Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-22 / 139. (292.) szám
ÍI. évfolyam 139. (292.) szám. Prága, péntek, 1923 jnnius 22. előfizetési árak bel- és külföldön. Egrész évre 300 Ke, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Kö. egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára í‘20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Sté- pánská-ulice 40. I. Telefon : 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ulice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — illü . .WIW' Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr.* A Szlovénekéi és Ruszmszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Uj kráterek (g.) Prága, jnnius 21. Hétszáz méter széles és egyes helyeken húsz méter magas az a tüzes lávaío- lyam, amelyet kiöntött magából a megháborodott Etna, hogy földönfutóvá váljék harmincezer ember, hogy tiizeső verje a rémült emberarcokat, hogy Ízelítőt kapjon a mai emberiség is Pompéji borzalmas végnapjaiból. Harmincezer ember fut a tüzfolyain elől, a tüzet okádó hegy bömbölése elől neki a1 keserves napokból és rémes árnyékokkal teli éjszakákból álló életnek. Harmincezer embernek elveszett egy napról a másikra az otthona, a megszokott élete, a nyugalma, és kenyere. Jött a láva és pusztulás, mely elől futni kell... menteni az életet, a hirtelen összeszedhető cók-mókot, a batyuba gyömöszölhető rongyokat, egy harapás kenyeret és futni és nem tudni, meddig és hová?! Harmincezer riadt, kétségbeesett lélek vergődik a láva előtt és jönnek a szűkszavú hírek, melyeket rövid sorokba szed össze a modern élet sok apró Pliniusa. Csak röviden világit be egy-egy távirat az uj Pompéji borzalmaiba. mert olyan időket élünk, hogy egy tűzhányó kitörése és harmincezer ember tragédiája csak kevés sort érdemlő esemény. Olyan légkörben élünk, amikor megszokott dolog, hogy emberek tízezreivel, és sz:...r- reivel tragédiák történnek s amikor az ern- iberélet és embersors értéke a legalacsonyabb deviza a nagyvásáros életbörzén. • Kit ráz meg ma az a hir. hogy emberek tízezrei fölött tiiz- és hamueső hull. kinek lesz halotthalvány az arca arra a hirre, hogy fölorditotí a föld és krátert nyitott a testén. ... kinek van ma lelke, emberekkel való együttérzése, testvéri könnye, baráti szánalma, más sorsán töprengő szomorúsága, mikor úgy hozzászoktunk ahhoz, hogy csak a magunk baja fontos, csak a mi tragédiánk sötét, hogy nincs nap borzalom és szomorúság nélkül, mint a régi idők emberei a nyári naphoz, amelyet mi hetek óta nem látunk, amely elkerül bennünket és hidegségben hagy. Nagyon messze estünk és messze kerültünk attól az érzéstől, ami azelőtt meg volt bennünk, ami fölsirt, ha más fölött kóválygott is meg egy keselyű, ami emberré és testvérré tett mindannyiunkal Hogy igy történt — ne csodáld. Ne csodáld azt, hogy száraz sorokban recitálják az uj Pompéji eseményeit az örökké lázas- és hideglelkü újságírók, ne csodáld azt, hogy szemrebbenés nélkül olvassák az emberek a tűzhányó lávapusztitásait — ne csodáld, de gondolj arra, hogy kilenc esztendőn keresztül marcangolta az élet a lelkeket, kilenc esztendőn át hozzászoktunk ahhoz, hogy az embertragédia semmiség és a kilenc évnek minden esztendeje sötétebb lett és szomorubb ... Gondolj arra, hogy nem újság már előttünk, emberek és magyarok előtt ez a szó: kráter, ez a szó: láva, ez a szó: futni, ez a kifejezés: kétségbeesetten jajgatni. Hiszen hányszor bömbölt felénk az utolsó években egy-egy hegy, hányszor nyílott kráter a horizontunkat megrajzoló csúcsokon, melyekről azt hittük, hogy azok békés, csöndes otthonai a széízugásnak és a gyopár meséjének. Hányszor ébredtünk arra, hogy tűzeső veri az arcunkat, hogy ömlik felénk a láva, a tüzes, pusztító folyam s hogy futnunk kell és jajgatnánk, ha érne valamit! Szomorú és kínos az embernek ez az uj tragédiája. Az a nagy összeomlás, amely végbement a lelkekben, amely ■ kikergetett onnan szép, kedves és jó érzéseket, a mi lelkűnkben kétszeres pusztítást végzett. Em- beries érzéseket temetett el. mint a forró lávezuhatag, de emellett álmokat, reménységeket és hiteket is borított el hamuval, tűzzel. Magyar álmok, magyar reménységek- és magyar hitek virágaira öntött piszkos, sistergő lávát sok-sok újonnan megnyilt kráter és mikor diibörgött a föld és perzselt a láva- tüz, mikor földönfutók lettünk a hazánkban, mikor koldusbatyut szorongatva a hónunk alatt, nekiszaladtunk a kétséges éjszakának, akkor nem volt egyetlen Plinius sem, aki megírta volna lélekbemarkolóan, a világot iölrázóan az uj magyar x°ompéji tragédiáját. Nem volt és nincs. Csak mi tudjuk, mit jelent az: magunkban szenvedni, magunkban hordani az élet pusztításának megkövült lávadarabjait ... csak mi tudjuk, milyen érzéssel és fájdalommal a lelkében fut most harmincezer ember a tüztemetés elől! Franciaország hajlandó Németországnak moratóriumot adni Francia válasz Londonnak London, jnnius 21. (Londoni ■ tudósítónk távirata.) A Londonban átadott francia jegyzék tervezetének főbb pontjai a kővetkezők: l. Franciaországnak az nézete, hogy a német javaslatban fölajánlott garanciák elégtelenek. Szükségesnek tartja, hogy a német vámok, vasutak és Ipar fölött bizonyos ellenőrzés gyakoroltassák, a rajnai és a Ruhrvidék vasúthálózatának adminisztrálását pedig internacionális rezsim lássa el 2. Franciaország hajlandó a Ruhrvidék megszállását a dologi szállítások ellenőrzéséhez szükséges technikai felügyeletté átváltoztatni, ha a német kormány visszavonja a passzív ellenállásra vonatkozó rendeletéit és a sztrájkolóknak nem fizet több pénzügyi segélyt. A napi felügyeletet csak egészen kisszámú katonai bizottságok látnák el. 3. Franciaország hajlandó az amnesztiát kihirdetni és valamennyi foglyot szabadon bocsátani, ha garanciát kap, hogy ezek a személyek és a kiutasítottak, ha a Ruhrvidékre Ismét visszabocsáttatnak, nem fognak semmi oly dolgot kezdeményezni, mely a francia ellenőrző technikai bizottságot munkájában akadályozná. 4. Franciaország hajlandó Németországnak moratóriumot adni. Nincs remény angol-francia megegyezésre Paris, június 21. A francia sajtó általában azt. jövendöli, hogy Franciaország, Belgium és Anglia végérvényes megegyezése még hosszú időt fog követelni, A francia—belga álláspont az alapvető kérdésekben már kialakult. A passzív ellenállás beszüntetésének definícióját már csaknem teljesen kidolgozták, azonban kevésbbé valószínű, hogy a Londonnal való tárgyalásokban a belga kormányválság megoldása előtt döntő fordulat álljon be. Megérkezett a francia válasz Londonba London, június 21. A francia váalsz- jegyzék tervezete ma megérkezett Londonba. A tervezetből kitűnik, hogy a francia kormány őszintén kívánja a megegyezést. A francia válasz és az angol ellenzék London, junius 20. Az ellenzéki sajtó élénken foglalkozik a francia válasznak a belga kormányválság által okozott késedelmes beérkezésével. A kormánykörök nem fogják föl ily élesen az esetet, annál is inkább, mert a francia válasz beérkezését huszonnégy órán belül várják. A minisztervalamennyi vöröskeresztegy le téhez fölhívást fog intézni, amelyben segítségüket kéri. A legújabb jelentések szerint a kiürített terület nagysága száz négyzetkilométer, a menekültek száma pedig az ötvenezret meghaladja. • A lávatömeg lassabban halad Milánó, junius 21. (Saját tudósítónktól.) A lávatömeg tegnap óta lassabban halad. Lingua Glossa előtt a Iávafolyam hirtelen elkanyarodott, bíznak abban, hogy a város, és Lavidore község megmenekül. A helyzet még mindig rendkívül aggasztó, bár a tűzhányó mai működése már nem olyan heves. Mussolinit Messinából arról értesítették, hogy a láva mozgása lassúbb let!.. Kövesiigethy egyetemi tanár a katasztrófáról Budapest, junius 21. (Budapesti .szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kövesiigethy Radó dr. egyetemi tanár, az európai nevű magyar geofizikus az Etna kitöréséről kapcsolatosan újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: — Az Etna, amelynek egy fökrátere és mintegy 900 mellékkrátere van, állandó forrongásban levő vulkán, amelynek kitöréseitől sohasem érezhetik magukat biztonságiban a környékbeli ’a!rákiakon — A vulkanikus kitörések okairól a tudományban ukcí nincs kialakult álláspont.. Egyes elméletek szerint az esős idő, a nedvesség, a vulkánok tevékenységét növelik és bizonyos vulkánoknál a kitörések száma télen, az esős időszakban nagyobb, mint máskor. Az Etnánál huzamosabb időn keresztül folytatott • megfigyelések azonban az esőnek és a nedves időszaknak ezt a hatását nem tudják kimutatni. Másfelől az az elmélet, hogy a tengervíz beszivárgása az izzó. folyékony lávához okozza az erupciókat. ugyancsak alig tartható fenn, de sokkal valószínűbb. hog5r a vízgőz, amely a kitörések produktuma sohasem hiányzó alkatrésze