Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-21 / 138. (291.) szám

Csütörtök, június 21. Korosec autonómiát követel Macedónia részére ideálunkat mindig követjük. Mindig Tisaa politikáját hirdettük: a hazafiasság, bátorság, tisztesség és embérszeretet útját, azt az arany középutat, amelyet most kifiguráznak, űrről az útról nem fogunk letérni, sőt az a célunk, hogy mindenkit erre az útra térít­sünk. A kommunizmus után két tálbor alakult. Az egyik a bosszú áll ás, a másik a túlhajtott védelem útját követte. A két tábor között megtörtént az összeütközés, ennek pedig csak az ország látta a kárát, mert egyiknek sincs 'igazsága. Hogy mi helyes utón hala­dunk, igazolja az is, hogy a kormány szin­tén erre az útra tért. Ezért állottunk mi is a kormány mellé. Budapest Magyarországnak egy nyolcadát jelenti és így erős befolyása van az ország politikájába. A közelgő köz­ségi választások előtt ki akarjuk nyitni a polgárság szemét, hogy föl eszméljen és a középút politikáját kövesse. Ezután hosszasan beszélt a felekezeti és osztályirányról. . • — Nem tarthatok azokkal — mondotta — akik az osztályérdekeket zászlajukra ír­ják. Én csak a közép úton mehetek, amely az igazi érdekeket, a. tisztességet, a nemzeti érzést és az önzetlenséget veszi tekintetbe. Ha a polgárság ezzel tart. akkor lehetetlen erejét lehengerelni. A szélsőségek lé-tompí­tása a munka győzelmét és az ország föl­építését jelenti és jelenti egyben azt az ala­pot, amelyen az ország hiteiét visszaállíthat­juk a külföldön. Ennek pedig következménye az ország talpra állítása lesz. A megjelentek zajos éljenzéssel fogad­ták Heinrich beszédét. A románok határkövetelései Prága, junius 20. A bukaresti Dimienata, amint a 28. Rijen idézi, a román—cseh-szlovák határról a kö­vetkezőket irja: „Noha a bizottság (határ- megállapitási bizottság) mandátuma korlá­tolt, mégis román részről a bizottságnak ok­iratokat és emlékiratokat terjesztettek elő, amelynek alapián a uomán bizottság Márrtiá- rosszigetnek egész, területét fogja követelni. A románok a mai határok egész kiterjedé­sénél tlzenöi-husz kilométeres sávot követel­nek a cseh-szlovák köztársaságtól, azonkívül igényt emelnek Duborinka állomásra és azt követelik, hogy -a cseh-szlovák határállomás a Tisza jobh pariján, legyen-, A legfontosabb; pont Szlatina, amelyet sóbányáiért követel­nek a románok. Igen érdekes a Di-mineaíának, az a közlése, hogy a ruszinok a Romániához való csatlakozást kívánják (?)“. A ruszin vi- kariátus megerősítette ezt a hírt, írja a Dimi­enata, amely lap úgy véli, hogy a románok nincsenek megelégedve azzal, hogy a cseh­szlovák köztársaság területén tizenötezer román maradt meg, valamint olyan történel­mi fontosságú klastrom. mint amilyen a XIV. században épült „Peria“. A románok remélik, hogy a cseh-szlovák kormány, mint szövet­séges. elismeri követelüseiket és így vissza­nyernek Valamit abból, amit elvesztettek. A Dimienatának ezt a jelentését természetesen a legteljesebb föntartással közöljük. A pozsonyi sétatéri gyilkosság Egy bűnügy, amelybe az igazságügyminlsz- ter is beleszólt. Pozsony, június 20.