Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-03 / 123. (276.) szám

/

Vasárnap, junius 3.

. PrágaiMC&íiJfiRE£

K ÖZOAZDAS/lG

Magyarország a párisi nemzetközi agrárkongresszwson.

A keleteurópai földreform tönkretette a mezőgazdasági termelést. A magyar delegátusok Millerand köztársasági elnök fogadóestélyén. Schandl Károly dr. államtitkár nagyhatású előadása. A kongresszus hódol Károlyi Sándor gróf

emlékének.

Budapest, jjimius 1.

(Budapesti szieirtkieszitaségünik jelentése.) A párisi XI. nemzetköze' agrártkonigressizius második albizottságának ülésén Blask-ovich Sándor dr. magyar Mkiildött ismerte trte a Mezőgazda sági Szövetkezetek Netmjzoiiközi S zö vétségének szerepét a nemzetgazdaságiban. Blaskovidh szerint az 1920 juHius álban megalakulót 'Szövetség a különféle nemzetek szövetkezetei utján mjszerü falusi demokráciát aJkat. Ez a g&zdasáigi szervezet csakis a hivatásit, a szakszerűséget lantja fontosnak és megkötni yiti a szövetkezetek oé íjadnak megvalósítását, a többtenmeüléslt, ti vám- éis kereskedelmi szerződések megkötését és a viliágának egységes kiiiala- kuite'sát. A népneve-íést olyian irányba tereli, amely szorosan összefügg a kisgazdaság problémájával.

A szövetség airra a belátásra akarja nevelni a falu népét, hogy minden földimivelésügyi neform célja osiak a tö’bbtermeiés lehet és nem -az irigység, amely a mások földiéit kívánja.

Sok mezőgazdaságii mjiító arra törekszik, hogy ti! végletekig felldlainalboJ/ja a földiét és ezáltal proletárrá tegye a nagy falusi tömegeket. A tulajdonosoknak csakis a birtokok romját iakarják meghagyni és ezzel a- kisgazdának életerejét semmisítik meg. A szövetség ez ellen ti túlzó reform ellen kíván küzdeni.

Bílaskovcicih rámutat a toválbbiakbain nemzet^ közi bank létesítésének szükségességére, meirt a Kjeletiewrópában m.egindjult mezőgazdasági reformok 'tönkretették a mezőgazdaság edldligi épületét.

Olyian államok, amelyek eddig gabonái exportáltak, most tengerentúlról kénytelenek gabonát venni, hogy a városok lakosságát élelmezhessék. A szervezetlen európai kisgazdák nem tudnak megfelelni a 'termelés igényeinek és a tengerentúli farmerek versenye leveri az európai mezőgazdáságot. Ezen csak az együttműködés és a földmivelési ibittélszervezet kiépítésié segíthet Ennek a szervezetnek a flalkisd nép egészét kell magában foglalnia, a kis- és nagybirtokosokat egyaránt.

Ezután a Oanfi Munkás irodát állítottál helyes megiviláigStúisIba'. Kifejtette, hogy a mezőgazdasági szervezetnek elég erkölcsi és nievelőerőt kell kifejtenie, hogy a földimuinfkást visszavezesse igazi hlviatása körébe, amelyet a genfi munkásirodia hte- tároza'ta következtében már-már etoagynl. készül. Ez a munkásiircda a földimíjvesekeit az iparos műm kásolk.,mintájára' óhajtja megszervezni ami által a falusi földműves idegen szervezetibe kerülne bele és elszakadna testvéreitől.

A Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének mieg kell mentenie a földimive sek egységéit és meg kelll értetnie az uj Európa népéivé!, hogy a gazdasági függetlenség nem egyértelmű a szomszéd tönkretételével. A szövetség nevelő befolyása' ultiat fog adni az altruizmussal párosult egészséges önzésnek. És ezzel Európa összes külügyi viszonyait é>s politikai erkölcseit meg fogja változtatni.

*

A XI. nemzetközi agrárkongresszuson, mely az első lépés a nemzetközi agrárszer ve-zfkedlés megindítására, jelentős szerep jutott.a magyar M- küldöflteknek. Miller au d köztársasági elnök fogadő'estj’én maiga Méli ne szenátor, volt miniszterelnök mutatta be Mrllerandnak a magyar kormány delegátusait, Mayer János volt földmlve- lésügyl minlszTtert, S c h a n d 1 Károly dr. állaim- titkárt és Blaskovich Sándor volt képviselőt. Aiz albizottságotk eln'ölkségében is helyet kaptak a magyarok, így a falu közgazdasági helyzetével és a mezőgazdasági szocnálpobtákával foglalkozó bizottság egyik alelnöke M a j 1 á t h gróf lett. Ugyanebben a bizottságban tartott Schandl Károly államtitkár a falusi jólét ügyéről előadásit, melynek során egyebek között >a következőket mondta':

