Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-24 / 141. (294.) szám
Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A magyarországi kisebbségi jog (g.) Prága, június 23. Amikor a magyar nemzetgyűlés ratifikálta a trianoni békeszerződést, abban a pillanatban államszuverénitásának területén eleven joggá emelte és ismerte el ama kötelezettségeket, melyeket a békeszerződések azokra az államokra róttak, melyekben nemzeti kisebbségek élnek. Ennek a jognak érvényesítési és érvényesülési formái, gya- korolhatása és követése érdekében a magyar kormány tegnapelőtt rendeleti utón tett intézkedést. A kormányrendelet a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek jogkódexe. Ebből folynak önálló nemzeti életüknek az államhatalom keretein belül való föltételei, ebből következnek azok a sáncok, melyek védőbástyaként határolják körül az önálló nemzeti létet és a kisebbségi szabadságot. Ez a magyar kormányrendelet természetszerű következménye a békeszerződés ratifikálásának s folyománya annak a kormányzati ténykedésnek, mely kénytelen beleilleszkedni az uj államhatárokkal együtt megszabott jogi és gazdasági keretekbe. A kénytelen szó itt nem vonatkozik a most megjelent rendelet kiadásának körülményeire, vagy a rendelet lényegére és jogi farinára, ifiért a magyar jogi mentalitás és politikai észszerüség az ország nemzeti kisebbségeitől egy jottát sem vehet el abból, amit most a. magyar kormány rendeletbe kodifikál tan biztosított. Hogy a rendelet a kisebbségi jog paragrafusainak mérlegén mily értéket képvisel, azt majd megállapítják ennek az uj jogi ágazatnak tudományos kutatói, hogy mennyi a gyakorlati értéke, hogy kielégiíő-e, azt egyedül a magyarországi nemzeti kisebbségek vannak hivatva eldönteni, mert a kisebbségi jogot a nemzetközi jog paragrafusainak uniformisába bujtatni teljes lehetetlenség. Hogy milyen célt szolgál a rendelet, arra az elfogulatlan vélemény csak azt felelheti, hogy a rendelet célja és rendeltetése a magyarországi nemzeti kisebbségi kérdés rendezése, az adminisztrációnak, jogszolgáltatásnak és közoktatásnak biztosítása a nemzeti kisebbségek számára. Így fogja föl a dolgot az, aki nem keres politíkát a jogban és törvényalkotásban. De nem így az. aki a politika szemüvegén keresztül nézi a világot és az eseményeket. Az vizsgálni kezdi a magyar kormány intézkedésének politikai rugóit, amelyek kétségtelenül megvannak, mert hiszen politikum nélkül ma nem cselekcdheiik egyetlen egy kormányzati tényező sem Európában. Kétségtelen az. hogy a rendelet még abban a formájában is. hogy az nem más, mint a békeszerződés által vállalt kötelezettségek teljesítése, politikai célt szolgál, mert hiszen jelentős dokumentuma annak, hogy a magyar kormány a kötelezettségteljesítés politikáját követi intézményesen is. A politika tehát szerepet játszott a rendelet kiadásánál, de semmiesetre sem játszhatta azt a hamis, intrikus szerepet, amelyet a prágai cseh sajtó tulajdonit neki. Elfogultság kell ahhoz, hogy úgy állítsák be a rendeletét. mint a Prager Presse teszi, amely sze.- rint a rendelettel ki akarja törölni a világ szemét Magyarország s amely úgy tekinti a rendeletét, mint amelyet soha sem fognak végrehajtani. Rosszindulat kell ahhoz, hogy a magyarországi kisebbségek, tehát a magyarországi szlovákok jogait is biztositó rendeletét igy kommentálja a miniszterelnök lapja., a Venkov: • . — A magyarok a propaganda eszközeiben nem válogatósak. A nem int orrnál takn.ak komoly képpel mondják be, hogy kétszer kettő az öt és hogy a tigris datolyával táplálkozik. A magyarok az európai közvélemény szeme elé a nyugati demokrácia mintája szerint alkotott törvényt állítanak, .amely azonban sohasem fog megvalósulni és jaj lenne annak, aki a magyar törvényben tartalmazott jogcikat kívánná a maga számára. A vicclapba való a nemzeti kisebbségek védelmiére alkotott kormányrendelet, amelyiket a' magyar távirati iroda annak a bizonyítékául távirat ózza, hogy Magyarország lojálisán tartja meg a trianoni szerződés kötelezettségeit. Azonban van az éremnek még egy oldala: a „demokratikus magyar rendelet" nem a magyar kisebbségek részére készült, hogy azok ehhez igazo.dja.njak, hanem azért készült, hogy a külföldi magyar agitátorok bebizonyíthassák, — ha csak teoretikusan is — hogy milyen a kisebbség