— (Saját tudósítónk jelentése.) Ma reggel kilenc-órára volt kitűzve a pozsonyi tör­vényszék elé. a sétatéri gyilkosság bünpöre. Tavaly pünkösd hétfőjén Krejcirik Fe­renc vezérpénziigyigazgatósági adótiszt it­tas állapotban « Sétatéren belekötött Augen- hammer Gyula kőmivesbe, benszülött po­zsonyi német polgárba, akit rövid szóváltás után revolverrel agyonlőtt. Krejcirik Ferencet kéíhónapi vizsgálati fogság után az ügyészség szabadlábra he­lyezte és megszüntette ellene az eljárást, mert beszámithatatlanul ittas volt. A dolog­ba beleszólt az igazságügyminiszter is. aki később utasította az államügyészséget, hogy az egyszer már elejtett vádat újra vegye át. A mai íötárgyalás nem az esküdtszék, ha­nem a hármas tanács előtt folyt. Krejciriket időközben Ungvárra helyezték át adótiszti minőségben. Meglepetést keltett- a mai tárgyaláson, hogy a vád képviseletet az utolsó pillanat­ban kivették Polák József ügyész kezéből és cseh ügyésznek adták át. A bíróság a tárgyalást a bizonyítás ki­egészítése és újabb tanuk kihallgatása céljá­ból elnapolta. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot Belgrád, június 20. (Saját tudósítónktól.) Nagy föltünést keltett a maríWi „Sztrazsa“, Korosec lapjának legutóbbi cikke, amely a bulgáriai eseményekkel foglalkozva azt irja, hogy törekedni kell arra,, hogy Jugoszlávia és az uj bolgár kormány között minél előbb közeledés történjék. Ennek a közeledésnek az érdekében mindent meg kell tenni, Mace­dóniának autonómiát kell adni és hat hóna­pon belül népszavazást kell elrendelni, ame­lyen a macedóniai nép nyilatkozhatok arról, hogy Jugoszláviához, vagy Bulgáriához akar-e csatlakozni. A cikk belgrádi 'politikai körökben nagy föltünést keltett. Kormány változás Bulgáriában ? Belgrád, junjus 20. Czakov missziója be­fejeződött. Bulgáriában rövidesen uj kormány Cukrászkiállifás Prágában Prága, iunius 20. Meleg gyermekkacsó megfogja a kezem és­vezet a hidegen szitáló esőben, át a iködbeburkolt folyón, a didergő .gesztenyefák alatt, ki, ki a „tia- gyok“ kegyetlen és bánatos jelenjéből, a meseor­szágba, melynek kapuját nagy-nagy kásahegy zárja el, amelynek édességén át kell enni magun­kat: már remegő ampákkal szívom az óriási ki­állítási csarnok meleg, édes és gyöngéd süte­ményillatát és nagy hallgatag szemeimet megtölti csilingelő mosollyal, rég elveszett gyermeki öröm­mel a csokoládék, sütemények, torták és cukrok légióinak üdvözlése. A kiállítási csarnok balszár­nyának közepén áll a vasorru bába há­zikója : egy szobanagyságu mézeskalács­kunyhó. Igazi mézeskalácsból a fala és a csere­pei. Csodálatos izgalommal, tétova léptekkel me­gyek feléje s félve benézek az átlátszó cukorból öntött ablakon, melynek párkánya csokoládéból van. Benn nagy rend és titokzatosság. A falakon mézeskalácshuszárok álmodnak és mézeskalács­szivek ... Ki tudja, kié lehetnek; ki vesztette el: mily titokban; hogy kaparintotta meg a vasorru bába?... Besomfordálok az ajtón s íme szentben van velem: a cukrászkisasszony, ö. színes nem­zeti viseletben, selyemharisnyásan, pruszlikosan. — Jó lehet az alvás a csokoládéágyban, — mondom neki szerényen, mire sokatigérően elmo­solyodik s -elmereg a csokoládébivtorzat felett. Mert itt minden csokoládéból van... Menekülök a vasorru bába elől. Félek, hogy megsüt, vagy megfőz. Egy csokoládégyár reklám- terme enyhét ád. Egy egész indiai templom van építve itt csokoládéból, oszlopcsarhókokfcaL ^bál­ványokkal s á' templomhoz' végeszakadatlan :.cso- ; koládélépcsök vezetnek1fék Egy csokoládépalotá­ból különös menet kanyarog elő, elefántok hosszú sora. megpakkolva arany- és ezüstpapirba cso­magolt édességekkel, csokoládészinü