Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-10 / 106. (259.) szám
Csütörtök, május 10. Ficza József szenátor Vicsápapátiban és Nyifea-Egérszégen. Érsekújvár, május 8. (Saját tudósítónktól.) Május 6-án Ficza József, a magyar kisgazdapárt, szenátora, Prohászka János és Kurucz Ferenc érsek- újvári szervezeti alelnökökkel és Prohászka Lajos osztálytitkárral,, az eddig teljesen ma- gárahagyatott és különféle irányzatok hatása alatt álló Vicsápapáti községet látogatta meg, hol a község bírája által megnyitott ncpgyü- lés keretében ismertette a magyarság jelenlegi kulturális s gazdasági helyzetét s azt a módot, melyet szem előtt kell tartania minden magyarnak annak orvoslására. Majd Prohászka Lajos tartott rövid előadást a munkásság különféle politikai mozgalmairól, visszamenőleg a negyvennyolcas időkig, bizonyítva azok eredménytelenségét ann. k a hangoztatásával, hogy a munkás s a munkaadó bajai — főképpen jelenleg — teljesen azonosak s egyenesen a saját érdeke ellen cselekszik mindaz, ki ezt fel nem ismerve, vagy szándékosan a magyarság sorain rést ütni akaró zsoldos politikának enged, vagy azt támogatja. Majd a községtől melegen búcsúzott el ■:i népszerű szenátor s kísérete és Nyitra- Fgerszegre hajtatott. Itt Krizsán Imre köz- ségi bíró lelkes szavakkal köszöntötte a megjelenteket s megnyitotta a gyűlést. A szenátor itt kitért ama körülményekre, melyek kényszerítő hatással voltak a szlovénekéi magyarságra, hogy egy osztály- és valláskülönbség nélküli, kimondottan magyar pártba tömörüljön, ha az ősei által be- végzett ezeréves dicső múltnak egy ezeréves jövőjét akarja megalapozni. A nagyhatású beszéd után Prohászka Lajos szemléltető módon tárta föl a mezőgazdaság és ipar válságát, az ezzel kapcsolatos tűrhetetlen munkanélküliséget s miután a párt programja alapján előterjesztett határozati javaslatot egyhangúan elfogadták, nagy lelkesedéssel alakult meg a szervezet. A községtől való el- bucsuzáskor a szenátort és kíséretét a magyar anyák csoportja vette körül, hogy nyilváníthassák, hogy magyarnak születtek, jelenleg is azok és a jövőben is minden körülmények között ama cél felé fognak törekedni, hogy fiaikból gerinces magyarokat neveljenek. A werdeisi ítélet visszhangja. Mélységes felháborodás egész Németországban. — 145 és fél évi börtön, 800 millió márka pénzbüntetés. — Poincaré az ítélettel akarja igazolni politikáját Prága, május 9. Az esseni temetőben tizenhárom munkás teteme fekszik, porladó szivökben francia golyókkal. A werdeni francia haditörvényszék Kruppot és igazgató társait összesen 145 és fél évi fogházra és 850 millió márka pénz- büntetésre itclte, mert Durieux francia hadnagy katonáinak megparancsolta a végzetes sortüzet. A müveit világ dermedt csöndben könyveli el az esseni tizenhárom tragédiáját és szeme a puskaporfüst bűzös fellegem át nem látja már az eget . . . Berlin, máj-us 9. A Lokaía-nzeiger a Krupp- •>ör Ítéletéről a következőket írja': — A bírók aarancsot kaptak, hogy a vádlottakat a lehető egmagasabb pénzbírsággal! sutjsák, mivel a vád- ottalk felmentésé a francia eröszakpolítikának igen veszélyes elítélése lett volna. — A Berliner Tageblatt szintén megállapítja, hogy tisztán poll- tikai ítéletről van. szó. Majd így folytatja: — Tegnap a haditörvényszék arcába' csapott az gazság istennőjének. A tegnapi tárgyalás, mely \y. igazság példátlan kigúnyolásának a jegyében oiyt le. a' Dreyíus-pörre emlékeztet. Kérdés, vajon a Dreyfus-pörre! való párhuzam folytatódni :og-e és lesz-e Fanciaországban pár őszinte em- •acr, akinek lesz annyi bátorságuk, hogy megálla- aitsák, hogy Peyronnel ezredes, a haditörvényszék elnöke és a többi bírák parancsot teljesítetlek. nem pedig igazságot szolgáltattak. — A Vésésébe Zeitung az Ítéletben a terror nyillt beismerését látja és ezt kérdezi: — Hogyan vindikálla magának a francia haditörvényszék azt a jogot, ángy német polgárok fö'ött német területen iféi- ■cezzcnV Hódi jog alapján? Hiszen nincs háború! \Tépjogok alapján? Ennek ehhez semmi köze! — A Vorwárts a francia taktikának egy ni bizonvi- tékát látja az Ítéletben. A franciák arra töra- kednek, hogy a munkásságot a többi társadalmi osztály érdekeitől elválasszák. Ezért szőrmentén bánnak vele. hogy ezáltal mwikásbarátságuknak a látszatát keltsék. A lap így végzi cikkét: — Bármily küzdelmet folytassanak is a Ruhrvidék szocialista munkásai a tőke képviselőivel, tettesen egy nézeten vannak velük akkor, műkor a francia erőszakpoÜtáká* vissza kell ulasit-.nl es állni kell a passzív rezisztenciát A haditörvény- szék Ítélete tollát csupán fölli óborod ást és megdöbben'-st fog előidézni. Cak meg fogda erősíteni őket abban az akaratban, hogy ,a Jog fegyverével szabjanaJk szembe a francia erőszakkal. — A Rőtbe Fahne Így ir: Poincarénak szüksége volt a borzalmasan hangzó büntetésekre, hogy bűnét az esseni tömeges munikásgyílikosságban elpaiás- tolja. A pör tárgyalásának foilyamán egyetlen körülmény sem igazolta, hogy a franciák fegyver- használata indokolt lett votna. A német kormány a Krupp ítéletről. 'Berlin, május 9. A Wolff ügynökség a Krupp pörben hozott Ítéletről a német kormány szokatlanul élés jelentését közli: Francia hadbíróság — mondja a jelentés — nem bíróság, mivel nincs, joga a német területen ítélkezni. ítélete tehát nem egyéb közönséges erőszaknál. Mértéktelen büntetéssel sulytot- tak olyan embereket, kik a Krupp-müvek munkásainak a militarista rablóhadjárat elleni békés demonstrációján részt sem vettek. Egész Németország a borzalom felkiáltásával veszi tudomásul e véritéletet, mely az egész világon, hol az emberi érzés még ki nem halt, a legteljesebb felháborodással kell, hogy visz- szautasittassék. 0©@(Ö9«i9®©©9©©©©©®©©©Q©©<3©©i9©e©©<2' Maáics megbuktatja Pasics kormányát. Zágráb, május 8. Radics István, a horvát köztársasági parasztpárt vezére a radikális kormány megalakulása alkalmával hosszabb nyilatkozatot adott a Zagraber Tagblatt munkatársának pártjának további magatartásáról. — Mindenekelőtt bevárjuk — mondotta Radics, — hogy az uj Pasics-kormány jelét adja-e ama szándékának, hogy a föderatista- blokk és a radikális párt között tervezett megegyezést végrehajtsa. Valószínű, hogy Pasicsnak az általunk és megbízottai által aláirt megegyezést ki kell húznia a zsebéből. Lehet, hogy ő is, mint annakidején Németország, azt fogja mondani, hogy ez csak papir- rongy. Ebiben az esetben ö is JI. Vilmos sorsára jutna. Vagy végrehajtják a megegyezésről szóló jegyzőkönyvet, vagy pedig egy napon megjelenek képviselőimmel Belgrádban és megbuktatom a kormányt Ebben a pillanatban nem gondolunk a tárgyalások folytatására; a kormánynak kell ceselkednie, amint ezt a megegyezésről szóló jegyzőkönyv is előírja. Seaton Watson azt tanácsolta, hogy a szerb-horvát megegyezés érdekében menjek Belgrádiba. Amennyiben a radikális párt és a mostani kormány figyelmen kívül hagyja a jegyzőkönyvet, hamarosan megmutatjuk, hogy a kormánynak nincs többsége a parlamentben. Ha az ellehzéki pártok ebben az esetben csak kis mértékben is szolidárisak lesznek velünk, úgy a kormány nem tudja magát tartani. Egyelőre bevárjuk a parlamenti elnök megválasztását, — ia helyzet addigra teljesen tisztázódik. Ha olyan emberek kerülnek a radikális pártban előtérbe, mint Markovics Lázár, akkor a megegyezés teljesen ki van zárva. Ezután Szerbiáról, Macedóniáról és a Vajdaságról beszélt Radics. — Jugoszlávia minden részében jó! áll az ügyünk — mondotta. A Sumadiából sűrűn járnak hozzám parasztok és meghívtak magukhoz. Csak egy olyan tettrekész emberre van szükségünk, mint Mussolini és olyan okosra, mint Masaryk. Macedóniában is igen jók pártom kilátásai. A Bácskában a katolikus parasztok kijelentették képviselőik előtt, hogy a „bunye- vác“ nevet nem akarják tovább viselni. Ök horvátok és azok is akarnak maradni. A bácskai elmagyarositott horvátok között is gyakran hallani, hogy ismét azok akarnak lenni, amik apáik voltak: horvátok. Ezeken a vidékeken tehát — amint látható — pártom előre- v'tte a horvátságot. Kijelentette végül Radics, hogy lehetséges. hogy az adótörvény tárgyalása alkalmával pártjával együtt megjelenik a parlamentben. Az antant tiltakozik a török rendszabályok ellem. Lausanne, május 8. (Havas.) A békeszerződés gazdasági részének tárgyalásánál a szövetségesek azt követelték, hogy Törökország, Belgium, Lengyelország, Portugália és Cseh-Szlovákia uyanazokat a jogokat kapja, mint a nagyhatalmak. Isméd pasa ellenjavaslatot tett. A tárgyalások folynak. Athén, május 9. A görög külügyminiszter Lausanneba utazott. Lausanne, május 9. A szövetségesek közös tiltakozó jegyzéket intéztek isméd pasához a Konsantinápolyban és Szmirnában levő kü földi bankok elleni rendszabályok ügyében. JÜMrt nem vatfii méit a fáfVo- runAAan, miftor itt a Aelyed? Meghalt Olrardl József, a regi eióheló íóorf világ szabója. Budapest, .május eleje. (Budapesti szerkesztőségiünktől.) Annyira Ismerte, szerette a mesterségét, a legnehezebbet és legkényesebbet, — a női szabóságot — hogy mint az ünnepeit primadonnákról szokásos, a sikkes női kalapok egy nemét róla nevezték el „Girar- di“-nak. Varrt nemcsak a pesti arisztokráciának, de a bécsinek is, még az udvart is kiszolgálta. A koronázási ünnepély alkalmával ugyancsak kitett magáért. Az előkelő dámák, asszonyok, leányok elvitték hozzá vitrin alatt őrzött igazjcsipkéiket, az átörökölt prémeket, az európa- szerte híres ékszereket, hogy disz mag yark á’ik r a felrakja. Emlékszem, hogyan bámultuk a műtermében rendezett kiállítást Egy nagyon kedves, a régi Pest hangulatára emlékeztető kisasszony magyarázta, melyik ruha kinek készült és közben vigasztaló hangon bólogatott a bámul ók felé: — Ennek a kék bársony mentének, amely X. Y. grófnőnek készült cobolyprém a szegélye. Persze, családi ereklye. Ki tudná ezt ma megfizetni, hiszen nyolcszáz koronába is belekerülne. Tovább magyarázott: — Mert a'z orosz harcok miatt nincs prém- szál! itás, ef vagyunk vágva a világtól, kérem... A brokátselyeim szoknyák különböző hosszúságú uszályát is meg tudta magyarázni rang szerbit. A pici selyemcsiipkeköténykék eredetét, a kösöntyűk, pártáik, a zsinóros mellénykék, az ing- váltak és dúsan beihrmzett prémes mentékről végé-hossza nélkül beszélt jól nevelt modorban. Mint az úriember, akinek csak egy modora van mindig, a Girardi-öég sem ismert kivételt, ha rendelőkről volt. szó. A meggazdagodott polgárt épp olyan előzékenyen., lelkiismeretesen szolgálták ki a műtermiében, mint az arisztokráciát Evek jöttek, mentek, zajos kapzsiság váltotta fel a régi szolidságot, de az előkelő Girardi-oég a régi maradt: kedves, szorgalmas, megbízható. Girardi Józsefet az ismerősök nagy részvéte kisérte utolsó útjára. Jónevíi családja gyászában az előkelőség emlékezete is osztozik. Német ] avaslat a vagyondéisma törvény megváltoztatásáról. Prága, május 9. A német képviselők e napokban a vagy ondézsmatör vény megváltoztatásáról javaslatot terjesztettek a nemzetgyűlés elé. A javaslat az 1920 április 8-án kelt törvény ama szakaszainak megváltoztatását kéri, amely szakaszok megváltoztatása esetén a törvény az egész gazdasági életet érintő elviselhetetlen szigorúságából sokát veszítene. A javaslat, amely visszaható erejű törvényt indítványoz, a vagyonnövekedési adónak felére való leszállítását kéri. Ez a leszállítás teljesen tárgyilagosan van megokolva. Úgy a vagyon- dézsmát, mint a vagyonnövekedési adót a névleges vagyon alapján állapították meg. A névleges vagyon az adó szempontjából való megálapitása óta a cseh-szlovák gazdasági életre kiható defláció következtében lényegesen megváltozott. A vagyon becslési ideje és a fizetés időpontja közötti eltérés felismerhetővé teszi a törvény szerkezeti hibáin alapuló tévedéseket. A törvény első szakasza azt mondja, hogy a vagyondézsma a cseh-szlovák gazdasági élet deflációjának megkönnyítését fogja szolgálni. Ennek az lenne a következménye, hogy a már most fönnálló eltérés a vagyondézsma által még nagyobb mértékben eltolódnék. A deflác’ót szolgáló vagyondézsma kivetési alapját nem szabad a névleges, hanem csakis a tényleges vagyonnak megfelelően megállapítani. Ha tehát a pénzügyi hatóságok a törvény tévédé-’ seit eliminálni akarják, akkor a vagyonok megbecslését más alapokra kell fektetni. Ez azonban a közigazgatási szervezet jelenlegi túlterhelése miatt kivihetetlennek látszik. Azonban a magángazdaságtól sem lehet kívánni, hogy a törvényhozás hibáiért lakoljon, ezért a vagyonnövekedési adónak a felére való leszállításában látjuk az egyetlen módját a törvény tévedésein alapuló szigor enyhítésére. Egyes helyeken a vagyontárgyak értéke az összeírás óta annyira csökkent, hogy a tulajdonosok a vagyondézsmának még a javasolt felét sem tudják megfizetni. A javaslat ezért a törvénynek olyan értelmű megváltoztatását is követeli, hogy ott, ahol a tiszta vagyon 20 százaléka megsemmisülés, károsodás, elértéktelenedés, vagy egyéb balesetek következtében, több mint a felére csökkent, a vagyondézsma nagyságát újból állapítsák meg. Ez a része a javaslatnak különösen a német birodalmi és lengyel márka, valamint az osztrák és a magyar korona értékű vagyonok tulajdonosaira bir nagy jelentőséggel. Ezáltal elkerülhetnék azt a lehetetlen állapotot, hogy ű vagyondézsma a mai vagyoni állagnak a sokszorosát teszi ki. A javaslatban még több fontos rendelkezés is van. Ezek közül a következőket említjük: A vagyondézsma százaléktételét az első ' kétszázezer koronánál két százalékra, a további nyolcszázezer koronánál 4 százalékra kérik leszállítani. A dézsmamentes vagyon minimumát húszezer korona helyett negyvenezer koronában kérik megállapítani. Továbbá a fizetési határidő meghosszabbítását is javasolják. A javaslattal kapcsolatban a német képviselők a vagyondézsmatörvény rendelkezéseit tárgyilagosan akarják megvitatni. Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy a cseh oldalról várt reakció milyen formában fog megnyilatkozni. Mindenesetre emlékeztetjük a cseh kritikusokat Masaryk köztársasági elnök szavaira, aki az 1920. évi április 8-án kelt törvény aláírásakor az akkori pénzügyminiszternek, Sontagnak a következőket mondotta: „A va- gyondézsma és a vagyonnövekedési adó törvényét nem Írtam gondoktól mentesen alá. A törvény szentesítésének gondja minden esetre kisebbedik abban a reményben, hogy a törvény novellázásakor még lesz mód annak esetleges fogyatkozásait kiküszöbölni" A törvény hibáira és fogyatkozásaira a német képviselők rámutattak és elérkezett e hibák kiküszöbölésének ideje. A törvényhozásnak kötelessége lesz a törvény pótlásáról gondoskodni. A. W. dr. 9QQQG&&&Q&QGQG&QQ&Q&QGSQQ&QQGQ&&Q Véres harcok índiábai/-.. Amritsar, május 8. A hinduk és mohamedánok között ismét véres összeütközésed voltak, melyeknek ötven hindu áldozata vm A hindu kereskedők boltjai és üzletei zárva vannak, a városban egyébként nyugalom uralkodik. Elintézik az ámeirikai-kman konfliktust. Washington, május 9. A pekingi amerikai követ táviratilag közölte kormányával, hogy a pekingi kormány az amerikai dsniars eredményeképpen kész a rablóbandák által $han- tung mellett elfogott amerikai utazok váltságdíját a rablóknak kifizetni és a foglyok sza- badonbocsátásá.t ezáltal kieszközölni. Remény van tehát arra, hogy az amerikai- kínai konfliktus békésen elintéződik. A jugosziáv-olas?. viszony és az angol királyi pár látogatása. Róma, május 9. A Volta-ügynökség azok között a politikai tárgyak között, amelyeket az angol királyi pár olaszországi látogatása- során az olasz* és a királyi vendégek kíséretében lévő angol államférsiak megvitatnak, elsősorban Olaszországnak a Jugoszláviához való viszony kérdését említi, továbbá Kiren- sika olasz gyarmat déli határainak szabályozását és az olasz érdekeknek Palesztinában való megvédését. Szóvjet-öroszország assa segíthet* Németországot Prága, május 9. A Venkov a napokban irja: Az orosz kormány berlini ügyvivője utján tudatta a német kormánnyal, hogy 1925 előtt Németországnak fegyveres segítséget nem nyujhat- Oroszország mai helyzete és az orosz hadsereg készületlensége nem engedik ■meg, hogy a rapallói szerződéshez csatolt titkos szerződés második pontját, amely európai bonyodalom esetén való fegyveres segítségről szól, megtartsa. A csehek francia összeköttetései és a Javorina-kérdés. A kraikói Nowa Reforma párisi tudósítója jelenti: A nagyköveti tanács a Javorina-kérdést Franciaország kívánsága szerint fogja elintézni. Ez a tény a lengyel remények kilátástalanságáva 1 lesz egyértelmű, mert a cseheknek régi és jó összeköttetéseik vannak a Quai d’Orsayn. „A fekete reakció sötét tervei." Tegnapi számunkban ismertettük a Rude Pravo cimü kommunista lap fenti cimü vezércikkét. A félhivatalos Ceskoslovenska Republika mai számában idézi a R. P. cikkét és a következően kommentálja: — A Rude Pravo tegnap még szive mélyéből sajnálta, hogy a világháborúból a Hohenzollerek és a Habsburgok mint vesztesek kerültek ki. Ma pedig reszket Ottó őfelségétől, Csehország királyától. Ilyen és ehhez hasonló ostobaságokkal akarja a néppárt növekedését megakadályozni. Srá- mek miniszter pártja, amelyet katolikus világnézet vezérel, sokkal erősebb akadálya a Habsburgok esetleges sötét terveinek, műit a felforgató kommunizmus. ________________ Ba sch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1088