— Magyarországnak — úgymond — uj határai

köizött nagy Tniezőgaizdasági munkásfeíeslege van. E munkások hasiz százaléka, mintegy 150,000 család, aratási munka néfkü1 van. Főképp a földmunkásság van nagy Ínségben. Megindítottuk a földmunkások vállalati szövetkezeti mozgalmát, amely Olaszországban bevált s amelynek célja, hogy a földmunkások szövetkezve, maguk nyerjék el ü nagy közmunkákat és a munkabéren felüi a vállalati nyereséget is megkapják. S

— Ezenfelül nagyszabású földreformé folyik az országban, amelynek céljaira további területeket kell felajánlani a nagybirtokosoknak. Magyarország négymillió katasztrális hold nagybir- tokterülétéből a vagyonváiltsággail együtt e'gy.- millió holdnál több terület íöldimiivelő kisembereik kezére jut. A magyar földreform — a békeszerződést betartva— egyenlő elbánásban részesíti a magyar és az idegen állampolgárok birtokol tt A reform óriási akadálya a nagy pénzügyi válság.

Mint a háború alatt, úgy most is a szövetkezetek vannak leginkább segítségére a spekuáció- tóH ■sokat szenvedő falusi lakosságnak. A mezőgazdaság erősödése megoldja a falusi jólét kérdését is, ami viszont egyetlen hatásos védekezés a Ke’et- Európa felől még mindig fenyegető társadalmi felfordulás ellen. Magyarország ebben a munkában utolsó erőit is felajánlja az emberiség békéiét kereső civilizált világnak.

A kongresszus tagjai, Schandl Károly államtitkár beszédét több Ízben tapssai 'szakították még.

Borét Viktor, francija képviselő, volt földművelésügyi és élelmező miniszter, a magyar expozéra azonnal felelt, még pedig nagyon meleg hangon. Utalt arra, hogy mindannyian ismerik Magyarország tragikus helyzetét és minden rokonszenviik a sokat szenvedett ország felé fordul. A müveit viliág agráriusai élénken emlékeznek aTra a kiváló működésre, amit Károlyi Sándor gróf kifejtett. A legnagyobb örömmel mondja ki, hogy a kongresszus magáévá teszi a magyar kiküldött indítványát s kegyelettel hajol meg Károlyi Sándor gróf emléke előtt és őszinte rokon szervét fejezi ki a magyar agrárszövetkezeti mozgalom iránt.

A kongresszuson egyébként Joneszfku Is esti előadást tartott a román szövetkezeti mozgalomról és földbirtok reformról és beismerte. hegy Románia „négy tartománya11 részére négyféle földreformot csín átt, e reformokat végre is hajtották s a föfidlmiüveselc kezébe került latifundiumok a föld hozamát máris növelték.

Erre a merész állításra Belgium- egyik delegátusa, Delos Albert professzor kiij-edenitatte, hogy niem hiszi, hogy Romániának -sikerült volna 1—2 'év alatt ilyen radikális reformot simán megvaló- sítoni. Ez a reform az ő véleménye szerint a nagybirtokot megsemmisítette, anélküli, hogy a fe-rme- lést előseigiite-tte volna

— A német Birodalmi Bank közgyűlése.

Berlini szerkesztőségünk jelenti: A német

Birodalmi Bank most tartotta közgyűlését, amelyen Havenstein dr., a bankdirektórium elnöke ismertette a bank tevékenységét és a német pénzpiac 1922. évi helyzetéről a többi között ezeket mondotta: A szerencsétlen

versiaillesi szerződés hatása alatt a birodalom pénzügyei, valutája, valamint az egész gazdasági élet fokozottabb mértékben leromlottak. Ezzel összefüggően a Birodalmi Bankkal szemben támasztott hitel- és fizetőeszközökre vonatkozó igények hihetetlen összegekre rúgtak, mert az előző év tizenkétszeresére emelkedtek. Az egész tőkeelhelyezés példátlanul (133.6 milliárdról 1607.9 milliárd márkára) fokozódott, még pedig jóformán az év utolsó hónapjaiban. A bankjegyforgalom megtizszerezŐdÖtt és 113.6 milliárdról Í280.1 mill-iárdra emelkedett. A zsiróforgalom gigantikus összegekre rúgott és az előző évi 6.7 billióval szemben 79.5 billió márkát tett ki. Az igazgatási költségek 4265.9 millió márkát tettek ki az előző évi 339.5 millióval szemben. A teljes (bruttó-) nyereség 64.5 milliárd márka, az előző év 9.8 milliárdiával szemben. Főképpen a deviza- és leszámi-toló- iizletből adódott. A háború alatt külföldi hitelekért való szavatosságból keletkezett veszteségek címén 1922-ben 9.9 milliárdot könyvelt a Birodalmi Bank (az előző évben 8.1 milliárdot). A nyereségből az államnak beszolgáltattak 17.200 millió márkát (az előző évben 500 milliót). A tiszta nyereség 338.7 millió márka, ami iaz előző évben 64.8 millió márka volt. Ebből a birodalmat 232.7 millió, .a részlettulajdonosokat 66.5 millió (vagyis 40%-os osztalék, az előző évi 10 % -kai szemben) illeti. A Birodalmi Bank részjegytulajdonosai közül 16.705 a belföldi és 2284 a külföldi 1922 végén.

