Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-26 / 142. (295.) szám
4 őrt&G&J/ytö&Ot/föMB wnr.iiiMi i ^JIBgUJWgriJHI I Hl Kedd, junius 26. Parisba szökött Kopinics Budapest, junius 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Krón amerikai detektív, akit a Hitelbank bízott meg azzal, hogy utazzon Romániába és ott kövesse a sikkasztó Kopinics nyomát, visszaérkezett Budapestre és nyomozása eredményéről jelentést tett a rendőrfőkapitányságnak. Az újságírókat is informálta útjáról. Kijelentette, hogy a temesvári rendőrség megnehezítette a nyomozást. Megállapította, hogy Kopinics nagybátyjához, Frank Antalhoz vasárnap éjjel egy fiatalember érkezett, akiknek személyleirása megegyezett a megszökött Kopinics személylei- rásával. Frank Antal előbb tagadta, hogy unokaöccse nála járt, később azonban beismerte. Frank elmondta azt is, hogy Kopinics elutazott, hogy hová, azt nem tudta, vagy nem akarta megmondani. Hétfőn három nagykikiudai ember a temesvári megánforgalomban ötvenmillió korona értékű huszonötezer koronást akart leire beváltani. A pénz a Kopinics által elsikkasztott száznegyven millióból volt. Krón kérte a rendőrséget, hogy ezt a három embert fogják cl, a temesvári rendörprefektus azonban azt mondta, hogy ezt nincs jogában megtenni, csak megíigyeltethed őket. Benyomása az. hogy a rendőrség kedvtelenül folytatta a nyomozást, és csak akkor kezdtek jobb kedvvel dolgozni a detektívek, mikor a nyomravezetőnek tizennégy millió, a nagy- kikindai emberek kézrekereitőinak pedig tiz millió korona jutalmat tűzött ki. Temesvárott megállapította az amerikai detektív azt is, hogy Kipinicset Wiríh Döme. akit Temesvárott kétes embernek tartanak, szöktette át a határon. Meggyőződése az, hogy Kopinics álnéven a Szimplon expresszvonattal Parisba szökött. A szlovák szociáldemokraták autonómiát követeinek Egy fronton a Hlinka-pártta! — Az őslakosság intézkedjék Szlovenszkó fölött! — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától. — Pozsony, junius 25. Vasárnap, e hó 24-én, délelőtt 10 órakor 3 pozsonyi vármegyeháza nagytermében népgyülést tartott a szlovák szociáldemokrata párt. A gyűlésre csak belépőjeggyel lehetett bejutni. Miután a szlovák szociáldemokraták meglehetősen kevesen vannak, a szlovák néppárt vezetősége felhívta párttagjait, hogy minél számosabban vegyenek részt a gyűlésen, mert a cél azonos: az autonómia kiküzdése. A gyűlésen Hanuszek Ján elnökölt. Szónok Belánszky volt tüzérkapitány, Bazovszky lapjának kardos munkatársa volt. aki hangoztatta, hogy követelik az autonómiát. Annak a népnek, amely ezer éve itt lakik Szlovensz- kón. joga van e terület fölött intézkedni. Mindegy, hogy milyen nemzetiségű. Ha magyar, ha német, vagy akár ha hottentotta is, csak ember legyen, becsületes ember, akinek ezen a földön vannak ősapái eltemetve, nem pedig holmi idegen bevándorolok uralkodjanak fölöttük. A gyűlést folyton meg akarták zavarni a teremajtón betolakodni akaró „fiatalok11, de a teremörök — miután jegyük nem volt — nem engedték be őket. Az ügyeletes rendőrtiszt- viselőnek is be kellett avatkoznia a zajongók eltávolításába. Egyébként a gyűlés, amelyen a közelgő községi választásokról is szó volt, 12 órakor rendben véget ért.