Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-26 / 142. (295.) szám

Kedd, jiinius 26. fogadta el, hogy a koneentet megbzt az uj énekeskönyv kiadásával, Minthogy a tanitóhiány kezd erős mér­tékben mutatkozni, a zsinat megkeresi a kormányt, hogy a tanerők pótlása érdekében tett ígérete szerint, engedje meg a Magyar- országban végzett tanító növendékeknek is­koláinkban való alkalmazását és egy fele­kezeti tanitóképzőintézet felállítását. A zsinat háromnegyed órán keresztül zárt ülést is tartott. Tárgyalta a zsinat az el­nökhöz felterjesztendő feliratot is. A zsinat tulajdonképpeni törvényalkotó munkáját ezzel elvégezte s már csak a tör­vénycikkek egyeztetésének munkája van hátra. Visszatekintve a zsinat munkájára megállapítható, hogy a zsinat tagjai a refor­mátus egyház zsinat-prezsbiteri rendszerének demokartikus elveihez hiven alkották meg és hozták összhangba a református egyház uj törvénykönyvét a cseh-szlovák állam tör­vényeivel s meg vagyunk győződve arról, hogy a köztársaság elnöke az uj törvénye­ket minden bizonnyal jóvá fogja hagyni. Isaák Imre. Lelley Jen© dr. komáromi beszámolója Peirogalli Oszkár a politikai helyzetről — A kér, szocialista és a magyar kisgazdapárt lelkes összetartása továbbra is fönn kell tartani azt a kivételes jogi bánásmódot, amelyet a nemzeti kisebb ségek 1914 előtt élveztek. Ezt a javaslatot különösen Seferidas görög delegátus vette védelmébe. A hetedik Javaslatot, amely újból fölszó­lítja a népszövetséget, hogy külön kisebbség- védelmi bizottságot létesítsen, hasonlókép­pen simán fogadták el. A nyolcadik javaslatot, mely szerint azokat az ügyeket, amelyekben a tanács a kisebbségi szerződések alkalmazásánál vagy értelmezésénél nem tudna egyhangú meg­állapodásra jutni, ;az állandó nemzetközi bíró­sághoz kell átteni, módosítás nélkül fogad­ták el. Igen élénk volt a vita a kilencedik lavas- latnák különösen ama részénél, hogy kik fordulhatnak panaszaikkal közvetlenül a nép- szövetséghez, Végül is Magyary Géza buda­pesti egyetemi tanárnak ma előterjesztett javaslatai értelmében szövegezték meg .a vi­tás ponto. A vitában részt vettek Halder, Brabec, Sziillő, Ludwig, Rauchberg és mások. A tizedik javaslat igen fontos, mert a földbirtok-reform ügyét teszi szóvá és 'azt Á ligák uniójának szombat délelőtti fő­tanács*! ülésén Apponyi Albert gróf szóvá tette a cseh-szlovákiai magyar népszövetsé­gi liga ügyét. A délutáni ülésen a főtanács megkérdezte ebben az ügyben Szüllő Gézát, a cseh-szlovákiai magyar népszövetségi liga egyik delegátusát, aki elmondotta, hogy a cseh-szlovákiai magyar népszövetségi liga ugyanolyan alapszabályokat terjesztett elő, Léva, junius 23. (Kiküldött munkatársunktól.) A mai ülés megnyitása után Bertók Béla püspök és Polchy István dr. elnöklete alatt Korláth Endre dr. előadóval az összes jegyzőket és előadókat megbízta a zsinat egy felirat el­készítésével, amelynek kíséretében a rifegho- zoft törvények a köztársasági elnökhöz jó­váhagyás és megerősítés végett félterjesz­tessenek. Az adótörvény tárgyalásánál lényeges módosítás történt abban az irányban, hogy a küibirtokos egyháztag annak az egyházi adónak, amely reá földbirtoka után, üzlete, vagy egyéb hasznot hajtó foglalkozására ki­rótt állami