asszony búcsút vesz a.szüleitől (legtöbbször sírva), a tánc vígan tovább pörög, mialatt észrevétlen ki táncolják a menyasszonyt a házból. Mintha semmi sem történt volna, szól a zene, folyik a tánc tovább, amig a vőfély vissza nem jön a kísérettel s meztelen kard­jára fűzve nem hozza az ifiasszony pártáját és koszorúját. Akkor vége szakad a meny- asszonytűncnak, másba fog a lakodalmas nép. Másnap az asszonynak asszonyos fej- dlsszel kell megjelennie a templomban. 5S

Next

/
Thumbnails
Contents