helyzete Magyarországon és milyen a kisebbség helyzete másutt. Még a leghiggadtabb és legtárgyilago- sabb a Ceskoslovenska Republika, amely kijelenti, hogy noha sok kívánnivaló van még liátna, különösen az iskolák kérdésében, de ennek dacára a Bethlen-féle rendelet az eddigi állásponttal szemben nagy lépést fog jelenteni, ha a jövő bebizonyítja, hogy a rendeletet annak betűje és szelleme szerint végrehajtják. A hangsúly a „ha“ szón fekszik. Az a kétely, amely a cseh lapok hasábjain megnyilatkozik, semmi körülmények között sem lehet megokolt. Semmi körülmények között sem lehet föltételezni azt, hogy azokat az elszigetelt nemzeti töredékeket, melyek elszigeteltségük dacára évszázadokon át megtartották nemzeti jellegüket, most a magyar kormány ne ruházza föl a nemzeti jellegből folyó természetes jogok élvezetével. Nem szabad föltételezni, hogy egy felelős kormány propagandacélokra használja föl a törvényhozást, hogy rendeletet ad ki, mert bizonyítani akarja, hogy a tigris datolyával táplálkozik. A magyar jogi fölfogás, politikai észjárás előtt a törvény szent és a rendelet j komoly kormányzati akarat. i Hogy ezt nem hiszi el a Venkov és a Prager Presse és a cseh félhivatalos, az bizonyos. Aki fekete pápaszemet hord, annak hiába beszél az ember arról, hogy fehérség is van a világon. Mi, akik a nemzeti kisebbség — Harding szerint: szentséges — állapotát éljük, mi a kisebbségi szolidaritás szempontjából is melegen és örömteljesen üdvözöljük ezt a rendelkezést, amelynek /a mi politikái frontunkon is látjuk jelentőségét, mert ez a rendelet és annak becsületes végrehajtása kiirtja a brabeczi kigyók sziszegését s megdönti a hrusovszkik és hodzsák ama felénk dobált argumentumait, hogy a mi kisebbségi jogkövetelésünk némuljon el, mert a Magyarországon élő szlovákoknak nincs meg a kisebbségi joguk. Megvan: 'k remény, hogy a jóvátétel! bizottság módosítja döntését Beterjesztették a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvényjavaslatot a magyar nemzetgyűlésen Budapest, junius 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen István grót miniszterelnök a Ház tegnapi ülésén beterjesztette a nemzeti kisebbségek védelméről szóló javaslatot. Az uj jóvátétel! jegyzék Párisból jelentik a Pesti Naplónak: A mamagyar kormánynak a külföldi kölcsön ügyében előterjesztett második jegyzékével nem a jóvátétel! bizottsághoz fordult, amely nem is lehet önmagának feljebbviteli fóruma, hanem a jegyzéket a nagyhatalmak kormányainak Londonba, Párisba és Rómába küldötte meg és ugyanakkor a kisantant kormányaihoz is azzal a kéréssel fordult, hogy Magyarország érveinek tanulmányozása után a Jóvátétel! bizottságban helyetfoglaló delegátusaiknak adjanak bizonyos utasítást, A kérés ügyében csak akkor következhet be döntés, ha minden delegátus megkapta kormányától az utasítást. Ezért a Magyarország gazdasági viszonyainak megvizsgálására kiküldendő bizottság kiküldését elhalasztották. A magyar kormány több helyről ígéretet kapott, hogy a döntést nem halogatják és rövidesen megtörténik a revizió. Különösen az angol és az olasz kormány hangoztatja a megoldás sürgősségét és azon a véleményen vannak, hogy a döntés gazdasági szempontból nem tűr halasztást. A Párisban megjelenő Agence Nouvelle szerint a magyar kölcsön kilátásait francia pénzügyi körökben kedvezően ítélik meg. Azt hiszik, hogy a jövő hónapban sikerülni fog a kölcsön akadályait elhárítani. Angol és olasz mértékadó körökben úgy tudják, hogy a jóvátételi bizottságban a kérdést sürgősen dűlőre viszik. Minisztertanács A Budapesti Hírlap értesülése szerint a tegnap esti minisztertanácson azokkial a rendőrségi intézkedésekkel foglalkoztak, amelyeket az utóbbi napokban tettek a régebbi bűncselekmények földerítése céljából. A minisztertanács ezenkívül a rendőrség vezetésében elkövetkező változásokkal és több főispán fölmentésével is foglalkozott. illetékes helyen kijelentették, hogy az a hír, mintha a kormány a tegnapi miniszter- tanácson több főispán kicserélését határozta volna el, nem felel meg a valóságnak. Mégy millió német éhhalálra ítélve A német élelmezési miniszter a Ruhrvidék éhségblokádjáról Berlin, junius 23. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Luther dr. német közélelmezési miniszter tegnap nyilatkozott a sajtóiroda képviselőjének a franciák éhségblokádjárói, mellyel a Ruhrvidék lakosságát megadásra akarják kényszeríteni. A miniszter szerint nem kétséges, hogy a franciák intézkedései az éhségblokád jellegét viselik magukon. Ilyen intézkedés a Ruhrvidék egész vasúti forgalmának megbénítása. A Ruhrvidéken, melynek négy millió lakosa van, elenyésző csekély élelmet termelnek. A franciák ama kifogása, hogy hajlandók fizetés ellenében az élelmet szállító kocsikat az általuk militarizált vonalakon továbbítani, csak arra alkalmas, hogy az egész világ előtt nyilvánvalóvá tegye, hogy a franciák igazi terve tisztán politikai tartalmú. A német vasutasok, kiket családjaikkal együtt tizezerszámra hajtottak ki otthonaikból a franciák, sohasem lesznek kaphatók arra, hogy a francia katonáknak adják át a meg nem szállott területekről érkező élelmiszerszállitmá- nyokat. ♦ Anglia gyorsítani akarja a tárgyalásokat Páris, junius 23. A lapok jelentése szerint a párisi angol követ látogatást tett Pofn- caré miniszterelnöknél. Az Echo de Paris szerint a követ az angol kormány egy üzenetét közölte Poincaréval, melyről nem adnak ki kommünikét. Úgy látszik, hogy a londoni kormány a tárgyalások gyors menetét kívánja. A lap megjegyzi, hogy a francia kormány addig nem küldheti el válaszát az angol memorandumra, míg az uj belga kormány meg nem alakult. A jövő hét elejére várják a francia választ London, junius 23. A Reuter jelentése szerint a francia kormány nem nyilatkozott végérvényesen arról, hogy mikorra várható a francia válasznak elküldése az angol memorandumra. Jólértesült angol politikai körökben a francia válasz megérkezését a jövő hét elejére várják. Módosították a Saarvidék szükségrendeletét Saarbrücken, junius 23. A kormányzó bizottság visszavonta az 1923 március 7-én a rend és közbiztonság föntartására vonatkozó úgynevezett sziikségrendeletct és azt egy uj rendelettel helyettesítette, mely különösen a sajtó- és a szólásszabadságot, valamint a. gyülekezési szabadságot szabályozza. Azokat a személyeket, kik nyomtatvány utján vagy nyilvános gyűléseken a Saarvidé- ken a versaillesi békeszerződés által teremtett helyzetet támadják, vagy a kormányt és tagjait, a hivatalnokokat, vagy a kormány intézkedéseit kritizálják, szidják vag3r rágalmazzák. szigorúan megbüntetik. Nincs intervenció a jóvátételi kérdésben Paris, juinus 23, (Párisi tudósi tonik távirata.) A Petit Párisién közli, hogy a Quay cTOrsayn semmit sem tudnak arról, hogy egy semleges hatalom közvetítene a jóvátételi kérdésiben. Egyébként Franciaország el sem fogadna semmiféle közvetett intervenciót. A francia és a belga kormány ezt az álláspontját már egyszer leszögezte. Balfour párisi missziója London, junius 23. A Temps párisi tudósítója közli, hogy Balfour, az angol kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke Párisban időzik, hogy előkészítse azon kereskedelmi körök bizottságának a megalakítását, melyek a jóvátételi problémát kizárólag praktikus szempontból szemlélik. Booth amerikai dlegáfcus e kérdéssel kapcsolatban legközelebb Párisba érkezik. Balfour a tudósító előtt kijelentette, hogy asz a benyomása, hogy francia gazdasági, sőt politikai körök is szivesen tennének minden megfelelő kiutat a mai helyzetből. Cecil Baldwinról London, junius 23. Cecil lord Titschin- ben tartott tegnapi beszédében kijelentette, hogy ő és a miniszterelnök politikai tekintetben teljesen ugyanazt a nézetet vallják. BakKvin a legbátrabb és a Iegangolabb államférfit!. akit valaha ismert. Tovább lövöldözik a németeket Reeklinghausen, junius 22. A franciák által megszállott egyik tárnában egy német munkást egy csoport munkás megtámadott. A francia őrség beavatkozott a verekedésbe és egy németet agyonlőtt. Junius 21-én a vasúti állomáson francia őrség agyonlőtt egy németet, mert felszólítására nemi állt meg. 10© csch-szi. lf©r©péérí fizettek ma, junius 23-án: Zürichben 16.72 svájci frankot Budapesten 24 700.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 365000.— német márkát JUnufienftor és mindenütt ftérd et Ght*Gitt ni TKaftVOü Jfitfopoíf \ CTdRÁ&r — j||r Prága, vasárnap, 1923 junius 24. K Jjím(fWÍR//lNMP ills W 5 JEj U\# MMJSL %MJ- Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — _____»_...____________—__________________ormára***_ -i. .... . ......mmm'i iwti