egynes adója (alapján kivethető 50 százalékát a külbirtokát, vagy telepét magá­ja vasol ja, hogy a népszövetség tegye meg a szükséges lépéseket, hogy meggyőződjék a mai helyzetről és arról, hogy a nemzeti ki­sebbségeket a földbirtokreformnál érték-e sérelmek. Élénk vita után a javaslat eredeti szövegezését úgy módosították, hogy az uniót fölhívták arra', hogy időnként jelentést tegyen a helyzetről a népszövetségnek. A tizenegyedik javaslatot, amely felhívja a népszövetség figyelmét a nemzetiségi álla­mokban végzett népszámlálások terén elkö­vetett visszaélésekre, elfogadták. A tizenkettedik javaslatot is simán fo­gadták el. Hasonlóképpen magáévá tette a bizottság a tizenharmadik javaslatot, amely a Törökországból kiutasított nemzeti kisebb­ségek részére amnesztiát kér. A bizottság elvetette a tizennegyedik javaslatot, amely arról szól, hogy az unió a kisebbségeknek tekintélyes jogászokat bocsásson rendelkezésére. Az eiső teljes ülés. A népszövetségi ligák uniójának első teljes ülése ma délután három órakor kezdő­dött meg a Hofburgban. Lapunk zárásakor a teljes ülés tart. mint a cesh és német népszövetségi liga, mindazonáltal alapszabályait mindmáig nem hagyták jóvá. Kérte a főtanácsot, hogy has­son oda, hogy a cseh-szlovák kormány az alapszabályokat minél előbb jóváhagyja, A főtanács magáévá tette Szülő Géza Indítvá­nyát és fölhívta a magyar ligát arra, hogy a német ligával együtt állapodjon meg a szava­zatok tekintetében. Fíachbarth Ernő dr. ba foglaló politikai községben levő egyház- községben, másik 50 százalékát iá lakóhelye egyházközségében tartozik fizetni. A VI. t.-c. tárgyalásánál a tanítók alkal­mazására né eve kimondotta a zsinat, hogy akik nem a saját tanító, vagy tanitónőképesitö, bizottságainktól, hanem más, de minden eset­ben magyar tanítási nyelvű nyilvános taní­tóképző intézettől nyertek oklevelet: kötele­sek az egyetemes konvent által kibocsátott tanferv alapiéin vallástanból, zenéből és egyházi énekből vizsgát tenni. / Az énekügyi bizottság Réz László el­nöklete alatt, a Kovács Alajos előadásában elkészítette a református énekeskönyvre vo­natkozó javaslatát. A zsinat a javaslatot úgy i ih iiaiiiiMiitri'rniiriTHiíTOí'wiiffrtTiniíTTrfifri'iim'rirri'fB'fl iiiiiiMiiiiiiiiiiiurTimwmi Komárom, junius 25. Mozgalmas és szép napija volt Komá­romnak vasárnap, amelynek nagy politikai jelentőséget adott Lel'Hey Jenő dr. nemzet­gyűlési képviselőnek beszámolója, amely ez­rekre menő közönség előtt folyt le a komá­romi sporttelepen. A képviselő beszámolójára eljöttek Pet- rogalli Oszkár dr., a Prágai Magyar Hirlap főszerkesztője, az egyesült magyar ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, Fedor Miklós, a keletszlovenszkói keresztényszo­ciális párt titkára, Bikszárdi Vince, a pozso­nyi keresztényszociális vasmunkások titkára és résztvett azon az Országos Magyar Kis­gazda- és Kisiparospárt egész központi veze­tősége, élükön Koczor Gyula pártigazgatóval, továbbá Fülöp Zsigmond körzeti elnök, Luko- vich Ferenc körzeti igazgató és a párt sok- százra menő tagjaival, akik tömeges megjele­nésükkel is kifejezésre juttatták a két párt közt levő fegyverbarátságot. Az érkező képviselőt a helyi párt vá­lasztmánya fogadta és élén Dosztál Jakab pártelnök üdvözölte a képviselőt, akinek a komáromi leányok küldöttsége élén Klug Manci kedves beszéd kíséretében gyönyörű csokrot nyújtott át. PeirogalSi Oszkár beszéde A nagygyűlést Dosztál Jakab elnök nyi­totta meg és röviden üdvözölve a képviselőt, átadta a szót Petrogalii Oszkár dr.