-- Cseh kirohanás Olaszország ellen. A Pondelnik egy Párisból keltezett „Mussolini ur a csataménen11 című cikkében a következőket irja: — Olaszország diktátora az elmúlt napokban beszédeket tartott, melyek sem a franciáknak, sem a jugoszlávoknak és szövetségeseiknek, a cseheknek, nem tetszettek. Így például Velencében a következőket mondta: — Minden olasz érzi, hogy az Alpoktól Szicíliáig terjedő terület szűk. A nálunk jelentkező expanziós törekvés csupán szí a történelmi igazságot fejezi ki, hogy feltörekvő népeknek bizonyos jogaik vauinak a hanyatló népekkel szemben . . . Ha az Alpokban ia győzelem teljes is volt, nem volt teljes a tengeren. Az olasz tengerészek még várnak az alkalomra, hogy szintén dicsőséget szerezzenek. — Kevéssel ezelőtt jelentette ki Mussolini egy francia tábornoknak a következőket: Az én feladatom az, hogy újra. szervezzem az olasz hadsereget, hogy azután nyíltan beszélhessünk Franciaországgal. A Pondelnik párisi cikke ezekért Mussolinit II. Vilmos császárral és Napóleonnal hasonlítja össze és vele szemben a nép- szövetségre hivatkozik, melynek statútumai kimondják, hogy „támadásnak veszélye esetén a népszövetség tanácsa köteles a rendzavaróviai szemben eljárni.'1 A Pondelnik cikke ezután igy folya'tódik: — II. Vilmos szintén tartott beszédeket, ezekre azonban az ö imperialista álláspontja teljesen jogot adott néki, mivel mögötte volt a Bismarck idők három győzelmes háborúja, továbbá császára volt egy elsőrangú ipari és gazdasági nagyhatalomnak. Mussolini ur azonbian elfelejti, hogy ő csupán egy eladósodott ország diktátora, amely' több, mint korhadt alapokon nyugszik. Természetes, hogy az olasz hadseregben „ijesztő erő" rejlik. Azonban ezt a hadsereget alaposan és letagadhatatlianul megverték mindenütt, ahol egyedül merészeit csatát kezdem. 1896-ban az abesziniai- ak Adua mellett szereztek borzalmas vereséget neki . . . Tripoliszt és Zyrenajkát csak azért ..hódította" meg, mert a Bialkán-szöKönigsberg, junius 25. Cuno kancellár a hatóságok, a politikai pártok és a nagy gazdasági szövetségek képviselői előtt beszédet tartott, melyben a következőket mondta: Épp most érkezem a keleti vásár kiállításáról. Bár nem vagyok szakértő, mélységes benyomást tett rám annak a bősége, amit a német munka ott alkotott. Három év előtt magam kötöttem meg Hamburgban az első hajózási szerződést Oroszországgal, mert tisztában voltam azzal, hogy mily nagy jelentősége van a kelettel való forgalom ujrafel- v.ételének. Königsberg és Keletporoszország közvetítők kell hogy legyenek a Kelet és Németország között és ezen át a nyugat és a tengerentúli területek közölt. Amit nyugatknak kijelentettünk, az keletnek is érvényes, az tudniillik, hogy német terület német kell hogy maradjon. Saját tapasztalataimból és meggyőződésemből mondhatom, hogy a védekezés és az ellenállás szelleme a megszállott területeken még éppen olyan elszánt és szilárd, mint azelőtt, dacára az életben, szabadságban és vagyonban hozott óriási áldozatoknak. Politikánk egyenessége és őszintesége mellett tehát olyan politikának kell lennie, mely azon fáradozik, hogy ezeknek az igazi németeknek a szenvedései ne hosszabbitassanak meg a kelleténél. A Ruhrvidékre való betörés óta a .néniét kormány mindent megkísérelt, hogy^ a jóvátétel! kérdésnek józan és elviselhető megoldását elérje, egy oly megoldást, mely végleges s amely nem tesz ki bennünket egy uiabb betörésnek, amely a jóvátétel: fizetések teljesítése után népünknek teljes szabadságot biztosit. Amit a memorandumunktól várhattunk, azt lényegében el is