csokoládéka­tonaság oszlopai követik a fejedelmet, ki a legdí­szesebb elefánt hátán ül arany baldachin alatt... És messziről pálmák integetnek, melynek cukor- levelei között csokoládé páviánok ugrálnak... - Odébb fanyar promincli- és szalmiákillat állít meg. Tutankhamen fekszik díszes ravatalon. Tu- tankhamen szakmákból van, hogy ne kapjon hu­rutot. A . nyakán ezüst promincli-gömiböcskék gyöngysorai. És a cifra ravatal a promincli és szalmiákcukrok összes válfajaiból van összeál­lítva. Félelmetes. A végtelenbe nyúló asztalokon torták cs sü­temények. Egy torta két méter magas, öt emelete van, melyek gallériáin szerelmetes cukorpárok enyelegnek, a vállukon bókoló galambokkal. Egy másik tortán csokoládépagoda van. a harmadikon méhkas, hadihajó, templom, krematórium, ílrad- zsin, amit akarsz. Az egymást lepipálni akaró de­rék cukrászmesterek bizarr fantáziája' képtele- nébbnél-képteleneb'b ötletekkel kedveskedik. Ége­tett dióból piramisok, csokoládé beduinokkal, te­vékkel és szfinkszekkel felszerelve. Ámor élet- nagyságú szobra cukorból mellette egy életnagy- ságu cukormenyecske, — de ez ruhában van, cif­ra nemzeti szoknyában' és pruszlikbati. csokoládé- csizmában. Ennivaló, mondhatom. Aztán albumok- szobrok, szélmalmok, szökőkutak, színpad Pierró- val, csigák, káposzta, répa, barack, krumpli, bá­rány, tehén, disznó, galamb, világítótorony, repü­lőgép és menyasszonyi cipő. Csak motoros ágyú nincs sehol. A terem végén egy kétméteres iné- zeskaíács-sziv, közepén tükörrel. Az arra defili- rozó szlecsnák megnézegetik magukat benne és púdert raknak az orrukra. Mégis csak jó olykor egy szív, nem baj ha kétméteres is. A torták és sütemények sivatagjai után el­jutunk a kiállítás legkomolyabb részéhez. Itt egy légiooárus emlékmű van. Az alapzata égetett do­bóiké szilit, égetett dióból vannak a lépcsők s az alapzat nagy tömbjei s fönn egy .töltött cso­koládé oroszlán harapna el a földre, — akarom mondani égetett dióra — te,pert gaiz csokoládé farkas torkát. Vér nem folyik, de ha folyna, biz­alakul Gesov miniszterelnökkel az élén. Az uj kormány külügyminisztere Danev, belügy­minisztere Malinov lesz. Szófiában várják Radoszlavov volt miniszterelnököt Buda­pestről és Protagorov tábornokot Rómából. Mikcsev belgrádi bolgár követ megérkezett Belgrádba. Hiresztelik. hogy Boris király rö­videsen Szinajába utazik. Utazása összefügg Ilena román királyi hercegnővel való eljegy­zésével. Gesov, Danev és Malinov a Radosz­lavov elleni pörböl ismeretesek s a régi re­zsim legkipróbáltam emberei. Trockij a bolgár forradalomról Moszkva, junius 20. Trockij egy gyűlésen nagy beszédet tartott, melyen azzal vádolta Angliát és Olaszországot, hogy ők inszceni- rozták a bolgár eseményeket. tosan birsalma vagy narancszseanből volna. Aliig ocsúdok fel a borzalomból, újabb meglepetés. Húsz János áll előttem a máglyán. A máglya fa­hasábjai töltött csokoládéból vannak. Borzalmas lánigtny élveik nyaldossák Húsz János testét. Hogy iiniiböl vaunak a lángok, nem tudom, mert nem kóstoltam meg,, úgy hiszem, tömény meggylék- várból, de hogy nyaldossák Húsz János testét, azt értem, mert Húsz János csokoládéból van és szeméből kandlicukor könnyek peregnek. És itt vau Masaryk mellszobra cukorból, csokoládé- oszlopcsarnok közepén, a lépcsőkön cukor orosz­lán léipked felfelé, szálában, a cseh-z-s lovaik zász­lóval. Aztán itt van