— A jugoszláviai erdőket állami kényszerrel

kitermelik. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az S. H. S. királyság erdő- és bányaügyi minisztériuma törvényjavaslatot dolgozott ki a jugoszláviai erdők kitermeléséről. A kitermelés a nagyobb erdőbirtökoknál állami kényszer lesz és mintegy ötszázezer katasztrális holdat kitevő erdőterület kerül az uj törvény rendelkezései alá. A kitermelést állami ellenőrzés mellett történik, amelynek során holdanként 8000 dinárt, a kitermelt törzsek után pedig összesen 2000 dinárt kell az államnak fizetni.

— Cseh-szlovák vállalatok veszteséges mérlegel. Az Ascher Tüll- und Spitzenfabrik A.-G.. vormals A. Wagner und Comp. válhlat az elmúlt évben 6 millió korona alaptőke és 1.1 millió korona tartalékok mellett 6,913.503 korona veszteséget szenvedett, amely főképpen a korona ár- folyamemelkedésélből és a márka romlásával egyre, érezhetőbbé vált német versenyből támadt. Az előző évben a társaság még 8 százalék osztalékot fizetett az 545.350 koronával kimutatott nyereségből. A vállalat legközelebbi közgyűlésén előreláthatóan elhatározza a fölszámolást. — A Pozsonyi cérnagyár r.-t. most közzétett mérlegében négymillió korona alaptőke mellett 2,065.059 korona veszteséget mutat ki. A veszteség fedezéséről a július 15-ére összehívott közgyűlés fog határozni.

Az utóbbi időben több szlovenszkói borgazdaság ellen indult meg kényszeregyezségi eljárás. Méreteivel feltűnést keltett nemrél a Idatoer- man és Stefek-féle kuhinyai (Malacka melletti) nagybérlők fizetésképtelensége inaid kétmillió cseh koronával. A bérlők kényszeregyezség utján 35 százalékot ajánlanak föl a hitelezőknek.-- A budapesti terménytőzsde. A tegnapi terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 76 kg tlszavidéki 25.750—26.000, egyéb 25.500— 25.750, 78 kg tiszavidéki 26.000—26.500, rozs 17.000—17.250, zab 18.000—18.500, takarmányárpa 14.500—15.500, sörárpa 16.500—17.500, tengeri 16.500—17.000, korpa 7400—7600 magyar korona métermázsánként.

— A budapesti terménypiac. Budapesti szerkesztőségünk táviratoizza: A búzaáraik 250 K-val emelkedtek, míg a rozs ára 250 K-vafl csökkent. Árpáton nincs üdét.

BUDAPESTI DEVIZAÁRFOLYAMOK:

1 holland forint 2062.—

1 román lei . . . 28.—

1 dán korona . . 974.— l norvég korona 859.—

1 font aterling 24350.—

1 német márka . 0.068

1 olasz líra . . . 246.—

1 francia frank . 342.—

1 csekszl. korona 157.50

1 svéd korona .1401.—

1 svájci frank . 950 —

1 osztrák korona 0.0745 1 bolgár leva • 56.—

1 jngoszl. dinár . 63 —

1 dollár

.............. 5255.—

1 lengyel márka 0.095 1 belga frank . . 294.—

BERLINI DEVIZAÁRFOLYAMOK:

1 finn márka . . 2190.— 1 osztrák korona 1,12 1 csehszl. korona 2360.— 1 magyar korona 1475 1 bolgár léva . . 800.—

1 holland forint 30700.— 1 norvég koronái3275.— 1 dán korona. .14500.— 1 svéd korona .20900 —

1 font sterling . 362000 —

1 Buen. Air. peso27400.—

1 dollár

.............. 78250.—

1 belga frank . . 4375.—

1 olasz líra . . . 3575,—

1 francia frank . 5100.—

1 svájci frank . 14150.—

1 spanyol peseta12QC0.—

1 lengyel márka 1.375

A zürichi &evázaár2©2yamoK

VT2 VT/l

100 cseliszl. Korona . 16.60 1 6.5625 svájci frank

100 magyar korona. 0.09'J 0.1025 „ „

100 német márka . . 0.0074 0.00775

100 hollandi forint . 217.05 317.— „ „

10() dollár................. 553.875 556.125

1 iont sterling . . . 25.625 25,63

100 francia frank . . 36.— 36.05 „ „

100 olasz Ura .... 25.975 26.— „

1(K) belga frank . . . 30.85 30.775 „

100 dán korona ... 102 50 102.375 ” „

100 svéd korona . . 167.75 147.50 „

100 norvég korona • 93 50 91 75 „

100 spanyol peseta . 84 20 36.15 „ „

100 Buen. Air peso • 194.— 193 50 „

100 jugoszláv dinár. 6.70 6 30 „ „

U)0 bolgár leva . . . 6.— 5 85 „ „

100 osztrák korona . 0.00782 0.00783 „

100 lengyel márka . 0.01 0.01 ,. „

10.) román lei .... 2.80 280

1rresj*

e3«í>jrl:zess 7

©3ö®©e©o®©Q-ö©o©öeiSQ©9©®es^f .tt • • c PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP

Szlovepsajcój .szerkesztő: Ruszinszkól szerkesztő:

TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL,

IGLÓ. UNGVÁR.

Kiadja: Flachbarth Ernödr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Akíien-Gesellschaft nyomdájában. Prágában. — A nyomásért felelős: O. Holik.

QGOOGOOOO0G00OOOOOOOOOOOOOOO0OOO

| LHLIFDllf 1

I szénsavas, vasas ói löríiiif f | megnyílik junius 15-én 1

q Napi pensio (lakás nélkül) négyszeri ^ O étkezéssel 24 K Szobák 5 K-tól Ó

§ Bővebb felvilágosítást ad a fürdőgond- q G nokság KUPELE LÜBOVffA (Spi§) 0

8 o

G 1274 0

QOOOOQOQOOQQQQOQQQQQOOOQQQGQQQQQ

Eladó

IpelÉs iinniu

| Egy jókarban lévő 12 játékos, 2 masa nuálos prolongement automattal ellátott * pedálos orgona-harmonium (amerikai

0 szerkezetű) kiutasítás és elköltözés $ következtében eladó. Kis templomok és § kápolnák részére nagyon alkalmas.

^ Érdeklődni lehet a kiutasított

S kántortanitó családjánál 1295

| ©ratsszerslaiielsien (Csallóüffz)

1 Eladó

Uj egy Studlbácker amerikai Sg 24 lóerős, 80 kilométeres sebesei ségü, kitűnő állapotban levő

uH M 8?

1 m m. i &

is

BEI Az autó 100 kilométerre 12 kiló EsB benzint fogyaszt — Az autó nyitott,

8B felhúzható vászonfedeles, bordó- BEI piros bőrhuzattal, 6 üléssel és acél BE] szerkezettel — Bővebbet e lap ES kiadóhivatalában 1292

51 . .............................J í

CQ

COCGCCCXXX5t3GOCXX5(XXXXXSOOOCa3000COOOOOCXXXXXXXXÍC«X300C^aXJDOOOe30r5

I

Bofb Laj$s tiíüffi, Bsfisfcá ip&lca 1

Szlovenszkó legrégibb és legmodernebbül berendezett kőfaragó gyártelepe X Kőiürészelés, csiszolás és fényezés, homoksugárvésés villanyerövel X

Szállít és készit: Művészies kivitelű siremlé- Q .—keket, útszéli kereszteket, kőszobrokat, minden Q PJ kőnemben. — Bútormárványlapokat, kapcsoló X

táblákat. — Iparművészeti munkákat, írószer- g

t^XvAJj készleteket, órákat, hamutartókat, márványból b

nJ

OOCXXJOyOOO^XXJOOCXXXXXXXXXXXXXlOOOOOOIXXXXXJOOCXaaKXX^-OüiXXXXXXíijCOOOO

TiTM-MiTLiEBÍM TÍTUKKE IMI

Magaslati gyógyintézet és szanatórium a Magas Tátrában 900 m a tenger színe felett — Map- és légkűrák, Mzó- és fekvőkúra, quarzfénykezelés — Elektra- és hyúrotherapia — Röntgenlaboratorium kémiai laboratórium d’Arsanvalisatio, Fnenmotorax

Teljes elláíás [lakás, orvosi kezeléssel együtt) 42 koronától

Orvosok: dr. Streliisger Lipót és dr. Holzmann Gyula — Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál a Fürdőigazgatóság

I Alapifvfi: l®2í-lscn a

0 @

b] . 0

0 <#A fi® ^

H W & 0

m ^ JiWv? 0 0 Hl

@ JS?^ 0

m émr-A 0

0 MJ1 i

0 £? S

m>\ g

0 ^ W' Hl

fáj ®

1 POZSONY, Vásártér 13 1

[51 I22fi 0

001SÍ0000000000000I