értük, mert eleve világos volt, hogy máról holnapra nem lehet a franciákkal a tárgyaló asztalhoz ülni, bármilyen lépést is tettünk volna. Amit elérhettünk, az az volt, hogy meggyőztük a világot arról, hogy Németországnak őszinte akarata, hogy a többi népekkel jó szomszédos viszonyban éljen, a jóvátételt necsak megígérje, hanem meg is fizesse és e cél érdekében erejét a legvégsőkig is igénybe vegye, azonban avval az clőfeltétettcl. hogy mindezeknek az erőfeszítéseknek a végén szabadság várakozik reá. Noha Franciaország még nem hajlandó tárgyalni és még mindig a passzív ellenállás föladását követeli, egy oly ellenállás föladását, amely nem a kormány parancsára, hanem a lakosság spontán elhatározásából támadt. — a jóvátételi kérdésben mégis nagy lépést tettünk előre. A Ruhrvidéki ellenállást egyetlen kormány sem tudná beszüntetni még akkor sem, ha arra parancsot adna. De nem is akadhat olyan német kormány, amelyik a passzív ellenállást föladni óhajtaná mindaddig, inig ennek az ellenállásnak az eredménye nem biztosítja az utat a jóvátétel! kérdés igazságos megoldásához. Berlin Cimo beszédéről Berlin, iunius 25. (Beidül! szerkesztőségünk telefon jelentése.) Cuno kancellár königsbergi beszédét eddigi politikájától való teljes elfordulás-) inak tekintik. Különösen Cuno ama kijelentése fontos, hogy a német kormány „nem“-je csak addig marad érvényben, míg altra Németország függetlensége és szuverenitása szabad fejlődésének érdekében okvetlenül szükség van. Fz a kijelentés a ruhrvidéki passzív ellenállásra és a Rulnr- kérdés egész fejlődésévé vonatkoztatva azt jevetség hadat üzent Törökországnak. Az osztrákok ellen csak a francia csapatok segítségével győzhetett. Ha pedig a dicsőségszomjas olasz tengerészek kimerészkedtek a tengerre, akkor ennek az lett a vége, hogy a Pratersternen Thegethoff szobrokat állítottak föl. — Nem különös dolog, hogy a cseh sajtó igy beszél egy szövetségeséről? Vagy pedig az olaszok már nem azok? Olaszország vágyó szemekkel néz Dalmáciára, mely a jugoszlávoké és szeretné Tuniszt is megszerezni, mely a franciáké. Okos dolog-e ily gúnyosan intézi el Mussolinit és az olaszokat? Rövid idő előtt még másként Írtak a cseh lapok. A hálától szinte olvadozó cikkek ünnepelték még nem nagyon régen a Cseh-Szíovákiában utazó olasz katonai bizottságot. lenti, hogy az ellenálllásnak az antant követeléseivel szemben való folytatása esetleg Németország e jelentős szénterülete szabad gazdasági fejlődésinek érdekeivel ellenkezne, tehát a német kormány kész c kérdésben előzékenységet mutatni. Ezt a fölfogást még jobban aláhúzza Cuno következő kijelentése: — Nincs semmi értelme, hogy politikai ideálokat igyekezzünk megvalósítani oly erőkkel, melyek gyengék az ideálok megvalósítására. Ha a német kormány valóban eljutott annak a fölismeréséhez, hogy erői, melyek már a háborúban sem voltak elegendők az .antantbal szembeni sikeres ellenállásira, most még kevésbé elegendők e célra, akkor a tárgyalásokhoz való ut megtaláltnak látszik. Cuno beszédének egy másik részében, melyet a Wolíf-ügynökség jelentésében kihagyott, az áll, hogy a birodalmi kormány el van határozva, arra, hogy kérlelhetetílenül fog el- jávni azok ellen a körök ellen, amelyek hazájuk elleni kötelességeik alól kivonják magukat és ezek ellen a politikai nyomáson kívül, ha szükség lesz. más drákói rendszabályokat fog .alkalmazni. A francia sajtó, a német