-nak, aki a magyarság egységét hangsúlyozva a feléje irányuló támadások ellen, kitért azokra a munkákra, amelyek most a régi sablón sze­rint ismét éket akarnak verni magyar és magyar közé. A községi választások előtt soka erre az egységre nagyobb szükség nem volt, mint most van. őt év küzdelme megtaníthatott bennünket arra, hogy nincs mit remélnünk ettől a kor­mánytól és a községi választások sikere meg fogja pecsételni ennek a kormánynak a sorsát is. Nemzeti imperializmus — agresszív külpolitika. Majd kitérve az általános politikai hely­zet ismertetésére, széles látókörrel mutató te rá arra,'hogy öt év története tanulságai alap­ján mit remélhet az ebbe az államkeretbe kényszeritett magyarság. Az alkotmányos­ságnak nagyszerű, szinte iskolás példája an­nak a négy képviselőnek a sorsa, akiket .a választási bíróság mandátumuktól fosztod meg, mert a rendtörvény ellen szavaztak és lelki ismeretük szavát követték. A népakarat semmi és a népképviselőket a mai alkotmány hermetice elzárja a néptől. Hivatkozik Kramár és Benes antagonizmusá- ra, akik közül az első ki merte mondani azt, hogy csak nemzeti jellegű köztársaság lehet ennek az államnak végcélja, ami a nemzeti kisebbségek teljes letiprását és megsemmisí­tését jelentené, ha ezt Kramár szerint parla­ment nélkül sikerülne megvalósítani. A gazdasági válság és a korrupció A gazdasági válság okaival foglalkozva élénk színekkel rajzolja meg annak okait. A munkanélküliség szörnyű problémája a kor­mány lelkiismeretlen gazdasági politikájának eredménye. A kormánynak iskolákra, kór­házakra nincsen pénze és közmunkákat sem tud végeztetni, hogy a nép kenyérhez jusson, de a bolgár kormányváltozás miatt kész lett volna a hadüzenetre. Rámutat a korrupció terjedésére, hivatkozik Srámek miniszter pártjának lapjára, amelyben egy közlemény kifejti, hogy a morva néppárt nem bírja so­káig az asszisiztálást a kormányzati vissza­élések és panamák takargatására. Különben tudott dolog, hogy minden egyes nagyobb bank, iparvállalat, druzstvo zuhanása nyo­mán felcsapódó szennyes hullámok mindig egy-egy közéleti nagyságot nyelnek el. Közéletünk képe tehát nemzeti imperializ­BE—B—MM A cseh-szlovákiai magyar népszövetségi liga ügye a főtanács előtt Befejezte munkáját a református zsinat A törvénycikkek feletti vitákat befejezték — Az összes törvényeket megalkották — Uj énekeskőnyvet ad ki a zsinat — A tanítóképzés ügye Tárcarovafunk: Szerda: Sziklay Ferenc: Képek Ó-Kassáról. II. Csütörtök: Segesdy László: Bocsánat estéjén. (Vers.) Winte(r János: A karrikatura. Péntek: Falu Tamás: Hegedű. (Vers.) Szederkényi Anna: Utravaló. Vasárnap: Holly Jenő: A Semmiben. (Vers.) Székül a Jenő: A termékenység isteni leánya. Képek Ó-Kassáról — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Sziklay Ferenc. Simplex önéletírása — Eperjesről Kassára — A megzavart lakodalom — Az „ősszlovák város" — A „kassai szin“ — A borral vakolt Orbán-torony — A három királyok