magának a föld izzó i belsejének. — Annyi bizonyos, hogy a kőzetek óriás' gáztartalommal bírnak és például egy köbkilométer gránit vörös izzásig hevítve egyéb gáztartalmon kívül nem kevesebb, mint huszonhatmillió tonna vízgőzt szolgáltat. Ez magyarázhatja az explozió hevességét is. — A vulkanikus kitöréseket egy másik elmélet, a radioaktivitás tüneményével igyekszik magyarázni. A rádium ugyanis minden eruptív kőzetben benne van és úgy vélik, hogy a földkéregben megfelelő rádium elegendő a föld hőmérsékletének fentartására. Egyre nagyobb katasztrófákat okoz az Etna Ötvenezer meneküli — Az olasz király a katasztrófa színhelyen Földrengés Fárisban Róma, junius 21. (Saját tudósítónk távirata.) Az Etna háborgása változatlanul tart. A láva eddig kilenc községet temetett el. Óriási hamueső, métermázsás kődarabok s pokoli tűzeső árasztja el a .veszélyeztetett Catania egész környékét. A mindent elpusztítással fenyegető áradat gyorsasága ma is meghaladta óránként a hatvan métert. A főkráter falán támadt uj hasadék szünet nélkül ontja megából a folyékony kő- és ércíengert. A kora reggeli órákban a háromszáz méter széles lávazuhatag megváltoztatta útját, illetve kettészakadt, a kisebbik ág a Lingua Gossa állomás környékére húzódik, a másik része a síkság felé vette az útját, ahol kevesebb kárt okozhat. Cerro községben újabb húsz házat temetett el a tüzes lávafolyam. Taor- mina községet szintén elérte az áradat. A giarrei pályaudvar és vasúti test teljesen elpusztult. Az egész környéken óriási a kétségbeesés. A borzalmas katasztrófának igen sok emberáldozata is van. akiknek számát eddig nem lehetett megállapítani és az anyagi kár is fölbecsülhetetlen. A hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy a lávatömeg to- vábbhötnpölygésének útját állják. Sajnos azonban az egyre jobban tomboló elemi erőnek nem tudják útját szegni. Viktor Emánuel király tegnap a királyi család több tagjával autón a helyszínre érkezett és elbeszélgetett a menekültekkel. A király Nápolyból Catániába utazott és megtekintette a katasztrófát. Az olasz társadalmi egyesületek, a királyi ház és a kormány jelentős összegeket adományoztak a menekültek segélyezésére. Az adakozásokat a pápa nyitotta meg huszonötezer lírával. Mussolini miniszterelnök tegnap visszaérkezett Fló- renzból és minisztertanácsot tartott, amelyen a segités módozatait beszélték meg. Igen sok természetbeni adományt is eljuttattak a katasztrófa áldozataihoz. Szicília valameny- nyi városában segélyvonatokat szereltek föl, hogy a menekülőket biztonságba helyezzék. Az Etna kitörése következtében, mint tegnap is jelentettük, több helyen földrengést észleltek. Ma reggel a földrengések folytatódtak. Délelőtt kilenc óra húsz perckor Pisában volt földrengés, amely azonban szerencsére nem okozott károkat. A városban attól tartanak, hogy a lökések megismétlődnek és ezért igen nagy az izgalom. Az olasz vöröskereszt megindította a segitőakciót a menekültek részére. A világ A laMsanaei konferencia csődje Lausanne, junius 20. Izmet pasa és a szövetséges hatalmak delegátusai között két nap óta nem volt semmiféle tárgyalás. A konferencia teljesen csődbe jutott. Az amerikai delegátus ma fölkereste izmet pasát, kií arra kért, hogy tekintettel a helyzet kritikus voltára igyekezzen a kuponkérdésben megegyezni a szövetségesekkel, A belga kormányválság Paris, junius 20. Theunis tovább folytatja kabinetalakitási kísérleteit. Ma fogadta Poui- let volt minisztert, Rychmans és Braun katolikus szenátorokat. Tanácskozásokra meghívni szándékszik Brequeville volt miniszterelnököt, Heutart-t, a katolikus fiamandok vezérét és Couvvelscrt. antwerpeni polgármestert. 100 cseii-sil. koronáírl fizettek ma, junius 21-én: Zürichben 16.70 svájci frankot Budapesten 24 750.— magyar koronát Bécshen 212700.— osztrák koronát Berlinben 384500.— német márkát tanács ma a jovateteli kérdéssel foglalkozott, holnap pedig a francia válasz fölött fog tanácskozni. A franciák súlyosbítják az éhségblokádot Berlin, junius 21. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A franciák a ruhrvi- déki forgalom megbénítását célzó intézkedéseiket a közúti vasutakra is kiterjesztették. Mivel az áUamvasuíakon az élemiszerszál- litás be van tiltva, az élelmiszereket a közúti vasutakon szállították, úgy hogy a franciák uj intézkedései a lakosság élelmezését csaknem lehetetlenné teszik.