birodalom egysége és a Cimo-beszéd Páris, junius 25. (Párisi tudósítónk távirata.) Az Echo de Paris Cuno beszédéről a következőket írja: — A mi nézetünket nem nehéz definiálni. Mi mindig azt vallottuk, hogy nekünk nem szándékunk a német biro- ' dalmi egységet szétszakítani, azonban ezzel szemben számolunk azzal, hogy Németországnak jelenlegi politikai és gazda sági szervezete összeegyeztethetetlen a versaillesi békeszerződés tartós létezésével. Mi azon vagyunk, hogy a versaillesi békeszerződést végrehajtassuk, mert e békeszerződés által egy uj egyensulyozottabb Európát akarunk teremteni az 1914 év Európájánál. Nekünk elsősorban a versaillesi békeszerződés fontos és csak azután Németország. Ha Anglia a háboruelőíti Németországot akarja ismét helyreállítani, akkor csupán kereskedelmi szempontoktól vezetteti magát, mert azt hiszi, hogy a régihez hasonló Németország jobb vevő,- azonban elfelejti, hogy nyolcszázezer halottal munkált közre a mai Németország megteremtésében. „Nincs létjogosultsága Németország egy gégének London, junius "25. (Londoni tudósítónk távirata.) A írauciabarát Moruing Post Cuno beszédével foglalkozva azt az álláspontját szögezi le, hogy Angliának nsm érdeke a német birodalmi egység fen tartása. Ugyanazok a férfiak, akiknek annyira szivükön fekszik a német birodalom egysége, sajátságos módon egész természetesnek találnák. ha .az angol birodalom egysége csorbát szenvedne. Ezek szó nélkül beleegyeznének Anglia megcsonkításába és egy szavuk se volna az ellen, ha például India elszakadna az angol birodalomtól. A német birodalmi egységei Bismark vérrel és vassal alapozta meg, most tehát, mikor Németország le van győzve ennek az egységnek nincsen többé semmi létjogosultsága. Az a főérv, hogy a béke garanciája, csak egy erősen centralisztikus Németország lehet, a háború előtt megállta a helyét, hogy az orosz cár becsvágyának ellensúlyozásául szolgáljon és a szláv inváziónak vétót mondjon, most azonban, mikor a bolsevista Oroszország nem jelent veszélyt, a német birodalomnak a szerepe már nem a régi. Franciaország nem küld ki • főbiztost a Ruhrvidékre Páris, junius 25. A külügyminisztérium megcáfolja az angol sajtónak azt a hírét, hogy Franciaország főbiztost nevezett ki a Ruhrvidékre. Az angol kővet Poincarénál Páris, junius 25. Az angol követ tegnap Poincaréval tanácskozott a jóvátételi kérdésről. Mac Neill a Rubrmegszállás ellen London, junius 25. M,ac Neill államtitkár Cherrybeu tartott beszédében kijelentette, hogy Franciaország és Anglia között az antant fen- tartásának főikérdésében, a Ruhr-kórdés tekintetében sincsen nézeteltérés. Angliának szintén joga van a jóvátételre és saját érdekeit nem adhatja föl azért, hogy Franciaországot támogassa. A szónok azt hiszi, hogy az események az angol álláspont helyességét fogják igazolni, mely az, hogy a német ipari területek megszállása által lehetetlen a . háborúban szenvedett veszteségekért megfelelő kárpótlást nyerni. A megszállás hírei Düsseldorf, junius 25. (Havas.) Az állomási íütöházban két németet szabotázs, miatt letartóztattak. — Recklinhausenben a Kistchen vonaton melenitet találtak. — Az Oberialmstein állomáson ismeretlen okból tűz ütött ki. — A német hatóságok ismételten megtiltották a lakosságnak, hogy oly vonatokra szálljon, melyeknek a kisérősze- mélyzetie francia cs belga. — Lauterburg mellett a vasútvonalon egy bomba fölrobbant. Húsz