mondája Az urnák 1638. esztendejében egy érde­kes németnyelvű önéletírás jelent meg: „Ungarisober, oder Dacianischer Simpücissi- mus, vorstellend Seinen wunderlichen Le- bensLauff und Sonderliche Begebenheiten ge- tbaner Reiisen. Nebenst Wahrhafter Beschrei- bung dér vormal im Flór gestandenen und öfters verunruhigten Ungarischen Nation, ihrer Sitten, Gebráuch, Gewohnheiten und führenden Kriege." A könyv írója, Simpl'icis- simus, vagy amint magát nevezi, Simplex, sziléziai származású árva gyermek. A ma­gyar irodalomba is bevonult Jókai örök szép­ségű, regénye, a „Szép Mikhál" révén. Jókai az egyszerű, becsületes, őszinte, jószivii se­regtrombitást vonásról-vonásra kivágta ön­éi etlcir ás áb ól s köréje az ő csodás mese­szövő készségével gyönyörű regényt kompo­nált. A regény liii korrajzának forrását lehe­tetlen meg nem találni a Simplex önéletleiirá- sútiak mozaikszerben egymásután fűzött ese­teiben. A mindenféle szempontból érdekes munka elolvasása (az 1854-jki, Leipzigban megjelent uj kiadásában került a kezembe) ma sem hiábavaló, sőt igaza van a hosszú cim csattanójának: még ma is „Denkvürdig und lustig zu lesen". Természetes, engem az érdekelt benne a legjobban, mit mesél el Simplex nagy naivul, íehát őszintén Kassáról, nem idegen autorok- ból merítve tudását — mint egy helyen meg­jegyzi —, de mindent saját tapasztalatai alapján irva le. Simplex uram Eperjesről került Kassára, ahol akkor „dér Iierr Gráf Ragotzi, dér zu Scharoseh residierte, seinen Stuhl und Span- sohaft htelt“. Rövid ideig lehetett itt a hányt- vetett életű „Heerpauker" (seregdobos), csak annyi ideje volt, hogy megfigyelje, hogy a város tiszta evangélikus, a sziléziai, lengyel és török kereskedők találkozóhelye s hogy „es wird in Eperjes Deutsoh, Ungarlsch und Windisch (értsd: szlovákul) geredet und ge- predigt". Mielőtt megmelegedhetett volna a kedves városban — melynek nevét, a mon­dával egyezően, a határában található sok epertől származtatja —, hir-e járt, hogy a tö­rök Tokajnál betört a gyepűn s a szüretet veszélyezteti. A parancs: a megyék szánja­nak lóra az ősi ellenség ellen, a találkozó ónodon van. így kerül, mint helyettes sereg­dobos, Simplex uram Kassára. Kassán akkor „Herr General Gráf I1u- mennay“ .a legfőbb hatalom, annál jelentkez­nek. Hir szerint a török visszavonult s így Simplex barátunk nyugodtan élvezheti a „gute Sach", hogy egy nemes ember lako­dalmán tett szolgálataiért csinos összeget kapott. A vidám lagzi másodnapján éjfélkor jön az újabb hir, a bizonyos, hogy a török csakugyan garázdálkodik a Hegyalján. A la­kodalmas nép az újdonsült férjjel egyetemben azonnal otthagyja a menyegző örömeit a másféle „Scharrnützd" kedviért. Simplex minden különösebb csodálkozás nélkül jegyzi meg: „Azonban mindannyian o|y örömben valának, mintha egy uj, még nagyobb lako­dalom örömei közé kellene masirozniok." Ez egészen természetes volt a XVII. század eleji Kassán, Talán csak a fökötös meny asszony sirt egy könnyet dali ura távozásán, az is titokban, özvegyen maradt ágyasházában. Reggelre ónodon voltak, pedig a kassai akaisztófahegyen a lidércfény s a kísértetek ugyancsak megprüsszögtették a lovaikat s egy órába beletartott, mig a csapatot rendbe tudták szedni. Érdekes volna