Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-13 / 108. (261.) szám

s Vasárnap, május 13. MSJBKXl *' . _ <PfíA$uM(WtmRM£ zo tt hivatal at;ia, reáüLoéay;egeztetne k. Ez- ideig magyarnyelvű váltóürlapok kiadását a p é nz ii gym i 11 jszferi ura rí ál sem maga nfelek, sem hivatalok neuri kérték, úgy hogy a pénzügyminisztériumnak nem volt oka arra, hogy elfoglalt álláspontján változtasson. A képviselő urnáik a kérdésben felhozott kívá­nalmát a pénzügyi minisztérium a szükség­let megállapitásának a'a piául veszi, hogy így a magyar váltóürlapok a tervezettnél korábbi időben adassanak ki s ebbeli meg­állapításának eredményét gondos megfonto­lás tárgyává teszi. Nemzetiségi indokok e trgy körül (sic!) semmifé'e szerepet nem játszottak. Körmend y-É ik. e s Lajos nemzetgyűlési képviselő a következő interpellációt intóztc az igazságügyi és pénzügyminiszterhez az állami alkalmazottaik útlevél-ügyében: Sem a cári Orosz­országban, sem a török szultán birodalmában nem, fordulhatott elő olyan eset, hogy ha ezen áll­mokban az arra illetékes hatóság valamely alatt­valójának kiad egy útlevelet, akkor . ugyanezen áí'lamihatalom egy másik szerve azt mondja, hogy „rámáztasd be te szegény áWami rabszolga az űr- leveledet, mert én -mindenható finánc azt mondom, hogy utaznod nem szabad“ Már pedig ilyen anomá'ia m-nálunk nap-nap mellett előfordul, mert hiszen a fentebb hivatko­zott rendeltet lS-ík §-a a szi'nveimkói áiHamá nyu°- diijasok sok ezret kitevő tömegét csak azon eset­ben engedi utazni, dacára a rendőr-’ és pobiSknl hatóságok által kiállított és vízummal ellátott szabályszerű útlevélnek ha az a mindenható és valóban teljhatalma ? aga bnaző c s kán a lk tetszik a bratislavai vezérpén'zücrvi;zazgatósámrál A rende­let ÍR. §-a ugyanis minden részletezés nélkül egyedül az illető referens kénve-íkedvére bízza, hogy mikor engedélyezze a kiPf-öIdre való utazá­sát a szerencsében nyugdüásnak, mert hiszen t-eii- josen az illető referens dvjk'-ecióiára bízza1, hogy műkor vau „rendesen megindokolva" a kérelem “ Fzu+ón egv sereg konkrét adattal igazolja, hogy milyen lehetetlen okokból akadályozta meg a pozsonvi pénzügy igazgatóság a nwgdiiasok el­utazását. Kó-dezI az igazságövvmini'srtert, hoey van-e tudomása ezekről aiz anomáliákról s haj­landó-e ezen sérelmeit rnenfrie^ő módon orvosol­ni. A pénzügyminisztert nődig kéri. hogy alantas hatóságát uta-sitsa arra, ho«v jövőben a nvug- düásóik utilevcl-űgyében mbrden nemzetiségi tekin­tet és etfoirulfsáe wrikii' iáriansk eil. EMlép été* <i feHQ€lml vizsgálat B»elc!€Zfóc rJMíí Pozsony, május 12. Mint Pozsonyból jelentik, a földmivelés- iigyi minisztérium pozsonyi kirendeltségének vezetőjévé, a Prágába áthelyezett Horák dr. miniszteri tanácsos helyére, Cerno Vilmos mérnököt szemelték ki. Cerno Vilmos fia Cserno Teofil volt ni. kir. műszaki tanácsos­nak. Cerno Vilmos neve nem ismeretlen előttünk. A szliácsi fürdő igazgatásában föl­merült szabálytalanságokkal kapcsolatosan szerepeit. A közegészségügyi minisztérium megindította ellene a vizsgálatot, amelyet — értesüléseink szerint — még nem fedeztek be. Ezért szinte hihetetlennek látszik, hogy a földművelésügyi miniszter ezt a fontos állást olyan egyénnel töltené be, akinek hivatali múltja még tisztázva nincsen. ©©o©©©©e©©©é©©©©©©©®&6&©6®©©®©@& Állásvesztésre ítéllek egy gomőri faultét. Rimaszombat, május 12. (Saját tudósítónktól.) 1922 június 20~áti Rusz- kay István csizi református felekezeti népiskolai tanító a tanteremben a vallási vizsga alkalmával, amelyet a nyilvánosság kizárásával tartottak meg, felsőbb utasításra mint vizsgatárgyat az iskolásgyermekekkel elénekeltette a magyar him­nuszt is. Emiatt Ruszkay István ellen az akkori gőmörmegyei közigazgatás] bizottság fegyelmi választmánya feljelentés folytán vizsgálatot ren­delt eL A tanítást teendők aló! felfüggesztette és fizetését is megvonta. Ruszkay több mint tiz hó­napja nem kapja fizetését és a napokban érke­zett le Szlávik dr. zólyomi nagyzsupán 11512— 1923. II. adm. sz. alatti, az ellene elrendelt fe­gyelmi vizsgálat befejezése után hozott fegyelmi ítélete, mely szerint az 1907. évi XXYH. t.-c 22. paragrafus 4. bekezdésének d) pontia szerint ta­nítói állásának elvesztésére Ítélte azzal, hogy az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított két évig semmiféle tanítói állásban sem ideiglenesen, sem állandóan nem alkalmazható. A fegyelmi eljárás kapcsán felmerült költsé­geket szintén Ruszkaj' köteles fedezni végrehaj­tás terhe alatt. A pozsonyi iskolaügyi és nemzetmüvelődési minisztérium referátusa, illetve a volt Gömör— Kishontvárnvgye közigazgatási bizottságának a Ruszkay felfüggesztése és államsegélyének be­szüntetése iránt tett intézkedést érintetlenül hagyják. A zólyomi zsupáni hivatal főnöke. Szlávik dr. nagyzsupán eme drákói szigorú ítéletét azzal indokolja meg. hogy a fegyelmi vizsgálat, a ta­nuk kihallgatása és a vád'ott beismerése szerint beigazolódott az 1907 évi XXP í-c 22. paragra­fusának c) pontia szerinti fegyelmi vétség tény­leges és szándékolt elkövetés, amelyet állatnelle- ncs irányú és álhmeHeues cselekménynek kell minősíteni ama súlyosbító körülmény miatt is, hogy a magyar himnusz eléneklése a gyermekek és a nyilvános ünneplés vizsgára megjelent kö­zönség jelenlétében történt és alkalmas volt az érzelmeknek a cseh-szlovák állam ellen való iz­gatására. Azonkívül Ruszkay cselekedetével ál- laméllenes érzületének és működésének oly jelét mutatta, amely az ifjúság nyilvános nevelői állá­sával össze nem egyeztethető. Emez okokból és súlyosbító körülmények foly­tán kellett kimondani a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, valamint ezért köteleztetett Ruszkay a fegyelmi éli áras költségeinek viselésére is. Hogy miképpen hozta meg Szlávik dr. zsu­pán eme súlyos fegyelmi büntetést, érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az ítélet kimondása előtt sem Ruszkay István tanítót, sem pedig vé­dőügyvédjét, Törköly József dr. rimaszombati ügyvédet sem nem értesítették, nem pedig nem hallgatták meg. A vádlott az Ítéletről csak az Ítéletnek írásban való kikézbesítésekor szerzett tudomást. Természetesen Ruszkay ügyvédje. Törköly József dr. utján a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a zólyomi zsupáni hivatalinál felebbe- zést fog beadni. Gázmérgezés a Dunabizottság pozsonyi palotájában Pesfay meghatalmazolí: miniszter balesete. — Hiébhirek a merényletről. Pozsony, május 12. (Saját tudósitónktól.) Két napon át ellen­őrizhetetlen hirek voltak elterjedve Pozsony­ban arról, hogy a nemzetközi Dunabizottság magyar delegáltját súlyos szerencsétlenség érte, más verzió szerint merényletet követtek volna el ellene. Tudósítónk utánajárt az esetnek és a kö­vetkező hiteles részleteket tudta meg: A nemzetközi Dunabizottság most tartja üléseit a Kempelen Farkas-utca és Justi-sor sarkán lévő gyönyörű Kóburg-palotában be­rendezett helyiségében Müller cseh-szlovák meghatalmazott miniszter elnöklésével. Má­jus 8-án, kedden délelőtt tiz órakor lett volna az első ülése a bizottságnak, amelyen meg­jelent valamennyi dunai állam meghatalma­zottja, kivéve Pósfay meghatalmazott minisztert, •Magyarország delegáltját, aki egyre késett, jóllehet előző napon meg­érkezett Budapestről és megszállt a Kóburg- palotában, ahol neki is, mint minden állam megbízottjának, külön lakosztálya van, háló- és ebédlőszobával, irodával stb. Az elnök a szolgát küldte Pósfay fölku­tatására. Pár perc múlva a szolga jelentette, hogy a miniszter nem tartózkodik szobájá­ban, ellenben a fürdőszobából gyanús hörgést hall. Mivel miniszter reggel fürdőt rendelt, nincs kizárva, hogy baj történt vele. Erre a hírre az ülésező bizottság az első emeleten lévő fürdőszoba elé tolult, föltörték az elösletö szolgák segítségével az ajtót és ott találták a fürdőszoba pam- lagán Pósfay minisztert eszmeieden álla­potban, hörgő mellel. A szobában erős gázszag terjengett, nyilvánvaló volt, hogy gázmérgezés történt eddig még ki nem derített módon. Pósfay minisztert az előhívott orvosok tanácsára nyomban beszállították a Grand Szanatóriumba, ahol — mint értesülünk — ma már túl van a veszélyen. Érdekes, hogy ugyanebben a fürdőszo­bában történt hasonló szerencsétlenség ta­valy nyáron a francia meghatalmazottal is. A Dunabizottság intéző-hivatala ma szakértő mérnököket hivatott, akik meg fog­ják tüzetesen vizsgálni, mi okozta a gázcső­repedést. lMvillcovszlfl Merénylett©! tartanak Isméd pasa ellen Lausanne, május 12. (Bécsi szerkesztős égünk íelefonjelentése.) Divelkovszki titkár állapota ma hirtelen válságosra fordult. Teljes agóniában fek­szik, halála minden órában várható. Lausanne, május 12. (Bécsi szerkosztőségünk jelentése.) A lausarmel török delegáció körében j komoly aggodalommal vannak eltelve isméd pair a sorsa iránt, ki a konferencia folyamán a fenye­gető levelek egész sorát kapta. A törökök attól tartanak, hogy örmény részről merénylet készít* Isméd pasa ellen, mint azt már több ízben bc]e- j lentették neki. Vorovski temetése. Lausanne, május 11. Ma délután ideigle­nesen fölravatalozták Vorovski holttestét a Genfi-tó partján lévő Montoie-temető kápol­nájában. A gyászmenet élén Bogadkij dr., az orosz Vöröskereszt képviselője haladt felesé- ! gével. A menetben részt vettek a török dele­gáció tagjai, a német, török és görög sajtó képviselői, a svájci kommunista párt delegá­tusai és a svájci nemzeti tanács égj? kommu­nista tagja. A ravatalon lévő koporsót óriási vörös lobogóval borították le és elborították virágokkal és koszorúkkal. A koporsó lábá­nál hatalmas vörös koszorú fekszik, melynek szalagján a következő szavak állnak: „A meggyilkolt bajtársnak". A koporsó fölrava- talozása után .a jelenlévők részvétüket fejel­ték ki Bogackijnnk. A török delegátus rövid beszédet tartott, amelyben Isméd pasa és az egész török delegáció nevében legmélyebb együttérzésének adott kiíeiezést az orosz ko­lóniának Vorovski elhalálozása fölötti gyá­szában. Vorovski holttestét holnap reggel bebalzsamozzák. Este megérkeznek Ustinoff és Brodowicki követség! tanácsosok a ber­lini orosz követségről. Délutánra várják Vo­rovski asszonyt, aki ma este utazik el Rómá­ból. Vasárnap a lausannei pályaudvaron, a Moszkvából érkezett speciális instrukcióknak megfelelően, nagy gyászünnepélyt rendeznek, mely után a holttestet Moszkvába szállítják. Az olasz kormány részvéte Lausanne, május 11. (Havas.) Az olasz kormány, mivel Vorovski Rómában hivata­losan akkreditálva volt. mint a szovjetkor­mány követe, a lausannei olasz konzulnak megbízást adott, hogy a merénylet életben- miaradt áldozatainak fejezze ki az olasz kor­mány részvétét. Conradi. a merénylet elkö­vetője kijelentette a vizsgálóbíró előtt, hogy tettéért a teljes felelősséget magára vállalja, bűntársai nincsenek. A sváici szocialista párt a merényletről Bern, május íl. A svájci szocialista párt vezetősége nyilatkozatot adott ki, melyben a lausannei merényletet a legélesebb szavak­kal elitéli és tiltakozik az ellen, hogy a konfe­renciák székhelyén nincs rendőrségi bizton­sági szolgálat és a fascizmus szabadon gia- rázdálkodhatik. A gyilkosság hire Moszkvában. Moszkva, május 12. Vorovski meggyil­kolásának hire ma érkezett meg Moszkvába, ! ahol a kommunista párt körében óriási izgal­mat keltett. Vorovskiban az orosz forradalmi mozgalom egyik legkiválóbb vezetőjét gyá­szolják a kommunisták. A vizsgálat eredményei. Lausanne, május 12. A rendőrségi nyo­mozás megállapította, hogy Conradi címére a gyilkosság napján levél érkezett Géniből. A levelet nem tudták kikézbesiteni, mert Conrádi nem volt a lakásán. A levelet a rendőrség elkobozta a postán. A levélben I minden irás nélkül nagyobb összeg pénz volt. Conradi a gyilkosság napján xMarkus berlini orvossal villásreggelízett, aki már hosszabb ideje Lausanneban tartózkodik. A gyilkosság lefolyása a következőképpen történt: Vorov­ski kísérőivel együtt késő este vacsorázott a Cecil-fogadó éttermében, amely ekkor már majdnem teljesen üres volt. Vacsora közben egy elegáns fiatal ember lépett az étterembe és a Vorovskiék melletti asztalhoz ült. Mikor rendelésével a pincér eltávozott, a fiatalem­ber fölugrott és revolvert rántva, közvetlen közelről Vorovskira célzott, akit golyója nyakszirten talált. Vorovski. hang nélkül le­zuhant a székéről, de ekkor már újabb két lövés dördült el, mely Diwidowskit találta a hasán. Ahrens revolvert rántott, de a me­rénylő golyóitól találva, nagy vérvesztesége Következtében nem tudta a fegyvert elsütni és eszméletlenül Vorovski holttestére ha­nyatlott. Conradi ekkor leeresztette revolve­rét és kérte a hotel elörohanó igazgatóját, hogy hivassa a rendőrséget Az od'asereglö szállodai vendégeknek a következőket mon­dotta: Megtoroltam atyám és nagybátyáin halálát. Most, midőn Dewel nemzeti hős ha­lálának kétszázévés fordulóját ünnepeljük, én is szolgálatot akartam fenni a világnak és megszabadítottam az emberiséget ettől a gazfickótól. Vorovski tudott a merényletről Lausanne, május 11. (Bécsi szerkesztőségünk távirata.) Ahrens kövefségi titkár a svájci sajtó­iroda egyik képviselője előtt a következő kijelen­tést tette: „Teljesen légből kapott a waadilandi rendőrigazgatóságnak az az állítása, mintha Vo­rovski a rendőrség védelmét visszautasította volna. Ha a rendőrigazgató azt állítja, hogy nem volt tudomása a Vorovskihoz intézett fenyegeté­sekről, akkor ezzel szegénységi bizonyítványt ál­lít ki a rendőrség működéséről. Csak el kellett volna olvasnia a keddi francia lapokat, hogy tu­domást szerezni arról, hogy a nemzeti liga me­rényletet tervez az orosz delegáció ellen. A rend­őrigazgatóság mentegetőzése tehát hazugságon alapszik. Berlin, május 12. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Rote Fahne kivonatot közöl Vorovskinak május 9-én egy berlini szovjethiva­talnokhoz intézett leveléből, melyet a cimzett Vorovski halála után kapott meg. A levélben Vo­rovski igy ir: „Vasárnap több fiatalember jelent meg lakásomon és mint a nemzeti fisa delegátu­sai mutatkoztak be. A svájci kormánnyal szem­beni pozíciómról kezdtek beszélni, eközben a szo­bába jött Ahrens, aki kiutasította a fiatalembere­ket. Ezek most a városban szaladgálnak és azt hiresztelik mindenütt, hogy erőszakkal fognak kényszeríteni arra, hogy Svájcot elhagyjam. Semmi nyomát sem látjuk annak, hogy a rend­őrség biztonságunkról gondoskodnék. E fiatal hu­ligánok akciója mögött egész biztosan látni egy idegen tudatos kezet, mely talán külföldi, A svájci kormány kell, hogy vállalja a felelősséget biztonságunkért" @©@o©©©©©®@©©9e©o®©0©©®©®©©©®©©« Egy cseh lap a jóvátétel! kérdésről. Prága, május 12, A cseh lapok külpolitikája rendszerint egy húron pétidül a francia politikával Ér­dekes és megjegyzésre méltó tehát hogy a Tribuna maii számában vezércikkben foglal­kozik a jóvá tét éli kérdéssel és a Ruihr-pro­blémával s önálló és némely tekintetben reális véleményt mond. A Ruhr-vidék megszállásáról azt Írja, hogy a megszállás a jóvátétel! kérdés ren­dezésében óriási akadályt képez, amely akadályt mielőbb el kell hárítani. Francia- ország az akadályt úgy szeretné elhárítani, hogy a német kormány és a ruhrvidéki la­kosság passzív ellenállását teljesen letörje. Németország ezzel szemben azt kívánja, hogy a franciák ürítsék ki a jogtalanul meg­szállott területeit és a tárgyalásoknak akkor semmi akadályuk sem lesz. Ebből azt lát­hatjuk, hogy itt két egymással teljesen ellen­tétes nézet áll szemben és a kérdést csak a hatalom fogja eldönteni. Az egész esetben az a szomorú, hogy Európa többi államai is érdekelve vannak ebben a nagy játékban. Az köztudomású, hogy a német ellenállás máról-holnapra aktív lehet, mert Franciaor­szág máról-holnapra klprovokáthatja ezt az aktív ellenállást. Ez természetesen óriási ve­szélyt jelent mindkét népre nézve. De cél­talannak tartjuk Franciaországot erre a ve­szélyre figyelmeztetni és meg kell eléged­nünk azzal, hogy minden, amit tiesiz, a saját veszélyére történik. Niitti volt olasz minisz­ter nagyon helyesen jegyezte meg, hogy a viliágon még sohasem volt arra példa, hogy a hitelező tönkretegye az adósát és még azt kívánja, hogy fizessen neki. De meg van-e Európa győződve arról, hogy Franciaország pénzt akar Németországtól? A németek a jóváté'teli kérdésben a hibák egész sorozatát követték el és a franciák meg tudták szerez­ni igen gyakran Európa szimpátiáját. Más kérdés az, hogy a francia politika meg tud­ja-e adni Európának a nyugalmat és az any- nyira áhított békét. Ezen a ponton azt lát­juk, hogy a jóvátétel! kérdés már nem Né­metország és Franciaország ügye, hanem egész Európát érdeklő probléma. Francia- ország azt kívánja, hogy Európa a jóvátétel­ből őt megillető jogokat respektálja, Európa békét és nyugalmat akar; Franciaország meg a jó v át ételi kérdésnek az ő szája ize szerint való rendezését alkarja. Az egész életre síéi# éra #WL Omega

Next

/
Thumbnails
Contents