vagon kisiklott és összeroncsolódoít. — Degoutte tábornok uj rendeletét adott ki a szénszállításra. A legkisebb büntetés a rendelet áthágóinak százmillió márka és öt évig terjedő börtön. A belgrádi rendőrség szétverte a Radics-párt gyűléseit Beigrád, junius 25. Radics hívei tegnap megkísérelték, hogy több helyen népgyülést tartsanak és a városban tüntető fölvonulásokat rendezzenek. A rendőrség nagy készültséggel kivonult és mindenütt szétzavarta Radics híveit s megakadályozta a népgyülést és fölvonulások megtartását. Miiszíafa Kemal Szmirna képviselője London, junius 25. Muszatafa Kemal pasát a Havas-ügynökség: jelentése szerint Szmirna képviselőiévé választották. _______ — A községi választások. Pozsonyból jelenti tudósitónk: Pozsonyban a reklamációs iroda a törvény értelmében 22-én este befejezte működését, másnap, 23-án. már kifüggesztették az ajtóra: „Eintritt verboten!" és senkit sem engedtek többé a terembe. Pedig csak még ekkor jöttek igazán tömegével a jelentkezők, akik abban a. hisz emberi voltak, hogy 23-ig bezárólag, tehát még 23-án is lehet jelentkezni. Ezek már künn rekedtek és egyszerűen a bejelentőhivatalba küldték őket, hogy — lakásváltoztatásukat ott bejelentsék. 22-én este 9 óráig dolgoztak a reklamációk összeszámlálásáií. Hozzávetőlegesen tizen- nyolcezerre tehető a fel szólam! ók száma. Ezeknek jegyzőkönyvezése, leíisztázása. eltart még vagy nyolc-tíz napig és csak akkor üi majd össze a reklamációs bizottság. Azokat a magyar állampolgárokat, akiknek csehszlovák állampolgársága vitás, felhívják még, hogy három napon belül reklamálják állampolgárságukat a választási irodán. Katonakönyvvel nem lehet igazolni a cseh-szlo- vak állampolgárságot, csak szabályszerűen kiállított „dornovsky list"-tel. A nagyantant tanuljon a kisantantfól. A Gazette de Prague-ben Fournon •beszámol a párisi Écolo des Sciences Politiqucs-ben tartott előadásáról. Ebben kijelenti, hogy a kisálltául eredetileg garanciális szindikátus volt Magyarország ellen és ebből feljődött közép- enrópai politikai rendszerré. Középeurópa ebben az alakulatban szervezkedett, mialatt a nyugati hatalmiak dezorganizáltak lettek. Nagyon kívánatos lenne, ha a nagyhatalmaknak sikerülne úgy szervezkedniük, amint ezt a kisantant megtette. így ir Benes francia reklámújságjának cikkírója, bizonyára kivételes és rendkívül magas sorszerinti díjazás mellett. Benes cáfolja azt, hogy Jászival paktál. A Lidové Noviny vasárnapi számlában a budapesti lapok prágai tudósítás alapján azzal a hírrel fog- lolkoziKik, hogy Benes a cseh-szlovák—magyar barátságos viszony helyreállítása céljából megállapodást kötött. A külügyminiszter szócsöve, a Ccské SÍ ovo esti lapjában megcáfolja a L idővé Noviny híradását és a következőket irja: Megállapítjuk, hogy Benes dr. állítólagos tárgyalásai a magyar emigránsokkal légiből kapottak. A mi külpolitikánk távol áll attól, hogy akármilyen állami belügyi politikájába avatkozzék. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAfr < \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ < \ ► < ^ x \ Saját készitményü finom férfi £ és női fehérnemű, asztal- m8 £ <j \ ^ ^ térítők és mindennemű lenáru £ 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ ^rfTfTTTfTTTTVTmTTfTFWWTTVTTrnrTffrTTTTTfTTYTTTTfTTTrTTTTfYTTTT^ „A ruhrvidéki ellenállást nem lehet megszüntetni..." — Cuno a német jóvátételi politikáról —