az ütközet tak­tikai leírását, a csata rendjét elbeszélni — de Tokaj messze esik Kassától. Elég az hozzá, hogy pár napra rá Simplex barátunk megint Kassán van s egy jó török lovat is zsákmá­nyolt a diadalmas ütközetben az ő gabánca helyett. Nem kertel, de őszintén leírja, hogy ő bizony a nagy csetepatéban megbújt egy mocsár mélyén, csak a feje látszott ki, a se­regdobot is elvesztette, a lovat úgy fogta el, bitangba kerülve, mégis a ló hozta meg a becsületét, mert kicsutakolva, kizabolva pom­pás állat lett belőle s azt a kapitányának, Rákóczi sógorának ajánlotta föl. Volt olyan naiv Simplex, hogy a nem éppen dicsteli vi­selkedését se titkolta el; szerencséje, hogy kerékbe törte a magyar szót s előadását jó­formán meg sem értették, inkább megmoso­lyogták. A kapitánya előtt az volt fontos, hogy jól tud a ló körül bánni, meg is dicsérte (Simplex helyesírásával1): „Az kiscli német jo vitéz" s maga mellé vette most már rendes seregdob osnak, más jó lovat adott alája, hó­pénzt is adatott neki, de — jegyzi meg a mi jó Shnplexünk kedélyesen — „hogy a katona mit takarít meg, azt a kocsmáros tudja a leg­jobban". Hányt-vetett élete két évre nyngodtabb vizekre terelődött Simplexnek; volt ideje Kassát, „die Haupstadt in ganz Oberungarn", jól megfigyelni. Kassát — mint abban az időben majd minden várost — nem volt könnyű megköze­líteni. Ha Tokaj felöl jön az ember, török hó­doltsága falvakon keresztül kell vergődnie. Szepesség felől a rablókkal spékelt „Purzel- grund" esik útba, Eperjes felől meredek he­gyeken át vezet a járás, melyekről a „rusz- nyák" közmondás azt mondja: „Caschizy linri, zbaimizsky kamuryi". Ami a magyará­zata szerint annyit tesz: a kassai hegyek a rablók kamarái. Németül Kaschaunak nevezi a várost, a „rusznyákok" közmondása sem ismeri a Kosiee szót... De mit is mond az „ős szlovák városról" a romlatlan lelkű, őszinte Simplex? Szórul-szóra: „Mán redet liier Un- grisch, Windisch, Polnisch und Deutsch. doch meistens Ungrisch" és későbben: „in dicsér Gegend hebt si-ch das rechte Ungarn erst an, darum sie auch ganz andere Sitten und Ge- bráuch gégén den Deutschcn und Windi- schen" s csodálkozik rajta, hogy egy félóra­járásnyira van egy szinnémet falu, névleg „Messe" (Miszlóka), mely magyarul is tud, mégis kénytelen német evangélikus papját megtartani. Úgy látszik, hiába folyt le azóta annyi viz a „Hornath“-on (németül ,,Rumert‘‘-en), akkor is ugyanolyan fagyos szelet hozott ma­gával, akárcsak ma. „Kassán fölöttébb egész­ségtelen a levegő — írja —, az idegen hama­rosan megbetegszik és lázt kap, ha kassai bort iszik. Az asszonynép sápadt, sárgaszinü, amit kassai színnek neveznek. Azért, ha egy lánykának férjhezmelietnéke van, ha csak egy kicsit is csinos, lehet akármilyen sze­gény, hamarosan nyakába akad itt valakinek. Aki kiállta a betegséget, aztán egészséges marad, de sokan bele is halnak, sokan seny- vedve lézengenek, se felgyógyulni, se meg­halni nem tudnak, de ha csak Eperjesre men­nek is át, azonnal jobban lesznek. A város leírásáról rá lehet ismerni- telje­sen a régi Kassára, amint ismerjük. S/.ó van benne a „szőlőhegyek" közül, a Szepesség felől jövő patakról, mely átfolyik az egész 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents