Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-24 / 141. (294.) szám

e színház ÉS ISME <*) Márta, A prágai német színház tegnap Flotownak kedves és dallamos operáját, Mártát ujitotta fö! Neumann Károly vendéggel. A kerek- ded, harmonikus előadás több-kevesebb zökkenő­vel illeszkedett be a vendégtenorista, aki fiatal, friss, színes és meleg tenorját néha erős dinami­kával hozza ugyan elő, de akinek a fejlődés mié-g sok sikert és tökéletesebb technikát ígér. Sclmitt- zing kisasszony a megszokott nívón mozgott. Ludvik baritonja hatalmas és élettel teljes volt. (g) (*) öt uj magyar dalmű. Budapestről jelen­tik: Az Operaház elkészült a következő színházi év munkatervével. Felkerestük Máder Rezső igazgatót, aki ezeket mondta a műsorra kerülő újdonságokról és felújításokról: — A magyar be­mutatók közül Bubay Jenő operájával, Karcain Annával tulajdonképpen már az elmúlt évadról vagyunk adósai a közönségnek. Szeptemberiben uijra megkezdjük próbáit s még októberben ki­hozzuk Medck Annával és Szákeiyhidy^el a' fő­szerepekben. Második magyar újdonságunk Pol- dini Farsangi lakodalma lesz, mely Ke mer István betegsége miatt maradt az uj szezonra. Harma­diknak Radnai Mkil'ós Az egyszeri vőlegény ciimü operáját vesszük műsorunkra. A kedves, magyar levegőjű dalmű szerepeit — a szöveget is maga a szerző irta — valószínűen a színház fiatalabb művészeinek osztjuk ki. Tihanyi Vilmának és Pa­takinak. Két magyar szerző egyfelvonásosa is sorra kerül a következő évadban: V'incze Zsig- mond és Qéczy Istváfi Az erősebb című operája és Zádor István bécsi zenetanár Dianája. Klasszi­kus műsorunkat Mozart Mirandölinájával egészít­jük ki. A nagy zeneköltő muzsikájának eredeti szövegét — La Tinta giardiaiera a régi címe — Hevesi Sándor űoldoni hircs darabjának, a La locandieranak felhasználásával cserélte ki. Heve­si munkája kitűnőién sikerült, komoly művészi sikert várunk a MirandoUnától s valószínűnek látszik, hogy a külföldi nagy színpadok is elfo­gadják a felújítás budapesti formáját s Mozart­nak a műsorról lemaradt remekműve újra kezd­heti pályáját. Még a következő évadban bemu­tatjuk Puccini Manón Lescautját s ezenkívül Puc­cini- és Verdiciklust rendezünk. Wagner ifjúkori müvét, Rienzit leszámítva, a Pár sível bemutató­jával Wagner zenedrámái teljes sorozatukban kerülnek közönségünk: elé. A Parsival teljesen készen vár az előadásra, csak a díszletek és jel­mezek elkészítésére kell még idő az Operaház műhelyének. Terveiket Márkus László rajzolta. Végiül két báliét bemutatását vettük még tervbe: az egyik Gaiáry István Árgyilus királyfia, 'a' másik Hendscliel Aphrodosiáia. Az operaházi ballctre ezen a két uj bemutatón kivit' még a Városi Színháziban is több újdonság bemutatása: vár. Munkánk tehát lesz elég. (*) A miskolezi színház száz éves jubileuma. Miskolcról jelenti tudósitónk: A miskolci színház a jövő szezonban nagy ünnepségek mellett ül? meg fennállásának százéves jubileumát. (*) Mario Charalee prágai vendégjátéka. Mario Ghaimlee, a newyorki Metropolita-n-opera tenoristája a jövő héten vendégszertpel a prágai német színházban. Hétfőn a Bohémekben, szer­dán a Traviatában énekel. (*) Két uj magyar színdarab. Budapestről je­lentik: Megírtuk, hogy a Nemzeti Színház követ­kező évadjára eddig nem adtak be Pékár Gyula uj darabián kivül egyetlen számbavebetö eredeti magyar müvet sem. A Nemzeti Színháznak magas irodalmi hivatásánál fogva cl kell fordulnia a színpadi ügyeskedők fogásdrámáitól, fondorlatos zagyvaságaitó], attól a „műfajtól", melyből a töb­bi színházzal együtt százával válogathatna. A nemzet első színháza inkább ne adjon átmenetien magyar bemutatót, semhogy ipari íércmüvekkel töltse idejét, nyúljon vissza könyvtárába, olyan müvekbe talál itt, melyek az irodalom útjait mu­tatják a szinmügyárosok lármás börzéjével szem­ben. Úgy értesülünk, hogy a Nemzeti- Színház el is határozta már magát ebben az irányban: Vö- rösmarthyn, Gvadátiyin, Szigligetin kivül felújítja Gí'fi'donyi Géza remeket, a Karácsonyi álmot és Herczeg Ferenc kedves, a kilencvenes évek stílu­sát kitünően képviselő Doilovai nábob leánya ci- mii színmüvét. Mindenki beéri ezekkel a nevek­kel, a Nemzeti Színháznak nincs oka aggodalom­ra. Kilátásban van azonkívül, hogy néhány irónk nyáron át elkészül uj darabjával, melyet első szín­padunknak szánt. Ábrahám Ernő, Az Isten vára szerzője társadalmi színmüvet. Koináromy János pedig vígjátékot fejez be legközelebb. (*) A budapesti Shakespeare-ciklus sikere. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése sze­rint a Nemzeti Színházban Shakespeare ciklusá­nak tizenkét előadására elővételben minden jegy elfogyott. A ciklus jövedelme tízmillió koronát je­lent. (*) Francia operett a budapesti Vígszínházban. Budapestről jelentik: A Vígszínház, a Cserebere sikerén felbuzdulva, a következő évadban is sze­repeltet műsorán egy francia operettet. Yvain és Mirandc szerzői az uj operettnek, amelyet Paris­ban néhány századszor adnak. Harsány] Zsolt Ott lenn címmel fordította le az operettet, mely Góth Sándor rendezésével kerül színre. Ha A há­rom grácia előadásai megengedik, Biller Irén adja az operett főszerepét, melyei szeptemberben mu­tat be a Vígszínház. v A pozsonyi magyar színház műsora: Vasárnap délután: A bajadér. (Vasárnap este: Marinka a táncosnő. A prágai német szinház műsora: Vasárnap: Házassági szabadság. Hétfő: Bohémek. Cbamiee vendégjátéka. Kedd: Bolygó hollandi. Szerda: Traviata. Chemlcc vendégjátéka. Csütörtök: Basadér. Péntek: Orfeusz a pokolban. Szombat: Frasquiía. Vasárnap: Figaró házassága. A prágai német kis-szinpad műsora: Vasárnap délután: Comíess Guckerl. Vasárnap este: Az ellopott város. Kedd: Leonce és Léna. Szerda: Az ellopott város. Csütörtök: Comíess Guckerl. Péntek: Az ellopott város. Szombat: Leonóra. Premier. San zár a vendég­játéka. Vasárnap: Leóimra. Sah zár a vendégjátéka. KÖZGAZDASÁG A német kormány devizarendelete Berlin, junius 23. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) Az Ebért elnök és Cuno kancellár által aláirt, a devizakereskedelemre vonatkozó rendelet tartalma éjféltájban válik nyilvá­nossá. A rendelet életbeléptetésének idő­pontjától devizákat csak a hivatalos, a tőzs­dén megállapított árfolyamok mellett lehet vásárolni és eladni. Oly napokon, melyeken hivatalos árfolyamokat nem állapítanak meg. devizaüzletek nem köthetők. A kisforgalom számára azonban ily napokon is meg van engedve a devizakereskedelem, azonban csak öt angol font, vagy ennek megfelelő összeg erejéig. A rendelet egyik legfontosabb intéz­kedése, hogy oly külföldi fizetési eszközöket, melyeket Németországban nem jegyeznek, egyáltalában nem szabad vásárolni és eladni. Ez űz intézkedés különösen a márkát sújtja. Azokat az üzleteket, melyek a rendeletbe ütköznek, hatálytalanítják. A rendelet ellen vétőket három évig terjedő fogházbüntetés­sel, vagy pedig a szóbanforgó devizák érté­kének tízszeresét kitevő pénzbüntetéssel sújtják. A közvetítőket szintén fogházbünte­téssel sújtják. A devizák elkobzását az álban} javára eszközölhetik. A „Zeit“ szerint a devizakereskedelemre vonatkozó kormányintézkedések főbb elvei a következők lesznek: A külföldi bankjegyek kereskedelmének általános tilalma, a valuta- értékpapírok kereskedelmének tilalma, a de­vizavásárlásokra jogosító igazolványok re­víziója és az igazolványok egy nagy részé­nek estleges visszavonása, a devizakereske­delemre jogosított bankok számának tízre, vagy tizenötre való csökkentése, :az elő- és utóbörzék devizakereskedelmének betiltása, egységes tőzsdei jegyzések bevezetése. Ujsbb kormányakció a márka megerősítésére Berlin, junius 23. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A birodalmi kormány tanácskozásai a nagybankok és az. ipar veze­tőivel tegnap este nyolckor befejeződtek. Utána minisztertanács volt, melyen megszö­vegezték a devizakereskedelem korlátozásá­ra vonatkozó rendeletet, melyet a késő éj­szakai órákban ki is adtak. A kormány ren­deletének főbb pontjait már ismertettem. Még nem bizonyos, hogy mindezek az intéz­kedések legközelebb életbe lépnek. Erősen tartja magát az a hír, hogy a kormány újabb akciót tervez a márka erősítésére. Ez az ak­ció a jövő héten kezdődnék; hogy milyen formában, az még nem ismeretes. Tőzsdei körökben ez a hivatalos bejelentés bízorryos csodálkozást váltott ki. Általában meglehetős hitetlenséggel tekintenek ez elé az akció elé, mert hibának tartják, hogy ahelyett, hogy meglepetésszerűen léptetne életbe a kor­mány, előzetesen naigyhangon adja tudtul az egész közvéleménynek. A német devizarendeleí hatása. Berlin, junius 23. A tőzsde mai forgal­mában teljesen szünetelt a devizaforgalom, mivel a spekulációt a kormányrendelet lehe­tetlenné tette. A magas büntetések éreztet­ték hatásukat. Az üzleteket a márkavaluta kiküszöbölésével kötik. Franciaország megszakítja a kereskedelmi összeköttetést Romániával Paris, junius 23. A Journal cTIndustrielle szenzációt keltő cikkben számol be a francia magánhitelezők és román adósaik között keletkezett konflik­tusról, mely már politikai jelleget öltött. Múlt évben a romániai adósok egy küldöttsége jött Párisba, állítólag azért, hogy a francia hitelezőkkel megegyezzen. Azonban ehelyett Angliába mentek és az angol hitelezőkkel kö­töttek paktumokat. Mikor Angliából hazatér­tek. akkor a román kormány az angol hitele­zőkkel kötött egyezséget törvény révén ki­terjesztette más országok hitelezőire is. A hitelezők tiltakozására a kormány vissza­vonta a törvényjavaslatot. Azonban rövidre rá elfogadták úgy a kamarában, mint a sze­nátusban a hírhedt nioratóriumtörvényt, melynek alapján a román hitelezőket nem [ebet kényszeríteni, hogy tartozásukat tizen­két éven belül kifizessék. A moratóriumtör­vény tulajdonképpen az angol-román egyez­mény egyik pontjának a kibővítése. A fran­cia hitelezők a Quai d’Orsay támogatásával védelmi bizottságot állítanak föl, mely min­den rendelkezésére álló eszközzel oda fog hatni, hogy Romániával minden kereskedel­mi összeköttetést megszakítsanak. A lengyel kormány tőzsdei rendeletéi VarsG, junius 23. (Varsói tudósítónk táv­irata.) A devizatőzsdét ma ismét megnyitot­ták. A mai tőzsdei forgalom nagyon lanyha volt, aminek főképpen az az oka, hogy a dollár árfolyama Berlinben, és Danzigban visszaesett. A lengyel márka árfolyamának ezzel egyidejű nem jelentéktelen emelkedése ezeken a tőzsdéken enyhe irányzatot idézett elő, melyet a forgalom szabadságának korlá­tozása is támogatott. A dollárt 100.000, a cseh-szlovák koronát 3010, a német márkát 0.73-mal jegyezték. A pénzügyminiszter a valutavdszonyok szanálása érdekében további intézkedéseket léptetett életbe. Legközelebb életbe lép az export révén nyert valuták és devizák ellen­őrzésére vonatkozó rendelet. Minden ex­portőr köteles a vasutiigazgatóságoknak be­mutatni amaz okmányait, melyekből kitűnik, hogy kötelezi magát arra, hogy az exportjá­ból nyert idegen valutáit és devizáit a len­gyel országos kölcsönpénztár egy megbízott bankja által inkasszáltassa. Ezeket az okmá­nyokat az áru bevagonirozása előtt, valamint a' határállomásokon szigorúan meg fogják vizsgálni, Ha ezek az okmányok hiányoznak, vagy nem lesznek rendben, a vasúti hivata­lok megtagadják az exportáruk továbbítását. — A cseh-szlovák ipar hadüzenete a francia kormánynak. Az Ustredni svaz ceskoslovenskych pruinyslniku közli: Egyes iparágak a cseh-szlovák iparosok központi szövetségénél tárgyalást folytattak a Fran­ciaországgal kötendő kereskedelmi szerző­désről, amely szerződésnél Franciaország még azokat a beviteli engedményeket sem hajlandó megadni, amelyeket a régi, július 15-ig meghosszabbított szerződés biztosított. Miután Franciaország az angol, belga és más iparnak engedélyez oly esetekben minim ál- vámokat, amikor a mi iparunknak nem haj­landó azt engedélyezni még a legfontosabb kiviteli cikkeinkre nézve sem, ez a mi magas termelési költségeink mellett azt jelenti, hogy a francia piac előlünk teljesen elzárt marad. Ez a francia álláspont annál inkább megfoghatatlan, mert a francia kormány azt még ama föltétel dacára is fönt art ja, hogy mi koncessziók által módját fogjuk teremteni annak, hogy a francia behozatal mai kedve­zőtlen aránya a kölcsönös kereskedelmi mérlegben kiegyeoliítessék. Ez oknál fogva azok az iparágak, amelyekről elsősorban szó van., arra az álláspontra helyezkednek, hogy egy Franciaországgal kötendő szerződésről ezen az alapon egyáltalában nem tárgyalnak. — Egy szlovenszkói kefegvár iizemklterjesz- tése. Pozsonyból érkező hirek szerint a Grünc- berg-féle kefegyár, amely az egész európai pia­con ismert, amely üzemét ma is békebeli mun­káslétszámmal tartja fönn, üzemének megnagyob- bitását tervezi. iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> ^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ \ y Saját készitniényü finom férfi £ \ ^ női fehérnemű, asztal- un \ térítők és mindennemű lenáru £ \ Árusítás nagyban és kicsinyben t TVTTTVTYTIfTTrfTTnTrmffTVHYfffTYTTfTTTfTTTfYTTYTTfTTTTTTITr — Egy bányavállalat elvesztette alap­tőkéjét. Jugoszláviai szerkesztőségünk je­lenti: A sztupniki, szlavóniai kőszénbánya most zárta le multévi üzleti munkálkodását, amely 1,506.363 korona veszteséggel zárult. Minthogy a vállalat alaptőkéje mindössze csak .másfélmillió korona, kiderült, hogy a vállalat a teljes alaptőkéjét elvesztette egyetlenegy üzleti év alatt. A vezérigazgató­ság elhatározta, hogy a vállalatot likvidálni fogja. íí. — Magyar Róna. E cim alatt Kecskeméten uj magyar mezőgazdasági és közgazdasági szak­lap indult, amelynek első szánna most jelent meg. Az uj lapnak Gesztenyi-Nagy László dr., a Duna- Tiszáközi Mezgazda sági kamara igazgatója és lapunk értékes közgazdasági munkatársa a fő­szerkesztője, mig a lap felelős szerkesztője Vaja Béla dr. Az első számból, mely nívós és tartal­ma ,arra lehet következtetni, hogy az uj lap tel­jesíteni fogja hézagpótló feladatát. — Leszállnak a svájci indexszámok. A svájci nagy index május havában 186.6-ról 181.6-ra szállott le, amire az elmúlt esztendőben nem volt példa. Említésre méltó az ipari cikkek és nyers­anyagok árának csökkenése 207-ről 199.2-re. — Egy bolgár bank fizetésképtelensége előtt. A bolgár forradalom következtében a Zmeldeska Kooperativna Banka szófiai bankot az uj kor­mány föloszlatta és az igazgatóságot letartóztatta. A bank vagyonát állítólag el fogják kobozni. Ezt a félhivatalos közlést kiegészíti az a megjegyzés, hogy azok a cseh-szlovákiai cégek, akik a jelzett intézettel összeköttetésben voltak és attól köve­teléseik vannak, jelentsék be igényeiket) a szófiai cseh-szlovák követségnél. — A magyar söripar koncentrációja. A buda­pesti sörgyárak röviddel ezelőtt koncentrációt létesít ettek és akként rendezkedtek be, hogy a sörgyáraknak csak 30 százaléka foglalkozik sör­gyártással, mig a többiek textilelőálütásra rendez­kednek be. A Dyeher-féle sörgyár állítólag tár­gyalásokat folytat egy német kcncernnel és cso­koládégyárrá akarja átalakítani a volt sörgyárat. A gyár naponta 5—6 métermázsa csokoládét állí­tana elő és igy a magyar exportcikkek között rövidesen a csokoládé is szerepelni fog. — Miért esik a cukor világpiaci ára? Mag- deburgból jelentük: A cukor világpiacain az árak erősen csökkennek. Az utóbbi hónapokban a nagy terminus-tőzsdéiken Londonban, Páriában és Nev- Yorkbam nagy kötések történtek . a’ tavaszi és nyári hónapokra, amely vásárlások túllépték a szokásos határokat. A vásárlások oka spekulációs volt és mivel a spekuláció nem vált be, a reali­zációnak be kellett következnie. A vásárlók pilla­natnyilag tartózkodnak a vásárlásoktól. A jövő évi cukortermelésre nézve ma még pozitív meg állapítások nem történtek, de minden jel arra miutat, hogy a' cukortermelés nem fog nagyban különbözni az ideitől. Európában talán növekszik a termelés eredménye, mig Amerikában egész biztosan jelentősen magasabb lesz a cukorrépa termelés eredménye, mint ezidén volt. A cukor­árak esése azonban tulajdonképpen nincs össze­függésben a várható cukorrépa’ terméssel és a cukorpiacnak valódi helyzetével. — Tehenészeti világkongresszus. Az észak- aimerikai Egyesült Államokban október 2-tól 10-ig viilágtehenészeti kongresszus lesz. — A magyar szalámigyárak és a svájci töke. Budapesti jelentés szerint egy svájci pénzcsoport azon fáradozik, hogy a magyar szalámigyárakat érdekszférájába vonja és konzorciumot létesítsen, mély a'z összes szalámigyárak részvényeit át­venné. — A gácsi posztógyár közgyűlése. Losoncról jelentük: A gácsi posztógyár junius 30-án közgyű­lést tart. A gyár alaptőkéje 3 millió korona, vesztesége 438.926 korona, taTtal ék tőkéje 5,416.376 korona 61 fillér. A gyár posztó, szövet és taka­rók gyártásával foglalkozik. — Felsömagyarországi Bánya és Kohómüvek nacionalizálása. Budapestről jelentik a Prager Pressének.: Az utóbib időben olyan hír terjedt el, hogy a Felsömagyarországi Bánya és Kohómüvek yészvénytőkéjüket felemelik. Azok a tárgyalások, amelyeket a társaság nacionalizálása ügyében Prágában és Bukarestben folytattak, sikeresen véget értek. A nacionalizálási akták már a mi­nisztériumokban vannak és a döntés a legköze­lebbi napokban megtörténhetik. Addig nem lehet tudni, hogy miképpen jut kifejezésre a nacionúili- zálásnál a majojritási százalék. A román kormány már hozzájárulását adta ahoz, hogy a Romániában levő kohók termékei kiszállíthatók legyenek. A társaság romániai kohói május elsejétől teljes üzemben vannak. A társaság arra törekszik, hogy a vezérigazgatóság továbbra is Budapesten ma­radhasson. Mivel a nacionalizálási kérdés még nem dőlt el, addig tőkeemelésről nem lehet szó. — Az adózatlan cukor szabad kivitele. A ke­reskedelmi minisztérium junius 22-én kiadott ren­deleté értelmében az adózatlan répacukor kivitele engedély nélkül és illetékmentesen engedélyezte­tett. Az adózott cukor kivitele továbbra is enge­délyezési eljáráshoz van kötve. — A lengyel zab ára. Krakóból jelentik• A tegnapi terménytőzsdén 217.000—220.000 márká­val jegyezték a zabot. — Az iglói Cornidcs részvénytársaság köz­gyűlése. Iglóról jelentik: A Cornides részvény- társaság, amelynek alaptőkéje 6 millió korona, 1922-rre 3,058.802 korona veszteséget mutat ki. A részvénytársaság közgyűlése június 30-án lesz. A közgyűlés a vállalat felszámolásáról vagy üzembcntartáséról fog határozni. Az utóbbi eset­ben ni részvényeket bocsátanak ki. A részvény­társaságnak lglöu gyümölcsízt, kou/erveket, kek­szet és egyéb élelmiszert előállító gyára van, Vasárnap, Junius 24.

Next

/
Thumbnails
Contents