szénit Vencel lovas szobra és minden, minden cukorból... És a sarokban egy igen öreg néniké ül páránk asztalnál: cukorböl- csöcskéket árul cukor babáikkal, ouikormenyasz- szonykákat oukorvölegénnyel karonfogva és ou- kerrózsát, melynek szirmai közül az édes Ámor istennő kél ki lenge táncmozduliattal... Csodálatos világ ez, narancsimézből van a napra, cukorból a tele, csokoládéból a kínja, marcipánból a robotja' s habból, • tejszínből az öröme. Politikusok és hadvezérek, miiiniiszterelnö­kök és acélkiráilyok: menjetek cukrásznak! Men­jetek cukrásznak... (m. gy.) Cionista kongresszus Ungváron Ungvár, junius 20. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A- ru szint- szkói cionisták iunius 17-én Ungváron, a Korona szálló nagy te rmlében kongresszust tartottak. A kongresszust délelőtt tíz órakor nyitották meg. A cionista' egyesület ideiglenes elnöke, Juszkovics Mór ' d-r; ttargvári .ügyvéd iUvözlő' -és - .raegrvyitó szavai után a különböző üdvözlések következték, melyek a: munkácsi Jóiul,' a prágai zsidó nemzeti tanács, a mábrisch-ostraui zsidó központi bizott­ság, a pozsonyi rnizrachistáfc, a zsidó iskolaegye­sület, a zsidó nemzeti alap képviselői részéről hangzottak el. Elnökké Gutt marni Mór került ki győztesen, Nagyszőllősröí. Elnökségi tagok let­tek'még: Herskovics Jakab Umgvárról, Spiegel Mór dr. Munkácsról, valamint Seelfreimd Mór Husztról. A kongresszus üdvözölte a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt. Guttmanu Mór elnök megnyitó beszédében a zsidóság mai helyzetét fejtegette. A többi között például ezeket mondotta: „Ellenünk nemcsak fegyverekkel és pogromokkal harcol az ellenség, hadakoznak ellenünk szép Szávákkal és ígére­tűikkel is, hogy blattomban megfojtsák a zsidó­ságot. A cseh sajtó kivétel ' nélkül állandóan uszít a zsidóság el len. vér szopóknak állítva írün­ket a nyilvánossáíg elé, vérszopóKnak, akik má­sok vérén hizlalják magukat, anélkül, hogy en­nek igazáról meggyőződték volna ...“ Mi egyszer s mindenkorra kijelentjük, hogy a cseh-szlovák repuibltíkának bü polgárai va­gyunk. Nem fogunk minden nap tízszer a kor­mány előtt hajbókolni s folyton azt ismételni, hogy jó polgárok vagyunk... A cionizmus az egyetlen kivezető ut, ha azt akarja a zsidóság, hogy éppen úgy megbecsüljék, mint más nem­zeteket. Ezzel a beszéddel a kongresszus délelőtti része be is fejeződött. Délután 3 órakor ismét megnyitották a kon­gresszust és ekkor Weingarten Sárái munkácsi kiküldött a szervezési munkálatokról számolt be. Ez sokáig tartott, mert az egyes pontokat csak beható vita után fogadták el. Ennek végeztével a zsidó kulturális egyesületeik és- az ifjúság neve­lésié került szóba, szó volt azonkívül még.a cio­nista sajtó ügyéről is, valamint általános zsidó problémáikat vetettek felszínre. ■ A cionista mozgalmak Ruszinszkó zsidóságá­nak egy tekintélyes részét érdeklik, bár igen sokan vaníliák abban a táborban is, ahol a' zsidó­ság még.ma is magyarnak vallja magát és el- ■váilt'sztja a vallást a nemzetiségtől. E két tábor (között az ellen tét nyilvánvalóan szélesedik és enbek az ellentétnek hangjai a ruszinszkói saj­tóiban is mindjobban kifejezésre jutnak. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 c&yü. \ ' " £ rcX^S^ 3 cS \ Saját készítmény ü finom férfi £ 3\ és női fehérnemű, asztal- m8 r ^ \ térítők és mindennemű lenáru £ 3 \ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben E ’-rTTTTTTTTfTTVrrrTTTTTTtrr»TfT1fTVTTFfTTTTTVT¥YTTT'fTTTTTTVTTTTTTTTft Táw8rp<#li A vatikáni francia követség Páris, iunius 19. A szenátus mai ülésén a vatikáni francia követség ügyében inter­pellált Berard szenátor. Berard kijelentette, hogy a, vatikáni követség Franciaországnak nem jelentett semmi külpolitikai előnyt, bel­politikai következménye azonban az volt, hogy meghasonlást idézett elő a pártok kö­zött. Ideje tehát, hogy a követséget meg­szüntessék. Az interpellációra Poincaré vá­laszolt és hangsúlyozta, hogy a vatikáni kö­vetség ügye nincsen összefüggésben az ál­lam és egyház szétválasztásával. A vatikáni követség a kormánynak fontos informatív szerve volt. A Vatikán támogatta Franciaor­szágot Spanyolországgal szemben a marok­kói tárgyalásokban és Franciaország kíván­ságára a pápa visszahívott egy felsősziléziai püspököt, aki német propagandát csinált. Monsignore Reymondnak, a rajnai hadsereg lelkészévé való kineveztetése szintén nagy- fontosságú volt Franciaországnak. Reymond, volt az, aki a Ruhrvidékre küldött pápai de­legátust. Testa biborost fölvilágosította a né­metek hihetetlen hazugságairól. Poincafé végül kijelentette, hogy a vatikáni követség fönntartását továbbra is szükségesnek tartja. Szavazásra került a sor, melyben 170 sza­vazattal 117 ellenében megszavazták a vati­káni követség költségvetését. Románia a hadikárpótlás felemelését követeli Bukarest, iunius. 20. Bratianu tegnap este Parisba utazott, honnan Londonba és Rómá­ba megy. Az antant kormányokkal közölni fogja Románia követeléseit a hadikárpótlások kérdésében. Románia nincsen megelégedve a neki megállapított kvótával. Teljes csőd a lausannei konferencián Lausanne, junius 19. Bár a konferencián résztvevő delegátusoknak az a véleménye, hogy a tárgyalások folytatására nincs lehe­tőség. mivel hiányzik a közvetítő formula, tegnap mégis két ülést tartottak pusztán -ab­ból a célból, hogy egymás között az érintke­zést íöntartsák. Az ülések alatt egy újabb formula Került szőnyegre, melyet közöltek az érdekelt kormányokká!. . Franciaország ultimátumot akart küldetni a törököknek Lausanne, juitüvs 19. A török delegáció körei­ben úgy tudják, hogy a irancia delegáció azt ja­vasolta a konferenciának, hogy ultimátum jellegű közös jegyzéket adjanak át a törököknek. Az an­gol delegátus megtagadta azonban a jegyzék aláírását. A francia delegáció dementálja e hirt s kijelenfi. hogy bár jelenleg élénk tárgyalások folynak a szövetséges államok között a helyzet­ről, a Dusánéi delegációk még nem kaptak sem­miféle uj utasításokat. A kínai rablőuralom megfékezése London, junius 19. Az érdekelt kormá­nyok diplomáciai testületéi egy tervezet ki­dolgozásán tanácskoznak, mely lehetővé tenné, hogy Kinában véget vessenek a rab­lóbandák garázdálkodásainak, mely az ott élő európaiak érdekeit sérti. Azt tervezik,- hogy szövetséges és amerikai tisztek veze­tése alatt erős kínai csendőrséget állíta­nak föl. \AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ 3 TELJESEN! jINGYENÍ 3} nem kapja meg, de £ 26 Ké.-ért egy hónapra, £ ◄ 76 Ke,-ért egy negyed- £ 3 évre, 150 Ké.-ért egy £ * félévre, 300 Kc.-ért ► ◄ egy egész évre tneg- £ 3 kaphatja, naponta £ ^ házhoz szállítva a ^ l Prágai ' £ jMagyar Hírlapot! KREUZELKELLER PRAGA II., Nekázanki*. Menü 4.50 Ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents